„És mikor negyven nap és negyven éjjel
böjtölt vala, végül megéhezék.
És hozzámenvén a kísértő, monda néki: Ha Isten fia vagy, mondd és
parancsold meg, hogy e kövek változzanak kenyerekké* (Mát. 4,2-3)
*A sátán Isten
szavát kérdőjelezi meg, hogy elbizonytalanítsa Jézust. Ha valóban Isten Fia
vagy, fordítsd a te isteni erődet a te saját szükségleteid kielégítésére. Pedig
Isten így szólt: „És ímé az égből szózat
hallatszott, egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes
fiam, akiben én gyönyörködöm, akiben
kedvem telik; akiben én
megengeszteltettem” (Mát. 3,17).
„Ő pedig felelvén, monda: Meg van írva: Nemcsak kenyérrel él az
ember, hanem minden Igével minden rémával, azaz kijelentéssel, Isten élőbeszédével,
amely Istennek szájából származik*(Mát.
4,4)
*Itt az Úr Jézus
arra tanít, hogy az ördög próbálkozásait – kísértését – csak Isten élő
beszédével lehet visszaverni: „… az ember nemcsak kenyérrel él, hanem
mindazzal él az ember, ami az Úrnak szájából származik” (5 Móz. 8,3)
„Mert az Istennek beszéde Isten igéje élő és ható, élő
energia, és élesebb minden kétélű fegyvernél, vagy kardnál, és elhat a szívnek
és léleknek, vagyis egész lényünknek és szellemünknek, az ízeknek és az ízületeknek és a velőknek megoszlásáig szétválásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek
indulatait, és szándékait” (Zsid. 4,12)
Maga az Úr kijelentette,
hogy: „Nem olyan-e az én igém, mint a
tűz, vagy mint a sziklazúzó pöröly?
Azt mondja az Úr” (Jer. 23,29)
Az apostol is arra tanít,
hogy győzni csak Isten Igéjével lehet, ezért: „Öltözzétek föl, és öltsétek
magatokra az Isten minden fegyverzetét,
hogy megállhassatok az ördögnek minden
ravaszságával, és mesterkedéseivel szemben.
Mert nem vér és hústest ellen van
nékünk tusakodásunk, vagyis harcunk,
hanem a fejedelemségek ellen, a
hatalmasságok, az erők és hatalmak
ellen, ez élet sötétségének világbírói
ellen és a sötétség világának urai,
a gonoszság szellemei ellen, melyek a
magasságban vannak. Annakokáért és
éppen ezért vegyétek föl az Istennek
minden fegyverét, hogy ellenállhassatok ama gonosz napon, és mindeneket
elvégezvén és leküzdve megállhassatok. Az üdvösség sisakját is
fölvegyétek, és a Szellemnek kardját,
amely az Isten beszéde” (Eféz.
6,11-13.17).
„Ekkor vivé Őt
az ördög, vagyis a sátán, vádló, rágalmazó, félrevezető, és ellenség a szent
városba, Jeruzsálembe, és
odahelyezi a templom tetejére, a templom párkányára, és a templom ormára
állította.
És monda néki: Ha Isten fia vagy, vesd alá magadat; mert meg van írva: Az ő
angyalainak parancsol felőled, és kézen, a tenyerükön hordoznak, hogy megőrizzenek téged, hogy meg ne üsd lábadat a kőbe*(Mát. 4,5-6)
*A kísértő Isten
Igéjét idézi, de kihagyja az ígéret teljesedésének feltételét: „Mert azt
mondtad te: Az Úr az én oltalmam; a Felségest választottad a te hajlékoddá,
vagyis ha az Urat tartod oltalmadnak, a
Felségest hajlékodnak, Nem illet, és
nem érhet téged a veszedelem, sem baj,
és csapás nem közelget, és nem is férhet a sátorodhoz. Mert az ő
angyalainak parancsolt felőled, hogy őrizzenek téged, és vigyázzanak rád minden
utadban. Kézen hordoznak, és kézen
fogva vezetnek téged, hogy meg ne
üssed lábadat a kőbe” (Zsolt. 91,9-12).
„Monda néki Jézus: Viszont
megmondatott, és meg van írva: Ne kísértsd, és ne tedd
próbára az Urat, a te Istenedet*(Mát. 4,7)
*Az Úr Jézus is
Igével válaszol, ezzel utalva a próba következményére is: „Meg ne
kísértsétek az Urat, a ti Isteneteket, miképpen megkísértettétek, illetve
próbára tettétek Masszában” (5
Móz. 6,16).
Itt zúgolódtak Izráel fiai,
és Mózes és Áron sem azt tette, amit kellett: „És nevezé annak a helynek nevét Masszának és Méribának, Izráel fiainak versengéséért, és perlekedése miatt, és mert így kísértették, vagyis így tették próbára az Urat, mondván: Vajon köztünk van-e az Úr vagy nincsen?” (2 Móz. 17,7)
És a következmény: „Akkor ezt mondta az ÚR Mózesnek és Áronnak:
Mivel nem hittetek bennem, és nem tartottatok szentnek Izráel fiai előtt, nem
vezethetitek be ezt a gyülekezetet arra a földre, amelyet nekik adok” (4 Móz. 20,12).
„És végül vivé Őt az ördög, a félrevezető, ellenség, vagyis a
Sátán egy rendkívül magas hegyre, és megmutatá néki, és felvonultatta szeme
előtt a világ, a teremtett világ minden országát, minden királyságát, és
birodalmát és azok dicsőségét, és gazdagságát*(Mát.
4,8)
*A sátán nem tudta,
hogy azt kísérti, és akarja céltévesztésbe vinni, aki maga a CÉL, és aki így
figyelmezteti az Övéit: „Ne szeressétek a világot, se azokat, amik a
világban vannak. Ha valaki a világot szereti, nincs meg abban az Atya
szeretete. Mert mindaz, ami a világban van, a hústest kívánsága, és a szemek
kívánsága, és az élettel való kérkedés,
nem az Atyától van, hanem a világból. És pedig a világ elmúlik, és
annak kívánsága is; de aki az Isten akaratát cselekszi, megmarad örökké” (1 Ján. 2,15-17)
„Mert mit használ az embernek, ha az egész világot
megnyeri is, de az ő lelkében, vagyis
az ő életében kárt vall? Avagy micsoda váltságot adhat az ember az ő lelkéért, azaz:
az életéért?” (Mát. 16,26).
„És monda néki: Mindezeket, vagyis mindezt a hatalmat és ezeknek
dicsőségét néked adom, mert
nékem adatott, és annak adom, akinek akarom, ha leborulva imádsz engem, akkor mindez a tied lesz.
Ekkor elutasította, és monda néki Jézus: Eredj el sátán, mert meg van írva: Az Urat, a te Istenedet
imádd, és csak néki szolgálj, és csak Neki adj Istennek járó tiszteletet*(Mát. 4,9-10)
*Eredj el: (hüpagó): távozz tőlem; el innen! Hátam mögé, vagyis: ne álljon előtte, ne legyen
a társaságában. És az Úr Jézus
most is, – mint a kísértő minden próbálkozására – az írott Igével válaszol,
példát adva nekünk, és ez egyben figyelmeztetés is arra, hogy az írott Ige
ismerete feltétele győzelmünknek: „Féljed
az Urat, a te Istenedet, Őnéki szolgálj, és az ő nevére esküdjél” (5 Móz. 6,13).
„Ekkor elhagyá,
otthagyta őt az ördög, a félrevezető,
az ellenség, a sátán. És ímé angyalok jövének hozzá és szolgálnak vala néki*(Mát. 4,11)
*A Márk írása
szerinti Evangélium röviden így számol be a kísértés történetről: „És ott volt
és kin is maradt a pusztában, a sivatagban, a
sivár, elhagyatott, magányos, pusztaságban, negyven napig kísértetve a
sátántól, aki megpróbálta
elcsábítani céltévesztésre, és a vadállatokkal, - a veszélyes, dühös, vadállatokkal, a fenevaddal, aki a sátán - vala együtt. És az angyalok szolgálnak vala néki” (Márk. 1,13)
Az Úr Jézus megkísértetett, de nem bukott
el, ezért bátorít így az apostol: „Mert
nem olyan főpapunk van, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken, hanem olyan,
aki hozzánk hasonlóan kísértést szenvedett mindenben, kivéve a bűnt, azaz: a
céltévesztést. Járuljunk tehát bizalommal
a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor
segítségre van szükségünk” (Zsid.
4,15-16)
Jakab apostol pedig
gyakorlati útmutatást ad a győzelemhez: „Engedelmeskedjetek
azért az Istennek, de álljatok ellene az ördögnek, és elfut
tőletek” (Jak. 4,7).
.jpg)
.jpg)
.jpg)
