2012. március 20.
Napi gondolat
Két dolgot soha nem értünk meg egészen: a mindenséget, s
önmagunkat. Minden tudománynak elérhető tárgya csak e kettő között fekszik, s
éppen ez az ok, melyért a tudományban teljes megnyugvást nem találhatunk.
(Eötvös József)
JÉZUS MEGÉRT MINKET
1Thessz 4,13-18.
13 Nem szeretnénk, testvéreink, ha tudatlanok lennétek az
elhunytak
felől, és szomorkodnátok, mint a többiek, akiknek nincs
reménységük. 14
Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadt, az is
bizonyos, hogy
Isten az elhunytakat is előhozza Jézus által, vele együtt.
15 Azt pedig
az Úr igéjével mondjuk nektek, hogy mi, akik élünk, és
megmaradunk az Úr
eljöveteléig, nem fogjuk megelőzni az elhunytakat. 16 Mert
amint
felhangzik a riadó hangja, a főangyal szava és az Isten
harsonája, maga
az Úr fog alászállni a mennyből, és először feltámadnak a
Krisztusban
elhunytak, 17 azután mi, akik élünk, és megmaradunk, velük
együtt
elragadtatunk felhőkön az Úr fogadására a levegőbe, és így
mindenkor az
Úrral leszünk. 18 Vigasztaljátok tehát egymást ezekkel az
igékkel.
JÉZUS MEGÉRT MINKET
Jézus megkérdezte: "Hova helyeztétek őt?" Azt
felelték: "Uram, jöjj és
lásd meg!" Jézus könnyekre fakadt. (Jn 11,34-35)
A munkám miatt otthonról a városba költöztem, ami kétórás
kocsiút volt
a szüleim lakhelyétől. Háromhavonta látogattam meg őket, de
telefonon
folyamatosan kapcsolatban voltunk.
Új otthonomban aludtam, amikor hajnali háromkor az édesapám
hívott
telefonon. Hangja rekedt volt, és reszkető, ahogy elmondta,
hogy az
édesanyám meghalt.
Hogyan? - kiáltottam. Múlt héten beszéltem vele,
beszámoltunk egymásnak
az újdonságokról, nevettünk, és jót beszélgettünk. Hogyan
mehetett el
anélkül, hogy esélyem lett volna elbúcsúzni tőle, vagy
megmondani, hogy
szeretem? Váratlanul ért a hír, el sem tudtam hinni. Az
egész helyzet
valótlannak tűnt.
De a családom, és barátaim körülvettek engem. Könnyek között
vigasztaltuk egymást.
Jézus megmutatta, hogy a fájdalom természetes. A Biblia
beszámol arról,
hogy Jézus sírt, amikor barátja, Lázár meghalt. Édesanyám
nem támadt
fel, ahogy Lázár, de Krisztusnak átadta életét, s tudom,
hogy a
feltámadáskor ő is új életet kap.
Imádság: Istenünk, hálát adunk neked, hogy velünk vagy a
veszteségek
idején. Segíts, hogy megérezzük jelenlétedet, és
vigasztalásodat minden
körülmények között. Ámen.
Krisztus megérti bánatunkat, és osztozik abban.
Marlene Brooker (Essex, Anglia)
Calvin Coolidge: A bűnről
Calvin Coolidge, aki a húszas évek elején az Egyesült
Államok elnöke volt, bosszantó szűkszavúságáról volt híres. Egy alkalommal,
mikor hazatért az istentiszteletről, a felesége megkérdezte:
– Milyen volt a szentbeszéd?
– Szép.
– Miről beszélt a tiszteletes úr?
– A bűnről.
– De mégis, mit mondott a bűnről?
– Ellenezte.
Calvin Coolidge (1872-1933)
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Engedj a benned végzett munkámnak, hogy rendbe hozzalak.
Amikor Szellemben jársz, és a Szellemben élsz, akkor az isteni rend uralma alá
kerülsz, ami nagy szellemi aratást fog hozni az életedben. Viszont vigyázz,
mert a világi figyelem-elterelő dolgok és más téged érdeklő dolgok versenybe
fognak szállni a Szellemben való élettel. Rendezned kell a prioritásaidat, és
meg kell tartanod a királysági szemléletet, különben el fogsz távolodni az
örökkévaló fontosságú dolgoktól, mondja az Úr. Maradj kapcsolatban!
Galata 5:25 Ha a Szellemben élünk, akkor járjunk is a
Szellemben.
Oswald Chambers: ELTÉRÍTÉS ISTENTŐL
Nem
elsősorban attól kell tartanunk, hogy Istenben való hitünk károsodik, hanem
attól, hogy belső állapotunk kárt szenved. "Őrizzétek meg azért lelketeket
és ne csalárdkodjatok" (Mal 2,16). Lelki-szellemi alkatunknak félelmetes
hatásai vannak. Ez az az ellenség, amely bensőnkbe hatol és eltéríti
gondolkozásunkat Istentől. Van olyan kedélyállapot, amelyet nem szabadna
megtűrnünk magunkban. Ha megtűrjük, ráébredünk, hogy eltávolítanak Istenbe
vetett hitünktől és mire visszatérünk nyugalmunkba Istenhez, addigra belé
vetett hitünk semmivé lett és felülkerekedett bennünk a testbe és az emberi ügyeskedésbe
vetett bizalom.
Őrizkedj
"e világ gondjai"-tól, mert ezek azok, amelyek felkeltik a lélekben a
rosszkedvet. Különös dolog, hogy milyen hatalma van a legegyszerűbb dolognak is
arra, hogy elfordítsa figyelmünket Istenről. Utasítsd vissza az élet gondjait,
hogy el ne borítsanak!
A
másik, ami elvonja figyelmünket, a védekezés szenvedélye. Augustinus így
imádkozott: "Ó Uram, szabadíts meg attól a szenvedélytől, hogy szüntelenül
védekezzem." Belső állapotunk lerombolhatja lelkünknek Istenbe vetett
hitét. "Ki kell magyarázkodnom; meg kell értetnem magam az
emberekkel." Urunk soha semmiben nem magyarázkodott. Hagyta, hogy a
tévedések maguktól tisztázódjanak.
Amikor
észrevesszük az embereken, hogy nem haladnak előre szellemileg, és ez az
észrevétel kritikává torzul, akkor saját utunkat torlaszoljuk el Isten felé.
Isten nem azért engedte meglátnunk mások hiányait, hogy kritizáljuk őket, hanem
hogy közbenjárjunk értük.
Oswald Chambers "Krisztus mindenek felett" c.
könyvéből
2012. március 19.
2 Thessalonikai levél 2. fejezet: A Bűn Emberének megjelenése és pusztulása (szerkesztett)
2 Thess. 2,1 Kérünk pedig titeket, atyámfiai, a mi
Urunk Jézus Krisztus eljövetelére [(parúszia): szó szerint mellette lét, jelenlét, megérkezés, látogatás] és a mi
Őhozzá leendő egybegyűlésünkre nézve.
[Más fordítás: Van még egy kérésünk: Urunk, Jézus Krisztus
eljövetelét és vele való egyesülésünket illetően ne veszítsétek el rögtön
józanságotokat]
2 Thess. 2,2 Hogy ne tántoríttassatok el [(szaleuó): megráz; megingat; megtántorodik; megrenget; megzavar,
felbujt; felkavar] egyhamar a ti értelmetektől [(núsz: szív,
szellem értelme / felfogóképessége / gondolkodási képessége)]. Se ne
háboríttassatok meg [és
meg ne riasszon titeket olyan hamar; (throeó: megijeszt, megrettent; megriaszt, hirtelen félelemmel felizgat,
felzaklat)]. Se
szellem által [és
félre ne vezessen titeket valami
szellem]. Se beszéd [(logosz)] által, se nékünk tulajdonított [se állítólag tőlünk érkező] levél által. Mintha itt volna [mint hogyha beállt volna (enisztémi:
küszöbön áll, itt van, sarkában van,
fenyeget)] már a
Krisztusnak ama napja [az Úr napja].
»Más fordításban: Hogy ne veszítsétek el egyhamar
józanságotokat, és ne rémítsen meg benneteket sem valamely szellemtől származó
kijelentés, sem a mi nevünkben elhangzó megnyilatkozás, sem valamiféle nekünk
tulajdonított levél, mintha az Úr napja már közvetlenül itt volna«
>Még egy másik fordításban: Hogy
a kelleténél hamarabb ne dúljon fel benneteket az a gondolat, és ne hagyjátok
magatokat riadóztatni (a görög kifejezés szó szerint így hangzik: ne
kavarjon fel /tántorítson el [túl] gyorsan/hamar [szellemetek] értelmétől [nusz] és ne riadóztassanak [titeket])
se szellem, se beszéd, se a
mienkéhez hasonló levél által, amely szerint már elérkezett az Úr napja (a
görög szöveg szerint: a jelen
világkorszak lezárása)<"
2 Thess. 2,3 Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen [nehogy valaki
megtévesszen, tévútra csaljon, senki semmiféle
módszerrel félre ne vezessen benneteket].
Mert nem jön az [a nap] el addig, mígnem
bekövetkezik elébb a szakadás és megjelenik a bűn [a törvénytelenség] embere [az ellenség], a veszedelemnek [a kárhozatnak] fia
[Más fordítás: Mert az Úr napját megelőzi a hittől való
elszakadás, az Istentől való elfordulás, amikor
megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia, aki
pusztulásra van ítélve]
2 Thess. 2,4 Aki ellene veti [ellene szegül,
ellenséges és ellene támad] és fölébe emeli [elbízza magát, felfuvalkodik, és felmagasztalja] magát mindannak, ami Istennek vagy istentiszteletre
méltónak [vagy
szentnek, vagy imádandónak] mondatik. Annyira,
hogy maga ül be, mint Isten az Isten templomába, Isten gyanánt mutogatván magát
[kinyilvánítva,
vagy: kikiáltva,
kihirdetve, nyilvánosságra hozva, sőt: megparancsolva, bebizonyítva, és
azt állítva magáról, hogy ő isten]
2 Thess. 2,5 Nem
emlékeztek-é, hogy megmondtam néktek ezeket, amikor még ti nálatok valék?
2 Thess. 2,6 És most tudjátok, mi tartja vissza [mi az, ami most
akadályozza, féken tartja,
visszatartja, korlátozza, gátolja, feltartóztatja, és késlelteti föllépésének
idejét], amiért csak a maga [rendelt] idejében fog az megjelenni [és nyilvánvalóvá
válni, felfedni
magát, és lelepleződni].
2 Thess. 2,7 Működik [(energeó): tevékenykedik, cselekszik,
működik, munkálkodik, hat] ugyan már a törvényszegés [(anomia): törvénytelenség, törvénysértés, törvényszegés,
törvénynélküli állapot, a jogtalanság] titkos bűne [(müsztérion):
titka]: csakhogy annak, aki
azt még most visszatartja, félre kell az útból tolatnia [el kell vétetnie, el kell
tűnnie].
»Más fordítás: A
törvénytiprás, a törvénytelenség titokban már
folyik, de csak addig titokban, amíg ki nem kerül az
útjából az, ami jelenleg még akadályozza, aki azt most még visszatartja«.
2
Thess. 2,8 És akkor fog megjelenni [nyilvánvalóvá és szemlélhetővé válni] a törvénytaposó [(anomosz): törvénytelen, törvényellenes, törvényszegő, törvénytipró, istentelen], akit megemészt [(analiszkó): elfog, megemészt, felemészt] az Úr
az ő szájának leheletével [(pneuma): Szellemével]. És megsemmisít [(katargeó): tétlenné tesz; hatályon, érvényen kívül helyez, megerőtlenít, elveszi
az erejét, megszüntet, eltöröl,
félretesz; semmivé tesz] az ő megjelenésének [az Ő (parúszia):
jelenlétének] feltűnésével [(epiphaneia):
megmutatkozás, nyilvánvalóvá létel,
feltűnés, ragyogás, az elrejtett istenség láthatóvá létele].
[Más fordítás: Megérkezésének
láthatóvá válásával, eljövetelének fenségével, és
megjelenésének ragyogó dicsőségével hatástalanná fog tenni]
2 Thess. 2,9 Akinek
eljövetele [(parúszia): eljövetel, megérkezés, látogatás]
a Sátán ereje által van [a sátán munkájának
(működő, tevékeny, hatékony energiájának) eredménye lesz], a hazugságnak [(pszeudosz): hazugság, hamisság,
valótlanság, kitalálás, csalás, becsapás] minden hatalmával [erejével, (dünamisz): erő, erő megnyilvánulás],
jeleivel és csodáival.
[Más fordítás: Akinek az eljövetele a Sátánnak teljes
erővel, jelekkel és a hazugság csodáival való működése által lesz]
2 Thess. 2,10 És a gonoszságnak [(adikia): igazságtalanság,
istentelenség, gaztett, gonoszság, tisztességtelenség, rosszaság jogtalanság, gaztett] minden
csalárdságával [(apaté): megtévesztés,
becsapás, csalás, árulás, csábítás; szórakozás, időtöltés; kéjelgés] azok
között, akik elvesznek [(apollümi): elpusztít,
tönkretesz, megsemmisít, romlásba visz, elveszít]; mivelhogy nem fogadták be az igazságnak [(alétheia): igazságot, valóságot, feltárulkozó realitást jelent] szeretetét az ő üdvösségükre »(szódzó): megtart,
(biztonságban) megőriz, megment, kiszabadít, biztonságba helyez, meggyógyít;
éppé, egészségessé tesz, vagyis üdvözít«
[Más fordítás: akik nem szerették, hanem visszautasították az igazságot, a valóságot, Isten
Igéjét, hogy általa üdvözüljenek, és ezért a
pusztulás felé haladnak]. »Más fordítás: És az igazságtalanság összes
csalásával valósul meg azok számára, akik elkárhoznak [akik elveszik ítéletüket] amiatt, hogy nem fogadták be az igazi valóság (alétheia: igazságot,
valóságot, feltárulkozó realitást jelent) szeretetét megmenekülésük
érdekében«.
2
Thess. 2,11 És azért bocsátja reájuk [(pempó): ezért szolgáltatja ki őket]
Isten a tévelygés [(plané): eltévedés; tévelygés, bizonytalanság, csalás, félrevezetés] erejét, »(energeia):
működő, tevékeny, hatékony energia« [ezért
szolgáltatja ki őket Isten a tévelygés hatalmának].
Hogy higgyenek [(piszteuó): hitre jut, megbízik] a
hazugságnak” [(pszeudosz): hazugság,
hamisság, valótlanság, kitalálás, csalás, becsapás]
»Más fordítás: Mivel
azonban nem az igazságot / valóságot
/ szerették, Isten megengedte, hogy a
megtévesztés és hazugság ereje uralkodjon rajtuk, és hogy elhiggyék a
hazugságot«;
2 Thess. 2,12 Hogy kárhoztattassanak
[hogy ez
által elvegyék ítéletüket; (krinó): ítél, vélekedik, eldönt / egy tett
következményeként beállt állapotra utal: az ítélet hatása, eredménye] mindazok, akik nem
hittek az igazságnak [(alétheia: igazságot, valóságot, feltárulkozó
realitást jelent],
hanem gyönyörködtek [(eudokeó): helyesel, tetszéssel fogad, meg van
elégedve, örömét leli előnyben részesít nagyon) tetszik, (nagy) örömet szerez, (nagyon) meg van elégedve,
kedvét (örömét), nagy gyönyörűség, készséges] az
igazságtalanságban [a hamisságban lelték örömüket [(adikia): igazságtalanság,
istentelenség, gaztett, gonoszság, tisztességtelen, rosszaság jogtalanság].
» Más
fordítás: Hogy ítélet alá kerüljön mindenki, aki nem hitt az igazi valóságnak,
hanem az igazságtalanságot helyeselte. (jónak látta, jónak tartotta,
tetszett neki, kedve telt, és gyönyörködött benne«
2
Thess. 2,13 Mi pedig mindenkor [azaz minden időben, és mindig] hálaadással tartozunk az
Istennek ti érettetek atyámfiai [testvéreim],
akiket szeret [(agapaó): szeret önzetlenül,
tárgya érdemeitől függetlenül. Isten tulajdonságának megnyilvánulása az emberek
iránt, amely azok javát, üdvösségét munkálja] az Úr, hogy
kezdettől [(arkhé):
az eredet] fogva kiválasztott [kijelölt]
titeket Isten az üdvösségre, a Szellem
(meg)szentelésében [(hagiaszmosz): Istennek szentelt, Isten tulajdona; Isten
céljaira való elkülönítés a világtól; tökéletes, hibátlan, tiszta, Istenhez
méltó] és az igazság [(alétheia): a valóság, a hazugság ellentéte, ami nincs elrejtve, elkendőzve; Isten
Igéje] hitében.
[Más fordítás: Mi
pedig mindig hálaadással tartozunk az Istennek értetek, testvéreink, akiket
szeret az Úr, mivel titeket az Isten zsengeáldozatul [a termés első részeként] kiválasztott a
maga számára, a Szellem megszentelése és az igazságba (Isten Igéjébe) vetett
hit által a megmenekülésre]
2 Thess. 2,14 Amire elhívott titeket az általunk hirdetett Evangélium által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének
elvételére [hogy
elnyerjétek, és részesei legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus
dicsőségének]
2 Thess. 2,15 Miért is atyámfiai [testvéreim], legyetek állhatatosak [(sztékó): álljatok meg szilárdan, mozdíthatatlanul] és
tartsátok meg a tudományt [(krateó): ragaszkodjatok a rendelkezésekhez vagy: utasításokhoz, hagyományokhoz], amelyre akár
beszédünk [logoszaink],
akár levelünk által [(episztolé):
írott üzenetünk útján(dia által)] taníttattatok
[ismertetek meg; (didaszkó): felvilágosítást kaptatok]!
2
Thess. 2,16 Maga pedig a mi Urunk Jézus Krisztus, és az Isten a mi Atyánk,
aki szeretett minket [és aki kifejezte a
szeretetét irántatok] és kegyelméből örök
vigasztalással és jó reménységgel ajándékozott meg
2
Thess. 2,17 Vigasztalja meg [bátorítsa fel és szilárdítsa meg] a ti szíveteket, és erősítsen meg titeket minden tudományban [logoszban: Igében] és
jó cselekedetben [minden
jó munkában és beszédben].
»Más fordítás: Azért
imádkozunk, hogy Urunk, Jézus Krisztus és mennyei Édesapánk, az Isten bátorítsa
szíveteket, és erősítsen meg benneteket minden jóra, amit csak mondotok, vagy
tesztek. Hiszen Isten megmutatta, hogy szeret bennünket, és irántunk való
jóindulatából örökké tartó vigasztalást, bátorítást és biztos reményt adott
nekünk«
Imádság:
Urunk!
"Nevezz meg valódi nevünkön, mivel valamennyien
szenvedünk attól, hogy álnéven élünk, telve álnoksággal, amit magunk
fabrikáltunk, mivel jobbnak, különbnek, állhatatosabbnak és áldozatkészebbnek
kívántunk látszani másoknál. Valódi neve csak keveseknek van itt a földön. Add,
hogy imámban ne kérjek semmit, de annál inkább hallhassalak és hallgassalak
Téged. Fáradt vagyok, Istenem, kifárasztottak "kéréseim", és
megtéptek a világ "kérései". Apostolod mondta, hogy a szeretet
irgalmas, türelmes, nem kér, és nem panaszkodik. Add, hogy sose kívánjak
"színen lenni". A világnak amúgy is kötelező olvasmánya a
"zűrzavar kézikönyve". Ha lehet, ragaszd össze lapjait, megértek a
csirizre." (Pilinszky János)
Napi Ige és gondolat
Jóllehet előbb őt káromló, az övéit üldöző és
erőszakos ember voltam, mégis irgalmat nyertem. (1Tim 1:13)
Minden szent embernek volt múltja, minden bűnösnek van
jövője. Ezt a mondatot olvastam a múltkorában valahol és teljesen egyetértek
vele. Pál apostol nem fényezi saját Krisztus nélküli múltját. Vállalja – nem
büszkén, hanem őszintén –, hogy Krisztust káromolta, tanítványait üldözte, de
megismerte Őt a damaszkuszi úton, és élete más irányt vett.
Isten nevében üldözte a Krisztus tanítványait korábban, de
elnyerte a Krisztus irgalmát. Neked mi a történeted? Te meddig éltél Krisztus
nélkül? Egyébként mindegy, hogy mi a válaszod, a legfontosabb az, hogy el tudd
mondani: irgalmat nyertem.
Mi, hívő emberek
mindnyájan irgalmat, kegyelmet nyert emberek vagyunk, akiknek korábbi, megbánt
bűnei megbocsáttattak, és akiket szolgálatra hív az Úr. Adj hálát az Úrnak ezért
az irgalomért, és imádkozz ma egy olyan ismerősödért, aki még nem nyert
irgalmat!
Ravasz László
A kobrának egy foga is elég ahhoz, hogy valakit megöljön.
Egy kedvenc bűn éppen úgy megölheti lelkünket, mint a bűnök sokasága.
(Spurgeon)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)











