Ferencz István Dicséretek: Fesd újjá életem

Morzsák az élet kenyeréből

Összegyűjtötte: Vida Sándor

Az Úr nem azért vigasztal meg, hogy megvigasztaltakká, hanem hogy vigasztalókká legyünk (2.Kor. 1,4). 

Gloria Copeland: Jó idő – rossz idő

Zsolt 91,14-15 Mivelhogy ragaszkodik hozzám, megszabadítom őt, felmagasztalom őt, mert ismeri az én nevemet! Segítségül hív engem, ezért meghallgatom őt; vele vagyok háborúságában: megmentem és megdicsőítem őt. (Mert ő szeret engem, ezért megszabadítom őt, magas helyre állítom, mert ismeri az én nevemet. Hív engem és válaszolok neki, vele vagyok a bajaiban. Meg fogom szabadítani és tisztelni fogom őt. King James ford.)

Nagyon sok hívő van, aki soha nem tapasztalta még meg Isten hatalmas szabadító erejét, mert várnak addig, míg a veszélyek, bajok elborítják őket, és akkor hívják Őt segítségül ahelyett, hogy napról napra az Úrral járnának. Testvérem, így egyszerűen nem megy! Ha azt akarod, hogy Isten a nehéz időkben a bajokból kimentsen, közösségben kell lenned Vele a jó időkben is. Miért? Mert Ő a hitre válaszol. A hitünk és nem a szükségeink azok, amik miatt az érdekünkben beavatkozik és cselekszik. Soha nem leszünk képesek ilyenfajta hitet, bizalmat felépíteni magunkban, ha nem töltünk elég időt Vele, hogy megismerjük Őt.

1János 3,20-22 azt mondja: akkor van bizalmunk Isten felé, ha azt tesszük, amik az Ő szemeiben kedvesek. Ha csak fél szívvel szolgáljuk, akkor nem lesz bizalmunk Benne arra, hogy a nehéz időkben megszabadít. Amikor a veszély, a bajok körülvesznek, ahelyett, hogy hittel lennénk tele, a félelem bénít meg.

Szeresd és szolgáld Istent teljes szívedből. Járj Vele a jó időkben, és mikor Szabadítóként van Rá szükséged, tudni fogod minden kétség nélkül, hogy bízhatsz Benne, mert gondja van rád!

Fordította: Orbán Tibor

K. C. M. által engedélyezett fordítás

Zsolt 108:1 Ének. Dávid zsoltára.

Zsolt 108:2 Kész az én szívem, oh Isten, hadd énekeljek és zengedezzek; az én dicsőségem is [kész].

Zsolt 108:3 Serkenj fel te lant és hárfa, hadd keltsem fel a hajnalt!

Zsolt 108:4 Hálát adok néked a népek között Uram, és zengedezek néked a nemzetek között!

Zsolt 108:5 Mert nagy, egek felett való a te kegyelmed, és a felhőkig ér a te hűséges voltod!

Zsolt 108:6 Magasztaltassál fel, oh Isten, az egek felett, és dicsőséged legyen az egész földön!

Zsolt 108:7 Hogy megszabaduljanak a te szeretteid, segíts a te jobb kezeddel és hallgass meg engem!

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlev0113gloria_copeland:nehez_idok___jo_idok_vSb

Egy üzenet százféleké/p/pen †

 

Azt az időt, amit aggodalmaskodással töltenénk, fordítsuk inkább imára! Ennek csak jó hatása lesz az életünkben, mert az aggodalmaskodás lenyom, az ima viszont felemel 

krisztus.eu

Több, mint ács...

No zenekar-Szivemben elsz

Ige: A vallásos emberek, és az Úr Jézus.

„És Jézus ismét beméne a zsinagógába, az összejöveteli helységükbe, és vala ott egy megszáradt, egy elsorvadt, béna kezű ember.

És szemmel tartották, figyelték, és lesik vala őt, vagyis: Jézust, hogy meggyógyítja-e szombatnapon, a nyugalom napján, a világi elfoglaltságoktól való megnyugvás napján; hogy bevádolhassák Őt, mert okot akartak találni, hogy vádat emelhessenek ellene.

Akkor monda Jézus a megszáradt, sorvadt, a béna kezű embernek: Állj elő ide a középre.

Azoknak pedig monda: Szabad-é, meg van-e engedve szombatnapon jót vagy rosszat tenni, ártani, bajt vagy kárt okozni? Életet menteni, vagy kioltani, életet veszni, pusztulni hagyni]? De azok csendben maradtak, és hallgatnak vala.

Ő pedig haragosan végignézett rajtuk, sajnálta őket, és elszomorodott, szívük keménysége, kérgessége, vaksága, érzéketlensége, és a makacsságuk miatt, és monda az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult, helyreállt, rendbe jött a keze és éppé lőn, mint a másik.

Akkor a farizeusok* kimenvén, a Heródes pártiakkal** / vagyis a kiemelkedően vallásos emberek, a politikát a vallással egyesítőkkel együtt / mindjárt tanakodni kezdtek, hogy hogyan végezzenek vele; hogyan ölhetnék meg Jézust, és tanácsot tartának ellene, hogy elveszítsék őt***(Márk. 3,1-6)

*Farizeus: elkülönülő („szeparatista”), vagyis kirekesztően vallásos (elkülönült, elzárkózó; elválasztó). Kiemelkedően kegyes férfiak zárt csoportja, szektája.

**Heródes pártiak (héródianoi): Politikai csoport, amely a Heródes család és a rómaiak palesztinai uralmát (azaz: a fennálló rendszert) támogatta

***Máté is bizonyságot tesz a történtekről: „És távozván, és továbbhaladva onnan máshová méne. És bement az ő zsinagógájukba, vagyis az összejöveteli helységükbe. És ímé, vala ott egy elszáradt, sorvadt, egy béna kezű ember. És megkérdék őt, mondván: Ha szabad-e, megengedett dolog-e szombatnapon gyógyítani? Hogy vádolhassák őt, hogy vádat emelhessenek ellene. Ő pedig monda nékik: Kicsoda közületek az az ember, akinek van egy juha, egy báránya, vagy birkája, és ha az szombatnapon a verembe, vagy egy gödörbe esik, meg nem ragadja, és nem követ el mindent hogy kihúzza, és kivonja azt? Mennyivel drágább, mennyivel értékesebb és többet ér, fontosabb, becsesebb, és több pedig az ember a juhnál, vagy a birkánál! Szabad, és megengedhető tehát szombatnapon is jót, és nemes dolgot cselekedni. Akkor monda annak az embernek: Nyújtsd ki a kezedet. És kinyújtá, és meggyógyult, és olyan éppé, egészségessé lőn, mint a másik. A farizeusok pedig kimenvén, tanácsot tartának ellene, hogyan veszíthetnék el őt, és elhatározták, hogy végeznek vele, hogy megölik Jézust. Amikor Jézus pedig észrevévén felismerte ezt, eltávozék onnan. És követé őt nagy sokaság, nagy tömeg, és ő meggyógyítja vala mindnyájukat” (Mát. 12,9-15).

De: „… a farizeusok közül néhányan ezt mondták: „Nem Istentől való ez az ember, mert nem tartja meg a szombatot.” Mások így szóltak: „Hogyan tehetne bűnös, azaz céltévesztett ember ilyen jeleket?” És meghasonlás támadt köztük” (Ján. 9,16)

Már Dávid így prófétált erről: „Mert felőlem szólnak elleneim, és akik életemre törnek, együtt tanácskoznak” (Zsolt.71,10)

„Megátalkodottak gonosz szándékukban; megegyeztek, hogy tőrt vetnek titkon, mondják: ki látja őket.

(Más fordítás: Eltökélték magukat a gonosztettre, megbeszélik, hogy titokban tőrt vetnek. Gondolják: Ki látja őket)?

Álnokságokat koholnak, és terveznek. Titokban tartják tervüket, és a kikoholt tervet végrehatják. mindenikük keble és szíve kikutathatatlan, mert kifürkészhetetlen az ember bensője és szíve” (Zsolt. 64,6-7).

Az Úr a mi védelmünk!

 „Mert nap és pajzs az Úr Isten; kegyelmet és dicsőséget ád az Úr, nem vonja meg a jót azoktól, a kik ártatlanul élnek” (Zsolt. 84,12)

Casting Crowns - Dicsőséges nap (Glorious Day)

Az Úr szól…

 „Az Úr Szelleme szól általam, (mert) az ő szava van nyelvemen” (2Sám 23,2)

Pilinszky János: Az igazi szeretet

Az ábrándos szeretet nyomot kíván hagyni a földön, s viszont szeretetre vár, méghozzá azonnali viszonzásra. Az igazi szeretet azonban hősies. Kész akár a vereségre is, hisz helye és ideje Istenben van.

Dicsőítsük Istent!

Akik engem dicsőítenek, azoknak dicsőséget szerzek" (1Sám 2,30).

Életem fő célja, viselkedésem irányítója valóban Isten dicsőítése? Ha így van, akkor Ő is dicsőséget szerez" nekem. Esetleg az emberek egy ideig nem becsülnek, de Isten nagyon hatásos módon tisztességet szerez majd nekem. Aki kész a gyalázkodást is elhordozni, és ezt Isten akaratára figyelve teszi, az végül bizonyosan elnyeri a mennyei dicsőséget.

Éli nem dicsőítette Istent házanépe jó igazgatásával, fiai sem dicsőítették Istent szent hivatásukhoz méltó viselkedéssel. Ezért az Úr sem szerzett nekik dicsőséget, hanem elvette családjuktól a főpapságot, és az ifjú Sámuelt tette az ország prófétájává. Ha azt akarom, hogy családom Istené legyen, mindenben tisztelnem kell az Urat. Isten olykor megengedi, hogy az istentelenek élvezzék a világi dicsőséget, de azt a méltóságot, tisztességet, dicsőséget és halhatatlanságot, amely csak Tőle származik, azok számára tartja fönn, akik szent engedelmességgel csak Őt akarják dicsőíteni.

Mit tehetek ma, amivel dicsőíthetném az Urat? Dicsőségét szolgálhatom bizonyságtétellel és engedelmességgel. Dicsőíthetem vagyonommal és valamilyen konkrét szolgálattal. Csöndesedjünk el és gondoljuk meg, mivel dicsőíthetjük Őt, aki dicsőséget akar szerezni nekünk.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Vida Sándor: Mézcseppek:

- Ha meg akarod tudni, mi rejtőzik egy emberben, figyeld meg, amikor keresztezik a terveit, vagy megsértik őt.

Guti Tünde: EZT MONDOM A LELKEMNEK

   Sajnálom, de nem adhatom lejjebb annál, mint amit mennyei Atyám elvár tőlem! Ezt pedig a tökéletesség. Még ha emberileg lehetetlennek tűnik is, teljes akaratommal és teljes erőmmel erre kell törekednem, mert Ő parancsolta:

   „Szentek legyetek, mert én szent vagyok!” I. Péter 1:16.

Teljes igyekezettel kell futni pályámon – úgy küzdeni, mint aki nem levegőt vagdos -, a mennyei elhívás jutalmára!

Ez csak radikális elhatározással, Isten iránti szenvedélyes szeretettel lehetséges: tökéletes engedelmességben, tökéletes odaszánásban, hogy tiszta és az Úr számára elkülönített maradhasson a szívem.

   Az Úr Jézus Krisztus példát hagyott mindenben, betöltve a törvényt, és engedelmeskedve a kereszthalálig. Ezt mondta az övéinek:

   „Legyetek azért ti tökéletesek, amiként a ti mennyei Atyátok tökéletes.” Máté 5:48.

   Fellebbezésnek helye nincs! Jézus megmentett, s elköteleztem magam az Ő követésére. Szeretem Őt, ezért nem engedhetem alacsonyabbra a mércét az Ő szavainál:

   „Ha engem szerettek, az én parancsolataimat megtartsátok!” János 14:15.

   Életem végéig tartó program ez, miközben várom Jézus visszajövetelét: tökéletességre jutni az igazságban, a szeretetben, szentségben, hűségben és alázatban. Saját erőmből lehetetlen, de nem érhetem be kevesebbel, és még kudarcaim sem tarthatnak vissza a folytatástól! Ugyanis Jézus nem szűnik meg esedezni értem az Atya jobbján, irgalmas és szent Főpapként közbenjárva, kegyelméből minden segítséget megadva a győzelemhez.

   Érte, meg akarok tenni minden tőlem telhetőt, mert szabadítóm lett és Istenem! Ismeri a szívemet, elszántságomat, de gyengeségeimet és megfáradásaimat is.

   Ezt mondom azért a lelkemnek:

Felveszem a keresztet, és leteszem a saját érdekeimet. Felveszem a keresztet, és leteszem a saját vágyaimat. Felveszem a keresztet, és leteszem az akaratomat. Krisztust kell követnem!

2014. október 4.                                    

  

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/ezt-mondom-a-lelkemnek.html

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

 

Ézsaiás 58:6
Nekem az olyan böjt tetszik, amikor leoldod a bűnösen fölrakott bilincseket, kibontod a járom köteleit, szabadon bocsátod az elnyomottakat, és összetörsz minden jármot!
7 Oszd meg kenyeredet az éhezővel, vidd be házadba a szegény bujdosókat, ha mezítelent látsz, ruházd fel, és ne zárkózz el testvéred elől!
8 Akkor eljön világosságod, mint a hajnalhasadás, és hamar beheged a sebed. Igazságod jár előtted, és az Úr dicsősége lesz mögötted.
9 Ha segítségül hívod az Urat, ő válaszol, ha kiáltasz, ezt mondja: Itt vagyok! Ha majd senkire sem raksz jármot, nem mutogatsz ujjal, és nem beszélsz álnokul,
10 ha kenyeret adsz az éhezőnek, és jól tartod a nyomorultat, akkor fölragyog a sötétben világosságod, és homályod olyan lesz, mint a déli napfény.
11 Az Úr vezet majd szüntelen, kopár földön is jól tart téged. Csontjaidat megerősíti, olyan leszel, mint a jól öntözött kert, mint a forrás, amelyből nem fogy ki a víz.

FordulóPont Tv

Megváltóként jöttél hozzánk el Uram...

Zsoltár 19. Isten dicsősége a természetben és az ő igéjében. (Héberrel és kapcsolódó igékkel)

Zsolt. 19,1 Az éneklőmesternek; [karmesternek; karvezetőnek; végig]  Dávid zsoltára^*

*Dávid minden zsoltárát átadta azoknak, akik kenet alatt tudták énekelni, és a hangszereken játszani: „Dávid és a hadsereg parancsnokai a szolgálatra különválasztották Ászáf, Hémán és Jedútún fiai közül azokat, akik prófétai ihlettel játszottak citerákon, lantokon és cintányérokon...” (1Krón. 25,1)

Ezékiás király megtért az Úrhoz, és azonnal visszaállította a dicséretet, és jött az ébredés:  „És beállítá a Lévitákat az Úr házába cimbalmokkal, lantokkal és citerákkal Dávidnak és Gádnak a király prófétájának, és Nátán prófétának parancsolatja szerint; mert az Úrtól volt a parancs az ő prófétái által” (2 Krón. 29,25).

Zsolt. 19,2 Az egek beszélik [hirdetik az ('él): erős, hatalmas] Isten dicsőségét, [(káḇóḏ káḇôḏ): fenségét] és kezeinek [(jáḏ): erejét]. És munkáját [(maʿăśeh): művét, alkotását] hirdeti [(náḡaḏ): vallja, beszéli] az égboltozat [a kiterjesztetett erősség]^*

*Isten szavára állott elő a mindenség: Isten szétválasztotta a szellemi – a mennyei – életet a földi élettől – a földi létezőktől, így szólva: „Azután ezt mondta Isten: Legyen boltozat a vizek között, hogy elválassza egymástól a vizeket. Megalkotta tehát Isten a boltozatot, és elválasztotta a boltozat alatt levő vizeket a boltozat felett levő vizektől. És úgy történt. Azután elnevezte Isten a boltozatot égnek. Így lett este, és lett reggel: második nap” (1 Móz. 1,6-8)

Azért, hogy: „Igazságát hirdesse az ég, mert ítéletet tart az Isten...” (Zsolt. 50,6)

És ők engedelmeskednek: „Az egek hirdetik az ő igazságát, és minden nép látja az ő dicsőségét” (Zsolt. 97,6).

Hiszen: „Tiéd a nappal, az éjszaka is tiéd; te formáltad a világosságot és a napot” (Zsolt. 74,16).

 Dávid megvallása: „És az egek dicsérik a te csodadolgodat Uram; a te hűséges voltodat is a szentek gyülekezetében” (Zsolt. 89,6)

A Szent Szellem parancsa: „Dicsérjétek őt: nap és hold; dicsérjétek őt mind: fényes csillagai! Dicsérjétek őt egeknek egei, és ti vizek, amelyek az ég felett vagytok! Dicsérjék ők az Úrnak nevét, mert parancsolt és előállottak ők. Örök időre állította fel őket; törvényt szabott és nem tér el attól”„Áldjátok az Urat minden ő teremtményei, az ő uralkodásának minden helyén!...” (Zsolt. 148,3-6; 103,22)

Csak az ember engedetlen: „Mert ami megismerhető az Istenből, az nyilvánvaló előttük, mivel Isten nyilvánvalóvá tette számukra. Ami ugyanis nem látható belőle: az ő örök hatalma és istensége, az a világ teremtésétől fogva alkotásainak értelmes vizsgálata révén meglátható. Ennélfogva nincs mentségük” (Róm. 1,19-20)

Minden az Urat dicsőíti, ezért kérdezi a próféta: „Hát nem tudjátok és nem hallottátok-é, hát nem hirdettetett néktek eleitől fogva, hát nem értettétek-é meg a föld fundamentumait? Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói, mint sáskák előtte, ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra” (Ésa. 40,21-22).

Zsolt. 19,3 Nap napnak mond beszédet; éj éjnek ad jelentést. [Más fordítás: Az egymás után következő napok bőséggel prédikálják az igét nékünk. Ezt harsogja az egyik nap a másiknak, erre tanítja az egyik éj a másikat].

Zsolt. 19,4 Nem olyan ('ómer): szó, sem olyan beszéd [(dáḇár): kijelentés], amelynek hangja nem hallható: [Más fordítás: Nem sustorgással, nem dadogással, hogy ne lehetne érteni őket. Nincs nyelv, sem beszéd, melyen nem hallatnék az ő szavuk]^*

*Pál apostol azt kérdezi, hogy az emberek: „vajon nem hallották-e? Hiszen: Végig a földön szárnyal a szavuk, a világ végéig elhat szózatuk]” (Róm. 10,18).

Zsolt. 19,5 Szózatuk [zengésük, (qáv qav): hangjuk] kihat [(jácá'): kimegy, és eljut] az egész földre, és a világ [(téḇél qéceh qáceh): a földkerekség] végére [s a földkerekség határaira] az ő mondásuk [milláh: igéjük, megnyilatkozásuk]. A napnak csinált bennük sátort^*

*Hát: „Áldjad, lelkem, az Urat! Uram, Istenem, igen nagy vagy, fenségbe és méltóságba öltöztél, világosságot vettél magadra, mint egy köpenyt. Ő az, aki sátorként feszítette ki az eget” (Zsolt. 104,1-2).

Zsolt. 19,6 Olyan ez, mint egy vőlegény, aki az ő ágyasházából, [nászházából] jön [lép] ki; örvend, mint egy hős, mint egy [(gibbór gibbôr): erős, hatalmas, vitéz], hogy futhatja a pályát. [Más fordítás: Mint a hős, ujjongva indul neki útjának].

Zsolt. 19,7 Kijövetele az ég egyik szélétől s forgása a másik széléig; és nincs semmi, a mi elrejtőzhetnék hevétől. [Más fordítás: Elindul az ég egyik szélétől, átível a másik széléig, nincs rejtve melege elől semmi]^*

*A mi „Napunkról” így beszél az Írás: „És a nap feltámad, és elnyugszik a nap; és az ő helyére siet, ahol ő ismét feltámad” (Préd. 1,5).

Zsolt. 19,8 Az Úrnak [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] törvénye [(tóráh tôráh): tanítása, irányítása, utasítása] tökéletes [(támím): szeplőtelen, hiba nélkül való], megeleveníti [(šúḇ): visszafordít Istenhez, helyreállítja, megújítja] az embert. Az Úrnak bizonyságtétele [(ʿéḏúṯ): tanúsága] biztos, [('áman): stabil, szilárd, amire támaszkodni lehet, hűséges, megbízható, építő] bölccsé teszi [(ḥáḵam): bölcsességre tanítja] az együgyűt [(pəṯá'í peṯí pəṯí): az együgyű, naiv, hiszékeny, becsapható kisdedeket, a tapasztalatlant]^*

*Isten törvénye – útmutatása, az Ő igéje – bölccsé tesz: „Íme, én megtanítottalak benneteket azokra a rendelkezésekre és döntésekre, amelyeket az én Istenem, az ÚR parancsolt meg nekem. Azok szerint cselekedjetek azon a földön, ahova bementek, hogy birtokoljátok azt. Tartsátok meg, és teljesítsétek azokat, mert az által lesztek bölcsek és értelmesek a népek szemében. Ha meghallják mindezeket a rendelkezéseket, ezt mondják majd: Bizony, bölcs és értelmes nép ez a nagy nemzet!” (5Móz. 4,5-6)

Sikeressé teszi az életet: „Boldog ember az, aki nem jár a bűnösök tanácsa szerint, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; hanem az ÚR törvényében gyönyörködik, és az ő törvényéről elmélkedik éjjel-nappal. Olyan lesz, mint a folyóvíz mellé ültetett fa, amely idejében megtermi gyümölcsét, és nem hervad el a lombja. Minden sikerül, amit tesz” (Zsolt. 1,1-3)

Szabaddá és boldoggá tesz: „De aki a szabadság tökéletes törvényébe tekint bele, és megmarad mellette, úgyhogy nem feledékeny hallgatója, hanem tevékeny megvalósítója: azt boldoggá teszi cselekedete” (Jak. 1,25)

Megítél: „Úgy beszéljetek, és úgy cselekedjetek, mint akiket a szabadság törvénye ítél meg. Mert az ítélet irgalmatlan ahhoz, aki nem cselekedett irgalmasságot, az irgalmasság viszont diadalmaskodik az ítéleten” (Jak. 2,12-13).

Megszabadít: „Nincs tehát most már semmiféle kárhoztató ítélet azok ellen, akik a Krisztus Jézusban vannak, kik nem test szerint járnak, hanem Szellem szerint. Mert a Jézus Krisztusban való élet szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől” „Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha cselekszitek ezeket” (Róm. 8,1-2; Ján. 13,17)

A Szent Szellem bizonyságtétele Isten Igéjéről, amely egyben útmutatás: „Az Isten útja tökéletes, az ÚR beszéde színigaz. Pajzsa mindazoknak, akik hozzá menekülnek” (Zsolt. 18,31)

„Az Úr beszédei tiszta beszédek, mint földből való kohóban megolvasztott ezüst, hétszer megtisztítva” (Zsolt. 12,7)

„Az Istennek teljes beszéde igen tiszta, és pajzs az ahhoz folyamodóknak” (Péld. 30,5)

„Igéd kijelentése világosságot gyújt, értelmessé teszi az együgyűeket” (Zsolt. 119,130)

„Amit megmondasz, igen megbízható...” (Zsolt. 93,5).

Ezért Dávid megvallása és kérése: „A te bizonyságaidat igazságban és hűségben jelentetted meg, és mindenek felett való egyenességben” „A te bizonyságaidnak igazsága örökkévaló; oktass, hogy éljek!” (Zsolt. 119,138.144)

 Isten bizonyságtételéről így vall az apostol: „Ha elfogadjuk az emberek bizonyságtételét, az Isten bizonyságtétele nagyobb: mert az Isten bizonyságtétele az, amellyel bizonyságot tett az ő Fiáról. Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról. És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van. Akié a Fiú, azé az élet: akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban” (1 Ján. 5,9-12).

Zsolt. 19,9 Az Úrnak [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] rendelései [(piqquḏ piqqúḏ): előírása, végzései] helyesek [(jášár): igazságosak, egyenesek]. Megvidámítják [(śámaḥ): földerítik, megörvendeztetik, megvigasztalják] a szívet [(léḇ): a bensőt]; az Úrnak [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] parancsolata [útmutatása] világos, [(bar): érthető, tiszta] megvilágosítja [('ôr): ragyogóvá teszi] a szemeket^*

*Ezért: „Gyönyörködöm a te rendeléseidben; a te beszédedről nem feledkezem el” (Zsolt. 119,16).

Zsolt. 19,10 Az Úrnak félelme [(jirə'áh): tisztelete] tiszta, [(ṭáhór ṭáhôr): szent, nem kevert], megáll [(ʿámaḏ): megmarad] mindörökké. Az Úrnak ítéletei [(mišəpáṭ): döntései] változhatatlanok [('ĕmeṯ): szilárdak, stabilak, állandóak] s mindenestől fogva [mindenben] igazságosak [(jaḥaḏ cáḏaq): teljesen igazzá tesznek, megigazítanak, felmentenek]^*

*Isten Szelleme így hív: „Jöjjetek fiaim, hallgassatok rám, megtanítlak titeket az Úr félelmére (az Úr tiszteletére)!” (Zsolt. 34,12)

Mert: „A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme (az Úrnak tisztelete); jó belátása van mindenkinek, aki ezt gyakorolja; annak dicsérete megmarad mindvégig” „Az Úrnak félelme az ismeret kezdete, a bölcsességet és intést csak a bolondok vetik meg” (Zsolt. 111,10; Péld. 1,7)

És akit a Szent Szellem megtanított, az bölccsé válik, és: „A bölcseknek beszédei hasonlatosak az ösztökéhez, és mint a szegek, erősen le vannak verve a gyülekezetek tanítóinak szavai; melyek egy pásztortól adattak. Ezeken felül, fiam, fogadd meg az intést: A sok könyv írásának nincs vége, és a sok gondolkodás elfárasztja a testet. Mindezt hallva a végső tanulság ez: Féld Istent, és tartsd meg parancsolatait, mert ez minden embernek kötelessége!” „És békés lesz a te időd, gazdag boldogságban, bölcsességben és tudományban; az Úr félelme lesz kincse”(Préd. 12,13-15; Ésa. 33,6).

Az egész menny ezt zengi, kijelentve egyben az ítélet alanyát: „Mert igazak és igazságosak az ő ítéletei, és azt a nagy paráznát, amely a földet megrontotta az ő paráznaságával, elítélte, és megbosszulta az ő szolgáinak vérét annak kezén” (Jel. 19,2)

Ezért Dávid újra és újra így prófétál: „A te igazságod igazság örökké, és a te törvényed igaz” (Zsolt. 119,142).

Zsolt. 19,11 Kívánatosabbak [(ḥmḏ): értékesebbek, becsesebbek] az aranynál, még a sok színaranynál is [és megannyi drágakőnél]; és [szavai] édesebbek a méznél, még a színméznél is [a lépből kicsordult méznél is]^*

*A Hívő megvallása. Uram: „A te szádnak törvénye (nomosz = útmutatása) jobb nékem, mint sok ezer arany és ezüst”„Inkább szeretem azért a te parancsolataidat, mint az aranyat, mint a legtisztább aranyat” (Zsolt. 119,72; 119,127).

Az Úr törvénye (útmutatása), az Ő (logosza), Igéje: „Mily édes az én ínyemnek a te beszéded (logoszod); méznél édesebb az az én számnak!” (Zsolt. 119,103)

Úgy teszi ragyogóvá a szemeinket, ahogy a méz a Jonatánét: „Jonatán azonban nem hallotta vala, hogy atyja megesketé a népet, és kinyújtá a vessző végét, mely kezében vala, és bemártá azt a lépesmézbe, és kezét szájához vivé; és mindjárt ragyogni kezdett a szeme” (1 Sám. 14,27)

Ezért kéri a Szent Szellem, hogy: „Vegyétek az én tanításomat, és nem a pénzt; és a tudományt inkább, mint a választott aranyat. Mert értékesebb a bölcsesség az igazgyöngynél; és nem fogható hozzá semmiféle drágaság” (Péld. 8,10-11).

Mert a bölcsesség: „Színaranyért meg nem szerezhető, ára ezüsttel meg nem fizethető. Nem mérhető össze, és (nem fizethető meg) Ofir aranyával, nem drága ónixszal, sem zafírral. Nem ér fel vele az arany és gyémánt, aranyedényekért, vagy (arany ékszerekért) be nem cserélhető. Korall és kristály említni sem való; a bölcsesség (birtoklásának) ára drágább a gyöngyöknél. Nem ér fel vele Kúsnak topáza, színarannyal sem mérhető össze” (Jób. 28,15-19).

Zsolt. 19,12 Szolgádat is intik [figyelmeztetik] azok; aki [hűségesen] megtartja azokat, nagy jutalma van [hisz követésük bő jutalmat terem]^*

*És a jutalom: örök élet: „Tartsátok meg azért az én rendeleteimet és az én végzéseimet, amelyeket ha megcselekszik az ember, él azok által. Én vagyok az Úr” (3 Móz. 18,5)

Ez a legfőbb parancsolat, és mindig is ez volt, és ez lesz: „És ímé egy törvénytudó felkele, kísértvén őt, és mondván: Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet vehessem? Ő pedig ezt mondta neki: „Mi van megírva a törvényben? Hogyan olvasod?” Az pedig felelvén, monda: Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből és minden erődből és teljes elmédből; és a te felebarátodat, mint magadat. Monda pedig annak: Jól feleltél; ezt cselekedd, és élsz” (Lk. 10,25-28)

Pál apostolon keresztül megvilágítja Isten, hogy ez mit jelent: „Senkinek semmivel ne tartozzatok, hanem csak azzal, hogy egymást szeressétek; mert aki szereti a felebarátját, a törvényt betöltötte. Mert ez: Ne paráználkodjál, ne ölj, ne orozz, hamis tanúbizonyságot ne szólj, ne kívánj, és ha valamely más parancsolat van, ebben az igében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat. A szeretet nem illeti gonosszal a felebarátot. Annakokáért a törvénynek betöltése a szeretet” (Róm. 13,8-10).

Zsolt. 19,13 Ki veheti észre a tévedéseket, és [ki látja meg saját (šəḡí'áh): hibáit]? Titkos bűnöktől tisztíts meg engemet, [(náqah): nyilváníts tisztának, ártatlannak, megbocsátva mindet, ami rejtve maradt]^*

*A hívő imája, mert ismeri az Urat, hogy irgalmas: „Vizsgálj meg, Istenem, ismerd meg szívemet! Próbálj meg, és ismerd meg gondolataimat! Nézd meg, nem járok-e téves úton, és vezess az örökkévalóság útján!” (Zsolt. 139,23).

„Ifjúságomnak vétkeiről és bűneimről ne emlékezzél meg; kegyelmed szerint emlékezzél meg rólam, a te jóvoltodért, (mert te jóságos vagy) Uram! Jó és igaz az Úr, azért útba igazítja a vétkezőket” (Zsolt. 25,7-8).

Mert: „Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz, hogy megbocsássa bűneinket és megtisztítson minket minden hamisságtól” (1 Ján. 1,9).

Zsolt. 19,14 Tartsd távol [őrizd meg, tartóztasd, és mentsd meg] a te szolgádat, és [(ḥáśaḵ): szabadítsd meg, és tartsd biztonságban] a szándékosoktól az [(zéḏ): arrogáns, büszke, öntelt, szemtelen, önhitt, elbizakodott idegenektől]. Ne uralkodjanak rajtam [nehogy hatalmába ejtsen, nehogy (mášal): uralomhoz jusson]; akkor ártatlan [(támam): szeplőtelen, tökéletes, hiba nélküli] leszek, és tiszta leszek, [feddhetetlen maradok] sok vétektől^*

*Ez pedig csak annak lehetséges, aki – mint Noé – Istennel jár: „Noénak pedig ez a története: Noé igaz, tökéletes férfiú vala a vele egykorúak között. Istennel jár vala Noé” (1 Móz. 6,9)

Mert: „Az Isten, aki felövez engem erővel, és tökéletessé teszi utamat” (Zsolt. 18,33)

Ezért így imádkozzunk: „Vezéreld utamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!” (Zsolt. 119,133)

És Isten válasza az Úr Jézus, Aki megtörte a bűn hatalmát, és Aki így bátorít: „Ne uralkodjék tehát a bűn a ti halandó testetekben, (umon szóma = személyetekben) hogy engedjetek néki az ő kívánságaiban: Se ne szánjátok oda a ti tagjaitokat hamisságnak fegyvereiül a bűnnek; hanem szánjátok oda magatokat az Istennek, mint akik a halálból életre keltetek, és a ti tagjaitokat igazságnak fegyvereiül az Istennek. Mert a bűn ti rajtatok nem uralkodik; mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem alatt” (Róm. 6,12-14).

Zsolt. 19,15 Legyenek kedvedre valók szájam mondásai [(rácón rácôn 'émer): teljék örömöd számnak szavaiban, igéiben megnyilatkozásában], és az én szívem [(léḇ): bensőm] gondolatai [(higgájôn): elmélkedése] előtted, legyenek. [S engedd, hogy szívem szándéka elérjen hozzád], oh Uram, [(jəhóváh): Jahve, Örökkévaló, én segítőm, menedékem] kősziklám [én üdvözítőm, erősségem, szabadítóm]^* és megváltóm [(gá'al): aki visszavásárolt]^**

*Dávid imája, fohászkodása énekkel történik, példát hagyva nekünk: „Éneklek az Úrnak, amíg élek, zsoltárt zengek Istenemnek, amíg csak leszek. Legyen kedves előtte fohászkodásom! Én örvendezem az ÚR előtt”

 (Zsolt. 104,33-34).

**Megváltás, megváltó (héberül goel): Ennek a szónak jelentései még: megszabadítani, meggyógyítani, életben tartani, vigasztalni. További jelentései még: felhozni, felvezetni, kiváltani, megszabadítani, megvásárolni.

A te Nevedben mi együtt vagyunk

NE FÉLJELEK!

Mikor hallotok háborúkról és lázadásokról, meg ne rettenjetek, mert ezeknek meg kell történni előbb, de nem jő mindjárt a vég. Nemzet, nemzet ellen támad, és ország, ország ellen; És mindenfelé nagy földrengések lesznek, és éhínségek és járványok; és rettenetes dolgok történnek, és hatalmas jelek tűnnek fel az égen” (Luk. 21,8-11)

És azért ne féljetek, kik az Úréi vagytok, mert: „… az Úr az ő népének oltalma…” (Jóel. 3,16)

Aki: „Az éhínségben megment téged a haláltól, és a háborúban a fegyveres kezektől” (Jób. 5,20)