10. A hívõk különleges kincse 1. rész

C. H. Spurgeon: ÍGÉRET SZERINT

Isten ígéretei a hívõk különleges kincsei: bennük van a hit öröksége. A szövetség Istenének összes ígérete a miénk, a személyes tulajdonunk. Hit által kapjuk és fogadjuk el õket, és azok alkotják valódi gazdagságunkat. A jelenben is birtoklunk és élvezhetünk bizonyos dolgokat, de vagyonunk tõkéje, birtokunk nagy része Istenünk ígéretében van. Amit a kezünkben tartunk, csak elõlege annak a kegyelembõl való mérhetetlen jutalomnak, amit kellõ idõben kifizet nekünk.

Az Úr kegyelmesen már most megad nekünk minden dolgot, amire szükségünk van ehhez az élethez és a kegyességhez, de legcsodálatosabb áldásait az eljövendõ idõkre tartogatja. A naponta tõle kapott kegyelem csupán költõpénz – az utazási költségekre úton hazafelé –, de nem vagyon.

A gondviselésszerû ellátmányok menet közben kiosztott fejadagok, de ez nem a szeretet végsõ lakomája. Lehet, hogy hiányoljuk az útszéli étkezéseket, de mi a Bárány Vacsorájára megyünk. A tolvajok elrabolhatják tõlünk készpénzünket,

de különleges kincsünk el van rejtve Krisztusnál, Istenben, tehát nem kell attól

tartanunk, hogy elveszítjük. A kéz, amely azért vérzett, hogy a miénk lehessen ez a kincs, meg is tartja nekünk.

Nagy öröm az ígéretekben való részesedésünk teljes bizonyossága, de ezt az örömteli érzést elveszíthetjük, és lehet, hogy nehéz lesz újra megtalálnunk, ám az örök örökség bizonyosan a miénk lesz. Bár jó, ha az ember kezében ott van birtoklevelének másolata, és sok örömet lelhet az olvasásában, de valami véletlen folytán elvesztheti vagy ellophatják. Iratainak elvesztése azonban nem jelenti jogainak elvesztését. Birtoklevelének kellemes olvasgatását félbe kell ugyan szakítania, de a birtokhoz való joga nem sérül. A szövetség ígéretét minden örököstárs kegyelembõl kapja, és ez a kegyelem nem vész el.

 Sok esemény megrendítheti a hívõ biztonságérzetét, de ’az ígéret bizonyos minden hívõ számára.’ A mi legértékesebb vagyonunk nem az ígéretben való jelenbeli vigaszunkban és bizalmunkban van, hanem magában az ígéretben, és abban a dicsõséges örökségben, amit biztosít számunkra. Örökrészünk nem a Jordán innensõ oldalán van. Lakóhelyünk nem a jelen határain belül található: messzirõl látjuk, és várunk rá, hogy gyönyörködhessünk benne azon a nevezetes napon, amikor szövetségkötõ Fõnk megjelenik dicsõségben, és egész népe vele lesz.

Isten gondviselése földi járandóságunk, Isten ígérete viszont mennyei örökségünk. Elgondolkodtál-e valaha azon, hogy Isten miért az ígéretei által gondoskodik választottjairól? Azonnal kioszthatta volna az áldásait anélkül, hogy szándékait elõre bejelentette volna. Ily módon elkerülhette volna, hogy szövetséget kössön velük. A dolgok természete szerint nem volt szükségszerû az ígéreteknek ez a terve. Az Úr megadhatta volna nekünk mindazt a kegyelmet, amire szükségünk van, anélkül, hogy elkötelezte volna magát. Isten – nagy hatalmával és céltudatosságával – titokban elhatározhatta volna, hogy mindent, amit a hívõkért tesz, anélkül teszi, hogy beavatta volna õket isteni terveibe. Sok rendeletét titokban tartotta a világ teremtése óta, akkor miért nyilatkoztatta ki áldásainak célját? Miért van az, hogy nyilvánosan kijelentett ígéretei szerint bánik a hívõkkel – az Éden kapujától a mai napig egészen életük földi végéig.

A kérdésben benne van a válasz. Elõször is, nem lehetnénk hívõk, ha nem lenne egy ígéret, amiben hihetünk. Ha az üdvösség a hiten alapszik, Istennek kell tennie egy ígéretet, amin a hit gyakorolhatja magát. A hit általi üdvözülés tervét azért választotta Isten, mert ez illik legjobban a kegyelem elvéhez; és ez a terv szükségszerûvé teszi az ígéreteket, hogy a hitnek meglegyen mind a tápláléka, mind az alapja. Az ígéret nélküli hit olyan lenne, mint egy láb talaj nélkül, amin állhatna; és az ilyen hit – ha egyáltalán hitnek nevezhetõ – méltatlan lenne a kegyelem tervéhez. Miután Isten a hitet tette meg az evangélium nagy parancsává, a hit az evangélium törvényének lényeges részévé vált.

Elragadó gondolat, hogy a mi hûséges Istenünk szándékosan ígér meg nekünk jó dolgokat, hogy kétszer élvezhessük õket: elõször hit által, másodszor pedig amikor valóra válnak. Mivel ígéret által ad, kétszer ad; és mi is kétszer kapunk,

hit által elfogadva az ígéretet. Sok ígéret beteljesülésének ideje nem a távoli jövõben van, mert hit által megvalósítjuk az ígéretet, és a várt áldás elõjelei örömmel töltik el szívünket jóval az áldás elérkezése elõtt. Jó példa erre az ószövetségi szentek hite. Isten megígérte az Utódot, akiben a népek áldást nyernek, és ez az ígéret volt a hit indítéka, a reménység alapja és az üdvözülés indítéka sok ezer hívõ számára, mielõtt Isten Fia ténylegesen megjelent az emberek között. Nem ezt mondta-e Urunk: ’Ábrahám... megláthatja az én napomat: meg is látta, és örült is’ (Jn 8,56)? A hívõk nagy õsatyja látta eljönni Krisztus napját Isten ígéretének látcsövén keresztül, a hit szemével, és bár Ábrahám nem érhette meg eme ígéret beteljesülését, mert meghalt az Úr eljövetele elõtt, akárcsak Izsák, Jákób és sok más szent, de bízott Krisztusban, örvendezett Krisztusban, szerette és szolgálta Krisztust.

Mielõtt Jézus megszületett Betlehemben, és feláldoztatott a Golgotán, az ószövetségi hívõk már látták õt, és boldogok voltak. Az ígéret Üdvözítõt adott nekik, mielõtt az Üdvözítõ ténylegesen megjelent. Így van ez velünk is most: az ígéret segítségével még sohasem látott dolgok birtokába jutunk. Elõrelátás által az eljövendõ áldást jelenvalóvá tesszük a magunk számára. A hit elfeledteti az idõt, megszünteti a távolságot, és azonnal birtokba veszi a jövõbeli dolgokat. Az Úr még nem adta meg nekünk, hogy csatlakozhassunk a mennybeli hallelujához: még nem léptünk át a gyöngykapun, és nem jártunk az átlátszó aranyból készült utcákon, de eme boldogság ígérete átvilágít nyomorúságunk homályán, és ízelítõt ad a dicsõségbõl. Hit által diadalmaskodunk, mielõtt kezünk ténylegesen megragadná a pálmaágat.

Hit által együtt uralkodunk Krisztussal, mielõtt fejünkre tennék a soha el nem halványuló koszorút. Sokszor láttuk a menny hajnalát, miközben megpillantottuk az ígéretbõl áradó fényt. Amikor hitünk erõs volt, felmásztunk oda, ahol Mózes állt, és láttuk a tejjel és mézzel folyó országot. Amikor az ateisták kijelentették, hogy Égi Város nem létezik, mi ezt válaszoltuk: ’Vajon nem láttuk-e a Gyönyörûséges Hegyekrõl?’ Eleget láttunk az ígéret által, hogy bizonyosak lehessünk a dicsõségben, amelyet az Úr készített azoknak, akik szeretik Õt; így hát megízleltük az elsõ kortyot az ígért üdvösségbõl, és megtaláltuk benne teljes és végsõ örömünk biztosítékát.

Nem lehetséges, hogy Istennek az ígérettel az volt a szándéka, hogy elterelje a figyelmünket a látható dolgokról, és rátelje a láthatatlan és hitbeli dolgokra? Aki Isten ígéretén él, az egy más atmoszférába emelkedett, mint amelyik a mindennapi élet mélyen fekvõ völgyeiben nyomaszt minket. ’Jobb az Úrban bízni, mint az emberekben reménykedni. Jobb az Úrban bízni, mint fõemberekben reménykedni’ (Zsolt 118,9). És valóban így van, mert ez jobb, nemesebb, felemelõbb. Szükségünk van arra, hogy az isteni erõ felemeljen minket eme magasztos bizalom magasságába, mert lelkünk hajlamos a sárba ragadni. Sajnos, akadályoz minket bálványimádásig menõ vágyunk, hogy megnézzük, megérintsük és megfogjuk a dolgokat: bízunk érzékeinkben, de túl érzéketlenek vagyunk ahhoz, hogy bízzunk Istenben. Ugyanaz a szellem, amely arra késztette Izráelt, hogy így kiáltson a pusztában: ’Készíts nekünk isteneket, hogy elõttünk járjanak!’, minket arra késztet, hogy olyasmi után sóhajtozzunk, ami megérinthetõ, amit bizalmunk megragadhat. Áhítozunk a bizonyítékokra és a jelekre, és nem fogadjuk el, hogy az isteni ígéret biztosabb és megbízhatóbb, mint a látható dolgok. Így hát látható jelek és bizonyítékok

után epekedünk, amíg rá nem kényszerülünk, hogy kipróbáljuk a biztosabb és megbízhatóbb dolgokat, amelyek láthatatlanok. Áldott dolog Isten gyermeke számára, ha el kell hagynia az átmeneti dolgok homokját az örök dolgok sziklájáért, elhíva arra, hogy az ígéret szabálya szerint járjon.

Ezenkívül az ígéretek segítségünkre vannak abban, hogy az Úrra várjunk. Amikor a hívõ elhiszi az ígéretet, Isten gyermeke tudja, hogy Isten létezik, és megjutalmazza azokat, akik szorgalmasan keresik Õt. Hajlamosak vagyunk eltávolodni a valóságos Istentõl. Az anyag világában élünk és mozgunk, és lenyûgöznek minket a hatásai. Testünket valóságosnak érezzük, amikor fájdalmat érzünk, és a világot is valóságosnak érezzük, amikor cipelnünk kell a keresztjét; de a test szegényes sátor, a világ pedig csupán buborék. E látható dolgok lényegtelenek, de gyakran tartósnak tûnnek számunkra. Tudnunk kell, hogy a láthatatlan dolgok éppoly valóságosak, mint a láthatóak, sõt még valóságosabbak. Szükségünk van egy élõ Istenre ebben a haldokló világban, és közel kell kerülnünk hozzá, különben kudarcot vallunk. Az Úr arra oktatja embereit, hogy miként vegyék észre Õt. Az ígéret része ennek az oktatási folyamatnak.

Amikor az Úr hitet ad nekünk, és mi bízunk az ígéretében, akkor kerülünk szemtõl szembe vele. Ezt kérdezzük: ’Ki tette ezt az ígéretet? Ki fogja teljesíteni?’, és így gondolataink a dicsõséges Jahve közelébe jutnak. Érezzük, mennyire szükségünk van rá hívõ életünk egész rendszerében, és hogy Õ mennyire valóságosan belép abba, úgyhogy benne élünk, mozgunk, létezünk.

Fuss el Babilonból - Folk Iván

Andrew Wommack A szentség gyümölcs

Lukács 11:42-44

De jaj nektek, farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és minden veteményből, de elhanyagoljátok az igazságos ítéletet és az Isten szeretetét, pedig ezeket kellene cselekedni, és amazokat sem elhanyagolni! (Lukács 11:42)

Amikor Jézus azt mondta: “…és amazokat sem elhanyagolni!”, akkor Ő nem a helyes cselekedetek  ellen érvelt. Isten Igéje hangsúlyozza a cselekedeteinkben való szentséget . A farizeusok tévedése – ami Jézus feddését kiváltotta – az volt, hogy ők abban hittek, hogy helyes cselekedeteik helyes kapcsolatot hoznak létre Istennel, de az Istennel való helyes kapcsolat csak magunk megalázásával, és hitünk a Megváltóba, Jézus Krisztusba való helyezésével érhető el.

Isten kegyelemből, hit által tisztítja meg a szívünket (Efézus 2:8), és ezután már birtokoljuk a szentségre való gyümölcsöt. (Róma 6:22) A szentség gyümölcs, nem pedig a megváltás gyökere. Egy hasonló helyzetben (Máté23:26) Jézus a következőt mondta: “Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!” Az igazi kereszténység belülről fakad. Egy jó szív meg fogja változtatni az ember cselekedeteit, de az ember cselekedetei nem tudják megváltoztatni a szívét.

A vallás egyik kedvenc tanítása, hogy ha jót cselekszel, akkor jó leszel. Semmi sem áll távolabb az igazságtól! Újjá kell születned Isten Szelleme által, ezután lesznek a cselekedeteid szentek, mivel te szent vagy. Szent vagy a belsődben, és a szentség egyre inkább megnyilvánul a külsődleges dolgokban is.

Ez az evangélium szíve. Minden nagy világvallás rendelkezik erkölcsi mércével a megváltást illetően, kivéve a kereszténységet, amely a megváltást egy Megváltón keresztül kínálja. Ha megváltást nyertél nincs szükséged arra, hogy külsőleg is láthatóan szentté változtassad magad.

Ma, csak engedd, hogy az Úr szentsége, mely benned van, megnyilvánítsa magát a gondolataidon, szavaidon és cselekedeteiden keresztül! Ezek egyre nyilvánvalóbbakká válnak, ahogy követed a Szellemet és megújítod az elmédet Isten Beszédével. (Róma 12:2) A szentség gyümölcse meg fog jelenni életed minden területén.

http://awme.hu/2010/08/napi-inspiracio-augusztus-2/#.Ul2Eo9LGqZA

A SZÍV A FEJ ELLENÉBEN

Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. - Példabeszédek 3,5.

A saját értelmed egyszerűen az elméd működési folyamata — a saját emberi gondolkodásod. Más szavakkal így is olvashatnánk ezt a verset: „Bizodalmad legyen az Úrban teljes szívedből; és a saját fejedre ne támaszkodj.”

A hit működni fog a szívedben, még ha a fejedben kételkedés van is! Sok keresztény amiatt szenved vereséget, hogy amikor a kételkedés belép az elméjébe, azt mondja: “Én kételkedem.” Jézus azonban nem azt mondta: „és a fejében nem kételkedik”, hanem azt mondta: „és a szívében nem kételkedik, hanem hiszi…” (Márk 11,23) A szív hite az, ami elvégzi a munkát, nem pedig a fejé.

Azok közül a nagy csodák közül, amelyek megtörténtek az életemben, némelyik akkor történt, amikor ilyen hit kijelentéseket tettem, mint: „Én a szívemből való hittel elfogadom a gyógyulásomat” — miközben a fejem egyre azt mondta: „Ez nem így van. Ez nem így van!” (Két szervi szívbetegségből gyógyultam meg és egy gyógyíthatatlan keringési betegségből, ami majdnem teljesen megbénította a testemet.)

Neked is szokott bajod lenni a fejeddel? Ilyenkor egyszerűen csak bízzál az Úrban teljes szívedből (ne a fejedből), és a saját értelmedre ne támaszkodj!

Megvallás: Bizodalmam van az Úrban teljes szívemből. Nem támaszkodom a saját értelmemre. Én hiszem a szívemből, hogy amit Isten Igéje mond, az igaz.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Dr-Kováts György: AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK EREJE-3.

Róma 1,16-17.

16 Mert nem szégyellem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek.

17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.

Nem szégyellem.

1./ Elmondom. Kihirdetem.

2./ Ahol lehet, továbbadom. Mert tudom, hogy az evangélium ment meg.

3./ Úgy mondom el, ahogy az megtörtént. Mert az evangélium: TÖRTÉNT. Az evangélium VÉGBEMENT. Az evangélium TÖRTÉNELMI TÉNY. Valóság.

a./ Isten elküldte a történelem egy bizonyos időpontjában, az emberiség egy bizonyos népéből és népéhez, s meghatározott földrajzi helyen az Ő Fiát. Isten emberré lett. Az Ige testté lett. Egy bizonyos családban. Egy ponton a történelemben. Az evangélium történelmi tény.

b./ Isten Fia itt élt közöttünk, emberek között. Izráel földjén – földrajzilag pontosan meghatározható helyeken járt – a történelem pontosan meghatározható időszakában, lefixálható uralkodók, vezetők, személyiségek korszakában, és közöttük. Letagadhatatlanul. Nyomot hagyott – ezrek ismerték, tízezrek hallottak Róla, saját korában, megfoghatták, megismerkedhettek Vele, hallgathatták, láthatták, átélhették szerető csodáit, hatalmát, amivel a halottakat feltámasztotta (sohasem titokban, mindig emberek szeme láttára). Leellenőrizhető személyisége, cselekedetei és szavai itt, ezen a földön, a történelem egy bizonyos időszakában, meghatározott személyek között, szemtanúk jelenlétében hatottak.

c./ Annyira valóságosan itt volt, mint te vagy én. És annyira valóságosan bizonyította teljes lényével – szavaival, viselkedésével, bátorságával, az embereknek a gonosz szellemektől való megszabadítással, halottak nyilvános feltámasztásával, gyógyíthatatlan betegségek – csonkaságok, vakság és lepra okozta elnyomorodások – emberek szeme előtt való egyértelmű, orvosilag igazolható meggyógyításával, hogy hazugságnak semmiképpen nem lehetett bélyegezni. Legfeljebb azt mondhatták, hogy „az ördögök fejedelmével teszi” mindezt – de letagadni lehetetlen volt. Nyilvánvaló volt ezrek és ezrek előtt. A saját korában. Saját kortársai között. Szemtanúk ezrei előtt. Letagadhatatlan. Történelmi tény.

d./ De mivel a vallási status quót (a beállt vallási rendet) zavarta ez a tény – mármint, hogy a Messiás eljött, itt volt az emberek között, cselekedett, és a kor megszokott vallási rendjét nem követte mindenben (pl. szombat napokon is meggyógyította az embereket, visszament Mózes első könyvéig, hogy az életre szóló útmutatásokat megadja, szemben a kor vallási tanítóival, akik felmentést találtak maguknak bibliamagyarázatokban, stb.) – és mivel nem tudták félretenni, de a nép vallási vezetői féltették tekintélyüket, hatalmukat, jövőjüket: eljutottak odáig, hogy „elhallgattatják”. Sem hazugság, sem vád, sem megfélemlítés nem hatott. A gyógyulások, a halottak feltámadása, nyilvánvaló volt, tömegek látták és hallották a Messiás cselekedeteit és tanítását, és tömegek kezdték felismerni, hogy Ő a várva-várt személy, Izráel (és minden ember) Megváltója. Valamit tenniük kellett – úgy érezték. Így kerestek lehetőséget arra, hogy egy koncepciós per során, koholt vádak alapján elítéltessék a római helytartóval, és kivégeztessék a római katonákkal.

e./ Az Örökkévaló Isten az emberek – Őellene – elkövetett bűnét (bűneit) nem tudta másként eltenni az Őhozzá (vissza)vezető útból, csak úgy, ha Ö Maga elhordozza ezeknek a bűnöknek a következményét. Magát a bűnt kellett felvennie, és saját, örökkévaló életét odaadnia, letennie azért, hogy ez a bűn, ezek a bűnök, kiengesztelést, és megbocsátást nyerjenek. Erről beszélt évszázadokon át az a sok áldozati állat, amit Isten Igéjének rendelése alapján az emberek vittek bűneik bocsánatáért, de amelyek, vérükkel, nem tudták eltörölni a bűnt, hiszen a bűn súlyához nem voltak mérhetők. Erről beszélt évszázadokon át az Isten Igéje, Mózes első könyvétől Ézsaiásig, és Dánieltől keresztelő Jánosig, írásban és szóban. Amikor János azt mondta: „Íme az Isten Báránya, aki elhordozza – elviszi – a világ bűneit” – erről a jövendő áldozatról, az Isten Fiának, tulajdon testében bemutatott engesztelő áldozatáról beszélt. Isten elküldte a Fiát – „Isten megjelent testben” – hogy életét adja Ellene fellázadt teremtményeiért. Ezért engedte át Fiát a „sötétség órájának”. Ez az evangélium része. Isten oda akarta adni életét az elveszettekért. Meg akarta váltani őket. És meg is tette. A történelem egy bizonyos pillanatában. Fent a golgotai kereszten. Kimondta – saját szájával, emberi testben – „Elvégeztetett”. A megváltás végbement. Az Isten Fia meghalt. Teljességgel. Úgy, ahogy a bűn miatt minden embernek meg kellett halnia. Véglegesen. A bűn számára, és a bűnért – ahogy a Római levélben olvasod. Azért, hogy a bűn pusztító erejét semlegesítse. Megváltson a bűn és a halál törvényétől.

5./ Az, amit a vallási vezetők – összekapcsolódva a politikai vezetéssel – véghezvittek, a kivégzés, egy régóta várt kijelentés – prófécia – beteljesítése volt: felhasadt a világosság. Az Isten Fia eljött, hogy megváltson bennünket, életét letette, odaadta a bűneinkért, és ezzel elgördítette az akadályt az Istenhez vezető útról. Ismét édesapád lehet az Örökkévaló Isten. Ez a tény a feltámadásban lett megpecsételve. Mivel az Isten Fiában nem volt bűn, (jóllehet a bűnt felvette, elhordozta, és eltette az útból azzal, hogy megváltott bennünket tőle), nem maradt a halálban. A halál a bűn – lázadás, engedetlenség, Istentől való elfordulás – következtében jött be erre a világra. Minden ember, aki testben megszületett, meghalt egyszer. Az Isten Fia, aki testben szintén megszületett, szintén meghalt – de nem saját bűneiért – Neki nem voltak bűnei. Teste tekintetében Ádámtól származott – „az asszony magva volt” – de természete tekintetében Isten Fia volt, akinek nem voltak bűnei. Megkísértették a bűnök, ugyanúgy, ahogy mindenkit, aki testben él, de nem követett el egyetlen egyet sem. Őbenne nem lehetett megtalálni semmit sem, ami az ördöghöz kötötte volna. „Jön értem e világ fejedelme, de énbennem nincsen semmije” – mondta elfogatása és a koncepciós per kezdete előtt közvetlenül a Megváltó. Nem volt benne bűn. Nem saját bűneiért halt meg. S mivel meghalt, de nem volt benne bűn, a HALÁL NEM TARTHATTA FOGVA.

A halál nem egy biológiai folyamat csupán. Amiről itt az Ige beszél, a halál egy szellemi hatalom, egy hatalmas uralkodó, aki fogságban tart. De Jézus Krisztust nem tarthatta fogva. Nem tarthatta vissza attól, hogy feltámadjon. És a Megváltó harmadnapra – ahogy a Szentírásban előre megmondták a próféciák – feltámadt a halálból. Saját testében. Ez is történelmi tény. Természetesen mindent megpróbáltak a kor vallási vezetői, hogy eltussolják ezt, lepénzeléssel, hazugsággal, fenyegetéssel, elhallgattatással, üldözéssel, kivégzésekkel, amit tudtak megtettek ennek érdekében, de többé nem lehetett eltűntetni az emberek szeme elől. Jézus Krisztus, az Isten Fia, feltámadt a halálból, a kivégzés sebeit kezein, lábain és oldalában ott hordozta, hatalmas volt, megjelent a tanítványok között, annak ellenére, hogy be voltak zárva az ajtók, evett előttük, és meg lehetett tapogatni, bizonyítandó, hogy teste van, csontjai és húsa, izmai és bőre, valósággal a saját testében támadt fel. Történelmi tény. Nem csak a halála, de a feltámadása is. Bizonyíték amellett, hogy a megváltás végbement.

6./ Jézus Krisztus feltámadása pecsét. Pecsét amellett, hogy az Úr Jézus igaz – tiszta – volt. Nem maradt a sírban. De ha meghalt – és nem a saját bűnei miatt – akkor megváltott bennünket. Eleget tett minden feltételnek és követelménynek – tiszta és ártatlan bárány volt – és megváltott. Sőt, a halál többé Rajta nem uralkodik. Ő maga győzte le a halált. A bűn és a halál törvénye le van győzve. És ezt továbbadta tanítványainak. Rájuk lehelt: „vegyetek Szent Szellemet”. Lehetővé tette a bűnök bocsánatát. Az új teremtést. Azt, hogy ha befogadod Őt, hatalmat kapj arra, hogy Isten gyermekévé legyél. Fiává, aki örököse is. Vele együtt örökölsz. Élő örökséged van. Olyan, ami egész életedre kihat. Soha nem hagy el. Az örökkévalósághoz, Isten országához, Isten családjához tartozol. Vele együtt élsz most – és örökké. Nem lehet senki, aki elválaszt téged Őtőle. Vele élsz, és vele végzed az Ő megmentő munkáját. Továbbadod az Evangéliumot. Továbbadod, és mented így az embereket az ördög hatalma alól, a bűn alól, az Isten nélküli állapotból. Ez az az evangélium, amiről az apostol beszél: a „Krisztus evangéliuma”, amit nem szégyell. Amit bátran hirdet. Ami mellett kiáll. Ami megmentő evangélium. Amitől minden más lesz. A régiek elmúlnak, és íme újjá lesz minden. Amiért érdemes élni. Ami küldetést ad neked és nekem. Ami elkísér egész életedben. Amiről szóltak a művészek kétezer év óta, és amit kifejezni, teljességgel, még senki nem tudott. Amire soha nem lehet ráunni, és ami mindenkor elegendő életet fog jelenteni a szabadításra.

A háláról

Készítette: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Hálánk azért, amink van, kiszoríthatja az aggodalmat esetleges hiányaink miatt.

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

szakítsatok minden gonosztól

Készítette: Keresztény szépségportál

Szakítsatok minden gonoszsággal, képmutatással, hazugsággal, mások átverésével, irigységgel és minden rágalmazással. Biblia (1 Péter 2:1)

www.keresztenyszepsegportal.hu

A helyes megközelítés - Kubinyi Károly

- Öröktől ismered...- Szabó Balázs és zenekara

Dicsérem az Urat amíg élek.

Jotta A - UMADEB 2012 - Vídeo Oficial em HD

Ige: A Szent Szellem

*Az Úr Jézus szenvedése előtt már megígéri az övéinek a Szent Szellemet, és feladatát: „És én kérem az Atyát, és más vigasztalót (és másik Pártfogót, Bátorítót, Szószólót) ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké.

Az igazságnak ama Szellemét: akit a világ be nem fogadhat (akit a világ nem kaphat meg), mert nem látja őt és nem (is) ismeri őt; de ti ismeritek őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad. Nem hagylak titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.

Ama vigasztaló (Pártfogó, Bátorító, Szószóló) pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, amiket mondottam néktek” (Ján. 14,16-18.26)

És: „… mikor eljő Ő, az igazságnak Szelleme, elvezérel majd titeket minden igazságra (a teljes igazság útján vezet titeket). Mert nem önmagától szól, hanem azokat szólja, amiket hall, és a bekövetkezendőket megjelenti néktek (és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek).

Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz (merít), és megjelenti néktek (és azt jelenti ki nektek)” (Ján. 16,13-14)

„Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a Pártfogó, Bátorító, Szószóló), akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, Ő tesz majd én rólam bizonyságot. De ti is bizonyságot tesztek; mert kezdettől fogva én velem vagytok„ (Ján. 15,26-27)

Ézsaiás prófétán keresztül már így hangzik az ígéret:  „Ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr; és szolgám, akit elválasztottam (és szolgáim, akiket kiválasztottam), hogy megtudjátok (és megismerjetek) és higgyetek nékem (bennem) és megértsétek, hogy én vagyok, előttem Isten nem alkottatott, és utánam sem lesz! Én, én vagyok az ÚR, rajtam kívül nincs szabadító.

Én hirdettem (és én mondtam meg), és megtartottam, és megjelentettem (hogy megszabadítalak, nem valamelyik idegen isten), és nem volt idegen isten köztetek, és ti vagytok az én tanúim, így szól az Úr, hogy én Isten vagyok.

 Mostantól fogva is én az leszek (ezután is csak én leszek), és nincs, aki az én kezemből kimentsen (kiragadjon); cselekszem, és ki változtatja (ki másíthatja meg) azt meg? Így szól (ezt mondja) az Úr (JHVH = Jahve), a ti megváltótok, Izráel Szentje.

Ti értetek (érdeketekben) küldöttem el Bábelbe (Babilóniába, letörök minden zárat), és leszállítom mindnyájukat, mint menekülőket a Káldeusokkal együtt vidámságuk hajóiba” (Ésa. 43,10-14)

(Megjegyzés: az Ószövetség minden Igéjében, ahol az ÚR szó szerepel, a héberben mindenütt a JHVH, vagyis Jahve szó szerepel).

„Ímé, (én) újat cselekszem; most készül (most kezd kibontakozni), avagy nem tudjátok még?  (majd megtudjátok) Igen, a pusztában utat szerzek (már készítem az utat a pusztában), és a kietlenben (a sivatagban) folyóvizeket (folyókat fakasztok).

Dicsőítni fog engem (még) a mező vada (is), a sakálok és struccok (is), hogy vizet szereztem (mert vizet fakasztok) a pusztában; a kietlenben folyóvizeket (és folyókat a sivatagban), hogy választott népemnek inni adjak. A nép(nek), amelyet magamnak alkoték (formáltam, hogy), hirdesse dicséretemet” (Ésa. 43,19-21)

„Kopasz (kopár) hegyeken folyókat nyitok (fakasztok) és a rónák közepén (a völgyek mélyén) forrásokat; a pusztát vizek tavává (bővizű tóvá) teszem és az aszú (a szomjú) földet vizeknek forrásivá.

A pusztában cédrust (a hatalom szimbóluma), akácot nevelek (növesztek) és mirtuszt és olajfát (Júda szimbóluma), plántálok a kietlenben (a pusztaságba). Ciprust, platánt, sudár cédrussal együtt (borókafenyőt ültetek, meg kőrisfát). Hogy lássák, megtudják, eszükbe vegyék (vegyék észre) és megértsék mindnyájan, hogy az Úrnak keze művelte ezt (hogy az ÚR keze vitte ezt végbe), és Izráel Szentje teremtette ezt!” (Ésa. 41,18-20)

„Mert vizet öntök (árasztok) a szomjúhozóra (a szomjas földre), és folyóvizeket (patakokat) a szárazra; kiöntöm (kiárasztom) Szellememet a te magodra (utódaidra), és áldásomat a te csemetéidre (sarjadékaidra).

És növekednek, mint fű között (mint fű a víz mellett), és mint a fűzfák vizek folyásinál (csatornák mentén). Ez azt mondja: én az Úré vagyok, amaz Jákób nevét emlegeti (Jákób nevére hivatkozik), és a másik önkezével írja: az Úré vagyok, és hízelegve (dicsekedve) Izráel nevét említi.

Így szól az Úr, Izráelnek királya és megváltója, a seregeknek Ura: Én vagyok az első, én az utolsó, és rajtam kívül nincsen Isten. És ki hirdetett hozzám hasonlóan? Jelentse meg és hozza azt elém, mióta e világ népét teremtém. (Kicsoda olyan, mint én? Szóljon, mondja meg, sorolja fel, hogy mi történt, amióta hajdan népet alkottam); és jelentsék meg (és mondják el) a közeli és távoli jövőt.

Ne féljetek, és ne rettegjetek! Hát nem mondtam-é meg és nem jelentém előre? (Hiszen régóta hirdettem, megmondtam). Ti vagytok tanúim! Hát van-é rajtam kívül Isten? Nincs kőszál (kőszikla), nem tudok (róla)!” (Ésa. 44,3-7)

János apostolon keresztül nyer kijelentést, hogy ki tette az ígéreteket: „Szellemben valék ott (elragadtattam) az Úrnak napján, és hallék hátam megett nagy szót (hatalmas hangot), mint egy trombitáét. Megfordulék azért, hogy lássam a szót (milyen hang szólt hozzám), amely velem beszéle; megfordulván pedig, láték hét arany gyertyatartót;

És a hét gyertyatartó között hasonlót az ember Fiához, bokáig érő ruhába (palástba) öltözve, és mellénél aranyövvel körülövezve Mikor pedig láttam őt, leesém az ő lábaihoz, mint egy holt. És reám veté az ő jobb kezét, mondván nékem: Ne félj; én vagyok az Első és az Utolsó, És az Élő; pedig halott valék, és ímé élek örökkön örökké. Ámen, és nálam vannak a pokolnak és a halálnak kulcsai” (Jel. 1,10.12-13.17)

A barátról

Hirdesd az Igét!

„Ha valaki köztetek eltévelyedik az igazságtól és megtéríti őt valaki, tudja meg, hogy aki bűnöst térít meg az ő tévelygő útjáról, a maga életét megmenti a haláltól és sok bűnt elfedez” (Jakab 5, 19-20)

Ravasz László: Az ajándékról

Az ajándék lényege a szeretet. Az örömszerző szeretet válik tárggyá, testesül meg benne, s értékét nem az hordozza, hogy mennyit ér az a tárgy, hanem az, hogy mekkora a szeretet, amely mögötte áll.

Békesség aggodalmas napokra

Amikor a lányaim életkora egy számjegyű volt – 2, 5 és 7 – megleptem őket egy csodával. Elmeséltem nekik Mózes történetét a mannával, és egy képzeletbeli pusztai vándorlásra invitáltam őket a házunkban.

„Ki tudja, lehet, hogy még manna is fog potyogni az égből.”

Lepedőbe bugyoláltuk magunkat, szandált húztunk, hogy még inkább korhűek legyünk, és így meneteltünk végig a szobákon. A lányaim, az én utasításomra, panaszkodtak nekem, azaz Mózesnek, hogy éhesek, és hogy menjünk vissza Egyiptomba. Amikor a konyhához értünk, bátorítottam őket, hogy még jobban morogjanak, sóhajtozzanak, panaszkodjanak, és könyörögjenek ételért.

„Nézzetek fel” – biztattam őket – „bármikor hullhat manna az égből.”

Kétéves Sara lányom nem kételkedett, azonban Jenna-nak és Andrea-nak már kétségeik támadtak. Ugyan, hogyan jöhetne manna a plafonról?

Pont, mint az izraeliták. „Hogyan tudna Isten táplálni minket a pusztában?”

Vagy, pont, mint mi? Ránézünk a holnap kihívásaira, a jövő heti számlákra, vagy a jövő hónapra a naptárban, ami üresen néz vissza ránk. A jövőnk olyan meddőnek látszik, mint a Sínai-sivatag. „Hogy tudok így szembenézni a jövőmmel?” Isten ugyanazt mondja nekünk is, mint amit én mondtam a lányaimnak: „Nézz fel!”

És amikor a lányaim megtették, tényleg manna hullott az égből! Tulajdonképpen nem manna, csak vaníliás nápolyi potyogott a mennyezetről a szőnyegre. Sara örömében sikítozott és elkezdett majszolni. Jenna és Andrea viszont már elég idősek voltak ahhoz, hogy magyarázatot követeljenek.

A válaszom egyszerű volt. Ismertem az útvonalat. Tudtam, mikor fogunk elérni a konyhához. A vaníliás nápolyik pedig szépen ott pihentek a plafonra szerelt ventillátor lapátjain, előre elkészítve. Amikor a lányok elkezdtek morgolódni és panaszkodni, bekapcsoltam a ventillátort.

Isten válasza is hasonló volt az izraelitáknak. Ismerte Isten az útvonalat? Tudta, hogy éhesek lesznek? Igen és igen. És a megfelelő időpontban a mannás kosarát a földre borította.

Na, most beszéljünk rólad. Isten tudja, hogy mire lesz szükséged, és hol leszel. Akkor lehet, hogy számodra is tartogat plafonról lehulló vaníliás nápolyit? Bízz Benne.

„Teljes figyelmeteket annak szenteljétek, amit Isten éppen most tesz, és ne aggódjatok amiatt, ami holnap történhet, vagy nem történhet. Bármilyen nehéz dologgal is kell szembenéznetek, Isten segíteni fog nektek a megfelelő időben” (Máté 6:33-34 – angolból fordítva – The Message Bible).

Max Lucado

Magyar fordítás: ahitatok.hu

ISTENT SZEM ELŐTT TARTVA

4 Halld meg, Izráel: Az ÚR a mi Istenünk, egyedül az ÚR! 5 Szeresd

azért az URat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és
teljes erődből! 6 Maradjanak a szívedben azok az igék, amelyeket ma
parancsolok neked. 7 Ismételgesd azokat fiaid előtt, és beszélj azokról,
akár a házadban vagy, akár úton jársz, akár lefekszel, akár fölkelsz! 8
Kösd azokat jelként a kezedre, és legyenek fejdíszként a homlokodon. 9
Írd azokat házad ajtófélfáira és kapuidra! 5Móz 6,4-9.

                     ISTENT SZEM ELŐTT TARTVA

Nem maradok el tőled, sem el nem hagylak téged. (Zsid 13,5)

Az ige, amit aznap reggel olvastam a naptáramban - Mt 28,20 - mániás
depresszióm ellenére a jó reménység erőteljes szava lehetett volna
számomra, de olyan ideges voltam azon a reggelen, hogy nem figyeltem az
Írás szavaira. Aztán az egyik kontaktlencsémet elvesztettem. Jó darabig
eltartott, míg megtaláltam a naptárhoz tapadva. Ez arra bátorított, hogy
újra megnézzem az aznapi igét. Zaklatottságom nem tűnt el azonnal, de az
Úr arra használta elvesztett kontaktlencsémet, hogy emlékeztessen
Krisztus ígéretére, miszerint örökké velem lesz, az aggodalmas
perceimben is. Az Úr betartotta ígéretét.

Hosszú időbe telt, amíg megtanultam egészséges módon foglalkozni a
betegségemmel és aggodalmaimmal, de az Úr sohasem hagyott el.
Megtanultam figyelni az Írás szavaira, és körülvenni magam velük, Isten
állandó jelenlétének jeleiként.

Még kell gyógyszert szednem, hogy karbantartsam a betegségem, de
szélsőséges aggodalmaskodásom elmúlt. Ahogy megtanultam a Szentírásból
meríteni, Isten megszabadított félelmeimből. Ma már a Biblia nem csak
reményt ad a nehéz időkben, hanem segít mindenkor látnom és ünnepelnem a
Krisztusba nyert életet.

Imádság: Urunk, nyisd meg szemünket szavad által, és segíts, minden
helyzetben tisztábban látnunk téged. Ámen.

Az Írás szavai többek egyszerű szavaknál.

Barbara Gail Bliss (Colorado, USA)

http://csendespercek.hu

Amivel dicsekedni lehet

"Ezt mondja az Úr: Ne dicsekedjék a bölcs az ő bölcsességével, az erős se dicsekedjék az erejével, a gazdag se dicsekedjék gazdagságával; hanem azzal dicsekedjék, aki dicsekedik, hogy értelmes és ismer engem, hogy én vagyok az Úr, aki kegyelmet, ítéletet és igazságot gyakorlok e földön; mert ezekben telik kedvem, azt mondja az Úr." (Jer 9:23-24)

 

  "Az Úr saját módszereivel dolgozik, hogy az emberek tudásukkal büszkélkedve ne dicsőíthessék önmagukat, és az érdemet és a dicsőséget ne tulajdonítsák önmaguknak. Az Úr azt szeretné, hogy minden ember megértse: a képességek és adományok tőle származnak. Isten azzal dolgozik együtt, akivel akar. Ő hívja azt, akit szeretne, hogy munkájában részt vegyen, és nem kérdezi meg azokat, akikhez követét küldi, hogy tőlük megtudakolja, kit vagy milyen típusú embert fogadnának szívesen, hogy közvetítse nekik Isten üzenetét.

 Isten azokat az embereket használja fel, akik készségesek a szolgálatra. Az Úr felhasználja az értelmes embereket is, ha azok megengedik, hogy alakítsa és formálja őket és saját terve szerint tegyenek róla bizonyságot.

Az emberek - legyenek bár magas vagy alacsony pozícióban, tanultak vagy tudatlanok - jobban tennék, ha engednék, hogy az Úr maga irányítsa és őrizze bárkájának biztonságát. Az ember dolga pedig az, hogy engedelmeskedjék Isten szavának."

(Review and Herald, 1896. május 12.)

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/amivel-dicsekedni-lehet.html

ERŐS HIT

Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek, és teljesen elhitte, hogy amit Ő ígért, meg is cselekedheti. - Róma 4,20. 21.

— Én gyenge vagyok a hitben — mondta nekem egy asszony. — Imádkoznál, hogy megerősödjön a hitem? — kérdezte.

— Nem — mondtam. — Nem fogok. Az igazság ugyanis az, hogy erős vagy hitben! Csak nem vagy tisztában vele. Feltehetek neked néhány kérdést? Te hiszed, hogy amit Isten ígért, azt meg is cselekedheti?

— Természetesen — mondta büszkén. — Én tudom, hogy Isten mindent megcselekedhet, amiről azt mondta, hogy meg fogja tenni. És tudom, hogy meg is teszi.

— Tudod azt mondani: „Dicsőség Istennek!” és dicsérni Őt az ígéreteiért?

— Persze, hogy tudom. Mindennap ezt teszem.

— Tehát erős vagy a hitben — mondtam erre — a Róma 4,20–21 szerint. Ábrahám is erős volt a hitében. Mi az erős hit? Dicsőséget adni Istennek, és teljesen elhinni, hogy amit Ő ígért, azt Ő meg is cselekedheti. Ha megfelelsz ennek a követelménynek, akkor te is erős vagy a hitben.

Megvallás: Én teljesen elhittem, hogy amit Isten ígért, azt Ő meg is cselekedheti. Én dicsőséget adok Istennek. Én erős vagyok a hitben. Az Ábrahám hitével rendelkezem. Rendelkezem az isteni fajta hitnek egy mértékével.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban

Reinhard Bonnke: Az Evangélium hatása

Az evangélium erőteljes hatással van az életünkre: feltartóztat az utunkon, megfordít, majd újra elindít minket - most már a helyes irányba.

Ne menj a világba!

Készítette: Van remény

Isten akarata

Készítette: Szeretet-Közösség

Túláradó megbocsátás

Hálát zengek!

Ige: Boldogok az Istent követők, de:

 „Nem így a gonoszok [hitetlenek; istentelenek, vagyis az Isten nélkül élők] egyáltalán nem. Pelyvához hasonlók [mint a (szálló) por], amelyeket elsodor [szétszór; ide s tovahány] a szél a földről [jelenléted elől]* (Zsolt 1,4)

*Isten és az Ő népe ellenségeiről (a ti ellenségetek az ördög /1 pét.5,8/ és az őt követők) így szól az Ige: „Ellenségeidnek sokasága olyan lesz, mint az apró por, és mint a repülő polyva az erőszakosok sokasága, és lesz hamar és hirtelen” (Ésa. 29.5)

 „Olyanok lesznek, mint a pozdorja a szél előtt, és mint a polyva, amelyet forgószél ragad el” (Jób. 21.18)

 „Jaj a sok nép zúgásának, akik úgy zúgnak, mint a tenger zúgása, és a népségek háborgásának, akik háborognak, mint erős vizek! A népségek, mint sok vizek háborgása, úgy háborognak, de megdorgálja azt (az Úr) és elfut messzire, és elragadtatik, mint a hegyek polyvája szél előtt, és mint pozdorja a forgószél előtt; Estének idején rémülés száll reájuk, és minekelőtte megvirrad, nem lesznek: ez jutalmuk pusztítóinknak és sorsuk rablóinknak!” (Ésa. 17,12-14)

Mert: „… a gonoszok megsemmisülnek, és az Úrnak ellensége, mint a liget ékessége, elmúlik, füstként múlik el” (Zsolt. 37,20)

„Fölemelkednek, de egy kis idő múlva nincsenek, elsüllyednek, elenyésznek, mint bárki más, levágják őket, mint a kalászokat” (Jób. 24,24)

„Bizony, kiirtották ellenségeinket, tűz emészti meg még maradékukat is!” (Jób. 22,20)

„Mind elpusztulnak egy szempillantásban! Elvesznek, elenyésznek a rettegéstől. Mint ébredés után az álomkép, úgy tűnik el képük, ha fölserkensz, Uram!” (Zsolt. 73,19-20)

„Akik ezt mondták: Foglaljuk el magunknak az Isten hajlékait! Én Istenem! Tedd őket olyanokká, amilyen a porfelhő, és amilyen a polyva a szél előtt; Ahogyan a tűz fölgyújtja az erdőt, és a láng égeti a hegyeket, Így kergesd őket a te szélvészeddel, és forgószeleddel így rettentsd őket!” (Zsolt. 83,13-16)

És az Úr válasza: „Úgy szétszórom őket, ahogyan a puszta szele elsodorja a polyvát” (Jer. 13,24)

„Kicsoda a bölcs, hogy értse ezeket? Kicsoda az értelmes, hogy eszébe vegye ezeket?! Bizony igazak az Úrnak útai, és az igazak járnak azokon, az istentelenek pedig elesnek rajtok” (Hós. 14,10) Bemerítő Jánoson keresztül kerül kijelentésre, az előző próféciák értelme:„Én ugyan vízbe merítlek titeket megtérésre, de aki utánam jő, erősebb nálamnál, akinek saruját hordozni sem vagyok méltó; Ő Szent Szellembe és tűzbe merít majd titeket. Akinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel” (Mát. 3,11-12)

És akiket Ő bemerít Szent Szellembe és tűzbe, azoknak így szól az ígéret: „Ímé, én teszlek éles, új cséplőhengerré, amelynek két éle van; hegyeket csépelj és zúzz össze, és a halmokat pozdorjává tegyed. Feldobod őket, és a szél elhordja, a szélvihar szétszórja őket. Te pedig ujjongani fogsz az Úrban (Jehovában), dicsekedni fogsz Izráel Szentjében” (Ésa. 41,15-16)

Áldott aki nálad lakik

Eljön az Úr!

„Örüljenek az egek és örvendezzen a föld; harsogjon (zúgjon) a tenger és minden benne való! Viduljon (ujjongjon) a mező és minden, ami rajta van; örvend (ujjong) akkor az erdő minden fája is, Az Úrnak orcája előtt, mert eljön, mert eljön, hogy megítélje e földet. Megítéli majd a világot igazsággal, és (pártatlanul) a népeket az ő hűségével” (Zsolt. 96,11-13)

Steve McVey: A hálaadás

Élj abban az örömteli szabadságban, amit csak azok élvezhetnek, akik megragadták a bűnbocsánatot. Ne hallgass a kárhoztató hangokra, amik megpróbálják befészkelni magukat a gondolataidba. Azonnal utasítsd el őket azáltal, hogy hálát adsz Jézusnak azért, amit a kereszten véghezvitt érted, és azért, hogy az Ő áldozata tökéletes és elégséges.

Dr. Nasir Siddiki: Hogyan tudsz bővölködni a válságban is?

IGEN, BŐVÖLKÖDHETSZ MÉG A VÁLSÁG KÖZEPETTE IS

Még ezekben a zaklatott és nyugtalanító gazdasági időkben is, Isten valami jó hírt adott, hogy megosszam veled. A pénzügyi kihívások egyáltalán nem újak, mégis a Biblia tele van szó szerint hatalmas történetekkel arról, hogy Isten népe hogyan tapasztalta meg az Ő bőséges áldását, és természetfeletti gondoskodását a nagy válságok pillanataiban.

 

És ez Isten szava ma hozzád most is, barátom. Te is prosperálhatsz még a válság kellős közepén is!

 

Nemrég a Szentírás alapos tanulmányozásába fogtam Mózes Első Könyvétől a Jelenések Könyvéig, hogy átvizsgáljak minden olyan helyzetet a Bibliában, ahol Isten népe elszenvedett éhínséget, szárazságot, dögvészt és pestist. Három elvet fedeztem fel, amelyek kulcsok ahhoz, hogy megtapasztaljuk Isten prosperitását recesszió közepette, és meg akarom osztani veled azokat. De először meg kell említenem a három nagy aratást, amelyek az egyházba jönnek.

 

Az első aratás a pénzügyek aratása lesz. Amikor nyilvánvalóvá válik a nem hívők számára, hogy Isten áldása az Ő népén van, ami lehetővé teszi, hogy bővölködjenek, és kijussanak az adósságból, akkor az egyháznak nagy tanúságtétele lesz az egész földön.

 

Isten második aratása a csodák nagy kitöltetése lesz. Hiszem, hogy több csoda lesz mostantól fogva Jézus Második Eljöveteléig, mint az utóbbi 2000 évben volt.

 

A harmadik aratás a lelkek aratása lesz. Isten áldása jön, hogy pénzügyileg támogassa a jó hír hirdetését a végidőkben, hogy az egész világ – minden nép, minden nyelv, minden szív megismerhesse, hogy Jézus az Isten Fia, még mielőtt újra visszajönne.

 

Isten célja az egyház számára az, hogy kiépítse Isten Királyságát itt a földön, hogy meglegyen az Ő akarata a földön, mint ahogy a mennyben is. És a módja annak, hogy kiépítsük Isten Királyságát, az Isten áldásán keresztül történik.

 

Hadd mutassak neked erre néhány példát Isten Szent Igéjéből.

 

Az I. Mózes 12: 3-ban Isten szövetséget kötött Ábrahámmal, és megígérte neki, hogy örökli a földet és sok leszármazottja lesz. Isten terve az volt, hogy megáldja az egész világot Ábrahámon keresztül.

 

„És megáldatnak tebenned a föld minden nemzetségei” (I. Mózes 12: 3).

Ahogy Ábrahám élete mutatja: az útmutatás, amelynek engedelmeskedsz, a jövő, amelyet teremtesz! (Úgy formálod a jövőd, ahogy engedelmeskedsz az útmutatásnak.) Ha volt valaha valaki példa, aki demonstrálta, hogyan kell hit által élni, akkor bizonyosan ez az ember volt.

 

De mi a három kulcsa annak, hogy recesszió idején is prosperálj?

 

Az első kulcs: ISTEN SZELLEME KELL, HOGY VEZESSEN!

 

Az első kulcs, hogy átvedd Isten áldását recesszió idején az, hogy pontosan azt tedd, amit Ábrahám tett. Ábrahámot Isten Szent Szelleme vezette. Isten vezette őt, hogy hagyja ott családját és otthonát, hogy útra keljen egy olyan föld felé, amelyet Ő mutat neki. Miután megérkezett Kánaánba, nagy éhínség pusztította az országot, és Egyiptomba vitte családját. Noha kevéssel, szinte semmivel ment le Egyiptomba, később, amikor elhagyta Egyiptomot, az I. Mózes 13: 2 szerint nagyon gazdag ember volt. Mikor kapott Ábrahám nagy áldásokat és prosperitást Istentől? Egy éhínség kellős közepén!

 

Második kulcs: MEG KELL HALLANOD, ÉS ENGEDELMEKEDNED KELL ISTEN IGÉJÉNEK!

 

A második kulcs ahhoz, hogy prosperálj recesszió idején az, hogy engedelmeskedsz Isten Igéjének, és hitben cselekszel. Isten Igéje önmagában soha senkit nem tud megváltoztatni. Tudom, hogy ez megdöbbentően hangzik, de csak az ELHITT és MEGCSELEKEDETT Ige tudja átformálni az életed.

 

Amikor megkérték David Yonggi Cho-t, hogy magyarázza meg egymilliós tagságú gyülekezetének (Szöul, Korea) figyelemreméltó sikerét, egyszerűen azt felelte: „Imádkozom, és engedelmeskedem.” Az áldás nem jön azzal, hogy „mondjuk”, vagy „imádkozzuk”, hanem azzal, hogy „engedelmeskedünk”. Áldásod az engedelmességed oldalán fekszik. Engedelmességed valójában felgyorsítja az áldást! Izsák tökéletes példája annak, hogy meghallotta, és elhitte Isten Igéjét. Amikor újra éhínség sújtotta a földet, Isten azt mondta Izsáknak, hogy maradjon az Ígéret Földjén, ahelyett hogy Egyiptomba menjen.

A nagy éhínségnek ebben az idejében, minden ember felhalmozta és megette magját, ahelyett hogy elvetette volna! Akkor Izsák egy nagyon meglepő dolgot tett.

 

A harmadik kulcs: MAGOT KELL VETNED, HOGY ÁTVEHESD AZ ARATÁSOD!

 

Ezzel eljutunk a harmadik kulcshoz, hogy megtapasztaljuk Isten bőséges, természetfeletti áldását még recesszió közepette is: magot kell vetned ahhoz, hogy átvehesd az aratásod. Istent nem hatja meg a szükséged. Csak a magod hatja meg. Izsák vetett az éhség közepette, és El Shaddai, Isten, akit nem korlátoznak a természet törvényei, megáldotta őt hatalmas aratással, és rekordidő alatt kapta meg az aratását!

 

Újra azt kérdem: mikor tapasztalta meg Izsák Isten bőséges áldását és természetfeletti gondoskodását? Eltaláltad! Az éhínség kellős közepén. (Olvasd el az I. Mózes 26: 12 – 16-ot!)

A Biblia azt mondja: „És gyarapodék az a férfiú (Izsák), és elébb-elébb megy vala a gyarapodásban, mígnem IGEN naggyá lőn. És vala néki apró és öreg barma.” Más szóval, Izsák vetett az éhínség idején, és az egyetlen ember volt, aki százszoros termést takarított be abban az esztendőben!

 

Engedelmesség hozza az áldást!

 

Ui. Ő (Izsák) átvette a juhnyájakat, a gulyákat, a cselédeket és a körülötte lévő Filiszteusok pénzét, mert recesszió, gazdasági válság idején vetett. Ahogy te vetsz, Isten eléri, hogy a te városodban lévő vagyon hozzád jöjjön.

 

Dr. Nasir Siddiki

http://www.jezus.350.com/tortenetek/valsag.htm

Oswald Chambers: ISTEN TERMÉSZETÉNEK HANGJA

"Hallottam az Úr szavát, aki ezt mondta: Kit küldjek el?" (Ézs 6,8)

Isten hívásáról beszélve hajlandók vagyunk elfelejteni a legfontosabbat: annak az Egyetlennek a természetét, aki hív. Hívnak a tengerek, a hegyek, a nagy jégmezők is, csak kevesen hallják meg. A hívás kifejezi a hívó természetét és mi csak akkor értjük meg a hívást, ha bennünk is ugyanaz a természet van.

Isten hívása az Ő természetét fejezi ki - nem a mienket. Ő gondoskodott arról, hogy hívásának sok kis hanghulláma rezdüljön meg felénk és ezeket rajtunk kívül senki más nem foghatja fel. Így jut el hozzánk az Ő hangja bizonyos egyéni ügyekben is, ilyenkor nincs értelme, hogy másokat kérdezgessünk. Meg kell őriznünk ezt a mély egybekapcsolódást Isten és a saját szellemünk között.

Isten hívása nem az én természetem visszhangja: figyelembe se veszi hajlamaimat és vérmérsékletemet. Amíg adottságaimmal tanácskozom, mérlegelve, hogy mire is volnék alkalmas, addig sohasem fogom meghallani Isten hívását. Csak amikor vele kapcsolatba jutottam, akkor vagyok abban az állapotban, amiben Ézsaiás volt. Ézsaiás egy félelmetes válságon át annyira összehangolódott Istennel, hogy megrendült azelleme fel tudta fogni Isten szavát.

Közülünk a legtöbben csak saját hangunkra figyelünk, ezért nem hallhatjuk meg, amit Isten mond. Alaposan meg kell változnunk ahhoz, hogy bejuthassunk Isten hívásának hangzónájába.

---

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Állj ellene az előfeltételezés kísértésének. Jelen pillanatban csak egy részét látod a képnek, nem az egészet, és ezen a ponton katasztrofális következményekkel járna az előfeltételezés.

Maradj jelen Velem, mondja az Úr, és Én napról napra, lépésről lépésre foglak vezetni téged, elegendő bölcsességgel ahhoz, hogy a mai napot kezelni tudd. Tartsd meg a hitet, és bízz Bennem, hogy minden szépen össze fog illeszkedni. Ne aggódj!

Máté 6:34 Ne aggódjatok tehát a holnapért, mert a holnap majd aggódik magáért: elég minden napnak a maga baja.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Hit Gyülekezete- Vigyél el a városba

Isten és ember szeretete

 „Aki azt mondja: „Szeretem Istent”, a testvérét viszont gyűlöli, az hazudik. Hiszen hogyan szerethetné Istent, akit soha nem látott, ha nem szereti a testvérét, akit lát? Mert Krisztus azt parancsolta, hogy aki Istent szereti, az szeresse a testvérét is Isten szeretetével.”

János 1. levele 4:20-21

„A farizeusok az első négy parancsolatot dicsőítették, melyek az ember kötelességére mutatnak Alkotója iránt. Szerintük ez sokkal lényegesebb, mint a másik hat, mely az ember embertársaival szembeni kötelességét határozza meg. Ennek eredményeként nagyban hiányzott náluk a gyakorlati kegyesség. Jézus megmutatta a népnek ezt az óriási hiányosságukat, és a jó cselekedetek szükségességét. Kijelentette, hogy a fát gyümölcseiről ismerik meg. Emiatt azzal vádolták, hogy az utolsó hat parancsolatot az első négy fölé emeli.

 A törvénytudó közvetlenül kérdezte meg Jézust: "Melyik az első minden parancsolatok között?" Krisztus válasza is egyenes és ellentmondhatatlan: "Minden parancsolatok között az első: Halljad Izrael: Az Úr, a mi Istenünk egy Úr. Szeressed azért az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, és teljes elmédből és teljes erődből. Ez az első parancsolat. " A második hasonlatos az elsőhöz - mondta Krisztus -, mert abból következik: "Szeresd felebarátodat, mint magadat. Nincs más ezeknél nagyobb parancsolat" (Mk 12: 28-31). "E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták" (Mt 22: 40).

A Tízparancsolat első négy parancsa ebben az egyetlen hatalmas előírásban foglalható össze: "Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből" (Mt 22: 37; 5Móz 6: 5). Az utolsó hat a másikban összegezhető: "Szeresd felebarátodat, mint magadat" (Mt 22:39; 3Móz 19:18).

Mindkét parancsolat a szeretet alapelvének kifejezése. Nem lehet az elsőt megtartani és a másodikat megszegni, sem a másodikat megtartani és közben az elsőt megszegni. Ha Isten elfoglalja jogos helyét a szív trónusán, felebarátunk is az őt megillető helyre kerül. Úgy fogjuk szeretni, mint önmagunkat. Csak ha Istent mindenek fölött szeretjük, akkor szerethetjük felebarátunkat elfogultság nélkül.

  

Mivel az összes parancsolat összefoglalható az Isten és ember iránti szeretetben, ebből következik, hogy ennek az alapelvnek az áthágása nélkül egyetlen parancsolat sem szeghető meg. Ezáltal Krisztus arra tanította hallgatóit, hogy Isten törvénye nem megannyi különféle parancsolatból áll, melyek közül egyesek nagy jelentőségűek, mások viszont kevésbé fontosak, és büntetlenül mellőzhetőek. Urunk isteni egységben mutatja be az első négy és az utolsó hat parancsolatot” (Ellen G. White: Jézus élete, Küzdelem c. fejezet)

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/isten-es-ember-szeretete.html

Reinhard Bonnke: Hogyan prédikáljak?

„Olyan kiabálós prédikátor vagy”, szoktam hallani még a barátaimtól is. „Reinhard, nem tudnál egy kicsit visszavenni a hangerőből?” Erre azt szoktam válaszolni, hogy „de igen, néhányszor már megpróbáltam, hogy olyan visszafogottan, és méltóságteljesen prédikáljak, mint kritikusaim, de azok az alkalmak katasztrofálisak voltak. Amikor ezt szóvá tettem az Úrnak, azt mondta nekem: „Ne aggódj, Reinhard, a méltóságteljesség NINCS a Szent Szellem ajándékai között! (Galata 5,22) Micsoda kijelentés!

Ne legyünk szégyelősek! Az Úr öröme nem a gyengeségünk, hanem az ERŐNK! Az evangéliumot a hegyek tetejéről kellene kiabálni, hogy az egész világ meghallja. Méltóságteljesség? Sok 'méltóságteljes' keresztény olyan, mint a szivacs, ami már évek óta nem látott vizet! Jót tenne nekik egy fürdő Isten életfolyójában. Akkor nem lennének olyan szárazak és érdesek, hanem átitatódnának Szent Szellemmel és élettel. Megint túl hangos vagyok? De nem kérek érte bocsánatot!

Kenneth E. Hagin: Az igazi gyógyszer

Fiam, az én szavaimra figyelmezz, az én beszédimre hajtsad füledet. Ne távozzanak el a te szemeidtől, tartsd meg ezeket a te elmédben. Mert életök ezek azoknak, akik megnyerik, és egész testöknek egészség. (Példabeszéd 4,20-22)

Isten Igéje gyógyszer

Az új Strong konkordancia szerint a Példabeszéd 4,22-ben szereplő héber egészség szó valójában gyógyszert jelent. Más szavakkal ez az Ige így hangzik: „... ezek (Isten Igéje) élet azoknak, akik megtalálják azt, és gyógyszer egész testüknek.

Figyeljük meg, hogy ez az Igerész így kezdődik: „Fiam, figyelj az én szavaimra...” Mit is jelent figyelni Isten szavára? Azt, hogy Isten Igéjét helyezed az első helyre az életedben. Utána az Ige azt mondja, hajtsd a füleidet az Ő beszédére, vagy más szavakkal: hallgasd azokat. Végül az Ige azt mondja nekünk, hogy az Ő Igéjét tartsuk szívünk közepében. Tehát három dolgot mond nekünk Isten, hogy mit is tegyünk az Ő Igéjével: figyelj rá, tedd az első helyre az életedben. Hallgasd, és tartsd meg azt a szíved közepén.

Miért is mondja nekünk ezt az Úr a 4,22-ben: „mert ezek (Isten beszéde) élet azoknak, akik megtalálják, és egészség (gyógyszer) egész testüknek.” Én hiszek ebben. Isten szava gyógyszer. Van Istennek gyógyszere? Igen. És mi az? Hát az Ő Igéje! Az Ő Igéje gyógyszer az egész testednek. Ez azt jelenti, hogy jó a gyomorbajokra, vérbetegségekre, egész testedre – májra, vesére, szívre, szemeidre, füleidre, orrodra, szádra, és így tovább!

Megvallás:

Én figyelek Isten Igéjére. Első helyre teszem az életemben. Hallgatom, szívem közepében tartom, Isten szava gyógyszer egész testemnek!

Fordította Orbán Tibor

„Health food” (Egészséges étel) c. könyvből

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevkenneth_e__hagingyogyszer_pfB

Isten keresés

Készítette: A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Isten keresése egy örömteli élet ajtaját tárja fel. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/