A sátortábor I

"Nem gyárakat akarok látni, hanem kerteket."

2007-ben határozottan ezt mondta az Úr nekem az egyház állapotáról: "Nem gyárakat akarok látni, hanem kerteket." Azóta sokat gondolkodtam ezen, és látom, mennyire igaz ez. Az erőltetett üzemmód rengeteg helyen tönkretette a kizsákmányolt hívők életét, elhidegültek a kapcsolatok, keserűség töltötte be a szíveket, és sablonos, gépies termékek jöttek elő sok helyen a gyülekezetek programjaiból. Az innen kimenekülő emberek nem találják a helyüket, mert ha másik gyülekezetet találnak, ott nagy eséllyel hamarosan hasonló problémákkal találkoznak, csak más formában. Egy idő után egyre többen kezdtek elzárkózni mindenféle közösségi élettől.

Érthető. Nincs jó minta a keresztények előtt. De az Úr eredetileg teljesen másként tervezte ezt. Ő nem gyárakat talált ki, hatalmas üzemi csarnokokkal és munkarenddel, mesterséges folyamatok zúgásával és csattogásával, a szalagmunka mellett elfásuló dolgozókkal, hanem örömteli kerteket, ahol gyönyörködni lehet abban, amit Isten alkotott, és a gyümölcsök maguktól teremnek, hajtás és gürizés nélkül. Csak őrizni kell és gondozni. Istennel lehet sétálni nap, mint nap, mert ráérünk, és mert senki nem korlátozza, szabályozza ezt. Ezek a kertek jó helyek tudnak lenni a szeretet-közösségeknek, ahol nem bújunk el egymástól, ahol nem kell szégyenkeznünk, hanem egymásra is odafigyelünk és törődünk, és együtt élvezzük Isten áldásait, szeretetét, jelenlétét; és nem kell félnünk, hogy valaki kiadja a parancsot a délutános műszak kezdésre… Ahol a szolgálat azt jelenti, hogy "aki mást felüdít, maga is üdül". Ahol számíthatunk egymásra, mert Isten képmására vagyunk teremtve, azaz szeretetre, és ezért szükségünk is van egymásra, és örömünket is leljük ebben a kölcsönös szeretetben.

Ma még sokszor látjuk ennek az ellenkezőjét. Szuper-szolgálatok emelkednek ki, másokat félresöpörve, és az embereket maguk köré gyűjtve. Ismerjük az igét, hogy egyik testrész sem mondhatja a másiknak, hogy nincs szüksége rá. "Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem." (1 Kor 12:21)

Tudnunk kell, hogy szükségünk van egymásra, és ha az Úr céljaiban gondolkodunk, akkor rá fogunk döbbenni erre, és hosszútávon nem fogjuk tudni kikerülni ezt. Rákényszerülünk.

De miért akarnánk kikerülni?

Én tudom miért. Az eddigi csalódások miatt. A bizalmatlanság akkora méreteket öltött sok helyen (elsősorban a saját városomról kell beszélnem sajnos, Miskolcról, de tudom, hogy máshol is igaz ez), hogy komoly gyógyulási folyamaton kell keresztülmennie sok-sok hívőnek a kapott sebek és a beléjük ivódott kiábrándultság miatt.

Szeretnék szolgálni felétek ezzel. Nem mindenkinek ugyanaz a története, és nem mindenkinek ugyanaz az állapota, de hála Istennek, nem is én vagyok a gyógyító, hanem maga az Úr, aki mindannyiunkat személyesen ismer és tudja, hogyan kezeljen. Az Imádat Sátorban, amióta legelőször elkezdtem ezt a szolgálatot, mindig tapasztaltunk lelki-szellemi gyógyulást az Úr szárnyai alatt, az Ő tapasztalható, közvetlen jelenlétében, vagy akinek nem feltétlenül erre volt szüksége, az is megújulást, megerősödést, a látásának vagy a benne égő tűznek a felfrissülését élte át.

Az Imádat Sátor nem gyülekezet, hanem egy szolgálat, amit egy ideje már nem egyedül végzek, hanem egy szolgálócsoporttal. Az a vágyam és a célom ezzel a szolgálattal, hogy egyrészt egyre rendszeresebb legyen itt a városunkban a dicséret áldozatának a jóillata, hiszen Isten az Ő népének dicséretei között lakozik, másrészt az Ő megtapasztalható jelenlétében megújuljon, meggyógyuljon, megerősödjön minél több hívő, hiszen az Ő szárnyai alatt gyógyulás van. A meggyógyuló szívek által megújulhatnak a hívők közötti szeretet-kapcsolatok is, a közösséggyakorlás, akár szuverén közösségek is alakulhatnak, amelyekben valóban csak Jézus az Úr, aki mindig jelen van közöttük. Ahogy Isten lebontja a gyárakat, egyre jobban előjönnek, kibontakoznak az élő kertek, amelyek jó gyümölcsöt teremnek, és vonzóak lesznek az Életet keresőknek.

Országh György

Miskolc, 2013. november

http://gyurinaploja.blogspot.com