Filippi 2. fejezet: Az Isteni természet jelei (szerkesztett)

Fil. 2,1 Ha annakokáért helye van [ha valóban tényleg ér valamit] Krisztusban az intésnek [buzdításnak, bátorításnak]. Ha helye van a(z) (agapé: Isten szerinti) szeretet(ből fakadó) vigasztalásnak. Ha helye van a Szellemben való közösségnek [szellemi egyesülésnek], ha helye van a szívnek [a bensőből fakadó irgalmasságnak], és könyörületességnek, [a résztvevő szeretetnek, és együttérzésnek].

Más fordítások szerint: »ha telik belőle a szeretetnek valamilyen vigasztalása, a Szellemnek valamilyen közlése, ha tud irgalmat gerjeszteni bennetek«.

És még más fordítás: [Kérhetek-e tőletek valami vigasztalást a Krisztusban? Van-e bennetek szeretetteljes vigasztalás? Valóban közösségünk van egymással a Szent Szellemben? Van bennetek gyengéd együttérzés a számomra?]

Fil. 2,2 Teljesítsétek be [tegyétek teljessé] az én örömömet, [azzal] hogy egyenlő indulattal [egyetértésben; egyet akarva; (gondolva), közös lelkesedéssel] legyetek, ugyanazon [(agapé): Isten szerinti] szeretettel viseltetvén, egy érzésben [összeforrva], egyugyanazon indulattal lévén [ugyanarra törekedtek].

Más fordításban: [Ha igen, akkor, tegyétek meg, amire kérlek titeket! Ezzel nagy örömöt fogtok szerezni. Legyen a gondolkozásotok összhangban egymással, legyen bennetek ugyanaz az isteni szeretet egymás iránt, éljetek teljes egyetértésben, és ugyanarra a célra törekedjetek!]

Fil. 2,3 Semmit nem cselekedvén versengésből [vetélkedésből; önzésből; viszálykodásból; perlekedésre való hajlamból], sem hiábavaló [hiú] dicsőségből [önhittségből; se hiú dicsőségvágyból], hanem alázatosan egymást különbeknek [kiválóbbnak] tartván [többre becsülvén] ti magatoknál.

Más fordításban: [Ne irányítson benneteket az önzés, irigység, vagy büszkeség! Ellenkezőleg, alázatosak legyetek, és adjatok a másiknak több tiszteletet, mint amit magatoknak kívántok!]

Fil. 2,4 Ne nézze [ne keresse] kiki a maga hasznát [javát; ne csak a magatok érdekeit nézzétek], hanem mindenki a másokét is. [szeme előtt tartsa, és mindenki törődjön a testvérei érdekeivel is]

Fil. 2,5 Annakokáért az az indulat [érzés; észjárás, törekvés, az a gondolkodásmód és szándék] legyen [uralkodjon] bennetek, mely volt a Krisztus Jézusban is [amely a Krisztus Jézust jellemezte]

Fil. 2,6 Aki, mikor Istennek formájában [alakjában] vala [(hüparkhó): létezik, jelen van], nem tekintette [nem tartotta] zsákmánynak [ragadománynak] azt, hogy Ő az Istennel egyenlő, [olyan dolognak, amelyhez föltétlenül ragaszkodnia kell]

Más fordításban: [Ő ugyanis, minden tekintetben Istenhez volt hasonló, sőt, egyenrangú volt Istennel. Ehhez azonban nem ragaszkodott mindenáron, mint jogos tulajdonához]

Fil. 2,7 Hanem önmagát megüresíté szolgai formát vévén föl [szolgai alakot öltött], emberekhez hasonlóvá lévén [és külsejét tekintve olyan lett (úgy jelent meg), mint egy ember (és magatartásában is embernek bizonyult)].

Más fordításban: »hanem azzal, hogy rabszolgai alakját öltötte fel, s emberi hasonmásba öltözött, üressé tette magát, mindenről önként lemondott, és beleegyezett abba, hogy szolga legyen. Amikor a Földön megszületett és emberré lett, valóban olyan is volt, mint egy szolga«

Fil. 2,8 És mikor olyan állapotban találtatott, mint ember [(szkhéma): alakjára nézve embernek bizonyult; vagy formájában embernek mutatkozott], megalázta magát, engedelmes lévén halálig, még pedig a keresztfának [kínoszlopon való] haláláig.

Más fordítások: [sőt még akkor is, mikor külső idomban olyan volt már, mint egy ember, megalázta magát azzal, hogy a halálig engedelmes lett, éspedig a kereszt (kínoszlopon bekövetkezett) haláláig].

»Még más fordítás: Amikor külsejét tekintve úgy élt, mint ember, megalázkodott, és tökéletesen engedelmeskedett Istennek. Még akkor is engedelmes volt, amikor emiatt meg kellett halnia. Igen, a kereszten (kínoszlopon) történt halála pillanatáig engedelmes maradt«

Fil. 2,9 Annakokáért az Isten is felmagasztalá Őt [mindenek fölé], és ajándékoza néki oly nevet, amely minden [más] név fölött való; [amely minden névnél nagyobb]

Más fordítás: „ezért azután Isten a legmagasabb méltóságra emelte. Olyan nevet és hatalmat adott neki, amely minden más név és hatalom fölött áll”

Fil. 2,10 Isten azért tette ezt, mert azt akarja] Hogy a Jézus nevére minden térd meghajoljon, mennyeieké [égieké], földieké és föld alatt valóké [(katakhthoniosz): föld alatti; alvilági, sátáni, sötét: (Mohay András: Újgörög-Magyar kéziszótár 318. oldal)].

Fil. 2,11 És minden nyelv vallja [hirdesse; vallást tegyen arról], hogy Jézus Krisztus Úr az Atya Isten dicsőségére.

Más fordítás: „Mindenki el fogja ismerni, és ki fogja mondani: „Jézus Krisztus az Úr”. Ez pedig dicsőségére lesz az Atya Istennek”

Fil. 2,12 Annakokáért, szerelmeseim [szeretteim], amiképpen mindenkor engedelmeskedtetek, nem úgy, mint az én jelenlétemben csak, [nemcsak amikor köztetek vagyok], hanem most sokkal inkább az én távollétemben, félelemmel és rettegéssel [félelem és rettegés között] vigyétek véghez a ti üdvösségeteket; [munkálkodjatok üdvötökre].

Más fordításban: „Szeretett testvéreim, ti mindig engedelmesek voltatok, amikor közöttetek éltem. Most, hogy távol vagyok tőletek, még fontosabb, hogy engedelmeskedjetek. Tegyétek teljessé, és biztossá a megmeneküléseteket! Mindezt pedig Isten iránti teljes tisztelettel vigyétek véghez”

Fil. 2,13 Mert Isten az, aki munkálja bennetek mind az akarást, mind a munkálást [cselekvést, véghezvitelt] jó kedvéből.

Más fordításban: „Hiszen Isten maga ébreszti bennetek a szándékot, s hajtja végre a tettet tetszésének megfelelően”

Még másik fordításban: „Hiszen maga Isten az, aki bennetek munkálkodik. Segít benneteket, hogy akarjátok azt tenni, ami Istennek örömet okoz. Ő ad hozzá erőt is, hogy valóban meg is tudjátok tenni ezeket”

Fil. 2,14 Mindeneket zúgolódások és versengések [huzavona; vonakodás; halogatás; habozás; számítgatás; okoskodás, elégedetlenség és panaszkodás] nélkül cselekedjetek; [tegyetek]

Fil. 2,15 Hogy legyetek feddhetetlenek [kifogástalanok] és tiszták [romlatlanok, épek, vegyítetlenek, érintetlenek], Istennek szeplőtlen [ártatlan, hibátlan, tökéletes, ócsárlástól mentes, megrovást nem érdemlő, támadhatatlan] gyermekei [fiai] az elfordult [fonák, hamis, ravasz, álnok] és elvetemedett [elfajult, kificamodott, eltorzult] nemzetség közepette [a gonosz és romlott nemzedékben]. Kik között fényletek [ragyogtok, fénylettek, világítotok], mint csillagok [fénypontok] e világon [a mindenségben].

Más fordítás: „Akkor Isten ártatlan és tiszta gyermekei lesztek, akikben senki sem talál hibát. A gonosz és romlott emberek között úgy ragyogtok, mint a csillagok a sötét éjszakában” [ha az élet igéjére figyeltek]

Fil. 2,16 Életnek beszédét [logosz=Ige] tartván elébük, hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába. [eredménytelenül haszontalanul, hiábavaló módon].

Más fordításban: „Igen, így fényletek közöttük, amikor Isten életet adó üzenetét mondjátok nekik. Ezért azután büszke leszek rátok a Krisztus Napján, amikor Ő visszajön. Akkor látni fogom, hogy nem hiába dolgoztam közöttetek. Akkor látszik meg, hogy a versenypályát végig futottam, és győztem”

És más értelmezésben: Ragaszkodjatok (erős markolással kapaszkodva) az élet igéjéhez; Krisztus Jézus napján dicsőségemre váljatok. Akkor nem futottam hiába, és nem fáradtam fölöslegesen

Fil. 2,17 De ha kiontatom is italáldozatként a ti hitetek áldozatánál [hitetekért bemutatott áldozatban] és papi szolgálatánál, mégis örülök, és együtt örülök [örvendezem] mindnyájatokkal;

[Más fordítás: Hitetek által egész életetek olyan, mint Isten oltárán az áldozat. Lehet, hogy ehhez az áldozathoz a saját halálomat is hozzá kell adnom. De még ha így is történik, akkor is boldog vagyok, és együtt örülök veletek]

Fil. 2,18 Azonképpen ti is örüljetek, és örüljetek [örvendezzetek] együtt velem

Fil. 2,19 Remélem pedig az Úr Jézusban, hogy Timóteust rövid nap [hamarosan] elküldöm tihozzátok, hogy én is megviduljak [megnyugodjam], megértvén a ti dolgaitokat. [és hallva hogylétetekről, és hogy a jó hírek, amiket rólatok fog hozni, felvidítsanak]

Fil. 2,20 Mert nincsen velem senki hozzá hasonló indulatú [érzületű], aki igazán [őszintén] szívén viselné [törődne] dolgaitokat.[ügyeteket, gondjaitokat].

Más fordításban: „Nincs senki más, aki ennyire hasonló lenne hozzám a gondolkodásában. Ő igazán szívén viseli a sorsotokat]

Fil. 2,21 Mert mindenki a maga hasznát [saját javát, érdekét, azt, ami az övé] keresi [a maga dolgával törődik], nem a Krisztus Jézusét.

Más fordítás: „A többiek ugyanis csak a saját érdekeikkel törődnek, nem a Jézus Krisztus dolgaival”

Fil. 2,22 Az ő kipróbált [megbízható] voltát [hogy milyen ember] pedig ismeritek, hogy miképpen atyjával a gyermek [ahogy a fiú az apjának segít], együtt (rab)szolgált velem az evangélium [jó hír, örömhír; győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének híre] ügyében. [érdekében, terjesztésében,]

Fil. 2,23 Őt azért reménylem, hogy tüstént [azonnal] elküldöm, mihelyt meglátom [megtudom] az én dolgaimat; [hogyan áll (merre fordulnak) az ügyem(im); hogyan alakul az én sorsom]

Fil. 2,24 Bízom pedig az Úrban, hogy magam is csakhamar el fogok [el tudok] menni.

[Más fordítás: hogy nemsokára magam is indulhatok hozzátok, és hamarosan meglátogatlak benneteket]

Fil. 2,25 De szükségesnek tartám [és úgy gondoltam, itt az ideje], hogy Epafróditust [jelentése: szeretetreméltó], az én atyámfiát [testvéremet] és munkatársamat és bajtársamat [harcostársamat].

Néktek pedig követeteket [a ti apostolotokat, és az én szükségleteimben pedig szolgálatteljesítő papotokat] és szükségemben [szűkölködésemben] áldozatot hozó szolgátokat [akit ti küldtetek, hogy ebben a helyzetben segítsen és szolgáljon nekem] hazaküldjem [visszaküldjem] hozzátok;

Fil. 2,26 Mivelhogy vágyva vágyott mindnyájatok után [mert már nagyon hiányoztatok neki], és gyötrődött [nyugtalankodott, szomorú volt, bánkódott] amiatt, hogy meghallottátok [hogy ti közben megtudtátok], hogy ő beteg volt.

Fil. 2,27 Mert bizony beteg volt, halálhoz közel [sőt majdnem meg is halt]; de az Isten könyörült rajta, nem csak ő rajta pedig, hanem én rajtam is, hogy szomorúság [bánat, fájdalom] ne jöjjön [halmozódjék] szomorúságomra. [bánatra bánat ne érjen]

Fil. 2,28 Annakokáért hamarabb [még gyorsabban] küldtem őt haza, hogy meglátván [hogy mikor találkoztok, viszontlátva] őt, ismét [együtt] örüljetek, és nékem is kisebb legyen a szomorúságom [én pedig szabadabb legyek a bánattól, és megnyugodhatok].

Fil. 2,29 Fogadjátok azért őt az Úrban teljes örömmel [ujjongással]; és az ilyeneket megbecsüljétek [mert az ilyen ember megérdemli, hogy tiszteljétek]:

Fil. 2,30 Mert a Krisztus dolgáért [ügyéért; munkájáért tevékenységéért] jutott majdnem halálra [került közel a halálhoz], kockára tévén életét, hogy kárpótoljon engem azért, hogy nékem tett szolgálatotoknál ti nem voltatok jelen. [hogy az értem végzett papi szolgálatban a ti hiányzásotokat távollétetekben betöltse]