I Péter 1. fejezet: A hit célja (szerkesztett);

1 Pét. 1,1 Péter, Jézus Krisztusnak apostola [(aposztolosz): meghatalmazott, teljhatalmú megbízott, aki a küldő személy hatalmával szól, cselekszik. Aki kiküldött, Jézus Krisztus követe]. A Pontusban [jelentése: tenger, hullám], Galáciában [jelentése: gallok] földje, Kappadóciában [jelentése: nádas vidék; jó lovak tartománya]. Ázsiában [jelentése: mocsár] és Bithiniában (jelentése: korai sietség; hatalmas zúgás; heves rohanás) elszéledt [(diaszpora): szétszóródott, szétszórtságban élő] jövevényeknek,

[Más fordítás: Isten kiválasztott népének; zarándokoknak, akik átmenetileg idegen helyen tartózkodnak, tehát olyanok, akiknek nem otthona a világ]

1 Pét. 1,2 Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve elrendelése [(prognószisz): előzetes elhatározása] szerint, a Szellem megszentelésében, [a Szellem megszentelő munkája (hagiaszmosz): Isten céljaira való elkülönítése által] engedelmességre [figyelmes hallgatásra, vagyis szolgálatkészségre] és Jézus Krisztus vérével való meghintésre: kegyelem [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása], és békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás] adassék néktek bőségesen

1 Pét. 1,3 Áldott [imádni való] az Isten, azaz a mi Urunk Jézus Krisztusnak [Istene és] Atyja, aki az ő nagy irgalmassága szerint [az ő nagy könyörületességéből, gyengéd, szerető irgalmából] újonnan szült minket élő reménységre [vagyis az Isten ígéreteire irányuló, ember fölött álló, „földöntúli” reménységre] Jézus Krisztusnak a halálból [a halottak közül] való feltámadása által (feltámadásán keresztül)

1 Pét. 1,4 [Arra az el nem múló] romolhatatlan, szeplőtelen [mocsoktalan, makulátlan, be nem szennyezett] és hervadhatatlan [el nem múló] örökségre, amely a mennyekben van fenntartva [és megőrizve] számunkra.

[Más fordítás: Most tehát reménységgel várjuk azokat az áldásokat, amiket Isten készített nekünk, a gyermekeinek. Ezeket az áldásokat semmi sem teheti tönkre, soha meg nem fakulnak, sem nem veszítenek az értékükből, mert a Mennyben őrzik őket a számotokra]

1 Pét. 1,5 Akiket Isten hatalma [(dünamisz):és ereje] őriz [(phrúreó): védőőrizetben tart, és megvéd addig, amíg el nem jön az üdvösség beteljesülése] hit [bizonyosság, meggyőződés, hitvallás, hűség] által az üdvösségre [a megmenekülésre]. Amely készen van [(hetoimosz): elő van készítve, és itt van, kéznél van], hogy az utolsó időben [(eszkhatosz): a jelenlegi létkor befejeződésekor] nyilvánvalóvá legyen [(apokalüptó): lelepleződjék].”

»Más fordítás: Mindez a tiétek,mert ez a teljes megmenekülés már el van készítve akiket Isten hatalma védelmez a hitetek által, ameddig Isten megmentő kegyelmét teljesen megtapasztaljátok majd, mert csak az idők végén – az elrendelt alkalmas időben – válik  jól láthatóvá«

1 Pét. 1,6 Amelyben örvendeztek, [(agalliaó): túláradó örömmel ujjongtok, és ugráltok az örömtől]. Noha most [(arti) jelenleg] kissé [(oligosz): egy kis időre], ha meg kell lenni [(dei): mert szükségszerű, hogy meg legyen]. Szomorkodtok [(lüpeó): szomorúságot okoz, és elszomorodtok] a különféle [(poikilosz): változatos, bonyolult, sokrétű, nehéz, és sokféle, támadó élű] kísértések [(peiraszmosz): bűnre csábító próbálkozások, a gonoszság megtapasztalása, ingerlés és provokáció] között

1 Pét. 1,7 Hogy a ti kipróbált [(dokimion): és a próba alapján igazinak, valódinak bizonyuló] hitetek [(pisztisz): és hűségetek, megbízhatóságotok, hiteles hitvallásotok]. Ami sokkal becsesebb [és sokkal értékesebb] a veszendő, de tűz által kipróbált [(dokimadzó): megvizsgált, jóváhagyott jónak / megfelelőnek / alkalmasnak bizonyuló] (vert)aranynál. Dicséretre [(epainosz): elismerésre], tisztességre [megbecsülésre, tiszteletre] és dicsőségre [dicsőséges ragyogásra] méltónak találtassék [és méltónak bizonyuljon] a Jézus Krisztus megjelenésekor [(apokalüpszisz): lelepleződésekor, kinyilatkoztatásakor, kijelentésekor]

1 Pét. 1,8 Akit, noha nem láttatok, [mégis] szerettek [(agapaó): Vagyis teljesen odaszántátok magatokat, Ez azt jelenti: elveszni, feloldódni a szeretetben]; akiben, noha most nem látjátok, de hisztek [és bíztok] benne, kibeszélhetetlen [kimondhatatlan] és (meg)dicsőült [túláradó] örömmel örvendeztek [ugráltok az örömtől és ujjongtok]

1 Pét. 1,9 Elérvén hitetek (vég)célját, a lélek [vagyis egész lényetek,és életetek] üdvösségét [megmenekülését];

»Más fordítás: Így éritek el a hitetek végcélját: egész lényetek, és életetek megmenekülését és teljes átformálódását« A régi kéziratok egy része szerint: „a hit célját, az emberek üdvösségét” (Bibliatanács megjegyzés)

1 Pét. 1,10 Amely üdvösség [megmenekülés] felől tudakozódtak és nyomozódtak [és keresték, kutatták és vizsgálták] a próféták [(prophétész): az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyek], akik az irántatok való [és nektek szánt] kegyelem felől [(kharisz): kegyelem, vagyis Isten szeretetének konkrét cselekedetekben való megnyilvánulása az emberért, az emberen és az emberben] jövendöltek [vagyis prófétáltak]

1 Pét. 1,11 Nyomozódván [vizsgálva, és kutatva], hogy mely vagy milyen időre [(kairosz): korszakra] jelenté azt ki [(déloó): mutatta meg, és jelezte] a Krisztusnak őbennük levő [őbennük lakozó, és működő] Szelleme. Aki eleve [vagyis előre hirdette, és] bizonyságot tett a Krisztus szenvedéseiről [a Krisztusra váró szenvedésekről] és az azok után való [és az ezeket követő] dicsőségről [megdicsőülésről]

1 Pét. 1,12 Akiknek megjelentetett, [és kinyilatkoztatást kaptak; akik előtt leleplezték] hogy nem maguknak, hanem nékünk szolgáltak azokkal [az örvendetes közlésekkel]. Amelyeket most [és mostantól] hirdetnek néktek azok, akik prédikálták néktek az Evangéliumot [vagyis amiket most az Evangélium, vagyis az örömüzenet, a győztes hadvezérről szóló jó hír hirdetői prédikálnak] nektek az egekből [vagyis a mennyből] küldött Szent Szellem által, amikbe angyalok [sóvárogva] vágyakoznak betekinteni”

1 Pét. 1,13 Annakokáért felövezvén elmétek derekait [gondolkodásotok csípőjét, készüljetek fel], mint józanok, [mint megfontoltak, józanul, végcél felé tartva, bevégzettekhez illően] Tökéletesen [és teljes bizonyossággal, megingathatatlanul] reménykedjetek [és bízzatok] abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz néktek, mikor megjelen, [melyet a Krisztus Jézus kinyilatkoztatása, kijelentése, lelepleződése fog hozni nektek]

1 Pét. 1,14 Mint engedelmes gyermekek [(hüpakoé): mint az engedelmesség fiai, akiknek ez a döntő jellemvonásuk] ne szabjátok magatokat [ne alkalmazkodjatok] a ti előbbi kívánságaitokhoz, [ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, kívánságaitokhoz, szenvedélyeitekhez] amelyek tudatlanságotok [(agnoia): tudatlanságotok, tájékozatlanságotok, és elvakultságotok idején, és] alatt voltak bennetek

1 Pét. 1,15 Hanem amiképpen szent [vagyis a világtól, és annak szennyétől elkülönült] az, aki elhívott titeket, [vagyis a titeket meghívó Szenthez méltóan] ti is szentek [a világtól, és annak szennyétől elkülönültek] legyetek teljes életetekben [viselkedésetekben, életmódotokban, és minden forgolódásotokban

1 Pét. 1,16 Mert meg van írva: Szentek [vagyis a világtól, és annak szennyétől elkülönültek, odaszenteltek, és Isten céljaira elválasztottak] legyetek, mert én szent [vagyis a világtól, és annak szennyétől elkülönült, tökéletes, hibátlan, tiszta, bűn és tisztátalanság nélküli] vagyok

1 Pét. 1,17 És ha Atyának [vagyis mint atyátokat] hívjátok [segítségül] őt, aki személyválogatás [(aproszópolémptósz): elfogulatlanul, pártatlanul, és részrehajlás] nélkül ítél [(krinó): szétválaszt, megkülönböztet, kiválogat], kinek-kinek cselekedete [vagyis tevékenysége, munkássága] szerint [szent] félelemmel töltsétek a ti jövevénységetek [vándorlásotok, zsellérségetek, és (paroikia): idegenben való lakásotok / tartózkodásotok] idejét.

[Más fordítás: Ezért Isten iránti tisztelettel, és istenfélelemmel éljetek, és forgolódjatok vándorlásotok ideje alatt, mint akik csak átutazóban vannak a földön]

1 Pét. 1,18 Tudván, hogy nem veszendő holmin [hogy nem romlandó, és mulandó dolgokon], ezüstön vagy aranyon váltattatok meg [(lütroó): vásároltattatok vissza] a ti atyáitoktól örökölt [rátok hagyományozott] hiábavaló életetekből [(mataiosz): haszontalan, istentelen, értéktelen, üres életmódotokból];

»Más fordítás: Tudjátok, hogy régen számotokra sem volt az életnek igazi értelme. Ezt az életet őseitektől örököltétek. Isten kiszabadított benneteket ebből a céltalan életből, de ez neki is sokba került. Nem pénzzel, arannyal, vagy ezüsttel fizetett értetek, ami elveszti az értékét«

1 Pét. 1,19 Hanem drága [(timiosz): értékes, és becses] véren, mint hibátlan [(amómosz): kifogástalan, feddhetetlen, támadhatatlan] és szeplőtlen [(aszpilosz): folt nélküli, makulátlan, be nem szennyezett, mocsoktalan] bárányén, a Krisztusén.

1 Pét. 1,20 Aki eleve el volt ugyan rendelve [kiválasztatott; már kiszemeltek], a világ megalapítása [(koszmosz): világegyetem, teremtett világ, a látható világ, evilág, az univerzum, beleértve a lakóit is, a világ (alapjának) levetése] előtt, megjelent [(phaneroó): láthatóvá, nyilvánvalóvá, ismertté lett, kijelentetett] pedig az idők végén ti érettetek [de csak az idők utolján tettek láthatóvá értetek].

»Más fordítás: Őt –Isten – ugyan a világ teremtése előtt kijelölte, de előttetek csak a végső időben nyilvánította ki, de csak az idők végén tette láthatóvá értetek«

1 Pét. 1,21 Akik ő általa hisztek Istenben, aki feltámasztotta őt a halálból [a halottak közül] és dicsőséget [(doxa): méltóságot, dicséretet, imádást] adott néki; hogy a ti hitetek reménység [örömteli várakozás, elvárás, és bizalom] is legyen Istenben

[Más fordítás: hogy a ti hiteteket és reménységeteket Istenbe vethessétek]

1 Pét. 1,22 Lelketeket [(pszükhé): életeteket] az igazság [(alétheia): a valóság, vagyis isten Igéje] iránt való engedelmességben [(hüpakoé): szófogadásban, szolgálatkészségben és alárendelésben] képmutatás nélkül való [(anüpokritosz): őszinte, nem tettetett, nem színlelt] atyafiúi [vagyis testvéri] szeretetre tisztítván meg a Szellem által, egymást tiszta [(katharosz):  mocsoktalan, érintetlen, vegyítetlen, hamisítatlan, őszinte, romlatlan, becsületes] szívből [(kardia): a szellemi életetek központjából] buzgón [(ektenósz): elszántan, odaadóan, kitartóan, állhatatosan, forrón, hevesen] szeressétek [(agapaó): Vagyis teljesen szánjátok oda magatokat, és feloldódni a szeretetben].

1 Pét. 1,23 Mint akik újonnan születtetek nem romlandó [(phthartosz): és veszendő, múlékony, pusztulásra ítélt] magból [nemzésből], de romolhatatlanból [(aphthartosz): és halhatatlanból], Istennek [élő és megmaradó] igéje [(logosza)] által, amely él [(dzaó): és éltet] és megmarad örökké [időtlen időkig, az örökkévalóságon át]

1 Pét. 1,24 Mert minden (hús)test olyan, mint a fű, és az embernek minden dicsősége [(doxa): hírneve, tekintélye, tisztessége, méltósága, megbecsülése, dicsérete] olyan, mint a fű [mint a mező] virága. Megszárad [elhervad] a fű, és virága elhull:

1 Pét. 1,25 De az Úr beszéde [(réma): kijelentése, élőbeszéde. Isten aktuális, frissen megelevenedett szava, Igéje] megmarad örökké. Ez pedig az a beszéd [(réma): az az Ige, kijelentés], amely néktek [örömüzenetként győzelmet] hirdettetett.

Az Ő kegyelme

Bízz az Úrban!

Átkozott az a férfi, aki emberben bízik és testbe helyezi erejét…”Jer.17,5

Hudson Taylor: Az Istenben bízókról

“Mi mindent meg nem cselekszik Isten azoknak az életében, akik maradéktalanul bíznak benne”

Ne félj! (3)

„...így szólt az Úr Abrámhoz látomásban: Ne félj Abrám!" (1Mózes 15:1)

William Shakespeare Sok hűhó semmiért című romantikus komédiájához a címet a Bibliából merítette, Jairus leánya feltámasztásának történetéből. Amikor Jairus Jézushoz ment segítségért, a lánya súlyos beteg volt. Míg Jézus úton volt az otthonuk felé, a kislány meghalt. Ezen a ponton Jézus azt mondta a lesújtott apának: „Ne félj, csak higgy!” (Márk 5:36). Amikor megérkeztek a házhoz, ott mindenki sírt. Ekkor kérdezte Jézus: „Miért csináltok ilyen zűrzavart, és miért sírtok?” (Márk 5:39). Itt pontosan ugyanaz a „hűhó” szó áll, ami izgatott lótás-futást, zajongást és zűrzavart jelent.

Jézus ekkor megfogta a kislány kezét, és parancsolt neki, hogy ébredjen fel – és minden jelenlévő csodálkozására a kislány ezt meg is tette. Nos, ha Jézus képes halottakat feltámasztani, akkor bizonyára nem létezik olyan probléma, amit meg ne tudna oldani! A csoda már útnak indult abban a pillanatban, amikor Jairus Jézushoz ment. Ha te is ugyanezt teszed, akkor kerülsz megfelelő helyzetbe ahhoz, hogy megkapd azt az eredményt, amire szükséged van. Nagy hűhót fogsz csapni, vagy letérdelsz imádkozni, úgy, hogy hiszed, Isten közbe fog lépni érted?

Mennyi energiát és érzelmet pazarolsz el olyan dolgokra, amik sosem fognak megvalósulni? Olyan dolgokra, melyeket úgy sem tudsz irányításod alatt tartani? Még hány éjszakán át akarsz ébren forgolódni a plafont bámulva és azokon a dolgokon gondolkozva, amik esetleg talán megtörténhetnek? El tudod képzelni, mit érez ilyenkor Isten? Valld meg ezt az ígéretet: „Békében fekszem le, és el is alszom, mert csak te adod meg, Uram, hogy biztonságban élhessek!” (Zsoltárok 4:9)

http://www.maiige.hu/

Max Lucado: A hegytetőn

Egyhetes vakációnkat töltöttük több másik család kíséretében Colorado-ban, amikor elhatároztuk, hogy megmásszuk az egyik hegycsúcsot.

A túra gyönyörű volt, ám egyben fárasztó is. A magaslaton lévő ritka levegő arra hívta fel a figyelmemet, hogy én igencsak besűrűsödtem.

Négyéves lányunk Sara, kétszeresen megnehezítette a túrát, mert az első pár méter után elesett, és lezúzta a térdét. Nem akart gyalogolni. Azt akarta, hogy vigyük őt. Először a hátamon cipeltem, majd anyukája a karjában, aztán megint a hátamon, majd egy barátunk a hátán, azután anyukája a karjában… Hát el tudod képzelni.

Igazából azt is tudod, hogy érezte magát Sara. Te is elestél, és te is segítséget kértél. És meg is kaptad. Mindannyiunknak szüksége van segítségre. Az út egyre meredekebbé válik. Olyannyira, hogy néhányan fel is adják. Néhányan nem másznak tovább. Egyszerűen leülnek. Közel vannak az úthoz, de nincsenek rajta. Nem adták fel az utat, de nem folytatják. Nem mennek tovább. Sok időt töltenek a tűz körül üldögélve, és arról beszélgetnek, hogy volt régebben. Néhányan évekig ugyanazon a helyen ülnek. Nem változnak. Az imáik nem mélyülnek. Az odaszántságuk nem növekszik. A szenvedély nem ébred fel bennük.

Néhányan még cinikussá is válnak. Jaj, annak a túrázónak, aki arra biztatja őket, hogy folytassák az utat. Jaj, annak a prófétának, aki arra bátorítja őket, hogy nézzék meg a hegycsúcsot. Jaj, annak a felfedezőnek, aki emlékezteti őket az elhívásukra… a zarándokok itt nem szívesen látott vendégek.

A zarándok tovább zarándokol, míg, aki letelepedett ott marad.

Megmarad ugyanabban.

Megmarad a biztonságban.

Megmarad a hótorlaszban.

Pedig megéri tovább menni.

Elkezdtem Sara-nak leírni, hogy mit fogunk odafönt látni, így próbáltam rávenni, hogy jöjjön tovább. „Olyan csodás lesz. Látni fogod a hegyeket, az eget és a fákat.” Nem jártam sikerrel. Továbbra is azt akarta, hogy cipeljük. Azért továbbra is jó ötletnek tartom, hogy ezeket mondtam. Semmi nem ad több erőt az úthoz, mintha elképzeljük a hegytető látványát.

Egyébként rád is vár egy fenséges látvány. A Zsidókhoz írt levél írója olyan képet fest nekünk a Mennyről, mintha a tévében a National Geographic-ot néznénk. Figyeld csak, hogy írja le a Sion hegyét.

Azt írja, ha elérünk a Sion hegyéhez, akkor elérkezünk „az élő Isten városához, … ezer és ezer angyalhoz, akik összegyűltek, hogy együtt örvendezzenek. Az elsőszülöttek összegyűlt seregéhez…azokhoz, kiknek a neve fel van írva a Mennyben. Magához Istenhez…, aki minden ember bírája, és az igazságos emberek szellemeihez, akik tökéletessé váltak. Jézushoz…, aki az Újszövetséget megkötötte. Jézus véréhez, amely megtisztít, és sokkal jobb dolgot jelent, mint Ábel vére” (Zsidók 12:22).”

Micsoda hegy! Hát nem lesz nagyszerű látni az angyalokat? Végre tudni, hogy néznek ki, és kik is ők valójában? Hallgatni a történeteket arról, amikor ott voltak mellettünk, még a saját házunkban is?

Képzeld el az elsőszülöttek találkozását, ahol ott lesz Isten minden gyermeke. Nincs féltékenység, Nincs versengés. Nincs széthúzás. Nincs rohanás. Tökéletesek leszünk… bűntelenek. Nincs több bukás. Nincs több botlás. A vágyakozás elmúlik. A pletyka elhallgat. A neheztelés mindörökre eltűnik.

És képzeld el, milyen lesz Istent látni. Végre belenézni Atyád arcába. Érezni magadon az Atya tekintetét. És ez soha nem fog elmúlni.

Meg fog tenni mindent, amit megígért. „Mindent újjá teremtek” – hangzott ígérete. „Mindent helyreállítok, mindenért kárpótollak” – mondja az Atya. „A mankóval, vagy a kerekesszékben eltöltött évekért. Visszavarázsolom a mosolyt az arcodra, amit elrabolt a fájdalom és a bánat. Újrajátszom a szimfóniákat, amiket a süket fülek nem hallhattak, és a naplementéket, melyeket a vak szemek nem láthattak. A néma dalra fakad. A szegény lakomázni fog. A sebek begyógyulnak.

Mindent újjá teremtek. Mindent helyreállítok. A gyermek, akit elragadott tőled a betegség, rohanni fog a karjaidba. A szabadság, amitől megfosztott az elnyomás, táncot jár a szívedben. A tiszta szív békéjének az ajándékát adom neked.

Mindent újjá teszek. Új remény. Új hit. És legfőképp új Szeretet. Olyan Szeretet, melyről az összes többi szeretet beszél. Olyan szeretet, mely mellett az összes többi szeretet elhalványul. A Szeretet, melyet mindig is kerestél… Az Én Szeretetem lesz a tiéd.”

Micsoda hegy! Ott lesz Jézus. Vágyakozol, hogy lásd Őt, és meg fogod látni. Érdekes, amit az író említ arról, hogy mit fogunk látni. Nem említi Jézus arcát. Nem utal Jézus hangjára, bár nagyon is hallani fogjuk. Jézus lényének olyan részét említi, amiről nem gondoltuk volna, hogy látni fogjuk. Azt mondja, látni fogjuk Jézus vérét. A karmazsinvörös keresztet. Az élet-nedű, ami csöpögött a homlokáról, kezéből, és kifolyt az oldalából.

Az isteni Krisztus emberi vére. A bűneink befedezésére adatott.

Üzenetet hordoz: Megvásárolt minket. Soha többé nem lehet minket eladni. Soha.

Micsoda pillanat! Micsoda hegy!

Hidd el nekem, ha mondom: megéri! Nincs túl nagy ár. Ha meg kell fizetned az árat, tedd meg. Nincs túl nagy áldozat. Ha a csomagodat az úton kell hagynod, hát hagyd ott. Semmilyen veszteség nem túl nagy. Tedd meg, bármi is az.

Meglátod majd, hogy megéri. Egyetlen pillantás a csúcson igazolni fogja az út minden fájdalmát.

Egyébként a kis csapatunkkal felértünk a hegytetőre. Körülbelül egy órát töltöttünk ott. Fényképeztünk és gyönyörködtünk a látványban. Később, amikor már lefelé baktattunk a hegyről, hallottam, ahogy a kislányom, Sara, büszkén mondja: „Megcsináltam!”

Megtorpantam. Nem, nem csináltad meg. Anyukád és én csináltuk meg. A barátok és a családod hoztak fel ide a hegyre. Nem te csináltad meg.

De nem szóltam semmit. Nem szóltam semmit, mert velem is így van. És veled is. Azt gondoljuk, hogy mászunk, de igazából visznek minket. Az Atya cipel minket a hátán, mióta elestünk. Az Atya a hátán visz minket, mert azt akarja, hogy biztonságban hazaérjünk. Olyan Atyánk van, aki nem haragszik meg ránk, ha elfáradunk.

Végtére is, Ő tudja mit jelent megmászni egy hegyet.

Egyet már megmászott értünk.

Max Lucado

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/max-lucado/201-a-hegyteton.html

ÚJ IDENTITÁS

1 De most így szól az ÚR, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! 2 Ha vízen kelsz át, én veled vagyok, és ha folyókon, azok nem sodornak el. Ha tűzben jársz, nem perzselődsz meg, a láng nem éget meg. 3 Mert én, az ÚR, vagyok a te Istened, Izráel Szentje, a te szabadítód! Kárpótlásul adom érted Egyiptomot, Etiópiát és Szebát adom helyetted. 4 Mivel drágának tartalak, és becsesnek, mivel szeretlek, azért embereket adok helyetted, életedért nemzeteket. 5 Ne félj, mert én veled vagyok! Napkeletről visszahozom gyermekeidet, és napnyugatról összegyűjtelek. 6 Ezt mondom északnak: Add ide! - és délnek: Ne tartsd fogva! Hozd ide fiaimat a messzeségből, leányaimat a föld végéről, 7 mindenkit, akit nevemről neveznek, akit dicsőségemre teremtettem, formáltam és alkottam. Ézs 43,1-7.

                           ÚJ IDENTITÁS

De most így szól az Úr, a te teremtőd, Jákób, a te formálód, Izráel: Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy! (Ézs 43,1)

"Pszt!!" - hallottam egy erőteljes suttogást néhány pillanattal az istentisztelet kezdete előtt. "Ha kihirdeted, ki játszik ma az orgonán, mondd, hogy Elizabeth!"
Össze voltam zavarodva. Elizabeth? Hiszen mindig csak Bettynek ismertem!

Az istentisztelet után mosolyogva magyarázta: "Megváltozott az életem. Isten segített fontos döntéseket hoznom. Úgy érzem, új ember lettem, ezért új névre van szükségem."

Elizabeth kimenekült egy rossz házasságból, melyben bántalmazásokat szenvedett. Abbahagyta az ivást, és csatlakozott egy támogató csoporthoz. A megújulás és a felfedezés új ösvényére lépett. Új személyazonosságot kapott Istentől, az ő szeretett gyermeke lett.

Elizabeth nem tudta mindig magáról, hogy értékes, szeretetre és tiszteletre méltó. Most azonban már bátran néz a jövőbe, hiszen tudja, hogy Isten ismeri és szereti őt. Akárhányszor találkozunk, mindig Elizabeth-nek szólítom.

Imádság: Istenünk, aki mindnyájunkat név szerint ismersz, segíts felismernünk, hogy valódi önazonosságunkat, énünket tőled kaptuk, hiszen gyermekeid lehetünk. Ámen.

Minden ember, akivel ma találkozom, Isten gyermeke lesz.

Susan J. Foster (Connecticut, USA)

http://csendespercek.hu

Casting Crowns - Life of praise (magyarul)

A szépségről, és a bölcsességről

 "A szépséget nézni kell.

A bölcsességet látni.

A szépséget hallgatni kell.

A bölcsességet meghallani.

A szépségért meg kell szenvedni.

A bölcsességért meg kell küzdeni..

A szépség mulandó.

A bölcsesség maradandó.

A szépséget megoszthatod mindenkivel.

A bölcsességet nem oszthatod meg bárkivel."

Bejegyezte: Agape

Gondolatok a pénzről és a bankárokról!

SZERETET ÖSVÉNYÉN - BÖJTE CSABA GONDOLATAI

Minap egy társasággal találkoztam, akik nagyon vehemensen szidták a bankár világot, mely ugye "nyakunkra hozta ezt a nagy gazdasági krízist"!!

Megkérdezték, hogy én mit is szólok ehhez a kérdéshez.

Egy darabig hümmögtem, de aztán időt kértem és megígértem, hogy majd hozzá

szólok ehhez a kérdéshez egy kis elmélkedés után.

Kezembe vettem a szentírást és arra próbáltam ráfigyelni, hogy a mi Urunk Jézus Krisztus mit tanít a pénzzel, a bankvilággal kapcsolatosan.

Néhány szentírási rész ötlött különösebben is a szemembe:

Jézus a talentumát elásó embernek azt mondja, hogy: „Te gonosz és lusta szolga! Ha tudtad, hogy aratok ott is ahová nem vetettem, és szüretelek onnan is ahová nem ültettem, ezüstjeimet a pénzváltóknak kellett volna adnod, hogy ha megjövök, kamatostul kapjam vissza! Vegyétek csak el tőle a talentumot és adjátok oda annak, akinek tíz talentuma van! Mert akinek van, annak még adnak, hogy bővelkedjék; és akinek nincs, attól még azt is elveszik, amije van!

Ezt a hasznavehetetlen szolgát pedig vessétek ki a külső sötétségre!  Ott sírás lesz és fogcsikorgatás!” Mt 25.

Ezek szerint a Mesternek nincs baja a bankárokkal, sem magával a pénzzel, sem az anyagi világgal. Végül is Isten teremtette az anyagi világot, még az aranyat is mely bolygónkon is megtalálható, bár tudjuk ugyancsak Jézus Krisztustól, hogy:

,,Bizony, nagyon nehéz az Isten országába jutni azoknak, akik a vagyonban bíznak! Könnyebb a tevének átmenni a tű fokán, mint a gazdagnak bemenni Isten országába." Mk 10,17-30

Jézus nem haragszik a pénzzel foglalkozó emberekre,  még azokat sem kerüli akik csalnak.

Betegnek kell az orvos!

Csodálatos a Zakeusos történet:  "Ezután Jerikóba ért (Jézus) és áthaladt rajta. Élt ott egy Zakeus nevű gazdag ember, aki fővámszedő volt. Szerette volna látni, hogy ki az a Jézus, de kistermetű lévén, nem láthatta a sokaságtól.

Ezért előre futott és felmászott egy vadfügefára, hogy lássa őt, mert arra kellett elmennie. Amikor Jézus odaért, felnézett, és így szólt hozzá: „Zakeus, szállj le hamar, mert ma a te házadban kell megszállnom." Ekkor sietve leszállt, és örömmel befogadta. Akik ezt látták, mindnyájan zúgolódtak, és így szóltak:

 „Bűnös embernél szállt meg." Zakeus pedig előállt, és ezt mondta az Úrnak:

„Uram, íme, vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki." Lk.19.1-8

Többször is elolvastam az egész részt, de Jézus nem kéri sehol ettől az embertől, hogy változtassa meg a munkahelyét, hagyjon fel a mesterségével.. Egyszerűen csak annyit mond Jézus a megtért vámosnak: "Boldogság költözött ma ebbe a házba!"

Jézus maga is elfogadta a pénzt, sőt az apostolok missziós csapatának még pénztárosa is volt: "Mivel Júdás kezelte a pénzt, némelyek azt gondolták, hogy Jézus megbízta: "Vedd meg, amire az ünnepen szükségünk lesz." Vagy, hogy adjon valamit a szegényeknek." Jn 13.

Krisztus nem azt akarja, hogy pusztítsuk el a bankárokat a bankjaikkal együtt, hanem azt szeretné, hogy ők is - akárcsak mindenki más -, az anyagi világot bátran használják, de ne legyenek annak rabjai. Isten nem azt akarja, hogy valakik ellen háborúzzunk, hanem csak azt, hogy a szeretet, a jóság útján járva szabadon kövessük Őt.  A pénz az csak eszköz, és ezt is akárcsak bármilyen más eszközt, lehet jóra is használni, de általa lehet hatalmas bukásba is sodródni.

Én azt tartom, hogy a pénz az ördög ganaja, és éppen ezért ha adnak nekem belőle arra is használom, amire való:  Szépen elterítem a "főldön", igen elterítem, hogy egy egy gyermek,  vagy életet szolgáló intézmény jobban fejlődjön, haladjon, bontakozzon ki.

Úgy gondolom,hogy akkor van baj ha elkezdjük gyűjtögetni, halmozni,  és az általa képviselt hatalommal megpróbálunk visszaélni.

Ha valaki a sílécen száguldva nagyot esik és összetöri magát, nem a sízéssel van baj, hanem azzal az emberrel, aki tudás, tapasztalat, óvatosság nélkül egy olyan sípályára merészkedett, hol magában és másokban kárt tett.

Fontosnak látom ezeket a gondolatokat megosztani, hogy ne nyissunk a gyűlöletnek, a haragnak egy új frontot, és hogy egyes bankárok nyilvánvaló bűne miatt ne ítéljük el a pénzvilág minden szereplőjét.

Testvéri szeretettel, Csaba testvér.

http://szeretet-osvenyen.blogspot.hu/

Pásztor Anita: Szeress, mint Ő

Készítette:  József Balogh

Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást (János 13:34).

Az Efézus 3:17-19-ben Pál Apostol így imádkozott, “Hogy lakozzék a Krisztus a hit által a ti szívetekben; A szeretetben meggyökerezvén és alapot vevén, hogy megérthessétek minden szentekkel egybe, mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jó voltának , És megismerjétek a Krisztusnak minden ismeretet felül haladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjetek az Istennek egész teljességéig.”

Azt szeretné tőlünk, hogy megértsük Isten szeretetének amplitúdóját és mérhetetlenségét; ez határtalan dimenzió, tehát tudunk úgy szeretni, mint Ő.

Isten szeretete irántunk intenzív és feltétlen; ez a határok nélküli szeretet. Az Ő szeretetének tudata ad neked bátorságot és magabiztosságot. Úgy szeret téged, mintha te volnál az egyetlen a földön. Ugyanakkor úgy kell szeretned másokat, ahogy Ő szeretett téged. Ez azt jelenti, hogy szeretned kell mindenkit magad körül, mintha ők lennének az egyetlenek a földön, nem számít, hogy látszólag ők “megszerethetetlenek”.

A János 3:16 azt mondja, “Mert úgy szerette Isten e világot – az emberek világát - hogy az Ő egyszülött Fiát adta”. Megkülönböztetés nélkül szeret minden embert a világban, és azt akarja tőlünk, hogy kövessük őt: “Legyetek annak okáért követői az Istennek, mint szeretett gyermekek: És járjatok szeretetben, miképpen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul” (Efézus 5:1-2 NIV). Megvan a képességed ahhoz, hogy úgy szeress, mint Isten, máskülönben nem kérte volna, hogy kövesd Őt.

A Biblia azt mondja, “De az Isten gazdag lévén irgalmasságban, az Ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett, Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal, (kegyelemből tartattatok meg!) ” (Efézus 2:4-5). Isten szeretett minket, miközben még bűnösök voltunk, éppen ezért hagyd az Atya szeretetének, hogy motiváljon, hogy elérd a bűnösöket és megnyerd őket Krisztusnak. Hagyd, hogy a szíved szeretettel verjen azok iránt, akik még nem tértek meg körülötted. Kötelezve vagy a szeretet által, hogy prédikáld az Evangéliumot nekik, és fordítsd őket a bűnből az igazságosságba, és a Sátán hatalmából Istenébe.

Megvallás

Megvan a képességem ahhoz, hogy úgy szeressek, mint az én mennyei Atyám, mert én az Ő szeretett gyermeke vagyok. Az Ő szeretete betölti a szívemet és kinyilvánítom ezt a szeretetet a mai napon azáltal, hogy elérek másokat

Krisztus szeretetével, a Jézus nevében. Ámen

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Róma 5:8; 1 János 4:8-11

A tehetség

Készítette: Keresztény szépségportál

A tehetséged Istentől kaptad ajándékba, és amit kezdesz vele az a te ajándékod Istennek.

Jim Dornan 

www.keresztenyszepsegportal

A SAJÁT SZAVAID

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

…Aki kárára esküszik, és meg nem változtatja.
– ZSOLTÁROK 15,4.

Bár eltévesztettem Isten tökéletes akaratát azzal, hogy gyapjút tettem ki, mégis ottmaradtam egy évig, mert megígértem nekik, hogy ezt teszem.
Nehezen, de kibírtam. Én olyan ember vagyok, aki állja a szavát.
Egy szellemi zarándoknak az egyik jellemző tulajdonsága, hogy „ha még kárára esküszik is, meg nem változtatja”.
Azaz megtartja adott szavát. Ha nem tanulsz meg olyan emberré válni, aki mindig megtartja a szavát, a hiteddel sohasem jutsz sehova.
Miért? Mert ahhoz, hogy a hited mûködjön, hinned kell a szavaidban és hinned kell a szívedben is:ha valaki azt MONDJA…(Márk 11,23)
és szívében nem kételkedik, hanem hiszi, hogy amit MOND, megtörténik, meglesz néki, amit MONDOTT.”
„Amit MONDASZ”: azaz a szavaid! És egész biztosan nem fogod elhinni, hogy a szavad beteljesedik, ha tudod magadról, hogy nem tartod meg a szavadat!
Én be fogom tartani a szavamat. Ha nem ezt tenném,annak rossz hatása lenne az egész szellemi életemre. Én minden esetben megmondom az igazat.Én nem vagyok hajlandó azt mondani valakinek, hogy mennyire örülök,hogy látom, ha ez nem így van.
Megtalálom a módját annak, hogy valamit mondjak,anélkül, hogy erőszakot követnék el lelkiismeretemen.
Én nem vagyok hajlandó hazudni, mert ez rossz hatással lenne a hitemre.
Ez csupán udvariasság”, érvelhet valaki.Nem, ez nem az! Ez ördögi viselkedés.

Megvallás: Én olyan ember vagyok, aki megtartja a szavát!
/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Charlotte & Jonathan: Kincs a torkában

http://www.youtube.com/watch?v=ZsNlcr4frs4&list=TLcvtaPsE-Bog

Opera duo Charlotte & Jonathan - Britain's Got Talent 2012 audition - UK version

www.youtube.com

Opera meets pop when 17-year-old Jonathan and 16-year-old Charlotte sing together. But can the duo convince Britain's Got Talent 

Ige: Isten engesztelő áldozata

 „Mert az Isten őt (Jézust, az Urat) [eleve] (el) rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek, a Láda fedele (a Templomban), mint előkép, vagyis az irgalom helye, a kiengesztelés]. Azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát [igazságosságát] megmutassa [nekünk, nyilvánvaló jelül, bizonyítékként] Isten ugyanis az előbb [a korábban] elkövetett bűnöket [végtelen türelmében] elnézte [elengedte; megbocsátotta]

Türelme idején [az előbb történt vétkezések büntetlenül hagyása; elengedése; megbocsátása által, Melyeket Isten elszenvedett, eltűrt, béketűrésével] hogy e mostani időben [időszakban] mutassa meg [jelentse meg] igazságát [és kimutatta igazságosságát a jelen időre nézve is]: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, [megigazít mindenkit] aki Jézusban hisz. [aki a Jézus hitéből való]” (Róm. 3,25-26)*

*Mert: „Ő az előző nemzedékek során megengedte, hogy minden nép a maga útján járjon” (Csel. 14,16)

És: „A tudatlanság időszakait ugyan elnézte Isten, de most azt hirdeti az embereknek, hogy mindenki mindenütt térjen meg” (Csel. 17,30)

„Járuljunk tehát bizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmat nyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségre van szükségünk” (Zsid. 4,16)

Futunk és nem lankadunk

Az Úrban bízom!

„Ezek szekerekben, amazok lovakban bíznak; mi pedig az Úrnak, a mi Istenünknek nevéről emlékezünk meg” (Zsolt. 20,8)

Albert Schweitzer: A létezésről

“Amikor az ember már nem veszi természetesnek a létet, hanem meglátja benne annak misztikusságát, ott kezdődik a gondolat.” 

Oswald Chambers: A LÁTOMÁSNAK ÁRA VAN

"Amely esztendőben meghalt Uzziás király, láttam az Urat" (Ézs 6,1).

Lelkünk történetében gyakran ismétlődik meg, hogy "eltűnik a hős". Isten újra meg újra elvesz valakit barátaink közül azért, hogy saját maga foglalhassa el a helyét. Ilyenkor ájulás környékez, elgyengülünk, gyávákká leszünk. Vegyük személyesen: amelyik évben meghalt az a valaki, aki olyan drága volt nekem, mint Isten - odadobtam mindent? - beteg lettem? - elcsüggedtem? Vagy - megláttam az Urat?

Jellemem állapotától függ, hogy meglátom-e Istent. A kijelentés a jellem szerint alakul. Mielőtt ezt elmondhatom: "Láttam az Urat", kell lennie valaminek a jellememben, ami összhangban van vele. Míg újjá nem születtem, míg nem láttam meg Isten országát, csak a saját előítéleteim vonalában látok. Szükségem van a külső események sebészi beavatkozására és a belső megtisztulásra.

Csak akkor tudjuk életünket összhangban tartani Istennel, ha Ő áll az első, a második és a harmadik helyen is, és más nem is számít többé. "Az egész világon nincs más, csak Te, én Istenem, rajtad kívül senki sincs."

Fizesd az árát állandóan! Hadd lássa Isten, hogy hajlandó vagy a tőle nyert látás szerint élni.

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

ELAINE TAVOLACCI: A félelem nélkülieknek szóló hívás

Múlt héten egy hajléktalanról szóltak a hírek, akit cipő és zokni nélkül találtak New York utcáin sétálva, egy fagyos estén. A rendőr, aki meglátta, megszánta, és bement egy boltba, és vett neki egy pár zoknit és egy pár drágább cipőt. Néhány nap múlva ismét mezítláb látták a hajléktalant az út szélén ülve. Odamentek hozzá az újságírók, és megkérdezték tőle, mi lett az új cipővel. A férfi azt felelte, hogy "Eldugtam a cipőket. Nagyon sok pénzt érnek. Meg is ölhetnek miatta." Ez az ember az életét féltette, mert azt gondolta, hogy valaki megölheti a drága cipő miatt, amit nagylelkűen ajándékoztak neki. Amikor a rendőr hallotta, mit tett a hajléktalan, azt mondta, hogy ő továbbra is, egész életében folytatni fogja, hogy segítsen azokon, akiknek szükségük van erre.

Néhányan közületek félnek elfogadni azokat a drága ajándékokat és elhívásokat, amit Jézus tett lehetővé számotokra. Féltek az ellenség heves reakciójától, ezért nem jártok mindabban, amire az Úr elhívott benneteket.

Az Úr ezt mondja: Ti félelem nélkül születtetek erre a világra. Én félelem nélkülinek teremtettelek benneteket. Erősnek lettetek teremtve, nem félénknek és bátortalannak. Céllal teremtettelek titeket. Azokat keresem, akiket felemelek és használok a végidők aratásában. Az elmétekben azok a gondolatok csak a képzeletetek szüleményei. Ne engedjétek, hogy ezek uralkodjanak a döntéseitek felett. Ne engedjétek, hogy azok, amikből megszabadultatok, visszahúzzanak, mint ahogy a vipera használja a mérgét a prédáját letámadva. Azoknak, akik közületek a sötétség mélyéről szabadultatok ki, itt az idő visszaemlékezni, honnan jöttetek. Ahogy egykor erősek voltatok, bátrak és rettenthetetlenek voltatok valamikor, itt az ideje, hogy ugyanazt a kitartást alkalmazzátok, és ne vonuljatok vissza gyáván. Itt az ideje, hogy még egyszer szellemi lendületbe jöjjetek az Én királyságomért.

Azokat keresem, akik bátrak, készek szembenézni a kihívásokkal, a szellemi hadakozásban pedig hajthatatlanok. Ne féljetek az ellenség hazugságaitól. Ha a vereség gondolatait dédelgetitek magatokban, azok hátráltatni fogják, hogy átvegyétek mindazt, amit nektek készítettem. Akiket eddig lenéztek, azoknak itt az ideje, hogy felkeljetek az elhívásotokba. Nem vagytok méltatlanok arra, hogy kapjatok. Habár a világ elutasított benneteket, Nekem tervem van azokkal, akiket kigúnyoltak, megvetettek, elkerültek vagy kihasználtak. Akiket elhagytak és elutasítottak, most van a ti időtök, hogy kapjatok. Ne érezzétek alkalmatlannak magatokat, mert az Én királyságomban senki sem nagyobb a másiknál. Akik mindenüket elvesztették, most van a ti időszakotok a visszaszerzésre. Nincsenek korlátai annak, amit Én tudok tenni az életetekkel.

Jöjjetek ki a rejtekhelyetekről, és gyertek elő a komfort zónátokból. Annak az ideje van, amikor a körülményeitek fölé kell emelkednetek. Az elernyedtségetek ideje lejárt. Keljetek fel, hogy azzá a magasztos teremtéssé váljatok, amire elhívtalak benneteket. Soha többé ne féljetek az ismeretlentől, és ne féljetek attól, hogy rossz döntéseket is hozhattok. Ne aggódjatok amiatt, és ne tűnődjetek azon, hogy vajon hogyan fog tudni mindez megtörténni. Az az időszak van, amikor új utakra kell kelni, és új dimenziókba kell lépni az Én királyságomban, mondja az Úr.

Ésaiás 41:10 Ne félj, mert én veled vagyok; ne csüggedj, mert én vagyok Istened; megerősítelek, sőt megsegítelek, és igazságom jobbjával támogatlak.

2 Timótheus 1:6-7 Minekokáért emlékeztetlek téged, hogy gerjeszd fel az Isten kegyelmi ajándékát, amely benned van az én kezeimnek reád tétele által. Mert nem a félelem szellemét adta nékünk az Isten, hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak szellemét.

Jakab 2:5 Halljátok meg szeretett atyámfiai, avagy nem az Isten választotta-é ki e világ szegényeit, hogy gazdagok legyenek hitben, és örökösei legyenek annak az országnak, amelyet azoknak ígért, akik Őt szeretik?

2012. december 13.

Staten Island, NY

www.awordinseason.info

www.TheVoiceOfBreakthrough.com

http://gyurinaploja.blogspot.com