2012. március 29.

Szívemből szól egy dal Neked

Kenneth & Gloria Copeland: Hogy az imádságaitok meg ne hiúsuljanak


Ha pedig [valóban] a világosságban élünk és járunk, amint Ő maga a világosságban van: [igazi, töretlen] közösségünk van egymással.
– 1 János 1:7

Az egyik terület, amire nekünk hívőknek különösen ügyelnünk kell, a kapcsolataink. Figyelnünk kell Isten Igéjére ezen a területen. Ne akadékoskodjunk egymással, és ne kritizáljuk egymást, mert ezzel akadályozzuk az erőt, amit Isten adott nekünk, hogy sikeressé tegyen bennünket ebben a világban.

A viszálykodás problémát okoz a szellemi birodalomban is. Megnyitja az ajtót az ördögnek. Megválaszolatlanok maradnak az imáink. Még azt is megakadályozza, hogy az angyalaink munkálkodjanak az érdekünkben!

Péter azt írta a férjeknek az 1 Péter 3:7-ben, hogy megértően, figyelmesen éljenek együtt a feleségükkel, „mint gyöngébb edénnyel, megadván nékik a tiszteletet, mint akik örököstársak az élet kegyelmében; hogy a ti imádságaitok meg ne hiúsuljanak.” Férjek és feleségek. Szülők és gyermekek. Munkatársak. Gyülekezeti tagok. Mindannyiunknak rá kell ébrednünk, hogy milyen veszélyes a viszálykodás, és el kell kezdenünk szeretetben járni.

Áraszd ki Isten Igéjének világosságát a kapcsolataidban! Mélyedj el abban az igazságban, hogy mindannyian részei vagyunk egymásnak, és szerezz erről kijelentést. Ismerd fel, hogy – amiként az Efézusi levél mondja – egy Test és egy Szellem vagyunk, és igyekezzünk, komolyan törekedjünk megtartani, megőrizni a Szellem egységét és összhangját (Efézus 4:3-4*).

Áradjon Isten ereje minden kapcsolatodban! Tanulj meg a világosságban járni!

Igei olvasmány: Róma 15:1-7

Kenneth E. Hagin: A feltámadás ereje

Hogy megismerjem Őt, és az Ő feltámadásának erejét…
- Filippi 3,10.

Pál valójában azért imádkozott az Efézusi levélben, hogy az egyház kinyilatkoztatott tudást kapjon a szellemi dolgokról. Ha már egy ideje imádkozod az efézusi imákat, ahogy javasoltam, akkor tudod, hogy Pál azt akarta, az efézusi hívők szerezzenek tudomást arról, hogy “…mi az Ő hatalmának [erejének] felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint, amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból,és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben. Magasan minden fejedelemség és hatalmasság és erő és uraság és minden név fölé, mely neveztetik, nemcsak e világon, hanem a következendőben is.” (Ef. 1,19–21)

A mindenható Isten ereje olyan hatalmas mértékben nyilvánult meg Jézusnak a halálból való feltámasztásakor, hogy valójában ez volt Isten leghatalmasabb munkája! Isten pedig azt akarja, hogy tudjuk meg, mi történt, amikor ez bekövetkezett.

A levegőbeli hatalmasságok minden erejükkel meg akarták akadályozni a feltámadást. Ezek a gonosz erők arra törekedtek, hogy meghiúsítsák Isten tervét. A mi Urunk Jézus Krisztus azonban diadalmasan legyőzte ezeket az erőket és magasan felettük ült le a trónra, ahol a magasságos Mindenható hatalmával uralkodik. A mi hatalmunk forrása tehát ebben a feltámadásban található és abban, hogy Krisztust Isten ültette le a trónra. 


Megvallás: Az az Erő, amely feltámasztotta Jézust a halálból, az áll e hatalom mögött! 

aldjon meg teged az ur

Joel Osteen: Ne add fel a holnapod!


Nem számít, mi történik ma, Isten nagyszerű jövőt tartogat a számodra! Lehet, nem könnyű ezt most észrevenned, de Isten már új kezdetet, új barátságokat, új lehetőségeket készített el számodra. Lehet a tavalyi évben ért pár kudarc és nehézség, de ne kövesd el azt a hibát, hogy azt hiszed ez az év is ugyanilyen lesz. Ideje valami újat látni, mert ez egy új nap!

Hívőként ez legyen a hozzáállásunk: "A rossz gazdasági helyzet ellenére nem aggódom. Tudom, Isten előttem jár, és megígérte, hogy folyót fakaszt a sivatagokban". 

Vagy pedig: "Talán az orvosi jelentés nem ígér sok jót, de az én másik kijelentésem azt mondja, Isten visszaállítja az egészségem. Hiszem, hogy Isten elkezdte a gyógyításom, egészségem és győzelmem biztos Őbenne."

Vagy talán lehet, hogy gyermeked nem a helyes úton jár. Emberileg lehetetlen helyzetnek tűnik. De a mi hozzáállásunk ez: 
"Tudom, hogy Isten képes a lehetetlenre!
A gyermekem betölti elhívását!"

Légy ma bátor, és ne add fel a holnap reményét, mert Isten nagyszerű jövőt tartogat a számodra!

Mert csak én tudom, mi a tervem veletek - így szól az Úr, békességet és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek. Jeremiás 29:11

Károli Gáspár fordítás

Mond el ezt az imát: Drága Mennyei Atyám! Köszönöm, hogy reményt és jövőt adsz nekem. Köszönöm, hogy szeretsz engem. Köszönöm, hogy engem választottál. Köszönöm, hogy örömöd leled bennem. Kérlek, hogy a szívem és lelkem a Te terveiden keresztül újuljanak meg. Jézus nevében kérlek téged, Ámen.
Joel Osteen

Keresztény udvarlás...


Ismered Jézust?! Én is!

Oswald Chambers: AZ ELHANYAGOLT TITOK


"Az én országom (királyságom) nem e világból való" (Jn 18,36).

Napjainkban az Úr Jézus Krisztus legnagyobb ellensége a gyakorlati munkáról alkotott olyan elgondolás, amely nem az Újszövetségből, hanem a világi gyakorlatból születik. Ebben felülkerekedik a szüntelen erőkifejtés és tevékenykedés, de nincs helye az elmélyült kapcsolatnak Istennel. Nem jó helyen van a hangsúly. Jézus azt mondta: "Az Isten országa nem szemmel láthatólag jön el, hanem az Isten országa tibennetek van" - titokzatosan, elrejtetten. A keresztyén munkások sokszor túlságosan a kirakatban élnek. Jézus Krisztus királyságának ereje, lényege a vele való személyes viszonyon alapul, nem a nyilvánosság előtti hasznosságunkon múlik.

Meg kell szabadulnunk a vallásos korszellemtől. Urunk életében semmi sem volt az izgalmas aktivitásnak abból a hajszájából és rohanásából, amit mi olyan nagyra tartunk. A tanítványnak pedig olyannak kell lennie, mint Mestere. Jézus Krisztus királyságának központi ügye a vele való személyes kapcsolat, nem az, ami általában hasznosnak tűnik az emberek szemében.

Egy bibliaiskolának nem a gyakorlati tevékenységben rejlik az ereje, hanem abban a tényben, hogy a hallgatók magukba szívhatják Isten igazságát. Talán sejtelmed sincs róla, merre szándékozik Isten irányítani körülményeidet, nem tudod, hogy akár otthon, akár idegenben milyen erőpróbák várnak rád. De ha szétszórod erődet a túlzott tevékenységben, ahelyett hogy Isten megváltásának nagy alapvető igazságaiban elmerülnél, kimerülsz a túlerőltetésben, és amikor majd jönnek a nehézségek, nem tudsz helytállni. De ha most idődet arra fordítod, hogy Istenben alapot vegyél és gyökeret eressz - ez a világ szerint a "nem gyakorlati" vonal -, akkor hű maradsz majd hozzá, bármi történjék is, és tud használni.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből


Hozzad jovunk Uram.wmv

Bővített Biblia – Ó-és Újszövetség


Bővített Biblia – Ó-és Újszövetség
Amik eddig elkészültek:



Újszövetség:                            Ószövetség:
Máté evangélium                                  
2 Korinthus levél                                              







Biblia fordítások és audió


Készítette: Mindenlehetséges
http://www.mindenlehetseges.hu/biblia-forditasok/biblia-forditasok-es-audio/
Online olvasható Biblia fordítások:
Bővített Biblia– Ó-és Újszövetség (nem teljes)
Károli fordítás– Ó-és Újszövetség (az Újszövetség online hallgatható is)
Károli fordítás  - Ó-és Újszövetség
SzIT (Szent István Társulat)  – Ó-és Újszövetség
Protestáns fordítás – Ó-és Újszövetség
Káldi Biblia online - Ó-és Újszövetség
Sylvester János – Újszövetségi fordításáról, s itt le is lehet tölteni.
Békés-Dallos fordítás
Biblia fordítások egymás mellett olvasva – Újszövetség
Biblia fordítások – 18 magyar nyelvű fordításból választhatsz!
Egyszerű fordítású Biblia – vagy Modern Biblia – letöltés

Letölthető Bibliák:
Csia fordítás
Egyszerű fordítású, modern Biblia
Vida fordítás
Vida fordítás  2- pdf
Vida fordítás  2- doc
Protestáns Biblia




Audió, hangzó Biblia:
Károli Újszövetség (teljes, narrátor: Tóth Géza) – a kiválasztandó könyv melletti hangszóróra kattintva hallgathatod
Ó-és Újszövetség (hallgatható és letölthető formában)

Bibliai segédanyagok:

Biblia programok:
e-Sword bibliai program – külön lehet a magyar nyelvű modulokat letölteni.

Biblia különlegességek:
Görög Biblia, Újszövetség - magyar nyelvtani elemzésekkel, szavanként. Beírva a bibliai könyvet és verset, keresésre kattintasz, és az egyes szavakra.




Hal nélküli halászok példázata


Történt egyszer, hogy volt néhány ember, akik halászoknak nevezték magukat, és íme, sok hal nyüzsgött a környék vizeiben. Az egész vidéket patakok és tavak tarkították, mindegyikben tömérdek a hal, és a halak éhesek voltak.
Azok, akik halászoknak nevezték magukat, heteken, hónapokon, éveken keresztül tanácskozásra ültek össze, és hivatásukról, a halászatról, a bőséges halállományról és arról beszélgettek, hogyan lehetne halászni.

Évről évre pontosan megfogalmazták a halászat jelentőségét, hivatásként emlegették a halászatot, és bejelentették, hogy a halász elsődleges feladata mindig is a halfogás.

Állandóan új és jobb módszerek, és a halászat új és jobb meghatározásai után kutattak.

Ám egy dolgot nem tettek: nem halásztak.
Nagy, műgonddal megtervezett és költséges oktatóközpontokat építettek, amelyek eredeti és elsődleges célja az volt, hogy a halászokat megtanítsák a halfogás fortélyaira. Mindezek alatt az évek alatt tanfolyamokat tartottak a halak szükségleteiről, természetéről, osztályozásuk módszereiről, a halak pszichológiai reakcióiról, és arról, hol lehet halakat találni.

Az oktatóknak doktori címük volt a halászat tudományából, ám ezek az oktatók nem halásztak. Kemény, szorgalmas tanulás után évről évre sokan végeztek, és kaptak diplomát halászatból.

Egy, a halászat szükségességéről tartott tanácsozás után egy fiatal résztvevő elment halászni. Másnap arról számolt be, hogy két nagyszerű halat fogott. Kiváló fogásáért kitüntették, és felkérték, hogy lehetőség szerint vegyen részt az összes fontosabb tanácskozáson, ahol elmondhatja, hogyan akadt a horgára a két nagy hal. Abbahagyta tehát a halászatot, hogy legyen ideje beszámolni a többi halásznak, és filmet készítsen a nagy fogásról. Jelentős tapasztalata jutalmául beválasztották a halászok szövetségének elnökségébe is.

El kell ismernünk, hogy a „halászok" között sokan valóban odaadó buzgalommal végezték a dolgukat, áldozatokat hoztak, és minden nehézséget vállaltak. Hiszen nem mesterüket követték-e, aki azt mondta: „kövessetek engem, és én emberhalászokká teszlek titeket"? Képzeljük el, hogy mennyire megsértődtek néhányan, amikor egyszer valaki felállt, és kijelentette, hogy akik nem fognak halat, nem is igazi halászok, akárhogy erősködnek. Megállapítása mégis helyesnek tűnt.


Halász-e az az ember, aki évről évre nem fog halat? Követi-e valaki a Mesterét, ha nem halászik?


Soha semmi nem választhat Tőled el

“Én vagyok a feltámadás és az élet…”

Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: aki hisz én bennem, ha meghal is, él; És aki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt? (Ján 11,25-26)

Húsvétkor minden újjászületett keresztény ezt ünnepli. Vagyis azt, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus, aki maga a Feltámadás és az Élet, VALÓBAN feltámadott! És ígérete szerint azok, aki hisznek Őbenne, szintén élnek örökkön örökké.

Előtte persze – hacsak az Úr előbb vissza nem jön, és el nem ragadtatunk a felhőkön át elébe -, a földbe vetett maghoz hasonlóan, el(meg) kell halni. Számunkra azonban, akik már újjászülettünk víz és Szent Szellem által, a halál fogalma nem létezik. Hiszen „csupán” annyi történik, hogy Jézushoz hasonlóan átmegyünk e világból az Atyához. (Ján 13,1) Átköltözünk, ahogy az Ige mondja. Ehhez előbb letesszük a földi sátorházunkat, vagyis a testünket, amely ha „elbomol, épületünk van Istentől, nem kézzel csinált, örökké való házunk a mennyben.” (2Kor 5:1) S mivel bízunk Istenben és az Ő ígéreteiben, ezért „szeretnénk inkább kiköltözni e testből, és elköltözni az Úrhoz. Azért igyekezünk is, hogy akár itt lakunk, akár elköltözünk, néki kedvesek legyünk. (2Kor 5:8-9)

Nemcsak hogy nem félünk a haláltól, mert számunkra már legyőzetett, hanem eredményesen küzdhetünk ellene – nem kell, hogy idő előtt elmenjünk, és másokat is megmenthetünk ettől. Sőt, kérjük, és meg is köszönjük, a 91.Zsoltár verseivel: Isten hosszú élettel elégít meg, és megmutatja az Ő szabadítását!

Ha Krisztusban vagy, már nem test szerint élsz, hanem szellem szerint. Nem az érzékek, érzelmek, saját akaratod, gondolataid vezetnek, hanem ISTEN IGÉJE. Éppen ezért már ezt a földi élet pályát is győztesen futhatod. Ha éppen beteg vagy – tudod, hogy meggyógyultál Krisztus sebeiben, mert ez MEG VAN ÍRVA. Ha valami készül megkötözni, vagy már csapdába is estél – tudod, hogy VAN SZABADÍTÓ, aki a madarász tőréből megszabadít. És akit a Fiú megszabadít, az valósággal szabad! Ha pénzügyi nehézségekkel küzdesz, tudod, hogy Jézus szegénnyé lett, hogy te az Ő szegénysége által meggazdagodj. És egyáltalán – minden szellemi áldással meg vagy áldva a mennyből. És ezek alapján élsz, gondolkozol és cselekszel – mert MEG VAN ÍRVA!

S ha végül elérkezett az Istentől kapott hosszú élete végéhez, a hívő embernek nem kell megbetegednie ahhoz, hogy elköltözzön! Nincs rászorulva kórházra, szenvedésre, megalázó, kiszolgáltatott helyzetekre. Bevégezve a szolgálatot, a feladatot, amit Isten az emberre bízott, megtörténhet ez olyan spontán módon, ahogy sok Isten embere is tette: egyszerűen elalszik.

Összefoglalva tehát: Jézus Krisztus legyőzte, megsemmisítette a halált – a szellemi, a VÉGLEGES halált, amely miatt nyugtalan és retteg minden ember egész életében. De akik újjászülettek Krisztusban, már nem halnak meg! Ehhez már semmit sem lehet hozzátenni, ez elvégzett dolog. S mi van a fizikai halállal? Ez már nem ad okot a félelemre, mert tudjuk hová megyünk.

Miért is félnénk? Hiszen a fizikai halál, a test letevése "csupán" annyit jelent, mint amikor sátort bontasz. S tudod, hogy valahol máshol újra felvered. Számunkra tehát, akik már feltámadtunk a Krisztussal (szellemünkben), a halál nem kárhozat, nem megsemmisülés, nem a nihil, és nem is felolvadás valamiféle „közösben”. Hanem elköltözés a mennyei hajlékba. Tovább élni odaát a feltámadott Krisztussal, a mi Urunkkal – örökké. Érdemes hát megharcolni a hit szép harcát, és végig futni a pályát – egészen a célig.

(Arról a hitről is olvashatsz, amely bevisz a célba, Megalkuvás nélküli hitcímmel.)

Ha még a halál fogságában vagy, mert még nem találkoztál az Élet Fejedelmével – aki egyedül képes neked örökéletet adni, ha befogadod Őt a szívedbe – itt van rá lehetőséged azáltal, hogy elmondasz egy imát, amit a lap közepet áján találsz.

Igék:Parancsold meg azért, hogy őrizzék a sírt harmadnapig, nehogy az ő tanítványai odamenvén éjjel, ellopják őt és azt mondják a népnek: Feltámadott a halálból; és az utolsó hitetés gonoszabb legyen az elsőnél. (Máté 27:64)

Nincsen itt, mert feltámadott, amint megmondotta volt. Jertek, lássátok a helyet, ahol feküdt vala az Úr. (Máté 28:6)

És menjetek gyorsan és mondjátok meg az ő tanítványainak, hogy feltámadott a halálból; és ímé előttetek megy Galileába; ott meglátjátok őt, ímé megmondottam néktek. (Máté 28:7)

Nincs itt, hanem feltámadott: emlékezzetek rá, mint beszélt néktek, még mikor Galileában volt, (Luk 24:6)

Kik ezt mondják vala: Feltámadott az Úr bizonnyal, és megjelent Simonnak! (Luk 24:34)

Nem az egész népnek, hanem az Istentől eleve választott bizonyságoknak, nékünk, kik együtt ettünk és együtt ittunk ő vele, minekutána feltámadott halottaiból. (Apcs 10:41)

Tudván, hogy Krisztus, aki feltámadott a halálból, többé meg nem hal; a halál többé rajta nem uralkodik, (Róm 6:9)

Ámde Krisztus feltámadott a halottak közül, zsengéjök lőn azoknak, kik elaludtak. (1Kor 15:20)

Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképpen az Isten is előhozza azokat, akik elaludtak, a Jézus által ő vele együtt. (1Thess 4:14)

Reménységem lévén az Istenben, hogy amit ezek maguk is várnak, lesz feltámadásuk a halottaknak, mind igazaknak, mind hamisaknak. (Apcs 24:15)

Miután ugyanis ember által van a halál, szintén ember által van a halottak feltámadása is. (1Kor 15:21)

Épenígy a halottak feltámadása is. Elvettetik romlandóságban, feltámasztatik romolhatatlanságban; (1Kor 15:42)

Áldott az Isten és a mi Urunk Jézus Krisztusnak Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint újonnan szült minket élő reménységre Jézus Krisztusnak a halálból való feltámadása által, (1Pét 1:3)

2012. március 28.

Ige: Az Úr Jézus mindenkori tanítványairól


Ti vagytok a világ világossága [kozmosz fénye; ti vagytok a világ számára a fény]. Nem rejtethetik el [nem lehet eltitkolni, titokban tartani] a hegyen épített [fekvő, elhelyezett] város. Úgy fényljék [világítson; ragyogjon fel] a ti világosságtok [fényetek] az emberek előtt, hogy lássák [meglássák, észrevegyék] a ti jó cselekedeteiteket [nemes; kitűnő /(eszményi) szép / tetteiteket], és dicsőítsék [magasztalják] a ti mennyei Atyátokat [aki a mennyekben van]” (Mát. 5,14.16)

Ige: Az Úr Jézus kijelentése az Övéinek:


 „… hogy hová megyek én, tudjátok; az utat is tudjátok. Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mi módon tudhatjuk azért az utat? Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam. Ha megismertetek volna engem, megismertétek volna az én Atyámat is; és mostantól fogva ismeritek őt, és láttátok őt. Monda néki Filep: Uram, mutasd meg nékünk az Atyát, és elég nékünk! Monda néki Jézus: Annyi idő óta veletek vagyok, és még sem ismertél meg engem, Filep? a ki engem látott, látta az Atyát; mi módon mondod azért te: Mutasd meg nékünk az Atyát? Nem hiszed-é, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van? A beszédeket, a melyeket én mondok néktek, nem magamtól mondom; hanem az Atya, a ki én bennem lakik, ő cselekszi e dolgokat. Higgyetek nékem, hogy én az Atyában vagyok, és az Atya én bennem van; ha pedig nem, magokért a cselekedetekért higgyetek nékem (Ján. 14,4-11)

 Hiszen: „Én és az Atya egy vagyunk (Ján. 10,30)

A hívő elbizonytalanodásának oka


Mitől bizonytalanodhat el egy hívő, erre mutat példát Bemerítő János története: „És Jánosnak mind ezeket elmondták (és hírül vitték) a tanítványai. És János az ő tanítványai közül kettőt előszólítván (magához hívatott, és) Elküldé Jézushoz (az Úrhoz ezzel a kérdéssel), mondván: Te vagy-é az, aki eljövendő vala, vagy mást várjunk? Mikor azért azok a férfiak hozzámentek (vagyis odaérkeztek hozzá), mondának: Bemerítő János küldött minket te hozzád (ezzel a kérdéssel), mondván: Te vagy-é az, aki eljövendő vala, vagy mást várjunk? Azon órában pedig (Jézus) sokakat (vagyis sok embert) gyógyított meg (különféle) betegségekből (és bajokból), csapásokból, (és megszabadított gonosz) tisztátalan szellemektől, és sok vaknak adá meg szeme világát (és adta vissza a látását). És felelvén Jézus, (így válaszolt, és) monda nékik: Elmenvén mondjátok meg (és vigyétek hírül) Jánosnak, amiket láttatok és hallottatok: hogy a vakok szemeik világát veszik (vagyis a vakok látnak), a sánták járnak, a poklosok (vagyis leprások) megtisztulnak, a süketek hallanak, a halottak feltámadnak, a szegényeknek az evangélium prédikáltatik (és hirdettetik). És boldog, valaki én bennem meg nem botránkozik” (Luk. 7,18-23)

Az elbizonytalanodás egyik oka az volt, hogy Jánoshoz is eljutott az Úr Jézus tetteinek híre, Aki: „… körüljárta [és bejárta] vala Jézus a városokat mind, és a falvakat, tanítván azoknak zsinagógáiban, és hirdetvén az Isten [vagyis a mennyek] országának Evangéliumát [az Isten királyságáról szóló örömhírt, királyi uralmának jó hírét, a győztes hadvezér érkezésének hírét]. És gyógyítván mindenféle [és mindenfajta] betegséget és mindenféle erőtlenséget [gyengeséget; minden bajt, kórt, fogyatékosságot, rosszullétet, krónikus jellegű fizikai rendellenességet az emberi szervezetben. Árt

almat, csapást, panaszt; gyötrő, kínos betegségeket] a nép között” (Mát. 9,35).

És az Úr Jézus szolgálatának eredményeként beteljesedtek a próféciák: „Megelevenednek (és életre kelnek) halottaid és holttesteim fölkelnek (és föltámadnak a holttestek): serkenjetek föl és énekeljetek (és ébredjetek, és ujjongjatok), akik a porban lakoztok, mert harmatod az élet (és a világosság) harmata, és visszaadja a föld az árnyakat!” (Ésa. 26,19)

„És meghallják ama napon a siketek (is) az írás beszédeit, és a homályból és sötétből (és a homály és a sötétség után) a vakoknak szemei (pedig) látni fognak. És (újra) nagy örömük lesz a szenvedőknek az Úrban, és a szegény emberek vígadnak Izráel Szentjében” (Ésa. 29,18-19)

„És megismerik a tévelygő szelleműek az értelmet (és észhez térnek), és akik zúgolódnak, tanulságot tanulnak (és levonják a tanulságot)” (Ésa. 29,24) Mondjátok a remegő szívűeknek: legyetek erősek, ne féljetek! Ímé, Istenetek bosszúra jő, az Isten, aki megfizet, Ő jő, és megszabadít titeket! Akkor a vakok szemei megnyílnak, és a süketek fülei megnyittatnak, Akkor ugrándoz, mint szarvas a sánta (és szökellni fog), és ujjong a néma nyelve, mert a pusztában víz fakad, és patakok (erednek) a kietlenben (a pusztában)” (Ésa. 35,4-6)


A négy gyertya

ISTEN FIA JÉZUS

Ítélkezés: (részlet A Viskó c. könyvből)


- Már miért viccelnék? Egészen biztos, hogy sokan vannak ott, ahonnan jöttél, akikről úgy gondolod, hogy megérdemlik az ítéletet. Lennie kell legalább néhány embernek, aki felelős azért, hogy ennyire sok a fájdalom és a szenvedés. Mit gondolsz azokról a mohó és kapzsi emberekről, akik a világ szegényei rovására gyarapodnak? Mi a helyzet azokkal, akik feláldozzák gyermekeiket a háború érdekében? És mit gondolsz azokról a férfiakról, akik verik a feleségüket, Mackenzie? Vagy azokról az apákról, akiknek nincs más okuk, hogy verjék a fiaikat, mint hogy enyhítsék saját szenvedésüket? Nem érdemelnek ezek ítéletet, Mackenzie?!

Mack érezte feldolgozatlan haragjának mélységét, ahogy dühöngő áradatként tódult fel bensejében. Belesüppedt a székbe, és próbálta megőrizni az önuralmát az elméjére rontó emlékképek nyomásával szemben, de érezte, hogy egyre kevésbé ura a helyzetnek. A gyomra görcsbe rándult, ahogy kezét ökölbe szorította, légzése pedig egyre zihálóbb lett.

- És mi van azzal az emberrel, aki ártatlan kislányokra vadászik? Mit gondolsz róla, Mackenzie? Bűnös ez az ember? El kellene ítélni?

- Igen! - sikoltotta Mack. - Pokolra vele!

- Ő a hibás a téged ért veszteségért?

- Igen!

- És mit gondolsz ennek az embernek az apjáról, aki ilyen szörnyeteget nevelt a fiából? Ő is bűnös?

- Igen, ő is!

- Milyen messzire kell visszamennünk, Mackenzie? Ez a bűnös örökség egészen Ádámig visszavezethető. Mi van akkor vele? De miért is állnánk meg itt?! Mi a helyzet Istennel? Isten indította útjára ezt az ügyet. Akkor Isten a hibás?

Mackkel megfordult a világ. Egyáltalán nem érezte magát bírónak, sokkal inkább vádlottnak.

Az asszony hajthatatlan volt: - Nem ennél a pontnál akadtál el, Mackenzie? Nem ez az, ami A Nagy Szomorúságot élteti? Hogy Istenben nem lehet megbízni? Biztos vagyok benne, hogy egy olyan apa, mint te, meg tudja ítélni az Atyát.

Mack haragja heves lángként lobbant fel. Vissza akart vágni, de a nőnek igaza volt, és ezt értelmetlen lett volna tagadni. A nő folytatta: - Hát nem épp emiatt panaszkodsz, Mackenzie? Hogy Isten cserbenhagyott téged és Missyt? Hogy Isten már a Teremtés előtt tudta, hogy eljön a nap, amikor a te drága Missydet brutálisan megölik, és mégis 'elkövette' a teremtést? Aztán pedig megengedte, hogy ez az elfajzott szörnyeteg kiragadja őt a te szerető karjaidból, pedig meg tudta volna akadályozni. Akkor nem Isten a hibás, Mackenzie?!

Mack a padlót bámulta, a feltoluló emlékképek össze-vissza rángatták az érzelmeit. Végül kimondta, hangosabban, mint szerette volna, ujját pedig egyenesen az asszonyra szegezte:

- De! Isten a hibás! - A vád ott lebegett a teremben, amint a bírói kalapács lecsapott Mack szívében.

- Akkor, - szólt az asszony ellentmondást nem tűrő hangon -, ha ilyen könnyen ítéletet tudsz mondani Isten felett, akkor egészen biztosan meg tudod ítélni az egész világot is. - Szenvtelen hangon beszélt. - Akkor most válaszd ki két gyermekedet, akik Istennel tölthetik az örökkévalóságot, amikor megjelenik az új ég és az új föld! De csak kettőt.

- Micsoda?! - fortyant fel Mack, és hitetlenkedve fordult a nő felé.

- És ki kell választanod hármat a gyermekeid közül, hogy az örökkévalóságot a pokolban töltsék.

Mack képtelen volt elhinni, amit hallott, és kezdett újból pánikba esni.

- Mackenzie! - A nő hangja most ugyanolyan nyugodt és csodálatos volt, mint amikor először hallotta azt. - Én most csak azt kérem tőled, hogy tegyél meg valamit, amit hited szerint Isten tesz. Ő ismer mindenkit, aki valaha is megfogant, méghozzá sokkal mélyebben és teljesebben ismeri őket, mint ahogy te a saját gyermekeidet valaha is ismerni fogod. Ő mindegyiket az ő lényük ismeretének megfelelően szereti. A te hited szerint Ő legtöbbjüket egy gyötrelmes örökkévalóságra ítéli, távol az Ő jelenlététől, szeretetétől pedig elszakítva. Így van, Mackenzie?

- Azt hiszem, igen. Csak hát ezt így még soha nem gondoltam végig. - A döbbenettől szinte akadozott a nyelve. - Egyszerűen csak elfogadtam, hogy Isten képes ezt megtenni. A pokol, mint beszédtéma mindig nagyon elméleti volt számomra; nem olyan emberekről szólt, akik igazán érdekeltek... - Mack tétovázott, mert ráeszmélt, hogy amit kimondani készül, az meglehetősen otrombán hangzik -, ...nem olyan emberekről szólt, akik igazán érdekeltek.

- Akkor tehát azt feltételezed, hogy Isten ezt minden gond nélkül megteszi, te bezzeg képtelen vagy rá? Akkor lássuk, Mackenzie! Öt gyermeked közül melyik az a három, akit pokolra ítélsz? Jelenleg Katie hadakozik ellened leginkább. Durván bánik veled, és bántó kijelentéseket vág a fejedhez. Talán ő az első és leglogikusabb választás. Hogyan döntesz Katieről? Te vagy a bíró, Mackenzie, és neked kell döntened.

- Nem akarok a bíró lenni - mondta Mack, és felállt. Az agya sebesen pörgött. Kizárt dolog, hogy ez most a valóság, ami vele történik! Hogy kérhetné tőle Isten, hogy válasszon a saját gyermekei között? Az lehetetlen, hogy ő Katiet, vagy bármelyik gyermekét - csak azért, mert vétett ellene - egy örökkévalóságra a pokolra küldje. Még akkor sem tenné ezt, ha Katie, Josh vagy Tyler valami szörnyű bűncselekményt követne el. Képtelen lenne rá! Számára ez az egész nem a gyermekei teljesítményéről szólt; itt az irántuk való szeretetéről volt szó.

- Én erre képtelen vagyok! - szólt, szinte suttogva.

- Meg kell tenned! - ismételte meg a nő.

- Nem tudom megtenni! - mondta hangosabban és szenvedélyesebben.

- Meg kell tenned - mondta újra, már lágyabb hangon.

- Én... ezt... nem... fogom... megtenni!!! - üvöltötte Mack, és érezte, hogy felforr benne a vér.

- Meg kell tenned - suttogta az asszony.

- Nem tudom! Nem tudom! Nem fogom megtenni! - sikoltotta, és most már nem tudott uralkodni szavai és érzelmei fölött. A nő állt, és várt, és közben nézte őt. Végül Mack könyörgő tekintettel ránézett: - Nem mehetnék inkább én? Ha mindenáron szükséged van valakire, akit egy örökkévalóságon át gyötörhetsz, akkor majd megyek én helyettük. Ez megfelel? Megtehetem ezt?! - Lerogyott az asszony lábai elé, és most már sírva könyörgött: -Kérlek, hadd menjek én a gyermekeim helyett! Kérlek! Örömmel megtenném...! Könyörögve kérlek... Engedd meg, kérlek!

- Mackenzie! Mackenzie! - suttogta az asszony, és szavai úgy hatottak Mackre, mint hűsítő víz fröccsenése egy kegyetlenül forró napon. Kezei gyengéden érintették Mack arcát, miközben talpra segítette őt. Ahogy patakzó könnyei közt ránézett, látta, hogy a mosolya sugárzó. - Most pontosan úgy beszélsz, mint Jézus. Helyes ítéletet hoztál, Mackenzie. Nagyon büszke vagyok rád!

- De hiszen én semmiféle ítéletet nem hoztam! - próbálkozott Mack zavarában.

- Dehogynem! Úgy döntöttél, hogy méltók a szeretetre, még akkor is, ha ezért mindent fel kell áldoznod. Ez az, ahogy Jézus szeret.



(részlet A Viskó c. könyvből)


Joyce Meyer: Ez van!


Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek megújulásával. (Róma 12,2)

Olyan az alakom, hogy a felső méretem két számmal kisebb, mint az alsó. Ez mindig is így volt. Sok gyönyörű kosztüm van, amiket nem tudok megvenni, mert nem árulják külön a felső és az alsó részüket, méretemnek megfelelően. Vehetnék két különböző méretű kosztümöt, de az már igencsak nagy pazarlás lenne. Ez a dolog nagyon frusztrált engem, mindaddig, amíg el nem fogadtam, hogy „ez van”!

Most már csak nevetek az egészen – a nevetés pedig, mint tudjuk, nagyon jó szokás, pláne, ha az ember korosodik. Ha nagyobb a lábad, mint szeretnéd, vagy a testarányaid nem tökéletesek, vagy alacsonyabb vagy a kelleténél – ne hagyd, hogy ezek a dolgok frusztráljanak. Fogadd el: „ez van”!

Én eldöntöttem, hogy boldog leszek azzal, amit kaptam, és a lehető legjobbat hozom ki belőle. Soha ne felejtsd el, hogy Isten azt akarja, hogy szeresd önmagad és a tested. Ő ezt várja tőlünk, még ha a világ mást is üzen. A Biblia azt mondja, hogy ne igazodjunk ehhez a világhoz, hanem változzunk meg értelmünk megújulásával. Gondolkozz magadról egy új módon. Határozd el magad, hogy a lehető legjobb „te” leszel, és ne foglalkozz azzal, mit mond a világ arról, hogy milyennek kellene lenned.

A világ sok mindent mond. Hazugságokat súg a füledbe, méghozzá sokszor kegyetleneket és durvákat. A divat és a trendek szinte havonta változnak. Ha megpróbálod ezeket követni, elveszel. És elveszíted a barátságot önmagaddal. De ha azt választod, hogy úgy tekintesz magadra, ahogy Isten lát, akkor nem csak szeretni fogod magad, hanem kellő magabiztossággal és hittel fogsz rendelkezni ahhoz, hogy a jó erőteljes eszköze légy a világban.
Joyce Meyer