2012. január 16.

A beszédről


Amit kimondasz, az a hited tükörképe. A negatív dolgok megvallásával kizárod Istent az életedből, és az ördögöt engeded be, a betegségekkel és fájdalmakkal együtt.

Kezdj el figyelni arra, mi az amit kimondasz, és mi az amit a többiek mondanak. Soha ne felejtsd el: amit valaki kimond, azt hiszi igazán a szívében. Ha rajtakapsz valakit helytelen megvallásokon, ne támadj rögtön rá. Csak figyelj, miket mondanak ki az emberek, miben hisznek a szívükben. Sajnos, meg fogod látni, hogy általában nem a helyes dolgokban hisznek.

Sokszor a keresztények is a helytelen dolgokat vallják meg, mert helytelen, az Igével ellentétes dolgokban hisznek. Tehát a legfontosabb az, hogy miben hiszel. A hitedet Isten Igéjébe kell vetned, mert Isten Igéje az igazság.

A Biblia azt tanítja, hogy újítsuk meg az elménket Isten Igéje alapján. A keresztények többnyire nem kételkednek a Biblia Igéiben, de amikor oda jutnak, hogy megvallást kellene tenniük, akkor egész mást mondanak ki. A feladat nem csupán annyi, hogy meg kell tanulni egy új nyelvet és azt kell beszélni, hanem a hitnek is ott kell lennie mellette.

Egyszer Magyarország északi részén tartottam gyógyító alkalmat. Az ottani református pásztor szervezte az összejövetelt, aki egy szót sem tudott angolul, de tökéletes angolsággal felolvasott egy üdvözlő levelet, mivel angolul szertett volna köszönteni. A keresztények sokszor ugyanezt teszik. Nem a helyes dolgokban hisznek, de megtanulják ezt a fajta "igei" nyelvet. Megtanulják a megvallások nyelvét, mindenhol a helyes és igei dolgokat mondják, mégsem kapnak semmit Istentől, mert nem a szívükből mondják ki. Sok keresztény úgy gondolja: ez egy formula, amelyben beszélni kell. Ez nem egy formula, hanem egy élet.

Ugyanez a helyzet a megvallásokkal is. Kimondhatod a helyes dolgokat, de nem fog működni a számodra, amíg nem a szívedben élő hitből mondod ki. Mert amit hisztek a szívetekben, az sokkal fontosabb, mint amit kimondotok. Ha az ördög nyomást gyakorol rád, meg fogod látni, mi az, amit valójában hiszel a szívedben.

Tény az, hogy Jézus Krisztus már mindent megszerzett a számodra, amire valaha is szükséged lesz az életben. Ha hiszed ezt a szívedben, ki is kell mondanod. Utána válik valósággá az életedben.

Nagyon sok keresztény veszíti el úgy a gyógyulását, hogy miután meggyógyult, a helytelen dolgokat mondja ki és az ördög vissza tudja rá tenni a betegséget. Ezért nagyon figyeljetek arra, amit kimondotok. Ha nem az Ige szerint beszéltek, akkor közelednetek kell Isten Igéjéhez, és el kell mélyednetek benne. Ellenkező esetben e világ istene, az ördög kerít benneteket a hatalmába, e világi rend szerint fogtok gondolkodni és beszélni.

A II. Kor. 5:7 igevers írja: Mert hitben járunk, nem látásban - vagy egy másik fordítás szerint - nem a szemlélésben. Pál apostol itt arról tanít, hogy amíg vándorként élünk e testben, addig távol vagyunk az Úrtól. A Biblia azt tanítja: e földi sátorházunk, vagyis a testünk nem a végleges otthonunk. Itt csak árutazók vagyunk. A Mennyország a végleges otthonunk.

Jézus Krisztus a tanítványoknak búcsúzóul azt mondta: Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek. És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök, és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek. (János 14:2-3.) Örök életű szellemi lények vagyunk, a fizikai testben csak "rövid" ideig élünk. Egyszer mindenkinek szembesülnie kell azzal a ténnyel, hogy e földi ideje lejárt. Pál ezt így fogalmazza meg: kiköltözik a fizikai testéből és elköltözik az Úrhoz. A testünk tehát nem a lényegi valónk.

Jézus elvárja a tanítványaitól, és tőlünk is, hogy hitben járjanak és ne látásban. Más szóval ne az határozza meg a hitünket, amit látunk vagy érzünk. Jó példa erre, amikor Jézus a hitetlen Tamáshoz szólt. Amikor Tamásnak elmondták a többiek, hogy látták a feltámadt Jézust, Tamás így felelt: Ha nem látom az Ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az Ő oldalába, semmiképpen el nem hiszem. (János 20:25.)

Vagyis Tamás nem hitt addig, amíg nem látott, és ujjaival és kezével nem tapinthatta Jézus sebeit. Nézzük meg, hogyan tekint Jézus az ilyen fajta hitetlenségre: Azután, mikor asztalnál ülnek vala, megjelenék magának a tizenegynek, és szemükre hányá az ő hitetlenségüket és keményszívűségüket, hogy azoknak, akik Őt feltámadva látták, nem hittek. (Márk 16:14.)

Jézus a szemükre vetette hitetlenségüket, és azt felelte: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek. (János 20:29.)

2012. január 15.

Ige: A bölcsességről


Az Úr azt kérdezi: „Hol a bölcs? Hol az írástudó? Hol e világnak vitázója? Nemde nem bolondsággá tette-é Isten e világnak bölcsességét? (1 Kor. 1,20)

„Nincs bölcsesség, és nincs értelem, és nincs tanács az Úr ellen.” (Péld. 21,30)

Mert csak: „Őnála van a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem” (Jób. 12,13)

Ige. Az Istenismeretről


„Mert ami az Isten felől tudható [megismerhető, megérthető; nyilvánvaló] nyilván van ő bennük; [és világosan ismerik] mert az Isten megjelentette [nyilvánvalóvá, és láthatóvá tette, sőt kijelentette] nékik.

 Mert ami Istenben láthatatlan tudniillik az ő örökké való hatalma [az Ő ereje ami képessé tesz bármi megtételére] és istensége, a világ teremtésétől fogva az ő alkotásaiból [az Ő műveiből, és munkái értelmes vizsgálata révén] megértetvén megláttatik; [és világosan látszanak, mivel a teremtett dolgokból érzékelhetők] úgy, hogy ők menthetetlenek. [ezért nincs hát mentségük].

Mert bár az Istent megismerték  [és az Ő létezésének tökéletesen tudatában vannak] mindazáltal nem mint Istent dicsőítették őt, sem néki hálákat nem adtak; hanem az ő okoskodásaikban  hiábavalókká  lettek, [belevesztek gondolataikba, és üressé váltak, holtpontra jutottak elgondolásaikkal; bolonddá azaz bálványimádókká váltak] és az ő balgatag [érteni nem akaró, és oktalan] szívük [az ő bensőjük] megsötétedett. [egészen sötétségbe borult, és megvakult].

Magukat bölcseknek vallván, [kérkedtek, és közben] balgatagokká [és oktalanná, bolonddá, és esztelenné] lettek

És az örökkévaló [a halhatatlan] Istennek dicsőségét [fölségét] felcserélték [behelyettesítették, és meghamisították] a mulandó [pusztulásra ítélt, és halandó] embereknek és madaraknak és négylábú állatoknak és csúszó-mászó állatoknak képmásával. [kifaragott ábrázatával; képével]

Ezért Isten szívük (az ő bensőjük) vágya [kívánsága, szenvedélye] szerint kiszolgáltatta [és átadta] őket a tisztátalanságnak, hadd gyalázzák meg [hadd szeplősítsék, és becstelenítsék meg, hadd tegyék gyalázatossá] saját testüket [szómájukat: saját személyüket, teljes lényüket]” (Róm. 1,19-24)

Mert: „nem hagyta magát bizonyság nélkül, mert jótevőtök volt, a mennyből esőt adott nektek és termést hozó időket; bőven adott nektek eledelt és szívbéli örömet” (Csel. 14,17)

Azért: „hogy keressék az Istent, hátha kitapinthatják és megtalálhatják, hiszen nincs is messzire egyikünktől sem; Mert Őbenne élünk, mozgunk és vagyunk… ” (Csel. 17,27-28)

Hiszen: „Az egek beszélik Isten dicsőségét, és kezeinek munkáját hirdeti az égboltozat. Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. Nem olyan szó, sem olyan beszéd, amelynek hangja nem hallható: Szózatuk kihat az egész földre, és a világ végére az ő mondásuk” (Zsolt. 19,2-5)

„Kérdezd csak meg az állatokat, azok is tanítanak, és az égi madarakat, azok is tudósítanak. Vagy elmélkedj a földről, az is tanít, a tenger halai is beszélnek neked. Ki ne tudná mindezekről, hogy az ÚR keze alkotta őket?” (Jób. 12,7-9)

Ige: A korábbi időkről


Korábban a pogányok a maguk választotta úton járhattak: „Ki az elmúlt időkben hagyta a pogányokat mind a maguk útján haladni” (Csel. 14,16)  

És bár: „A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg (vagyis változtassa meg a gondolkozás módját, és forduljon Isten felé)(Csel. 17,30)

Az apostol így figyelmezteti a szenteket: „Ezt mondom annakokáért és bizonyságot teszek az Úrban, hogy ti többé ne járjatok úgy, mint egyéb pogányok is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában. Kik értelmükben meghomályosodtak, elidegenültek az isteni élettől a tudatlanság miatt, mely az ő szívük keménysége miatt van bennük. Kik erkölcsi érzés nélkül, önmagukat a bujálkodásra adták, minden tisztátalanságnak nagy nyereséggel való cselekedésére” (Eféz. 4,17-19)

A megtérés előtti időről így szól Isten Igéje: „Ti abban az időben Krisztus nélkül éltetek, Izráel közösségétől elkülönítve, és mint az ígéret szövetségein kívül álló idegenek, reménység nélkül és Isten nélkül éltetek a világban. Most pedig Krisztus Jézusban ti, akik egykor „távol” voltatok, „közel” kerültetek a Krisztus vére által” (Ef. 2,12-13)

Azért: „Hogy mindenitek szentségben és tisztességben tudja bírni a maga edényét, Nem kívánság gerjedelmével, mint a pogányok, akik nem ismerik az Istent” (1 Thess. 4,4-5)

Kiválasztottál új szívet adtál

Életcseppek



Válogatás C.S.Lewis gondolataiból


Senki nem ismeri fel önmaga rosszaságát, romlottságát óladdig, amíg meg nem próbált jót cselekedni. 

Wommack: Szellemharc vagy szellemi harc?



A szellemi harc nem olyan módon működik, ahogy a legtöbb ember tanítja. Sokan ezt mondják, „A démoni erőknek létezik egy rendszere, amely a városokat uralja. Blokkolhatja az imáidat, megakadályozhatja, hogy Isten elé jussanak. Mivel az Úr valahol az űrben lakik, míg a démoni erők a fizikai atmoszférában, az imáidat át kell rajtuk juttatnod, hogy célba érjenek.”
.
Gondolhatod, hogy ez butaságnak hangzik, de ez valóban egy uralkodó tanítás a Krisztus testében. Az emberek valóban hisznek abban, hogy egy lyukat kell tisztítaniuk a házuk felett és/vagy a városuk felett azért, hogy az imádságaik Istenhez juthassanak. Isten Igéje nem ezt tanítja.
.
Isten Igéje azt tanítja, hogy az Úr minden erejével és dicsőségével a hívőkben lakozik. Nincs arra szükséged, hogy az imádat átjuttasd az atmoszférán, de még a plafonig, vagy az orrodon túl sem kell jutnia. Az ok, amiért meghajtod a fejet ima közben az, hogy rátekints Istenre – mivel Ő a bensődben él.
~~~

Szívemben szól ott belül dalom.

Erő az erőtlenségben


De ő ezt mondta nekem: “Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” Legszívesebben tehát az erőtlenségeimmel dicsekszem, hogy a Krisztus ereje lakozzék bennem. (2 Kor. 12: 9)

Nagyon bízató ez az igevers. A versenyszellem mindenütt fellelhető, a legjobb lenni, a legjobbat nyújtani, nem csak az iskolában, munkában, de a kapcsolatokban is. Nem mintha ez rossz lenne. Csak egyeszerűen nem lehet mindig, mindenütt a legjobb lenni (ez nem jelenti azt, hogy nem kell a legjobbat nyújtani, ami tőlünk telik).

Isten amikor feladatot bíz ránk, ezt nem aszerint teszi elsősorban, hogy mi mit gondolunk magunkról, mire érezzük magunkat képesnek (lásd Mózest, Gedeont), bár Jézus beszél arról, hogy mielőtt belefogsz valamibe jó lenne előtte felszámolni a költségeket, mégis a szuverén és gondviselő Isten útjait sokszor nem értjük. Elhívhat olyan feladatra, amihez nincs elég erőnk – és ez kegyelem. És lehetőség élni Isten ereje által. Nem könnyű. De aki nem kockáztat, az veszít – hallottam egyszer. Nem meggondolatlanságra, felelőtlenségre bíztatok. Bátorításul írtam e néhány sort elsősorban magamnak. Engedelmeskedni Isten felismert vezetésének, akkor is ha úgy tűnik erőm feletti a feladat. Csak így lehet megtapasztalni Isten megtartó erejét.

C. H. Spurgeon: Istenben megnyugodni, nem kapkodni


 
„Csak Istennél csendesül el lelkem, tőle kapok segítséget" (Zsolt 62,2).

Áldott az a helyzet, amelyben tudunk valóban az Úrban, és egyedül csak Őbenne elcsendesülni. Jó lenne ezt tenni ma és mindennap. Megnyugodni és várni az Úr által megszabott időt. Őrá várni a szolgálatban, Benne bízni boldog várakozásban, Előtte imádságban elcsendesülni és lelki nyugalmat találni. Ez a lehető legjobb magatartás, amit mint teremtmények Teremtőnk, mint szolgák Urunk és mint gyermekek Atyánk előtt tanúsíthatunk. Ne próbáljunk parancsolni Istennek, sem szemrehányást tenni neki. Nehogy rosszkedvűek vagy bizalmatlanok legyünk Vele szemben. De ne is meneküljünk sorsunk elől, és ne futkossunk emberekhez segítségért; ez ellentétes volna az Istenben való elcsendesüléssel. Istenben, és csakis Őbenne bízzunk teljes szívből.

Milyen áldott a bizonyosság, mikor tudom, „tőle kapok segítséget". Számíthatok rá. Istentől jön a segítség, és senki mástól. Övé minden dicsőség, mert egyedül Ő tud és Ő fog megszabadítani. Bizonyosan megteszi akkor és úgy, ahogy Ő azt jónak látja. Megszabadít a kétségekből, a szenvedésekből, a rágalmazásokból, és minden szükségünkből. Noha mindennek egyelőre még semmi jelét nem látjuk, ne térjünk el semmiképpen se az Úr akaratának teljesítésétől, hiszen az Úr irántunk való szeretete és hűsége felől semmi kétségünk sem lehet. Nemsokára meglátjuk most még rejtett útjait, ezért dicsőítsük irgalmáért már előre is.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Milyen a Te lelkiismereted?


Egy misszionáriust megkérdezett egy ember: - Mit tegyek, mert egyáltalán nem érzek lelkiismeret furdalást? Kérdéssel felelt a megkérdezett: - Mit érezne ön, ha egy 400kg súlyú szikla zuhanna a magasból önre? - Nem éreznék semmit, mert azonnal szörnyethalnék. – válaszolta ő. - No, látja, kérem, ilyen az ön lelkiismerete is. Már halott, azért nem érez semmit, ezért nem ismeri a bűnmardosást!

Magasztaljátok Őt imádjátok Őt

Ravasz László: Gondolatok


Az igazi imádság olyan, mint a postagalamb: okvetlenül Istenhez talál, mert onnan jött. 

Kenneth E. Hagin: Közönséges ember? Nem!



Én sem szólhattam néktek atyámfiai, mint szellemieknek, hanem mint testieknek, mint a Krisztusban kisdedeknek. Mert még testiek vagytok; mert amikor irigykedés, versengés és visszavonás van köztetek, vajon nem testiek vagytok-é és nem ember szerint jártok-é?
- 1Korinthus 3,1. 3.

Sajnos, a legtöbb keresztény nem engedi, hogy belső embere uralkodjon a külső ember felett. Ehelyett a test uralkodik a belső ember felett, és ettől válnak az emberek testi kereszténnyé. Egy fordítás így adja vissza ezt az igerészt: „test által irányított”, a ‘testi’ helyett. Valóban, azok a testi keresztények, akiket a testük irányít.

„Még testiek vagytok… és nem ember szerint jártok-é?” — mondja Pál a korinthosziaknak. Más szavakkal: úgy éltek, mint akik még nem születtek újjá. Tetszik nekem, ahogy az Amplified Bible fordítja a 3-as verset: „Mert ha még irigység és féltékenység, veszekedés és szakadások vannak köztetek, akkor ugye emberi mérce szerint viselkedtek, úgy, mint azok a közönséges emberek, akik még nem változtak meg?”

Te ne tedd ezt! Ne engedd meg magadnak, hogy úgy élj, mint a közönséges emberek! Úgy élj, mint egy új teremtés, mert az vagy! Határozd el, hogy megengeded a belső embernek a Krisztusban, hogy uralkodjon az egész lényed felett.

Megvallás: Visszautasítom, hogy úgy éljek, mint közönséges ember. Én megváltoztam. Én új teremtés vagyok Krisztusban. Felnövekedem szellemileg. Én — a belső ember — uralkodni fogok az egész lényemen. Szellemi emberként fogok járni. Isten Igéjének a mércéje szerint fogok viselkedni. Szeretetben fogok járni. Hitben fogok járni!

Bob Gass Napi elmélkedés: A bátorítás ereje


„… a kedves beszéd… gyógyulás a testnek.” (Példabeszédek 16:24)

Mindenkinek szüksége van bátorításra. Egyikünk sem ér el semmit egyedül, segítség nélkül. Akik az emberiség történelmében nagy dolgokat vittek végbe, az életükben jelenlévő emberek miatt váltak azzá, akiknek ma ismerjük őket. Láttuk a Narnia Krónikáit és A Gyűrűk Urát. De tudod-e, hogy a szerzőik, C. S. Lewis és J. R. R. Tolkien oxfordi professzorok voltak, és közeli barátok? Minden héten találkoztak, hogy együtt egyenek, beszélgessenek írói törekvéseikről, és felolvassanak egymásnak még kiadatlan munkáikból. Tolkien volt az, aki bátorította a bevallottan ateista Lewist, hogy tanulmányozza a keresztyénséget, és végül elvezette őt a megtérésre. És Lewis volt az, aki bátorította Tolkient, hogy folytassa a regényírást, és keressen kiadót.

Barátságuk és kölcsönös biztatásuk nélkül sohasem született volna meg a 20. század briliáns hitvédelmi írása és a fantasy irodalom egyik legcsodálatosabb darabja. A biztatás mindenkit megváltoztat, legyen akár fiatal, akár idős, sikeres vagy kevésbé sikeres, híres vagy ismeretlen.

Mark Twain azt mondta: „Egyetlen dicséret egy egész hónapra elég, hogy mozgásban tartson”. Egyetlen biztató szó egy tanártól megváltoztathatja egy gyermek életét; egyetlen biztató szó a házastárstól megerősítheti, sőt akár megmentheti a házasságot; egyetlen biztató szó egy vezetőtől valakit arra lelkesíthet, hogy kiaknázza a benne rejlő lehetőségeket.

Zig Ziglar mondja: „Sohasem tudhatod, hogy egyetlen pillanat és néhány őszinte szó mekkora hatással lehet egy életre”. A Biblia azt mondja: „Lépes méz a kedves beszéd: édes a léleknek és gyógyulás a testnek” (Példabeszédek 16:24).


Gyógyfény - Tekintetem a hegyekre emelem (121. zsoltár)

2012. január 14.

Ige: Az üresen hagyott házról (szívről)


Máté bizonyságtétele így hangzik az Úr Jézus kijelentéséről, amelyet azoknak mond, akik hiszenke istenben,  de nem vették a Szent szellemet: „Mikor pedig a tisztátalan [gonosz, szentségtelen] szellem kimegy az emberből, víz nélkül való [sivár; száraz] helyeken jár [bolyong; vándorol], nyugalmat [csillapodást] keresve, és nem talál: Akkor ezt mondja: Visszatérek az én [elhagyott] házamba, ahonnét kijöttem. És oda menvén, üresen [gazdátlanul], kisöpörve és fölékesítve [sőt feldíszítve] találja azt. Akkor [nyomban] elmegy [elsiet] és vesz maga mellé más hét szellemet, gonoszabbakat ő magánál, és [mind] bemenvén, ott lakoznak; és ennek az embernek [sorsa pedig rosszabbra fordul], utolsó [későbbi] állapota gonoszabb [rosszabb] lesz az elsőnél [mint az előző volt]. Így lesz [hasonló sors vár; ez történik majd] ezzel a gonosz nemzetséggel [nemzedékkel] is” (Mát. 12,43-45).

Ez a rosszabb állapot lehet súlyos, vagy gyógyíthatatlan betegség is, erről így beszél Isten igéje: Az Úr Jézus meggyógyítja a Bethesda (jelentése: a kegyelem, a könyörület, az irgalmasság háza) tavánál 38 éve betegen fekvő embert. És egyben nyilvánvalóvá teszi a betegség okát: „Ezek után találkozék vele Jézus a templomban, és monda néki: Ímé meggyógyultál; többé ne vétkezzél, hogy rosszabbul ne legyen dolgod (hogy valami rosszabb ne történjék veled)!” (Ján. 5,14).

Ezért Péter apostol így figyelmezteti a mindenkori hívőket: „Józanok (Isten Igéje szerint gondolkodók) legyetek, vigyázzatok (éberek legyetek figyeljetek). Mert a ti ellenségetek, az ördög (vádló, rágalmazó, sátán), mint ordító oroszlán szerte (körül)jár (kószál mindenütt), keresvén, kit elnyeljen” (1Pét 5:8).

 És hogy soha ne maradjon üres a házatok, azért: „Mint most született csecsemők, a tiszta (csalárdságtól mentes, szellemi) hamisítatlan (megtéveszthetetlen) tej (Isten igéje) után vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek. (az üdvösségre, amíg majd megmenekültök)” (1Pét 2:2)


Ige: Az Úr Jézus kijelentése


Amikor a tanítványok látnak valakit, aki nem jár velük, de az Úr Jézus nevében démonokat űz, el akarják tiltani: „És monda néki Jézus: Ne tiltsátok el: mert aki nincs ellenünk (és ellenetek), mellettünk (és veletek) van” (Luk. 9,50) És Márk is megismétli a kijelentést: „Mert aki nincs ellenünk, (az) mellettünk van” (Márk. 9,40)

Ige: Isten beszédéről


„Mert az Istennek beszéde (Istennek (logosza): igéje) élő és ható (működő, tevékeny, hatékony; élő energia). És élesebb (metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb) minden kétélű fegyvernél (és minden kétélű kardnál). És elhat a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig (Más fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig, felosztásáig, és megosztásáig), és megítéli (vagyis döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (vagyis a szellemi élet központjának) indulatait (és szándékait, gondolatait, nézeteit, véleményét, és gondolkodását)” (Zsid. 4,12).

„És most (ezért) fiaim, hallgassatok engemet (hallgassatok rám), mert boldogok, akik az én útjaimat (megőrzik, és) megtartják. Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok (és ne hanyagoljátok el azt)! Boldog ember, aki hallgat engem (és aki hallgat rám), az én ajtóm előtt virrasztván (és vigyázva) minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert aki (megtalál, és) megnyer engem, (az életet találja meg, és) nyert életet, és szerzett (és nyert) az Úrtól jóakaratot (kegyelmet)” (Péld. 8,32-35).

Az igének pedig megtartói (és cselekvői) legyetek és ne csak hallgatói, (és be ne csapjátok) megcsalván magatokat. Mert ha valaki (csak) hallgatója az igének és nem megtartója (és cselekvője), az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte (ugyan) magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.

De aki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében (Más fordítás: De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete)” (Jak. 1,22-25)

Találd meg istent-Looking for god

J. Meyer Isten írányítása

Ima

37-es ZSOLTÁR.

Spurgeontól gondolatok


Nehéz meghalni azoknak akiknek nincsen Megváltójuk. 

Oswald Chambers: ISTENI ÉLETSZABÁLY



"Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes" (Mt 5,48).

Ezekben a versekben arra buzdít Urunk, hogy legyünk nemeslelkűek az emberek iránt. Szellemi életedben ne vezessenek természetes vonzódásaid. Minden emberben van rokonszenv és ellenszenv, az egyik embert szívleljük, a másikat nem. De ezeket a rokon- és ellenszenveket nem hagyhatjuk uralkodni szellemi életünkben. "Ha a világosságban járunk, amint Ő maga a világosságban van" (1Jn 1,7), Isten olyan emberekkel is közösségbe hoz, akikkel nem rokonszenvezünk.

Urunk nem a jó embert vagy a jó keresztyént állítja elénk példaként, hanem magát Istent. "Legyetek azért tökéletesek, mint a ti mennyei Atyátok tökéletes" - mutasd meg a másiknak, amit Isten mutatott neked. Isten sok alkalmat ad nekünk arra, hogy bebizonyítsuk a mindennapi életben, vajon olyan tökéletesek vagyunk-e, mint mennyei Atyánk? Tanítványnak lenni azt jelenti: teljesen azonosítjuk magunkat Istennek mások iránti érdeklődésével. "Szeressétek egymást, amint én szerettelek titeket" (Jn 13,34).

A keresztyén jellem nem a jó cselekedetekben mutatkozik meg, hanem az Istenhez való hasonlóságban. Ha Isten Szelleme belsőleg átformált, akkor isteni jellemvonások mutatkoznak életedben, nem pedig jó emberi tulajdonságok. Az Istentől való élet úgy jut bennünk kifejezésre, mint Isten élete, nem mint olyan emberi élet, amely megpróbál isteni lenni. A keresztyén embernek az a titka, hogy Isten kegyelme által a természetfeletti természetessé lett benne. Ez a megtapasztalás az élet gyakorlati apróságaiban mutatkozik meg, nemcsak azokban az időkben, amikor zavartalan közösségben vagyok Istennel. Amikor belekerülünk az élet nehézségeibe, csodálkozva vesszük észre, hogy van erőnk azok közepette is egyensúlyban maradni.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

Pintér Béla - Minden áldás

Napi tanítás: Kenneth & Gloria Copeland: Lépd át a hitvonalat



És hitében erős lévén, [Ábrahám] nem tekintett az ő már elhalt testére, mintegy százesztendős lévén, sem Sárának elhalt méhére; az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek.
- Róma 4:19-20
KENNETH

Az elmúlt évek során, amióta hitből élek, megtanultam valamit, ami még a legnehezebb helyzetekben is segít elfogadnom a választ az imáimra. Ezt a hitvonal átlépésének nevezem.

Ha szeretnéd, hogy Isten megtegye a „lehetetlent” az életedben, szükséged van erre a hitvonalra. Szükséged van rá, amikor szilárdan akarsz állni a hitedben, mégis a körülményeid és Isten ígéretei között ingadozol – hol az egyiket, hol a másikat hiszed el.

Ha átléped a hitvonalat, olyan leszel, mint a hívő Ábrahám. Tudod, Ábrahámnak is foglalkoznia kellett a fizikai tényekkel. Tudta, hogy természetes módon nem jöhet valóságba Isten ígérete.

Mégis, az Ige szerint Ábrahám nem tekintett a testére. Más szóval, Ábrahám figyelmen kívül hagyta a látható bizonyságokat, és csak Isten ígéretét hitte el.

Valahol átlépte a hitvonalat.

Visszafordíthatatlan döntést hozott, hogy Isten Igéjével tart. Végérvényesen elkötelezte magát. Úgy döntött, hogy többé nem fordul vissza. És ha valamikor is látni akarjuk, hogy Isten megcselekszi a lehetetlent az életünkben, akkor ugyanezt kell tennünk!

Hogyan húzod meg ezt a hitvonalat?

Kezdd az Igével. Keresd Isten ígéreteit, és tudatosan hidd el, amit mondott, és mond most is az adott szükségedről. Elmélkedj azokon az ígéreteken, amíg hit ébred a szívedben.

Majd húzd meg a hitvonalat. Húzd meg az elmédben és a szívedben. Húzd meg az imaszobád padlóján. Mondd ezt: „Isten előtt, minden jelenlévő angyal előtt, és az ördög orra előtt, átlépem a hitvonalat. Ettől a pillanattól kezdve úgy veszem, hogy ez a dolog elrendeződött. A mai naptól fogva Istennek adom a dicséretet és a dicsőséget Jézus nevében.”

Ettől a pillanattól kezdve úgy beszélj, hogy a csoda, amire vársz, megtörtént. Fordíts hátat a problémáknak, a kétségeknek, és fordulj Jézus felé.

Isten meg fogja tenni a lehetetlent az életedben. Csak merd átlépni a hitvonalat!

Igei olvasmány: Róma 4:13-21

Idézetek


"Isten jóságából egy óra alatt nagyobb eredményt érünk el, mint a magunkéból, egész életünk folyamán" (Aranyszájú szent János)

Napi Remény: Isten kegyelme dolgozik



„Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.”
Efézusi levél 2: 8-9

Isten azt mondja: „Neked adom a kegyelmemet”. Mi a kegyelem? Amikor Isten azt adja meg neked, amire szükséged van, és nem azt, amit érdemelsz. A kegyelem az, amikor Isten azt mondja: „Elveszem a problémádat, és sajátommá teszem azt.” A kegyelem Istennek az a gazdagsága, amit Krisztus költségére adott nekünk.

A Biblia azt mondja: „Mert kegyelemből tartattatok meg, hit által; és ez nem tőletek van: Isten ajándéka ez; Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék.” (Efézusi levél 2: 8-9)

Más szavakkal: senki nem tudja kiérdemelni az utat a mennybe. Nem tudod kimunkálni magadnak. Ez csupán ajándék.

Tudtad, hogy ez az, amiért ajándékot adunk karácsonykor? Mert ez az, amikor az Isten nekünk adta ajándékba a fiát, kegyelemből. Ajándékot adunk, mert Isten a legnagyobb ajándékot adta nekünk karácsonykor.

Tudom, hogy az alapján, ahogy ma kinézek, nem mondanád meg, de három évig vízimentő voltam. Minden vízimentő tudja, hogy senkit sem tud addig megmenteni, amíg a veszélyben lévő önmagát próbálja megmenteni. Ha valaki fuldoklik, és pánikba esve csapkod maga körül, a vízimentő tudja, hogy pár másodpercig vissza kell vonulnia, és megvárnia amíg az illető feladja. Mert ha az alatt próbálod kimenteni amíg önmagáért küzd, akkor téged is a víz alá fog nyomni. Amikor végül feladja és elernyed, akkor köré fonod a kezed, és egyszerűen csak visszaúszol vele a partra. Ez igazából ilyen egyszerű.

Isten meg akar menteni. Jézus Krisztus szeretne megszabadítani a fájdalmaidtól, a szokásaidtól, a csüggedéseidtől. Szeretne megmenteni az ő céljaiért, az ő kegyelméből.  De neked abba kell hagynod azt, hogy magad próbálod megmenteni. Arra van szükséged, hogy elernyedj, elengedd a dolgokat, és hagyd, hogy Isten Isten tegyen.

Daily Hope, 2011. 12. 21. Rick Warren


Megváltva az átoktól


…Reád jönnek mindez átkok és megteljesednek rajtad. […] Hogyha meg nem tartod és nem teljesíted e törvény minden Igéjét […] Mindazt a betegséget és mindazt a csapást is, amelyek nincsenek megírva e törvénynek könyvében, reád rakja az Úr… (5MÓZES 28,15. 58. 61.) Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tétetvén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ. (GALATA 3,13.)

A Biblia azt mondja, hogy minden betegség és testi baj a törvény átka. Az 5Mózes 28-ban a törvény tizenegy betegséget nevez meg a törvény átkaként. Majd a 28,61-ben kijelenti, hogy összességében minden betegség és testi baj a törvény átka.

Krisztus azonban már megváltott minket a törvény átkától! Krisztus nem fog minket megváltani; Ő már megváltott minket. Péter, visszatekintve a golgotai áldozatra azt mondta: „…akinek sebeivel GYÓGYULTATOK meg.” (1Pét. 2,24) Nem meg fogtok gyógyulni, hanem már meggyógyultatok! Isten emlékszik arra, hogy Ő helyezte Jézusra nemcsak mindnyájunk bűneit és vétkeit, hanem a betegségeinket és testi bajainkat is. (Ésa. 53,4. 5.)

Jézus emlékszik, hogy Ő viselte a mi bűneinket és a mi betegségeinket helyettünk. (Mát. 8,17) Ezért írta Péter a Szent Szellem ihletésére: „…akinek sebeivel gyógyultatok meg.”
Megvallás: Az 5Mózes 28 szerint minden betegség és testi baj a törvény átka. A Galata 3,13 szerint azonban Krisztus már megváltott engem a törvény átkától. Ezért én meg vagyok váltva a betegségtől és minden testi bajtól!  

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tél

Szeretet

Joel Osten: Hogyan lehet ellenállni a kísértésnek?


Joel Osteen: Hogyan lehet ellenállni a kísértésnek? from Keresztény filmek on Vimeo.

Hit Gyülekezete-Ez a szeretet

2012. január 13.

Ige: A törvényről


 „… a törvény vége [bevégzése; végcélja; beteljesedése; megszűnése; befejeződése] Krisztus minden hívőnek igazságára [megigazulására annak, aki hisz]” (Róm. 10,4)

Ige: Az imáról


„Hasonlatosképpen pedig a Szellem is segítségére van [siet] a mi erőtlenségünknek [szellemi gyengeségünkben]. Mert azt, amit kérnünk kell, amint kellene, nem tudjuk; [hogy mit imádkozzunk, és hogy azt hogyan kell (helyesen) tennünk, nem tudjuk] de maga a Szellem esedezik [jár közben] miérettünk kimondhatatlan [összefüggéstelen; nem egybefüggő, nem értelmesen elmondott beszéddel] fohászkodásokkal [szavakba nem önthető, emberileg megfoghatatlan sóhajtozásokkal].  [S Ő] Aki pedig a szíveket vizsgálja, [fürkészi; kutatja] tudja, mi [mit kíván; mire irányul] a Szellem gondolata [elgondolása, törekvése] mert Isten [tetszése; akarata] szerint [Istenhez igazodva] esedezik [jár közben; könyörög; emel szót] a szentekért” (Róm. 8,26-27)

Ige: A prófétákról


„Mert sohasem ember akaratából származott a prófétai szó; hanem a Szent Szellemtől indíttatva szólottak (az Istentől küldött és) az Istennek szent emberei. Valának pedig hamis próféták is a nép között, amiképpen ti köztetek is lesznek hamis tanítók, akik veszedelmes eretnekségeket fognak becsempészni, és (ezekkel) az Urat, aki megváltotta őket, megtagadván, önmagokra hirtelen való veszedelmet (így gyors pusztulást) hoznak. És sokan fogják követni azoknak romlottságát (kicsapongásaikat); akik miatt az igazság útja káromoltatni fog. És a telhetetlenség miatt költött beszédekkel vásárt űznek belőletek (benneteket pedig szép szavakkal fognak kifosztani kapzsiságukban); kiknek kárhoztatásuk régtől fogva nem szünetel (ellenük már régóta készen van az ítélet), és romlásuk nem szunnyad (és nem kerülik el pusztulásukat)” (2 Pét. 1,21; 2,1-3).

Ezért: „Mindent megpróbáljatok (megvizsgáljatok); ami jó, azt megtartsátok!  Mindentől, ami gonosznak látszik, őrizkedjetek (a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok)!” (1 Thess. 5,21-22).

Lukácson keresztül kerül kijelentésre, hogy a hamis próféták mit hirdetnek: „Ő (az Úr Jézus) pedig monda: Meglássátok (és vigyázzatok), hogy el ne hitessenek (meg ne tévesszenek) benneteket: mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és (azt): Az idő elközelgett; ne menjetek azért utánuk. (De ti ne kövessétek őket)” (Luk. 21,8).

Pál apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Senki titeket meg ne csaljon; [ne vezessen félre; meg ne tévesszen; ne ámítson el; (g: apataó): csal, megcsal, becsap, elcsábít, vonzó kedves magatartással félrevezet] üres beszédekkel [üres hazugságokkal; hiú beszédekkel; üres fecsegéssel; (kenosz): haszontalan, hiábavaló tartalom nélküli beszéd (g: logosz): ez lehet: szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs), Ige); akinek cselekedetei lehetnek látványosak, de igazi értékük nincs; alaptalan]. Mert ezekért [az ilyen dolgokért] [ilyenek miatt sújt] az Isten haragja a hitetlenség fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek [ne vállaljatok velük közösséget; ne legyen tehát velük semmi dolgotok] (Eféz. 5,6-7).

És minden hívőt újra-és újra így figyelmeztet az apostol: „Ne tévelyegjetek [ne hagyjátok magatokat félrevezetni]. Jó jellemet megrontanak [megfertőzik, csábítással romlásba viszik a] gonosz [rossz, romlott, züllött] társaságok. [a gonosz beszédek; tanítások, társalgások, együttlét, érintkezés, bizalmas kapcsolat]” (1 Kor. 15,33).  

Tehát: „Meglássátok [ügyeljetek rá], hogy senki ne legyen, aki bennetek zsákmányt vet [hogy valaki rabul ne ejtsen a tudományon keresztül hiú, és üres, félrevezető szavakon át]. A bölcselkedés és üres [(kenósz): céltalan; sikertelen; hiábavaló; semmit érő, megfosztott, alaptalan, haszontalan] csalás által [megtévesztéssel]. Mely emberek rendelése szerint [(paradoszisz): emberek által továbbadott hagyomány, előírás, tanítás, rendelkezés], a világ elemi tanításai szerint [a világ alapelvei], és nem a Krisztus szerint való [nem pedig Krisztushoz igazodik].  »Más fordításban: „Vigyázzatok, hogy senki félre ne vezessen (meg ne csaljon) benneteket (evilági) bölcselkedéssel és hamis tanítással, ami emberi hagyományokon és világi elemeken alapszik, nem pedig Krisztuson«. Senki tőletek a pálmát [versenydíjat] el ne vegye [meg ne fosszon titeket a pályadíjtól (a győzelmi díjtól)], kedvét találván alázatoskodásban és az angyalok tisztelésében, olyakat tudakozván, amelyeket nem látott [nem tapasztalt], ok nélkül [alaptalanul] felfuvalkodván az ő (hús)testének értelmével (bölcsességével). [Más fordításban: Senki ne mondjon benneteket méltatlannak a jutalomra, főleg az nem, aki alázatoskodásban s az angyalok tiszteletében tetszeleg magának, aki látomásokkal dicsekszik (látomásaival foglalkozik, látomások után indul), érzékies (hústesti) gondolkodásában ostobán felfuvalkodik]” (Kol. 2,8.18).  

 „Ti azért szeretteim előre tudván ezt, őrizkedjetek, hogy az istentelenek (Isten nélkül élők) tévelygéseitől elragadtatva, a saját erősségetekből ki ne essetek; Hanem növekedjetek a kegyelemben és a mi Urunknak és megtartó (üdvözítő) Jézus Krisztusunknak ismeretében. Néki legyen dicsőség, mind most, mind örökkön-örökké (az örökkévalóságban). Ámen” (2 Pét. 3,17.18).

Jeremiáson keresztül már figyelmezteti népét az Úr: „… Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velük (nem is szóltam hozzájuk); hazug látomást, varázslást (hiábavaló varázsigéket), hiábavalóságot és szívbeli (és maguk koholta) csalárdságot jövendölnek (prófétálnak) néktek. Nem küldöttem e prófétákat, de ők (mégis úgy igyekeztek, és) futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak. Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, akik közöttetek vannak, se a ti jövendőmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, amelyeket álmodoztok. (Más fordítás: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álmodók álmaira). Mert ők hamisan (hazugságot) prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem őket, azt mondja az Úr” (Jer. 14,14;23,21; 29,8-9).

Mert: „A Szellem pedig nyilván (világosan) mondja, hogy az utolsó időkben némelyek elszakadnak a hittől, (mert) hitető (megtévesztő) szellemekre és gonosz (ördögi) szellemek tanításaira figyelmezvén. És olyanokra, akik képmutató módon hazugságot hirdetnek, akik meg vannak bélyegezve saját lelkiismeretükben” (1 Tim. 4,1-2). János apostolon keresztül további figyelmeztetést ad a Szent Szellem: „Szeretteim, ne higgyetek minden szellemnek, hanem próbáljátok (vizsgáljátok) meg a szellemeket, ha Istentől vannak-e; mert sok hamis próféta jött ki a világba. Erről ismerjétek meg az Isten Szellemét: valamely szellem Jézust (hús)testben megjelent Krisztusnak vallja, az Istentől van; És valamely szellem nem vallja Jézust (hús)testben megjelent Krisztusnak, nincsen az Istentől: és az az antikrisztus szelleme, amelyről hallottátok, hogy eljő; és most e világban van már. Azok a világból valók; azért a világ szerint beszélnek, és a világ hallgat rájuk. Mi az Istentől vagyunk: aki ismeri az Istent, hallgat reánk, aki nincsen az Istentől, nem hallgat reánk. Erről ismerjük meg az igazságnak Szellemét és a tévelygésnek szellemét” (1 Ján. 4,1-3.5-6).

Az Úr Jézus kijelenti, hogy honnan ismerhető fel az általa küldött próféta: „Mikor pedig eljő majd a Vigasztaló (a Pártfogó), akit én küldök néktek az Atyától, az igazságnak Szelleme, aki az Atyától származik, az tesz majd én rólam bizonyságot. …Ő … elvezet titeket a teljes igazságra; mert nem önmagától szól, hanem azokat mondja, amiket hall, és az eljövendő dolgokat is kijelenti nektek. Ő engem dicsőít majd, mert az enyémből vesz, és megjelenti néktek” (Ján. 15,26; 16,13-14).




Örökké Téged imádlak

Idézetek


"Ha a világot, amely Isten előtt oly csekély, az emberek oly nagyra tartják, mi akkor a mennyország, amelyet Isten ajánl?!"
John Bunyan

Válogatás C.S.Lewis gondolataiból


Istenben nincs olyan éhség, amit csillapítani kellene, Benne a teljesség lakozik, amit el kell ajándékoznia.

Magasztalás ereje – 1. rész



Sok ember hisz az ima erejében, de nem mindig az ima egyedül az, ami végzi a munkát. A dicsérettel és hálával „fémjelzett” ima hozhat csak eredményt. Erő van a magasztalásban! Az imádság témájához kapcsolódva a Biblia nagyon fontos tanítást ad arról, hogy hogyan kaphatunk Istentől: a hálaadás és a dicsőítés közvetlenül kapcsolódik az imádsághoz.
Az Apcsel 16-ban olvashatunk arról, hogy Pált és Silást bebörtönözték Filippiben az evangélium hirdetése miatt. A 25. vers mutatja meg nekünk a kapcsolatot az imádság és a dicsőítés között:

Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván énekkel dicsőíték az Istent. A foglyok pedig hallgatják őket. (Apcsel. 16. 25.)

Láthatjuk ebből a versből, hogy Pál és Silás nem csöndben dicsőítették az Urat, mivel azt mondja a vers, hogy a foglyok hallották őket. Néhányan azt mondják – „Nos, én hiszek a dicséretben, elfogadom, de csak csendben, magamban dicsérem Istent.” Itt viszont épp azt olvassuk az Apcsel. 16. 25-ben, hogy Pál és Silás dicséretet énekeltek Istennek és nem voltak csöndben. Nemcsak a többi fogolytárs hallotta őket, hanem maga Isten! És mikor Isten meghallotta, hogy Őt dicsőítik, lenyúlt és megrázta az öreg börtönt úgy, hogy az ajtók kinyíltak!

Észrevetted, hogy nincs arról beszámoló, hogy bármilyen más épület is megrázkódott volna – csak a börtön? És azt is észrevetted, hogy Isten nem rombolta le a börtönt, csak megrázta, amíg minden ajtó kinyílt és a bilincsek feloldódtak? Miért? Mert Pál és Silás imádkoztak és énekkel dicsőítették az Urat! Most nézzünk meg egy másik igét, ami ehhez a témához kapcsolódik:

Semmi felől ne aggódjatok, hanem imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat az Isten előtt. (Fil. 4.6.)

Pál akkor ezt a Filippibeli gyülekezetnek írta, de az egész egyháznak szól ma. Amikor azt írta „… ne aggódjatok …”, lehet, hogy épp a börtönben átélt tapasztalataira gondolt. Tudtad, hogy Pált és Silást nemcsak bebörtönözték, hanem meg is verték? Azért tudjuk, mert miután kiszabadultak, azt mondja az Ige a börtönőrről, hogy … magához vévén őket az éjszakának azon órájában, megmosá az ütésektől. (Apcsel. 16.33.)

Szóval, tudjuk, hogy Pált és Silást megverték, a hátuk megsérült és a lábukat is lebilincselték. Láttál mát megbilincselt embert? Nos, Pál és Silás lebilincselt állapota azt jelentette, hogy egy helyre voltak zárva és nem tudtak mozogni! Hátuk vérzett, lábuk bilincsben és a legbelső börtönbe voltak zárva.

Ilyen körülmények között, amiben Pál és Silás akkor volt, látszólag minden joguk meg lett volna a világon, hogy bosszankodjanak és aggodalmaskodjanak. De Pál ezt írta: „Ne bosszankodj és ne aggodalmaskodj semmi felől.” (angol fordítás) SEMMI FELŐL! Ez azt jelenti: sem kicsi, sem nagy, sem közepes dolog felől – semmi felől!

Nos mit szándékozol tenni, ha nem bosszankodhatsz, aggódhatsz, vagy aggodalmaskodhatsz? Azt szándékozod tenni, amit a Biblia mond: .. imádságotokban és könyörgésetekben minden alkalommal hálaadással tárjátok fel kívánságaitokat Isten előtt. (Fil. 4.6.) 

- Még a börtönben is, megbilincselt lábakkal? – kérdezhetné valaki. – A válasz: igen.
- Még vérző háttal, ütésekkel telve ? – A válasz ismét: igen. MINDEN ALKALOMMAL!
Elmondok néktek egy történetet egy fiatal szolgálóról, aki megtapasztalta a magasztalás erejét gyógyulást nyervén. Ő maga mondta el ezt a történetet. A Nagy Gazdasági Válság első idejében ez a szolgáló – egy utazó evangélista – még nagyon fiatal volt. Megházasodott, született egy kisbabája, amikor a feleségével felfedezték, hogy a férfinek tuberkulózisa lett. (A Nagy Gazdasági Válság idején az Egyesült Államokban a tuberkulózis ölte meg akkor a legtöbb embert.)

Bárhova ment az evangélista, elmondta a gyülekezetnek, hogy tuberkulózisa van és kérte az embereket, hogy imádkozzanak érte. Azt mondta: „Imádkozzatok értem minden alkalommal amikor gondoljátok. Ha nincs a gondolatodban, ne érezd kényszernek, de azért próbáljatok meg rám gondolni. Hányan fogjátok megtenni?” Az emberek felemelték a kezüket jelezvén, hogy imádkozni fognak a férfi gyógyulásáért.

Nos, ez a férfi rosszabb állapotba került, ahelyett, hogy javult volna. Végül már prédikálni sem tudott. Eladták otthonukat és apósához költöztek, akinek egy farmja volt Texasban. Ágyhoz kötött lett, és vérzett is. Az igazat megvallva, a halál szélén volt. Annyira gyenge volt ez a férfi, hogy egyedül még felkelni sem tudott az ágyból.

Azt mesélte nekem: „egy napon, mialatt az apósom szántott és az anyósom a ház mögött mosott, kinéztem az ablakon és láttam néhány fát és egy csomó bokrot úgy negyed mérföldre a háztól. Nem tudtam megfordítani a testemet, csak a fejemet, úgy láttam meg a bokrokat. Nem tudom miért, hisz oly gyenge voltam, de azt mondtam az Úrnak: Uram, adj erőt, hogy ki tudjak kelni az ágyból és el tudjak jutni azokhoz a bokrokhoz . Odamegyek és addig imádkozom, míg meggyógyulok vagy meghalok. Vagy egyik, vagy másik.”

Aztán így folytatta: „Tettem egy kísérletet, hogy ki tudjak kelni az ágyból, és addig próbálkoztam, míg valahogy, nagy nehezen sikerült kikecmeregnem a házból és eljutottam a bokrokig. Kimerülve lehuppantam, mire az ördög megszólalt: ’Na fiú, most aztán tényleg bolondot csináltál magadból, még nem is kiabálhatsz segítségért. Nem tudsz olyan hangosan kiabálni, hogy azt bárki is meghallaná. Senki nem tudja, hol vagy és nem is fogják megtudni, mígnem az egerészölyvek oda nem vezetik őket hozzád.’

„Nem tudok ugyan hangosan beszélni – mondta erre a férfi – , csak suttogni tudok, de suttogom, hogy: Uram, tudod, hogy miért jöttem ide, imádkozni addig, míg meggyógyulok, vagy ameddig meghalok. Amint egy kis erőt veszek, elkezdek imádkozni.”
A férfi így folytatta: ”Egy kicsit feküdtem és gondolkodtam azokról az emberekről, akik az elmúlt hónapokban és években ígérték, hogy imádkoznak értem.” Azt gondoltam: „Hogyha csak a fele is imádkozott azok közül az emberek közül, akik mondták, hogy imádkoznak az egészségemért, akkor is emberek ezreinek imája szállt fel.” Aztán azt gondoltam: ”Nos, ha az ima megtette a maga részét, akkor már megtörtént. Meg kell, hogy gyógyuljak.”

Láthatod, az imának megvan a maga helye. Menjünk vissza az Apcsel. 16.25-höz:Éjféltájban pedig Pál és Silás IMÁDKOZTAK és énekkel dicsőítették az Istent …

Mielőtt folytatnám a gondolatsort, nézzük meg ezt a szót: „éjféltájban”. Hiszem, hogy ez a vers szó szerint éjféltájt jelent. Másrészt viszont átvitt értelemben is használhatjuk ezt a szót, mint: sötétségben. Ilyen értelemben, a „sötétség” szó jelentheti életünk legsötétebb óráját, olyan helyzetet, amikor mindennek vége.

Nos, az Apcsel. 16-nak ez a verse elmondja nekünk, mit tegyünk a sötétségben. Nem kell sötétségben lenned! Nem kell azt mondanod senkinek, hogy :”Nem tudom, mit tegyek!” A Biblia elmondja, mit tegyél! Az ördög azt mondja, hogy tárd ki a kezed és add fel. De az Apcsel. 16.25 azt mondja, hogy Éjféltájban pedig Pál és Silás imádkozván, énekkel dicsőíték Istent….

Igen az imának megvan a maga része, a probléma viszont az, hogy mi csak ezt a részt akarjuk megtenni. Mindkettő szükséges – ima és dicsőítés – csak a kettő együtt végzi el a munkát. Pál és Silás imádkozott és énekkel dicsőítették Istent! És a Biblia azt mondja, hogy megszabadultak. Ez volt az eredmény. Lehet, hogy te is imádkoztál már a „sötétségben”, de vajon mennyi időt töltöttél el dicsőítéssel? Láthatjuk a Bibliából, hogy erő származik a magasztalásból.

Adok még egy példát az Igéből, mert meg van írva: ….. két vagy három tanú vallomásával erősítessék minden szó. (V. Móz. 19.15.; Mt. 18.16.; 2 Kor. 13.1)Timóteusnak írván , aki fiatal misszionárius és pásztor volt, Pál mondott valami mást is az imáról és magasztalásról:
Intelek azért mindenek előtt, hogy tartassanak könyörgések, imádságok, esedezések, HÁLAADÁSOK minden emberekért” (1Tim. 2.1)

Vedd észre, hogy a vers imával kezd, és hálaadással végzi. Be akarom ültetni az elmétekbe, hogy a dicséret és a hálaadás szorosan kapcsolódik az imádsághoz. Nem az ima egyedül az, ami a munkát elvégzi.

Például ez a szolgálótestvér, akinek tuberkulózisa volt, rájött, hogyha az ima egyedül az, ami őt meggyógyítja, már rég kijött volna a betegágyból. Belátta, hogy van egy hiányzó alkotórész, és ez a dicséret. Azt mondta: „Megváltoztattam a szavakat, amiket addig mondtam az Úrnak. Ahelyett, hogy azt mondtam volna: „Addig imádkozom, míg meggyógyulok vagy amíg meghalok”, azt mondtam: „Uram, itt fekszem és addig dicsérlek míg meg nem gyógyulok vagy amíg meghalok”.

Miért dicsérte az Urat ez a szolgáló? A megválaszolt imákért. A megválaszolt ima ennek a férfinak az esetében a gyógyulást jelentette. A szolgáló hozzátette:” Minden erőmmel megpróbáltam beszélni, de csak suttogni tudtam: Dicsérlek, Uram! Dicsőség az Úrnak! Köszönöm, Jézus.” Aztán így folytatta: „Két óra múlva lábaimon álltam, és olyan hangosan kiáltottam, hogy egy mérföldre is meghallhatták!”

Tíz, tizenegy évvel később mesélte el mindezt ez a férfi, és még mindig tökéletesen egészséges volt. Aztán láttam őt 4 vagy 5 évvel ezelőtt egy tulsai összejövetelen. Nyolcvanas éveiben volt és még mindig jól – nincs tuberkulózisa. Dicsőség az Úrnak.

Amiről meg akarlak győzni titeket, az az, hogy az imának megvan a helye, de nem szabad megállni az imádságnál. Ima és dicséret! Pál és Silás esetében ekkor jött a válasz. Először imádkoztak, de aztán dicséretet énekeltek. Miért dicsérték Istent? Hiszem, hogy azért, mert az ő imáik válasz nyertek. Dicsérték Istent mielőtt még látták volna a választ. És az én szolgatárs barátom esetében is jött a válasz, miután dicsérte Istent.

Évekkel ezelőtt egy bizonyos gyülekezetben prédikáltam, ahol 2000 ember volt jelen a csarnokban. Egy délelőtti összejövetel alkalmával előre jött az egyik helybéli tisztviselő egy másik férfival és egy papírt nyújtottak át a dicséretvezetőnek. Aztán mindkét férfi feljött a színpadra, abbahagyta mindenki az éneklést. „ Most kaptuk a hírt, hogy X.Y. pásztor kórházban van. Súlyos szívinfarktust kapott, eszméletlen állapotban van, az orvos szerint nem éli túl.” A férfi folytatta: ”Szeretném megkérni X.X. testért, hogy jöjjön fel ide és vezessen minket egy imába.”

A szolgáló, akit a férfi megkért, gyógyító evangélistaként volt ismert, erőteljes gyógyító szolgálata volt. Ez az evangélista felment a színpadra és felolvasta egyik kedvenc versét a Zsidó levélből, amit mindig szokott használni az összejövetelein :Mert mi hívők, bemegyünk a nyugodalomba, miképpen megmondotta: Amint megesküdtem haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba, jóllehet munkáit a világ alapításától kezdve bevégezte! „Látjátok, ha hisztek Istenben, akkor nyugodalomban vagytok!” – kiáltotta.
Ezután az evangélista megkérdezte: „Hányan hiszitek, hogy Isten hallott titeket?” Körülnéztem, és amennyire meg tudtam állapítani, a tömegnek kb. 90 % -a felnyújtotta a kezét.

„Nos”- mondta az evangélista – „emeljük fel kezünket és dicsérjük az Urat a gyógyulásért. ”Mindnyájan fölemeltük a kezünket és hangosan dicsértük az Urat a megválaszolt imáért. Gyönyörűen hallatszott. Végül abbahagytuk a dicséretet, a dicséretvezető odalépett a mikrofonhoz, hogy folytassa a dicsőítést zenével és az evangélista kezdte elhagyni a színpadot.

De aztán hirtelen megfordult és visszarohant a mikrofonhoz. Azt mondta a tömegnek: „Hányan fognak még közületek imádkozni X.Y. pásztorért? Újra körülnéztem és újra kb. 90 % nyújtotta fel a kezét. Én nem emeltem fel a kezem, mert nem volt szándékomban tovább folytatni az imát azért a pásztorért. Miért? Mert, ha hiszem, hogy Isten meghallgatott, már csak dicsérni fogom Őt a válaszért.

Amikor a tömeg felemelte a kezét, az evangélista így szólt: „Mit akartok csinálni?! Azt gondoltam, hogy elhittétek, hogy Isten már meghallgatott minket.” Nem mindenki értette, miről beszél az evangélista – még néhány jelenlevő prédikátor sem. Láthatjátok, ha nem tanultatok a hitről, akkor nem tudjátok megérteni, hogy a válasz az imára akkor jön, mikor dicsérjük az Urat.

Nos, ez a pásztor meggyógyult és hét évvel később hallottam őt prédikálni. Üzenetében épp az ő saját gyógyulásáról beszélt. Azt mondta, hogy mialatt eszméletlenül feküdt a kórházban, Jézus megjelent és azt mondta: „Én vagyok az Úr, a te gyógyítód”. Aztán kinyújtotta a kezét az Úr és megérintette őt, mire ő rögtön felkelt – és kijött a kórházból.

Gondolkoztál már azon, hogy mit mondott Jézus a Mt. 18.19-ben: …ha ketten közületek egy akaraton lesznek a földön minden dolog felől, amit csak kérnek megadja nékik az én mennyei Atyám. CSAK KETTEN! Értitek ? Nem azt mondja az Ige, hogy ha kétezer ember egy akaraton lesz! De, láthatjátok, az emberi okoskodás úgy következtet, hogy sok embernek kell imádkoznia azért, hogy a választ megkapjuk.

Sokan, akik nem értik a hitet, most azt mondják: „Nem értem ezt az egész dicséret dolgot.” Nekik mindnyájuknak el kell olvasni az Újszövetségben, hogy a dicséret együtt jár az imával.
Pál újra ír a dicséretről és imáról Timóteusnak szóló levelében, és most valami mást mond: Akarom azért, hogy imádkozzanak a férfiak minden helyen ( nemcsak bizonyos gyülekezeti körökben) tiszta kezeket emelvén fel harag és versengés nélkül.” (1Tim. 2.8.)
Mint láthatod, igei az, ha felemeled a kezed és imádkozol és az is igei, ha felemeled a kezed és magasztalod Istent. Ha ez igaz, márpedig igaz, miért nem tesszük, amit az Úr akar, hogy tegyünk – imádkozni, hálát adni és dicsérni Őt? Ha ezt tesszük, megkapjuk az eredményt az Ige alapján. Erő van a magasztalásban!
ÁMEN!

Megragadtál Jézus Krisztus.

Imádság:

Mennyei Atyám! Mennyit keseregnek az emberek, hogy egyedül vannak, pedig Te is velünk vagy és mi is ott lehetünk egymás mellett. Segíts ennek felismerésére és megélésére! Ámen

A nap gondolata:


 Úgy éljenek egymással szemben Isten gyermekei, hogy a világ előtt szégyenbe ne keverjék Atyjuk nevét. (Viktor János

Spurgeon idézetek


"A Szentírásban található igazság soha nem tesz boldoggá bennünket, amíg a szívünkben élő igazsággá nem válik." (C.H. Spurgeon)

Napi Ige és gondolat


 Amikor együtt voltak… erőt kaptok, amikor eljön hozzátok a Szentlélek, és tanúim lesztek… (ApCsel 1:6.8)

Amikor együtt voltak... Az Ige az első közösséget gyakorlókról szól, a tanítványokról, akik még félve a rómaiaktól, a Jézust keresztre feszítőktől, gyűltek egybe Jézus parancsára. Érezték, hogy a közösségnek megtartó ereje van. Nem véletlenül kötötte ezt lelkükre Jézus.

 Nekünk, embereknek szükségünk van erre. Szociális, közösségi létre vagyunk teremtve. Ma sokféle közösség létezik és lehet akár válogatni is közülük. De egyel számolni kell: a közösség átformál. Nem mindegy kikkel találkozunk, miről beszélgetünk, mivel itatódunk át. A találkozásainknak igen is súlya van, és befolyása életünkre. Különböző emberekkel és így gondolkodásmódokkal találkozni, beszélgetni formálódást is jelent.

Az Ige nyilvánvalóan a krisztusi közösséget ajánlja. S ahogy ebben az Igében mondja Jézus, „tanúim lesztek”, éppen arról beszél, hogy milyen fontos emberi, más jellegű közösségeinkbe, találkozásainkba belevinni mindazt, amit itt nyerünk a magunk számára. Az emberek megérzik azt, ha szeretünk valahova tartozni… (Berencsi Balázs)

Mikor még nem tudtam

Napi gondolat


Olykor, ha megnyílna lelki szemünk, és felfognánk Isten intézkedéseit, megmentésünkön fáradozó angyalokat látnánk, akik lábunkat az örök hegyeknél is erősebb alapra igyekeznek helyezni. Ekkor új hit, új élet ébredne bennünk. 

Rövid történetek


Amikor Barth Károly, az ismert teológus ellátogatott a chicagói egyetemre, mindenhova oktatók és hallgatók egész hada kísérte. A sajtótájékoztatón valaki azt kérdezte tőle: - Uram, elmondaná, kutatásai eredményeképpen mely elvet tartja a legalapvetőbbnek?

Barth habozás nélkül a legismertebb keresztény gyermekdalocska első sorával válaszolt: “Engem szeret Jézusom, Bibliámból jól tudom.” (P. Yancey)

Krisztus Testének harcai napjainkban


 
Néhány nappal ezelőtt egy látást kaptam az Úrtól, miközben egy meredek hegyre mentem fel.
Láttam egy embert, aki az egyházat képviselte, egy meredek hegyoldalon ment fel, és egy tisztás részen találkozott négy farkassal, akik körülvették, és megtámadták.
A fővadász a hegy tetején tartózkodott, és figyelte az eseményeket, de nem avatkozott közbe. Ebben az emberben nem volt félelem, hanem a kezében lévő hosszú bottal felvette a harcot a farkasokkal, és egyenként legyőzte őket.

Az elsőt a botjával tarkón ütötte ( fej ), a másodikat fültövön( hallás ), a harmadiknak a szemét szúrta ki ( látás ) , és végül a negyediknek a torkán ( beszéd )  nyomta le a botot, miközben ezeket tette mindegyik mellkasára rátaposott, kiszorítva belőlük a levegőt,hogy ordítani se tudjanak. Látható volt, hogy minden ütés határozott és céltudatos volt.
Amikor a négy farkast leterítettem, a fővadász a helyszínre érkezett, és elismerően tekintett emberünkre. Majd a férfi tovább ment, fel a hegy csúcsára.

Megértettem, az üzenet lényegét az egyház számára.
A tarkóra mért ütés a fejet célozta, ami az emberi gondolkodásra utal, a fültőre mért ütés a hallásra utal, a megvakítás a látásra, és a szájon keresztüli támadás a beszédre mért csapást jelenti.
A farkasok  - az ellenség, sötétség erői –  az ember érzékszervein keresztül ezekben a napokban mérhetetlenül nagy  támadásokat kezdtek intézni Krisztus Teste ellen.

A gondolkodásmódot, az értelmet befolyásolja a sok információáramlással, tradíciókkal, szokásokkal ( vallásossággal ). A hallást, látást, beszédet a médián, az interneten keresztül, embereken keresztül, hamis hírek terjesztésével, féligazságokkal, pletykák meghallgatásával, az igazság elferdítésével, elhallgatásával, kárhoztatás, vádlással, és a világ csábításaival manipulálja.
 Hogyha Krisztus Teste enged ezeknek a befolyásoknak, vagy azonosul vele, akkor nem lesz képes a Szent Szellem vezetésére figyelve felmenni a hegyre, és ott tartózkodni.
A mai egyház életében ezek a harcok folynak a leghevesebben. A sátán célja az, hogy az elhívottak nem jussanak fel a hegyre, és eltérítse őket Istentől kapott elhívásuktól.

Jóel 3:5
De megmenekül mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, mert a Sion hegyén, és Jeruzsálemben lesz a menedék, az Úr ígérete szerint, és azok menekülnek meg,
akiket elhív az Úr.”

Isten most készíti fel az utolsó idők harcos szolgálóit; az egyházat egy újabb szintre emelve, ami az első apostoli egyház tükörképét fogja mutatni.

Akinek van füle hallja meg, mint mondd a Szent Szellem a gyülekezetnek.
Such Attila

Győr. 2011. január 1.



Hát nyújtsd kezed... Hit Gyülekezete

Övé



Őnála (Istennél) van a bölcsesség és hatalom, övé a tanács és az értelem -Jób 12:13 (Károly ford.)

Vannak dolgok, amiket olyan természetes Isten elé hozni imádságban. Szokásból vagy mert hatáskörömön kívül esik vagy érezem, tudom, hogy ez máshogy nem fog sikerülni.

Vannak dolgok, amikről azt hiszem rám tartozik  a megoldásuk,  nekem menni fog, kreativ és ötletes vagyok, ha így nem sikerül, majd próbálkozom máshogy.  

Most is egy ilyen helyzetben vagyok, és nem tudom, hogy csak most ma, ezt olvasva csodálkoztam rá, hogy ezzel a lehetőséggel nem is éltem még: Istentől kérni segítséget ebben a problémában.

Olyan jó, amikor Isten elénk jön, mert szeret, törődik velünk és gondot visel rólunk.

Ravasz László: gondolatok


Meg lehet tanulni az imádságot, mint idegen nyelvet, de lehet úgy is imádkozni, ahogy a gyermek anyjával beszél. 

Isteni fénysugarak minden napra



- AZ ISTEN KIRÁLYI SZÉKE ELŐTT FEDDHETETLENEK.
. (Jel. 14,5)

Így szól az Úr: keresni fogják Izráel bűnét, de nem lesz, Júda vétkeit, de nem találják, mert megbocsátok azoknak, akiket meghagyok. -- Kicsoda olyan Isten mint Te, aki megbocsátja a bűnt, és elengedi népe maradékának büntetését? Nem tartja meg haragját örökké, mert abban telik kedve, hogy kegyelmet ad. Újra irgalmas lesz hozzánk, eltapossa bűneinket, a tenger mélyére dobja minden vétkünket.

Amellyel megajándékozott minket szeretett Fiában. -- Hogy mint szenteket, tisztákat és feddhetetleneket állítson majd színe elé.

Annak pedig, aki megőrizhet minket a botlástól, és dicsősége elé állíthat feddhetetlenségben ujjongó örömmel: az egyetlen üdvözítő Istennek a mi Urunk Jézus által; dicsőség, fenség,erő és hatalom öröktől fogva, most és mindörökké ! Ámen.
Jer. 50,20; Mik. 7,18-19; Ef. 1,6; Kol. 1,22; Júdás 24-25.


forrás: Isteni fénysugarak minden napra

YouTube Imdlak

Ima, és megvallás Isten Igéje alapján


 Te így bíztatsz engem: Hívj segítségül engem a nyomorúság idején, én megszabadítlak téged, és te dicsőítesz engem. (Zsolt. 50,15.)

Tudom, hogy nem nyomhat el az ellenség és a gonosz nem nyomorgathat engem, mert Te Uram, előttem rontod meg az én szorongatóimat. Áldalak Atyám, mert velem van a
Te hűséged és kegyelmed; a Te neveddel magasztaltatom fel, Jézus szent nevében. (Zsolt. 89,22–24.)

Hálát adok Neked Uram, mert meghallgattad az én imáimat, a Te neved tisztelőinek örökségét megadtad nekem. Isten előtt lakozom örökké, kegyelmedet és hűségedet kirendelted, hogy azok őrizzenek engem. (Zsolt. 61,5. 7.)

Nem aggodalmaskodom, mert tudom, hogy meg van írva: szorongatóim ellen fordítod kezed, és megelégítesz java búzával, és sziklából folyó mézzel töltesz be engem. (Zsolt. 81,14. 16.)


Aki velem verseng, megrontja azt az Úr, mennydörög felette az égben. Az Úr megítéli a földnek határait, királyának pedig hatalmat ád, és felemeli felkentjének szarvát. (1Sám. 2,10.)

Az én ellenségeim elvesznek, és elszélednek mind a hamisság cselekedők. (Zsolt. 92,9.)

Hálát adok Neked, mert elől és hátul körülzártál engem, és fölöttem tartod kezedet. A Te kezed vezérel, és a Te jobb kezed tart meg engem. (Zsolt. 139,5. 10.)

Mert az Úrnak része vagyok, mint az Ő népe, körülvesz engem, gondja van rám, őriz engem, mint a szeme fényét. Mint a fészkén felrebbenő sas, fiai felett lebeg, kiterjeszti felettem szárnyait, felvesz engem, és tollain emel engem. (5Móz. 32,10–12.)

Az Úr orcájának angyala megszabadít engem, az Úr megváltott engem az én Istenem szerelmében és kegyelmében, fölvesz és hordoz engem minden napon. (Ésa. 63,9.)

Az Úr angyala tábort jár körülöttem, és kiszabadít engem minden utamon. (Zsolt. 34,7.)

Angyalaidnak parancsoltál felőlem, hogy őrizzenek engem minden utamon. Kézen hordoznak engem, hogy meg ne üssem lábamat a kőbe. (Zsolt. 91,11. 12.)

És az Úr megszabadít engem a gonoszok kezéből, és kiment engem a hatalmaskodók markából. (Jer. 15,21.)

Megszabadulok az Úr által örök szabadulással, nem vallok szégyent és gyalázatot soha örökké! (Ésa. 45,17.)

Nem hallatik többé erőszaktétel földemen, pusztítás és romlás határaimban, és a szabadulást hívom kőfalaimnak, és kapuimnak a dicsőséget. (Ésa. 60,18.)

Sem betörés, sem kirohanás, sem kiáltozás nem lesz a mi utcáinkon, mert az Úr, az én Istenem erősekké teszi kapuim zárait, s megáldja bennem az én fiaimat. (Zsolt. 144,14. 147,13.)

Én, az Úr, eltöröm jármod keresztfáit, és kimentelek téged a szorongatónak kezéből. (Ezék. 34,27.)

Nagy örömöt szereztél nekem Uram, örvendezek Előtted az aratók örömével. Mert az ellenség terhes igáját, vesszejét és az engem nyomorgatónak botját összetörted. (Ésa. 9,3. 4.)

Ezért eltávozik a gonosz terhe vállamról és igája nyakamról, és megsemmisül az iga a kenet alatt. (Ésa. 10,27.)

Az Úr megőrzi az Ő színbort adó szőlőjét, mert meg van írva: Én, az Úr, őrizem azt, minden szempillantásban öntözöm, hogy senki meg ne látogassa, éjjel-nappal megőrzöm azt. (Ésa. 27,3.)

A Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől. (Róm. 8,2.)

Köszönöm Neked Atyám, Jézus nevében, hogy megszabadítottál minden evilági gonoszságtól. (Gal. 1,4.)

Isten megszabadított engem a sötétség hatalmából, és általvitt az Ő szerelmes Fiának országába. (Kol. 1,13.)

Megerősít engem az Úr és megőriz a gonosztól. Hálát adok Neked Uram, hogy megmenekülök az alkalmatlan és gonosz emberektől. Kiragad engem az Úr a gonosz minden munkájából, és megment az Ő mennyei országára.
 (2Thess. 3,2. 3. 2Tim. 4,18.)

Megszabadít engem az Úr minden nyomorúságból, kedvességet és bölcsességet ad nekem minden ember
előtt. Így Isten fiainak dicsőséges szabadságában élek. (Csel. 7,10. Róm. 8,21.) Ámen.