„Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem
angyalok, sem fejedelemségek, sem hatalmasságok, sem jelenvalók, sem
következendők, Sem magasság, sem mélység, sem semmi más teremtmény nem
szakaszthat el minket az Istennek szerelmétől, mely vagyon a mi Urunk Jézus
Krisztusban.”
(Rómabeliekhez írt
levél 8. fejezet 38-39. vers)
A Szentírás számtalan helyen biztosít bennünket arról, hogy
Isten irántunk való szeretete végtelen, meghaladja értelmünket és emberi odaadásunk
sosem ér fel az Ő törődésével. Hiszen szeretjük-e azt, aki nap, mint nap
fájdalmat okoz, akivel gond van, aki megfeledkezik rólunk…?
Bizony ezért nagyobb az Ő szeretete, mert semmi nem állhat
útjába, még saját magunk, bűnös életünk sem. „Az Isten pedig a mi hozzánk való
szerelmét abban mutatta meg, hogy mikor még bűnösök voltunk, Krisztus érettünk
meghalt.” (Róm.5:8)
Ő soha nem mond le rólunk, ragaszkodik hozzánk. De mi a
helyzet velünk? Mennyire ragaszkodunk mi Őhozzá? Pál rómaiakhoz címzett üzenete
figyelmeztetés és bátorítás kell legyen mindannyiunk számára.
Figyelmeztetés, azért mert a nehézségek vagy épp a kényelmek
közepette oly gyakran megfeledkezünk Istenről. S mikor felteszik a kérdést;
Miért nem imádkozol vagy olvasod többet a Bibliát? Miért nem jársz
gyülekezetbe? Miért nem végzel tudatosan missziómunkát másokért?
Ó, mennyi, mennyi kifogást tud összehordani az ember!
Dolgozni kell, fáradt vagyok, beteg vagyok, fiatal vagyok, öreg vagyok, éhes
vagyok,…
Természetesen ezek mind fennálló problémák, komoly próbák
számunkra, de ha ezek megingatnak, mi lenne, ha az életünket akarnák elvenni
Jézusért? Ahogy az apostol írja: „Te éretted gyilkoltatunk minden napon; olybá
tekintenek, mint vágó juhokat.” (Róm.8: 36)
S mi a bátorítás? Azon milliók, akik az évezredek során
kitartásukkal, önfeláldozásukkal a hit hőseivé váltak.
Így emlékezz minden pillanatban arra, hogy Jézus mennyire
szeret téged, és hozzá hasonulva válj a hit emberévé!
„Az igaz pedig hitből él. És aki meghátrál, abban nem gyönyörködik
a lelkem. De mi nem vagyunk meghátrálás emberei, hogy elvesszünk, hanem hitéi,
hogy életet nyerjünk.” (Zsid.10:38-39)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.