A négy gyertya

ISTEN FIA JÉZUS

Ítélkezés: (részlet A Viskó c. könyvből)

- Már miért viccelnék? Egészen biztos, hogy sokan vannak ott, ahonnan jöttél, akikről úgy gondolod, hogy megérdemlik az ítéletet. Lennie kell legalább néhány embernek, aki felelős azért, hogy ennyire sok a fájdalom és a szenvedés. Mit gondolsz azokról a mohó és kapzsi emberekről, akik a világ szegényei rovására gyarapodnak? Mi a helyzet azokkal, akik feláldozzák gyermekeiket a háború érdekében? És mit gondolsz azokról a férfiakról, akik verik a feleségüket, Mackenzie? Vagy azokról az apákról, akiknek nincs más okuk, hogy verjék a fiaikat, mint hogy enyhítsék saját szenvedésüket? Nem érdemelnek ezek ítéletet, Mackenzie?!

Mack érezte feldolgozatlan haragjának mélységét, ahogy dühöngő áradatként tódult fel bensejében. Belesüppedt a székbe, és próbálta megőrizni az önuralmát az elméjére rontó emlékképek nyomásával szemben, de érezte, hogy egyre kevésbé ura a helyzetnek. A gyomra görcsbe rándult, ahogy kezét ökölbe szorította, légzése pedig egyre zihálóbb lett.

- És mi van azzal az emberrel, aki ártatlan kislányokra vadászik? Mit gondolsz róla, Mackenzie? Bűnös ez az ember? El kellene ítélni?

- Igen! - sikoltotta Mack. - Pokolra vele!

- Ő a hibás a téged ért veszteségért?

- Igen!

- És mit gondolsz ennek az embernek az apjáról, aki ilyen szörnyeteget nevelt a fiából? Ő is bűnös?

- Igen, ő is!

- Milyen messzire kell visszamennünk, Mackenzie? Ez a bűnös örökség egészen Ádámig visszavezethető. Mi van akkor vele? De miért is állnánk meg itt?! Mi a helyzet Istennel? Isten indította útjára ezt az ügyet. Akkor Isten a hibás?

Mackkel megfordult a világ. Egyáltalán nem érezte magát bírónak, sokkal inkább vádlottnak.

Az asszony hajthatatlan volt: - Nem ennél a pontnál akadtál el, Mackenzie? Nem ez az, ami A Nagy Szomorúságot élteti? Hogy Istenben nem lehet megbízni? Biztos vagyok benne, hogy egy olyan apa, mint te, meg tudja ítélni az Atyát.

Mack haragja heves lángként lobbant fel. Vissza akart vágni, de a nőnek igaza volt, és ezt értelmetlen lett volna tagadni. A nő folytatta: - Hát nem épp emiatt panaszkodsz, Mackenzie? Hogy Isten cserbenhagyott téged és Missyt? Hogy Isten már a Teremtés előtt tudta, hogy eljön a nap, amikor a te drága Missydet brutálisan megölik, és mégis 'elkövette' a teremtést? Aztán pedig megengedte, hogy ez az elfajzott szörnyeteg kiragadja őt a te szerető karjaidból, pedig meg tudta volna akadályozni. Akkor nem Isten a hibás, Mackenzie?!

Mack a padlót bámulta, a feltoluló emlékképek össze-vissza rángatták az érzelmeit. Végül kimondta, hangosabban, mint szerette volna, ujját pedig egyenesen az asszonyra szegezte:

- De! Isten a hibás! - A vád ott lebegett a teremben, amint a bírói kalapács lecsapott Mack szívében.

- Akkor, - szólt az asszony ellentmondást nem tűrő hangon -, ha ilyen könnyen ítéletet tudsz mondani Isten felett, akkor egészen biztosan meg tudod ítélni az egész világot is. - Szenvtelen hangon beszélt. - Akkor most válaszd ki két gyermekedet, akik Istennel tölthetik az örökkévalóságot, amikor megjelenik az új ég és az új föld! De csak kettőt.

- Micsoda?! - fortyant fel Mack, és hitetlenkedve fordult a nő felé.

- És ki kell választanod hármat a gyermekeid közül, hogy az örökkévalóságot a pokolban töltsék.

Mack képtelen volt elhinni, amit hallott, és kezdett újból pánikba esni.

- Mackenzie! - A nő hangja most ugyanolyan nyugodt és csodálatos volt, mint amikor először hallotta azt. - Én most csak azt kérem tőled, hogy tegyél meg valamit, amit hited szerint Isten tesz. Ő ismer mindenkit, aki valaha is megfogant, méghozzá sokkal mélyebben és teljesebben ismeri őket, mint ahogy te a saját gyermekeidet valaha is ismerni fogod. Ő mindegyiket az ő lényük ismeretének megfelelően szereti. A te hited szerint Ő legtöbbjüket egy gyötrelmes örökkévalóságra ítéli, távol az Ő jelenlététől, szeretetétől pedig elszakítva. Így van, Mackenzie?

- Azt hiszem, igen. Csak hát ezt így még soha nem gondoltam végig. - A döbbenettől szinte akadozott a nyelve. - Egyszerűen csak elfogadtam, hogy Isten képes ezt megtenni. A pokol, mint beszédtéma mindig nagyon elméleti volt számomra; nem olyan emberekről szólt, akik igazán érdekeltek... - Mack tétovázott, mert ráeszmélt, hogy amit kimondani készül, az meglehetősen otrombán hangzik -, ...nem olyan emberekről szólt, akik igazán érdekeltek.

- Akkor tehát azt feltételezed, hogy Isten ezt minden gond nélkül megteszi, te bezzeg képtelen vagy rá? Akkor lássuk, Mackenzie! Öt gyermeked közül melyik az a három, akit pokolra ítélsz? Jelenleg Katie hadakozik ellened leginkább. Durván bánik veled, és bántó kijelentéseket vág a fejedhez. Talán ő az első és leglogikusabb választás. Hogyan döntesz Katieről? Te vagy a bíró, Mackenzie, és neked kell döntened.

- Nem akarok a bíró lenni - mondta Mack, és felállt. Az agya sebesen pörgött. Kizárt dolog, hogy ez most a valóság, ami vele történik! Hogy kérhetné tőle Isten, hogy válasszon a saját gyermekei között? Az lehetetlen, hogy ő Katiet, vagy bármelyik gyermekét - csak azért, mert vétett ellene - egy örökkévalóságra a pokolra küldje. Még akkor sem tenné ezt, ha Katie, Josh vagy Tyler valami szörnyű bűncselekményt követne el. Képtelen lenne rá! Számára ez az egész nem a gyermekei teljesítményéről szólt; itt az irántuk való szeretetéről volt szó.

- Én erre képtelen vagyok! - szólt, szinte suttogva.

- Meg kell tenned! - ismételte meg a nő.

- Nem tudom megtenni! - mondta hangosabban és szenvedélyesebben.

- Meg kell tenned - mondta újra, már lágyabb hangon.

- Én... ezt... nem... fogom... megtenni!!! - üvöltötte Mack, és érezte, hogy felforr benne a vér.

- Meg kell tenned - suttogta az asszony.

- Nem tudom! Nem tudom! Nem fogom megtenni! - sikoltotta, és most már nem tudott uralkodni szavai és érzelmei fölött. A nő állt, és várt, és közben nézte őt. Végül Mack könyörgő tekintettel ránézett: - Nem mehetnék inkább én? Ha mindenáron szükséged van valakire, akit egy örökkévalóságon át gyötörhetsz, akkor majd megyek én helyettük. Ez megfelel? Megtehetem ezt?! - Lerogyott az asszony lábai elé, és most már sírva könyörgött: -Kérlek, hadd menjek én a gyermekeim helyett! Kérlek! Örömmel megtenném...! Könyörögve kérlek... Engedd meg, kérlek!

- Mackenzie! Mackenzie! - suttogta az asszony, és szavai úgy hatottak Mackre, mint hűsítő víz fröccsenése egy kegyetlenül forró napon. Kezei gyengéden érintették Mack arcát, miközben talpra segítette őt. Ahogy patakzó könnyei közt ránézett, látta, hogy a mosolya sugárzó. - Most pontosan úgy beszélsz, mint Jézus. Helyes ítéletet hoztál, Mackenzie. Nagyon büszke vagyok rád!

- De hiszen én semmiféle ítéletet nem hoztam! - próbálkozott Mack zavarában.

- Dehogynem! Úgy döntöttél, hogy méltók a szeretetre, még akkor is, ha ezért mindent fel kell áldoznod. Ez az, ahogy Jézus szeret.

(részlet A Viskó c. könyvből)

http://johir.neobase.hu/content/book/%C3%8Dt%C3%A9lkez%C3%A9s

Joyce Meyer: Ez van!

Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával. (Róma 12,2)

Olyan az alakom, hogy a felső méretem két számmal kisebb, mint az alsó. Ez mindig is így volt. Sok gyönyörű kosztüm van, amiket nem tudok megvenni, mert nem árulják külön a felső és az alsó részüket, méretemnek megfelelően. Vehetnék két különböző méretű kosztümöt, de az már igencsak nagy pazarlás lenne. Ez a dolog nagyon frusztrált engem, mindaddig, amíg el nem fogadtam, hogy „ez van”!

Most már csak nevetek az egészen – a nevetés pedig, mint tudjuk, nagyon jó szokás, pláne, ha az ember korosodik. Ha nagyobb a lábad, mint szeretnéd, vagy a testarányaid nem tökéletesek, vagy alacsonyabb vagy a kelleténél – ne hagyd, hogy ezek a dolgok frusztráljanak. Fogadd el: „ez van”!

Én eldöntöttem, hogy boldog leszek azzal, amit kaptam, és a lehető legjobbat hozom ki belőle. Soha ne felejtsd el, hogy Isten azt akarja, hogy szeresd önmagad és a tested. Ő ezt várja tőlünk, még ha a világ mást is üzen. A Biblia azt mondja, hogy ne igazodjunk ehhez a világhoz, hanem változzunk meg értelmünk megújulásával. Gondolkozz magadról egy új módon. Határozd el magad, hogy a lehető legjobb „te” leszel, és ne foglalkozz azzal, mit mond a világ arról, hogy milyennek kellene lenned.

A világ sok mindent mond. Hazugságokat súg a füledbe, méghozzá sokszor kegyetleneket és durvákat. A divat és a trendek szinte havonta változnak. Ha megpróbálod ezeket követni, elveszel. És elveszíted a barátságot önmagaddal. De ha azt választod, hogy úgy tekintesz magadra, ahogy Isten lát, akkor nem csak szeretni fogod magad, hanem kellő magabiztossággal és hittel fogsz rendelkezni ahhoz, hogy a jó erőteljes eszköze légy a világban.

Joyce Meyer

Isten szeret

Állatiskola

Egy nap összegyűlt néhány állat az erdőben, és elhatározták, hogy iskolát indítanak. Egy nyuszi volt ott, egy madár, egy mókus, egy hal és egy angolna. Létrehoztak egy oktatási bizottságot, és megpróbálták összeállítani a tanmenetet.

A nyúl ragaszkodott hozzá, hogy az odúásás mindenképpen legyen benne a tananyagban. A hal az úszáshoz ragaszkodott. A mókus ragaszkodott ahhoz, hogy vegyék be a körkörös famászást, a madár pedig a repülést akarta.

Összeállították hát a tanmenetet ezekből a tárgyakból. Aztán kijelentették, hogy minden állatnak kötelező mindegyik kurzust elvégezni.

A nyuszinak, bár ásásból ötöst kapott, a körkörös famászással komoly gondjai akadtak: folyton hanyatt esett. Nemsokára a sok eséstől agykárosodást szenvedett, és már az ásás sem ment olyan jól. Már nem ötösöket, csak hármasokat kapott ásásból, körkörös mászásból pedig persze mindig csak egyeseket.

A madárnak nagyon szépen ment a repülés, de amikor ásásra került a sor, az már nem ment annyira. Folyton eltört a csőre meg a szárnya. Hamarosan repülésből is hármasokat kapott, ásásból pedig egyest. Emellett a körkörös famászással is nagyon kínlódott.

A mókusnak ragyogóan ment a körkörös famászás, de a víztől annyira félt, hogy úszásból egyenesen megbukott.

A halnak nem esett nehezére legjobbnak lenni úszásórán, de nem volt hajlandó kijönni a vízből, hogy a többi órán részt vegyen.

Az osztályelső egy szellemileg visszamaradott angolna lett, aki mindent megcsinált félig-meddig. De a tanárok örültek, mert a széleskörű tanmenetnek köszönhetően mindenki minden tantárgyat tanult.

(Tony Campolo: Everything You've Heard is Wrong c. művéből, Dallas: Word, 1992, 130. o.)

Érezted már úgy magad, mint ezek az állatok az iskolában? Voltál már olyan helyzetben, amikor olyan dolgokat kellett tenned, amikre nem vagy alkalmas?

Krisztus testét, a Gyülekezetet, úgy tervezte Isten, hogy mindenkit magába foglaljon, de Isten sosem akarta, hogy mindenki mindent csináljon. Nem kell olyannak lenned, mint a lelkipásztorod, vagy az ifjúsági vezetőd, vagy bárki más.

Isten sajátos képességeket adott neked - amiket lelki ajándékoknak is nevezünk - amiket neked, és csakis neked kell használnod a gyülekezetben és a világban. Senki más nem rendelkezik pont ugyanazokkal az ajándékokkal, és sok olyan munka van, amit csak te tudsz elvégezni (1Kor 12).

A Krisztus követésére való felhívás arra szólít fel, hogy fedezzük fel egyedi tehetségünket, és aztán használjuk úgy az Istentől kapott ajándékainkat és képességeinket, hogy azzal dicsőséget és tisztességet adjunk Neki.

http://johir.neobase.hu/content/small_story/Allatiskola

Ima munkalehetőségért

Atyám, Jézus nevében hiszem, megvallom és eszedbe

juttatom a Te Igédet, mert tudom, hogy gondod van a Te

Igédre, hogy beteljesítsd azt. Éberen őrködsz az Igéd

felett, hogy beteljesítsd azt. (Ésa. 43,26. Jer. 1,12.)

A Te Igéd, amely szádból kimegy, nem tér Hozzád

üresen, hanem megcselekszi, amit akarsz,és megtermi

gyümölcsét ott, ahová küldted. (Ésa. 55,11.)

Igazság által vagyok erős, nem gondolok a nyomorral,

mert nincs mit félnem, és a rettegéssel, mert nem közelít

hozzám. Te termővé, gyümölcsözővé teszed kezem

minden munkáját, magot ádsz a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek. (Ésa. 54,14. 55,10.)

Atyám, Te vagy az irgalmasságnak Atyja és minden

vigasztalásnak Istene. Te megvigasztalsz engem minden

nyomorúságomban. (2Kor. 1,3. 4.)

Te vagy a jólét és bátorítás forrása. Ezért én bátor vagyok,

megállok a hitben, és növekszem az erődben. (1Kor. 16,13.)

Azért én bátor vagyok, kezeimet le nem eresztem, mert az

én munkámnak jutalma van. (2Krón. 15,7.) Mivel munkálkodom, a jutalom nem tulajdoníttatik nekem kegyelemből,

hanem tartozás szerint. (Róm. 4,4.)

És becsületbeli dolognak tartom, hogy csendes életet éljek,

saját dolgaimat ellátom, és tulajdon kezeimmel munkálkodom, amiként az Úr rendelte nekem. A kívülvalók iránt

tisztességem van, és semmiben sincs szükségem. Ahogy az

Úr rendelte, csendesen munkálkodom és a magam kenyerét eszem. Megtanulom, hogy jó cselekedetekben járjak, és ne legyek gyümölcstelen. (1Thess. 4,11. 12. 2Thess. 3,12. Tit. 3,14.)

Te tudod az én dolgaimat, és adtál előmbe egy nyitott ajtót,

amelyet senki be nem zárhat, mivel megtartottam a Te

beszéded és nem tagadtam meg a Te neved. (Jel. 3,8.)

Semmi felől nem aggódom, hanem imádságomban és

könyörgésemben minden alkalommal hálaadással tárom

fel kívánságaimat az Isten előtt. És az Istennek békessége,

mely minden értelmet felülhalad, megőrzi szívemet és

gondolataimat a Krisztus Jézusban. Az én Istenem pedig

betölti minden szükségemet az Ő gazdagsága szerint

dicsőségesen a Krisztus Jézusban. (Fil. 4,6. 7. 19.)

És reám szállanak mindez áldások, és megteljesednek

rajtam, mert hallgatok az Úrnak, az én Istenemnek szavára.

Áldott vagyok a városban, és áldott vagyok a mezőben.

Áldott az én méhemnek gyümölcse és az én földemnek

gyümölcse. Áldott vagyok bejöttömben, és áldott vagyok

kimentemben. Áldást parancsol mellém az Úr mindenben,

amire ráteszem kezemet; és megáld engem azon a földön,

amelyet az Úr, az én Istenem ád nékem. És bővölködővé

tesz engem az Úr minden jóban, megnyitja nékem az Úr

az Ő drága kincsesházát, az eget, hogy esőt adjon az én

földemnek alkalmas időben, és megáldja kezemnek minden

munkáját. (5Móz. 28,2–4. 6. 8. 11. 12.)

Uram! Te az életet és a halált, az áldást és az átkot adtad

előmbe, és így szóltál: Válaszd az életet, hogy élhess mind

te, mind a te magod! Én az életet választottam, hogy élhessek mind én, mind az én magom. (5Móz. 30,19.)

Az én Istenem adott nekem gazdagságot és kincseket,

és megengedte, hogy egyek abból és részemet elvegyem,

és örvendezzek az én munkámnak, mert az én szívem

örömét az Isten kedveli. (Préd. 5,19. 20.) Ámen!

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=2&Itemid=7

Perei Timóteus - Uram, Én Szeretlek (Keith Green cover)

TANULSÁG, TANÁCS:

A tárgyak használatra vannak, az emberek szeretetre! A probléma a mai világban az, hogy az emberek vannak használva és a tárgyak szeretve.

Legyünk óvatosak és tartsuk emlékezetünkben ezt a gondolatot: A tárgyak azért vannak, hogy

használjuk, az emberek pedig, hogy szeressük őket!

Légy ura érzelmeidnek:

- vigyázz a gondolataidra, szavak lesznek belőlük,

- vigyázz a szavaidra, cselekedetek lesznek belőlük,

- vigyázz a cselekedeteidre, megszokások lesznek belőlük,

- vigyázz a megszokásaidra, szenvedély lesz belőlük,

- vigyázz a szenvedélyedre, rabsággá és végzeteddé válhat!

A harag és a szeretet nem ismernek határt. Válaszd a szeretetet, hogy szép és kedves életed

legyen!

készítette: Edit Lörincz

Feketén-fehéren

Ma már nem sokat használjuk a "feketén-fehéren" kifejezést. Talán mert nem tetszik ez a gondolkodás. Hogy valami vagy fekete, vagy fehér? És semmi más? Hogy valami vagy igaz, vagy hamis? "Hát, nekem jobban tetszik, hogy nekem is igazam lehet, meg neked is. Neked létezik Isten, nekem nem. Nem kell vitázni!" Kényelmesen hangzik? Na ez a szürke. És sokan, nagyon sokan vágynak ma így élni. Persze lehet. de érdemes vajon? ...                                         

... Sok dolog az életben, talán a legfontosabbak, nem lehetnek ilyenek is, meg olyanok is. Szeretsz, vagy nem? Nincs középút. Halál, vagy élet? Nem lehetek itt is, ott is... Fekete, vagy fehér... Isten feketén-fehéren elmondta mennyire szeret téged. A kereszten  Jézus érted, értünk fizetett, szenvedett meg. Most rajtunk keresztül hív téged, hogy gyere Őhozzá. Egyszerűen mondd azt Neki: "Jézus, köszönöm, hogy meghaltál értem. Rád bízom magam, hiszek Benned. Szeretnélek megismerni. Kérlek, gyere be az életembe, és ments meg engem! Ámen."

http://johir.neobase.hu/content/page/Feket%C3%A9n-feh%C3%A9ren

WatchmanNee: A maga idejében

„Dávid, miután a maga idejében szolgált az Isten akaratának, elaludt, és az ő atyáihoz helyeztetett" (Csel 13,36).

Dávid a maga idejében, azaz egy nemzedéken át szolgált Istennek.

Manapság nagyon gyakran arra törekszünk, hogy állandósítsuk munkánkat egy szervezet, társaság vagy rendszer felállításával. Az ószövetségi szentek ezzel szemben a saját napjaikban szolgáltak, aztán meghaltak. Ez fontos elve az életnek. A búzát elvetik, felnövekszik, kalászt hoz, megérik, majd az egész növényt gyökerestől kiszántják.

Isten munkája még a tekintetben is szellemi, hogy nincsenek földi gyökerei, sem földszaga. Az emberek elmennek, de az Úr marad. Mindennek, ami a gyülekezetben végbemegy, korszerűnek és elevennek, a jelen szükségleteit kielégítőnek kell lennie - szinte azt is mondhatnánk, hogy a jelen szükségleteihez kell igazodnia. Nem lehet mozdulatlan, földhöz kötött.

 Isten elszólítja munkásait, de ad helyettük másokat. A mi munkánk kárt szenvedhet, de az Övé soha. Hozzá nem ér fel semmi. Most és mindörökké Ő az Isten.

WatchmanNee

http://johir.neobase.hu/ahitat/1231_A_maga_idejeben

C. H. Spurgeon: Nem kárhoztat

"Azokban a napokban, abban az időben - így szól az Úr - keresni fogják Izráel bűnét, de nem lesz, és Júda vétkeit, de nem fogják találni, mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok" (Jer 50,20).

Valóban dicsőséges szózat ez! Tökéletes bűnbocsánatot ígér a bűnös Izráelnek és Júdának. Úgy eltörli bűnüket "mint a felleget" (Ézs 44,22), nem találják, nem lesz többé. Dicsőség legyen a kegyelem Istenének!

A Sátán keresi vétkeinket, hogy vádolhasson, ellenségeink is ezt teszik, hogy megterhelhessenek, sőt még saját lelkiismeretünk is beteges igyekezettel keresi, hol marasztalhatja el magát. De amikor az Úr minden bűnünket elfedezi Jézus Krisztus vérével, nem kell tartanunk többé semmiféle vádaskodástól, "nem lesz", "nem fogják találni". Isten gondoskodott arról, hogy elvegye népe vétkeit, megváltotta népét bűneiből. Jézus Krisztus áldozata "a tenger mélyére dobja minden vétkünket" (Mik 7,19). Micsoda ujjongással tölti ez el a szívünket!

Bűneink eltörlése azért lehetséges, mert Isten megbocsát választottainak. Kegyelmének szava nemcsak királyi, hanem isteni szó. Kegyelmet hirdet, és mi szabadok vagyunk. Elvégezte értünk az engesztelést, és ettől kezdve népének nem kell félnie a kárhoztatástól.

Áldott legyen szent neved, bűnöket eltörlő Isten!

 C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Balogh Misi - CSENDES HANGON SZÓLTÁL.mpg

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Nézz fel, mondja az Úr. Ismét mondom, nézz fel! Túlságosan magadra néztél eddig és a saját gondjaidra, és ezért nem vetted észre, amit Én cselekszem. Muszáj látnod és tudnod, amit Én cselekszem, és azt is, hogy milyen tervei vannak az ellenségnek ellened. Annak van most az ideje, amikor újra új magaslatokra emellek szellemileg, hogy még tisztábban tudj látni és észlelni. Egy olyan kenetet is kiárasztok, ami megnöveli a találékonyságodat, a kreatív képzelőerődet. Helyezkedj el úgy, hogy a legtöbbet hozd ki ebből a most következő lépésből.

Zsoltár 5:3 Halld meg a szavamat reggel, Uram; reggel Hozzád fordulok a szavammal, és felnézek.

Amen!

Szivbol, szivbe uzenet, fogadjatok szeretettel a mai napon is e csodalatos profeciat, Gyuri Naplojabol! Gyonyoru napotok legyen, az Ur aldottjai vagytok, mert aldast orokoltetek. Aldott minden, amihez kezetek ér. :)

Készítette: Lisa Szanyel

Kubinyi Károly - Sétálj a Szabadban Jézussal (Péter és Jakab)

Tékozló fiú

Ige: Az apostol kérése Urunktól

 „És azért imádkozom, hogy…” „A minden kegyelemnek Istene pedig, aki az ő örök dicsőségére hívott el minket a Krisztus Jézusban, titeket…ő maga tegyen tökéletesekké, erősekké, szilárdakká és állhatatosakká” „Aszerint, amint magának kiválasztott minket Őbenne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Őelőtte szeretet által” (Fil. 1,9; 1 Pét. 5,10;  Eféz. 1,4)

Aki: „… a békességnek Istene (Ő) szenteljen meg titeket mindenestől; és a ti egész valótok, mind szellemetek, mind testetek (szóma=énetek) feddhetetlenül őriztessék meg a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére” (1 Thess. 5,23).

„aki meg is erősít (szilárdít) titeket mindvégig, hogy feddhetetlenek [kifogástalanok] legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus [eljövetele] napján” (1Kor. 1,8).

„Hogy legyetek feddhetetlenek [kifogástalanok] és tiszták [romlatlanok, épek, vegyítetlenek, érintetlenek], Istennek szeplőtlen [ártatlan, hibátlan, tökéletes, ócsárlástól mentes, megrovást nem érdemlő, támadhatatlan] gyermekei [fiai] az elfordult [fonák, hamis, ravasz, álnok] és elvetemedett [elfajult, kificamodott, eltorzult] nemzetség közepette [a gonosz és romlott nemzedékben]. Kik között fényletek [ragyogtok, fénylettek, világítotok], mint csillagok [fénypontok] e világon [a mindenségben].

»Más fordítás: „Akkor Isten ártatlan és tiszta gyermekei lesztek, akikben senki sem talál hibát. A gonosz és romlott emberek között úgy ragyogtok, mint a csillagok a sötét éjszakában, ha az élet igéjére figyelte «” (Fil. 2,15)

És így folytatódik a kijelentés: „Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza [fölkelti] az ő napját mind a gonoszokra [rosszakra, haszontalan, hibás, silány], mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak [igazságosoknak, megigazultaknak], mind a hamisaknak [bűnösöknek nem-hívőknek; engedetleneknek, igazságtalanoknak (ige nélkülieknek)]. Legyetek azért ti [valóban olyan] tökéletesek [felnőtt, érett korú (célba érkezők)], miként [éppen úgy, mint ahogy] a ti mennyei Atyátok tökéletes [célját betöltött; (a célban van)]” (Mát. 5,45.48).

„Legyetek annakokáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek” (Eféz. 5,1).

És hogy te is: „Tökéletes (és feddhetetlen) légy az Úrral, a te Isteneddel”  (5 Móz. 18,13).

„Mert úgy van az Isten akarata (Istennek ugyanis az az akarata), hogy jót cselekedvén (feddhetetlen élettel), elnémítsátok a balgatag (esztelen, oktalan, értelmetlen) emberek tudatlanságát” (1 Pét. 2,15).

Az apostol megvallása: „Mi őt hirdetjük, intvén minden embert, és tanítván minden embert minden (teljes) bölcsességgel, hogy minden embert tökéletesnek állassunk elő (tökéletessé tegyünk) a Krisztus Jézusban” (Kol. 1,28) 

Ige: Egymás szeretete

Azért imádkozunk, hogy isteni szeretettel szeressétek egymást, és ez a szeretet egyre erősebben működjön bennetek. De ne csak egymást szeressétek, hanem mindenki mást is ugyanúgy, ahogy mi szeretünk benneteket];

És:  „Hogy erősekké tegye [és szilárdítsa meg] a ti szíveteket [és a ti bensőtök szilárd alapra találva], feddhetetlenekké [kifogástalanná, tökéletessé, hibátlanná, és megtámadhatatlanná váljon] a szentségben [a megszentelődés során a szent életben]. A mi Istenünk és Atyánk [vagyis mennyei Édesapánk színe] előtt, amikor eljő [és megjelenik] a mi Urunk Jézus Krisztus minden ő szentjeivel egyetemben [vagyis összes szentjeivel együtt]” (1 Thess. 3,13)

 „Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza [fölkelti] az ő napját mind a gonoszokra [rosszakra, haszontalan, hibás, silány], mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak [igazságosoknak, megigazultaknak], mind a hamisaknak [bűnösöknek nem-hívőknek; engedetleneknek, igazságtalanoknak (ige nélkülieknek)]^. Legyetek azért ti [valóban olyan] tökéletesek [felnőtt, érett korú (célba érkezők)], miként [éppen úgy, mint ahogy] a ti mennyei Atyátok tökéletes [célját betöltött;(a célban van)]” (Mát. 5,45.48)^.

Dávid így énekel Isten jóságáról: „Meglátogatod a földet és elárasztod (gondoskodsz a földről, megöntözöd); nagyon meggazdagítod azt. Istennek folyója (és patakja) tele van vizekkel; gabonát szerzesz nékik (gabonával látod el az embereket), mert úgy rendelted azt (így gondoskodsz a földről). Megitatod barázdáit, göröngyeit meglapítod (elegyengeted); záporesővel meglágyítod (porhanyítod) azt, termését (növényzetét) megáldod. Megkoronázod az esztendőt jóvoltoddal (javaiddal), és a te nyomdokaidon kövérség (bőség) fakad; Csepegnek a puszta legelői (és legelők sarjadnak a pusztán) és a halmokat vígság (ujjongás) övezi. A legelők megtelnek juhokkal (nyájak lepik el a legelőket), és a völgyeket gabona borítja; örvendeznek (ujjonganak) és énekelnek” (Zsolt. 65,10-14).

És az apostol így folytatja a megvallást: „Ki az elmúlt időkben (az előző nemzedékek során) hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni (megengedte, hogy minden nép a maga útján járjon): Jóllehet nem hagyta magát tanúbizonyság nélkül, mert jótevőnk volt, adván mennyből esőket és termő időket nékünk, és betöltvén eledellel és örömmel a mi szívünket” (Csel. 14,16-17)

Ige: Isten kiválasztásáról

Isten Őbenne, vagyis Krisztusban: „…kiválasztott minket magának már a világ teremtése előtt, hogy szentek és feddhetetlenek legyünk előtte (agapé: Isten szerinti) szeretetben. Előre el is határozta, hogy fiaivá fogad minket Jézus Krisztus által, akarata és tetszése szerint, hogy magasztaljuk dicsőséges kegyelmét, amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában” (Eféz. 1,4-6)

„hogy ellenségeink kezéből megszabadulva, félelem nélkül szolgáljunk neki, szentségben és igazságban őelőtte életünk minden napján” (Luk. 1,74-75)

„aki az ő dicsőséges testéhez (szóma: személyéhez) hasonlóvá változtatja a mi gyarló testünket (szóma= személyünket), azzal az erővel, amellyel maga alá vethet mindeneket” (Fil. 3,21)

Ezért: „… az Isten őt [eleve] (el) rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek] azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát [igazságosságát] megmutassa. [nekünk] Isten ugyanis az előbb [korábban] elkövetett bűnöket [végtelen türelmében] elnézte [elengedte; megbocsátotta]” (Róm. 3,25)

„Mivel tehát a gyermekek (hús)testből és vérből valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által megsemmisítse (működésképtelenné tegye) azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az ördögöt” (Zsid. 2,14)

Ugyanis: „A törvény szerint majdnem mindent vérrel tisztítanak meg, és vér kiontása nélkül nincs bűnbocsánat” (Zsid. 9.22)

És mert Ő bemutatta ezt az áldozatot: „Nincsen azért immár semmi kárhoztatásuk [elmarasztaló ítéletük] azoknak, akik Krisztus Jézusban vannak, [élnek] kik nem (hús)test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. Mert ami a törvénynek lehetetlen vala, [mivel a törvény a maga részéről tehetetlenséget mutatott] mivelhogy erőtlen  vala a (hús)test miatt, [melyet a (hús)test gyengévé tett]. Az Isten [azt megtette] az ő [saját] Fiát elbocsátván [elküldve] bűn (hús)testének hasonlatosságában [hasonmásában] és a bűnért, [a bűn miatt], kárhoztatta a bűnt a (hús)testben. [hogy elítélje a (hús)testben  levő bűnt]” (Róm. 8,1-3)

Így figyelmeztet a Szent Szellem: „Az Isten Szellemét erről ismeritek meg: amelyik szellem vallja, hogy Jézus Krisztus (hús)testben jött el, az Istentől van” (1 Ján. 4,2)

Hódolat a világ világossága előtt