Megtámadták a keresztényeket

http://www.facebook.com/media/set/?set=a.2883014747849.2139698.1034502660&type=3

Késekkel támadt a keresztényekre egy férfi ma a blahán. Az egyik keresztény testvér (O. Ádám) bátran elvette a késeket, és eltörte, eldobta mindegyiket. A rendőrök kijöttek, és elvitték mindkettőjüket. Imádkozzatok Ádámért, mert nagyon bátor volt. Nem vacilált mi lesz vele, hanem ment és lefegyverezte a közveszélyes támadót, aki először szúrni akart, és mikor nem volt senki a közelében, már dobni akarta a 4-5 tulajdonába lévő kést. Utána folytattuk az evangélium hirdetését! Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd

Stefánó-Drága istenem

Hozsanna

Ruff Tibor írása: A tízparancsolat: Miért élsz?

http://www.zugamenny.com/page.php?547

Folytatva a Tízparancsolat múlt héten elkezdett témáját, újra emlékeztetni szeretnék arra, hogy a két kőtábla közül az elsőn az ember Istennel való kapcsolatát szabályozó parancsolatok vannak, míg a másodikon az embernek a másik emberhez való viszonyára vonatkozóak. Ma az első kőtábla első, legfontosabb útmutatásával foglalkozunk.

Mint a múlt héten említettük, amikor Jézust megkérdezték, melyik a legfontosabb a Törvény 613 parancsa közül, azt válaszolta, hogy ez: „Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből, teljes elmédből és minden erődből”; a második legfontosabb pedig: „Szeresd embertársadat, mint önmagadat.” Jézus e szavait, e két legnagyobb parancsot előszónak is tekinthetjük a Tízparancsolat két kőtáblájához. Az első kőtábla tehát nem más, mint a legfontosabb parancs, az Isten iránti szeretet magyarázata, tanítása.

A két legfontosabb útmutatás pozitív parancs, felszólítás: „Szeresd…!” – de az őket részletesen kibontakoztató két kőtáblán többségében tiltások, negatív parancsok állnak: „Ne…!” Az első kőtábla azt mondja el, hogy mit ne tegyünk, ha Istent teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből és minden erőnkből szeretni akarjuk; a második kőtábla pedig arról beszél: mit ne tegyünk, ha embertársunkat úgy akarjuk szeretni, mint önmagunkat. 

Az első kőtábla első parancsa így hangzik: „Én, az Úr, vagyok a te Istened, aki kihoztalak téged Egyiptomnak földéről, a szolgálat házából. Ne legyenek néked idegen isteneid énelőttem!” (2Móz 20: 2–3)
Isten először is arra emlékeztet, hogy Ő hozott ki bennünket Egyiptom földjéről, a szolgálat, pontosabban a rabszolgaság házából. Szó szerint a zsidóság megmenekülésére vonatkozott ez a mondat – de szimbolikusan minden emberre érvényes. Egyiptom ugyanis a Bibliában a rabszolgaság jelképe; Jób pedig azt mondja, hogy az ember élete ezen a földön olyan, mint egy rabszolga élete, nemcsak fizikai, hanem szellemi és lelki értelemben is (Jób 7:1–6). Salamon szerint is az Isten jelenléte nélkül élő ember a földi élet hiábavalóságának, az élet értelmetlen körforgásának a rabszolgája (Préd 1–2. fejezet). Eszünk, hogy dolgozhassunk, és dolgozunk, hogy ehessünk, majd végül meghalunk, anélkül, hogy az egésznek valami igazi értelme lett volna; s közben gyermekeket nemzünk, hogy ők is ugyanezt az értelmetlenséget csinálhassák. Ráadásul, ahogy az ember egyre előbbre halad az életidejében, egyre inkább azt tapasztalja, hogy nem tudja megvalósítani azokat a célokat, amelyeket valamikor elképzelt: ha korábban még hitt is valami igaz célban, végül rádöbben, hogy nem tudja megvalósítani a földön a létezésének az értelmét.

De Isten ki tudja hozni az embert a rabszolgaság e házából. Először spirituálisan és lelkileg szabadítja fel arra, hogy értelmes életet kezdjen el élni azáltal, hogy felismerve Isten birodalmát, „világát”, és megértve, hogy ő maga is örökké él, már itt a földön elkezdjen az örökkévalóságnak „dolgozni”, és közben magát az örök életre felkészíteni. Ez a „szabadulás Egyiptomból” a „húsvéti bárány”, azaz Jézus Krisztus által valósulhat meg. Isten azért is igényelheti jogosan tőlünk azt az óriási dolgot, hogy teljes szívünkből, teljes lelkünkből és minden erőnkből szeressük Őt, mert egyetlen Fiát, Jézus Krisztust áldozta föl engesztelő áldozatul értünk, hogy megmentsen minket az életünk elvesztésétől. Ahogy János apostol fogalmaz: „Szeressük Őt, mert Ő előbb szeretett minket!” (1Jn 4:19)

Egy lelkileg is felnőtt ember tehát ezeket a parancsokat már nem azért tartja meg, mert kell, mert fél a büntetéstől, hanem azért, mert viszontszereti Istent. Nem félelemből, hanem szeretetből. Ez az oka annak, hogy a Tízparancsolat nem egy paranccsal kezdődik, hanem ezzel: „Én megszabadítottalak téged a rabszolgaság házából.” Először Isten fejezte ki a szeretetét, mi csak utána kezdjük el viszontszeretni. Ezután a parancsolatok már nem törvények számunkra, hanem útmutatások – a héber tóra szó, melyet törvénynek szoktak fordítani, egészen pontosan útmutatást jelent –, amelyeket nem kényszer alatt, hanem szívünkből, szabadon, saját benső döntésünkből követünk; legalábbis ha szellemileg-lelkileg felnőttünk. De legyünk ebben is őszinték: inkább a kamaszkorban járunk még, félúton a gyermekkor és a felnőttkor között, ennek minden serdülőkori válságával. Ezért, miközben az őszintén hívők már elsősorban szívből, szabadon szeretik Őt, mégis szükségük van az istenfélelemre is, még meglévő rossz hajlamaik miatt.
Az első és legfontosabb tehát Isten iránti teljes szeretetünkhöz: ne legyenek idegen isteneink előtte! 

De mi az, hogy „idegen isten”? Régen – és ma is még több civilizációban – az emberek valóban istenként imádtak különböző lényeket. Sőt ma visszatérni látszik ez a szokás nyugati civilizációnkba is, teret hódítanak a távol-keleti sokistenhívő vallások vagy a taoizmus, a buddhizmus és hasonlók. Sőt mindig is lappangva éltek a vallásos világ kultuszaiban itt Európában is idegen istenek. A többistenhívő vallásokban megvan a maga istene a szerelemnek, a termékenységnek, a pénznek, a hírnévnek és sorolhatnánk. Egyes keleti vallásokban több millió istenséget tartanak számon és imádnak az emberek. Modern, szekularizált nyugati civilizációnkban a legtöbb ember már nem imádja ezeket a lényeket, Afroditét, Baált, Istárt, Dianát és a többieket. De azért egy pillanatig se gondolja valaki azt, hogy nekünk nincsenek idegen isteneink! Hiszen az emberek többsége azokat a dolgokat, amelyeket ezek szimbolizáltak, a pénzt, a vagyonosodást, a hírnevet vagy a szerelmet, a munkát vagy a családot, a gyermekét vagy a szórakozását továbbra is az egyetlen Isten elé helyezi értékrendjében.
Ha őszintén meg akarjuk állapítani magunkról, túl minden öncsaláson, hogy kicsoda vagy micsoda is valójában a mi istenünk, kérdezzük meg magunktól: Miért élek? Mi az életem értelme? Mi a döntő tényező nagy és kis döntéseim meghozatalában? Mi az erőm forrása, ahová ha fordulok, újra erőt nyerek? Mi a legfontosabb számomra az életben?

És feleljünk őszintén legalább önmagunknak! Amit e kérdésekre válaszolunk, az valójában az istenünk! Aki a munkájáért él, annak az az istene. Rengeteg munkaimádó ember van. Aki számára a meggazdagodás, jó megélhetés a legfontosabb, annak az az istene. Kultúránkban ma szintén jellemző istenség a szerelem imádása, mely némelyeknél mindent fölülír, néha képesek mindent fölrúgni miatta. Hasonló a pénz, valamint az emberek elismerésének, vagyis a hírnévnek a hajszolása: a sztárkultusz. És van, akinek az idegen istene egyszerűen önmaga. Vagy egy másik ember. 

Az embernek még olyan pozitív értékek, mint a hivatása, családja, gyermekei, hazája, tudása stb. is válhatnak idegen isteneivé, ha ők válnak élete értelmévé, mozgatórugójává, erőforrásává. Sok vallásos ember is észrevétlenül ezeket helyezi élete középpontjába, és bár hisz Istenben, de Őt tekinti eszköznek ezekhez, nem pedig fordítva! Vagyis alárendeli Istent saját céljainak, értékeinek. A parancs héber szövege így is fordítható: „Ne legyenek idegen isteneid személyem fölött!” Nem Isten van a céljainkért, hanem fordítva. Ő nem eszköz, nem használati tárgy, nem is a szolgánk. Ha annak tekintjük, nem tudjuk teljes szívünkből, teljes lelkünkből, teljes elménkből és minden erőnkből szeretni.
(A szerző teológus. A fenti cikk az ATV Nem csak kenyérrel él… című műsorában február 18-án elhangzott előadás szerkesztett változata.)

 Forrás:www.hetek.hu

Tóth Ibolya-Elrepülnék már 2002.

Tóth Ibolya-Érintés 2002

Stefano köszönöm jézus

Stefano köszönöm jézus

Pintér Béla-Szeret-nem szeret

A Szentlélek felhatalmazásával - Paul Washer (Hungarian)

A Szentlélek felhatalmazásával - Paul Washer (Hungarian)

Csodás Istendicsőítő zene Kongóból: Mimi Mavatiku: Yawhe

Vonulj vissza és tölts időt Istennel - Paul Washer (Hungarian)

Kenneth E. Hagin: Gyógyító kenet – részlet

http://kereszteny-konyvek.hu/kenneth-e-hagin-gyogyito-kenet-reszlet/

Amint látjuk, bizonyos dolgok mozgásba hozzák a kenetet, más dolgok pedig – így a hitetlenség – meggátolják a működését. A kenet nem automatikusan működik.
 

Reagálnunk kell a kenetre ahhoz, hogy hasznát lássuk

Az emberek gyakran úgy vélik: „Nos, ha a Szent Szellem tenni akar valamit, hát meg is teszi”. Ez azonban nem így van. Az embernek reagálnia kell a Szent Szellemre.

János evangéliumának 6:44. verse szerint Jézus azt mondta: „Senki sem jöhet hozzám, csak ha az Atya vonzza, aki engem is küldött…”. Az Atya pedig ezt a Szent Szellem segítségével teszi. meg.

A Szent Szellem jelen lehet például egy templomi istentiszteleten és az Atyához vonzhatja a bűnösöket. A Szent Szellem azonban Ám Ő? senkit nem ragad meg a hajánál fogva, hogy odavonszolja az oltárhoz. A bűnösnek magának kell reagálnia a Szent Szellemre.

Az embernek megvan a maga szerepe: válaszolnia kell Isten Szellemének érintésére, azaz a kenetre. A gyógyító kenet jelen lehet, hogy segítsen valakin, ám ha az nem reagál, akkor a kenet csak ott van, de hatástalan, legalábbis arra az illetőre nézve.

Csiszér Laci: Jézus, Neved oly csodálatos

Ige az üres ház sorsáról

 „Mikor a tisztátalan [gonosz] szellem kimegy az emberből, víz nélkül való helyeken jár [száraz sivár helyeken vándorol, és bolyong], nyugalmat [felüdülést, csillapodást] keresvén; és mikor nem talál, ezt mondja: Visszatérek az én házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén [amikor visszamegy], kisöpörve és felékesítve [kicsinosítva, rendbe hozva, és feldíszítve] találja azt. Akkor [tüstént elsiet, és útra kél, és] elmegy, és maga mellé vesz más hét szellemet, magánál gonoszabbakat, és [és ezek mind] bemenvén ott lakoznak [behatolnak, letelepednek, és ott élnek]; és annak az embernek utolsó [vagyis az utóbbi] állapota gonoszabb [és rosszabb, nyomorúságosabb, nehezebb, veszélyesebb] lesz az elsőnél [a korábbi állapotánál]” (Luk. 11,24-26)

Máté bizonyságtétele így hangzik az Úr Jézus kijelentéséről, amelyet a szándékosan hitetlen zsidóknak mond: „Mikor pedig a tisztátalan [gonosz, szentségtelen] szellem kimegy az emberből, víz nélkül való [sivár; száraz] helyeken jár [bolyong; vándorol], nyugalmat [csillapodást] keresve, és nem talál: Akkor ezt mondja: Visszatérek az én [elhagyott] házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén, üresen [gazdátlanul], kisöpörve és fölékesítve [sőt feldíszítve] találja azt. Akkor [nyomban] elmegy [elsiet] és vesz maga mellé más hét szellemet, gonoszabbakat ő magánál, és [mind] bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek [sorsa pedig rosszabbra fordul], utolsó [későbbi] állapota gonoszabb [rosszabb] lesz az elsőnél [mint az előző volt]. Így lesz [hasonló sors vár; ez történik majd] ezzel a gonosz nemzetséggel [nemzedékkel] is” (Mát. 12,43-45).

Ez a rosszabb állapot lehet súlyos, vagy gyógyíthatatlan betegség is, erről így beszél Isten igéje: Az Úr Jézus meggyógyítja a Bethesda (jelentése: a kegyelem, a könyörület, az irgalmasság háza) tavánál 38 éve betegen fekvő embert. És egyben nyilvánvalóvá teszi a betegség okát: „Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod (hogy valami rosszabb ne történjék veled)!” (Ján. 5,14).

Ezért Péter apostol így figyelmezteti a mindenkori hívőket: „Józanok (Isten Igéje szerint gondolkodók) legyetek, vigyázzatok (éberek legyetek figyeljetek). Mert a ti ellenségetek, az ördög (vádló, rágalmazó, sátán), mint ordító oroszlán szerte (körül)jár (kószál mindenütt), keresvén, kit elnyeljen” (1Pét 5:8).

                                                                                         

És hogy soha ne maradjon üres a házatok, azért: „Mint most született csecsemők, a tiszta (csalárdságtól mentes, szellemi) hamisítatlan (megtéveszthetetlen) tej (Isten igéje) után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek. (az üdvösségre, amíg majd megmenekültök)” (1Pét 2:2)

Ige: Oldás és kötés

Máté bizonyságtétele az Úr Jézus kijelentéséről: „Avagy mi módon [hogyan] mehet [törhet] be valaki a hatalmasnak [az erősnek] házába és rabolhatja el annak kincseit [javait; vagyonát; holmiját], hanemha megkötözi előbb a hatalmast [azt az erőst] és akkor rabolja [foszthatja] ki annak házát?” (Mát. 12,29)^.

Mert bizony: „Nem rabolhatja el [nem foszthatja ki, nem dúlhatja fel] senki az erősnek [az erős harcosnak, a hatalmasnak] kincseit [javait, vagyonát, holmiját], bemenvén [nem hatolhat be, és nem törhet be] annak házába, hanemha elébb az erőset [az erős vitézt] megkötözi, és azután rabolja [foszthatja] ki annak házát.” (Márk. 3,27).

A prófétán keresztül így szól a Megváltó: „Elvétethetik-é a préda az erőstől (el lehet-e venni a zsákmányt a hőstől), és megszabadulhatnak-e az igazak foglyai (megmenekülhetnek-e a foglyok az erőszakostól)? Igen, így szól az Úr, az erőstől (a hőstől) elvétetnek a foglyok is, és megszabadul (megmenekül) a kegyetlen (az erőszakos) zsákmánya, és háborgatóidat én háborítom meg (perlőiddel én fogok perelni), és én tartom (én szabadítom) meg fiaidat. És etetem nyomorgatóiddal (elnyomóiddal) az önnön húsokat, és mint a musttól, vérüktől megrészegednek, és megtudja minden (hús)test (mindenki), hogy én vagyok az Úr; megtartód (a te szabadítód) és megváltód, Jákóbnak erős Istene!” (Ésa. 49,24-26)^.

És a golgotai kínoszlopon ez megtörtént, mert az Úr Jézus: „Lefegyverezte a fejedelemségeket és a hatalmasságokat, őket bátran mutogatta (és nyilvánosan megszégyenítette), diadalt vévén (diadalmaskodott) rajtok abban (Krisztusban)” (Kol. 2,15).

 Mert: „Aki a bűnt cselekszi, az ördögből van; mert az ördög kezdettől fogva bűnben leledzik. Azért jelent meg az Istennek Fia, hogy az ördög munkáit lerontsa” (1 Ján. 3,8).

Az Úr Jézus felhatalmazása szerint, a munkát folytatni kell az Ő testének, vagyis a kihívottak gyülekezetének: „Bizony mondom néktek: Amit megköttök a földön, a mennyben is kötve lészen; és amit (fel)megoldotok a földön, a mennyben is oldva lészen” (Mát. 18,18)

Ige: Az Úr Jézus küld át a "másik" partra

 „És azonnal [sürgette, és] kényszerítette tanítványait, hogy hajóba szálljanak, és menjenek át előre a túlsó partra Bethsaida [jelentése: halászat háza] felé, amíg Ő a sokaságot [a tömeget] elbocsátja. Minekutána pedig elbocsátotta őket, felméne a hegyre imádkozni. És mikor beesteledék, a hajó a tenger közepén vala, Ő pedig egymaga [vagyis egyedül] a szárazon [a parton, a szárazföldön]. És látá őket, amint vesződnek [és küszködnek, kínlódnak] az evezéssel; mert a szél szembe fú vala velük [mert ellenszelük volt]; és az éj negyedik szakában [a negyedik éjszakai őrváltás idején, vagyis hajnali háromkor] hozzájuk méne a tengeren járva; és el akar vala haladni mellettük.  

Azok pedig látván Őt a tengeren járni, kísértetnek vélték [kísértetnek gondolták], és felkiáltanak; Mert mindnyájan látják vala Őt és megrémülének [megrettentek, és nyugtalanság fogta el őket]. De Ő azonnal megszólítá őket, és monda nékik: Bízzatok; én vagyok, ne féljetek. Ekkor beméne [vagyis beszállt] hozzájuk, a hajóba, és elállt a szél; ők pedig magukban szerfölött álmélkodnak [és meghökkentek, megdöbbentek] és csodálkoznak vala [úgyhogy egészen magukon kívül voltak; (extázisban / önkívületben kerültek]” (Márk. 6,45-51)

Mert Ő az, akiről így hangzik a prófécia: „Ezek látták az Úrnak dolgait (tetteit), és az ő csodáit a mélységben (a mélységes tengeren). Szólott ugyanis és szélvészt támaszt (és szavára forgószél támadt), amely felduzzasztá a habokat (és fölemelték őket a hullámok). Az égig emelkednek, a fenékig süllyednek (majd a mélybe, a feneketlen mélységbe zuhantak); lelkük (vagyis: egész lényük) elolvadt az ínségben (és kétségbeestek a veszedelemben).

Szédültek (és imbolyogtak) és tántorgának, mint a részeg, és minden bölcsességüknek esze vész vala (és bölcsességük egészen odalett). De az Úrhoz kiáltanak az ő szorultságukban (az ő nyomorúságukban), és sanyarúságukból (és szorongattatásból, a gyötrelemből) kivezeti őket (és kiszabadította őket szorult helyzetükből). Megállítá a szélvészt, hogy csillapodjék (és lecsendesítette a vihart), és megcsendesedtek a habok (elcsitultak a hullámok). És örültek (amikor azok elsimultak) hogy lecsillapodtak vala, és vezérli őket az ő kívánságuknak partjára (vagyis a kívánt kikötőbe vezette őket)” (Zsolt. 107,24-30)

Hiszen Ő az: „Aki egymaga feszítette ki az egeket, és a tenger hullámain tapos (és a tenger hullámhegyein lépdel)” (Jób. 9,8)

Hát: „Uram, Seregeknek Istene! Kicsoda olyan erős, mint te vagy Uram? És a te hűséges voltod körülvesz téged. Te uralkodol a tengernek kevélységén (a dühöngő tengeren); mikor az ő habjai felemelkednek (és ha hullámai tornyosulnak), te csendesíted le azokat” (Zsolt. 89,9-10)

42-43 ZSOLTÁR

Följebb minden hatalomnál

Spurgeon idézetek

"A tények korszakában a szent élet a legjobb érv Isten mellett..." (Carlyle Thomas)

Imádság: Cselekvő hit kérése

Uram! Cselekvő hitet kérek tőled, nem csak elméletben óhajtok hívő lenni, hanem egész életvitelemben is! Köszönöm, hogy meghallgatsz! Ámen

A nap gondolata:

Arimatriai József és Nikodémus Jézus sírjánál találtak egymásra.

Napi Ige és gondolat: Hit - cselekedetek

 "Ha egy férfi- vagy nőtestvérünknek nincs ruhája, és nincs meg a mindennapi kenyere, valaki pedig ezt mondja nekik közületek: Menjetek el békességgel, melegedjetek meg, és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik, amire a testnek szüksége van, mit használ az?" (Jak2,15-16)

A hit több annál, amit érzünk. Sokan összetévesztik az érzelmeket és érzéseket a hittel. Elmennek gyülekezetbe, érzelmileg megindulnak, ihletettek és stimuláltak lesznek. Azonban, ez nem jelenti azt, hogy hitben is járnak.

A Biblia azt állítja, a hit az valami, amit teszünk, nemcsak amit érzünk. Más szavakkal, a hit nem puszta érzelmesség. Tegyük fel, kimegyek az utcára és látok valakit, aki hajléktalan és szűkölködik. Látom, hogy éhes, fázik, ruhára és hajlékra van szüksége. Vajon nagy hitről tennék tanúságot, ha elsétálnék mellette a következő szavakkal: "Fel a fejjel! Ne aggódj, légy boldog! Érezd jól magad! Mosolyogj!"

Nem kíván nagy hitet ezt tenni. A hit együtt jár az együttérzéssel. A hit szava: "Bármit megteszek, amit tudok, hogy enyhítsek a fájdalmadon". A teljes Újszövetségben azt látjuk, hogy Jézus együttérzéssel megindult az embereken. Jézus megmutatta, hogy a hit gyakorlati dolog. Amikor látunk egy szükséget, teszünk valamit ellene. Nemcsak odavetünk egy gyors "Hát, imádkozok érted"-et. A Biblia azt állítja, hogy hitünket cselekedeteink által tesszük láthatóvá.

(Napi remény)

Fejet hajt a mindenség

Ravasz László: Gondolatok

A bűnt el lehet törölni a Megváltó vérével, és nem lehet eltakarni a vallásosság köpenyével. (Spurgeon) 

Ötven ok, amiért Krisztus szenvedett és meghalt

 http://www.merenyi.baptist.hu/index.php?m=9014

Bevezetés – Krisztus, a keresztre feszítés, és a koncentrációs táborok

1. Hogy magára vegye Isten haragját

 2. Hogy a Mennyei Atya tetszésére tegyen

 3. Hogy engedelmességet tanuljon, és tökéletes legyen

 4. Hogy elérje saját feltámadását a halottak közül

 5. Hogy megmutassa Isten szeretetének és kegyelmének gazdagságát a bűnösök iránt

 6. Hogy megmutassa szeretetét irántunk

 7. Hogy eltörölje a törvény jogos követelését velünk szemben

 8. Hogy váltságul legyen sokak számára

 9. Bűneink bocsánatáért

10. Hogy biztosítsa megigazulásunk alapját

11. Hogy teljessé tegye az engedelmességet, amely a mi  igazságunkká válik

12. Hogy elvegye ítéletünket

13. Hogy érvénytelenné tegye a körülmetélkedést, és minden szertartást, mint a megváltás alapját

14. Hogy hitre juttasson és megtartson a hitben

15. Hogy szentté, feddhetetlenné és tökéletessé tegyen bennünket

16. Hogy tisztává tegye a lelkiismeretünket

17. Hogy megszerezze számunkra mindazt, ami jó nekünk

18. Hogy meggyógyítson az erkölcsi és fizikai betegségből

19. Hogy örök életet ajándékozzon mindazoknak, akik hisznek Őbenne

20. Hogy kimentsen bennünket a jelenlegi gonosz világból

21. Hogy megbékéltessen Istennel

22. Hogy Istenhez vezessen minket

23. Azért, hogy az Ő tulajdonai lehessünk

24. Hogy bizalommal járulhassunk a Szentélyhez

25. Hogy az Istennel való találkozás helyévé legyen a számunkra       

26. Hogy véget vessen az ószövetségi papságnak, és örökkévaló Főpappá legyen

27. Hogy minket megértő, és segítő pappá legyen

28. Hogy megszabadítson az őseinktől eredő hiábavalóságtól

29. Hogy megszabadítson a bűn rabságából

30. Hogy meghalhassunk a bűnnek és az igazságnak éljünk

31. Hogy meghaljunk a törvénynek, és gyümölcsöt teremjünk Istennek

32. Hogy képessé tegyen rá, hogy Krisztusnak éljünk, ne magunknak

33. Hogy az Ő keresztjét tegye minden dicsekedésünk alapjává

34. Hogy képessé tegyen rá, hogy hit által Őbenne éljünk

35. Hogy megadja a házasság legmélyebb értelmét

36. Hogy jó cselekedetekre törekvő népet teremtsen

37. Hogy alázatossága és drága szeretete példájának követésére hívjon minket

38. Hogy a megfeszített követők csapatává tegyen bennünket

39. Hogy megszabadítson a haláltól való félelem rabságából

40. Hogy Ővele legyünk közvetlenül a halál után

41. Hogy biztosítsa feltámadásunkat a halottak közül

42. Hogy lefegyverezze a fejedelemségeket és hatalmasságokat

43. Hogy felszabadítsa Isten erejét az evangéliumban

44. Hogy lerontsa az ellenségeskedést a fajok között

45. Hogy embereket vásároljon minden törzsből és nyelvből, minden nemzetből és népből

46. Hogy összegyűjtse minden juhát az egész világból

47. Hogy megmentsen bennünket az ítélettől

48. Hogy öröme legyen, és örömet szerezzen a mi számunkra is

49. Hogy dicsőséggel és tisztességgel koronáztasson meg

50. Hogy megmutassa, Istennek a legrosszabb gonoszsággal is jó célja van

             

NAPI ÁHÍTAT: C. H. Spurgeon: Az éhezőket megelégíti

http://www.pardi.ro/ahitat/spurgeon/main.php

Mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket" (Zsolt 107,9).

Jó, ha az ember vágyakozik, és annál jobb, minél mélyebbről jön ez a vágyakozás. Az Úr megelégíti lelkünk vágyakozását, akármilyen nagy és mindent átható legyen is az. Legyenek bátran vágyaink, mert az Úr nagylelkűen teljesíteni akarja azokat. Nem jó az olyan lelkiállapot, amelyben elégedettek vagyunk önmagunkkal, és nincsenek kívánságaink. A több kegyelem utáni sóvárgás, és a szavakban ki nem fejezhető gyötrelem nem más, mint a növekedéssel együtt járó szenvedés, ezért csak javunkra szolgál, ha egyre többször érezzük azt.

Áldott Urunk, add, hogy szüntelenül vágyakozzunk a nemes dolgok után, de leginkább a legmagasztosabb dolgok iránt.

Az éhség egyáltalán nem kellemes érzés, de boldogok, akik éheznek és szomjaznak Isten igazságára. Ő az ilyenek éhségét nemcsak némi eledellel csillapítja, hanem teljesen megelégíti az igazán éhezőket. Nem valami hitvány étellel táplálja őket, hanem Urunkhoz méltó nagyszerű eledellel, kegyelmének javaival tölti be őket.

Ezért ne panaszkodj, ha lelked éhezik és sóvárog benned, lásd, a zsoltáros szintén éhezett és vágyakozott Isten dicsőségének meglátására, és az Úr megelégítette. Örömteli hálaadása erről tanúskodik: Adjanak most hálát az Úrnak szeretetéért, az emberekkel tett csodáiért, mert megitatta a szomjazókat, és jól tartotta az éhezőket."

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Freedom- Indiana Bible College IBC

2. rész / Nicky Gumbel: Ki Jézus?

2. rész / Nicky Gumbel: Ki Jézus? from John on Vimeo.

Az Isten szeretet

http://www.hiszed-e.eoldal.hu/cikkek/tortenetek/az-isten-szeretet.html                                         

     Itt áll Önök előtt egy bűnös ember, aki mégis igaz, mert az Úr igaza, mert megigazíttatta.

Kigyógyultam az én jóságomból. Úgy éltem az életem, hogy engedelmes jó gyermekként és tisztességes, Isten parancsolatait betartó felnőttként azt hittem jó úton járok, azt hittem be tudom tartani a betarthatatlant. Minden nap imádkoztam, hordoztam a terheket, amelyeket Isten rám helyezett, nem kérdeztem, hogy mi miért van, elfogadtam. Ám egy napon a fiam azt mondta, szeretne beiratkozni a hittanra, és akkor valami történt bennem. Ez a „jó” szív megnyílt és belé hatolt az Isteni szeretet, amelyet akkor lát meg az ember, amikor az Úr megláttatja. Patakokban folyt a könnyem. Minden mulasztásom elém, hozta az Úr, s közben megmutatta, mennyire szeret. Nem vágott fejbe, csupán ebben a mennyei fényben megláthattam, hogy mennyire bűnös és nyomorult vagyok, és mennyi mulasztás terhel, és mégis Isten szeret engem és az enyéim. Attól a pillanattól kezdve már nem akartam e nélkül a szeretet nélkül élni. Olyan mérhetetlen öröm töltött el, amelyet nem lehet szavakban kifejezni.

      Megláttam mulasztásaim, hogy gyermekeim nem neveltem Isten szeretetére és Isten ismeretére, bár én így nőttem fel.

Isten bűneim, megbocsátotta, de nem törölte el a bűn következményeit. Ez is az Ő hatalmas szeretete, mert meg akarta láttatni milyen nélküle az ember. Azt mondja az ige: „Higgy az Úr Jézus Krisztusban és üdvözülsz, mind te mind a te házad népe.”Ap.csel.16. 31.Ugyan a fiam  használta eszköznek a megtérésemhez, de bűneink következménye az Ő életében is meglátszott. Igaz az Úr. A gimnáziumi évei alatt ital, kábítószer, minden megjelent az életében. Isten kereste a férjem is. Én imádkoztam Ő emberi eszközzel próbálkozott. Az Úr lett a győztes.

Az unokánk születése észre térítette a fiunk. A lányunk egy tisztességesnek induló kapcsolatból belekerült egy házasságtörésbe. A fiú, akivel járt, párhuzamosan járt mással is, akit miután az áldott állapotba került összeházasodtak, amit másoktól tudott meg a lányom. A kapcsolatot nem szakították meg, de minden az Úr előtt volt, mert oda vittem. Amikor kisbabát várt a lányom ettől a férfitől megértettem, hogy Isten parancsolatainak nem lehet félig- meddig engedelmeskedni, csak teljes szívből. Aki  modern keresztyén 2009-ben az  csaló és hazudik magának és másoknak is. Amit Isten bűnnek mondott az ma is bűn. Így van az, hogy a templomba járunk, megvalljuk bűneinket, de nem engedelmeskedünk az Úrnak. Megalázott az Úr, de a szeretete nem múlt el. Adott a lányomnak egy társat és apát a kis unokámnak. Mert a gyermek Isten ajándéka, de a zűrzavar, amit teremtünk magunk körül, az a mi bűnünk következménye. Nem múlik el nyom nélkül gyermekeink életéből, és ott marad unokáink életében is. Mindezek szükségesek ahhoz, hogy Isten igazságát és szeretetét megláthassuk. A csoda, hogy Isten Jézus Krisztuson keresztül lehajol a bűnös emberhez. A csoda az Úr Jézus maga. Aki azt mondja:

   „Én vagyok az út az igazság és az élet” /Ján. 14. 6./Ő az ajtó, akin át az Atyához juthatunk. Isten nemcsak megment, újjá tesz, hanem tanít is életünk körülményein keresztül. Beletesz az Ő izzó kemencéjébe, de soha nem hagy magunkra. „Nem hagylak el, sem el nem távozom tőled. „/Zsid.13. 5./Isten beszél gyermekeivel:

     Nem hagyott el akkor sem, amikor férjem alkoholista élete alatt sokszor rettegve feküdtem ágyamba, vagy gyermekeim mellé. Mindig adott táplálékot akkor is, amikor a havi fizetése a kocsmában kötött ki. Adott türelmet és szeretetet elhordozni  a gyógyulásig őt. 

    Nem hagyott el, amikor munkanélkülivé váltam, mert adott egy másikat, s közben megtapasztalhattam, hogy több km távolságra az Úr visz el és tart meg. Útnak indított, amikor kértem: Azzal a történettel, amikor Jézus a vízen jár és a süllyedő Pétert, felemeli az Úr. Tudtam, amíg ránézek, nem süllyedek el, így tartott meg a betegségem alatt is, amikor az orvosok azt mondták 6 hét, az Úr azt mondta, majd én megmondom mennyi. A miénk az engedelmesség, az övé az út kijelölése.

     Nem hagyott el akkor sem, amikor a férjem a betegségem alatt elhagyott. „Átkozott, aki emberben bízik”. Jer. 17. 5. De megtanította velem  és gyermekeimmel is tanítja ez által, hogy amit Isten egybeszerkesztett, azt ember szét ne válassza! Istennél nincs válás, csak az ember keményszívűsége miatt engedte meg a Mózesi törvény, de azt mondja az Úr: „Gyűlölöm az elválást.” Mal. 2. 17. Istennek van hatalma a házasságokat és az elrontott életeket is meggyógyítani. De a felelősség a miénk. Engedelmesek vagyunk – e?

     Tanít az Úr akkor is megbocsátani, ha nem kérnek bocsánatot, akkor is szeretni, ha nem szeretnek. Ezt az ember nem tudja önmagától, csak Isten Szent Szelleme által. Megértettem az Istennek való engedelmességben nincs megalkuvás, mert abban a pillanatban támad e világ fejedelme. Nem nézhetem a mások bűneit, mert nekem a saját életemmel kell majd Isten színe előtt megállanom. Amíg tart az életem addig van lehetőségem rá. Van egy ének: ”Ma még lehet, ma még szabad, borulj le a kereszt alatt.

„Dicsősség Istennek ezért a megmagyarázhatatlan és érthetetlen szeretetéért, a kegyelemért, az Úr Jézus Krisztusért, az Ő értem és értetek kiontott véréért.

„Boldog ember az, akinek hamissága megbocsáttatott, vétke elfedeztetett.”Zsolt. 32. 1-2

Tudd, mi a feladatod …

http://www.agapenet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=106:tudd-mi-a-feladatod-&catid=46:uezenet-irasok-szivbl&Itemid=153

Egyszer nagy szárazság köszöntött be a pusztán. Először a fű barnult el és sült ki. Aztán a bokrok és a kisebb fák is kihaltak. Nem esett az eső, a frissülést hozó reggeli harmat is elmaradt. Sok állat szomjan halt, mert csak kevésnek volt ereje kimenekülni a sivatagból. A szárazság tovább fokozódott. Még a legerősebb és legidősebb fák is, melyeknek gyökerei mélyen a földbe hatoltak, elvesztették leveleiket. Minden kút és folyó, forrás és tó kiszáradt. Egyetlenegy virág maradt életben, mert egy egészen kicsi forrás pár csepp vizet adott neki.

De a forrás kétségbeesett: „Minden kiszárad, szomjan hal és elpusztul, és én mindezen semmit nem tudok változtatni. Mi értelme van még annak, hogy pár csepp vizet hozzak fel a mélyből a felszínre?” Egy vastag, öreg fa állt a közelben. Hallotta a forrás panaszát, és mielőtt meghalt, ezt mondta neki:

„Senki nem várja tőled, hogy az egész pusztaságot felvirágoztasd. Neked csak az a feladatod, hogy egyetlen egy virágnak életet adj. Semmi több.”

Afrikai mese

Sarokház

 http://reggelidicseret.blogspot.com/search?updated-max=2012-01-19T04:00:00%2B01:00&max-results=7

„Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk. Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk.”

Pál levele a rómaiakhoz 8:16-17

Te is inkább sarokházat örököltél volna, mint apád fájós térdét, vagy a nagymama gyenge hátát, esetleg a szuvasodásra nagyon is hajlamos fogakat, ideges természetet vagy rosszindulatot. Nincs egy gazdag, amerikai nagybácsid, aki rád hagyta volna élete vagyonát, melynek már a kamataiból meg lehetne élni. De nem a mesében vagyunk, hanem a szürke, küzdelmes hétköznapokban. Itt nincs örökség, és ha van is, az sem arról szól, és úgy játszódik le, ahogy te azt elképzelted.

Utódainkra száll a tartozásunk, hibás tulajdonságaink. Génjeinkben tovább örököltetjük rossz jellemvonásainkat, és az ember alap bűnösségét.

De Krisztusban Isten megoldást nyújt neked: egy igazi örökséget! Örökséget, mert kész volt érted feláldozni  életét, hogy te újra az élhess úgy, mint akinek Isten megalkotott: Emberként, az Ő gyermekeként. Egy örök, békés ország örökségét és végenincs életet akar neked adni, ha te is szeretnéd.

Azért ez több mint a sarokház. Mondd, barátom, igényt tartasz az örökségedre?

forrás: reggelidicseret.blogspot.com

KIRK FRANKLIN - MY LIFE, MY LOVE, MY ALL

1. rész / Nicky Gumbel: A kereszténység unalmas, elavult?

1. rész / Nicky Gumbel: A kereszténység unalmas, elavult? from John on Vimeo.

Ige: Arról, aki ismeri az ember szívét

 „Én, az Úr (JHVH=Jahve, az örökkévaló) vagyok az, aki a szívet fürkészem, és a veséket vizsgálom, hogy megfizessek kinek-kinek az ő útjai szerint és cselekedeteinek gyümölcse szerint. (és mindenkivel úgy bánok, ahogyan élete és tetteinek a gyümölcse szerint megérdemli)” (Jer. 17,10).

Dávid így tesz vallást az Úrnak: „Uram, megvizsgáltál engem, és ismersz. Te ismered ülésemet és felkelésemet (vagy ha felállok), messziről érted gondolatomat (messziről is észreveszed szándékomat). Járásomra és fekvésemre ügyelsz (szemmel tartod), minden utamat jól tudod (gondod van minden utamra). Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt (te már pontosan tudod) Uram! Elől és hátul körülzártál engem (minden oldalról körülfogtál), és fölöttem (rajtam) tartod kezedet. Csodálatos előttem e tudás, magasságos (igen magas), nem érthetem azt (nem tudom felfogni)” (Zsolt. 139,1-6). 

„… mert egyedül csak te ismered minden embernek szívét” (1 Kir. 8,39)

Ige: Az Úr Jézus buzdítása

  „… Kérjetek és megadatik néktek; keressetek és találtok; zörgessetek és megnyittatik néktek.

Mert aki kér, mind kap [és elnyer, hozzájut]; és aki keres, talál; és a zörgetőnek megnyittatik.

Melyik atya pedig az közületek, akitől a fia kenyeret kér [kenyér után sóvárog, és vágyakozik], és ő talán követ ád néki? Vagy ha halat, vajon a hal helyett kígyót ád-é néki?

Avagy ha tojást kér [ha tojás után sóvárog, és vágyakozik], vajon skorpiót ád-é néki?

Ha azért ti gonosz [rossz, káros] létetekre [ti, akik rosszak vagytok, akik romlást árasztó életet éltek] tudtok a ti fiaitoknak jó ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle [sóvárogva, és vágyakozva] kérik” (Luk. 11,9-13)

Máté is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről, amit az Övéinek mond: „Kérjetek és (meg)adatik néktek [kapni fogtok]; keressetek és találtok; zörgessetek [kopogtassatok] és megnyittatik néktek [és ajtó nyílik előttetek]. Mert [mindenki] aki kér, mind kap [megnyeri azt, amit kér]; és aki keres, talál [megtalálja, amit keres]; és a zörgetőnek megnyittatik [és aki kopogtat, annak ajtó nyílik].

Avagy ki az az ember közületek [vagy talán van olyan ember közöttetek], aki, ha az ő fia kenyeret kér tőle, [netán] követ ád néki? És ha halat kér, vajon kígyót ad-e néki? Ha azért ti gonosz [romlással teli] létetekre [noha rosszak vagytok] tudtok a ti fiaitoknak [gyermekeiteknek] jó ajándékokat [adományokat] adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei [égi] Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?!” (Mát. 7,7-11).

És hangzik a kijelentés, hogy miért kell először is a Szent Szellemet kérni: „… Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk. [hogy mit imádkozzunk, és hogy azt hogyan kell (helyesen) tennünk, nem tudjuk] de maga a Szellem esedezik [jár közben] miérettünk kimondhatatlan [összefüggéstelen; nem egybefüggő, nem értelmesen elmondott beszéddel] fohászkodásokkal [szavakba nem önthető, emberileg megfoghatatlan sóhajtozásokkal].  

[S Ő], Aki pedig a szíveket vizsgálja, [fürkészi; kutatja] tudja, mi [mit kíván; mire irányul] a Szellem gondolata [elgondolása, törekvése] mert Isten [tetszése; akarata] szerint [Istenhez igazodva] esedezik [jár közben; könyörög; emel szót] a szentekért” (Róm. 8,26-27).

Ezért: „Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Szellem által” (Eféz. 6,18).

Mert: „Akin az Úrnak Szelleme megnyugszik: bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak (erőnek) Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének Szelleme” (Ézs 11:2).

És hogy miért és hogyan kell Őt kérni az Úrtól: „Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja. És megadatik néki (és meg is kapja). De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert aki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához (az olyan, mint a tenger hulláma), amelyet a szél hajt (sodor) és ide s tova hány. Mert ne vélje (ne gondolja tehát) az ilyen ember, hogy kaphat valamit (bármit) az Úrtól; A kétszívű, a minden útjában állhatatlan ember” (Jak. 1,5-8).

Mert a Szent Szellem nélkül: „Kéritek, de nem kapjátok (meg), mert nem jól (rosszul) kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt (csupán élvezeteitekre akarjátok eltékozolni)” (Jak. 4,3). 

Ezért imádkozzatok mindenkor a Szellem által, mert Ő a hit Szelleme is: „És amit könyörgésetekben [imádságotokban hittel] kértek, mindazt meg is kapjátok, ha hisztek [Más fordítás: Meg is fogtok kapni mindent, amit csak hittel imádságban kértek]” (Mát. 21,22).

És az imameghallgatásnak vannak feltételei is:

1. A hit: „Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek (hogy amiért imádkoztok mindazt, amit kértek, már megkaptátok), és meglészen néktek (és meg is adatik nektek). És mikor imádkozva megálltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket” (Márk. 11,12-14.19-25).

2. Az Úr Jézusban való hit, és az Ő nevében való kérés: A tanítványok kérdésére így válaszol az Úr: „Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit kértek majd az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek (tőlem) az én nevemben, én megcselekszem azt” (Ján. 14,12-14).

3. Az Úrban, vagyis a Szent Szellemben való megmaradás: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok (bármit akartok), és meglesz az néktek (és megadatik nektek)” (Ján. 15,-5.7) Hiszen meg van írva: „Az Úr pedig a Szellem” (2Kor 3,17).

4. A szeretet parancsának megcselekvése: „És akármit kérjünk, megnyerjük (megkapjuk) tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekesszük, amik kedvesek előtte. Ez pedig az ő parancsolata, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nékünk (ahogyan erre parancsolatot adott nekünk)” (1 Ján. 3,22-23).

5. Ige ismeret, mert abból ismerjük meg az Ő akaratát: „És ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk (az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti), hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink (hogy már megkaptuk), amelyeket kértünk Őtőle” (1 Ján. 5,14-15).

6. Gyümölcstermő élet: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket (arra), hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek” (Ján. 15,16).

7. Az eltévelyedések megvallása egymásnak: „Valljátok meg bűneiteket (hibás lépéseiteket, botlásaitokat, baklövéseiteket, és melléfogásaitokat) egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok (hogy Isten helyreállítson): mert igen hasznos (és nagy az ereje) az igaznak (a megigazultnak) buzgóságos könyörgése. Hiszen: Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és (amikor buzgó) imádsággal kéré, hogy ne legyen eső, és nem (is) volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig: És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megtermi az ő gyümölcsét” (Jak. 5,16-18).

Ha pedig nem teljesül a kérésünk, az: … A ti hitetlenségetek miatt [kishitűségetek miatt. Mert kevés, gyenge a hitetek]. Mert bizony [igazán] mondom néktek: Ha [csak] akkora [annyi] hitetek volna, mint a mustármag, azt mondanátok ennek a hegynek: Menj innen amoda, és elmenne; és semmi sem volna lehetetlen néktek [számotokra]” (Mát. 17,20).

 Hiszen már Dávid így prófétál: „A szegények (elnyomottak, és nyomorultak) kívánságát meghallgatod, oh Uram! Megerősíted szívüket, (feléjük fordítod füledet, és) füleiddel figyelmezel” (Zsolt. 10,17).

Mert: „Az Úr szemei az igazakon vannak (akiket Ő megigazultnak nyilvánított), és az ő fülei azoknak kiáltásán (Az ÚR szeme látja az igazakat (a megigazultakat), füle meghallja kiáltásukat)” (Zsolt. 34,16).

 És: „Közel van az Úr minden őt hívóhoz; mindenkihez, aki hűséggel (őszintén) hívja őt. Beteljesíti az őt félőknek kívánságát; kiáltásukat meghallgatja és megsegíti őket” (Zsolt. 145,18-19).

Bizony: „… az igazaknak (a megigazultaknak) … könyörgését (imádságát) meghallgatja” (Péld. 15,29).

Jeremiás is erről prófétál: „ Ha segítségül hívtok, és állhatatosan imádkoztok hozzám, akkor meghallgatlak benneteket. És kerestek engem és megtaláltok, mert teljes szívetekből kerestek engem. És megtaláltok engem, azt mondja az Úr, (jóra fordítom sorsotokat) és visszahozlak a fogságból, és összegyűjtlek titeket minden nemzet közül és mindama helyekről, ahová kiűztelek titeket, azt mondja az Úr, és visszahozlak e helyre, a honnan számkivetettelek titeket” (Jer. 29,12-14).

És visszaviszi az Úr az embert az édenbe, ahonnan kiűzte: „És kiűzé az embert, és oda helyezteté az Éden kertjének keleti oldala felől a Kerubokat és a villogó pallos lángját, hogy őrizzék az élet fájának útját” (1 Móz. 3,24).

 Mert azt mondja az Úr: „Én az engem szeretőket szeretem, és akik engem szorgalmasan keresnek, megtalálnak” (Péld. 8,17)

Ige: A szentek összegyűjtéséről

 Pál apostol a szentek egybegyűjtéséről így ír: „Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával (igéjével), hogy mi, akik élünk, akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak ((koimaó): inkább az alvás állapotára utaló szó). Mert maga az Úr riadóval, arkangyal (főangyal) szózatával és isteni harsonával leszáll (alászáll) az égből (mennyből): és feltámadnak először akik meghaltak volt a Krisztusban; Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe (az Úr fogadására) a levegőbe; és ekképpen (így) mindenkor az Úrral leszünk. Annakokáért vigasztaljátok egymást e beszédekkel (igékkel)” (1 Thess. 4,15-18)

Ézsaiás prófétán keresztül már figyelmeztet a Szent Szellem: „Mert ímé, az Úr eljő tűzben, s mint forgószél az ő szekerei (harci kocsijai gyorsak, mint a forgószél), hogy megfizesse búsulásában az Ő haragját (rájuk zúdítja lángoló haragját), és megfeddését (fenyítését) sebesen égő lánggal (és lángoló tűzben). Mert az Úr tűzzel ítél és kardjával minden (hús)testet (kardja mindenkit elér), és sokan lesznek az Úrtól megöltek” (Ésa. 66,15-16).

A kard – amivel ítél az Úr – az Ő Igéje: Nem olyan-e az én igém, mint a tűz? Azt mondja az Úr, (vagy) mint a sziklazúzó pöröly?” (Jer. 23,29)

„Mert az Istennek beszéde (igéje) élő és ható (élő energia), és élesebb minden kétélű fegyvernél (kardnál), és elhat a szívnek és léleknek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig (és áthatol az elme és a lélek, az ízületek és a velők szétválásáig), és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait (szándékait)” (Zsid. 4,12)

 Ezzel a kardal tud minden hívő is győzni, ezért: „… fölvegyétek, … a Szellemnek kardját, amely az Isten beszéde (Igéje)” (Eféz. 6,17)

A bőjtről

Napi remény: Az imádkozás

 A remény pedig nem engedi, hogy megszégyenüljünk. (Róm 5:5 Káldi ford.)

4 mód, ahogy imádkozhatsz a barátaidért és a családodért

"...azt halljam rólatok, hogy megálltok egy Lélekben, egy szívvel, együtt küzdve az evangélium hitéért." (Fil.1:27)

Itt van 4 mód, hogyan imádkozhatsz a barátaidért és a családodért:

1. Imádkozz, hogy nyíljon alkalom rá, mikor beszélhetsz nekik Jézusról (Kol.4:3). Kérd Istent, hogy adjon neked lehetőséget rá, hogy beszélhess másoknak Krisztusról és hívd meg őket egy kiscsoportba. Isten komolyan fog venni és megválaszolja az imádat!

2. Imádkozz, hogy Isten készítse a szíveket. Rick pásztor azt szokta mondani: "Tudjátok hogy Isten hogy puhítja a szíveket néha? Esőt küld!" Minden alkalommal, mikor látsz valakit, akinek épp viharos az élete, tudd, hogy Isten most puhítja a szívét.

3. Imádkozz, hogy Isten terhelje a szívedet. Kérd Istent, hogy lágyítsa meg a szívedet kifejezetten egy ember vagy egy csoport által. Terhelje rád a felelősséget irántuk.

4. Imádkozz, hogy Isten Igéje egyszerűen szálljon fel. Imádkozz, "hogy terjedjen az Úr igéje, és dicsőítsék" (2 Thessz. 3:1). Ahogy a korai keresztények tették.

(Daily Hope by Jon Walker, 2011.09.06.)

Imádság: A család szeretetéért

Uram! Tudom, hogy fontos a munka életemben, különösen, ha még van egészségem annak végzésére, de a családomat szeretni, velük törődni helyettem senki nem fog. Amit rajtam keresztül akarsz adni életükbe, azt nem szabad elhanyagolnom! Segíts ennek meglátására és megélésére! Ámen

Jöjjetek örvendezzünl.

Jehova Jire gondviselőm.

Piknik

A lelkész hatéves kisfia olyan rosszcsont volt egész héten, hogy az anyukája úgy döntött büntetésként nem engedi el a következő heti iskolai piknikre.

Aztán, mikor elérkezett a nap, az anyuka úgy érezte, hogy túl szigorú volt, megenyhült, és megengedte a fiának, hogy mégis elmenjen a piknikre. A kisfiú reakciója viszont nagyon meglepő volt: nem várt módon szomorú és boldogtalan lett a hír hallatán.

"Mi a baj? Azt gondoltam nagyon örülni fogsz, hogy mégiscsak mehetsz a piknikre." - mondta az anyuka.

"Már túl késő." - válaszolta a kisfiú. "Egész héten esőért imádkoztam."

forrás: http://www.uzenetek.com/2011/05/piknik.html#ixzz1k5YfgdvV

A nap gondolata:

Ha te magad naponként megengeded az Úrnak, hogy Ő vezessen, a gyermekeid is engedni fogják, hogy te vezesd őket.

Ravasz László: gondolatok

 Az imádság lényege nem abban van, hogy Istenből óhajtunk valamit, hanem abban, hogy szívünket megnyitjuk Isten előtt. Beszélünk és állandóan érintkezünk Vele.

Napi Ige és gondolat

Férfiak! Úgy szeressétek feleségeteket, ahogyan Krisztus is szerette az egyházat, és önmagát adta érte. (Efezus 5:25)

Házastársunk, családtagjaink szeretete. Mit jelent ez nekünk? Mennyire gyakoroljuk? Az alábbi sorok bizonyosan sokak előtt ismeretesek, de nagyon tanulságosak:

Tudatában vagy annak, hogy holnap, ha meghalnál, a közösség, amelynek dolgozol, könnyedén, egyik napról a másikra képes más valakivel helyettesíteni Téged? A család azonban, amelyet elhanyagolsz, többé-kevésbé érezné hiányodat mindig a további életében. Soha nem felejtenének el ellentétben a munkahelyeddel, ahol 5 év múlva már azt se tudnák szemüveges voltál, vagy sem, túlóráztál ezerrel vagy sem...

És mégis egyre jobban és jobban belemerülünk a munkánkba ahelyett, hogy a családunknak szentelnénk több időt... Hát nem butaság ez? Mit gondolsz? Mi rejtőzik e gondolatok mögött?  Tudod mit is jelent a CSALÁD (FAMILY) szó? FAMILY - (F)ather (A)nd (M)other (I) (L)ove (Y)ou…

Lenn a völgyekben.

Napi gondolat

A hétköznapi ember és a harcos között az az alapvető különbség, hogy a harcos mindenben kihívást lát, míg a hétköznapi ember mindent áldásnak vagy átoknak tekint. (Don Juan) 

Morzsák az élet kenyeréből: Összegyűjtötte: Vida Sándor

Minden gyülekezetnek kaszárnyának kellene lennie –, sajnos legtöbb esetben kórház. 

Mert te szerettél engem

http://www.agapenet.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=109:mert-te-szerettel-engem&catid=46:uezenet-irasok-szivbl&Itemid=153

 

Azért, mert mindig mellettem álltál,
azért az igazságért, amit látni engedtél nekem,
mindazért az örömért, amit életembe hoztál,
azokért a rossz dolgokért, amelyeket megigazítottál,
minden álomért, amelyet megvalósítottál,
minden szeretetért, amit benned találtam,
én hálás gyermeked leszek.

Te vagy, aki felsegítettél, és soha nem engedtél elesni.
Te vagy, ki mindezeken át megláttál engem.
Te voltál erőm, mikor gyenge voltam,
te voltál hangom, mikor nem tudtam beszélni,
te voltál szemem, mikor nem láttam,
megláttad bennem a jobbik részt,
felemeltél, mikor lent voltam,
hitet adtál, mert hittél,
minden, ami vagyok,
az azért van, mert te szerettél.

Szárnyakat adtál, és repülni segítettél,
megfogtad a kezemet, hogy elérhessem az eget,
mikor elvesztettem a hitem, te visszaadtad,
azt mondtad, egy csillag sem elérhetetlen,
mellettem álltál, s én erősen álltam,
enyém volt a szereteted, enyém volt hát minden,
hálás vagyok minden napért, amelyet adtál,
áldott vagyok, mert te szeretsz engem!

Te mindig ott voltál nekem,
az a lenge szellő, amely felkarolt engem,
szereteted, mint a fény, mely fényt hozott a sötétben,
te voltál, aki megihletett,
te voltál az igazság a hazugságok között,
a világ egy jobb hely lett: mert szerettél engem.

Minden, ami vagyok, azért lehettem,
mert te szerettél engem.

Aforizmák

Azt mondod kétségbe estél? Örülj neki, hogy nem háromba... vagy többe. (RoB)

C. H. Spurgeon: Gondot visel lépteinkre

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

"Híveinek lábát megőrzi" (1Sám 2,9).

Az út síkos, lábaink gyöngék, de az Úr megőrzi lépteinket. Ha engedelmes hittel átadjuk magunkat neki, és az Övéi leszünk, Ő maga fog vigyázni reánk. Nemcsak angyalainak parancsol, hogy őrizzenek, hanem maga ügyel lépteinkre.

Megóvja lábunkat az eleséstől, hogy be ne szennyezzük ruhánkat, kárt ne valljunk lelkünkben, és ne adjunk okot az ellenségnek a gyalázkodásra.

Megóvja lábunkat a tévelygéstől, hogy ne kövessük a tévtanítást, ostobaságot vagy a világ útját.

Megóvja lábunkat, hogy meg ne dagadjon a fáradtságtól, fel ne horzsolódjék a hosszú és rögös úton.

Megóvja lábunkat a sebesüléstől: cipőnk rézből és vasból lesz, ha kard élén vagy mérges kígyókon taposunk is, hogy meg ne sérüljünk, se mérgezést ne szenvedjünk.

Kiszabadítja lábunkat a tőrből, hogy rosszakaratú és hatalmas ellenségünk csalárdsága be ne fonjon bennünket.

Ilyen ígéret birtokában fussuk meg pályánkat fáradság nélkül, és járjunk félelem nélkül. Az, aki oltalmazza lábunkat, hatalmas erővel teszi azt.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Ne tékozold el az ajándékodat!

http://www.judaoroszlanja.gportal.hu/gindex.php?pg=34687016

 

Sokan tisztában vagyunk az elhívásunkkal és a bennünk lévő szellemi ajándékokkal. Sokan ki is kértük ezt Istentől, mert tudjuk, hogy ez az örökségünk. Megvizsgáltad-e már azt, hogy élsz-e az ajándékoddal, vagy eltékozlod azt, mint a tékozló fiú. Ez a klasszikus igeszakasz megmutathatja számodra, hogy hol is tartasz jelenleg, és hová jutsz, miért vagy éppen abban a helyzetben és pozícióban, mint az életedben, mint a szolgálatodban.  Vagy felelős szolgálóként, - mert kérted az Úrtól a szolgálatot és a benned lévő ajándék működését, - megtettél mindent, vagy legalább 99 százalékban.

 Használtad e az ajándékodat ott ahol vagy,akkor amikor az Úr mondta és azt amit az Úr mondott?

A tékozló fiú esetét a legtöbb esetben a megtérőknek tanítják a kezdet kezdetén, vagy később olyanoknak, akik elfordulnak az Úrtól, vagy megbotlanak, és bűnbe esnek. De ez az ige azokra is ugyan olyan mértékben vonatkozik, akik kikérték az Úrtól a szellemi örökségüket, ajándékukat és nem élnek azzal, nem állnak bele és közben panaszkodnak, hogy valamiért nem működnek a dolgok, vagy nincsenek áldás alatt, vagy azon a helyen, pozícióban ahol a szellemi javak alapján lennie kéne.

Hány dolgot hallgattál el megtérésed óta abból, amit Istentől kaptál, megosztottad-e másokkal, megcselekedted-e azokat, amit Isten mondott neked, kihirdetted-e azokat. Amit Isten ránk bízott azt épülésünkre és mások építésére adta. Vizsgáld meg, hogy vissza kell e térned az Atyához bűnbánattal ezek miatt? Okozhattak-e ezek a bűnök szorult helyzetet, hanyatlást, ítéletet az életedben, vagy szolgálatodban. Engedted-e, hogy befolyásoljon a világ, vagy az emberek véleménye, megítélése vagy a hétköznapok eseményei, dolgai. Ha az Úr rád bízott valamit, vagy valakit, ill. valakiket, beteljesítetted-e azt a megbízatást, vagy éppen a saját fejed, kívánságaid, tetszésed szerint jártál el?

 Ott vagy-e a hét minden napján, ahol az Úr látni akar, ahogy az Ő eredeti tervében van? Sok tékozló fiú csak akkor jön rá ezekre, ha már nem halja az Úr hangját, a körülményeik elviselhetetlenné válnak, nem érti miért nem kap válaszokat kérdéseire, miért maradnak el az áldások, miért kell még mindig izzadsággal szerzett kenyeret ennie. Olyan lett  benne az ajándék, mint az ízetlenné vált só, a megposhadt víz, az elhalt csírájú mag, a megavasodott olaj, vagy kialudt tűz.

 Isten azokat tartja meg szolgálatában, ill. helyezi szolgálatba, akik ezekben is, mint bűnbánó, megtérő fiú vissza tudnak térni az Atyához.      

Such Attila

2011-11-20

KIRK FRANKLIN - HOSANA

Áldott légy Uram