János apostol 2. levele: Az ekklézsia Buzdítása a Krisztusban való megmaradásra. (szerkesztett)

2 Ján. 1,1 [Én] a presbiter [(preszbüterosz): az elöljáró, a vén] a kiválasztott asszonynak [(eklektosz küria): a kiválasztott Úrnőnek] és az ő gyermekeinek, akiket én igazán [(alétheia): a valóságban, őszintén, (agapaó): Isten szerinti szerettettel] szeretek, és nem csak én, hanem mindenki, aki megismerte az igazságot [a valóságot, vagyis az Igét

2 Ján. 1,2 Az igazságért [(alétheia): a valóságért, az Igéért, vagyis az Úr Jézusért], amely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké

[Más fordítás: akiket azért az igazságért, azért a valóságért, azaz: az Úr Jézusért szeretek, aki bennünk van, és velünk lesz örökké]:

2 Ján. 1,3 Kegyelem [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása], irgalom [(eleosz): gyengéd, szerető irgalma], békesség [vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal [(alétheia): valóságban]  és szeretettel [(agapé): Isten szerinti szeretetben].

»Más fordítás: Kegyelem, vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és gyengéd, szerető irgalma, és békessége, vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában. Kísérjen minket az Atyában, Istenben, és az Úr Jézus Krisztusban az Atyának Fiában, vagyis a valóságban, és Isten szerinti szeretetben«

2 Ján. 1,4 Felettébb örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid között, akik igazságban [(alétheia): vagyis a valóságban] járnak [(peripateó): és élnek], amint parancsolatot vettünk [(lambanó): és befogadtuk] az Atyától

[Más fordítás: Ahogyan az Atya parancsát befogadtuk

2 Ján. 1,5 És most kérlek téged, Asszonyom [(küria): úrnőm], nem mintha új [(kainosz): újszerű, ismeretlen, szokatlan, meglepő] parancsolatot írnék néked, hanem amelyet kezdettől fogva vettünk [(arkhé ekhó): vagyis eredetileg befogadtunk, és birtokoltunk], hogy [(agapaó): Isten szerinti szeretettel] szeressük egymást!

 Ján. 1,6 És ez az [(agapé): Isten szerinti] szeretet, hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez a parancsolat, amint kezdettől fogva hallottátok, hogy abban járjatok

[Más fordítás: Ez a szeretet pedig azt jelenti, hogy az ő parancsai szerint élünk: ez a parancs viszont az, amelyről kezdettől fogva hallottátok, hogy a szerint élhessetek]

2 Ján. 1,7 Mert sok [(polüsz pollé polü): számos, és mindenféle] hitető [(planosz): csaló, félrevezető, eltévelyítő, megtévesztő, bűnre csábító, tévútra vezető; szemfényvesztő] jött e világra [és lépett porondra a világba], akik nem vallják a Jézust (hús)testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető [(planosz): csaló, félrevezető, eltévelyítő, megtévesztő, bűnre csábító, tévútra vezető; szemfényvesztő] és az antikrisztus [hamis Krisztus].

2 Ján. 1,8 Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, amit munkáltunk [vagyis amit elértünk munkánkkal], hanem teljes jutalmat nyerjünk.

2 Ján. 1,9 Aki félrelép [(parabainó): eltér, eltávolodik, továbbmegy, vagy aki túllép ezen] és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett [a Krisztusról szóló tanításban], annak egynek sincs Istene [abban nincs benne Isten]. Aki megmarad a Krisztus tudománya [a Krisztusról szóló tanítás] mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé [vagyis abban benne van az Atya is, meg a Fiú is].

2 Ján. 1,10 Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt [vagyis nem ezt a tanítást] viszi, ne fogadjátok azt be a házba, és azt ne köszöntsétek [(legó): és ne beszéljetek vele]

2 Ján. 1,11 Mert aki [örvendezve] köszönti azt, [és beszél vele] részes [és kapcsolatba kerül] annak gonosz [(ponérosz): rossz, káros] cselekedeteiben/vel.

2 Ján. 1,12 Sok írni [és mondani] valóm volna néktek, de nem akartam papirossal [vagyis hártyán] és tintával [elintézni], hanem reménylem, hogy elmegyek [és eljutok] hozzátok, és szemtől szembe [vagyis személyesen] beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen.

2 Ján. 1,13 Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvérednek gyermekei. Ámen.