2012. január 29.
Imádság: A helyes értékelésért
Istenem! Mennyire meg tud szépülni a múlt. Még annak
számtalan nehézsége, kínja, nyavalyája is. Pedig helyén és értékén kezelni
akkor tudunk valamit, ha ígéreteid fényébe állítjuk bele. Ebben kérem
segítségedet! Ámen
A nap gondolata:
Az embernek szelleme van, amely hinni és repülni tud, s ez a
szellem halhatatlan és farkasszemet néz a világgal. (Márai Sándor)
Napi Ige és gondolat
Ki tart jól bennünket hússal? Emlékszünk, hogy Egyiptomban
olcsón ettünk halat, uborkát, dinnyét, póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát.
Most pedig elepedünk, mert semmit sem látunk a mannán kívül. (4Móz 11:4-6)
A mai Igében egy hátrafelé tekintő népet látunk. Izrael népe
a pusztában van, az Isten ott táplálja őket mannával, a legédesebb eledellel,
ami létezik. S a nép felkel és egy nagy, kollektív emlékezésbe kezd, akkor
hangzik el mai Igénk. Isten népe hátratekint. De ez egy veszélyes
visszatekintés. Telve van szívük felhánytorgatással az egyiptomi szabadításért,
aminek máskülönben örülni kellene. Megszépült a múlt!
Ó, mennyire ilyenek vagyunk, mi emberek! Ha bánt a jelen,
akkor valami fogódzót keresünk a múltban, ami a hátunk mögött van. De vajon
valóban olyan jó volt Egyiptomban? Hiszen ostorozták, dolgoztatták őket,
fiaikat a Nílusba dobták, népirtás volt kihirdetve ellenük. S ők azt a hitvány
eledelt emlegetik, mert éppen éhesek.
Időnként a múlt nagyon meg tud szépülni! Főleg, ha nagyon
erős a hiányérzete az embernek. Szinte kifordítja az embert magából.
Elkeseríti, előhozza szívéből, ami igazából benne van, lázadóvá, hamis
emlékezővé teszi.
Hány ilyen múltba révedő szempár van ebben a mai világban
is! Nem tudnak előrefelé nézni, mert jobb napokra emlékeznek. Talán annyira
elviselhetetlen a jelen, gonoszabbak az emberek, alig van jövőkép, és a múltat
hívják segítségül, ami vigasztaló lehet. De biztos, hogy a múlt olyan jó volt?
Most jónak mondják, de valószínű azért nem tartott örökké, mert hazugság volt
az egész. Csak látszat.
Lehet ilyen látszat volt egy ember, lehet ilyen látszat volt
egy politikai rendszer, bármi. Vigyázzunk: megszépülhet a múlt, de csak a
gondolatainkban, csak mi érezzük így… (Berencsi Balázs)
A szülők munkaköri leírása
http://www.maiige.hu/
Ábrahámnak volt egy unokaöccse, Lót, aki sikeres volt az
üzleti életben, de elvesztette családját. Hogy lehet ez? Mert: a) rossz helyre
tette a hangsúlyt – az anyagi sikereket nagyobbra értékelte a lelki sikereknél;
b) rossz környezetben élt – azt hitte, hogy gyermekei Sodomában élhetnek
anélkül, hogy az hatással lenne rájuk; c) téves elképzelései voltak – azt
hitte, meg tudja változtatni körülményeit, ha kompromisszumokat köt; d) nem
adott jó példát – azt hitte, hogy családja követni fogja utasításait, de
életpéldáját követték; e) rossz kapcsolatai voltak – és csak akkor vette észre,
amikor már túl késő volt, hogy mekkora hatással volt Sodoma a családjára (ld.
1Mózes 19:4-5).
Ha azt hiszed, hogy nyugodtan élhetsz a világ szabályai szerint, de elvárod, hogy gyermekeid Isten törvényeit kövessék, önmagadat csapod be. Ne csak prédikálj azokról a cipőkről, melyekbe gyermekeidnek bele kell nőniük, járj te is azokban! Példaadással vezess!
Szülői útmutatásodon kívül négy másik hatás is befolyásolja
gyermeked életét: kortársaik, az internet, a média és a zene. Mind a négy vagy
veled, vagy ellened dolgozik. Azt mondod: „De én mostanában nagyon elfoglalt
vagyok”. Tedd szabaddá magad! Gondold át újra a fontossági sorrendet! Gyermeked
jelleme minden nap formálódik; a kérdés az, ki formálja?
Isten Igéje világosan kimondja, hogy a következő hat dolog
alkotja szülőként a munkaköri leírásodat: 1) tanítsd őket (5Mózes 6:6-7); 2)
neveld őket (Példabeszédek 22:6); 3) gondoskodj róluk (2Korinthus 12:14); 4)
buzdítsd őket (Efézus 6:4); 5) fegyelmezd őket (1Timóteus 3:4); 6) szeresd őket
(Titusz 2:4). Ennél nagyobb felelősséged nincs!
2012. január 28.
Ige: A logoszról
Az Úr Jézus
az üresen maradt ház sorsáról tanít, és: „Lőn pedig mikor ezeket mondá,
fölemelvén szavát egy asszony a sokaság közül [a tömegből, és] monda néki: Boldog [és szerencsés az az anya]méh, amely téged hordozott, és az emlők, melyeket
szoptál, [és amelyek tápláltak].
Ő pedig monda: Sőt [még]inkább [azok az igazán] boldogok akik hallgatják [megértik, és felfogják] az Istennek beszédét [logoszát, Igéjét ], és
megtartják [és megőrzik] azt [és
engedelmeskednek]” (Luk. 11,27-28)
„Mert az Istennek
beszéde
(Istennek (logosza): igéje) élő és ható (működő, tevékeny, hatékony;
élő energia). És élesebb (metszőbb,
áthatóbb, mélyrehatóbb) minden kétélű
fegyvernél (és minden kétélű kardnál). És
elhat a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig (Más
fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig,
felosztásáig, és megosztásáig), és
megítéli (vagyis döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (vagyis a szellemi élet központjának) indulatait (és szándékait, gondolatait,
nézeteit, véleményét, és gondolkodását)”
(Zsid. 4,12).
„És most (ezért) fiaim, hallgassatok engemet
(hallgassatok rám), mert boldogok, akik
az én útjaimat (megőrzik, és) megtartják.
Hallgassátok a tudományt és legyetek bölcsek, és magatokat el ne vonjátok
(és ne hanyagoljátok el azt)! Boldog
ember, aki hallgat engem (és aki hallgat rám), az én ajtóm előtt virrasztván (és vigyázva) minden nap, az én ajtóim félfáit őrizvén. Mert aki (megtalál, és) megnyer engem, (az életet találja meg,
és) nyert életet, és szerzett (és
nyert) az Úrtól jóakaratot
(kegyelmet)” (Péld. 8,32-35).
„Az igének pedig megtartói (és cselekvői)
legyetek és ne csak hallgatói, (és be
ne csapjátok) megcsalván magatokat. Mert
ha valaki (csak) hallgatója az igének
és nem megtartója (és cselekvője), az
ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti
ábrázatát: Mert megnézte (ugyan) magát
és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt. De aki belenéz a szabadság
tökéletes törvényébe és megmarad amellett, az nem feledékeny hallgató, sőt
cselekedet követője lévén, az boldog lesz az ő cselekedetében (Más
fordítás: De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad
mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt
boldoggá teszi cselekedete)” (Jak.
1,22-25)
Ige: Az igazi evengélium
Az apostol
megvallása arról, hogy milyen Evangéliumot hirdetett, példaként minden kor
igehirdetői számára: „(Mivel)hogy a mi Evangéliumunk [az örömüzenet] ti nálatok nem áll csak szóban [nemcsak
szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt (logosz)], hanem isteni
erőkben [erő-megnyilvánulásban, csoda(tevő erőben)] is, Szent Szellemben
[a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével] is, sok bizodalomban [és teljes bizonyossággal és sok
meggyőződéssel, nagy biztonsággal] is
[és annak a teljes bizonyosságával, hogy
ez az igazság]; amiképpen tudjátok [láttátok], hogy milyenek voltunk [hogyan éltünk, hogyan léptünk fel] közöttetek ti érettetek [a ti
érdeketekben, és hogy mindent értetek tettünk]” (1 Thess. 1,5).
Az apostolok mindenhol Isten Igéjét hirdették tisztán,
vegyítetlenül: „Mert az Istennek beszéde
(logosz: Igéje) élő és ható, (élő energia) és élesebb minden kétélű fegyvernél (minden kétélű kardnál), és áthatol az elme és a szellem, az ízületek
és a velők szétválásáig és megítéli (kritikosz:
döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (a benső) indulatait (és szándékait)”
(Zsid. 4,12)
Ige: apostoli figyelmeztetés
Az apostol így figyelmezteti Krisztus népét, hogy aki mást tanít, mint amit az apostolok, az
hamis próféta: „Kérlek [buzdítlak,
intelek] pedig titeket atyámfiai
[testvérek], vigyázzatok azokra,
[tartsátok szemmel azokat] akik
szakadásokat [egyenetlenséget; széthúzásokat; megosztást, meghasonlásokat
támasztanak. Háborúságnak okai volnának] és
botránkozásokat okoznak [kelepcéket készítenek; elégedetlenséget okoznak] a tudomány körül, [akik más tudományra
tanítanának azon kívül; az ellenkezőjét tanítják annak] melyet tanultatok. És azoktól hajoljatok el. [kerüljétek (eltávoztassátok) őket; térjetek ki előlük]” (Róm. 16,17).
„Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok
munkások, akik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. Nem is csoda,
mert maga a Sátán is a világosság
angyalának adja ki magát. Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük
cselekedeteikhez méltó lesz” (2 Kor. 11,13-15).
Mert: „Az ilyenek a
kegyesség látszatát megőrzik ugyan, de annak az erejét megtagadják. Fordulj
el, tehát ezektől” (2 Tim. 3,5).
Ezek azok, akik szakadásokat
okoznak, ezért: „A szakadást okozó ember elől egy vagy két megintés után
térj ki, tudván, hogy az ilyen ember kivetkőzött önmagából, bűnben él és
magában hordja ítéletét” (Tit. 3,10-11).
Hiszen: „Aki
félrelép, és nem marad meg a Krisztus
tudománya mellett, annak egynek sincs Istene. Aki megmarad a Krisztus
tudománya mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé. Ha valaki hozzátok érkezik,
és nem ezt a tanítást viszi, ne fogadjátok be a házatokba (a gyülekezetbe,
amely a házatokban van), és ne köszöntsétek, (ne hirdeséétek ne is beszéljetek vele, és róla) mert aki köszönti, közösséget
vállal annak gonosz cselekedeteivel” (2 Ján. 1,9-11).
Tehát: „Óvakodjatok az ebektől, óvakodjatok a gonosz
munkásoktól, óvakodjatok a
megmetéltektől! Legyetek követőim, testvéreim, és azokra figyeljetek, akik
úgy élnek, ahogyan mi példát adtunk nektek. Mert sokan élnek másképpen: akikről
sokszor mondtam nektek, most pedig sírva is mondom, hogy ők a Krisztus
keresztjének (kínoszlopának)
ellenségei; az ő végük kárhozat, a hasuk az istenük, és azzal dicsekszenek, ami
a gyalázatuk, mert földi dolgokkal
törődnek” (Fil. 3,2.17-19).
Szárnyalók, járók, futók
„…szárnyra kelnek… futnak… járnak…” (Ézsaiás 40:31)
Watchman Nee írt egy széles körben sikeres könyvet, melynek
címe: A normális keresztyén élet. Miért épp ilyen címet választott? Mert csak
ha megérted, mi „normális” a keresztyén életben, akkor fogod tudni felismerni,
hogy milyen időszakban vagy, akkor tudod pontosan kiértékelni a körülményeket,
és akkor tudsz jól alkalmazkodni. Egyszer Pál feltámasztott egy halottat;
máskor viszont azt írta: „életünk felől is kétségben voltunk” (2Korinthus 1:8).
A Biblia azt mondja: „Illés ugyanolyan ember volt, mint mi…” (Jakab 5:17),
mégis egyik nap tüzet hívott le az égből, másnap viszont súlyos depresszióba
esett és öngyilkossági gondolatai voltak. Nos, ezt nem használhatod mentségként
a lelki letargiádra, de meg kell tanulnod különbséget tenni.
A hit nem mentesít minket az élet különböző szakaszaitól, csak képessé tesz arra, hogy győztesen jussunk át rajtuk.
Tehát: 1) Ha szárnyaló vagy: Ha Isten áldásait élvezed, és
természetes képességeidet felülmúló sikereket érsz el, örülj neki! De mindig
emlékezz arra, hogy a szárnyalásra való képességed Istentől való, nem tőled! Ha
ezt elfelejted, zuhanni fogsz!
2) Ha futó vagy: Adj hálát Istennek azért, hogy még mindig
versenyben vagy! Ne hasonlítgasd magad a magasan szárnyalókhoz, különben
elcsüggedsz, és ne hasonlítsd magad azokhoz sem, akik járnak, mert akkor
beképzelt leszel. Csak fuss tovább, és el fog jönni a te időd!
3) Ha járó vagy: Csak tedd továbbra is egyik lábad a másik
elé. Vannak napok, amikor a fájdalom, a csüggedés vagy a kimerültség
lehetetlenné teszi, hogy szárnyalj vagy fuss; csak annyit tehetsz, hogy
továbbmész, anélkül, hogy elalélnál, bármilyen nehéz is. Semmi baj, engedd
magadnak, hogy ott legyél, ahol éppen vagy! Istennel a járás is számít! Ha ez a
legtöbb, amit megtehetsz, akkor ez elég!
Vigasztalás
Egy 5 éves kislány hazajött a szomszédasszonytól, akinek a kislánya néhány
napja tragikus körülmények között halt meg.
- Mit keresel ilyenkor a szomszédban? Van annak az asszonynak elég baja, még csak te hiányzol neki! - korholta a gyermekét édesanyja.
- Azért mentem át, hogy megvigasztaljam a nénit.
- Gyermek létedre, hogyan tudnád te megvigasztalni azt a bánatos asszonyt?
- Hát az ölébe ültem és együtt sírtam vele. - válaszolta együttérző szeretettel a kislány.
- Mit keresel ilyenkor a szomszédban? Van annak az asszonynak elég baja, még csak te hiányzol neki! - korholta a gyermekét édesanyja.
- Azért mentem át, hogy megvigasztaljam a nénit.
- Gyermek létedre, hogyan tudnád te megvigasztalni azt a bánatos asszonyt?
- Hát az ölébe ültem és együtt sírtam vele. - válaszolta együttérző szeretettel a kislány.
"Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal."
Pál levele a Rómabeliekhez 12.15.
A biblia arra tanít bennünket, hogy az emberekkel együttérzők legyünk. Az együttérzés a szeretet egyik kifejezésmódja. Amikor vigasztalod a szomorkodókat, akkor szereteted juttatod kifejezésre és Isten akaratát teljesíted, aki azt kéri tőled:
"...szeressétek egymást, mert aki a másikat szereti,
betöltötte a törvényt."
Pál levele a Rómabeliekhez 13.8.
Ima és megvallás: Felöltözötten
Test, megparancsolom neked Jézus nevében, a Szellem ereje
által, hogy magadra öltsd a Jézus Krisztust.
Magadra öltsd a Jézus Krisztus sebeiben kapott szellemi megváltást.
Magadra öltsd a szellemi megváltás részeként jog szerint neked járó gyógyulást.
Magadra öltsd a gyógyulás látható, fizikai formát öltő valóságát. Test, öltsd magadra
a Jézus Krisztus sebeiben kapott gyógyulásod látható, hús-vér formában
megjelenő, megtestesült valóságát.
Ahogy meg van írva, az Ige testté lett, úgy az Ige testet
ölt bennem is, mert Isten szellemi törvénye szerint a látható a láthatatlanból
áll elő. (Ésa. 53,4. 5. Ján. 1,14. Zsid. 11,3.)
Elme, megparancsolom neked Jézus nevében, a Szellem ereje
által, hogy magadra öltsd Krisztus elméjét, mert meg van írva: Bennem Krisztus
értelme van. (1Kor. 2,16.)
A világosság fia vagyok. (1Thess. 5,5.)
Ezért elvetem a sötétségnek cselekedeteit, és felöltözöm a világosság
fegyvereit. Felöltözöm az Úr Jézus Krisztust, és a testet nem táplálom a kívánságokra.
(Róm. 13,12. 14.)
Krisztusba keresztelkedtem meg, Krisztust öltöztem fel. Krisztust
öltöztem fel, tetőtől talpig, a szellememre, lelkemre és testemre. (Gal. 3,27.)
Azt az új embert öltözöm fel, mely Isten szerint teremtetett igazságban és
valóságos szentségben. (Ef. 4,24.)
Felöltözöm amaz új embert, amely megújul Krisztus ábrázatára.
Felöltözöm amaz új embert, melynek újulása van az Isten ábrázatához való
hasonlatosságra. Így egyre jobban fel lehet ismerni bennem a Krisztust a Szent
Szellem hatalmas munkája által. (Kol. 3,10. Gal. 3,5.)
Erős vagyok az Úrban, és az Ő hatalmas erejében. Felöltözöm
az Isten minden fegyverét, hogy megállhassak az ördögnek minden ravaszságával
szemben. Körülövezem
derekamat igazsággal, felövezem a megigazultság mellvasát.
Felsaruzom lábaimat a békesség Evangéliumának készségével, mindezekhez
felveszem a hitnek pajzsát, amellyel ama gonosznak minden tüzes nyilát
megoltom. Fölveszem az üdvösség sisakját, és a Szellem kardját, amely az Isten
Igéje. (Ef. 6,10-17.)
Felöltözöm a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt
az üdvösségnek reménységébe. (1Thess. 5,8.)
Felöltöm a megigazultságot, mint páncélt, és az üdvösség sisakja
van a fejemen. (Ésa. 59,17.)
Felöltöm azért, mint az Istennek választottja, szent és szeretett,
a könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést.
Mindezeknek fölébe pedig felöltözöm a szeretetet, mint amely a tökéletességnek
kötele. (Kol. 3,12. 14.)
Az én derekamat felövezi az Úr erővel, és megerősíti karjaimat.
Erő és ékesség az én ruhám, és az én szépségem tökéletes az Úr ékességei által,
amelyeket reám tett.
Örökkévaló ékességgé tett engem az Úr, és gyönyörűséggé nemzetségről
nemzetségre. Az Úr az én örök világosságom, és Istenem az én ékességem. (Péld.
31,17. Ezék. 16,14. Ésa. 60,15. 19.)
Az Úr ékességet adott nekem a hamu helyett, örömnek kenetét
a gyász helyett, dicsőségnek palástját a csüggedt szellem helyett, hogy igazság
fájának neveztessem, az Úr
plántájának, az Ő dicsőségére. Nagy az én dicsőségem a Te üdvösséged
által, fényt és méltóságot adtál reám. (Ésa. 61,3.
Humor
- Gyerekek, ha én eladom a házamat, autómat, mindenemet, és a pénzt a
templomnak adományozom, akkor a Mennybe jutok?
- Neeem! - felelik kórusban a gyerekek.
- És ha minden nap kitakarítom a templomot, és gondozom a kertjét, akkor a Mennybe jutok?
- Neeem! - válaszolják ismét.
- És ha szeretem az állatokat, és minden gyereknek adok édességet, és gondoskodom a családomról, akkor a Mennybe jutok?
- Neeem! - hangzik a válasz.
A pap büszkén néz a gyerekekre:
- Tehát, mondjátok meg nekem, mikor jutok a Mennybe?
Egy kisfiú rávágja:
- Ha már meghaltál!
- Neeem! - felelik kórusban a gyerekek.
- És ha minden nap kitakarítom a templomot, és gondozom a kertjét, akkor a Mennybe jutok?
- Neeem! - válaszolják ismét.
- És ha szeretem az állatokat, és minden gyereknek adok édességet, és gondoskodom a családomról, akkor a Mennybe jutok?
- Neeem! - hangzik a válasz.
A pap büszkén néz a gyerekekre:
- Tehát, mondjátok meg nekem, mikor jutok a Mennybe?
Egy kisfiú rávágja:
- Ha már meghaltál!
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)