„Útjaidat, Uram, ismertesd
meg velem, ösvényeidre taníts meg Uram” (Zsolt. 25,4)
2013. május 26.
Luther: Az Igéről
Az Isten beszédére, Jézus
Krisztus igéjére nem figyelő ember olyan, mint az a hajó, mely a kikötő helyett
a pusztulásba rohan.
Eredményes élet
„Aki megtalálja az ő életét,
elveszti azt; és aki elveszti az ő életét én érettem, megtalálja azt.” (Máté
evangéliuma 10. fejezet 39. vers)
A sikerkalauzokat kutatók, s
a felületes bibliatanulmányozók valószínűleg teljes megrökönyödéssel olvassák
mai igénket, mely látszólag az élet önként vállalt eldobásáról szól. S még
furcsább a kép, ha mellé tesszük János evangéliumában szereplő párhuzamos
verset: „A ki szereti a maga életét, elveszti azt; és a ki gyűlöli a maga
életét e világon, örök életre tartja meg azt.” (Ján.12:25)
Egyáltalán mit akart Jézus
kifejezni ezzel a furcsa kijelentéssel; Veszítsd el az életed! Gyűlöld meg az
életedet ezen a világon!
Az értelmezéshez jó látni az
egész szövegkörnyezetet: Jézus a tanítványok figyelmét arra kívánta felhívni,
hogy az Isten elveinek képviselése megoszlást hoz a világba.
S mindenkinek magának kell
döntést hoznia abban a tekintetben, hogy megalkuszik és megszegi Isten
kívánalmait a pillanatnyi békesség kedvéért, vagy Jézusért vállal bármilyen összeütközést,
akár testvérrel, házastárssal, szülővel, stb.
Jézus életét ismerve ez az
összeütközés nem a máshogy gondolkodók kárhoztatásából áll, hanem az önként
vállalt szeretetszolgálatról, mely sokszor maga után vonja a gyűlölködők
nemtetszését.
Így mielőtt arra gondolnál,
hogy az eredményes élet nem áll másból, mint imádkozásból és a Biblia
olvasásából, arra hívlak nézd meg jobban Jézus életét, aki harminc éves koráig
becsülettel dolgozott a názáreti kis műhelyben, majd három és fél évig hirdette;
elközelített az Isten országa.
S lehet, mindez látszólag
értelmetlen és felesleges áldozat volt, hisz azok a bútorok, épületek, stb. már
rég elenyésztek, az emberek pedig konok és makacs módon ellene álltak.
De voltak, vannak és lesznek,
akik készek kényelmükről, javaikról, céljaikról, sőt ha kell földi életükről is
lemondani Jézusért. Így kívánom te is légy ezek között, vallást téve minden
szavaddal, munkáddal:
„melyek nékem egykor
nyereségek valának, azokat a Krisztusért kárnak ítéltem.” (Fil.3:7)
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/eredmenyes-elet.html
Győzelem
"A békesség Istene pedig
összezúzza a Sátánt lábatok alatt hamarosan" (Róma 16,20).
Ez az ígéret jól kapcsolódik
a tegnapihoz. Nyilvánvalóan hasonlóvá kell lennünk Urunkhoz nemcsak abban, hogy
az ellenfél a mi sarkunkat is mardossa, de abban is, hogy mi is legyőzhetjük a
gonoszt. Még a mi lábunk is el tudja taposni az ősi sárkányt!
A római hívőket
megszomorította a gyülekezetükben támadt viszály; de Istenük a "békesség
Istene" nyugalmat adott lelküknek. Azoknak, akik nem voltak résen, gáncsot
vetett az "ősellenség", és megcsalta őket, de pórul járt, mert azok
tapostak a fejére, akiket megkísértett. A győzelmet Isten népe nem a saját
ügyességével vagy erejével vívta ki, hanem maga Isten Jézus Krisztus által
taposott a Sátán fejére. A széttiprás a hívők lába alatt kell, hogy
megtörténjék, de a győzelem mindenestől az Úrtól való.
Csak tapossunk bátran a
kísértő fejére! Nemcsak az alárendelt szellemek, hanem magának a sötétség
fejedelmének hatalma is meg kell hogy törjön előttünk. Isten iránti határtalan
bizalommal számítsunk a gyors győzelemre. Milyen vigasztaló szó ez:
"hamarosan". Hamarosan az ősi kígyó fejére taposunk! Milyen nagy lesz
örömünk, ha legyőzzük a gonoszt. Micsoda szégyen a Sátánnak, hogy az ember
tapos a fejére! A Krisztus Jézusba vetett hittel tiporjuk le a kísértőt!
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Maradj akkor is, mikor szívesen feladnád!
A szeretet soha el nem
múlik." (1Korinthus 13:8)
Amikor Ed és Alice házassági
tanácsadásra mentek, a lelkigondozó megkérdezte Alice-t: Mi vonzotta elõször
Edben?" Az erõs, csendes személyisége." - válaszolt a feleség. A
tanácsadó tovább kérdezett: Akkor miért akar elválni?" Az erõs, csendes
személyisége miatt!" - felelte Alice.
Elõfordul, hogy végül épp az
zavar a legjobban, ami kezdetben egymáshoz vonzott minket. Minden kapcsolatban
vannak olyan idõszakok, amikor könnyebb lenne kilépni, mint kitartani. A
fizikai és érzelmi bántalmazás esetét kivéve, vannak elõnyei is annak, ha
megteszünk mindent a problémák feldolgozásáért. Ilyen elõnyök például:
1) Érzelmi haszon.
Ellentétben a Hollywood által sugallt kultúrával, az elvált emberek sokkal
valószínûbben esnek depresszióba a magányosság miatt. Sõt, sokan mondják, hogy
bár voltak nézeteltéréseik a kapcsolatban, mégis hiányzik, hogy legyen valaki,
akihez hazajöhetnek.
2) Egészségügyi haszon. Az
érzelmi stressz fizikai problémákhoz vezet, egy jó kapcsolat, fõleg egy jó
házasság, jót tesz az egészségünknek. Olyan ez, mintha saját ápoló
személyzetünk és lelkigondozónk lenne.
3) Társadalmi haszon. Amit
gyermekeid látnak, az mind hatással lesz jövõbeni döntéseikre. Ha látják, hogy
együtt maradtok, az megtanítja õket arra, hogyan dolgozzák fel a kapcsolati problémákat.
Az erõs házasságban élõ párok egy olyan nemzet felépítését segítik elõ,
amelyben szeretõ, felelõsséget vállalni tudó szülõk élnek, akik a megfelelõ
utat tudják mutatni gyermekeiknek.
A szeretet... nem adja fel,
végig megy az úton" (1Korinthus 13:7 TM).
Christy Scannel mondta:
Amikor a férjem és én összeházasodtunk, egyetértettünk abban, hogy ez egy
életre szól... Néhány héttel az esküvõ elõtt egyezséget kötöttünk, hogy
bármilyen probléma is jön utunkba, fel fogjuk dolgozni... Igen, szoktunk veszekedni,
szoktunk vádaskodni. Igen, van, hogy egymást hibáztatjuk... de nem költözünk
el, és nem adjuk be a papírokat... bármi is történik, maradunk."
www.maiige.hu
Júda oroszlánja: Figyeld a híreket
Az Úr Szava jött hozzánk az
elmúlt napokban:
Jób 34:16-30
„Ha elég értelmes vagy, halld
meg ezt, Figyelj hangos beszédemre!
Kormányozhat – e, aki gyűlöli
a törvényt, És te bűnösnek tarthatod-e az igazat, a hatalmast, Őt, aki azt mondja
a királynak, aki semmirekellő és a fejedelmeknek, hogy bűnösök,
Aki a vezető emberekkel
szemben nem személyválogató, És a gazdagokat nem helyezi a nincstelenek elé, Mert
mindegyik az Ő keze alkotása?!
Egy szempillantás és
meghalnak éjnek idején. Megrendülnek a népek és elenyésznek, Távoznia kell a
hatalmasnak is, Mégpedig nem emberi erő által.
Mert Ő szemmel tartja az
ember úját, és látja minden lépését. Még a sötétségbe és a halál árnyékába sem
rejtőzhetnek el a gonosztevők.
Mert Istennek senkit sem kell
sokáig megfigyelnie, hogy ítéletre kerüljön eléje.
Hatalmasokat zúz össze
vizsgálgatás nélkül, és másokat állít a helyükre, mert ismeri tetteiket. Egy
éjjel ellenük fordul, és szétmorzsolja őket.
Ott bünteti meg a bűnösöket,
ahol mindenki látja, Mert elfordultak tőle, semmit sem törődtek útjaival. Miattuk
száll hozzá a nincstelenek kiáltása, Ő pedig meghallgatja a nyomorultak
kiáltását.
Ha tétlen marad, ki ítélhetné
el? Ha el akarja rejteni arcát, ki láthatja meg,
akár egy nép, akár egy ember?
Nem engedi uralkodni az
elvetemülteket, Sem azokat, akik tőrbe csalják a népet.”
Azt érzem, hogy Isten most
olyan politikai befolyással bíró embereket fog eltávolítani, akiknek esélyük
sem lesz a következő választásokon indulni. Távozni fognak a kormányból olyan
húzó erők, akik miatt meggyengül a kormány, és „nem emberi erő által” fog
távozni.
Az Úr keze elkezd beavatkozni
a magyar politikai életbe és elkezd ítéletet tartani a magyar politikai
színpadon. Mindez nyilvánosan fogja tenni, mindenki szeme láttára, ezáltal
fogja megmutatni a magyar népnek, hogy emögött a vallásos kormányzás mögött ott
van a sötétség ereje és Isten nincs benne, hogy nem jó ez az irány.
Isten nyilvánvalóvá fogja
tenni ezekben a napokban a magyar politikai palettán, és a közéletben az Ő
ítéletét és megítéli a politika mögött húzódó Antikrisztusi fejedelmet,
amellyel összefonódott az egyház is.
Adonáj ellene fordul ma a
közéleti vezető embereknek, mert nem tértek meg, mert Isten akaratával szembe
mennek és nem Isten akarata szerint hoznak meg döntéseket, mert hamisan
befolyásolják és leuralják a népet, a médiát, tudatosan okkult varázslás alatt
tartják a nemzetet.
Az elkövetkezendő időszak
eseményei és hírei egy igen gyors szellemi és fizikai átrendeződést indítanak
el Magyarország közéletében is.
2013.május 12.
Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
A félelmet a pokolban
kovácsolják. Megrendelője a Sátán, aki alapfegyverzetként adja minden démoni
hordájának, akik nagyon is ismerik a félelem természetrajzát. Mint a skorpiók
gyilkos mérgükkel, a démonok maguk is tele vannak félelmekkel. A félelem a
Sátán halálos mérge. Ha hagyjuk, akkor Sátán az egész életünket behálózza
félelmekkel. Azonban a félelem csupán illúzió, egész egyszerűen NEM létezik.
Csak akkor „ölt testet”, ha elfogadjuk. A félelem a legelső dolog, amitől
szabadulnunk kell. A rettegés legyőzése az ellenség arcul csapása. „Célt
téveszt minden fegyver, amit ellened kovácsoltak” (Ésaiás 54:17). Kezünkben van
legfőbb fegyverünk, az Isten Igéje, a Szellem kardja, vagyis a Szent Szellem
által kijelentett Ige (Efézus 6:17). Nincs ennél hatékonyabb fegyver a
világban. REINHARD BONNKE
Bata Maria: Az Úr adott egy látomást, meg kell osszam veletek!
Egy gyönyörű legelőt mutatott
nekem, ahol rengeteg madár volt elég nagy testűek, de mindegyik félt és
rettegett. Mindegyik madár egy ember felé nézett, akinek az egyik kezében egy
pohár volt, a másikban kenyér. Ahogy ez a férfi lépett feléjük, többen felreppentek
és elszálltak onnan. Voltak, akik hátráltak a félelem miatt, de voltak madarak,
akik helyben maradtak. Egyszer csak azt láttam, hogy a madarak emberré
változtak és a férfi pedig Jézus volt. Az Ő kezében volt az étel és az ital.
Kérdeztem az Úrtól, hogy mi ez Uram! Ő azt válaszolta: - Ti tettétek ezt velük.
De nem volt vádlás a hangjában. Most este pedig kaptam az igei magyarázatot:
Prófécia a pásztorok ellen
Ezékiel
34 Az Örökkévaló szava
érkezett hozzám: „Ember fia, prófétálj Izráel népének pásztorai ellen!
Prófétálj, és mondd a pásztoroknak: Ezt üzeni nektek Uram, az Örökkévaló: Jaj a
pásztoroknak, akik csak magukkal törődnek! Hát a pásztornak nem a nyájra kell
gondot viselnie?! A juhok tejét isszátok, a gyapjúval ruházkodtok, a hízottakat
levágjátok, de a nyájjal nem törődtök! A gyengét nem erősítitek, a beteget nem
gyógyítjátok, a törött lábút nem kötözitek be, ha elkószál, nem mentek utána,
ha eltéved, nem keresitek meg, csak uralkodtok rajtuk, kemény szívvel és
kegyetlenül!
5 Nyájam szétszóródott, mert
nincs pásztoruk, elszéledtek, és vadak szaggatták szét őket. 6 Juhaim
szétszóródtak, és egyedül kóboroltak, hegyeken és dombokon tévelyegtek,
szétszéledtek mindenfelé a földön, de senki sem törődött velük, senki sem
nézett utánuk.”
7 Halljátok meg hát, ti
pásztorok az Örökkévaló szavát! 8 „Életemre mondom — ezt üzeni nektek Uram, az
Örökkévaló —, hogy nyájam vadak zsákmánya lett, bárányaimat mezei vadak
szaggatták széjjel, mert nem volt pásztoruk! Pásztoraim nem viseltek gondot
nyájamra, csak magukkal törődtek, nyájamra nem viseltek gondot!”
9 Halljátok meg hát,
pásztorok, az Örökkévaló szavát! 10 Ezt üzeni nektek Uram, az Örökkévaló:
„Nézzétek! A pásztorok ellen fordulok, számon kérem nyájamat rajtuk, és
elszámolok velük. Többé nem pásztorolják nyájamat, felmondok nekik, elküldöm
őket! Nem hizlalják magukat juhaimmal, kimentem kezükből bárányaimat, nem
falják fel őket többé soha!”
11 Ezt mondja Uram, az
Örökkévaló: „Ezentúl magam viselek gondot a nyájamra, én leszek a pásztoruk, s
megkeresem őket! 12 Azon a napon megállok közöttük, ahogy a pásztor áll
elszéledt nyája között, és megkeresem őket, mindegyiket! Felkutatom juhaimat,
kiszabadítom őket mindenhonnan, ahová szétszóródtak azon a sötét és borús
napon. 13 Kihozom őket a nemzetek közül, összegyűjtöm nyájamat a messzi
földekről, s beviszem őket földjükre. Én leszek a pásztoruk Izráel hegyein, meg
a folyók mellett, és gondjukat viselem az ország minden lakóhelyén. 14 Jó
legelőkön legeltetem őket, Izráel magas hegyein lesz nyugvóhelyük. Ott fognak
megpihenni, jó akolban, dús legelőn legelnek majd Izráel hegyein. 15 Magam
legeltetem nyájamat, s a pihenőhelyükre vezetem őket.” — ezt mondja Uram, az
Örökkévaló.
16 „Eltévedt juhaimat
megkeresem, amelyik elkószált, visszahozom, a törött lábút bekötözöm, a gyengét
erősítem, az erőseket szemmel tartom. Pásztorolom mindegyiket, ahogyan kell,
igazsággal és ítélettel.
17 Köztetek is igazságot
teszek, hiszen nyájam vagytok — azt mondja Uram, az Örökkévaló. — Rendet
teremtek a juhok között, igazságot teszek a kosok és bakok között. 18 Nem elég
nektek, hogy dús füvet legeltek? Miért tapossátok össze a maradékát a többiek
orra előtt? Tiszta friss vizet ihattok, miért zavarjátok össze azt a többiek
orra előtt? 19 Azt legelje nyájam, amit összetiportatok? Azt a zavaros vizet
igyák, amelyet ti kavartatok föl?”
20 Ezért azt üzeni nektek
Uram, az Örökkévaló: „Magam teszek igazságot juhaim között, magam ítélek hízott
és sovány juhaim között. 21 Ti kövérek, a gyengéket félrelökdösitek,
szarvatokkal öklelitek, egészen elüldözitek őket! 22 Megszabadítom hát
juhaimat, hogy ne essenek zsákmányul a vadaknak, s igazságot teszek juhaim
között. 23 Egyetlen pásztor kezére bízom őket, szolgámat rendelem föléjük,
Dávidot. Ő viseli gondjukat, legelteti és vezeti őket. Ő lesz nyájam pásztora!
24 Én, az Örökkévaló leszek Istenük; szolgám, Dávid pedig a fejedelmük. Így
lesz, mert én mondtam ezt, az Örökkévaló!
25 Szövetséget kötök velük
békességre és bőségre, a gonosz vadállatokat pedig kiirtom a földről. Nyájam
biztonságban legelhet a tágas legelőn, nyugton pihenhet az erdőkben. 26
Megáldom nyájamat, és mind, akik magaslatom körül laknak, esőt adok nekik
idejében, áldásom záporozik rájuk bőségesen. 27 A gyümölcsfák bőven teremnek
majd, gazdag aratást hoz a szántóföld, nyájam pedig biztonságban élhet földjén.
Akkor megtudjátok, akkor megértitek, hogy én vagyok az Örökkévaló, aki letöröm
nyakatokról az igát[c], és megszabadítom nyájamat azoktól, akik szolgaságban
tartották őket.
28 Nem lesznek többé
zsákmányul a nemzeteknek, nem szaggatják szét őket a vadak, hanem áldott
nyugalomban tanyáznak, senkitől sem kell félniük. 29 Olyan földet adok nekik,
amelyen gyönyörű kerteket művelnek, gyümölcseik messze földön híresek lesznek,
éhínség nem sanyargatja őket soha, többé nem gúnyolják őket a nemzetek. 30
Akkor végre mind megértik, megtudják, hogy én, az Örökkévaló vagyok Istenük, ők
pedig népem, Izráel nemzete.” — ezt mondja Uram, az Örökkévaló.
31 „Bizony, juhaim vagytok,
legelőim nyája, emberek! Én pedig Istenetek vagyok.” — ezt mondja Uram, az
Örökkévaló.
Keith Moore: Élj a hatalommal
Az első és legfontosabb dolog
az, hogy ne félj. Ne félj! És megáll ez a kijelentés. Istennek szüksége van a
mi hitünkre ahhoz, hogy az legális jogot adjon neki ahhoz, hogy közbe tudjon
lépni az emberek dolgaiban. És mint mi a mennyországnak az állampolgárai és
ennek az országnak az állampolgárai legális jogunk és hatalmunk van! Mindkét
birodalomban, mindkét királyságban szavunk van. De az egyedüli hang, amelyre
Isten képes mozdulni, az a hitnek a hangja.
Az Úr emlékezetembe idézte
azt, hogy a nemrégiben megtörtént tragédiák, azok nem Isten akarata voltak. Nem
voltak Istennek a tetszésére. Ha Isten képes lett volna, legálisan joga lett
volna, akkor az Ő tervével megegyezően közbe tudott volna lépni, s akkor Isten
ezt megakadályozta volna, ezeket az eseményeket. De mivel a nemzetek kihagyják
Istent a dolgaikból… Ha te kihagyod Istent az egyik dologból, akkor kihagyod Őt
a másikból is. Nem mondhatod azt az Úrnak, hogy: „Uram, nem akarom a Te
kiigazításodat, de szeretném a Te útmutatásodat. Nem akarom, hogy benne legyél
a kormányban, vagy benne legyél az iskolánkban, de azt akarom, hogy védelmezz
meg engem”. Ez ellentétes dolog, ugye? Ha te eltaszítod magadtól Istent, akkor
ellököd Őt végleg. És az Úr megvédelmezett minket. De amivel kapcsolatban az Úr
foglalkozott velem, körülbelül egy hete, az az, hogy az ítélet az igenis itt
van a nyakunkon, ami erre a világra elkövetkezik. Itt van az ítéletnek az
ideje. Isten emlékeztetett engem olyan emberekre, mint Ezékiás vagy Manassé. Nagyon
gonosz emberek voltak, de megtértek az ő útjaikból. És mindaz az ítélet, ami
őrájuk jött volna ez miatt, Isten eltolta azt egy generációval őutánuk azért,
mert ők megtértek a gonosz útjaikból.
Állj ellen!
És éppen ezért te és én is
igen fontos szerepet, sőt a legfontosabb szerepet töltjük be ezekben a mostani
eseményekben itt a világban. És amit az Úr szólt hozzám ma reggel is, hogyha
látjuk a dolgokat, amikről úgy gondoljuk, hogy nem a jó irányba mennek és
tudjuk azokról a dolgokról, hogy nem Isten akarata, akkor ezeket nem kell
elfogadnunk, sőt nem szabad elfogadnunk. Mert több hatalmunk van annál, mint
amiről tudunk. Mert ha látjuk a dolgokat, hogy nem a megfelelő irányba
mozdulnak, akkor nagyon sokan hajlamosak arra, hogy föltegyék a kezüket, és azt
mondják, hát mit tehetünk mi ez ellen?! Bizony tudunk tenni valamit! Az Úr nagyon erősen felhozta a szívemben és
azt mondta, hogy igenis a lábunkat a földre kell tenni, és ki kell mondani
hangosan, hogy „mi pedig így ezt nem fogadjuk el”. Ennél sokkal erősebben kell
ennek a dolognak belőled előtörnie! Én erről nem is gondolkoztam, de az Úr
mondta, hogyha látod valamiről az életedben vagy akár körülötted, hogy nem a
megfelelő irányba megy az a dolog, akkor ne próbálj ott ücsörögni és azt
mondani, hogy hát mi megpróbáltuk, hanem mondd ki, hogy nem! A belsődben
felkelsz és kijelented, hogy nem! Ez nem így lesz a mi életünkben! Tudjuk,
hogyan kell hitben járni, nem? Még akkor is, amikor nem úgy tűnik az a dolog.
Szellemi értelemben le kell tenned a lábadat, fel kell állnod és azt mondanod,
hogy nem, mi ezt így nem fogadjuk el! Mi ezt így nem fogadjuk el! Mert mi
vagyunk a föld sója, halleluja! És az Úr megőrzi ezt a dolgot.
Sokkal több hatalmunk van és
jogunk és mondanivalónk, beleszólásunk ezekbe a dolgokba, mint amit gondolnánk.
Főként akkor, hogyha az egész Gyülekezeti Testnek egy része fölkel egy
emberként, és leteszik a szellemi lábukat a földre, és azt mondják, hogy nem!
Mi ezt így nem fogadjuk el, ez nem így fog megtörténni! Nem érdekel, mit
mondtak, nem érdekel az sem amaz mit mondott, és nem érdekel az sem, hogy mit
gondolnak. Nem emlékszel arra, mit mondott Jézus Pilátusnak? Azt mondta Jézus
neki, hogy nem lenne hatalmad fölöttem, hogyha nem adatott volna neked ez a
hatalom, hogyha nem fentről adatott volna. Mi tudjuk, hogy ki az, aki igazából
az erőt tarja a kezében! Ámen! Dicsőség
Istennek!
Ezért legyünk bátrak a mi
hatalmunkban! Legyünk bátrak a mi hitünkben! És hogyha valamit hallasz a
híradóban, vagy az újságokban olvasol, és nem a megfelelő irányba megy, akkor
ne úgy kezeld a dolgot, hogy „hm, hát most ez van. Hát ez így nincs rendjén…”,
ezt ne tedd meg, hanem kelj föl, és mondd ki hangosan, hogy nem! Mi ezt így nem
fogadjuk el! Nem, mi ezt így nem fogadjuk el! Mondd ki hangosan, te is próbáld
meg ezt kimondani! Hadd nézzem meg, hogy ki tudod-e mondani helyesen: „Nem, mi
ezt így nem fogadjuk el, ez nem így lesz, nem! Nem, mert amit megkötsz a
földön, mindaz, amit leállítasz a földön a mennyekben is kötve van és amit
megoldasz a földön, a mennyekben is oldva van.… - ámen!
Te és én rá tudunk lépni
dolgokra, rá tudunk telepedni dolgokra szellemi értelemben. Le tudjuk állítani
a dolgokat! Az ördög pedig nem akarja, hogy mi ezt tudjuk. Az ördög azt akarja,
hogy mi azt gondoljuk magunkról, hogy egy segítség nélküli valakik vagyunk.
Áldozatok, akik csak ülnek és nézik az eseményeket, és hogy nézik azt, hogy na,
most vajon mi fog történni. Nem! Ez hatalmasabb bennem, mint ahogy ezt most ki
tudom fejezni, de úgy hiszem, hogy érted miről beszélek. Mi nem senkik vagyunk
ezen a bolygón, mi a mennyország állampolgárai vagyunk! És mi ennek az
országnak az állampolgárai vagyunk. Mi vagyunk az állampolgárai Isten
királyságának és az Ő Teste vagyunk itt a földön. Ámen! És megvan a jogunk,
hogy a sarkunkra álljunk, és valamit mondjunk. És a legfontosabb dolog nem az,
hogy a média halljon felőlünk, hallja, amit mondunk, hanem az a legfontosabb,
hogy a szellemben hallják azt, amit mondunk. Ámen. És mondom ezt azzal
kapcsolatban, hogy igenis lesznek a jövőben dolgok, amik történnek majd.
Szükségszerű az, hogy a sarkunkra álljunk, a szellemi lábainkra álljunk és
lezárjuk ezeket a dolgokat, leállítsuk őket, és azt mondjuk, hogy nem,
nem! Nem, mi ezt így nem fogadjuk el és
ez nem így fog megtörténni. És az ördög azt fogja kérdezni, na vajon te mit
tehetsz? És azt mondod neki: na, csak figyelj, csak figyelj! Az ördög azt
akarja, hogy azt gondoljuk magunkról, hogy teljesen erőtlenek vagyunk, hogy
áldozatok vagyunk.
Uralkodj királyként
De mondom neked, hogy több
hatalmunk van itt, ezen a földön, mint bárki másnak. Még háromszor el kell ezt
mondanom: azt mondtam, hogy több hatalmunk van itt a földön, mint bárki másnak!
Több hatalmunk van ezen a földön, mint bárki másnak! Nekünk, a Gyülekezetnek, a
Krisztus Testének több hatalmunk van ezen a földön, mint bárki másnak. És
amikor mi felállunk és kijelentjük, hogy ez így nem lesz, akkor nem is lesz
úgy! Uralkodnunk kell királyokként ezekben az időkben, ebben az életben, ezt
mondja nekünk a Római levél. Halleluja! A legnagyobb kihívás számunkra az, hogy
ezt elhiggyük, és ez alapján cselekedjünk.
Hiszem, hogy megérted azt,
hogy azok a tanítások, amelyeken átmentünk, összefüggésben állnak ezzel, amiről
most beszélünk. Hogy igenis vonatkoznak most ezekre a mostani eseményekre a
világban, az életünkben. Úgy hiszem, hogy ahogy továbbmegyünk, egyre
világosabban fogod ezt látni. Hadd halljam, hogy még egyszer mondjátok, hogy
ezt így nem fogadjuk el! Ez nem lesz így! Azt akarom, hogy ezt bátran
kijelentsétek és hajlandók legyetek azonnal kijelenteni. Mi van akkor, hogyha
úgy tűnik, hogy a dolog nem változik meg, és továbbra is csak ugyanolyan? Mit
mondasz? Azt mondod, hogy használod azt, hogy mi, – az egész Gyülekezetről
beszélve ilyenkor –, mi ezt így nem fogadjuk el! Mi Isten akaratát fogadjuk el.
Isten akarata a miénk.
http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=206:elj-a-hatalommal&catid=9:hit
Az Úr terhe, az Ő Igéje
Készítette: Keresztény szépségportál
Tudom, hogy az Úr nem rak rám olyan terhet, amivel ne tudnék megbirkózni. Néha azért azt kívánom, hogy bárcsak ne bízna meg bennem ennyire.
Teréz Anya
Teréz Anya
Hogyan emeljünk fel másokat? - Joel Osteen pasztor uzenete Neked, Lakewood Gyulekezet, Texas
Készítette: Lisa Szanyel
Hallottam egy tiniről, aki éppen megszerezte jogosítványát és el akarta kérni apjától az autót. Az apja azt mondta: Rendben van fiam, kössünk üzletet. Ha javítasz a jegyeiden, minden nap olvasod a Bibliát és levágatod a hajad, akkor megkapod a kocsit. 1 hónap múlva megint kérte az autót. Az apja azt mondta: Fiam, javítottal a jegyeiden, olvastad a Bibliát, de még mindig nem vágattad le a hajad. A fiú azt válaszolta: Papa én elgondolkodtam azon, hogy Mózesnek is hosszú haja volt, Sámsonnak is, sőt még Jézusnak is. Az apa azt válaszolta erre: Igen, fiam, és ők is gyalog jártak mindenhova.
Arról akarok ma beszélni, hogyan emeljünk fel másokat. Vannak olyanok, akiket Isten életünkbe hoz és kulcsszerepet játszanak előbbre jutásunkban. Ők hordozzák a kulcsot teljes potenciálunk eléréséhez. De ők nem azért vannak, hogy segítsenek, kedvezzenek nekünk és új ajtókat nyissanak meg, hanem pont ellenkezőleg, ezeket az embereket azért küldi Isten utunkba, hogy segíteni tudjunk nekik, kedvezni tudjunk nekik, segíthessük őket egy új szintre emelkedni. Ők sorsszerűen kötődnek küldetésünkhöz. Nem jutunk magasabbra, amíg nem segítettük őket magasabbra jutni. Isten arra vár, hogy elültessünk egy magot. Ha te felemeled őket és hozzásegíted őket a sikerhez, ez mind összefügg. Minél magasabbra jutnak, annál magasabbra jutsz te is. Ha segítesz másoknak álmaik beteljesítésében, Isten segíteni fog neked is álmaid megvalósításában. Isten szándékosan küld embereket életünkbe. Talán egy szomszéd, munkatárs, hallgató egy másik államból vagy éppen egy pénztáros az üzletben, akivel minden héten találkozol. Talán nem veszed észre, de meglehet, hogy ez a személy összefüggésben van küldetéseddel. Ha időt szánsz rájuk, hogy bátorítsd őket, hogy felhasználd befolyásodat a felemelkedésükhöz, akkor velük együtt te is magasabbra jutsz. Ha elülteted ennek a jóságnak a magjait és segítesz másoknak fejlődni, akkor ez bumerángként fog visszatérni hozzád. Mint ahogy a Szentírás is mondja: Adj, és az ajándékaid visszatérnek hozzád.
Ez azt jelenti, hogy ha kegyes vagy, kegyet fogsz visszakapni. Ha befolyásodat adod és ajtót nyitsz másoknak, több befolyást fogsz visszakapni, neked fognak mások ajtókat megnyitni. Ha segítesz másoknak gyógyulni, valaki ott lesz majd és neked fog segíteni a gyógyulásban. Mindenkinek kell egy projekt. Valaki, akiben hiszünk, akit a szárnyaink alá veszünk. Bátorítjuk, tanácsot adunk neki, megteszünk mindent, hogy megkapják a legjobbat, amivé válhatnak. Ez lehet egy munkatárs. Könnyen segítheted abban, hogy új szintre jusson. Csak egy kis mentorálasra van szükségük, gyakorlásra, tanácsra. De Joel, én olyan elfoglalt vagyok. Megvannak a saját céljaim, kihívásaim. Nincs nekem erre időm. Nem. Máshogy kell ezt nézned. A gyarapodáshoz szükséged van erre az emberre. Isten okkal hozta az utadba. Ha felemeled, Isten biztosít, hogy TE is felemelkedsz. Ha segítesz másoknak, Isten is segít neked. Sosem magányra születtünk, arra, hogy csak magunkra fókuszáljunk. Ez korlátoz sok embert, hogy csak magukra gondolnak. De ha időt szánsz valaki másra, talán bemutatod valakinek, akit normál esetben sosem ismert volna meg. Amit kisugárzol, az tér vissza hozzád. Isten megnyitja neked a megfelelő ajtókat, a megfelelő embereket küldi életedbe. Azok a magok, melyeket elültetsz, többszörösen térnek vissza.
Hadd kérdezzem meg, kit emelsz fel?
Kibe fektetsz energiát?
Kit segítesz?
Nézz körül! Vannak olyanok körülötted, akik előlepésed kulcsát tartják kezükben. Én felismertem, hogy azért vagyok ma az, aki vagyok, mert mások felemeltek. Azokra a magokra gondolok, melyeket szüleim vetettek. Mindig bátorítottak és biztattak, hogy mindent meg tudok csinálni. A nagyszüleimre gondolok, akik nagy áldozatokat hoztak nekünk, gyerekeknek. Amikor szüleim külföldön voltak, ők mindig velünk voltak. Nagymama és nagypapa mindig építgették és elmondták milyen nagyszerű vagyok. Egyszer találtam egy feljegyzést a nagymamámtól. 9 éves voltam. Az állt rajta: Drága Joel, olyan édes vagy. Még sosem láttam hozzád hasonló fiatalembert. Emlékszem a vasárnapi iskolák tanáraira, akik sok időt szántak rám. A baseballedző, aki kerülő utat tett és elvitt engem az edzésre, meccsekre. Amikor 19-éves voltam és először kezdtem itt dolgozni a televíziós közvetítésen, volt egy idősebb, nagyon tapasztalt úriember, aki a szárnya alá vett és mindent megtanított nekem a közvetítésről. Ha láthatnád mindazokat, akik engem azzá tettek, aki most vagyok, nem férnének fel erre a pódiumra. Testvérek, szülök, unokatestvérek, barátok, rokonok.
Tény, hogy egyikünk sem jut egyedül oda, ahol van. Valaki felemelt bennünket. Valaki áldozatot hozott értünk, hogy előbbre jussunk. Valaki kedvesen szólt hozzánk, mikor mélyponton voltunk. Valaki pihenőt adott nekünk, mikor szükségünk volt rá. Azt mondod: Joel, én nem olyan jó környezetben nevelkedtem, mint te. Talán nem, de nem jutottál volna ilyen messzire, ha valaki valahol nem segített volna. Azt mondod: Apám korán elhagyott bennünket. Talán így volt, de anyád a helyébe lépett és 2-szer olyan keményen dolgozott, hogy mindened meglegyen. Vagy talán a nagyszülők adtak neked útmutatást. Vagy az edző vett a szárnya alá. Senki sem egyedül teszi meg. Azt hiheted, hogy azért kaptad meg a jó állást, mert szerencséd van. A szerencsének ehhez semmi köze. Nem volt véletlen. Valaki a családodban imádkozott. Talán az ük- ük- üknagymamád, nem is ismered, de ő azért imádkozott, hogy utódjai áldottak legyenek és Isten ma általad válaszolja meg az imát. Valaki felemelt, különben nem lennél ott, ahol vagy. Legyen egyik célunk, hogy valaki mást felemelünk. Legyen folyamatos a körforgás. Mi tesszük a legtöbbet, hogy másnak segítsünk jobbá válni. Felhasználjuk befolyásunkat, hogy valami jót tegyünk másokkal. Amint elültettük ezeket a magokat, Isten megszervez egy másik személyt, aki értünk van. Ha felemelünk másokat, Isten megígéri, hogy mi is felemelkedünk.
Olvastam egy történetet egy Andy Valdez nevű fiúról. Egyszülős családban nőtt fel. Újságot árult az utcán. Ez a 60-as évek elején volt. A 8-eves kisfiú egész nyáron ugyanazon az utcasarkon állt. 4-5 óra múlva alig több mint 1 Dollárral ment haza. Volt egy Jack Caller nevű úriember, aki az utca túloldalán levő fénymásolóban dolgozott. Minden reggel elment a kis Andy mellett, újsággal a hóna alatt. Egyik nap Andy elvesztette a türelmét és megkérdezte: Uram, miért nem nálam veszi az újságot? A férfi mosolygott és azt válaszolta: Nem tudom miért, de talán majd ezután. Ettől kezdve nem csak az újságot vette nála, hanem szárnyai alá vette a kis Andyt és elkezdte menedzselni. Megismerkedett anyjával és megkérdezte, segíthet-e Andy a fénymásolóban. Amikor 11-eves volt, Jack elvitte a country Klubba, ahová járt és megtanította teniszezni. Andy hallotta, hogyan viccelődik a háta mögött a többi gyerek a ruházata, neveltetése, különbözősége miatt. Jack azt mondta neki: Ne foglalkozz velük. Nem benned van a hiba, hanem bennük. Önbizalomra és magabiztosságra tanította. Andynek egyre jobban ment a tenisz, és amikor befejezte a középiskolát, ösztöndíjasként javasolták az egyetemre. Andy családjából még soha senki nem járt egyetemre. Andy elhatározta, hogy ügyvéd lesz, mert a klubban mindenki, aki elegáns öltönyt viselt, ügyvéd volt. Azt mondta, az ügyvédek jobban öltöznek, mint a drogkereskedők a szomszédságomban. Ma Andy nem más, mint Andrew Valdez bíró. Nem egyszerű ügyvéd, hanem államügyész. Egy dolog, amiről Valdez bíró még ismert, hogy fiatalokat támogató programot indított el, segíti a problémás tinédzsereket. Olyan tiniket segít, akik hozzá hasonlóak voltak. Érdekes, hogy az évek során megszakadt Valdez bíró kapcsolata Jack-kel. Egyszer eszébe jutott és kíváncsi volt rá, mi van vele. Felkereste a fénymásolót, de ott nem találta. Elment a házához, de onnan elköltözött. Még az elhunytak nyilvántartását is végignézte, de nem találta. Valdez bíró 6 éven át kereste barátját, Jack-et. Egyszer a zöldségesnél volt és meglátott egy idős embert az utcasarkon. A rendőrök el akarták vinni. Otthontalan, orientálatlan, beteg volt. Mikor megpillantották egymást, megakadt a szemük. Jack, te vagy az – kérdezte a bíró. Jack halványan mosolygott. Az Alzheimer korai fázisában volt. Elhagyta otthonát és mindent elvesztett. Most jött el Valdez bíró ideje, hogy visszaadja, amit kapott. Ha adsz, vissza is fogsz kapni. Valdez bíró vett egy otthont Jack-nek és ápolókat, gondozókat fogadott mellé. Az elkövetkező 4 évben, míg Jack-et magához szólította az Úr, Valdez bíró rendszeresen meglátogatta. Kedvenc elfoglaltsága volt, hogy amikor belépett, látta, hogy Jack az újságot olvassa vacsora közben. Barátaim, soha nem veszítetek azzal, ha másokat felemeltek. Valdez bíró ma másik fiatalokat emel fel.
Miért?
Mert Jack felemelte őt. Ha szánsz időt másokra, ez egy láncreakciót indít el. Nemcsak te jutsz magasabbra, hanem az összes többi emberre is kihat. Sosem tudod, milyen hátassal van, ha törődsz valakivel, segíted jobbá válni. Talán apróságnak tűnik, de nagyon gyakran dominó hátása van és továbbadódik. Legyen életformád mások felemelése. Legyen az a szokásod, hogy keresed azokat, akiknek segíthetsz. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Bármerre jársz, mosolyogj, dicsérj másokat, vagy ha latod, hogy valaki egyedül ül, ne maradj a csapatban, nyúlj ki érte, hívd meg vacsorára. Mindig keresd a lehetőségeket mások felemelésére. Emlékezz rá, minél magasabbra jutnak, annál magasabbra jutsz te is. Íme, a kulcs. Nem kell, hogy az illető alattad álljon, lehet fölötted is. Arra gondolsz, hogy barmit teszek, a cégem lesz tőle gazdagabb. Bármit teszek, a főnököm fog jól kinézni tőle. Én végzem el a munkát és ő viszi haza a prémiumot.
Egy hölgy mesélte nekem egyszer, hogy a felettese elveszi az összes ötletet. Ő 2 napig tervez, szervez, meeting-et tart a többiekkel és a főnök végigsétál a termen és úgy adja elő, mintha ő dolgozta volna ki. Azt mondtam neki, amit most neked is mondok. Nézd más szemszögből. Magokat vetsz el. Minél magasabbra segíted a főnököd, annál magasabbra jutsz. Bumerángként tér vissza hozzád és Isten segít neked eljutni oda, ahová tartasz. Meg fogod kapni a jutalmadat. Elizeusra gondolok a Bibliából.
Sokáig gondozta Elias prófétát. Elizeus sokkal fiatalabb volt nála. Nagy álmai, céljai voltak. Biztosan sok barátja kérdezte, miért vesztegeti idejét az idős ember gondozására. De Elizeus megértette ezt az elvet. Tudta, hogy küldetése vezette őt Eliashoz és minél magasabbra juttatja őt, annál magasabbra fog jutni. Így csak emelte őt egyre magasabbra. Mikor Elias élete véget ért és elment az Úrhoz, tudása 2-szeresen szállt vissza Elizeusra. 2-szer annyi csodát vitt véghez, mint Elias. Ez történik, ha felemelsz másokat, áldás száll rád. Sose félj olyanokra időt szánni, akik fölötted állnak. Mindig azt gondoljuk: Joel, nekik nem kell az én segítségem, ők már sikeresek. Nekik kell engem segíteni. Vagy: Annyi ember jár ebbe a templomba. Nincs ott rám szükség. Nem. Éppen ellenkezőleg. Ha csatlakozol a megfelelő emberekhez, akkor éppen úgy, mint egy vonat, minél magasabbra jutnak, annál magasabbra jutsz velük. Ha felemelsz másokat, áldás fog leszállni rád.
17 évvel ezelőtt a színfalak mögött dolgoztam apámmal a TV-s közvetítésen. Mindig mindent megtettem azért, hogy apám jól nézzen ki. Most értem csak meg, hogy az volt a küldetésem, hogy apámhoz csatlakozzak. Minél jobban felemeltem őt, annál jobban emelkedtem. Órákig dolgoztam a megvilágításon, hogy tökéletes legyen a fénysugár. Minden szombat este elmentem apámhoz és kiválasztottam, hogy melyik öltönyt és nyakkendőt vegye fel. Biztos akartam lenni benne, hogy jól fog mutatni a TV-ben. Sosem álmodtam arról, hogy valaha is reflektorfényben fogok állni, de ez történik. Ha valakit felemelsz, magokat ültetsz el. Minél magasabbra segíted őket, annál magasabbra jutsz. Néhányan talán ezért nem látjátok Isten kegyét és áldását.
Felemelsz valakit?
Segítesz valakit jobban kinézni?
Szét kell néznünk, hogy kihez lehetnénk jók. Emlékezz, Isten azért küld embereket, hogy előleptetésünk kulcsai legyenek. Lehet, hogy nem családtag. Talán egy barát vagy egy szomszéd. Talán egy fiatalember, aki újságot árul az utcasarkon. A Bibliában van egy hölgy, aki egy bizonyos városban élt. Elias gyakran keresztülment ezen a városon. A hölgy vágyat kezdett érezni arra, hogy segítsen neki, jó legyen hozzá, megkönnyítse életét. Érezte, hogy küldetése Eliashoz köti, ezért meghívta a házába vacsorázni családjával és szállást ajánlott neki. Elias elfogadta. Másnap, mikor továbbment, a hölgy azt mondta férjének, építsenek egy szobát, hogy amikor Elias a városban van, ott mindig meg tudjon szállni. Építettek egy pici hálószobát számára. Ez a hölgy nem adott neki semmit, nem próbálta manipulálni azért, hogy tegyen érte valamit, hanem egyszerűen csak könnyebbé akarta tenni életét. Elias egy nap azt mondta inasának, menj és tudd, meg mire van a hölgynek szüksége, szeretnék valami jót tenni vele.
Így dolgozik Isten.
Ha jó vagy másokhoz, ő arra késztet másokat, hogy ők is jók legyenek hozzád. Lehet, hogy nem ugyanazok lesznek. Talán elültetsz egy magot, sokáig jó vagy valakihez, vagy valamilyen céghez és semmit nem kapsz vissza tőlük, de ne törj le. Isten úgy dolgozik, hogy nem adhatsz úgy, hogy ne válts ki vele láncreakciót. Valahol, valamikor Isten arra fog késztetni valakit, hogy jó legyen hozzád. Talán nem is ismernek téged, egy másik városban élnek, de egyszer csak feltámad bennük a vágy, hogy segítsenek. Ez a jóságod magja, amit elültettél. Az inas azzal tért vissza, hogy a hölgynek nincs szüksége semmire, mert boldog. Elias nem volt megelégedve. Azt mondta: Menj vissza és kérdezd meg újra. Valami jót akarok cselekedni vele. Elszánt volt, mert nem ültethetsz úgy el magot, hogy ne hozzon termést. Az inas végül azzal tért vissza: Azt mondta, hogy sosem volt gyermeke, de már idős, a férje pedig még öregebb nála, ezért ez lehetetlen. Elias azt mondta: Nem számít. Most vissza mégy és megmondod neki, hogy jövő ilyenkor gyermeke lesz. Az inas visszament, és amikor elmondta a hölgynek, az nevetett rajta. Azt hitte, viccel. Egy év múlva mégis gyermeke született. Megvalósult az álma.
Miről beszélek ma?
Ha jó vagy az emberekhez és életmódoddá válik felemelésük, Isten megvalósítja álmodat. Nem kell, hogy nagydolog legyen. Vigyázhatsz valakinek a gyerekeire vagy megtaníthatsz valakit tippekre a munkaterületedről. Annyi módja van annak, hogy másokat felemeljünk. Kezdd a saját családoddal. Emeld fel azokat, akik legközelebb állnak hozzád. Nem lennék az, aki ma vagyok, ha nem lenne Victoria. Ő mindig emel engem. A testvéreim, sógoraim, sógornőim, mindannyian bátorítanak, támogatnak. Nem csoda, ha áldott vagyok. Így kell lennie. Emeld fel társad, gyermekeidet, unokatestvéreidet, nagyszüleidet. Kezdd a saját családoddal. Valakit kihagytam. Emeld fel anyósod és ne dobd ki.
Olvastam egy történetet egy Patrick Henry nevű fiatalemberről. Vakon született, szemek nélkül és nem tudott járni. Nem tudta kinyújtani kezeit és lábait. A szülei el voltak keseredve, de néhány hónap múlva észrevették, hogy a kis Patricknak hihetetlen tehetsége van a zenéhez. 9 hónaposan kezdett pianón játszani. Mikor felnőtt, nemcsak hogy koncertpianista lett, hanem világklasszis trombitás. Az egyetemen meghívtak a felvonuló zenekarba. Bár nem tudott menni, mert tolószékben ült, ez mégsem tartotta vissza. Apja feladta a nappali munkahelyét és éjszakás műszakot vállalt egy kézbesítő cégnél, így tudott segíteni fiának. Minden próbán ott volt. Megtanult minden gyakorlatot. Ez egy indulózenekar volt. Nem arról van szó, hogy a gyermekemet leállítom a szélső sorban és hagyom, hogy körülötte elvonuljanak. Ez az apa meghatározott koreográfia szerint tolta a fiát. Ha láttad volna őket a pályán, azt hinnéd, hogy az apa a gyerek. Mosolygott, nagyon boldog volt. Kesőbb elmondta, hogy amikor megszületett gyerekük, először azt mondta, Istenem, miért pont mi. Mivel érdemeltünk ki egy ilyen gyermeket? Most másként teszi fel a kérdést. Istenem, miért mi? Mivel érdemeltük ki, hogy ilyen nagyszerű gyermekünk legyen? Egy olyan gyermek, aki annyi örömöt, boldogságot ad nekünk.
Hadd kérdezzem meg újra, TE felemelsz valakit?
Bátorítod a családod?
Szánsz időt és energiát mások jobbá tételére?
Nézz körül! Vannak olyanok az életedben, akik a boldogságoddal, békéddel, álmaiddal függenek össze. Náluk van előlepésed kulcsa. Ha segíted őket magasabbra jutni, akkor te is magasabbra jutsz. Ha adsz, ajándékod visszatér hozzád. Valaki azt mondta, ha 1 napig boldog akarsz lenni, menj el horgászni. Ha 1 hónapig boldog akarsz lenni, házasodj meg. (Ezt nem én mondtam.) Ha 1 évig boldog akarsz lenni, örökölj egy vagyont. De ha egész életedben boldog akarsz lenni, segíts másoknak. Arra kérlek ma, váljon szokásoddá mások felemelése. A másokra szánt idő nem fog elveszni. Isten lát és feljegyez minden percet, amivel barátodat bátorítod, minden mérföld kerülőutat, amivel valami jót teszel, és nem csak visszafizeti, hanem megsokszorozza azt, amit elültettél. Ha felemelsz másokat, készülj fel, hogy áldás fog leszállni rád. Szerencse és kiváltságok várnak rád, új ajtók nyílnak meg. Én hiszem, hogy azért, mert adsz, mert kinyújtod kezed másokért, meg fogod látni álmaid, vágyaid, minden ígéret, melyet Isten ültetett el benned, jóságod bumerángként tér vissza hozzád és meglátod, hogy azok az ígéretek megvalósulnak.
Arról akarok ma beszélni, hogyan emeljünk fel másokat. Vannak olyanok, akiket Isten életünkbe hoz és kulcsszerepet játszanak előbbre jutásunkban. Ők hordozzák a kulcsot teljes potenciálunk eléréséhez. De ők nem azért vannak, hogy segítsenek, kedvezzenek nekünk és új ajtókat nyissanak meg, hanem pont ellenkezőleg, ezeket az embereket azért küldi Isten utunkba, hogy segíteni tudjunk nekik, kedvezni tudjunk nekik, segíthessük őket egy új szintre emelkedni. Ők sorsszerűen kötődnek küldetésünkhöz. Nem jutunk magasabbra, amíg nem segítettük őket magasabbra jutni. Isten arra vár, hogy elültessünk egy magot. Ha te felemeled őket és hozzásegíted őket a sikerhez, ez mind összefügg. Minél magasabbra jutnak, annál magasabbra jutsz te is. Ha segítesz másoknak álmaik beteljesítésében, Isten segíteni fog neked is álmaid megvalósításában. Isten szándékosan küld embereket életünkbe. Talán egy szomszéd, munkatárs, hallgató egy másik államból vagy éppen egy pénztáros az üzletben, akivel minden héten találkozol. Talán nem veszed észre, de meglehet, hogy ez a személy összefüggésben van küldetéseddel. Ha időt szánsz rájuk, hogy bátorítsd őket, hogy felhasználd befolyásodat a felemelkedésükhöz, akkor velük együtt te is magasabbra jutsz. Ha elülteted ennek a jóságnak a magjait és segítesz másoknak fejlődni, akkor ez bumerángként fog visszatérni hozzád. Mint ahogy a Szentírás is mondja: Adj, és az ajándékaid visszatérnek hozzád.
Ez azt jelenti, hogy ha kegyes vagy, kegyet fogsz visszakapni. Ha befolyásodat adod és ajtót nyitsz másoknak, több befolyást fogsz visszakapni, neked fognak mások ajtókat megnyitni. Ha segítesz másoknak gyógyulni, valaki ott lesz majd és neked fog segíteni a gyógyulásban. Mindenkinek kell egy projekt. Valaki, akiben hiszünk, akit a szárnyaink alá veszünk. Bátorítjuk, tanácsot adunk neki, megteszünk mindent, hogy megkapják a legjobbat, amivé válhatnak. Ez lehet egy munkatárs. Könnyen segítheted abban, hogy új szintre jusson. Csak egy kis mentorálasra van szükségük, gyakorlásra, tanácsra. De Joel, én olyan elfoglalt vagyok. Megvannak a saját céljaim, kihívásaim. Nincs nekem erre időm. Nem. Máshogy kell ezt nézned. A gyarapodáshoz szükséged van erre az emberre. Isten okkal hozta az utadba. Ha felemeled, Isten biztosít, hogy TE is felemelkedsz. Ha segítesz másoknak, Isten is segít neked. Sosem magányra születtünk, arra, hogy csak magunkra fókuszáljunk. Ez korlátoz sok embert, hogy csak magukra gondolnak. De ha időt szánsz valaki másra, talán bemutatod valakinek, akit normál esetben sosem ismert volna meg. Amit kisugárzol, az tér vissza hozzád. Isten megnyitja neked a megfelelő ajtókat, a megfelelő embereket küldi életedbe. Azok a magok, melyeket elültetsz, többszörösen térnek vissza.
Hadd kérdezzem meg, kit emelsz fel?
Kibe fektetsz energiát?
Kit segítesz?
Nézz körül! Vannak olyanok körülötted, akik előlepésed kulcsát tartják kezükben. Én felismertem, hogy azért vagyok ma az, aki vagyok, mert mások felemeltek. Azokra a magokra gondolok, melyeket szüleim vetettek. Mindig bátorítottak és biztattak, hogy mindent meg tudok csinálni. A nagyszüleimre gondolok, akik nagy áldozatokat hoztak nekünk, gyerekeknek. Amikor szüleim külföldön voltak, ők mindig velünk voltak. Nagymama és nagypapa mindig építgették és elmondták milyen nagyszerű vagyok. Egyszer találtam egy feljegyzést a nagymamámtól. 9 éves voltam. Az állt rajta: Drága Joel, olyan édes vagy. Még sosem láttam hozzád hasonló fiatalembert. Emlékszem a vasárnapi iskolák tanáraira, akik sok időt szántak rám. A baseballedző, aki kerülő utat tett és elvitt engem az edzésre, meccsekre. Amikor 19-éves voltam és először kezdtem itt dolgozni a televíziós közvetítésen, volt egy idősebb, nagyon tapasztalt úriember, aki a szárnya alá vett és mindent megtanított nekem a közvetítésről. Ha láthatnád mindazokat, akik engem azzá tettek, aki most vagyok, nem férnének fel erre a pódiumra. Testvérek, szülök, unokatestvérek, barátok, rokonok.
Tény, hogy egyikünk sem jut egyedül oda, ahol van. Valaki felemelt bennünket. Valaki áldozatot hozott értünk, hogy előbbre jussunk. Valaki kedvesen szólt hozzánk, mikor mélyponton voltunk. Valaki pihenőt adott nekünk, mikor szükségünk volt rá. Azt mondod: Joel, én nem olyan jó környezetben nevelkedtem, mint te. Talán nem, de nem jutottál volna ilyen messzire, ha valaki valahol nem segített volna. Azt mondod: Apám korán elhagyott bennünket. Talán így volt, de anyád a helyébe lépett és 2-szer olyan keményen dolgozott, hogy mindened meglegyen. Vagy talán a nagyszülők adtak neked útmutatást. Vagy az edző vett a szárnya alá. Senki sem egyedül teszi meg. Azt hiheted, hogy azért kaptad meg a jó állást, mert szerencséd van. A szerencsének ehhez semmi köze. Nem volt véletlen. Valaki a családodban imádkozott. Talán az ük- ük- üknagymamád, nem is ismered, de ő azért imádkozott, hogy utódjai áldottak legyenek és Isten ma általad válaszolja meg az imát. Valaki felemelt, különben nem lennél ott, ahol vagy. Legyen egyik célunk, hogy valaki mást felemelünk. Legyen folyamatos a körforgás. Mi tesszük a legtöbbet, hogy másnak segítsünk jobbá válni. Felhasználjuk befolyásunkat, hogy valami jót tegyünk másokkal. Amint elültettük ezeket a magokat, Isten megszervez egy másik személyt, aki értünk van. Ha felemelünk másokat, Isten megígéri, hogy mi is felemelkedünk.
Olvastam egy történetet egy Andy Valdez nevű fiúról. Egyszülős családban nőtt fel. Újságot árult az utcán. Ez a 60-as évek elején volt. A 8-eves kisfiú egész nyáron ugyanazon az utcasarkon állt. 4-5 óra múlva alig több mint 1 Dollárral ment haza. Volt egy Jack Caller nevű úriember, aki az utca túloldalán levő fénymásolóban dolgozott. Minden reggel elment a kis Andy mellett, újsággal a hóna alatt. Egyik nap Andy elvesztette a türelmét és megkérdezte: Uram, miért nem nálam veszi az újságot? A férfi mosolygott és azt válaszolta: Nem tudom miért, de talán majd ezután. Ettől kezdve nem csak az újságot vette nála, hanem szárnyai alá vette a kis Andyt és elkezdte menedzselni. Megismerkedett anyjával és megkérdezte, segíthet-e Andy a fénymásolóban. Amikor 11-eves volt, Jack elvitte a country Klubba, ahová járt és megtanította teniszezni. Andy hallotta, hogyan viccelődik a háta mögött a többi gyerek a ruházata, neveltetése, különbözősége miatt. Jack azt mondta neki: Ne foglalkozz velük. Nem benned van a hiba, hanem bennük. Önbizalomra és magabiztosságra tanította. Andynek egyre jobban ment a tenisz, és amikor befejezte a középiskolát, ösztöndíjasként javasolták az egyetemre. Andy családjából még soha senki nem járt egyetemre. Andy elhatározta, hogy ügyvéd lesz, mert a klubban mindenki, aki elegáns öltönyt viselt, ügyvéd volt. Azt mondta, az ügyvédek jobban öltöznek, mint a drogkereskedők a szomszédságomban. Ma Andy nem más, mint Andrew Valdez bíró. Nem egyszerű ügyvéd, hanem államügyész. Egy dolog, amiről Valdez bíró még ismert, hogy fiatalokat támogató programot indított el, segíti a problémás tinédzsereket. Olyan tiniket segít, akik hozzá hasonlóak voltak. Érdekes, hogy az évek során megszakadt Valdez bíró kapcsolata Jack-kel. Egyszer eszébe jutott és kíváncsi volt rá, mi van vele. Felkereste a fénymásolót, de ott nem találta. Elment a házához, de onnan elköltözött. Még az elhunytak nyilvántartását is végignézte, de nem találta. Valdez bíró 6 éven át kereste barátját, Jack-et. Egyszer a zöldségesnél volt és meglátott egy idős embert az utcasarkon. A rendőrök el akarták vinni. Otthontalan, orientálatlan, beteg volt. Mikor megpillantották egymást, megakadt a szemük. Jack, te vagy az – kérdezte a bíró. Jack halványan mosolygott. Az Alzheimer korai fázisában volt. Elhagyta otthonát és mindent elvesztett. Most jött el Valdez bíró ideje, hogy visszaadja, amit kapott. Ha adsz, vissza is fogsz kapni. Valdez bíró vett egy otthont Jack-nek és ápolókat, gondozókat fogadott mellé. Az elkövetkező 4 évben, míg Jack-et magához szólította az Úr, Valdez bíró rendszeresen meglátogatta. Kedvenc elfoglaltsága volt, hogy amikor belépett, látta, hogy Jack az újságot olvassa vacsora közben. Barátaim, soha nem veszítetek azzal, ha másokat felemeltek. Valdez bíró ma másik fiatalokat emel fel.
Miért?
Mert Jack felemelte őt. Ha szánsz időt másokra, ez egy láncreakciót indít el. Nemcsak te jutsz magasabbra, hanem az összes többi emberre is kihat. Sosem tudod, milyen hátassal van, ha törődsz valakivel, segíted jobbá válni. Talán apróságnak tűnik, de nagyon gyakran dominó hátása van és továbbadódik. Legyen életformád mások felemelése. Legyen az a szokásod, hogy keresed azokat, akiknek segíthetsz. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Bármerre jársz, mosolyogj, dicsérj másokat, vagy ha latod, hogy valaki egyedül ül, ne maradj a csapatban, nyúlj ki érte, hívd meg vacsorára. Mindig keresd a lehetőségeket mások felemelésére. Emlékezz rá, minél magasabbra jutnak, annál magasabbra jutsz te is. Íme, a kulcs. Nem kell, hogy az illető alattad álljon, lehet fölötted is. Arra gondolsz, hogy barmit teszek, a cégem lesz tőle gazdagabb. Bármit teszek, a főnököm fog jól kinézni tőle. Én végzem el a munkát és ő viszi haza a prémiumot.
Egy hölgy mesélte nekem egyszer, hogy a felettese elveszi az összes ötletet. Ő 2 napig tervez, szervez, meeting-et tart a többiekkel és a főnök végigsétál a termen és úgy adja elő, mintha ő dolgozta volna ki. Azt mondtam neki, amit most neked is mondok. Nézd más szemszögből. Magokat vetsz el. Minél magasabbra segíted a főnököd, annál magasabbra jutsz. Bumerángként tér vissza hozzád és Isten segít neked eljutni oda, ahová tartasz. Meg fogod kapni a jutalmadat. Elizeusra gondolok a Bibliából.
Sokáig gondozta Elias prófétát. Elizeus sokkal fiatalabb volt nála. Nagy álmai, céljai voltak. Biztosan sok barátja kérdezte, miért vesztegeti idejét az idős ember gondozására. De Elizeus megértette ezt az elvet. Tudta, hogy küldetése vezette őt Eliashoz és minél magasabbra juttatja őt, annál magasabbra fog jutni. Így csak emelte őt egyre magasabbra. Mikor Elias élete véget ért és elment az Úrhoz, tudása 2-szeresen szállt vissza Elizeusra. 2-szer annyi csodát vitt véghez, mint Elias. Ez történik, ha felemelsz másokat, áldás száll rád. Sose félj olyanokra időt szánni, akik fölötted állnak. Mindig azt gondoljuk: Joel, nekik nem kell az én segítségem, ők már sikeresek. Nekik kell engem segíteni. Vagy: Annyi ember jár ebbe a templomba. Nincs ott rám szükség. Nem. Éppen ellenkezőleg. Ha csatlakozol a megfelelő emberekhez, akkor éppen úgy, mint egy vonat, minél magasabbra jutnak, annál magasabbra jutsz velük. Ha felemelsz másokat, áldás fog leszállni rád.
17 évvel ezelőtt a színfalak mögött dolgoztam apámmal a TV-s közvetítésen. Mindig mindent megtettem azért, hogy apám jól nézzen ki. Most értem csak meg, hogy az volt a küldetésem, hogy apámhoz csatlakozzak. Minél jobban felemeltem őt, annál jobban emelkedtem. Órákig dolgoztam a megvilágításon, hogy tökéletes legyen a fénysugár. Minden szombat este elmentem apámhoz és kiválasztottam, hogy melyik öltönyt és nyakkendőt vegye fel. Biztos akartam lenni benne, hogy jól fog mutatni a TV-ben. Sosem álmodtam arról, hogy valaha is reflektorfényben fogok állni, de ez történik. Ha valakit felemelsz, magokat ültetsz el. Minél magasabbra segíted őket, annál magasabbra jutsz. Néhányan talán ezért nem látjátok Isten kegyét és áldását.
Felemelsz valakit?
Segítesz valakit jobban kinézni?
Szét kell néznünk, hogy kihez lehetnénk jók. Emlékezz, Isten azért küld embereket, hogy előleptetésünk kulcsai legyenek. Lehet, hogy nem családtag. Talán egy barát vagy egy szomszéd. Talán egy fiatalember, aki újságot árul az utcasarkon. A Bibliában van egy hölgy, aki egy bizonyos városban élt. Elias gyakran keresztülment ezen a városon. A hölgy vágyat kezdett érezni arra, hogy segítsen neki, jó legyen hozzá, megkönnyítse életét. Érezte, hogy küldetése Eliashoz köti, ezért meghívta a házába vacsorázni családjával és szállást ajánlott neki. Elias elfogadta. Másnap, mikor továbbment, a hölgy azt mondta férjének, építsenek egy szobát, hogy amikor Elias a városban van, ott mindig meg tudjon szállni. Építettek egy pici hálószobát számára. Ez a hölgy nem adott neki semmit, nem próbálta manipulálni azért, hogy tegyen érte valamit, hanem egyszerűen csak könnyebbé akarta tenni életét. Elias egy nap azt mondta inasának, menj és tudd, meg mire van a hölgynek szüksége, szeretnék valami jót tenni vele.
Így dolgozik Isten.
Ha jó vagy másokhoz, ő arra késztet másokat, hogy ők is jók legyenek hozzád. Lehet, hogy nem ugyanazok lesznek. Talán elültetsz egy magot, sokáig jó vagy valakihez, vagy valamilyen céghez és semmit nem kapsz vissza tőlük, de ne törj le. Isten úgy dolgozik, hogy nem adhatsz úgy, hogy ne válts ki vele láncreakciót. Valahol, valamikor Isten arra fog késztetni valakit, hogy jó legyen hozzád. Talán nem is ismernek téged, egy másik városban élnek, de egyszer csak feltámad bennük a vágy, hogy segítsenek. Ez a jóságod magja, amit elültettél. Az inas azzal tért vissza, hogy a hölgynek nincs szüksége semmire, mert boldog. Elias nem volt megelégedve. Azt mondta: Menj vissza és kérdezd meg újra. Valami jót akarok cselekedni vele. Elszánt volt, mert nem ültethetsz úgy el magot, hogy ne hozzon termést. Az inas végül azzal tért vissza: Azt mondta, hogy sosem volt gyermeke, de már idős, a férje pedig még öregebb nála, ezért ez lehetetlen. Elias azt mondta: Nem számít. Most vissza mégy és megmondod neki, hogy jövő ilyenkor gyermeke lesz. Az inas visszament, és amikor elmondta a hölgynek, az nevetett rajta. Azt hitte, viccel. Egy év múlva mégis gyermeke született. Megvalósult az álma.
Miről beszélek ma?
Ha jó vagy az emberekhez és életmódoddá válik felemelésük, Isten megvalósítja álmodat. Nem kell, hogy nagydolog legyen. Vigyázhatsz valakinek a gyerekeire vagy megtaníthatsz valakit tippekre a munkaterületedről. Annyi módja van annak, hogy másokat felemeljünk. Kezdd a saját családoddal. Emeld fel azokat, akik legközelebb állnak hozzád. Nem lennék az, aki ma vagyok, ha nem lenne Victoria. Ő mindig emel engem. A testvéreim, sógoraim, sógornőim, mindannyian bátorítanak, támogatnak. Nem csoda, ha áldott vagyok. Így kell lennie. Emeld fel társad, gyermekeidet, unokatestvéreidet, nagyszüleidet. Kezdd a saját családoddal. Valakit kihagytam. Emeld fel anyósod és ne dobd ki.
Olvastam egy történetet egy Patrick Henry nevű fiatalemberről. Vakon született, szemek nélkül és nem tudott járni. Nem tudta kinyújtani kezeit és lábait. A szülei el voltak keseredve, de néhány hónap múlva észrevették, hogy a kis Patricknak hihetetlen tehetsége van a zenéhez. 9 hónaposan kezdett pianón játszani. Mikor felnőtt, nemcsak hogy koncertpianista lett, hanem világklasszis trombitás. Az egyetemen meghívtak a felvonuló zenekarba. Bár nem tudott menni, mert tolószékben ült, ez mégsem tartotta vissza. Apja feladta a nappali munkahelyét és éjszakás műszakot vállalt egy kézbesítő cégnél, így tudott segíteni fiának. Minden próbán ott volt. Megtanult minden gyakorlatot. Ez egy indulózenekar volt. Nem arról van szó, hogy a gyermekemet leállítom a szélső sorban és hagyom, hogy körülötte elvonuljanak. Ez az apa meghatározott koreográfia szerint tolta a fiát. Ha láttad volna őket a pályán, azt hinnéd, hogy az apa a gyerek. Mosolygott, nagyon boldog volt. Kesőbb elmondta, hogy amikor megszületett gyerekük, először azt mondta, Istenem, miért pont mi. Mivel érdemeltünk ki egy ilyen gyermeket? Most másként teszi fel a kérdést. Istenem, miért mi? Mivel érdemeltük ki, hogy ilyen nagyszerű gyermekünk legyen? Egy olyan gyermek, aki annyi örömöt, boldogságot ad nekünk.
Hadd kérdezzem meg újra, TE felemelsz valakit?
Bátorítod a családod?
Szánsz időt és energiát mások jobbá tételére?
Nézz körül! Vannak olyanok az életedben, akik a boldogságoddal, békéddel, álmaiddal függenek össze. Náluk van előlepésed kulcsa. Ha segíted őket magasabbra jutni, akkor te is magasabbra jutsz. Ha adsz, ajándékod visszatér hozzád. Valaki azt mondta, ha 1 napig boldog akarsz lenni, menj el horgászni. Ha 1 hónapig boldog akarsz lenni, házasodj meg. (Ezt nem én mondtam.) Ha 1 évig boldog akarsz lenni, örökölj egy vagyont. De ha egész életedben boldog akarsz lenni, segíts másoknak. Arra kérlek ma, váljon szokásoddá mások felemelése. A másokra szánt idő nem fog elveszni. Isten lát és feljegyez minden percet, amivel barátodat bátorítod, minden mérföld kerülőutat, amivel valami jót teszel, és nem csak visszafizeti, hanem megsokszorozza azt, amit elültettél. Ha felemelsz másokat, készülj fel, hogy áldás fog leszállni rád. Szerencse és kiváltságok várnak rád, új ajtók nyílnak meg. Én hiszem, hogy azért, mert adsz, mert kinyújtod kezed másokért, meg fogod látni álmaid, vágyaid, minden ígéret, melyet Isten ültetett el benned, jóságod bumerángként tér vissza hozzád és meglátod, hogy azok az ígéretek megvalósulnak.
2013. május 25.
Ige: Az apostol feladata
Tit. 1,1 Pál Istennek
(rab)szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola (meghatalmazott, teljhatalmú megbízottja,) az Isten választottainak hite és a kegyesség [vagyis a hitben folyó, hívő, istenfélő- és
tisztelő élet] szerint való igazságnak (valóságnak = Isten Igéjének) megismerése [felismerése, megértése, és
ismerete] szerint.
[Más fordítás: Én Pál, Isten rabszolgája, a Krisztus Jézus apostola,
azt írom ebben a levélben az én valódi gyermekemnek, Titusznak (Jelentése: tiszteletreméltó), ami az Isten kiválogatottai
hitéből és az istenfélelemmel megegyező igazság felismeréséből következik].
»Még egy másik fordításban: Pál, Isten szolgája, és
Jézus Krisztus meghívott apostola, hogy Isten választottjait hitre és az igazi istentisztelet
ismeretére vezesse«*
*A
Rómabelieknek így ír elhívásáról, és megbízatásáról: „Pál, Krisztus Jézus (rab)szolgája, meghívott [és elhívott] apostol,
akit az Isten kiválasztott [és elválasztott; elkülönített, vagyis külön
választott a világi, tisztátalan, szentségtelen dolgoktól] evangéliumának [vagyis: Örömhírének; győzelmi hírének; a győzelmes hadvezérről szóló jó hírnek]
hirdetésére, [és prédikálására]” (Róm
1,1).
Tit. 1,2 Az örök [a természetfeletti, és
halhatatlan] élet [elváró] reménységére [ez biztos várása a halhatatlan életnek, ami be
is fog következni], melyet
megígért [és hírül adott] az igazmondó Isten [aki nem tud
hazudni] örök időknek [vagyis ősidőknek] előtte.
[Más fordítás: Ez a felismerés az örök élet reménységén alapul,
melyet az idők
kezdete előtt megígért az az Isten, aki nem hazudik]*
* „Melyet: eleve [és előre] megígért az ő prófétái által a
szentírásokban” (Róm. 1,2).
„[Mert úgy
tetszett neki, hogy] megismertetvén velünk
az ő akaratának titkát az
ő jó kedve [és jóságos tetszése] szerint,
melyet eleve [elhatározott], és elrendelt
magában, [és amelyet kijelentett
Őbenne]” (Eféz. 1,9).
„Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő
irgalmasságából tartott meg (vagyis üdvözített) minket újjászülő és megújító fürdője a Szent
Szellem által. Akit kitöltött reánk bőséggel (vagyis gazdagon) a mi megtartó (és a mi Üdvözítőnk) Jézus Krisztusunk által; Hogy az ő
kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint” (Tit. 3,5-7).
Amelyet: „… az
Isten, kiválóbban (és még teljesebben) meg
akarván mutatni az ígéret örököseinek az ő végzése változhatatlan voltát,
esküvéssel lépett közbe (és esküvel vállalt kezességet). Hogy két változhatatlan tény által, melyekre
nézve lehetetlen, hogy az Isten hazudjon, erős vigasztalásunk (és erős
bátorításunk) legyen minékünk, mint akik
oda menekültünk, hogy megragadjuk az előttünk levő reménységet, (és
belekapaszkodjunk). Ez a reménység lelkünknek
(vagyis egész lényünknek) biztos és erős
horgonya, amely behatol a kárpit mögé”
(Zsid. 6,17-18).
Erről
tesznek bizonyságot az apostolok, és: „Ez
a bizonyságtétel pedig az, hogy Isten örök életet adott nekünk, és ez az élet
az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet:
akiben nincs meg az Isten Fia, az élet
sincs meg abban. Ezeket (azért) írtam
néktek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök
életetek van, és hogy higgyetek az Isten Fiának nevében. (1 Ján. 5,11-13).
Maga az Úr Jézus kijelentette, hogy: „… Én vagyok… az élet” (Ján. 14,6).
És
hogy: „Az pedig az örök élet, hogy
megismerjenek téged, az egyedül igaz Istent, és a kit elküldtél, a Jézus
Krisztust” (Ján. 17,3).
És az apostol boldogan hirdeti, hogy: „De tudjuk azt is, hogy az Isten Fia eljött,
és értelmet adott nékünk arra, hogy megismerjük az igazat, és hogy mi az
igazban, az ő Fiában, a Jézus Krisztusban vagyunk. Ő az igaz Isten és az örök
élet” (1 Ján. 5,20).
Pál apostolon keresztül
pedig kijelentést nyer, hogy ki jött el hústestben: „És minden versengés
nélkül (közismerten, elismerten, bevallottan, valóban) nagy a
kegyességnek (vagyis a hitnek) eme titka: Isten (aki) megjelent (láthatóvá,
nyilvánvalóvá, ismertté vált; megmutatkozott) (hús)testben. megigazíttatott
(igaznak bizonyult) szellemben, Megláttatott (és megjelent,
megmutatkozott) az angyaloknak. Hirdettetett a pogányok (vagyis a
népek, nemzetek) közt, hittek benne a világon, felvitetett dicsőségbe” (1
Tim. 3,16).
„Azért szerelmes [és szeretett] atyámfiai [testvéreim] erősen
álljatok, mozdíthatatlanul [és legyetek szilárdak, rendíthetetlenek,
állhatatosak, kitartók], buzgólkodván az
Úrnak dolgában [munkájában] mindenkor,
tudván, hogy a ti munkátok [és fáradozásotok] nem hiábavaló az Úrban” (1 Kor. 15,58).
És így folytatódik a kijelentés: „Ha ugyan megmaradtok a hitben alaposan (és szilárdan) és erősen (és egyenesen), és el nem távoztok (el nem tántorodtok) az evangélium reménységétől, amelyet
hallottatok, amely hirdettetett minden teremtménynek az ég alatt; amelynek
lettem én, Pál, szolgájává” (Kol. 1,23).
Hiszen: „…
ezekben az időkben nincs békessége (és biztonsága) sem a kimenőnek (vagyis az eltávozónak), sem a hazajövőnek, mivelhogy nagy a nyomorúsága mindazoknak (mert
sok gyötrelem szakadt mindazokra), akik e
földön laknak. Annyira, hogy egy nemzetség (vagyis egyik nép) a másik nemzetséget (a másik népet
megtámadja) és egyik város a másik várost
elpusztítja (és szétzúzza); mert az
isten (azaz: e világ istene) gyötri
őket minden sanyarúsággal (és nyomorúsággal). Ti azért bátorságosok (és erősek) legyetek, kezeiteket le ne eresszétek (és ne lankadjatok el), mert a ti munkátoknak (és tetteiteknek) jutalma van” (2 Krón. 15,5-7).
És amit Isten megígért, azt Ő meg is cselekszi, mert: „Nem ember az Isten, hogy hazudjék és nem
embernek fia, hogy megváltozzék (vagy, hogy bármit megbánjon). Mond-é ő valamit, hogy meg ne tenné? Igér-é
valamit, hogy azt ne teljesítené? (4 Móz. 23,19)
Tit. 1,3 Megjelentette [és láthatóvá,
nyilvánvalóvá, ismertté tette, és kijelentette] pedig
a maga idejében [vagyis
az elrendelt alkalmas, és megfelelő időben, amikor elérkezett a meghatározott idő], az
ő beszédét [az Ő (logoszát) = Igéjét] az
[igehirdetés], és a prédikálás
által, amely reám bízatott* a mi megtartó [üdvözítő, vagyis: megváltó, szabadító, megtartó, megmentő,
segítő, gyámolító, gyógyító]
Istenünknek parancsolata [és határozata, és felhatalmazása] szerint. Titusnak [jelentése: tiszteletreméltó, tisztelt], a közös hit szerint való igaz [vagyis hamisság
nélküli] fiamnak:
*És: „Amelynek szolgájává lettem az Isten
kegyelmének ama ajándékából, mely adatott nékem az Ő hatalmának [és
csodatevő erejének] munkája [hatóereje, energiája] szerint. [és amelyet hathatós erejével
juttatott nekem]” (Eféz. 3,7).
Timóteusnak is így tesz bizonyságot apostoli
elhívásáról: „Én, Pál, azért lettem
apostol, mert megmentő Istenünk és Krisztus Jézus, aki a mi reménységünk, így
parancsolta” (1 Tim. 1,1).
És az a feladata, hogy hirdesse: „A boldog [és boldogító] Isten
dicsőségének [fényességének, ragyogásának] Evangéliuma [vagyis dicsőségéről
szóló evangélium, örömüzenet] szerint, mely reám bízatott [amelyre én kaptam megbízást]” (1 Tim. 1,11)
Tit. 1,4 Kegyelem [azaz: Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú
gondoskodása], irgalmasság és békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a
maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség;
boldogság, boldogulás] az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól, a
mi Megtartónktól [vagyis a mi Üdvözítőnktől,azaz: megváltó,
szabadító, megtartó, segítő, gyámolító, gyógyító, megmentőnktől].
Uram! Hadd nézhesselek!
„Egyet kérek az Úrtól, azért esedezem: hogy
lakhassam az Úr házában életemnek minden idejében; hogy nézhessem az Úrnak
szépségét és gyönyörködhessem az ő templomában” (Zsolt 27:4)
Megvallás:
Uram! Szeretem Igédet, mert:
„Jobb nekem a te törvényed, mint
ezernyi arany és ezüst" (Zsolt. 119:72)
Teréz anya: Krisztus álruhában
Ha néha a szegényeink éhen
halnak, az nem azért van, mert Isten nem gondoskodott róluk, hanem mert Ön és
én nem adtunk, mert nem voltunk a szeretet eszköze Isten kezében, mert nem
ismertük fel Őt, Krisztust, amikor eljött újból rongyos álruhában az
elhagyatott emberben.
Joyce Meyer: Repedezett edények
4,7 Ez a kincsünk pedig
cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne
magunknak. (2 Korinthus)
Isten cserépedényeken, vagy ahogyan
mondani szoktam, repedezett edényeken keresztül munkálkodik. Ez azt jelenti,
hogy vannak hibáink, és amikor az emberek ránk néznek és valami nagyszerű
dolgot látnak, akkor bizonyosságuk van afelől, hogy amit látnak az Isten
munkája, nem pedig a miénk. Hiszem, hogy akik engem ismernek, minden kétség
nélkül felismerik, hogy amit teszek, azt biztosan Isten munkálja ki bennem és
rajtam keresztül. Éppen ezért Őt dicsőítik miatta, nem engem, mert látják a
tökéletlenségeimet és ismerik a korlátaimat. Isten szándékosan azokat választja
ki, akik a világ szemében ostobák és gyengék, hogy senki se dicsekedhessék az Ő
színe előtt (1 Korinthus 1:27-29).
Képzelj el egy edényt, amiben
mécses van, a tetején pedig fedő. Lehet, hogy belül telve van fénnyel, mégsem
látja senki azt a fényt. Azonban, ha az edényen repedések vannak, akkor a fény
azokon keresztül világít. Ugyanígy, Isten is a tökéletlenségeinken keresztül
munkálkodik.
Tudnál szeretni egy
repedezett edényt? Isten tud! Éppen ezért Isten szerint való, ha egészséges,
kiegyensúlyozott módon szeretjük magunkat. Viszont Isten ellen van, ha
elutasítjuk és megvetjük magunkat.
Uram, Te is és én is
teljesen tisztában vagyunk a tökéletlenségeimmel. Arra kérlek, hogy a te fényed
ragyogjon az életemen keresztül, és tudják az emberek, hogy ezért minden
dicsőség Téged illet. Ámen.
Joyce
Meyer
Magyar
fordítás: ahitatok.hu
http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/188-repedezett-edenyek.html
A SZAVAK FONTOSSÁGA
1 Testvéreim, ne legyetek sokan tanítók, hiszen tudjátok, hogy súlyosabb
ítéletben lesz részünk. 2 Mert sokat vétkezünk mindnyájan: de ha valaki
beszédében nem vétkezik, az tökéletes ember, meg tudja fékezni az egész testét.
3 Ha a lovak szájába zablát vetünk, hogy engedelmeskedjenek nekünk, egész testüket
irányíthatjuk. 4 Íme, a hajókat, bármilyen nagyok, és bármilyen erős szelek
hajtják is őket, egy egész kis kormányrúddal oda lehet irányítani, ahova a
kormányos akarja. 5 Ugyanígy a nyelv is milyen kicsi testrész, mégis nagy
dolgokkal kérkedik. Íme, egy parányi tűz milyen nagy erdőt felgyújthat: 6 a
nyelv is tűz, a gonoszság egész világa. Olyan a nyelv tagjaink között, hogy egész
testünket beszennyezi, és lángba borítja egész életünket, miközben maga is
lángba borul a gyehenna tüzétől. 7 Mindenfajta vadállat és madár, csúszómászó
és tengeri állat megszelídíthető: meg is szelídíti az ember; 8 a nyelvet
azonban az emberek közül senki sem tudja megszelídíteni, fékezhetetlenül gonosz
az, telve halálos méreggel. 9 Ezzel áldjuk az Urat és Atyát, és ezzel átkozzuk
az Isten hasonlatosságára teremtett embereket: 10 ugyanabból a szájból jön ki
az áldás és az átok. Testvéreim, nem kellene ennek így lennie. 11 Vajon a forrás
ugyanabból a nyílásból árasztja-e az édes és a keserű vizet? 12 Avagy
teremhet-e, testvéreim, a füge olajbogyót, és a szőlő fügét? Sós forrás sem
adhat édes vizet! Jak 3,1-12.
A SZAVAK FONTOSSÁGA
Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. (Jak 3,10)
Mennyi kárt okozhatunk szavainkkal! Egyszer nagyon összekaptam a férjemmel, szinte lángoltam az indulattól. De Isten megállított. A fenti
bibliai versben olvastam, hogy semmiképpen sem szabad meggondolatlanul
mindent kimondani.
A SZAVAK FONTOSSÁGA
Ugyanabból a szájból jön ki az áldás és az átok. (Jak 3,10)
Mennyi kárt okozhatunk szavainkkal! Egyszer nagyon összekaptam a férjemmel, szinte lángoltam az indulattól. De Isten megállított. A fenti
bibliai versben olvastam, hogy semmiképpen sem szabad meggondolatlanul
mindent kimondani.
Ki tudja, mennyit ártottam volna, ha mindent kimondtam volna, Jakab
szavait figyelmen kívül hagyva. Jakab azt mondta: nyelvünk
"fékezhetetlenül gonosz, telve halálos méreggel". De nyelvünkkel
gyógyíthatunk, bátoríthatunk is. Szavunk lehet áldás vagy átok, építhet
vagy megalázhat másokat, Istent dicsérheti, vagy elégedetlenséget
terjeszthet.
A Példabeszédekben ezt "Életnek forrása az igaz ember szája, de a
bűnösök szája erőszakot rejteget." (Péld 10,11) Az igazak - akik jó
kapcsolatban vannak Istennel - kérik Istent, hogy segítsen nekik
megtalálni a helyes utat. Ha a Szent Szellem vezetésének engedünk, az
önuralom és a Szellem gyümölcse növekedni fog bennünk. Akkor szavaink,
amelyeket a Szent Szellem iránymutatása szerint mondunk, valóban segíteni
fognak azoknak, akik hallják.
Imádság: Fogadd kedvesen számnak mondásait, Uram! Ámen. (Zsolt 19,14)
Ha engedjük, hogy Isten irányítsa beszédünket, szavainkkal nem bántani,
hanem gyógyítani fogunk.
Colette Williams (Dél Ausztrália, Ausztrália)
http://csendespercek.hu
NEM ÍTÉLKEZŐ LELKÜLET
"Ne ítélj, hogy ne
ítéltessél" (Mt 7,1).
Jézus azt mondta az
ítélkezésről: ne tedd! Az átlagkeresztyén nagyon élesen ítélkező egyén. Az
ember megszokta, hogy ítélkezzék, de a szellemi világban semmit nem érünk el
vele. Az ítélkezésben a kritizált ember erejét és képességeit szétromboljuk.
Egyedül a Szent Szellem tud a valóságnak megfelelően ítélni, csak Ő tudja
sértés és sebek nélkül megmutatni, mi a rossz. Lehetetlen Istennel közösségben
lenned, amikor ítélkező vagy: ez keménnyé, kegyetlenné tesz, és meghagy abban a
hamis kenetteljességben, hogy felsőbbrendű lény vagy. Jézus azt mondja: mint
tanítvány, műveld ki magadban azt, hogy nem ítélkezel. Ezt nem lehet egyszer s
mindenkorra elérni. Őrizkedj attól, ami felsőbbrendű lénynek tüntethet fel!
Nem lehet kikerülnöd Jézus
átható tekintetét. Ha meglátom a szálkát a te szemedben, ez azt jelenti, hogy
az enyémben gerenda van. Isten minden rosszat belém helyez, amit meglátok
benned. Valahányszor ítélkezem, magamat ítélem el (Róm 2,17-20). Hagyd abba a
mások méregetését. Minden ember életében több olyan tényező van, amiről nem
tudunk. Isten első dolga, hogy szellemi nagytakarítást végez bennünk; ez után
már a lehetősége sem marad meg annak, hogy büszke legyen az ember. Azóta én sem
találok olyan embert, aki miatt kétségbe kellene esnem, miután felismertem,
hogy én mi lennék Isten kegyelme nélkül.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
Albert Einstein: A létezés értelméről.
Mi az értelme létezésünknek, és
mi értelme egyáltalán az élőlények életének?
Erre a kérdésre válaszolni
nem egyéb, mint hívőnek lenni.
Joseph Prince: ELVÉGEZTETT
Képzeld magad elé, ahogyan Leonardo da Vinci híres Mona Lisa
festményét nézed a Louvre múzeumban. Képes lennél hozzátenni még néhány
ecsetvonást?
Természetesen nem! Egy mester műve ez, mit is tehetnél
hozzá, hogy javíts rajta bármit is?
Éppen így tekintünk Jézus munkájára a kereszten. Így
kiáltott fel: "Elvégeztetett!" Nem tudod beteljesíteni a már
beteljesített munkát. Nem tudsz befejezni egy már befejezett munkát. A
megváltás már el van nyerve. Bűneink mind meg vannak bocsátva. Mindörökké meg
vagyunk igazulva az Ő vére által. Krisztus teljes mértékben és tökéletesen
kifizette a mi teljes megbocsátásunk, megigazolásunk és minden áldásunk árát!
Sőt mi több, ez a szó: "Elvégeztetett", a görög
teleo szóból fakad. Jézus idejében a szolgák használták ezt, amikor jelenteniük
kellett a gazdájuknak: "elvégeztem a munkát, amelyet reám bíztál, hogy
végezzem azt." (János 17:4) A szó azt jelenti: "El van végezve,
elvégezve marad és mindig is elvégezve lesz!" Talán a legjelentősebb
jelentése a teleonak az, ahogyan a kereskedők használták: "Az adósság
teljes egészében ki van fizetve!" Amikor Jézus önmagát odaadta a
kereszten, Ő teljes mértékben beteljesítette a törvény minden jogos
követelését. Kifizette a tartozásunkat teljes mértékben!
Ma már nem a mi erőfeszítésünk az, ami elhozza nekünk az
áldást, hanem Krisztus befejezett munkája. A keresztény élet nem a tettekről
szól, hanem hogy hiszünk-e az Ő befejezett munkájában. A törvény szerint
tennünk kell. A kegyelem szerint, ez már el van végezve!
Talán ma olyan kihívásokkal kell szembe nézned, melyek
teljesen elborítanak. Jézus megígérte, "Elvégeztetett!" Nem fogsz
megszabadulni, mert már szabad vagy. Nem fogsz meggyógyulni, mert már
gyógyulásod van! Isten 2000 évvel ezelőtt meggyógyított téged! Ézsaiás 53:5
kijelenti, "Az ő sebeivel gyógyultunk meg!" Magadban hordod a
gyógyulást, mint a terhes asszony magában hordja a magzatát. Pihenj meg az Ő
befejezett munkájában, és az nyilvánvalóvá fog válni!
Barátom, a munka el van végezve. Krisztus győzött a
kereszten.
Az áldásunk ki van fizetve Ő vére által!
Élj olyan életet, hogy tudod, semmit sem kell tenned -
csupán hinned! Elvégeztetett!
„Miután Jézus elfogadta az ecetet, ezt mondta: „Minden be
van fejezve”. Ezután lehajtotta a fejét, és meghalt.” (János 19:30 WBHU)
Joseph Prince
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)