Nagyon szeretem
az ószövetségi történeteket! Meggyőződésem, hogy mindegyik tanulságul szolgál
nekünk, sőt minden szimbólumnak, eseménynek van jelentősége ránk nézve.
Egyszer a
prófétafiak levest főztek maguknak az általuk szedett növényekből. Amikor
megkóstolták, felkiáltottak:
- Halál van a
fazékban! (II. Királyok 4:38-41.)
Ekkor Elizeus lisztet szórt
bele, és ehetővé vált.
Hányszor
"főztünk" már magunknak meggondolatlanságból keserűséget, bajt és
bánatot - mert ismeretlen eredetű "paréjt" szedegettünk össze -, ami
halált hozott volna!
Ahogy Elizeus lisztje csodát
tett, úgy az elhalt gabonamag: Jézus, a mennyből leszállt kenyérként
meggyógyítja mindazt, amit cserépedény életünk tartalmaz. Mással hiába is próbálkoznánk!
Elizeus lisztet
szórt a fazékba, nekünk Jézust kell behívnunk a mindennapok halál ízű
fortyogásába azért, hogy gyógyulást adjon!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.