Yoav története

/Isten időzítése/

Ahol élet van, ott reménység is van, ahogy a következő igaz történet is mutatja.

Lejegyezte: Tzvi Binn (Efrat-CRIB)

Yoav, egy fiatal IDF (Izraeli Védelmi Erők) katona Chevron városánál állomásozott. Hirtelen egy arab orvlövész rálőtt, majd ott hagyta, hogy meghaljon. Mivel hajnali négy óra volt, és nem számítottak támadásra, senki sem volt ébren, hogy hallja a lövést és a segítségére siessen. Úgy látszott, hogy Yoav arra ítéltetett, hogy elvérezzen, mielőtt bárki megtalálná. Rövid élete tragikusan, csendesen érne véget.

            Úgy adódott azonban, hogy egy másik katona mégis hallott valamit. Bár nem volt teljesen biztos benne, úgy gondolta, puskalövés lehetett, ezért elindult, hogy utánajárjon. Észrevette Yoavot, aki a földön feküdt és rendkívül sok vért vesztett. Azonnal ellátta Yoav sebét és intézkedett, hogy sürgősen orvosi ellátást nyújtó helyre szállítsák. Időbe tellett, amíg az orvosi segítség a helyszínre érkezett, ezért magának kellett kézzel nyomást gyakorolni a sebre, és minden mást is megpróbált, ami csak eszébe jutott, hogy addig is életben tartsa Yoavot - szó szerint a kezében volt Yoav élete. Végül Yoavot egy megfelelő kórházba szállították, ahol sebészek vették kezelésbe.    

Yoav szüleit is értesítették, akik a kórházba siettek. Az orvosok elmondták nekik, hogy ha a másik katona nem tette volna meg azonnal azokat a szükséges lépéseket, akkor a fiuk, Yoav biztosan nem élte volna túl az esetet. Valódi csoda volt, hogy ez a katona meghallotta, amit senki más nem hallott, és utána ilyen gyorsan rátalált Yoavra. A szülők elindultak, hogy megköszönjék neki, de a katona addigra már elhagyta a kórházat.

Amikor Yoav már otthon volt, szépen gyógyult, és mindenki megnyugodott, felhívták a hadsereget, hogy megtudják a katona nevét, így alkalmuk legyen személyesen megköszönni, amit tett. Az esetről szóló jelentésben azonban sajnos nem rögzítették a katona nevét, így semmi kilátásuk nem volt arra, hogy valaha is megtalálják őt.

Yoav szüleinek egy makoletjük (zöldséges boltjuk) volt Kiryat Malachiban, így az üzletük ablakára tettek ki egy plakátot, ami beszámolt a csodáról, és ezen keresztül keresték, hátha tud valaki Yoav megmentőjéről. Arra gondoltak, hogy Izrael kis ország, és így talán akad valaki, aki ismer olyat, aki tud valamit az ügyről. Hónapok teltek el eredménytelenül. Végül, egy évvel később egy asszony lépett az üzletbe és látta a kiírást. Biztos volt benne, hogy a fia, Doron említett neki egy ilyen esetet. Elővette a telefonját, és ott rögtön felhívta Doront. Ő pedig nagyon is jól emlékezett a történtekre – ő volt az, aki megmentette Yoav életét.

Hamarosan össze is gyűlt a két család egy örömkönnyekkel teli, boldog találkozóra. Doron édesanyja félrehívta Yoavét, és így szólt hozzá: „Konkrét céllal jöttem ma el az üzletetekbe. Te nem emlékszel rám, de én húsz évvel ezelőtt elveszett és kétségbeesett állapotban álltam a makoletetekben. Te és csodálatos férjed észrevettétek, milyen szomorú vagyok, és megkérdeztétek, hogy mi a probléma. Elmondtam, hogy állapotos vagyok és ez nyomasztott. Oly sok elviselhetetlen nehézség vett körül, anyagilag, szociálisan és érzelmileg. Úgy döntöttem, hogy az egyetlen megoldás az abortusz lesz.

Ti mindketten félretettetek mindent, nyugodtan és szeretettel leültettetek. Meghallgattatok engem. Aztán oly sok bátorítást és támogatást kaptam tőletek. Nektek köszönhetően minden kezdett másnak tűnni, és én úgy határoztam, hogy megtartom a babámat. Már nem ezen a környéken lakom, de éppen áthaladtam a városon, és úgy gondoltam, jó lenne felkeresni megint az üzletet, hogy még egyszer meg tudjam köszönni, mindazt, amit tettetek. Ennek a drága gyermeknek Doron lett a neve.

Az én szeretett Doronom, aki nélkületek meg sem született volna, felnőtt, hogy megmentse a ti fiatoknak, Yoavnak az életét.”

Józsúé 1,5: …el nem hagylak téged, sem el nem maradok tőled.

Forrás: www.kehillastorah.org

http://www.jezus.350.com/tortenetek/yoav.htm

Mint szarvas !

Dr-Kováts György: BÖLCSEK NYELVE - TUDATLANOK SZÁJA (4)

Péld 15,2. A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Azt mondod, hogy „ezt nem lehet kibírni”, ha mindenki úgy beszél, akkor neked is benne kell lenned, különben annyira kilógsz, hogy senki sem lesz a barátod.

1./ Ez fenyegetés a gonosztól.

2./ Egyáltalán nem biztos, hogy nem fognak körülötted változni az emberek.

3./ Nem éri meg, akkor sem, hogy együtt fuss a sokasággal a gonoszra.

4./ Az Úr Jézus mit tenne? Ugyanazt, amit a tömeg? Vagy bátran „kilógna” közülük?

5./ Szerinted, amikor bement egy ilyen „buliba”, mint amit Máté rendezett a tiszteletére, meghívva sok régi haverját és barátnőjét, az Úr Jézus milyen beszédeket hallott? S szerinted Ő belement ezekbe? Vagy „más” volt, mint a környezete. Szerintem teljesen más. Mégis, szerette őket. Tudott velük úgy beszélni, hogy közben nem ítélkezett mások felől, nem harmadik – ott nem levő – emberek voltak a témái, és nem szennyezte be saját és mások fantáziáját sikamlós célzásokkal. És, szerintem, a jelenlétében, a többiek is elkezdtek másként beszélni.

6./ Pontosan ez a megtérés útja a mocsokban élő emberek számára.

7./ Ha te nem fogsz másként beszélni, mint ők, akkor mimódon nem fog megízetlenülni a föld sója? Miként leszel a világ világossága? Hogyan tudsz utat mutatni számukra, mint hegyen épített város? Az Úr Jézus pontosan a különbözőségről beszélt. Az építő és vonzó különbözőségről. Ami meggyőzi az embereket.

De tudod mi a legnagyobb baj? Az, hogy ezek a pusztító – bolond – beszédek legtöbbször, keresztények szájából, nem világi emberek előtt, vagy nem csak őelőttük buzognak ki. Hanem: keresztények – keresztények jelenlétében engednek ki magukból gonoszságokat. Ítélkezést mások felett, rosszabbnál rosszabb híreket jelen nem lévő harmadikokról, pletykát, rágalmat, hazugságot, féligazságokat, felesleges és tisztátalan részleteket. Olyan információkat, amik mindent csinálnak, csak nem építenek. Ez a bolondság, ami kibuzog a tudatlanok szájából.

MINDENKIT az minősít, ami kijön belőle.

Ha gonoszság – rombolás, jó hírnév rontás, bizalomgyilkosság, sötét asszociációk és feltételezések – akkor ilyen, ami benne van. Tudatlan, szennyes szív és gondolkodás. Nem én mondom. Jézus mondja. („Az ember szívéből jönnek ki…” Mk 7,21-23.)

Péld 15,2. A bölcsek nyelve beszél jó tudományt: a tudatlanoknak száján pedig bolondság buzog ki.

Ugye, hogy a „jó tudományt” – az Igét, és azt, ami az Igének megfelel, a kedveset, a szépet és kívánatosat választod? Ezzel az áldás útján jársz. Légy áldott, és legyen áldott minden szavad, amit ilyen szívből, és ilyen módon mondasz ki. Ámen.

Új Kezdet Keresztény Közösség

 

Napi ige:
Kenyered oszd meg az éhezővel, otthonodat a hajléktalan szegénnyel, ha ruhátlant látsz, öltöztesd fel, és testvéred elől ne zárkózz el! Akkor felvirrad világosságod, mint hajnal fénye, betegségedből hamar felépülsz, és egészséged helyreáll, az Igazságos megy előtted, mint elővéd, az Örökkévaló dicsősége pedig hátulról védelmez. (Ézs.58:7-8

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Ézsaiás 54:14 Gyökeret versz az igazságban, és megerősödsz benne rendíthetetlenül.
Távol marad tőled minden pusztítás és romlás, gondolnod sem kell vele. Közeledbe sem jön a rettegés, nem kell félned tőle

Ha Életed Értelmét Kérded

Ige: Krisztusban a bűn eltörölve!

 „Ha mi, akik Krisztusban keresvén a megigazulást, mimagunk is bűnösöknek, vagyis céltévesztetteknek találtatunk és céltévesztettek maradunk, avagy Krisztus bűnnek, a céltévesztésnek szolgája-e? Akkor vajon Krisztus nem a bűnt, a céltévesztést mozdítaná-e elő? Távol legyen.

Mert ha, amiket elrontottam, megszüntettem, megsemmisítettem, azokat ismét fölépítem, önmagamat teszem, és vallom bűnössé, azaz törvényszegővé.

Mert én a törvény által meghaltam a törvénynek, hogy Istennek éljek” (Gal. 2,17-19)

[Más fordítás: Mert engem a törvényen keresztül ölt meg a törvény, hogy Istentől legyen az életem]*

*Újra és újra arra tanít az Úr, hogy: „Ezenképpen gondoljátok, és vegyétek számításba ti is, hogy meghaltatok a bűnnek, vagyis a céltévesztésnek, de éltek az Istennek a mi Urunk Jézus Krisztusban. Mert a bűn, vagyis a céltévesztés következménye ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem, vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése alatt”(Róm. 6,11.14).

 „Ugyanígy ti is, testvéreim, meghaltatok a törvény számára a Krisztus teste, az Ő szómája = személye által, s ezért másé vagytok: hogy ahhoz tartozzatok Krisztus testében az Ő szómájában = személyében, aki feltámadt, és életre kelt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk Istennek” (Róm. 7,4)

„… mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt” (2Kor. 5,14-15).

Szerelmeddel áraszd el

Az istenfélő uralkodóról

 „Izráel Istene mondotta, Izráel kősziklája így szólt hozzám: Aki igazságosan kormányozza a népeket, és Istent félve uralkodik, az olyan, mint a fölkelő nap reggeli fénye, mint a felhőtlen reggel, melynek sugarától eső után fű zöldül a földön” (2Sám. 23,3-4)

Imádság:

Uram!

Köszönöm, hogy ismerhetlek, hogy a Tied lehetek. Szeretnék mindenért hálát adni, mert az gyógyító hatással van rám. Köszönöm, hogy észreveszem áldásaidat életemben, melyeket Te rendszeresen elhelyezel abban. Köszönöm Neked Uram, magasztallak érte! Ámen

Akik csak kérnek

Akiknek a szemét az Úr még nem nyitotta meg, az sóhajtozik olyan dolgokért, amelyekért hálát kellene adnia.

Az aggódásról.

Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel kéréseiteket Isten előtt. (Filippi 4:6)

Pál apostol természetesen tudta, hogy mit jelent aggódni. Tudta, hogy a hívő ember sem mentes az aggódástól, de megtalálta ennek a lehető legjobb ellenszerét. Kipróbálta, gyakorolta, bevált, és másoknak is ezért ajánlja. Ebben áll az apostol hitelessége. Nem ránk akar sózni valamit, ami vagy bejön, vagy nem, hanem tudja hogy működik, hatásos, áldásos következményekkel jár. Azimádkozásról van szó. Az Isten előtti hálás szívű imádkozásról. Ha valami aggaszt, akkor kezdj el imádkozni. Még pedig ne csak úgy a kéréseidet zúdítsd az Úrra, hanem előbb fogalmazd meg, hogy mi mindenért vagy hálás Istennek. Semmiért se aggódjatok, hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok felkéréseiteket Isten előtt. 

Aki csak kérni tud Isten előtt, az hasonlatos ahhoz a gyermekhez, aki mindig mindent megkap, amit kér, de megköszönni nem szokott semmit. Ez egy hálátlan lelkület, amely önzőséget takar, mert csak azt várja, hogy állandóan adjanak neki, míg ő képtelen a legkisebb dolgot is adni, ez pedig a köszönetmondás, a hála. Lehet, hogy nincs is ilyen gyermek a világon, de a tanulsága levonható számunkra ennek a gondolatnak: Isten elé nem csupán kérések garmadájával kell odaállnunk, hanem szívünk hálájával is. Ha ugyanis nincs bennünk hála, akkor nem fog csökkeni az aggódásunk sem. A hála ugyanis arról árulkodik, hogy észrevesszük, meglátjuk Isten áldásait életünkben, és nem felejtjük el megköszönni sem.

Meglátjuk, tehát megtapasztaljuk, hogy Isten eddig is jelen volt életünkben, eddig sem feledkezett el rólunk, tehát ezután sem fog. A hálaadással teljes kérés őszinte bizalomról árulkodik. Bízom az Úrban, mert már sokszor bizonyította, hogy bízhatom Benne, ezért hálát adok, és kéréseimet is ezzel a lelkülettel tárom eléje. Így szoktunk imádkozni?

Ferencz István Dicséretek: Fesd újjá életem

Morzsák az élet kenyeréből

Összegyűjtötte: Vida Sándor

Az Úr nem azért vigasztal meg, hogy megvigasztaltakká, hanem hogy vigasztalókká legyünk (2.Kor. 1,4). 

Gloria Copeland: Jó idő – rossz idő

Zsolt 91,14-15 Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. (Mert ő szeret engem, ezért megszabadítom őt, magas helyre állítom, mert ismeri az én nevemet. Hív engem és válaszolok neki, vele vagyok a bajaiban. Meg fogom szabadítani és tisztelni fogom őt. King James ford.)

Nagyon sok hívő van, aki soha nem tapasztalta még meg Isten hatalmas szabadító erejét, mert várnak addig, míg a veszélyek, bajok elborítják őket, és akkor hívják Őt segítségül ahelyett, hogy napról napra az Úrral járnának. Testvérem, így egyszerűen nem megy! Ha azt akarod, hogy Isten a nehéz időkben a bajokból kimentsen, közösségben kell lenned Vele a jó időkben is. Miért? Mert Ő a hitre válaszol. A hitünk és nem a szükségeink azok, amik miatt az érdekünkben beavatkozik és cselekszik. Soha nem leszünk képesek ilyenfajta hitet, bizalmat felépíteni magunkban, ha nem töltünk elég időt Vele, hogy megismerjük Őt.

1János 3,20-22 azt mondja: akkor van bizalmunk Isten felé, ha azt tesszük, amik az Ő szemeiben kedvesek. Ha csak fél szívvel szolgáljuk, akkor nem lesz bizalmunk Benne arra, hogy a nehéz időkben megszabadít. Amikor a veszély, a bajok körülvesznek, ahelyett, hogy hittel lennénk tele, a félelem bénít meg.

Szeresd és szolgáld Istent teljes szívedből. Járj Vele a jó időkben, és mikor Szabadítóként van Rá szükséged, tudni fogod minden kétség nélkül, hogy bízhatsz Benne, mert gondja van rád!

Fordította: Orbán Tibor

K. C. M. által engedélyezett fordítás

Zsolt 108:1 Ének. Dávid zsoltára.

Zsolt 108:2 Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is [kész].

Zsolt 108:3 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

Zsolt 108:4 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

Zsolt 108:5 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

Zsolt 108:6 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

Zsolt 108:7 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlev0113gloria_copeland:nehez_idok___jo_idok_vSb

Egy üzenet százféleké/p/pen †

 

Azt az időt, amit aggodalmaskodással töltenénk, fordítsuk inkább imára! Ennek csak jó hatása lesz az életünkben, mert az aggodalmaskodás lenyom, az ima viszont felemel 

krisztus.eu

Több, mint ács...

No zenekar-Szivemben elsz

Ige: A vallásos emberek, és az Úr Jézus.

„És Jézus ismét beméne a zsinagógába, az összejöveteli helységükbe, és vala ott egy megszáradt, egy elsorvadt, béna kezű ember.

És szemmel tartották, figyelték, és lesik vala őt, vagyis: Jézust, hogy meggyógyítja-e szombatnapon, a nyugalom napján, a világi elfoglaltságoktól való megnyugvás napján; hogy bevádolhassák Őt, mert okot akartak találni, hogy vádat emelhessenek ellene.

Akkor monda Jézus a megszáradt, sorvadt, a béna kezű embernek: Állj elő ide a középre.

Azoknak pedig monda: Szabad-é, meg van-e engedve szombatnapon jót vagy rosszat tenni, ártani, bajt vagy kárt okozni? Életet menteni, vagy kioltani, életet veszni, pusztulni hagyni]? De azok csendben maradtak, és hallgatnak vala.

Ő pedig haragosan végignézett rajtuk, sajnálta őket, és elszomorodott, szívük keménysége, kérgessége, vaksága, érzéketlensége, és a makacsságuk miatt, és monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult, helyreállt, rendbe jött a keze és éppé lőn, mint a másik.

Akkor a farizeusok* kimenvén, a Heródes pártiakkal** / vagyis a kiemelkedően vallásos emberek, a politikát a vallással egyesítőkkel együtt / mindjárt tanakodni kezdtek, hogy hogyan végezzenek vele; hogyan ölhetnék meg Jézust, és tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt***(Márk. 3,1-6)

*Farizeus: elkülönülő („szeparatista”), vagyis kirekesztően vallásos (elkülönült, elzárkózó; elválasztó). Kiemelkedően kegyes férfiak zárt csoportja, szektája.

**Heródes pártiak (héródianoi): Politikai csoport, amely a Heródes család és a rómaiak palesztinai uralmát (azaz: a fennálló rendszert) támogatta

***Máté is bizonyságot tesz a történtekről: „És távozván, és továbbhaladva onnan máshová méne. És bement az ő zsinagógájukba, vagyis az összejöveteli helységükbe. És ímé, vala ott egy elszáradt, sorvadt, egy béna kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-e, megengedett dolog-e szombatnapon gyógyítani? Hogy vádolhassák őt, hogy vádat emelhessenek ellene. Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, egy báránya, vagy birkája, és ha az szombatnapon a verembe, vagy egy gödörbe esik, meg nem ragadja, és nem követ el mindent hogy kihúzza, és kivonja azt? Mennyivel drágább, mennyivel értékesebb és többet ér, fontosabb, becsesebb, és több pedig az ember a juhnál, vagy a birkánál! Szabad, és megengedhető tehát szombatnapon is jót, és nemes dolgot cselekedni. Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult, és olyan éppé, egészségessé lőn, mint a másik. A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt, és elhatározták, hogy végeznek vele, hogy megölik Jézust. Amikor Jézus pedig észrevévén felismerte ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, nagy tömeg, és ő meggyógyítja vala mindnyájukat” (Mát. 12,9-15).

De: „… a farizeusok közül néhányan ezt mondták: „Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot.” Mások így szóltak: „Hogyan tehetne bűnös, azaz céltévesztett ember ilyen jeleket?” És meghasonlás támadt köztük” (Ján. 9,16)

Már Dávid így prófétált erről: „Mert felőlem szólnak elleneim, és akik életemre törnek, együtt tanácskoznak” (Zsolt.71,10)

„Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket.

(Más fordítás: Eltökélték magukat a gonosztettre, megbeszélik, hogy titokban tőrt vetnek. Gondolják: Ki látja őket)?

Álnokságokat koholnak, és terveznek. Titokban tartják tervüket, és a kikoholt tervet végrehatják. mindenikük keble és szíve kikutathatatlan, mert kifürkészhetetlen az ember bensője és szíve” (Zsolt. 64,6-7).

Az Úr a mi védelmünk!

 „Mert nap és pajzs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek” (Zsolt. 84,12)