Az olyan célok, amik Istentől vannak, mindig egy ígérettel kezdődnek....
2014. július 10.
2014. július 9.
Ige: Ha nem is ismernek….
„Hanem csak hallották, csak hallomásból
tudták rólam, hogy: Aki minket üldözött egykor, most Evangéliumként,
örömüzenetként hirdeti azt a hitet, amelyet egykor rombolt, feldúlt,
pusztított, amelynek a romlására tört*
És dicsőítették, és magasztalták bennem és értem az Istent azért, amit
bennem végzett” (Gal. 1,23-24)
*És Saulus nemcsak
Jeruzsálemben üldözte Isten népét, vagyis a Krisztus népét: „Saulus pedig
pusztítá az anyaszentegyházat, vagyis a kihívottak közösségét, házról-házra
járva, és férfiakat és asszonyokat
elővonszolva, tömlöcbe veti vala”. „Saulus
pedig még fenyegetéstől és öldökléstől lihegve az Úrnak tanítványai ellen,
elmenvén a főpaphoz, Kére őtőle leveleket Damaskusba a zsinagógákhoz, hogy ha
talál némelyeket, kik ez útnak követői, akár férfiakat, akár asszonyokat, fogva
vigye Jeruzsálembe” (Csel. 8,3;
9,1-2)
De megtérése és Szent
Szellemmel való beteljesedése után azonnal hirdette a Krisztust: „Mindenki csodálkozott, aki hallotta, és így
szóltak: Hát nem ő az, aki üldözte Jeruzsálemben azokat, akik segítségül hívják
ezt a nevet, és aki ide is azért jött, hogy megkötözve a főpapok elé vigye
őket? De Saul egyre jobban felbátorodott, és zavarba hozta a damaszkuszi
zsidókat, bebizonyítva nekik, hogy Jézus a Krisztus”(Csel. 9,21-23)
A nép nem figyel Istenére:
„Ezért fogságba megy népem, mivelhogy tudomány
nélkül való, és főemberei éhen halnak, és sokasága szomjú miatt eped meg” (Ézs
5:13)
Erich Maria Remarque: A testi emberről.
Amit az ember nem szerez meg,
mindig jobbnak látszik annál, mint amije van. Ebben rejlik az emberi lét
romantikája és butasága.
Bob Gass: Miért mondanak le rólunk az emberek? (1)
„…van olyan barát, aki
ragaszkodóbb a testvérnél.” (Péld 18:24)
Nehéz megtartani a
barátaidat? Ennek oka van! Az emberek elfordulnak tőlünk, ha nem érzik, hogy
értékeljük őket.
George és Mary Lou ötvenedik
házassági évfordulójukat ünnepelték. Egy riporter megkérdezte George-tól: „Ön
szerint mi a hosszú, boldog házasság receptje?” George elmesélte, hogy az
esküvőjük után az apósa átadott neki egy dobozt. Egy aranyóra volt benne,
melyet George most is hord. Megmutatta a riporternek. Az óra számlapján
keresztben, ahol naponta tucatszor is láthatta, ezek a szavak voltak felírva:
„Mondj valami szépet Mary Lou-nak!” Mindannyiunknak szükségünk van erre az
órára!
Malcolm Gladwell Blink [Pillantás] című könyvében
egy kapcsolati szakértőtől ír, aki képes volt előre megmondani egy párról, hogy
jövendő házasságuk sikeres lesz-e, az alapján, ahogy egymással viselkedtek.
Mit keresett, ami arra utalt,
hogy a házasság a katasztrófa felé tart? Lenézést. Ha valaki lenézően bánt a
másikkal, akkor a kapcsolat rendszerint kudarcra volt ítélve. Az őszinteség
hiánya, a kétszínűség és az olcsó hízelgés nem segít.
--Ahhoz, hogy egy ember
értékesnek érezze magát, tudnia kell, hogy valóban, őszintén értékesnek tartod.
--Ahhoz, hogy érezze, hogy
tisztelik, tudnia kell, hogy őszintén tiszteled. Amikor lebecsülünk másokat,
elkezdünk tárgyként és nem emberként bánni velük.
Nos, mi a megoldás?
Összpontosíts az erősségeikre, így végül megengedik majd, hogy segíts nekik
azokon a területeken, amelyekkel küszködnek. Sokan nagyon jók vagyunk abban,
hogy felfedezzük az értéket egy lehetőségben vagy egy üzletben. Ugyanezt a
beállítottságot kell kifejlesztenünk magunkban akkor is, amikor kapcsolatok
építéséről van szó!
Megvallás.
„Gyönyörködöm a
Te rendeléseidben; Útmutatásaid örömömre vannak; a Te beszédedről, a Te igédről
nem feledkezem el” (Zsolt. 119,16)
Guti Tünde: BIZONY: FELELŐSSÉG!
Nem tartom magamat sem írónak, sem költőnek.
Hacsak nem azokban a különleges pillanatokban, amikor örökkévaló értékeket
megragadva fogalmazhatom meg a felülről küldött, és a szívemben megfogant
Magot. Annak csírázását, szárba szökkenését, levelezését és virágzását. S ha
tényleg a valódi, tiszta, szent Mag, akkor maga az Úr az, aki felügyeli a
termés beérlelődését.
Mert a gondolatok gyümölcsöt
is hoznak!
Minden más alkalommal egyszerűen csak a
lelkemet tárom fel, megosztva azokat az érzéseket, tapasztalatokat, amik foglalkoztatnak,
és a jellememet formálják. Talán más is épülhet belőle.
Azonban tudom, hogy csakis az maradandó, ami
krisztusi, ami nem ingatag, fövényre épített „házban” lett papírra vetve, hanem
a kőszikla mélyéig alapot ásva, fáradságos munka eredményeként.
Mert épülni és másokat építeni, kegyelmet
megragadni és irgalommal kegyelmezni, vigasztalással és intéssel szeretni,
szolgálva őrt állni a lelkek felett, szólni vagy írni – vagy ezeket
elmulasztani – bizony: felelősség!
2014. május 17.
http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/bizony--felelosseg-.html
2014. július 7.
Zsoltár 13. Felelj nékem, Uram. (szerkesztett)
Zsolt.
13,1
Az éneklőmesternek [a karmesternek, a karvezetőnek]; Dávid zsoltára.
Zsolt.
13,2
Uram [Jahve],
meddig felejtkezel el rólam végképen, és [(nécaḥ necaḥ): teljesen]? Meddig rejted, és [fordítod] el orcádat tőlem?
[Más fordítás: Meddig tart ez, URam? Végképp
megfeledkeztél rólam]?
Zsolt.
13,3
Meddig tanakodjam [meddig kell még védekeznem] magamban? Bánkódjam
szívemben naponként? [Meddig emészti még lelkem a fájdalom, a keserűség, és szívemet a mindennapi
gond]?
Meddig hatalmaskodik [uralkodik] fölöttem az én ellenségem?
[Más fordítás: Meddig kell gondokat hordoznom magamban, és
szívemben / bensőmben / fájdalmat mindennap? Meddig kerekedik fölém
ellenségem]?
Zsolt.
13,4
Nézz ide, [tekints rám, hallgass meg, és]
felelj
nékem, Uram [(jəhóváh): Jahve,
Örökkévaló] Istenem; világosítsd meg, és [ragyogtasd
fel] szemeimet,
hogy el ne aludjam a halálra, [nehogy halálba szenderüljek].
Zsolt.
13,5
Hogy ne mondja, és ne [dicsekedjék] ellenségem:
meggyőztem [végeztem vele, hatalmat vettem rajta, és legyőztem] őt. Háborgatóim [ellenfeleim,
szorongatóim] ne
örüljenek, [ne örvendezzenek, és ne ujjonghassanak], hogy
tántorgok.
Zsolt.
13,6
Mert én a te kegyelmedben [jóvóltodban, hűségedben, irgalmadban] bíztam, örüljön [örvendezzen, ujjongjon] a szívem [a bensőm]
a
te segítségednek, [szabadításodnak, hogy
megsegítesz];
hadd énekeljek az Úrnak, hogy jót tett velem [és dicséretet
mondok a fölséges Úr nevének].
»Más fordítás: Szívből ujjongok, hogy megsegítesz, és megszabadítasz, hiszen
irgalmasságodban bizakodtam, Uram. Segítséged legyen öröme szívemnek, hogy
énekeljek az Úrnak, aki jót tett velem«
Fohász.
"Ó, Istenem!
Legyen szépséged az élelmem
és jelenléted az italom. Engedd,
hogy akaratodban bízzam és
hogy tetteim parancsaiddal összhangban
legyenek. Fogadd szívesen
szolgálatomat és cselekedeteim dicsérjenek
Téged. Engedd, hogy
segítséget csak Tőled kapjak és otthonom legyen a Te
szent lakhelyed. Te vagy a
Nagyértékű, a Mindig Jelenvaló és a Szeretet."
(Bahá'u'lláh)
2014. július 6.
Ige: A csodák szükségessége.
A tömegnek látnia
kell a csodákat, hogy hallgassa és kövesse az Úr Jézust: "Ezek után
elméne Jézus a galileai tengeren, a Tiberiáson túl, vagyis a Tiberiás tavának
túlsó partjára. És nagy sokaság
követé őt, mivelhogy látják vala az ő
csodatételeit, amelyeket cselekszik vala a betegeken” (Ján. 6,1-2).
Imádság:
Istenem!
Bocsáss meg nekem, hogy
sokszor nem vagyok tudatában annak, hogy én a Győztes oldalon állok, és
harcolok. Ha Jézus a Megváltóm, akkor a győzedelmes ügy, győztes vezérének
seregében vagyok. Taníts engem így harcolni a Tőled kapott szellemi fegyverekkel!
Ámen
Az imáról.
Ha használjuk a menny
kapujának kulcsát, az imádságot, minden kinyílik előttünk, amire szellemi, és
evilági életünknek szüksége van.
A győzelem kulcsa az ima
Eljött Amálék, és megtámadta
Izráelt Refídímben. Akkor ezt mondta
Mózes Józsuénak: Válassz ki férfiakat, vonulj ki, és ütközz meg Amálékkal! Én
pedig odaállok holnap a halom tetejére, és Isten botja a kezemben
lesz. Józsué úgy cselekedett, ahogyan Mózes mondta neki, és megütközött
Amálékkal. Mózes, Áron és Húr pedig fölment a halom tetejére. És az
történt, hogy valahányszor Mózes fölemelte kezét, Izráel volt az erősebb,
amikor pedig leeresztette a kezét, Amálék volt az erősebb. De Mózes kezei elfáradtak. Ezért fogtak egy
követ, alája tették, és ő ráült. Áron és Húr pedig tartotta a kezét, az egyik
erről, a másik amarról, úgyhogy két keze fölemelve maradt naplementig. Így győzte le Józsué Amálékot és annak hadát
fegyverrel. (2Mózes 17:8-13)
Isten az ő erejét akarja
kiárasztani életünkre, de ennek mi lehetünk akadályai. Aki úgy áll napi
teendőihez, hogy meg tudom oldani egyedül, az azt mondja ki: Uram,
nincs rád szükségem, maradj magadnak! Elég ügyes és erős vagyok én! De
egyáltalán ne csodálkozzunk, ha egy idő után azt tapasztaljuk: fogy az erőm és
nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy szeretném, átcsapnak a hullámok a fejem
fölött!
Azok, akik nem imádkoznak,
elvágják magukat Isten mindent legyőző erejétől, ami nem ritkán azzal a
következménnyel jár, hogy a vereség, a lerohanás, a leveretés, a sodródás, a
leigázottság jól ismert érzése tölt el. Meglepő, hogy az emberek milyen nagy
számban nyugszanak bele az ilyen életbe. Ne tartozzunk közéjük! Senkinek nem
kell így élnie! Az imádság az a kulcs, mellyel szabad utat engedhetünk
Isten győztes erejének az életünkben!
Amikor Mózes felfedezte az
összefüggést az imádság és Isten ereje között, elhatározta, hogy a nap
hátralévő részében könyörögni fog az Úr segítségéért. De a karja egy idő után
elfáradt. Azonban a vele lévő két férfi, Áron és Húr segített neki abban, hogy
égre emelt kézzel kérje az Úr jelenlétét és az isteni erő kiáradását. Mondanom
sem kell, hogy Izrael csatát nyert aznap.
Belefáradtunk az imádkozásba?
Úgy érezzük, hogy nincs eredménye az imáinknak? Azon gondolkozunk, hogy Isten
egyáltalán meghallgatja-e az imákat? Az élet egyetlen területén sem lehet
állandóan a csúcson lenni! De arra bíztatlak, hogy ne add fel, mert Isten felel
az imákra, és szeretne velünk napi kapcsolatban lenni! Próbáld meg intenzívebbé
tenni imaéletedet és meglepődsz majd a lelkedben és az életedben végbemenő
változásokon!
Az Úr ígérete:
„Nem töröm, és
nem szegem meg az én szövetségemet, és ami kijött az én számból, el nem
változtatom, és meg nem másítom. ” (Zsolt. 89,35)
Választás
„Mert ez a parancsolat,
amelyet ma parancsolok neked, nem megfoghatatlan előtted, és nincs is távol
tőled. Nem a mennyben van, hogy azt kellene mondanod: Ki megy föl a mennybe,
hogy lehozza nekünk, és közölje velünk, hogy teljesíthessük? A tengeren túl sincs,
hogy azt kellene mondanod: Ki kel át a tengeren, hogy elhozza nekünk, és
közölje velünk, hogy teljesíthessük? Sőt nagyon közel van hozzád ez az ige. A
szádban és a szívedben van, hogy teljesíthesd. Lásd, eléd adtam ma az életet és
a jót, de a halált és a gonoszt is azzal, hogy ma azt parancsolom neked, hogy
szeresd az URat, a te Istenedet, és az ő útján járj, és tartsd meg az ő
parancsolatait, rendelkezéseit és végzéseit, hogy élj és szaporodjál, és
megáldjon téged az ÚR, a te Istened azon a földön, amelyre bemész, hogy tied
legyen.”
Mózes 5. könyve 30:11-16
Az életünk tele van
döntéshelyzetekkel. Választanunk kell akkor, amikor vásárolni megyünk (mit,
hol, mennyiért…). Választunk iskolát és munkát, párt és pártot… és
folytathatnám a sort. Ha nem akarunk sodródni, döntéseket kell hoznunk. A
helyes döntéshez pedig megfelelő információk kellenek.
Ha élet és halál között
kellene választanunk, nyilván mindenki gondolkodás nélkül az élet mellett tenné
le a voksát. De kérdések ettől sokkal árnyaltabbak, és többnyire az
alapkérdésekről szólnak. Sokkal inkább, mint a következményekről. Az alapkérdés
Izrael életében (és a miénkben is) az, hogy Istent választják-e, az élet
forrását. Ha Istent választjuk, akkor a jót, az egészet, az engedelmességet és
az örök életet választottuk – azért mert Ő ezt ígérte számunkra. Mindennek ő a
biztosítéka. Isten itt e földön is képes békességet, örömöt, előrehaladást
biztosítani, ha benne bízunk. Szeretnénk egy ilyen életet, de a feltételeit
tudatosítanunk kell magunkban. Ezért szól a felhívás.
A halál gyakorlatilag nem
más, mint az Istentől eltávolodás következménye. Ha elszakadunk az életet adó
Istentől, egy idő után elveszítjük az élet lehetőségét is. A halált általában
nem választják az emberek, csak szembesülnek vele, mint a bűn következményével.
Nos, a választást nem lehet
elkerülni. Minden apró élethelyzetben döntenünk kell: Isten útját járjuk, vagy
a magunkét? Az számít, amit ő mond, vagy meg sem hallom hangját? Örök életre
vágyom? – de Isten nélkül? Ez így nem fog működni!
Válasszuk az életet!
Válasszuk Istent, aki mindent megad, amire szükségünk lehet!
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/07/valasztas.html
2014. július 5.
Ige: A dicsőséges szolgálat.
Ha: „A halálnak betűkkel kövekbe vésett
szolgálata, a halált hozó
szolgálat dicsőséges vala, és dicsőség vette körül, úgyhogy Izráel fiai nem is
nézhettek, nem tekinthettek Mózes orcájára, arcának, vagyis ábrázatának elmúló* eltűnő, múlékony, megszűnő dicsősége, és ragyogása; fényessége
miatt.
*Elmúló (katargeó): abbahagy, eltűnik, semmivé foszló,
megsemmisülő, múlékony, megszűnik.
Akkor: Hogyne
volna még inkább dicsőséges a Szellemnek szolgálata?” (2 Kor. 3,7-8)
Ige
/ New King James / fordításban
„El ne
távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról / elmélkedjél / meditáljál azon éjjel és
nappal, hogy mindent figyelmesen és úgy cselekedjél meg, amint meg van írva
abban. Mert így gyarapodóvá teszed az útjaidat, és sikered lesz” (Józsué 1,8)
Ábrahám áldása.
„Előre látván pedig az Írás, hogy
Isten hitből fogja megigazítani az összes nemzeteket, eleve
hirdette Ábrahámnak, hogy: Te benned fognak megáldatni minden népek, az összes nemzetek. Ekként a
hitből valók áldatnak meg a hívő Ábrahámmal” (Gal. 3,8-9)
C. H. Spurgeon: Igazi országunk a mennyben van
"...mivel tudtátok, hogy
nektek értékesebb és maradandóbb vagyonotok van" (Zsid 10,34).
Földi vagyonunk veszendő, nem
maradandó. Isten azonban maradandó kincset ígért nekünk dicsőséges országában,
és mi ezt az ígéretet annyira megbízhatónak tarthatjuk, hogy máris az
örökkévaló birtok tulajdonosának érezhetjük magunkat. Már most a miénk. Azt
mondják: "jobb ma egy veréb, mint holnap egy túzok", de nekünk megvan
a verebünk, és a túzok is a miénk. Máris miénk a menny. Megvan rá a jogcímünk,
zálogunk van rá, sőt már megízleltük első gyümölcsét is. Nemcsak
"hallomásból" tudunk róla, hanem már meg is tapasztaltuk.
Mivel tudjuk, hogy odaát vár
ránk ez az értékesebb (vagyon) kincs", hogyne kárpótolna ez a jelen veszteségeiért.
Elveszthetjük a pénzünket, de ez a kincsünk biztonságban van. Elveszthetjük az
árnyékot, de a valóság a miénk, mert Megváltónk él, és a számunkra készített
hely megmarad örökké. Jobb birtokunk, értékesebb vagyonunk, nagyobb ígéretünk
van, s mindennek alapja a vele való örök szövetség. Örvendezzünk ezért, és
mondjuk az Úrnak: "Mindennap áldalak téged, dicsérem nevedet
mindörökké" (Zsolt 145,2).
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Martin Luther King: A sikerről.
Hajlamosak vagyunk a sikert
jövedelmünk vagy autónk nagyságával meghatározni, nem pedig segítőkészségünk
fokával vagy emberségünk érettségével.
Pásztor Chris: Jézus: Az Uralkodó Király
Készítette: Zoltan Berki
Mert addig kell néki
uralkodnia, mígnem ellenségeit mind lábai alá veti (1 Korintus 15:25).
Amikor bizonyos dolgok
divatosak, mint egy frizura, vagy ruhák, cipők, autók, stílusok vagy egy üzlet
például, sokan tesznek olyan észrevételt, mint “Ez most az uralkodó dolog.”
Amit ezzel próbálnak mondani az az, hogy “ez a pillanatnyi divat.” Mindig közbeszólok,
amikor valaki ilyen nyilatkozatot tesz körülöttem, mert az Egyetlen, aki
uralkodik, az Jézus Krisztus; és én Vele uralkodom.
Figyeld meg, mit mond a
nyitóvers: “Mert addig kell néki (Krisztusnak) uralkodnia, mígnem ellenségeit
mind lábai alá veti”. Ő az uralkodó Király, és te Vele uralkodsz: “Mert ha az
egynek bűnesete miatt uralkodott a halál az egy által: sokkal inkább az életben
uralkodnak az egy Jézus Krisztus által azok, kik a kegyelemnek és az igazság
ajándékának bővölködésében részesültek.” (Róma 5:17). A Kolossé 1:12 elmondja
nekünk, hogy mi Isten szerelmes Fiának Országához tartozunk. Tehát, mint Isten
gyermeke, te ebben a szellemi országban élsz, ahol Jézus uralkodik.
Nem szabad elfogadni senki
mást, csak az Úr uralkodását. Ő az egyetlen Király, és csak az Ő örök Országát
ismerhetjük el, melyhez tartozunk. Uralkodnunk kell a démonok, a gonoszok, a
pokol és a sír felett. Uralkodnunk kell a betegség, a kórság és a gyengeség
felett. Uralkodnunk kell felettük, mindaddig, míg le nem győzzük őket és nem
lesz többé hangjuk és módjuk arra, hogy kifejezzék magukat.
Mindaddig, amíg a tumor, a
rák vagy a betegség bármely fajtája ki tudja fejezni magát a testedben, az az
uralmad ellen van. Szóval, mit fogsz tenni ebben a helyzetben? Ne maradj csendben.
Jézus Nevében tagadd meg a betegség befogadását. Így tud Isten Igéje uralkodni
az életedben. Utasíts el mindent, ami nem Istentől való és csak azokat
támogasd, melyek összhangban vannak Isten tökéletes akaratával számodra.
Megvallás
A Sionon lakozom; a
világosság Országa és Isten szerelmetes Fia, ahol Krisztussal és a Szellem
ereje által uralkodom! Köszönöm Atyám, hogy elhoztál a dicsőség, a tisztesség
és a bővölködés eme gyönyörű helyére. Hallelúja!
TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Zsidó
12:22; Ézsaiás 33:24
2014. július 4.
A megigazulás „törvénye”
„Mert
nem azok igazak, vagyis nem azok igazulnak meg Isten előtt, és Isten szemében,
akik a törvényt hallgatják, hanem azok fognak megigazulni, vagyis
megigazíttatni, akik a törvényt, azaz Isten
útmutatását betöltik, megcselekszik, és megvalósítják* (Róm.
2,13)
*Az Úr Jézusról
szóló bizonyságtétel: „...Mert azt, aki nem ismert bűnt, bűnné
tette értünk, hogy mi Isten igazsága legyünk őbenne. ...Ki a mi bűneinkért
halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért” (2Kor. 5,21; Róm. 4.25).
Az apostol levonja
a következtetést: „Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből, vagyis olyan tettekből, melyekkel a törvényt akarja
betölteni egy hústest sem igazul meg Őelőtte, vagyis Isten előtt: mert a bűn ismerete,
és felismerése a törvény által vagyon” (Róm.
3,20).
„hiszen a törvény Krisztusra vezérlő mesterünkké, Krisztushoz vezető nevelőnkké lett, hogy hitből, a hit alapján igazuljunk meg (Gal. 3,24).
És így folytatódik
a kijelentés: „Mert a törvény vége bevégzése, végcélja, beteljesedése,
megszűnése, befejeződése Krisztus
minden hívőnek igazságára, vagyis megigazulására van annak, aki hisz” (Róm. 10,4)
„Minthogy a törvény semmiben sem szerzett
tökéletességet; de beáll a jobb reménység, amely által közeledünk az Istenhez” (Zsid. 7,19)
„Mert a törvény a
valóságban haragot nemz munkál, és eredményez. Ahol
pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet, törvényszegés
sincsen, tehát nem lehet áthágni sem a törvényt” (Róm. 4,15)
„Minthogy a törvényben a jövendő jóknak, az eljövendő
javaknak csak árnyéka, és nem maga a
dolgok képe van meg, mert nem a
mennyei dolgok valóságos alakját tartalmazza. Ennél fogva azokkal az áldozatokkal, amelyeket esztendőnként
szünetlenül visznek, és rendszeresen
bemutatnak, sohasem képes
tökéletességre juttatni az odajárulókat” (Zsid. 10,1)
„Hiszen ezek csak árnyékai az eljövendő Krisztusnak,
aki a valóság” (Kol. 2,17).
Billy Graham: A Bibliáról
„A Biblia térkép az élethez,
és míg a lelkész megmutathatja, hogy melyik a legjobb választható útvonal,
neked magadnak kell megtanulnod, hogyan navigálj az élet kanyarjaiban.”
Amiről gondolkodom…
„A te
határozataidról gondolkodom, utasításaidon elmélkedem, és a te ösvényeidre
nézek, és figyelek” (Zsolt.
119,15)
Gondolkozz…
Testvéreim, azokon a
dolgokon gondolkodjatok, amik igazak, dicséretre méltók, igazságosak,
tisztességesek, szépek, tiszteletre méltók, kiválók és dicséretesek; valami magasztos: azt vegyétek
figyelembe, és arra irányuljanak gondolataitok” (Fil. 4,8)
SZELLEMMEL BETELJESEDVE
És meg ne részegedjetek
bortól, amiben kicsapongás van: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel,
beszélgetvén egymás között zsoltárokban és dicséretekben és szellemi énekekben,
énekelvén és dicséretet mondván szívetekben az Úrnak. Hálákat adván mindenkor
mindenekért a mi Urunk Jézus Krisztusnak nevében az Istennek és Atyának.
- Efézus 5,18–20.
— Én valahogy nem tudok
Istennek úgy hálát adni, ahogyan kellene — mondják némelyek. Képes vagy rá, ha
követed Pál útmutatását az Efézus 5,18–20-ban: „…teljesedjetek be Szent
Szellemmel…”
És közvetlenül azután, hogy
ezt az utasítást adja ezeknek a „pünkösdi” népeknek, Pál megmutatja az útját
is, ahogyan állandóan beteljesedve lehetünk a Szellemmel: „Beszélgetvén egymás
között zsoltárokban és dicséretekben és szellemi énekekben, énekelvén és
dicséretet mondván szívetekben az Úrnak.”
A túláradó szív lesz a te
bizonyságtételed! Tele lesz a poharad, és csordultig! Dicséretet énekel a
szíved! „Hálákat adván mindenkor mindenekért…” A szíved hálával teli. Hálákat
adsz Isten minden áldásáért. Még a próbatételekért is hálát tudsz adni. Nem
azért adsz hálát, amit az ördög tett, hanem az Igéért, azért a lehetőségért,
hogy láthatod Istent munkálkodni, és azért az áldott igazságért, hogy Isten
mindent a te javadra tud fordítani.
Megvallás: Én állandóan be
vagyok teljesedve a Szent Szellemmel. Beszélgetek a Szellemben. Énekelek, és
dicséretet mondok szívemben az Úrnak. És telve vagyok hálaadással.
/Kenneth Hagin Hitünk
tápláléka napi adagokban/
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)












.jpg)


















(1)+Copy.jpg)






.jpg)





.jpg)

