2013. november 7.

János evangélium 14. fejezet: Egyesülés Jézussal (szerkesztett)

Ján. 14,1 Ne nyugtalankodjék [(tarasszó): ne rendüljön meg, ne háborodjék meg, ne remegjen, és ne legyen zaklatott] a ti szívetek [a ti bensőtök]: higyjetek [(piszteuó): és bízzatok] Istenben, és higyjetek [(piszteuó): és bízzatok] én bennem.

Ján. 14,2 Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.

Ján. 14,3 És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.

Ján. 14,4 És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.

Ján. 14,5 Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?

Ján. 14,6 Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság [(alétheia): vagyis a valóság] és az élet; senki sem mehet [és senki sem juthat] az Atyához, hanemha [csakis] én általam [vagyis csak rajtam keresztül].

Ján. 14,7 Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt [(autosz): magát].

Ján. 14,8 Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk!

Ján. 14,9 Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? Aki engem látott, látta az Atyát; mimódon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát?.

Ján. 14,10 Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket [(réma): kijelentéseket, az élő Igéket], amelyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, aki én bennem lakik [(menó): aki bennem jelen van, és bennem él], ő cselekszi e dolgokat.

Ján. 14,11 Higyjetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magukért a cselekedetekért higyjetek nékem.

Ján. 14,12 Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekeszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek.

Ján. 14,13 És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban.

Ján. 14,14 Ha valamit kértek [tőlem] az én nevemben, én megcselekszem azt.

Ján. 14,15 Ha engem szerettek [(agapaó): ha teljesen átadjátok, vagyis teljesen odaszánjátok magatokat nekem], az én parancsolataimat megtartsátok [(téreó): megőrizzétek, és óvjátok meg, és ügyeljetek arra, hogy megtartsátok].

Ján. 14,16 És én kérem az Atyát, és más [(allosz): egy másfajta] vígasztalót [(paraklétosz): Pártfogót, Bátorítót, Segítőt, Védőt, Közbenjárót, Védőügyvédet, szószólót] ád néktek, hogy veletek maradjon [(hümón menó): hogy bennetek éljen] mindörökké.

Ján. 14,17 Az igazságnak [(alétheia: a Valóságnak] ama Szellemét: akit a világ [(koszmosz): a teremtett, a látható, vagyis evilág] be nem fogadhat [(lambanó dünamai): nem fog fel, nem érzékel, nem ért meg, mert nem képes rá, ezért nem is lehetséges számára]. Mert nem látja [(theóreó): nem veszi észre, ezért nem is tapasztalja meg] őt. És nem ismeri őt [(ginószkó): és nem is akar tudni Róla]. De ti ismeritek [(lambanó): érzékelitek, és megértitek] Őt, mert nálatok lakik [(hümin menó): és bennetek él], és bennetek marad, mert (eszomai): veletek, és bennetek leszek].

Ján. 14,18 Nem hagylak [úk aphészó: és semmiképpen nem bocsátlak el] titeket árvákul; eljövök ti hozzátok.

Ján. 14,19 Még egy kevés idő [(eti): innentől kezdve] és a világ [(koszmosz): vagyis a látható világ, evilág] nem lát [(theóreó): nem vesz észre, nem tapasztal meg] engem többé; de ti megláttok [(theóreó): észrevesztek, megtapasztaltok] engem: mert én élek, ti is élni fogtok.

Ján. 14,20 Azon a napon megtudjátok [(ginószkó): tudni fogjátok, mert fel fogjátok ismerni, és biztosak lesztek benne] majd ti, hogy én az én Atyámban vagyok, és ti énbennem, és én tibennetek.

Ján. 14,21 Aki ismeri [(ekhó): megragadja, birtokolja, alárendeli magát neki, rendelkezésére áll, befogadja, érti, tudja, megtartja
befogadja] az én parancsolataimat és megtartja [(téreó): ügyel rá, megőrzi, magánál tartja] azokat, az [vagyis ő] szeret engem [(agapaó): vagyis az teljesen átadja, oda szánja magát nekem, eggyé válik velem]. Aki pedig engem szeret [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát nekem, eggyé válik velem], azt szereti [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát neki, eggyé válik vele] az én Atyám. Én is szeretem őt [(agapaó): és teljesen átadom, oda szánom magamat neki, eggyé válok vele], és kijelentem [(emphanidzó emautú): megismertetem, kijelentem magam, tudomására hozom, láthatóvá, nyilvánvalóvá teszem, megmagyarázom] (ön)magamat annak.

Ján. 14,22 Monda néki Júdás (nem az Iskáriótes): Uram, mi dolog, hogy nékünk jelented ki magadat [mi történt, hogy nekünk készülsz (emphanidzó): láthatóan megjelenni; láthatóvá tenni és kijelenteni magadat], és nem a világnak [(koszmosz): és nem a látható világnak, vagyis evilágnak]?

Ján. 14,23 Felele Jézus és monda néki: Ha valaki szeret engem [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát nekem, eggyé válik velem], megtartja [(téreó): ügyelrá, megőrzi, magánál tartja] az én beszédemet [(logoszomat): az én igémet]. És az én Atyám szereti őt, [(agapaó): vagyis teljesen átadja, oda szánja magát neki, eggyé válik vele] és ahhoz megyünk, [(poieó moné): és szállást készítünk magunknak nála] és annál lakozunk.

Ján. 14,24 Aki nem szeret engem [(agapaó): vagyis nem adja át teljesen, és nem szánja oda magát nekem, és nem válik eggyé velem], nem tartja [(téreó): nem ügyelrá, nem őrzi meg] meg az én beszédeimet [vagyis az én (logoszaimat): igéimet]. És az a beszéd [az az ige (logosz) pedig], amelyet hallotok, nem az enyém, hanem az Atyáé, aki küldött engem.

Ján. 14,25 Ezeket beszéltem néktek, amíg veletek vagyok.

Ján. 14,26 Ama Vigasztaló [[(paraklétosz): Pártfogó, Bátorító, Segítő, Védő, Közbenjáró, Védőügyvéd, szószóló] pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, [és emlékeztetni fog mindarra] amiket mondottam néktek.

Ján. 14,26 Ama Vigasztaló [[(paraklétosz): Pártfogó, Bátorító, Segítő, Védő, Közbenjáró, Védőügyvéd, szószóló] pedig, a Szent Szellem, akit az én nevemben küld az Atya, Ő mindenre megtanít majd titeket, és eszetekbe juttatja mindazokat, [és emlékeztetni fog mindarra] amiket mondottam néktek.

Ján. 14,27 Békességet [(eiréné): vagyis azt az állapotot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] hagyok néktek. Az én békességemet adom néktek: nem úgy adom én néktek, amint a világ [(koszmosz): a teremtett, a látható világ, vagyis evilág] adja. Ne nyugtalankodjék [(taraszszó): nehogy megrémítsen, ne rémüljön, és ne rendüljön meg, és nehogy háborogjon, vagy remegjen] a ti szívetek [(kardia): a ti bemsőtök], sem pedig ne féljen [(deiliaó): ne rettegjen, és ne is csüggedjen; és ne legyen gyáva, vagy félénk]!.

Ján. 14,28 Hallottátok, hogy én azt mondtam néktek: Elmegyek, és eljövök [vagyis visszajövök] hozzátok. Ha szeretnétek engem [(agapaó): vagyis teljesen átadnátok, oda szánnátok magatokat nekem, és eggyé válnátok velem], örvendeznétek, hogy azt mondtam: Elmegyek az Atyához; mert az én Atyám nagyobb [(meidzón): és hatalmasabb] nálamnál.

Ján. 14,29 És most mondtam meg néktek, mielőtt meglenne [(ginomai) megtörténne]: hogy amikor majd meglesz [(ginomai) megtörténik], higyjetek.

Ján. 14,30 Nem sokat beszélek már veletek, mert [(erkhomai): közeledik, és] jön a világ [(koszmosz): a látható világ, evilág] fejedelme: és én bennem nincsen semmije [(ekhó): így nem tud vádolni, bennem nem talál kifogásolni valót, ellenem nem tud vádat felhozni, „nem talál rajtam fogást” ezért felettem nincs hatalma].

Ján. 14,31 De, hogy megtudja [(ginószkó): megismerje, és megértse] a világ [(koszmosz): a látható világ, vagyis evilág], hogy szeretem az Atyát [(agapaó): és eggyé váltam az Atyával] és úgy cselekszem, amint az én Atyám parancsolta nékem: keljetek fel, menjünk el innen.



IMMÁNUEL

Halljátok az Úr szavát?

 Halljátok egek, és vedd füleidbe föld! Mert az Úr szól: Fiakat neveltem, s méltóságra emeltem, és ők elpártolának tőlem(Ésa. 1,2)


Erőnket az Úr adja!

Az Úr ad erőt népének, az Úr megáldja népét békességgel. Zsolt. 29.11




Nemes Pál: Isten döntése

Pont jókor, pont jó helyen, pont jó időben születtünk meg. Pontosan ott és pontosan akkor, amikorra és ahová a Mindenható Isten, a Teremtő Istenünk, ami Mennyei Atyánk kigondolt, eltervezett. De Ő nem 'csak' eltervezett, hanem ki is választott. Ő hozott egy döntést és azt el is rendelte, hogy mi az Ő fiai, az Ő örökösei legyünk pontosan ITT Magyarországon, pontosan EKKOR, a 21. század elején.




Pascal: Az életről és a halálról

Az életet és a halált csak Jézus Krisztus által ismerjük. Jézus Krisztus nélkül nem tudjuk, mi az életünk, mi a halálunk, mi az Isten, és mik vagyunk mi magunk.  Így a Szentírás nélkül, amelynek egyetlen tárgya Jézus Krisztus, nem ismerünk semmit, és mind Isten, mind a magunk természetében csupán sötétséget és zűrzavart látunk.




Luther Márton: Mi teszi bűnössé az embert?

Az orvosság beteggé, a matematika szomorúvá, a teológia bűnössé teszi az embert.


Hova szól a jegyed

A gyülekezet

Készítette: Teológia Mennyei Maflás


Az úr Jézus szeretete

Készítette: Keresztény idézetek ツ


...Jézus akkor is vállalta volna a keresztet  és meghalt volna érted!


Az imák

Készítette: Keresztény szemmel


Ki a bátor ember?

Készítette: Szeretet-Közösség


Jézus vére

Készítette: Keresztény szépségportál

Jézus vére bármilyen bűnt képes elfedezni, még azt is, ami a te szívedet nyomja. Tegyél le mindent átlyuggatott kezeibe! (Alex Fairy)

www.keresztenyszepsegportal.hu


Találkoztam Teveled

2013. november 6.

Ige: A szent Szellem figyelmeztetése.

 „[Szerelmes] fiam, ha a bűnösök [(aszebész): istentelen (Isten nélkül élő), szentségtörő] el akarnak csábítani téged [el akarnak hitetni, és rosszra csábítanak]: ne fogadd beszédüket. [ne engedj nekik] ne egyezz bele [('h): még ha kívánod, hajlasz rá, vágyódsz, áhítozol rá, kedvedre volna]!

Ha [így szólnak hozzád, és] azt mondják: Gyere mi velünk, leselkedjünk vér után, rejtezzünk el [rejtsünk el] az ártatlan ellen ok nélkül [tőrt, kelepcét, csapdát];

Nyeljük el azokat, mint a sír elevenen, és egészen, mint akik mélységbe szállottak. [úgy elnyeljük őket élve, [elevenen] mint az alvilág, [a sír; a koporsó; a holtak hazája az élőket; a seol]* az egészségest csakúgy, mint azt, aki sírba készül, [egészen, tökéletesen) mint akik mélységbe (sírba) szállnak; mint a gödörbe (verembe) szállót]

* (H: šə'ól šə'ôl; G: hadész): A holtak hazájának neve az Ószövetségben, ahova az emberek haláluk után »alászállanak«. Sírgödörszerű képződmény. Ezt a téries képzetet nem szabad túlértékelni. A Seolba való leszállás gyakran csak a meghalás képes kifejezése, az eltemetésre történő utalás. Balázs Károly: Újszövetségi Szómutató szótár)

Minden drága marhát [jószágot, értéket, kincset] nyerünk [szerzünk, találunk], megtöltjük a mi házainkat zsákmánnyal; [mindenféle drága kincset [marhát; jószágot; értéket] szerzünk, [nyerünk; találunk] megtöltjük zsákmánnyal [fosztott marhákkal; ragadománnyal] a házunkat.

Sorsodat [osztályrészedet] vesd közénk [Ha ránk bízod sorsodat, osztozz sorsunkban, társulj velünk; vess sorsot velünk]; egy erszényünk legyen mindnyájunknak: s velünk együtt részesedsz [a prédából] a sorsoláskor, mindannyiunknak közös lesz az erszényünk.” [egy erszényünk lesz].

 [Szerelmes] fiam, ne járj [ne indulj] egy úton [(dere): életmód, életvitel; vallási szokás, istentiszteleti mód] ezekkel [ne járj (menj velük) egy úton], tartóztasd meg [tartsd távol; fordítsd el] lábaidat ösvényüktől [ne lépj rá ösvényükre];

Mert lábaik a gonoszra [(ráʿ) rosszaság, romlottság, gonoszság, becstelenség; hitványság, gyávaság, veszélyes, rosszindulatú, sikertelen, boldogtalan, szerencsétlen, baj, gyalázat, csapás, szerencsétlenség] futnak [ők rossz úton futnak], és sietnek a vérnek ontására [rohannak].

Mert hiába vetik ki a hálót minden szárnyas állat szemei előtt: [valójában nem hoz az a háló semmit] amit minden madár [szárnyas állat] szeme láttára [szemei előtt] vetnek [De hiába feszítik (vetik) ki a hálót a sok szárnyassal szemben].

Ezek mégis vérük árán is ólálkodnak, lelkük [önmaguk] árán is leselkednek; [mert ők a saját vérük ellen állnak lesbe] saját életük kárára ólálkodnak.[vetnek csapdát; forralnak ármányokat; vetnek tőrt]

Ilyen az útja [ösvénye; ('óra): sorsa] minden kapzsi embernek: gazdájának életét veszi el. [így végzi mind], aki rablott holmit szerez, [így jár minden kapzsi, fösvény ember; haszonleső; aki tisztességtelen hasznot szerez] életét veszi az saját gazdájának. [tulajdon életét veszi el]* (Péld 1,10-19)

**És így folytatódik a figyelmeztetés: „Ne irigykedjék a te szíved a bűnösökre; hanem az Úr félelmében légy egész napon” (Péld. 23.17)

Mert: „Az erőszakos ember elhiteti az ő felebarátját, és nem jó úton viszi őt.” (Péld. 16,29).

Ezért, még: „Ha testvéred, anyádnak a fia, vagy a saját fiad, leányod, kedvelt feleséged vagy testi-lelki jó barátod titokban így csábítgat. Menjünk és tiszteljünk más isteneket, akiket nem ismertél te sem, atyáid sem. Azoknak a népeknek az istenei közül, akik körülötted vannak, akár közel, akár távol, a föld egyik végétől a föld másik végéig, ne engedj neki, és ne hallgass rá, ne szánd meg, ne kíméld, és ne mentegesd azt” (5Móz. 13,7-9).

Az Úr figyelmeztetése: „A hitetleneknek útjára ne menj, se ne járj a gonoszok ösvényén” (Péld. 4,14).

A hívő válasza: „Ha szavaidat hallattad, én élveztem azokat; a te szavaid örömömre váltak nékem és szívemnek vígasságára; mert a te nevedről neveztetem, oh Uram, Seregeknek Istene! Nem ültem a nevetgélők gyülekezetében, és nem ujjongtam velük…” (Jer. 15,16.17).

„Nem ültem együtt hivalkodókkal, és alattomosakkal nem barátkoztam. Gyűlölöm a rosszak társaságát, és a gonoszokkal együtt nem ülök”

(Más fordítás: Gyűlölöm az összesereglett gonoszokat, s az istenteleneknél nem időzöm) (Zsolt. 26.4-5).

Így hangzik a prófécia: „Elveszett e földről a kegyes, és igaz sincs az emberek között. Mindnyájan vér után ólálkodnak, kiki hálóval vadássza atyjafiát. Gonoszságra készek a kezek, hogy jól vigyék véghez; a fejedelem követelőzik, és a bíró fizetésre vár; a főember is maga mondja el lelke kívánságát, és összeszövik azt. Aki jó közöttük, olyan mint a tüske, az igaz olyan, mint a tövisbokor… „ (Mik. 7,2-4).

„Lábaik a gonoszra futnak; és sietnek, hogy ártatlan vért ontsanak; gondolataik hamisságnak gondolatai, pusztítás és romlás ösvényeiken. A békesség útját nem ismerik, és nincsen jogosság kerékvágásukban, ösvényeiket elgörbítik, a ki azon jár, nem ismeri a békességet. Ezért van távol tőlünk a törvény, és nem ér el hozzánk az igazság. Világosságra várunk, de csak sötétség van, napfényre, de homályban járunk.” (Ésa. 59,7-9).

És hogy ezek a próféciák a mindenkorban élő hívőkről szól, arról Pál apostolon keresztül szól a Szent Szellem megismételve a kijelentést: „Lábaik gyorsak a vérontásra. Útjaikon romlás és nyomorúság van. És a békességnek útját nem ismerik. Nincs isteni félelem az ő szemük előtt.” (Róm. 3.15-18).

Ezek: „Mert nem alhatnak (mert aludni sem tudnak) azok, ha gonoszt (ha rosszat) nem cselekesznek: és kimegy szemükből az álom, ha mást romlásra nem juttatnak (és elrabolja álmukat, ha nem vethetnek gáncsot). Mert az istentelenségnek étkét eszik, és az erőszaktételnek borát isszák

(Más fordítás: Bűnnel szerzett kenyeret esznek, és erőszakkal szerzett bort isznak)” (Péld. 4,16-17).  

Ezek Isten nélkül élő emberek, csak látszatra hívők, vagyis vallásosak: „Az istenteleneknek beszédei leselkednek a vér után (a bűnösök szavai vérszomjasak); az igazaknak pedig szája (beszédük) megszabadítja (megmenti) azokat(Péld. 12,5).

Ezért: „Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt (ezt a tanítást) viszi, ne fogadjátok azt be házatokba (a gyülekezetbe), és azt ne köszöntsétek; (2 Ján. 1,10).

Ezek okoznak szakadást, ezért: „Az eretnek (a szakadást okozó) embert egy vagy két intés után kerüld (térj ki előle); Tudván, hogy az ilyen romlott (kivetkőzött önmagából), és vétkezik (bűnben él), önmaga is kárhoztatván magát (és magában hordja ítéletét)” (Tit. 3,10-11).

„Mert ezek közül valók azok, a kik betolakodnak (akik belopakodnak) a házakba, és foglyul (rabul) ejtik a bűnökkel megterhelt és sokféle kívánságoktól (és vágytól) űzött asszonykákat, Kik mindenkor tanulnak, de az igazság megismerésére soha el nem juthatnak” (2 Tim. 3,6-7).

 Dávid megvallása: Boldog ember [vagyis: a gondoktól és bajoktól mentes az élete, (amely: jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja. Ez a boldogság, az Istennel való közösségből fakad, és Isten ajándéka], aki nem indul [jár; követi] a gonoszok [hitetlenek; istentelenek, vagyis az Isten nélküli emberek] tanácsa nyomán, [szerint] aki nem jár [meg nem áll] a bűnösök [a célt eltévesztők] útján és nem vegyül [téblábol, lézeng, lakik, tartózkodik, időzik] a csúfot űzők közé. [nem ül (telepedik le) a csúfolódók (a veszedelmes, kártékony, ártalmas emberek) székébe]” (Zsolt 1,1)



Jézus ó Jézus te vagy az ÉLET

Zsoltár 4-es.

Az Úr szava!

„légy erős és bátor. Ne félj, és ne rettegj, mert veled van Istened, az ÚR, mindenütt,

amerre csak jársz” (Józs. 1,9)


Uram! Úr Jézus!

„Az Úrhoz kiáltok, a ki dicséretreméltó; És megszabadulok ellenségeimtől.

(2 Sám. 22,4)


Ravasz László: A hit

A hit annyi, mint helyes gondolkozás Istenről. 


Ússz tovább!

„Mert a mi pillanatnyi könnyű szenvedésünk minden mértéket meghaladó nagy, örök dicsőséget szerez nekünk, mivel nem a láthatókra nézünk, hanem a láthatatlanokra, mert a láthatók ideig valók, a láthatatlanok pedig örökkévalók.”
Pál második levele a korinthusiakhoz 4:17-18

Balról hatalmas hullámok borítanak el minduntalan. Néha már levegőt is alig kapsz. A vállaid fájnak, a tenyered is zsibbad, és azt sem tudod, hogyan tempózz tovább, de menned kell, úsznod kell, és ha kiszállsz, a versenynek számodra vége.

Egy-egy versenytárs előz le gyors csapásokkal, te is megelőzöl néhányat, de itt már nem a „hányadik lettél?” a lényeg, hanem hogy megcsináltad. Hogy végig küzdötted magad a távon, és győztél önmagad felett. A félelmeid felett, a korlátaid felett.

A célt nem látod, a hullámok eltakarják, de csak menned kell egyenesen, nem lehet eltévedni. A hegy tetején álló templom látványa csalóka. Olyan gyorsan közeledik, de érzed, még talán a fele távot sem érted el, mégis erőt ad a látvány, hogy Valaki veled együtt küzd a habok között.

Próbálsz pihenni, ám amint a hátadra fordulsz, egy hullám teríti be arcodat, és kényszerít, hogy ússz tovább. Fejed tiszta. Minden erőddel, gondolatoddal csak erre az egyre összpontosítasz. Végigúszni, átúszni. Megúszni.

A víz egyre fogy alattad, már látsz mindent, aztán bizonytalan léptekkel taposod a part homokját, és átléped a célvonalat. Csippan a kódleolvasó, mert így hiteles, kezedbe nyomnak egy találomra kihúzott ajándékzacskót, melyben néhány értéktelen apróság mellett ott lapul A póló. De nem is az ajándék a lényeg, nem is a jutalom, hanem az élmény, az út, ami idáig elvezetett, hogy győztél.

Ma még lehet, hogy homályos a cél, és úgy érzed, sosem éred el, csak úszol a végenincs tengerben. De úszni kell ma is tovább. Nem adhatod fel. Ma nem. Lehet, hogy kínszenvedés, lehet, hogy fáj minden izmod, és eleged van a hullámokból, de tudd, van cél, és a szalagnál vár az az Isten, aki végigtempózta veled az egész távot.


http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/ussz-tovabb.html

C. H. Spurgeon: Ő visszajön

"Nem hagylak titeket árván, eljövök hozzátok" (Jn 14,18).

Itt hagyott minket, mégsem maradtunk árván. Vigasztalónk elment, mégsem vagyunk vigasztalanok. Az a vigaszunk, hogy Ő visszajön, és ez a vigasz elegendő ahhoz, hogy megerősítsen bennünket hosszúnak tűnő távolléte alatt. Krisztus már úton van hozzánk; azt mondta: "Bizony, hamar eljövök" (Jel 22,20); (sietve) már közeledik felénk. Azt mondja: "Eljövök! - és jövetelét semmi nem akadályozhatja meg, semmi nem késleltetheti még egy negyed órával sem. Külön hangsúlyozza: "Eljövök hozzátok", és ez így is lesz. Ő közvetlenül népéhez és népéértfog eljönni.

Ez adjon vigasztalást, amíg szenvedünk, mert még nem jöttel a várva várt Vőlegény. Mikor nem érezzük jelenlétének vidámító erejét, bánkódunk ugyan, de nem eshetünk úgy kétségbe, mintha nem lenne reménységünk. Urunk szempillantásnyi búsulásában, rövid időre elrejtőzött előlünk, de majd visszatér szeretete teljességével. Bizonyos értelemben elhagyott bennünket, de csak látszólag. Amikor elment, zálogot hagyott hátra, hogy vissza fog térni.

Ó, Uram, jöjj hamar!
Nincs értelme és tartalma földi életünknek, ha te nem vagy itt. Vágyakozunk fényes orcád után. Mikor jössz el újra? Bizonyosak vagyunk abban, hogy egyszer csak visszatérsz. Siess hozzánk sasszárnyakon! Ó Urunk, Istenünk! Ámen.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok


I've got my mind made up with Lyrics!

Joseph Prince: Ma már olvastad a jó híreket?

6,33 Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Máté)

Isten nem akarja, hogy reggel az legyen az első dolgunk, hogy megragadjuk az újságot és végigolvassuk az összes rossz hírt, ami a világban történt. Tudja, ha ezt tesszük, akkor a szívünk tele lesz aggódással és félelemmel. Ha állandóan az újságokat, magazinokat, gazdasági elemzéseket, orvosi folyóiratokat bújjuk, mindenféle filmeket nézünk, vagy egyfolytában a neten lógunk, akkor ezek lesznek a lelkünk „táplálékai” Isten Igéje helyett. Ne értsetek félre, nem vagyok ellene ezeknek a dolgoknak. De ha csak ezekkel a dolgokkal tömjük magunkat, amelyek amúgy sem képesek megelégíteni minket, akkor ne csodálkozzunk, hogy telve leszünk aggodalommal és félelemmel.

Jézus nem akarja, hogy aggódjunk az élet dolgai miatt – hogy mit eszünk, mit iszunk, mit veszünk fel – mert ezek miatt a dolgok miatt aggódnak a pogányok és ezek után a dolgok után futkosnak az életben. Azt mondja, hogy a mi Mennyei Atyánk jól tudja, hogy mindezekre szükségünk van (Máté 6:31-32).

Ezért ígérte meg nekünk, hogy ha először Isten királyságát és az Ő igazságát keressük, akkor mindazok a dolgok, amiket a világ hajkurász, ráadásul megadatnak nekünk. Ráadásul – ez azt jelenti, hogy bőven!

Ne az újságot ragadjuk meg először, hogy aztán mindjárt meg is osszuk a rossz híreket a barátainkkal, hanem a Bibliánkat, és olvassuk el a jó híreket, amiket Isten az adott napra készített ki számunkra. Keressük először Isten országát és az Ő igazságát, és ráadásként megkapunk mindent.

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu


http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/101-ma-mar-olvastad-a-jo-hireket.html

Reinhard Bonnke: Szenvedélyesség és könyörület

Sokan jönnek oda hozzám azzal, hogy tetszik nekik az a szenvedélyesség, amivel az evangéliumot hirdetem. Azt szoktam erre mondani, hogy a SZENVEDÉLYESSÉG önmagában veszélyes, hacsak nem egyensúlyozza ki a KÖNYÖRÜLETESSÉG. A szenvedélyesség fanatizmusba csaphat át, de a könyörületesség teljesen isteni tulajdonság - ahogy Jézus is „könyörületre indult, amikor meglátta a sokaságot”. Imádkozz mindkettőért! 


Gyakorold!

…Legyen néktek a ti hitetek szerint. MÁTÉ 9,29.

Ha rendszeresen eszel, és nem végzel testmozgást, meg fogsz hízni és puhány leszel. Hasonlóképpen, ha nem gyakorlod a hitedet, a „hitizomzatod” elsorvad. Gyakorold a hitedet azon a szinten, ahol vagy. Vannak keresztények, akiknek a hite meghaladja másokét a fejlettségben. Ahogy táplálod és gyakorlod a hitedet, úgy növekedik és erősödik. Ne feledd, hogy senki sem úgy kerül a létra csúcsára, hogy a legfelső fokán kezdi!

Sokan szenvedtek vereséget, mert megpróbáltak a sa ját hitszintjük felett hinni. Tanítást hallottak a hitről, és megpróbálták a létra tetején kezdeni. Mivel a hitük nem volt ezen a szinten, nem működött, és azt mondták: „Ez a hitdolog nekem nem megy. Próbáltam, de nem működik.”

A hit működni fog, mihelyst gyakorlod. Egy idő után olyan dolgokkal kapcsolatban is tudsz hinni Istenben, amiről álmodni sem mertél volna. Legyen neked a te hited szerint. Ha a kérésed Isten Igéjén alapul, és hiszed, hogy Isten megteszi, Isten meg is fogja tenni.

Bárhol is tartasz a hitben, legyen megfelelő a hozzáállásod. Állj pozitívan a dolgokhoz - és tartsd bekapcsolva a hit kapcsolóját. Folyamatosan higgy Istenben, és használd a hitedet.

Megvallás: Legyen nektek a ti hitetek szerint. Én a mai napon folyamatosan használom a hitemet. Gyakorlom a hitemet. A gyakorlatban alkalmazom a hitemet. Gondom van rá, hogy a hitem mindig működjön!

Kenneth Hagin: Hitünk tápláléka napi adagokban/



Az Úr ügyéről

Készítette: Keresztény szemmel


A szeretet

Készítette: Keresztény idézetek ツ

...a szeretet az, amikor mindketten ugyanabba az irányba néznek. 

A. de Saint-Exupéry


Dwell in Your House by Hillsong (With Lyrics)

2013. november 5.

Ige: Jób panasza, és megvallása a halál utáni állapotról

 „Vagy mért nem lettem olyan, mint az elásott [áman): eltemetett] idétlen gyermek [vagy mint az (nép̄el nep̄el): elvetélt magzat, vagy holtan született koraszülött]. Mint a világosságot [('ôr): napvilágot] sem látott kisdedek [csecsemők, mint a magzat, amely fényt sose látott]?*

*A Prédikátor látva azt a sok nyomorúságot, ami a föli embert éri, így vall: „Ezért boldogabbaknak tartom a halottakat, akik már régen meghaltak, az élőknél, akik még életben vannak; De mindkettőjüknél jobb annak, aki meg sem született, mert nem látja azokat a gonosz dolgokat, amelyeket elkövetnek a nap alatt” (Préd. 4,2-3).

És: „Ha valakinek száz gyermeke születik is, ha sok évig él is, magas kort érve meg, de ha nem tudja élvezni javait, sőt méltó temetés sem jut neki, akkor azt gondolom, hogy jobb az (idétlen gyermeknek) az elvetéltnek, mint neki. Mert hiábavalóságra jött, sötétségben megy el, és sötétséggel fedeztetik be neve. A napot sem látta (még meg sem pillantotta) és nem ismerte (és nem tudta meg, milyen az); tűrhetőbb ennek állapotja (és nyugodtabb sors jutott neki), hogynem amannak” (Préd. 6,3-5).

Mert: Ott a gonoszok [(aszebész) akikben nincs Isten, Isten nélkül élők] megszünnek a fenyegetéstől [ott (áal) (ez): megszűnik, és abbamarad a bűnösök reszketése, félelme, nyugtalansága], és ott megnyugosznak, és [(núa): megpihennek munkától, bajtól] akiknek erejük ellankadt [(íʿa): akiknek ereje kimerült, és elfáradtak].

»Más fordítás: Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, szenvedélyükkel, dühükkel, haragjukkal, és pihennek az erőben megfogyottak és az elfáradtak nyugalmat találnak«

A foglyok ott mind megnyugosznak [és nyugton vannak], nem hallják [soha többé] a szorongatónak [Kal: sanyargatónak, az elnyomónak] szavát [a hajcsárok hangját].

»Más fordítás: együtt pihennek ott mind bántódás nélkül, akik hajdan foglyok voltak, nem hallják többé a robottiszt szavát«

Kicsiny [(qáón qáán): a fiatal, és a jelentéktelen] és nagy [(gəóláh gáôl): idős, tekintélyes, hatalmas, előkelő, nemes, büszke, gőgös, fennhéjázó] ott egyenlő. És a (ʿee): rabszolga az ő urától [('áón 'áôn): uralkodójától, gazdájától, tulajdonosától] szabad [(áp̄əší): felszabadul]" (Jób. 3,16-19)

»Más fordítás: A rabszolga megszabadul urától; Együtt van ott kicsiny és nagy egyaránt, s a szolga már nem függ urától«



A szeretet erős.

Az Úr dicsősége

„És a mennyezeten felül, ...királyi széknek formája, és a királyi széknek formáján látszék mint egy ember formája azon felül; És látám izzó ércként ragyogni, derekától fölfelé úgy látszott, mintha tűz fogná körül, derekától lefelé pedig úgy láttam, mintha fényözön venné körül. A körülötte levő fényözön olyannak látszott, mint a szivárvány, amely a felhőkön szokott lenni esős napon. Ilyen volt az ÚR dicsőségének a látványa” (Ezék. 1,26-28)


Spurgeon: A türelemről

A türelem zavarba hozza a dühöngőt, és leszereli a rosszakarók ellenállását.


Megvallás

Köszönöm Úr Jézus Krisztus, hogy Te tettél alkalmassá arra, hogy mint világosság fia, úgy járjak (Eféz.5,8), s meg van írva, hogy a világosságban
nincsen semmi sötétség (1Ján.1,5), tehát  a sötétség gyümölcstelen cselekedetei

sincsenek  bennem, (Eféz.5,11.)


A hit

A hit nem erőlködés, hogy egy tételt elhiggyünk, hanem magunk odaengedése Annak, aki szeret minket, s egyszülöttét értünk a halálba adta.


A házasságról

Nincsen olyan rejtett dolog, amely le ne lepleződnék, és olyan titok, amely ki ne tudódnék. (Lukács 12:2)

Szerinted, ha jó az alap, akkor mi kell még a házassághoz? Sok minden, hiszen építkezünk. Ez a néhány sor nem is alkalmas minden kellék felsorolásához, csak bemutatóban szerepeljen néhány. Szeretetre mindenképpen szükség van, ez bizonyára vitán felüli, de a bizalom a házasságnak ugyanilyen nélkülözhetetlen része kell, hogy legyen. Elmélkedjünk most erről egy kicsit! Azt fogalmaztam meg magamnak, hogy „Kiben bízik az ember, ha még a házastársában sem?” A házastársunk felé kell, hogy legyen egy élő, valóságos bizalom, mert ha ez nincs, akkor csak él egymás mellett két ember. De hogy milyen annak az együttélésnek a minősége, az már más kérdés.

A bizalommal kapcsolatban el lehet mondani, hogy ott véthet az ember hibákat, hogy ha elkezd titkolózni a házastársa előtt. Bizonyos dolgokat el akarunk hallgatni: „Nem fontos ezt neki tudni, elég, ha én tudom!” Ez azért nem jó, mert egy ilyen gondolat után egyre több dolgot megtart az ember magának. Akkor az a bizalom, ami lehet, hogy megvolt korábban, szétfoszlik. Egy nagy szakadék keletkezik férj és feleség között, ami egyáltalán nem építő dolog.

Bízol a házastársadban? Ő megbízhat benned?



Worthy is the lamb ♪ Jotta A- a real Talent ♫

Az elvárás

Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik és megjutalmazza azokat, akik Őt szorgalmasan keresik. - ZSIDÓ 11,6.

Isten hitet vár tőlünk. Nos, ha Isten elvárja, hogy legyen hitünk, amikor az lehetetlen, hogy hitünk legyen, jogunk van megkérdőjelezni az Ő igazságosságát. Ha azonban Isten a kezünkbe adja azokat az eszközöket, amelyek által hit jöhet létre, akkor a miénk a felelősség, hogy van-e hitünk
vagy sem.

Isten nekünk adta az Ő Igéjét, és azt mondta: „…a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje (Rhema) által.” (Róm. 10,17.)

F. F. Bosworth, a gyógyítás tekintélyes szakértője, és a Krisztus a gyógyító című klasszikus könyv szerzője, mondja: „A legtöbb keresztény napi háromszori meleg étellel táplálja a testét, a szellemét azonban csak heti egyszeri hideg étellel, és még csodálkozik, hogy olyan gyenge a hitben.”

Megvallás: Én örömöt akarok szerezni az én Mennyei Atyámnak. Én hitben fogok járni. Folyamatosan táplálni fogom a hitemet azzal a hittáplálékkal, amelyet Isten adott a kezembe.

Kenneth Hagin: Hitünk tápláléka napi adagokban/