Bob Gass: Miért mondanak le rólunk az emberek? (2)

„…van olyan barát, aki ragaszkodóbb a testvérnél.” (Péld 18:24)

Az emberek három ok miatt fordulnak el tőlünk.

Első: megbízhatatlanság. Nyomorúságos tapasztalat olyan valakivel együtt dolgozni, akiben nem bízunk. Mások bizalmát akkor veszítjük el, ha következetlenek vagyunk abban, amit mondunk és teszünk, ha egyéni hasznot keresünk a közös haszon helyett, ha visszatartunk információkat, hazudunk vagy féligazságokat mondunk, ha makacsul rugalmatlanok vagyunk, és csak a magunk igazához ragaszkodunk. A bizalom olyan, mint egy tükör – ha széttörik, össze lehet ragasztgatni a darabkákat, de a repedések láthatók maradnak.

Második: alkalmatlanság. A bizalom elnyerésének módja nem karizma, hanem alkalmasság kérdése. Ha egy vezető alkalmatlan a feladatára, akkor a közösség látása és értékei helyett a saját viselkedésére összpontosít. Ha az alkalmatlan vezetőnek dolgozó emberek magas szintű szakértelemmel rendelkeznek, folyton amiatt fognak aggódni, hogy a vezető mindent összezavarhat. Ha nincs tapasztalatuk, nem tudják, mit tegyenek. Bárhogy is történik, a termelékenység és a munkamorál romlani fog.

 Harmadik: bizonytalanság. A jó vezetők két dolgot tesznek: új vezetőket képeznek ki, és azon próbálnak dolgozni, hogy ők maguk kiszállhassanak a munkából. A bizonytalan vezetők ezt sosem teszik. Nem akarnak másokat kiképezni, nehogy azok elérjék az ő szintjüket, vagy akár náluk sikeresebbek legyenek. Valójában nem akarják, hogy bárki is sikeres lehessen az ő segítségük nélkül. Ha a nekik dolgozók közül bárki túl magasra emelkedik, azt fenyegetésként élik meg. Az emberek olyan vezetőknek szeretnek dolgozni, akik feltüzelik őket, nem pedig olyanoknak, akik kioltják bennük a tüzet. Ha azt látják, hogy vezetőjüket jobban érdekli saját tekintélye fenntartása és saját pozíciója védelme, végül kilépnek, és keresnek valaki mást, akinek dolgozhatnak.

Jób 11,1-14,22  Mt 23,13-22  Zsolt 11,1-7  Péld 8,4-5

jézus visszajön hamarosan elragadja az övéit utánna az itélet nagy nyomoruság2011.csilla663

Cseri Kálmán: Egyre mélyülő patak

...lemért ezer könyököt, és átvezetett a vízen: a víz bokáig ért.(Ez 47,3)

Ezékiel látomásában a templomból kifolyó víz egyre mélyül. Mit jelent ez?

Először a víz bokáig ér. A mezítláb vagy saruban járó emberek lába hamar bepiszkolódott, leggyakrabban lábmosásra volt szükségük. Jézus is ezt mondta: akit az újjászületés fürdője megtisztított, annak is szüksége van lábmosásra. Vagyis aki az ő tanítványa lett, az is rászorul a naponkénti szellemi tisztálkodásra.

Ötszáz méterrel lejjebb a víz térdig ért. A bűnbocsánatot kapott hívő közösségbe kerül Istennel, és megtanul vele imádságos párbeszédben élni. Megtanulja Istent önmagát megalázva, térden állva imádni. Az ilyen ember már nem a saját akarata teljesülésére vágyik, hanem ezt kéri: taníts akaratod teljesítésére, mert te vagy Istenem (Zsolt 143,10).

A harmadik fokozat, amikor derékig áll a vízben a próféta. így már erős a folyó sodra, keményebben kell ellenállni minden kísértésnek. A derék egyrészt az erő jelképe (derekasan helytáll valaki), másrészt a termékenységre emlékeztet: az érett hívőnek már vannak szellemi gyermekei, másokat is Istenhez vezet.

Kissé lejjebb pedig annyira megnőtt a víz, hogy úszni kellett volna benne, nem lehetett átgázolni rajta. Itt már rá kell feküdni a vízre, és teljes bizalommal engedni, hogy megtartson és vigyen. Ezt nevezi a Biblia hitben járásnak. Már nem éri a lábam a földet, de egy másik valóság tart és visz: a víz, Isten kegyelme. Én pedig hagyom, hogy vigyen, és arra használjon, amire akar.

Az Istennel való közösség mélyülésének, a hitben való növekedésnek, a szellemi érésnek szép képe ez. Én hol tartok ezen az úton?

Dr-Kováts György: ÉLETNEK KÚTFEJE-2.

Van az életnek „kútfeje”. Van forrás, ahonnan meríthetsz, ha életet akarsz.

Péld 14,27.

Az Úrnak félelme az életnek kútfeje, a halál tőrének eltávoztatására.

Az élet dolgozik. Van, amikor a biológiai életben is meglátod, milyen hatalmas. Nehéz, súlyos sebesülések, betegségek idején látszik meg, milyen hatalmas ereje van. „Csakazértis” élni akar, túl akar élni, helyre akar állni, meg fog gyógyulni. Az élet dolgozik. Egy érpálya elzárul – kialakul egy új út, „beüzemelésre kerül” egy másik szakasz. Az élet tovább folytatódik. Sok olyan pontja van az orvostudománynak, ahol az őszinte orvos csak áll, és néz. Azt mondja: „az orvos kezel – a természet gyógyít”. Ha hívő, akkor nem a „természetre” mondja, hanem Istenre. „Isten gyógyít.”. Mert a mi Teremtő Istenünk az élet Ura. Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek. Ő teremtette meg az élővilágot, és bármilyenné lett a bűneset – a lázadás – folytán, még mindig Róla beszél. Az élet sokféle változata, megjelenése, és munkája. Az a csodálatos alkalmazkodás, ami a környezethez szükséges, hogy „tovább éljen”, hogy „túléljen” – még mindig az élet Uráról beszél. Az éled dolgozik. Még a biológiai élet is.

Mennyivel inkább a mennyei, az örök élet. Az „új élet”, ami az Újszövetségben jött el hozzánk, az Úr Jézus kereszthalála útján. Azt mondta: „aki eszi az én testemet és issza az én véremet, örök élete van annak”… „énbennem lakozik, és én is abban”. (Jn 6,54-56.) Ő maga az örök élet forrása. Ő a „kútfő”, Akitől az örök élet származik. Az ördög sokat hazudott és hazudik az örök élettel kapcsolatban is. Van, akiknek letagadja, van, akiket keleti misztika felé vonz, hogy onnan reméljék. Van, akiknek testi rendszabályokat, étkezési útmutatásokat ad, hogy ebből merítsék „szellemi” életüket. Bármit, csak ne Jézust. Hazudik, mint ahogy mindig is hazudott. Jézus az egyetlen, Akitől örök életet kaphatsz. Ő az egyetlen, Aki meg tud erősíteni az örök életben. Ő az örök élet kútfeje, forrása. Tőle származik, Benne van, személyesen, Tőle kaphatod meg, és Ő az, aki meg tudja benned erősíteni az örök életet. Ő az élet forrása.

Keresztény szemmel

Keresztény szépségportál

Ha veszel megtelik a kezed, ha adsz, megtelik a szíved. Margarete Seemann

www.keresztenyszepsegportal.hu

Pinter béla~kegyelmed éltet~

Ige: Csak az elhívó Úr számít

 „A tekintélyesekkel pedig, - bárminők valának régen, - azzal nem törődöm, semmi közöm hozzá; nem tartozik rám. - Isten nem nézi az embernek személyét, nem személyválogató* - mert velem a tekintélyesek semmit sem közöltek, és semmire sem köteleztek, semmi újra nem tanítottak, és semmivel sem terheltek meg” (Gal. 2,6)

»Más fordítás: Azok, akiket valami nagynak néznek – bármilyenek voltak is egykor, nekem semmit sem jelentenek, – Isten nem nézi az ember személyét, – szóval a tekintélyesek az előttem leleplezett örömüzenethez semmivel hozzá nem járultak«**

*Már Mózesen keresztül kijelentést nyer, hogy: „Mert Istenetek, az ÚR, istenek Istene és uraknak Ura. Ő a nagy, erős és félelmes Isten, aki nem személyválogató, és akit nem lehet megvesztegetni” (5 Móz. 10,17)

Ezt igazán a zsidók a pogány százados, Kornélius házában értették meg: „Erre Péter beszélni kezdett, és ezt mondta: „Most kezdem igazán megérteni, hogy nem személyválogató az Isten, hanem minden nép között kedves előtte, aki féli őt, és igazságot cselekszik” (Csel. 10,34-35)

„Mert amikor a pogányok, akik nem ismerik a törvényt, természetes eszük szerint cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek önmaguknak szabnak törvényt. Ezzel azt bizonyítják, hogy a törvény cselekedete be van írva a szívükbe. Erről lelkiismeretük és egymást vádló vagy éppen védő gondolataik együtt tanúskodnak majd” (Róm. 2,14-15).

**Mert akiben Krisztus él, azok csak Őt hirdetik: „Azért akár én, akár ők: így prédikálunk, és ti így lettetek hívőkké” (1 Kor. 15,11).

Mily szép a szentek egysége

Miért üldözik Krisztus népét?

 „Gyűlöletesek lesztek, mindenki előtt, és minden nemzet szemében az én nevem miatt; de aki mindvégig megáll, kitart, és állhatatos marad, az megtartatik megmenekül, és megszabadul” (Mát. 10,22).

“És ezeket azért cselekszik veletek, mert nem ismerték meg az Atyát, sem engem” (Ján. 16,3).

Ki Jézus Krisztus:

„Ő az igaz Isten és az örök élet” (1 Ján. 5,20)

Kierkegaard: Értelmetlen cselekvés

Az emberek valóban értelmetlenül cselekszenek. Azokkal a szabadságokkal, melyek az övék, nem élnek; s olyat követelnek, ami nem övék... 

Joseph Prince: Mindig emlékezz rá, hogy Isten szeretett gyermeke vagy!

3,22 leszállt rá a Szentlélek galambhoz hasonló testi alakban, és hang hallatszott a mennyből: "Te vagy az én szeretett Fiam, benned gyönyörködöm." (Lukács)

Rögtön azután, hogy Jézus bemerítkezett, a Szent Szellem a pusztába vezette Őt, ahol megkísértette az ördög. Az ördög ezt mondta Jézusnak:

 „Ha Isten Fia vagy, mondd, hogy ezek a kövek változzanak kenyérré” (Máté 4:3). Ne felejtsük el, hogy Jézust ezekkel a szavakkal erősítette meg és igazolta az Atya: „Te vagy az én szeretett Fiam.” Néhány évvel ezelőtt, amikor ezt a részt tanulmányoztam, Isten megnyitotta a szemem, és megmutatta, hogy egy szót kihagyott az ördög, mégpedig azt, hogy „szeretett”. A kígyó ezt a szót ravasz módon kihagyta!

Így működik a kísértő, hiszen ő mégsem emlékeztethet arra, hogy te Isten szeretett gyermeke vagy. Abban a pillanatban, ahogy emlékeztetnek a valódi identitásodra, arra, hogy Isten szeretett gyermeke vagy Krisztusban, a próbálkozása kudarcra van ítélve. Nem csoda hát, hogy a gonosz próbálja megrabolni a hívőt attól, hogy úgy nézzen magára, mint aki Isten szeretett gyermeke. Ne dőlj be a trükkjének. Emlékeztesd magad ma is, és minden nap, hogy Isten szeretett gyermeke vagy!

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/253-mindig-emlekezz-ra-hogy-isten-szeretett-gyermeke-vagy.html

A Szél - Dics-suli 2014

Ravasz László: Az engedelmességről.

Az Istennel való helyes kapcsolat kulcsa az engedelmesség. 

Andrew Wommack: A győzelem kulcsa.

Bármilyen probléma, amivel ma szembesülsz - akár a pénzügyek, az egészség, a házasság vagy bármi más téren - nem nagyobb, mint amivel Dávid szembesült. Neki valódi, élő óriással volt dolga, de Isten Dávidban elrejtett képességei elérhetővé tették számára a sikert, és ez számodra is elérhető.

Bizonyára hallottad már a történetet, melyben Dávid legyőzte Góliátot, de vajon alkalmaztad már ugyanezeket az alapelveket a saját óriásodra? Dávid számára az az alapvető igazság tette lehetővé a szembesülést az óriással, hogy az egész helyzetet az Istennel való szövetségen keresztül nézte:

És szóla Dávid azoknak az embereknek, akik ott állának vele, mondván: Mi történik azzal, aki megöli ezt a Filiszteust, és elveszi a gyalázatot Izráelről? Mert kicsoda ez a körülmetéletlen Filiszteus, hogy gyalázattal illeti az élő Istennek seregét?!

1 Sámuel 17:26

Dávid arra hivatkozott, hogy Góliát körülmetéletlen volt, vagyis Góliát nem rendelkezett azokkal a szövetségi előjogokkal, mint ő. Valójában minden izraeli katona Isten szövetséges népéhez tartozott, csak éppen nem úgy viselkedtek. Hasonlóképpen minden igaz hívő rendelkezik a szövetségi jogokkal az egészség, a jólét, az öröm, a békesség, stb. tekintetében, de nem mindegyikük tekint a szövetségen keresztül a körülményeire.

Ezek az izraeli katonák Góliátra néztek, és nem Isten ígéreteire. Az Úr azt ígérte nekik, hogy senki sem lesz képes megállni előttük (Mózes V. könyve 11:25). Góliát ember volt. Igaz, hatalmas ember, de mégiscsak ember. Míg mások csak az óriást látták, Dávid Isten ígéreteire irányította a figyelmét.

Amikor Dávid a körülményei ellenére hangot adott Isten szövetségébe vetett hitének, többek között a bátyja is elkezdte kritizálni:

És meghallá Eliáb az ő nagyobbik testvére, hogy az emberekkel beszéle; és nagyon megharaguvék Eliáb Dávidra, és monda: Miért jöttél ide, és kire bíztad azt a néhány juhot, amely a pusztában van? Ismerem vakmerőségedet és szívednek álnokságát, hogy csak azért jöttél ide, hogy megnézd az ütközetet! Dávid pedig felele: Ugyan mit cselekedtem én most? Hiszen csak szóbeszéd volt ez. És elfordula tőle egy másikhoz, és ugyan úgy szóla, [mint korábban], és a nép is az előbbi beszéd szerint válaszola néki.

1 Sámuel 17:28-30

Dávid próbálhatta volna mentegetni magát a legidősebb bátyja előtt: az apja parancsát teljesítette, amikor elhagyta a nyájat, hogy ajándékokat hozzon testvéreinek; de ha győzött is volna a szóváltásban, elvesztette volna a lehetőséget, hogy legyőzze Góliátot. Csak amikor elfordult a testvérétől, és újra kinyilvánította a hitét, történt az, hogy valaki meghallotta, és elmondta Izrael királyának, Saulnak.

Talán ellenállásba ütközöl - esetleg még a családtagjaid részéről is -, amikor kimondod, amit Isten helyezett a szívedre, de Dávidhoz hasonlóan ragaszkodj az álláspontodhoz, mondván: "Vajon nincs indíték?" Kérdezd meg magadtól: "Megéri harcolni ezért, ami felett győzelmet akarok?" Ha igen, akkor indítékod nagyobb, mint az, hogy mások mit gondolnak.

Még a király is megpróbálta lebeszélni Dávidot arról, ami a szívében volt: tapasztalatlanságáról, Góliáthoz képest kis termetéről beszélt, de nézd meg Dávid válaszát:

És felele Dávid Saulnak: Pásztor volt a te szolgád, atyjának juhai mellett; és ha eljött az oroszlán és a medve, és elragadott egy bárányt a nyáj közül: elmentem utána és levágtam, és kiszabadítám szájából; ha pedig ellenem támadott: megragadtam szakálánál fogva, és levágtam és megöltem őt. A te szolgád mind az oroszlánt, mind a medvét megölte: Úgy lesz azért e körülmetéletlen Filiszteus is, mint azok közül egy, mert gyalázattal illeté az élő Istennek seregét. És monda Dávid: Az Úr, aki megszabadított engem az oroszlánnak és a medvének kezéből, meg fog szabadítani engem e Filiszteusnak kezéből is.

1 Sámuel 17:34-37a

Felsorolta Saul királynak azokat a győzelmeket, melyeket az Úr segítségével vitt véghez. Ha Dávid nem lett volna hűséges a néhány juh fölött, amit az Úr adott neki a legeldugottabb pusztában, soha nem lett volna képes kiállni Góliát ellen. Sokan szeretnének győzelmet aratni óriásokon olyankor, amikor a lelátók tele vannak, de kevesen lesznek hűségesek az Istentől kapott, apró dolgok felett, amikor senki sem figyel. Ha nem vagyunk hűek a kicsin, akkor nem kapunk nagyobbat (Lukács 16:10-12).

Dávid hite és az Úrban való bizalma meggyőzte Saul királyt, hogy képviselje Izraelt és harcoljon Góliát ellen. Ez már önmagában is egy csoda. Ha Dávid veszít, egész Izrael a filiszteusok rabszolgája lesz. Azt hiszem, Saul felismerte Dávidon Isten kenetét. Saul már volt a kenet hatása alatt, és tudta, milyen ereje van. Hagyta tehát, hogy Dávid menjen, de a páncélját megpróbálta ráadni:

És felöltözteté Saul Dávidot a maga harci ruhájába; rézsisakot tett a fejére, és felöltözteté őt páncélba. Akkor Dávid felköté kardját harci ruhája fölé, és járni akart, mert még nem próbálta. És monda Dávid Saulnak: Nem bírok ezekben járni, mert még nem próbáltam; és leveté azokat Dávid magáról.

1 Sámuel 17:38-39

Ez történik mindig. Az emberek azt mondják, hogy az Istenbe vetett hited nem fogja legyőzni az óriásokat, de ha továbbra is kitartasz, akkor megpróbálnak tanácsokat adni, hogyan vívd meg a csatát. Ezt tette Saul. Dávidnak akarta adni a páncélját - de miért kellene Dávidnak a hitét Saul páncélja mögé rejtenie? Saulnak sem használt: ugyanúgy félt Góliáttól, mint mindenki más. Dávid viszont elég bölcs volt ragaszkodni ahhoz, amit már bizonyított az életében.

Ezután Dávidnak el kellett viselnie az ellenség, Góliát csúfolódását. Figyelj, mit mondott az óriás:

Mikor pedig oda tekinte a Filiszteus, és meglátta Dávidot, megvetette őt, mert ifjú volt és piros, egyszersmind szép tekintetű. És monda a Filiszteus Dávidnak: Eb vagyok-é én, hogy te bottal jössz reám? És szidalmazá a Filiszteus Dávidot Istenével [együtt]. Monda továbbá a Filiszteus Dávidnak: Jöjj ide hozzám, hogy testedet az égi madaraknak és a mezei vadaknak adjam.

1 Sámuel 17:42-44

Ne hidd, hogy csak azért, mert te felfegyverkezel mindazzal, amit Isten adott, az életed óriásai majd megijednek tőled. Merésznek kell lenned, és szilárdan megállnod az ellenség előtt, ahogy Dávid tette:

Dávid pedig monda a Filiszteusnak: Te karddal, dárdával és paizszsal jössz ellenem, én pedig a Seregek Urának, Izráel seregei Istenének nevében megyek ellened, akit te gyalázattal illetél. A mai napon kezembe ad téged az Úr, és megöllek téged, és fejedet levágom rólad. A Filiszteusok seregének tetemét pedig az égi madaraknak és a mezei vadaknak fogom adni a mai napon, hogy tudja meg az egész föld, hogy van Izráelnek Istene. És tudja meg ez az egész sokaság, hogy nem kard által és nem dárda által tart meg az Úr, mert az Úré a had, és ő titeket kezünkbe fog adni.

1 Samuel 17:45-47

Dávid nem a levegőbe beszélt! Nézd meg, mit tett, amikor Góliát közeledett hozzá:

... Dávid is sietett és futott a viadalra a Filiszteus elé.

1 Sámuel 17:48b

Az Úr Szelleme volt Dáviddal; nem félt! Rárohant az óriásra. Tudod, a saját óriásaidhoz való hozzáállásod is mindent elárul, amikor itt az idő, hogy szembesülj velük. Ha tényleg hiszel Isten ígéreteiben, akkor nem menekülni akarsz a csata elől, hanem elébe mégy. Valóban elhiszed, amit Isten mondott, vagy sem? A szavak embere vagy? Az óriások próbára teszik majd, ami Istentől van benned.

Nyilván ismered a történetet. Dávid parittyát és követ használt, hogy az óriást leteperje, de nem állt itt meg.

... pedig kard nem is vala a Dávid kezében. És oda futott Dávid, és reá állott a Filiszteusra, és vevé annak kardját, kirántotta hüvelyéből, és megölé őt, és fejét azzal levágta.

1 Samuel 17:50b-51a

Addig kell üldöznöd az ellenségeidet, amíg azok már nem tudnak visszajönni! Ha elolvasod az egész történetet, kiderül, hogy a filiszteusok nem menekültek el, amikor Góliát először földre került. A távolban várakoztak, és pontosan nem tudták, mi történt. Góliát talán csak megbotlott, esetleg megsebesült, de majd újra feláll és győz. Amikor azonban Dávid levágta a fejét és felemelte, az minden kétséget kizárt - az ellenség elmenekült.

Néha csak addig harcolunk az ellenségeinkkel, amíg azok el nem bújnak a hegy túloldalán. Itt hagynak bennünket, hogy később újra támadjanak. Csak addig harcolunk a betegséggel, amíg azt nem mondhatjuk: ez már nem is olyan rossz, a maradékkal eléldegélek. Dávid addig folytatta a csatát ellenségeivel, amíg azok el nem pusztultak. Soha többé nem támadnak újra. Főként a Sámuel 30:10-18 jó példa erre, ahol Dávid addig üldözte az amalekitákat, amíg vissza nem szerzett mindent, amit elveszített.

Az emberek nem szeretnek óriásokkal szembenézni, de Dávid nem lett volna hős, ha egy törpét ölt volna meg. Az óriások az életedben lényegében nagyszerű lehetőségeket kínálnak Istennek, hogy megmutassa az erejét érdekedben. A legkeményebb próbákból lesznek a legnagyobb bizonyságok.

Dávid győzelme Góliát felett egyenesen a rendeltetési helyére katapultálta őt. Hasonlóképpen, bármilyen hatalmas erővel szembesülsz, életed legnagyobb győzelmét arathatod, ha megállsz Isten Igéjén és felülkerekedsz. Emlékszem, amikor a fiam meghalt... Szörnyű volt, de mivel Jamie és én ellenálltunk ennek az óriásnak, aki megpróbálta elvenni a fiamat, így a fiam feltámadása dicsőséges bizonysággá vált, amit már számtalanszor az ördög orra alá dörgöltünk azóta. Dicsőség Istennek ! A te győzelmed is úton van.

Áldott vagy!

Andrew és Jamie

Életünkről képekben.

Keresztény szépségportál

Míg a vallás hibát talál a legjobb emberben is, Jézus kegyelmet kínál a legrosszabbnak is. Mario Marchiò


www.keresztenyszepsegportal.hu

Egy parancsolat - Kubinyi Károly

Legyen szép napod, heted és éveid!