2014. február 20.

Mai Ige

„…logikátlan elfogadni egy ajándékot, majd utána megpróbálni kiérdemelni...”
Idézet a "Győzelem a lelki életben" c. kiadványból

www.maiige.hu


Atyám kérlek & Hogyha Jézus újra eljön

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Az ima segít tisztábban látni magunkat és szándékainkat. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/


Szeretet-Közösség


Keresztény szépségportál

Minél több haragot cipelsz a szívedben a múltadból, annál kevesebb hely marad a jelenben a szeretet számára. Barbara De Angelis

www.keresztenyszepsegportal.hu


Lydia magazin


Irma Nyári


Varga Szabolcs - Mennyire sok lett a bűn

2014. február 19.

Ige: Isten kegyelmével járunk

„Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk, vagyis Szellemmel való együttészlelésünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, tettetés vagy önzés nélkül, nem hústesti bölcsességgel, és nem evilági értelemben bölcsen, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk, éltünk, és jártunk a világon, kiváltképpen pedig ti köztetek*

*Hiszen: „… mikor hozzátok mentem, atyámfiai, nem mentem, hogy nagy ékesszólással, avagy bölcsességgel hirdessem néktek az Isten bizonyságtételét Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Szellem bizonyító erejével; hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék...

Mert... azért küldött engem a Krisztus, ...hogy az evangéliumot hirdessem; de nem szólásban való bölcsességgel, hogy a Krisztus keresztje, vagyis kínoszlopa hiábavaló ne legyen...

Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten igéjét; hanem tisztán, sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban...Ti vagytok a tanúim és az Isten: milyen szentek, igazak és feddhetetlenek voltunk közöttetek, akik hisztek”(1 Kor. 2,1.4-5; 1,17; 2 Kor. 2,17;1;  Thess. 2,10).

Mert nem egyebet írunk néktek, hanem amit olvastok, vagy el is ismertek, sőt reménylem, hogy el is fogtok ismerni mindvégig, és amit felismertek majd, és teljesen meg fogtok érteni.

Aminthogy némi részben megismertetek minket, és el is ismertétek rólunk, hogy dicsekvéstek, és büszkeségetek vagyunk, éppen úgy, mint ti is nékünk az Úr Jézus napján*(2 Kor. 1,12-14)

*Ezért: „Nem önmagunkat ajánljuk ismét nektek, hanem lehetőséget adunk nektek a velünk való dicsekedésre, hogy legyen mit felelnetek azoknak, akik azzal dicsekednek, ami csak látszat, és nem azzal, ami a szívben van... Életnek beszédét tartván elébük; hogy dicsekedhessem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, sem nem fáradtam hiába” (2Kor. 5,12; Fil. 2,16).



Hatalmas vagy erős Isten

Az Úr félelme

Lukács 12:4-5  Megmondom nektek, kitől féljetek: attól féljetek, akinek azonfelül, hogy megöl, arra is van hatalma, hogy a gyehennára vessen. Bizony, mondom néktek: Tőle féljetek. (Lukács 12:5)

A 2Timóteus 1:7 azt mondja: Mert nem a félelemnek Szellemét adta nekünk az Isten, hanem az erő, a szeretet és a józanság Szellemét. Az 1János 4:18 alapján: A szeretetben nincs félelem, sőt a teljes szeretet kiűzi a félelmet; mert a félelem gyötrelemmel jár, aki pedig fél, nem lett tökéletessé a szeretetben. Ezek az igék látszólag ellentmondásban állnak Jézus fenti állításával, valójában azonban nincs ellentmondás.

Kétféle félelem létezik. Az American Heritage Dictionary így határozza meg a félelmet: “egy figyelmeztető, vagy nyugtalanító érzés, melyet veszély, fájdalom, katasztrófa, vagy hasonló várása eredményez; megfélemlítés; rettegés; rémület” A félelem szónak van egy másik meghatározása is a szótár szerint: “Különleges mértékű tisztelet, vagy hódolat, mint egy felső hatalmasság iránt.” Tiszteletről és hódolatról tanít Isten Igéje, amit a szenteknek Isten felé tanúsítaniuk kell. A Zsidókhoz írt levél 12:28 azt mondja, hogy van egy istentől származó félelem, mely elvárt az Isten felé való szolgálat során, ez ugyanakkor azt is magában foglalja, hogy létezik egy nem istentől jövő, istentelen félelem is, amely nem fogadható el Isten szolgálata során.

Sátán mindig ezt az istentelen rettegést, vagy megfélemlítést alkalmazta a kegyes emberek kínzására. Akik újjászületetteknek nem szabadna, hogy Isten iránt rettegést, vagy megfélemlítettséget érezzenek, kivéve, ha éppen azt tervezik, hogy megtagadják hitüket Jézusban, mint Megváltójukban. Van egy Szövetségünk, amely garantálja az Isten számára való elfogadottságunkat (Efézus 1:6), a Jézus Krisztus, a Megváltónk engesztelő vérében.

A nem hívő ember számára az Istentől való félelem egy hatalmas, elrettentő erő a bűn elkövetésétől, de számodra, aki már megkaptad Isten kegyelmét, az Ő jósága hozza létre a félelmet (tiszteletet), és a bűntől való eltávozást. Az Úr félelme – amiben ma jársz – nem rettegés, sem nem megfélemlítettség, hanem békesség és öröm, mivel Ő mindenható, mégis szerető Édesapád.


http://awme.hu/2010/08/napi-inspiracio-augusztus-3/#.UrGSmdLuKa4

Dorothy Law Holtz: EGY ÉLET A KEZEDBEN

Ha a gyerekek kritizálva élnek, megtanulják, milyen megbélyegzettnek lenni.
Ha a gyerekek ellenségeskedésben élnek, megtanulnak veszekedni.
Ha a gyerekek kicsúfolva élnek, megtanulnak szégyenlősnek lenni.
Ha a gyerekek megszégyenítve élnek, megtanulnak bűnösnek lenni.
Ha a gyerekek toleráns légkörben élnek, megtanulnak türelmesnek lenni.
Ha a gyerekek bátorítva élnek, megtanulnak bizalommal élni.
Ha a gyerekek megdicsérve élnek, megtanulják megbecsülve érezni magukat.
Ha a gyerekek méltóságban élnek, megtanulják az igazságot.
Ha a gyerekek biztonságban érzik magukat, megtanulnak hinni.
Ha a gyerekek hitelesen élnek,  megtanulják, mit jelent szeretni.
Ha a gyerekek elfogadva és barátságban élnek, megtanulják megkeresni a szeretetet a világon.
    A TE GYEREKEID HOGYAN ÉLNEK?

                                                                              

Országh György: A sátortábor

Szeretnék egy másik látást is elétek tárni, és hiszem, hogy sokak szívében "rezolnáni" fog arra, ami mostanáig kialakult bennetek, csak talán még nem volt olyan, akivel erről a szokatlannak tűnő képről elbeszélgethettetek volna. Azt látom, hogy az Úr népe olyan lesz, mint egy sátortábor.

Úgy látom Isten népét, mint egyfajta sátorközösségek összességét. Nem hatalmas szervezeti építmények fogják dominálni a kereszténység életét, hanem a baráti, bensőségesebb, inkább kisebb létszámú szuverén közösségek fogják jellemezni. Ezek a "sátrak" nem egymásra épülnek, nem lesznek hierachikus viszonyban egymással, csak kölcsönös szeretet és tisztelet jellemzi a kapcsolataikat, szabadságban, és csak az Úr alá lesznek rendelve. Ézsaiás próféciája valósul meg:

Akkor teremteni fog az Úr Sion hegyének minden helye fölé és gyülekezetei fölé nappal felhőt és ködöt, s lángoló tűznek fényességét éjjel; mert ez egész dicsőségen oltalma lészen (Ésa 4:5)

Természetesen, azt is tapasztalhattuk korábban, hogy időnként megengedte az Úr, hogy egy-egy nagyobb szolgálat felemelkedjen, és ennek néha meg is volt a maga rendeltetése. Tehát Isten szuverén módon munkálkodik, amit tiszteletben kell, hogy tartsunk. Viszont tapasztalatból tudjuk, hogy amikor túl sokáig volt egy ilyen szolgálatra épülő nagyobb szervezeti forma erőltetve (tovább, mint ahogy az Úr szándéka szerint kellett volna), azzal talán több kárt okoztak az abban szolgálók, mint amennyi hasznot hoztak. Most itt az ideje, hogy a "sátrak" megerősödjenek, biztonságot nyújtsanak, élvezzék Isten királyságában az önállóság és a testvéri kölcsönös segítség egyensúlyát. A szabadság nem teljes elzárkózást jelent. Azt jelenti, hogy nem mások irányítanak abban, hogy hogyan teljesítsem a szolgálatomat Isten királyságában.

Ennek a megvalósulásához szükség van az Úr helyreállító munkájára: helyre kell állnia annak, hogy az Úr jelenléte és dicsősége uralja ezeket a helyeket, ezeket a közösségeket. Ez egy csodálatos, ideális állapot, és Isten prófétai igéje ezt ígéri számunkra! Minden hely és gyülekezet fölött ott lesz Isten dicsősége, a felhő és tűzoszlop, ami oltalmazza őket! Az Úr közvetlen személyes oltalmát és jelenlétét fogja élvezni minden közösség. Jézus Krisztus közvetlen uralkodása valósul meg. Nem hierarchia alapján, nem "befedezettségi" láncolatok alapján, nem a tekintélynek való elvárt alávetettség, engedelmeskedtetés és hasonló rabszolgatartó szemléletek alapján, hanem a Szent Szellem teljességéből fakadó szabadságban.

És mégis, ebben a szabadságban, amit a Szent Szellem teremt meg, és nem emberi erőlködés tartja fenn, a szeretet is teljességre tud jutni - és nem lesz kérdés, hogy a Szent Szellem egységében éljünk mind, akik az Úr uralma alatt élünk.

Minőségileg más közeg: a kölcsönös szeretet

Ahhoz, hogy ne kezdjünk el újra és újra a babiloni mintára formálódó gyülekezeteket kialakítani, szakítanunk kell a régi berögzött látásainkkal, szokásainkkal, bármennyire is voltak jó tapasztalataink is abban. A jó mindig Istentől jött. Ami pedig egy idő után megoltotta azt a jót, az maga a rendszer volt, amiben megpróbáltuk beleerőltetni Isten jó munkáját. Emberek uralma, vezetők ambíciója, a hívők kiskorúságban tartása, félresöprése, megalázása, kihasználása - lelkileg, anyagilag, szellemileg, minden téren. Ezek mögött a világ fejedelmének a titkos mintája áll, a babiloni rendszerszemlélet, az emberi biztonság, ahol nem mernek Isten szuverén munkájára építeni, ahol nem prófétálhat mindenki (mert félnek a világosságot hozó üzenetektől, vagy mert nem tudják bölcsen és szeretettel kezelni a tévedéseket), ahol nem tartanak fontosnak és szükségesnek mindenkit, ahol mindenféle magyarázattal rendszeresen megoltják a Szent Szellemet. Ahol a szeretet egy hatásos szózat, vagy tanítás csupán, és nem a hívők kapcsolatainak az általános jellemzője. Ahol a szegények egyre nehezebben élnek, a jobban élők büszkélkednek a tized befizetésével, a fizetett vezetők pedig szépen elnézik mindezt. Ebből kell kifutni, és az Úr szárnyai alatt szabadon megvalósítani mindazt, amit Ő tanított nekünk, tanítványainak.

Itt is érvényes a "régi tömlő" problémája. De nem csupán egy új gyülekezet lesz az "új tömlő", hanem egy minőségileg más közeg Isten királyságában, Isten népének a közösségeiben. Ezek a közösségek azzal fognak leginkább kitűnni, hogy sokkal jobban előtérbe kerül az, hogy láthatóan szeretik egymást. Ez lesz az, ami a Szent Szellem jelenlétét és munkálkodását sokkal hosszabb távon fogja vonzani és ott tartani (ahogy az új tömlő az új bort), sőt a világ előtt is ez lesz a hosszútávú hiteles bizonyságtétel, Jézus tanítása szerint. Ez a szeretet fogja meggyőzni őket.

Lesznek egyedi tulajdonságaik is a "sátorközösségeknek", hiszen vannak különböző ajándékok és szolgálatok az eklézsiában, de ezt nem a másokkal szemben való kitűnésre fogják használni, vagy bármilyen versengésre, hanem egymás építésére, hasznára. A közösségeken belüli szeretet természetes módon fog továbbáradni a közösségek közötti kapcsolatokra is, és ezeknek az egymást kölcsönösen tisztelő, szuverén, de Krisztus uralma alatti közösségeknek olyan kapcsolatai fognak kialakulni, amelyek alkalmasak lesznek a halak sokaságának a kifogására - az Istent kereső emberek tömegeinek a megmentésére és befogadására Isten királyságában.

Országh György

http://gyurinaploja.blogspot.com


Carl Eichhorn: Az igazi nagyság

Versengés is támadt köztük, hogy ki tekinthető közülük a legnagyobbnak. 
(Lukács 22, 24)
Ezúttal a tanítványok más kérdést vitatnak meg. Előzőleg arról volt szó, hogy ki a legnagyobb köztük (Luk 9, 46), most pedig, hogy ki tekinthető a legnagyobbnak, ti. az Úr Jézus kit tekint annak. Az Ő szemében ki ér a legtöbbet? Kié az első hely? Eddig úgy látszott, Péteré, hiszen neki mondta az Úr: Te Péter vagy és én ezen a kősziklán építem fel az én egyházamat." Ezen az estén pedig Jánosé volt a kiváltságos hely (Ján 13, 23). Bizonyára ez adott okot az újabb vitára.
Többször volt emiatt viszálykodás a tanítványok között, mert a nagyravágyás sok súrlódásnak az oka nemcsak a világban, hanem keresztyén körökben is. Jézus ezt a gondolkodást tanítványainál egy közéjük állított gyermek példájával szégyenítette meg. Míg olyan kicsivé nem lesztek (a saját szemetekben), mint ez a gyermek, nem juthattok be a mennyek országába."
Még megszégyenítőbb volt, amikor az utolsó este, rangvitájuk után, Jézus megmosta a lábukat. Ez különben a rabszolga dolga volt, ha vendégek érkeztek vacsorára. Egyik tanítványa sem vállalkozott erre, mielőtt asztalhoz ültek volna ezen az utolsó estén. Így hát maga a Mester vállalta. Érzékeny büntetés volt ez gőgösségükért; Péter egész életében nem felejtette el, hogyan vette akkor magára az Úr a rabszolgakötényt. Ezt látjuk 1 Pét 5, 5-ben is: Öltsétek fel az alázatosságot" (szó szerint: a rabszolgakötényt) - írja.
Jézus nagysága a szolgálatban mutatkozott meg. Így kellene lenni az övéinél is. A világ királyai uralkodnak, a menny királya szolgál. A világ urai sok üres és hízelgő megtiszteltetést kapnak. Jézus tanítványai között a legnagyobb is legyen olyan, mint a legfiatalabb, aki mindenben alárendeli magát másoknak. Isten országában ők a nagyok, de a világ lekicsinyli, az utolsó helyre állítja őket. Magas állásukat a szolgálatban mutatják meg. Adni akarnak másoknak, nem föléjük kerekedni. Aki első akar lenni Isten országában, annak szolgálni kell, a lábmosás szolgálatát" kell végezni. Nemcsak betegágy mellett, elhagyott gyermekek, öregek és szegények között akad rá alkalom.
Jézus szerint az is lábmosás, ha elviseljük mások szeretetlenségét, visszásságát, szeszélyeit és éles nyelvét, s nem fordítunk nekik hátat, bármennyi kellemetlenséget okoznak is. A tanítvány magatartásá az alázat.

Carl Eichhorn "Isten muhelyében" c. könyvéből


http://keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn/

Pintér Béla - Nem lefele megyek

Joyce Meyer: A hit, amit Istentől kapunk.

A szent Szellem ajándéka

A feltámadt Krisztus felismerése a Szent Szellem ajándéka.


Reinhard Bonnke: Életünk irányítása

Bármit jegyezzünk is fel a határidőnaplónkba, az életünk hosszútávú irányítása a Mindenható kezében van. És az ő szándékai meghaladják a mi legnagyszerűbb elképzeléseinket is. Alakulhat bárhogyan az életünk, ő tudja mikor és hol akar minket látni. Naplójában minden velünk kapcsolatos terve piros betűs ünnep. Ha ráhagyatkozunk Isten vezetésére, akkor egyetlen napon nagyobb hatással leszünk a világra, mint száz év, 36500 nap alatt, amit saját elképzelésünk szerint élünk. Ahogy meg van írva: „Nála ezer esztendő olyan, mint egyetlen nap” (2Péter 3,8) Egy nap felér ezer évvel, ha Isten úgy akarja. 

Kenneth Copeland: Nézz fel!

Gondoljátok meg azért, hogy ő ily ellene való támadást szenvedett el a bűnösöktől, hogy el ne csüggedjetek lelkeitekben elalélván. (Zsid 12:3)

Nézz fel… mert ezekben az időkben az életed ettől függhet! Ha megengedted, hogy rossz hírek vegyenek körül és az ördög negatív erőkkel bombázzon, ha levetted a szemedet Isten Igéjéről, Jézusról, akkor a szellemed, a belső embered elveszíti az uralmát lelked és tested felett, s az Ige azt mondja, hogy ennek következménye a megfáradás: fáradt leszel és elalélsz.

Jézus ennek működését részletesebben megmagyarázza a Márk evangéliumának 4. fejezetében. Azt mondja, hogy amikor e világ gondjai eluralják a szívedet és a gondolataidat, megfojtják az Igét, és ennek eredményeként gyümölcstelenné válsz. S mivel a hited Isten Igéjéből származik, ez azt jelenti, hogy a hited is meggyengül. Amikor pedig ez megtörténik, akkor már a betegségek, a bajok felé veszed az irányt.

Hogyan tudod a meggyengülés, az elfáradás láncreakcióját megállítani?

Nézz fel! Tapaszd oda a szemedet Jézusra!
Emlékszem egy atlétikai versenyre, amikor az egyik esélyes versenyző leengedte a fejét, és ránézett versenytársaira: többé már nem jelentett veszélyt rájuk. Nagyon könnyen megverhetővé vált. Tehát tartsd fölemelve a fejedet. Tartsd folyamatosan Jézust, a hited szerzőjét és bevégzőjét a figyelmed középpontjában. Őreá tekints, ahelyett, hogy a világ gondjaira néznél. Arra figyelj, amit Isten mondott az Igéjében, és Isten gondolatai alapján cselekedj.

Engedd, hogy az Ő gondolatai a te gondolataid legyenek.
Nézz fel! Vedd le a tekintetedet a körülményekről, amelyek körülvesznek, és emeld fel a mennyei források felé. Ne aggodalmaskodj amiatt, hogy esetleg veszíteni fogsz, hiszen Isten a te forrásod, nem ez a világ. Isten gondot tud viselni rád, függetlenül attól, hogy mi történik körülötted.

Ha már megfáradtál egy kicsit – vagy akár nagyon – ideje fölemelni a szemedet, ideje fölemelni a fejedet, ahelyett, hogy lefelé néznél. Isten fönt van. Jézus fönt van. Az ördög van lent – a lábaid alatt. Nézz fel!

Fordította: Orbán Tibor
Kenneth Copeland Ministry engedélyével

Olvasásra javasolt Ige:
Ézs 40:21 Hát nem tudjátok és nem hallottátok-é, hát nem hirdettetett néktek eleitől fogva, hát nem értettétek-é meg a föld fundamentomait?
Ézs 40:22 Ki ül a föld kereksége fölött, amelynek lakói mint sáskák [előtte], ki az egeket kiterjeszti mint egy kárpitot, és kifeszíti, mint a sátort, lakásra;
Ézs 40:23 Ki a fejedelmeket semmivé teszi, és a föld biráit hiábavalókká változtatja;
Ézs 40:24 Még alig plántáltattak, még alig vettetének el, alig vert gyökeret a földben törzsük, és Ő csak rájok fuvall, és kiszáradnak és őket, mint polyvát, forgószél ragadja el:
Ézs 40:25 Kihez hasonlíttok hát engem, hogy hasonló volnék? szól a Szent.
Ézs 40:26 Emeljétek föl a magasba szemeiteket, és lássátok meg, ki teremté azokat? Ő, aki kihozza seregöket szám szerint, mindnyáját nevén szólítja; nagy hatalma és erőssége miatt egyetlen híjok sincsen.
Ézs 40:27 Miért mondod Jákób és szólsz ekként Izráel: Elrejtetett az én útam az Úrtól, és ügyemmel nem gondol Istenem?!
Ézs 40:28 Hát nem tudod-é és nem hallottad-é, hogy örökkévaló Isten az Úr, aki teremté a föld határait? nem fárad és nem lankad el; végére mehetetlen bölcsessége!
Ézs 40:29 Erőt ad a megfáradottnak, és az erőtlen erejét megsokasítja.
Ézs 40:30 Elfáradnak az ifjak és meglankadnak, megtántorodnak a legkülönbek is;
Ézs 40:31 De akik az Úrban bíznak, erejök megújul, szárnyra kelnek, mint a saskeselyűk, futnak és nem lankadnak meg, járnak és nem fáradnak el!



Ez az a nap!

Isten szeretete --> <-- f="" lelem="" p="">