"Azoknak, akik Istent szeretik, minden javukat
munkálja" (Róm 8,28).
Isten szentjeinek életében Isten irányítja a körülményeket
is, semmi sem történik velük véletlenül. Isten gondviselése juttat téged ilyen
körülmények közé, te meg sem érted miért, de Isten Szelleme érti. Azért visz
olyan helyekre, azért juttat olyan körülmények és olyan emberek közé, hogy a
benned lévő közbenjáró Szent Szellem sajátos módon intézkedhessék. Ne vágj
elébe azzal és ne mondd: "Magamnak kell vigyáznom, magamról nekem kell
gondot viselnem, nekem kell őrködnöm." Körülményeid mind Isten kezében
vannak, ezért ne tartsd furcsának azt a helyzetet, amiben vagy. Nem az a részed
a közbenjáró imádságban, hogy belépj a közbenjárás halálos harcába. Hanem a
legközönségesebb körülményeket is, amelyekbe Isten helyezett, használd fel
arra, hogy Isten trónja elé vigyél embereket és lehetőséget adj a Szent
Szellemnek arra, hogy közbenjárhasson értük. Így sepri tisztára Isten
szentjeivel az egész világot. Nem nehezítem-e meg a Szent Szellem munkáját
bizonytalankodásommal, vagy mert azon erőlködöm, hogy a Szent Szellem munkáját
én végezzem el ? A közbenjárás emberi oldala az enyém, ez az emberi oldal pedig
a körülményeim és azok az emberek, akikkel kapcsolatban vagyok. Tudatosan meg
kell őriznem életemet a Szent Szellem templomaként, akkor majd a Szent Szellem
közbenjár azokért a különféle emberekért, akiket Isten elé viszek.
A te közbenjárásod nem lehet sohasem az enyém és az enyém
sem lehet a tied. De a Szent Szellem jár közben mindegyikünkben s enélkül
bizony megrövidülhetne az, akiért imádkozunk.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből