Creflo Dollar: Felnőni szellemben I,3. rész

Az érett keresztény: Süketség a kritikára és dicséretre.

Következő fontos dolog: süketség a kritikára, és a dicséretre. Nem mindig a kritika zavarja össze az embert, előfordul, hogy a dicséret. Nem mindenki tudja kezelni a hálát. 1kor 4,2-4-ben Pál mit mondott? (Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan kritizálták Pált: ő az okozója a keresztények szenvedésének, üldözésének - mondhatták. Aztán egyszer megjelent a templomban: újjászülettem! Mondhatták: jó, jó, de nézd meg, mit tettél előtte. Szeretem, ahogy mondja: nem ítélek senkit, engem se ítéljetek. Szükséges megváltoztatni a nevemet Saulról Pálra. Saul meghalt.) Továbbá, különösen megkívántatik egy szolgától, hogy hűnek találtassék, a bizalomra méltónak. Ami engem illet, keveset számít nekem, hogy megpróbálsz engem, és te, vagy bármelyik tekintélyes ember megvizsgál, és keresztkérdéseket tesz föl nekem. Sőt én magam sem ítélem meg magam. Nem tudok semmit magam ellen felhozni, és egészen vádlás nélkülinek érzem magam, de nem ragaszkodom Isten előtt ehhez az állásponthoz, Ő az, aki megvizsgál és megítél engem. (Ampl.Bible) Pál itt azt mondja: hűnek kell lenni egy szolgálónak, de engem nem érdekel, ti hogyan ítéltek meg engem. Vagyis: nem érdekel, milyen kritikákat mondtok.

Lehet, hogy most is épp rólad beszélnek, de téged ez nem tesz csalódottá. Mikor 40 elmúlsz, nem igazán érdekel, ki mit gondol rólad. Beszélnek - na és? Ugyanígy van szellemileg is, mikor saját magadban sokkal bizonyosabb vagy, mint a környezeted ítéletében. Ahogy növekedünk, meg kell tanulni, hogy mások véleménye ne befolyásoljon. S ha észreveszed, hogy mert másoknak rossz véleménye van rólad, rosszul alszol, akkor még nem vagy szellemileg érett. Én rájöttem, hogy nem tetszhetem mindenkinek. Éppen ezért nem is akarok. Csak Istennek! Ezért nekem úgy kell viselkedni, és úgy is fogok, hogy te még csecsemő vagy. Nyugodtan elmegyek aludni, mert tudom, hogy egy szellemi csecsemőnek gondjai lehetnek velem, de ez engem nem kell, hogy zavarjon. Ha mondok valamit neked, és te ezen megsértődsz, és úgy válaszolsz, nekem nem szabad „vissza” sértődni. Hanem úgy fogadom, mint egy gyermek reakcióját.

A szellemi érettség egyfajta süketséget jelent a kritikára, de a dicséretre is. Pál nem került senki miatt ilyen fogságba. Ez óriási testi függetlenséget, szabadságot jelentett neki. Persze ez nem azt jelentette, hogy ne lett volna nyájas, kedves az emberekhez, ő nem volt arrogáns. Neki egy missziója volt. Arra összpontosított, hogy mit kell megtennie, és nem engedte, hogy ebből éretlen keresztények kizökkentsék.

Imádkozó és türelmes ember légy, hogy felnövekedhess. Pál életét a szeretet törvénye irányította. És mindannyiunkat ez kellene, hogy jellemezzen. Biztosnak kell lenned abban, hogy a szeretet törvénye vezet. Ne arrogáns hozzáállásod legyen, amikor azt mondod: nem érdekel, mit mondasz nekem! Hanem az 1Kor13 (lentebb idézve) szerint nem számítjuk be a rosszat, amit velünk tesznek, az érett keresztények nem arra néznek, nem arra összpontosítanak. Az éretlen keresztény, ha kritizálják, rögtön tele van önsajnálattal. (Nem érti senki, min megyek keresztül, hogyan is beszélhetnek így velem, mit gondolhatnak rólam?) És zokog, jajgat, sajnálja magát ahelyett, hogy türelmes lenne azzal a személlyel, aki megbántotta. Nem tudja kezelni a kritizálást. Engem nem érdekel, nem veszem föl, hogy mit mondanak rólam. Ne is mondjátok, mert nem érdekel. (Egyébként is tudom, mit mondanak.) Kell lenni egy olyan hozzáállásnak, hogy ez nem fog engem kibillenteni, mert nekem misszióm van.

Az éretlen emberek a missziójukat elfelejtik, és megpróbálnak tetszeni a kritizálóiknak. Én nem akarok tetszeni. Megkérdezhetik: hiszel a bővölködésben? Abban, hogy Isten gazdaggá akar tenni? Erre azt fogom mondani: a leghatározottabban hiszem. Ha nem tudsz kiállni valami mellett, akkor bármi mellett eleshetsz. Nem lehet mindenkinek tetszeni! Ha pásztor vagy, akkor sem tudsz. S ha nem tudsz, akkor javaslom: tetsszél inkább Istennek.

A nem érett keresztény fontosnak érzi magát, teljesen feltöltődik attól, ha dicsérik. Még a köszönetet és hálát is másképp kezeli a szellemben éretlen ember. Ezek hallatán arra is képesnek érzi magát, ami pedig nem igaz. Nem tudunk valakinek a dicséreteiben lakozni! A hízelgéseket meg kell tanulnod egyik füleden be, a másikon kiengedni. Mert ha sokáig engeded be, de ki nem, akkor „nagy fejed” lesz, s ennek eredményeként előfordulhat, hogy többet gondolsz magadról, mint ami igaz – ez az éretlenség jele. Mindig Istennek kell adni a dicsőséget és hálát, el kell felejteni a dicséretet, és fókuszálni a célodra.

A bébi keresztények öntudatosak, önmagukra figyelnek. Állandóan azzal foglalkoznak, hogy a többiek mit gondolnak róluk. Gyerekesen próbálnak népszerűek lenni. Ki szeret engem, ki nem szeret? El nem tudod képzelni, mit jelent szeretetben járni, és növekedni szellemben – ez szabadságot jelent, az emberektől is. Megszabadít attól az érzéstől, hogy neked jó benyomást kell tenned bárkire. Mert ha tudod, hogy szereted Istent, és Ő is szeret téged, akkor bárki jöhet ellened – nem érdekel! Szabad vagy bemenni egy étterembe a Bibliáddal, és nem érdekel, mit gondolnak. Ennyire szabad tudsz lenni!

Mikor szellemben növekedtem, mint kereszténynek az volt az érzésem, hogy mindenki utál engem – ezt az érzést le kellett győznöm. Tudnod kell magad értékelni. Légy halott a kritizálás számára. Meg kell tanulnod örülni az Úrnak és a vele való kapcsolatnak, és nem törődni a mások minősítésével. Légy bizonyos magadban, és ne más véleménye elégítsen meg, és tegyen teljessé. (Ha egy ember elhagy is, nem fogja elvinni a legnagyobb részedet.) Az érett keresztény nem öntudatos, nem magával eltelt tudatú, hanem Isten tudatú. Teljesen bizonyos abban, hogy mit mond Isten igéje róla, és mit mond neki. Ez egy érett felnőtt. Szabadon jár, és a szava összhangban van az igével.

Az 1 korintus 13 fejezet az érett férfiúságról, az érett keresztényről szól. „Ha embereknek vagy angyaloknak nyelvén szólok is, szeretet pedig nincsen én bennem, olyanná lettem, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom. És ha jövendőt tudok is mondani, és minden titkot és minden tudományt ismerek is; és ha egész hitem van is, úgyannyira, hogy hegyeket mozdíthatok ki helyükről, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi vagyok. És ha vagyonomat mind felétetem is, és ha testemet tűzre adom is, szeretet pedig nincsen én bennem, semmi hasznom abból. A szeretet hosszútűrő, kegyes; a szeretet nem irigykedik, a szeretet nem kérkedik, nem fuvalkodik fel. Nem cselekszik éktelenül, nem keresi a maga hasznát, nem gerjed haragra, nem rója fel a gonoszt, Nem örül a hamisságnak, de együtt örül az igazsággal; Mindent elfedez, mindent hiszen, mindent remél, mindent eltűr. A szeretet soha el nem fogy...”

Kiemelem az 5.verset (Ampl.Bible): nem öntelt, nem arrogáns, nem büszkeséggel megfertőzött, nem durva, mindenféle stílus nélkül, és nem cselekszik nem helyénvalóan, illetlenül, Isten szeretete van benne, nem ragaszkodik a saját igazságához, útjához, mert nem önkereső, önmagával foglalkozó, nem érzékeny és sértődős, de nem is bosszús, nem ingerlékeny, nem nyűgös és nem haragtartó. Nem tartja számon a vele kapcsolatos gonosz cselekedeteket, és nem törődik az elszenvedett rossz dolgokkal."

Amikor a szellemi érettségről beszélünk, akkor az Isten szeretetében való szellemi érettségről beszélünk. Ha Isten szeretetében jársz, olyan magas szintű érettséget tudsz elérni, hogy már nem is törődsz a téged ért sérelmekkel. Meg kell találnod azt a módot, hogy ilyen esetekben tovább tudj menni, és szeresd a megbántóidat, mert a szereteted nem attól függ, hogyan bánnak veled – a főparancsnokod szereti őket! Ha továbbra is növekedni akarsz, és szellemileg érett akarsz lenni, ezt csak szeretetben járással tudod elérni. Ha érett keresztény vagy, akkor a szeretetben járással megtanulod azt is szeretni, aki nem szerethető, és szeretettel válaszolni a nem szeretetre, a kritikára. Meg tudod tenni.

Meg tudsz bocsátani annak, aki 1,5 millió dolláros tartozást csinált neked. Megtettem, háromszor is. Nem jó érzés, amikor egy buldog megmar, és nem is kell odamenni hozzá, hogy kedves buldog, itt van a másik lábam is. Hanem korrigálni kell a kapcsolatot, hogy többé ne tudjon megmarni. Az érett kereszténynek meg kell tanulni három körbe helyezni, és tartani a kapcsolatait: sátoron kívül, belül, és szentek szentjébe. Hiba, ha rögtön beviszed a szentek szentjébe, és ott veszed észre, hogy rosszul tetted. Először kívül kezdj, és ha méltó a bizalomra, helyezheted egyre beljebb. Persze ugyanúgy oda kell szánnod magad, és szilárdnak kell maradnod a szeretetben járásra – mert az érett emberek ezt teszik.

Fordította: Orbán Tibor

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=DAD_ewNWPj

Pásztor Chris: Az Ő Bölcsességének Részesei

Készítette: József Balogh

… és Krisztusban; Amelyben van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve. (Kolossé 2:1-3)

A fenti versben a “bölcsesség” szó megfelelője a görög “Sophia”, amely azt jelenti, hogy betekintés a valóságba: a tanulásba, a tudományba vagy a rejtett dolgokba, köztük a rejtélyes és a szimbolikus nyelvekbe. Ez jelenti a tisztánlátást és a mély betekintést a dolgokba, amelyeket az embereknek nehéz megérteni vagy megfejteni. Ez a bölcsesség, a Biblia azt mondja, el van rejtve Krisztusban.

Van két megdöbbentő gondolat a nyitóversünkben, amit szeretném, ha észrevennél. Először is vedd észre, hogy a Biblia nem azt mondja, “Krisztusban van a bölcsességnek és az ismeretnek NÉHÁNY kincse elrejtve”; inkább azt mondja, “Krisztusban van a bölcsességnek és ismeretnek MINDEN kincse elrejtve.”

Másodszor pedig figyeld meg, hogy nem azt mondja, “Jézusban van a bölcsességnek és ismeretnek minden kincse elrejtve.”; helyette azt mondja, “Krisztusban...” Krisztus, ebben az összefüggésben utal az Egyházra, melynek Jézus a feje, és mi vagyunk az Ő teste. Tehát, Jézus, te és én alkotjuk Krisztust – az Egyházat. A Róma 8:17 tudatja velünk, hogy örököstársak vagyunk Vele, amilyen Ő, olyanná válunk, ami pedig hozzátartozik, az hozzánk is tartozik. Ez azért van, mert mi Krisztus testének a részei vagyunk: “Ti pedig a Krisztus teste vagytok, és tagjai rész szerint ” (1 Korinthus 12:27). Bennünk – mindannyiunkban, akik Krisztusban vagyunk – el van rejtve a tudásnak és a bölcsességnek minden ismerete. Ezért van az, hogy semminek sem kellene meghaladnia a megértésed hatáskörét. Tudhatsz bármiről és betekinthetsz a rejtélybe és titkokba, mert benned van az Atya bölcsessége. A Kolossé 2:9-10 azt mondja “Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg; És ti Ő benne vagytok beteljesedve....”: Egyek vagyunk Vele (1 Korinthus 6:17). Isten elhelyezte számunkra a tudás és a bölcsesség minden kincsét; tehát hozzáférésünk van a rejtett bölcsességhez.

Megvallás

Magas szintjén működöm a pontosságnak, kiválóságnak és tökéletességnek, ezért Isten bölcsessége dolgozik bennem; fel vagyok ruházva a bölcsességnek és tudásnak minden ismeretével Krisztusban. Halleluja.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Máté 13:11; Róma 12:5

Természetfeletti vezetés

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

…És én kérem az Atyát, és más Vigasztalót ád néktek, hogy veletek maradjon mindörökké. Az igazságnak ama Szellemét, akit a világ be nem fogadhat, mert nem látja Őt és nem ismeri Őt, de ti ismeritek Őt, mert nálatok lakik, és bennetek marad.
- János 14,16. 17.

A belső bizonyosság éppannyira természetfeletti, mint a látomásokon, angyalok által és más módon való vezetés. Nem annyira látványos, de éppannyira természetfeletti.
Sokan a látványosat keresik, és közben nem veszik észre a természetfelettit, ami ott van!
Térjünk most vissza ahhoz, amit Jézus mondott, amikor megjelent nekem egy nyílt látomásban, 1959 februárjában El Pasóban, Texasban. Lépéseket hallottam közeledni a kórház folyosóján, és felnéztem, hogy lássam, ki az. Amikor megláttam Jézust az ajtóban, úgy éreztem, égnek áll a hajam és feláll a szőr a hátamon. Az egész testem libabőrös lett. Jézus fehér köntöst, és római sarut viselt. Körülbelül száznyolcvan cm magas és úgy nyolcvan kg súlyú. Egy széket húzott az ágyam mellé és leült. A másfél óra alatt, amíg beszélt hozzám, elmondta nekem: „A legfőbb mód, ahogy vezetem valamennyi gyermekemet, a belső bizonyosság általi vezetés.”

Megvallás: Isten Szent Szelleme bennem van. Azért van bennem, hogy segítsen nekem, vezessen és irányítson engem. Először bizonyságot tesz az én szellememmel együtt, hogy én Isten gyermeke vagyok, és azután az életem minden más vonatkozásában is.
/Kenneth Hagin-Hitünk tápláléka napi adagokban/

Dicsérd - imádd Uradat

Készítette: Erika Márta Szatmári

Kiben szeretet van - 4dUjdimenzio

I Thessalonikai levél 4. fejezet: az Istennek tetsző élet (szerkesztett)

1 Thess. 4,1 Továbbá pedig kérünk titeket, atyámfiai [testvéreim]. És intünk [sőt bátorítunk, és buzdítunk] az Úr Jézusban. Hogy a szerint, amint tőlünk tanultátok [(paralambanó): elfogadtátok, és átvettétek]. mimódon [és hogyan] kell [(dei): hogyan szükséges, sőt szükségszerű] forgolódnotok és Istennek tetszenetek [hogyan kell Istennek tetsző módon (peripateó): élnetek, és viselkednetek, és minket követnetek. Úgy járjatok, hogy] mindinkább gyarapodjatok [ebben még inkább növekedjetek, amint ezt már cselekszitek is].

1 Thess. 4,2 Mert tudjátok, milyen parancsolatokat [(paraggelia): rendelkezéseket, tanításkat, és útmutatásokat] adtunk néktek [és szabtunk elétek] az Úr Jézus által [és az Úr Jézus nevében].

1 Thess. 4,3 Mert ez az Isten akaratja, [(theléma): szándéka, elhatározása] a ti szentté lételetek [(hagiaszmosz): a ti megszentelésetek, és Isten céljaira való elkülönítésetek], hogy magatokat a paráznaságtól [(porneia): paráznaságtól, és a bálványimádástól, vagyis a házasságtöréstől, és az Istennel kötött szövetség megtörérésétől] megtartóztassátok.

1 Thess. 4,4 Hogy mindenitek szentségben [(hagiaszmosz): megszentelve, és Isten céljaira való elkülönítésben] és tisztességben [(timé): megbecsülésben, méltóságban, tiszteletben, vagy másképp: értékének, árának megfelelő álapotban] tudja bírni [(ktaomai): tudja birtokba venni, és uralmat tudjon felette venni; vagyis megszerezni az uralmat az önmaga / a tulajdon / teste fölött, és megtartani önuralmát] a maga edényét [(szkeuosz): vagyis a saját testét].

1 Thess. 4,5 Nem kívánság gerjedelmével [(epithümia pathosz): nem a vágy szenvedélyével, és nem a vágy által keltett élmény / tapasztalat / benyomás / érzet hatalmában, vagyis nem amit átél, amit megtapasztal], mint a pogányok [(ethnosz): mint a nemzetekből származók], akik nem ismerik az Istent.

1 Thess. 4,6 Hogy senki túl ne lépjen [ne lépjen ki a kijelölt mederből]. És meg ne károsítsa [(pleonekteó): ne akarjon fölénybe kerülni, és előnyre szert tenni] valamely dologban [(pragma): valamilyen feladatban, megbizatásban, és semmiféle ügyben] az ő atyjafiánál [testvérénél]. Mert bosszút áll az Úr mindezekért [(ekdikosz): mert igazságot szolgáltat az Úr (peri): mindezekkel kapcsolatban], amint elébb is mondottuk [(proepó proeipon): előre nyomatékosan figyelmeztettünk] benneteket, és [erről] bizonyságot tettünk [és óva intettünk ettől titeket].

»Más fordítás: Tudja meg mindenki, hogy a testvérét ne igyekezzék túlszárnyalni, ne akarjon fölénybe kerülni, és előnyre szert tenni valamilyen feladatban, megbizatásban, és semmiféle ügyben, mert mindezekkel kapcsolatban igazságot szolgáltat az Úr, amint azt előre meg is mondtuk, és róla erőteljesen bizonyságot is tettünk«.

1 Thess. 4,7 Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre [(hagiaszmosz): megszentelődésre, vagyis elkülönítés / elkülönülésre a világ szennyétől] hívott el minket az Isten.

1 Thess. 4,8 Aki azért megveti [(atheteó): elveti, semmibe veszi, elutasítja] ezeket, nem embert vet meg [nem embert utasít el, és nem embert vet el], hanem az Istent, aki Szent Szellemét is közlé velünk. [Aki Szent Szellemét is nekünk (didómi): ajándékozta].

1 Thess. 4,9 Az atyafiúi szeretetről [(philadelphia): testvéri szeretetről, és ragaszkodásról] pedig nem is szükség írnom néktek [(khreia): nincs is szükség rá, hogy írjak]: mert titeket Isten maga tanított meg arra, hogy egymást szeressétek [(theodidaktosz): Isten által tanítottak vagytok, aki megtanított arra, hogy (allélón): egymást kölcsönösen (agapaó): szeressétek, és teljesen odaszánjátok egymásnak magatokat].

1 Thess. 4,10 Sőt gyakoroljátok [teszitek] is azt mindamaz atyafiak iránt [testvérekkel szemben], akik egész Macedóniában [Jelentése: összezúzás; kiterjedt föld] vannak. Kérünk [(parakaleó): és bátorítunk, buzdítunk] azonban titeket atyámfiai, hogy [ebben] mindinkább gyarapodjatok [hogy ezt még több igyekezettel tegyétek].

1 Thess. 4,11 És becsületbeli dolognak tartsátok, hogy csendes életet folytassatok, másrészt saját dolgaitoknak utána lássatok, és tulajdon kezeitekkel munkálkodjatok, amiként rendeltük néktek.

[Más fordítás: (philotimeomai): és tartsátok nagyon fontosnak, sőt döntőnek, hogy [(hészükhadzó): nyugodt megállapodott / kiegyensúlyozott életvitelt folytassatok, és nem izgága, nyughatatlankodó, ne „hamis” aktivítást mutassatók legyetek. másrészt ki-ki a maga dolgát végezze, és saját kezetekkel dolgozzatok, ahogyan (paraggelló): meghagytuk nektek].

1 Thess. 4,12 Azért, hogy a kívülvalók [az idegenek, akik rátok vannak bízva, akik nem krisztusi emberek] iránt tisztességesen [(euszkhémonósz): tisztelettudóan, becsületesen, őszintén, tiszteletreméltóan] viselkedjetek, [és ne szoruljatok rá senkire] és semmi szükséget ne érezzetek.

[Más fordítás: azért, hogy a kívülállók előtt tiszteletre méltó legyen az életviteletek, és hogy semmiben se lássatok hiányt].

1 Thess. 4,13 Nem akarom [és nem szeretném] továbbá, atyámfiai, [testvéreim] hogy tudatlanságban [(agnoeó): tájékozatlanok, és értetlenek] legyetek azok felől, akik elaludtak [(koimaó): álomba merültek], hogy ne bánkódjatok [(lüpeó): és szomorkodnátok; és úgy gyászoljatok], mint a többiek, akiknek nincsen reménységük [(elpisz): és hitük].

1 Thess. 4,14 Mert ha hisszük, hogy Jézus meghalt és feltámadott, azonképen az Isten is előhozza [(agó): elővezeti] azokat, akik elaludtak, a Jézus által Ővele együtt.

1 Thess. 4,15 Mert ezt mondjuk néktek az Úr szavával [az Úr (logoszával): igéjével], hogy mi, akik élünk [és életben maradunk], akik megmaradunk az Úr eljöveteléig, épen nem előzzük meg azokat, akik elaludtak.

1 Thess. 4,16 Mert maga az Úr riadóval [(keleuszma): az Úr riadó szavára fog leszállni], arkangyal szózatával [(arkhaggelosz): főangyal, vagy: legmagasabb rangú hírnök (phóné): hangjára]. És isteni harsonával [angyalfejedelem szózata és Isten (szalpigx: trombita, kürt) kürtszavában / trombitájában, vagy közepette] leszáll az égből, és feltámadnak [(anisztémi): felállnak, fellépnek, felkelnek] először akik meghaltak volt [(nekrosz): halottak, holtak voltak] a Krisztusban.

1 Thess. 4,17 Azután mi, akik élünk, akik megmaradunk, elragadtatunk [(harpadzó): elragadtatunk, gyors, hirtelen mozdulattal megragadja, és elviszi, mint farkas a zsákmányát] azokkal együtt a felhőkön az Úr elébe

[az Úr fogadására] a levegőbe; és ekképen mindenkor az Úrral leszünk.

[Más fordítás: Azután mi, akik élünk és megmaradtunk, azokkal egyidejüleg felhőbe takartan elragadtatunk a levegőégbe, hogy összetalálkozzunk az Úrral, és így mindig az Úrral leszünk].

1 Thess. 4,18 Annakokáért vígasztaljátok [(parakaleó): bátorítsátok, és buzdítsátok] egymást e beszédekkel [ezekkel a (logoszokkal): igékkel].

Aki hegyeket épít erejével

A szeretetről

Készítette: Ez az a nap!

A közöny kifogásokat keres, de a szeretet utakat talál.

Miért tetszett jobban Istennek?

Készítette: Teológia Mennyei Maflás

A kérdés alapja: Miért vetnek az emberek keresztet, hol olvasunk csecsemő keresztségről, miért tennénk minden nap jót, miért fizettek a középkorban búcsú cédulákért, miért vannak talmudok és dogmák…stb?

Hol tért az Isten tisztelete téves útra?

Máté 158-9 Ez a nép szájával közelget hozzám, és ajkával tisztel engemet; szíve pedig távol van tőlem. Pedig hiába tisztelnek engem, ha oly tudományokat tanítanak, a melyek embereknek parancsolatai.

Ha jobban megnézzük ez a jelenség már a zsidóságban is meg volt.

De menjünk még messzebbre. Káin és Ábel története volt az első példa arra, hogy az ember a maga módján követi Istent vagy azon az úton, amit elrendelt Isten neki.

Az egyiptomi fogság idején Istennek egy évnél fiatalabb, hibátlan bárányt kellette bemutatni áldozatul, az első születésből. És vérével meghinteni az ajtót. Hogy amikor Isten ellene megy Egyiptomnak azoknak a családoknak maradjanak az első szülött gyermekeik életben, akiknél a bárány vére ott volt az ajtón. Ez a páska ünnep.

Később a templom idején is jelen volt a hibátlan bárány áldozat bemutatása.

Ez mind Jézus Krisztus áldozatának előképe. Isten hibátlan bárányt adott nekünk a bűneink bocsánatára. Jézus vérét adta a kereszten.

Káin a saját maga munkájának gyümölcséből adta a tizedet. Ezzel nincsen is igazán gond, de Ábel Isten szíve szerint gondolkodott…ezért volt kedvesebb áldozata Istennek.

Ilyen a vallás és a tanitványság között a különbség is. Van, aki maga útjai szerint szeretne megigazulni Isten előtt, és van, aki kinyitja a Bibliát.

Péld 3,5-6 Bizodalmad legyen az Úrban teljes elmédből; a magad értelmére pedig ne támaszkodjál. Minden te utadban megismered őt; akkor ő igazgatja a te útjaidat.

A dicsőítés iskolája 1.

 Jorsits Attila, 2013. július 08.

Isten dicsőségét nem növeli a mi dicséretünk. Akkor mire jó, miért szükséges, miért nem haszontalan vagy öncélú a dicsőítés?

„Énekeljetek új éneket az Úrnak, énekelj az Úrnak, te egész föld! Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét, hirdessétek szabadítását minden nap! Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek, csodáit minden népnek!” (Zsolt 96,1-3)

A 96. zsoltár nem az általunk megszokott módon dicsőíti Istent. Szavai nem csak Istennek, hanem az Istent dicsőítő embernek isszólnak. Olyan ez, mintha a zsoltáros ott állna Isten és az ember között, és néha ide, néha oda címezné szavait. Éppen ezért nem csupán Istent dicsőíti, hanem egyben magyarázza is az embernek, hogy milyen az igazi dicsőítés. Nem csak dicsőít, de azt is elmondja, hogy miért és hogyan teszi ezt. Ez egy nagyon fontos motívum. Nem csak dicsőít, tanít is dicsőíteni. Hogyan teszi ezt?

A zsoltárok olyan költemények, amelyek rímeket tartalmaznak, de nem úgy, ahogyan azt mi az énekeinkben, verseinkben megszoktuk. A héber költészetben – a zsoltárokban különösen is – egy számunkra szokatlan szerkesztési formával, a gondolatrímmeltalálkozunk. A gondolatrím során egy kijelentést az író egykövetkező gondolati egységben – sorban, mondatban, tagmondatban – bővít ki, magyaráz meg, vagy éppen fejez be. Ezt azért is fontos tudni, mert a zsoltárok egyes részeit ezek a gondolatrímek kapcsolják össze, és ezek által az összekapcsolódások által nyer értelmet a szöveg.

A fenti igerészletben ezek a kapcsolatok a következők:

• A: a felszólítás: Énekeljetek új éneket az Úrnak, énekelj az Úrnak, te egész föld!
• B: a dicsőítés tartalma: Énekeljetek az Úrnak, áldjátok nevét,
• C: a dicsőítés tartalma: hirdessétek szabadítását minden nap!
• B’: B kifejtése (ez hogyan lehetséges?): Beszéljétek el dicsőségét a nemzeteknek,
• C’: C kifejtése (ez hogyan lehetséges?): csodáit minden népnek!

Jól látható, hogy tartalmilag egyre mélyülő szerkezettel van dolgunk. Az általános felszólítás után a dicsőítés tartalmárairányítja figyelmünket az író, legvégül pedig azt fejti ki, hogymindez milyen módon lehetséges, hogyan kommunikálható.

Az Úr nevét úgy tudod áldani, hogy beszélsz dicsőségéről,bemutatva ezzel, hogy ki áll a név mögött. Szabadításának hirdetése pedig a csodatetteiről való bizonyságtétel, hiszen az összes bibliai és személyes szabadulási történet nem más, mintegy-egy csoda elbeszélése.

Az Istennek tetsző dicsőítés tehát mindig a megtapasztalt kegyelemről, szabadításról szól, és ugyanolyan kétirányú, mint ez a zsoltár. Szól Istennek, a dicsőítettnek, és szól az azt meghallóembereknek, akiknek a dicsőítés bizonyságtétel Isten hatalmáról és kegyelméről. Ez a zsoltár ezért nem csak a helyes dicsőítésre,hanem a hatékony bizonyságtételre is utat mutat. (Folyt. Köv.)

Nem hallok?

Készítette: Krisztina Csontos

Az első: a belső bizonyosság

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Aki hisz az Isten fiában, bizonyságtétele van önmagában…
- 1János 5,10.

Az a mód, ahogy Isten megerősíti azokat a legfontosabb dolgokat, amelyek valaha is megtörténhetnek veled, és ahogy Isten vezeti az övéit: a belső bizonyosság.
Életed legfontosabb eseményét — azt, hogy Isten gyermekévé lettél — Isten Szelleme megerősíti neked, oly módon, hogy bizonyságot tesz a te szellemeddel együtt, arról, hogy újjászülettél. (Róm. 8,16.) Ez segíteni fog, hogy megértsd: a legfőbb mód, ahogy Isten vezeti a gyermekeit, a belső bizonyosság általi vezetés.
Én is majdnem mindig így kapok vezetést. Igen, kaptam már kinyilatkoztatásokat, és Isten vezetett már más módon is engem, de legtöbbször a belső bizonyosság által vezetett. És veled is így van!

Megvallás: Én Isten gyermeke vagyok. Én újjászülettem, Isten Szellemétől születtem. Isten Szelleme bizonyságot tesz az én szellememmel együtt, hogy Isten gyermeke vagyok. Akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek a fiai. Én Istennek a fia vagyok; így Isten Szelleme vezet engem. Én Ő benne bízom, a Nagyobban. Ő hatalmasan fel fog kelni bennem. Ő ad világosságot az elmémnek, Ő ad vezetést a szellememnek, mert Isten gyermeke vagyok. Isten Szelleme vezérel engem szüntelen, mindenekelőtt a csodálatos belső bizonyosság által.
/Kenneth Hagin-Hitünk tápláléka napi adagokban/

Nincs más Isten - Dics-suli 2011

Ige: Hol és milyen legyen aki tanításra alkalmas

 „Avégett [vagyis annak érdekében] hagytalak téged Krétában [jelentése: hazugság, csalás, hús földje, testiek], hogy a hátra maradt [vagyis az elmaradt] dolgokat hozd rendbe [és az elintézetlenül maradt ügyeket eligazítsad, és pótold, ami hiányzik]. És rendelj [jelölj ki, és állíts szolgálatba] városonként presbitereket* [véneket, vagyis bölcs elöljárókat], amiképpen én néked meghagytam [ahogy én azt neked elrendeltem]** (Tit. 1,5)

*A görög szöveg megjegyzése: Az apostolok korában a pásztor (poimén): pásztor), a püspök (episzkoposz: felügyelő, felvigyázó, püspök) és a presbiter (preszbüsz: vén) elnevezés még egy volt, Pál ugyanazokra a személyekre vonatkozóan mindhárom szót alkalmazta a következő Igében: Apcs. 20:17,28)

**És így folytatódik a kijelentés: „Te annakokáért, én fiam, (légy erős, és) erősödjél meg (meríts hatalmat) a Krisztus Jézusban való kegyelemben (és kegyelem által). És amiket tőlem hallottál sok bizonyság által (megerősítve), és (sok tanú jelenlétében), azokat bízzad (és add át) hű (és megbízható) emberekre, akik másoknak a tanítására is alkalmasak (képesek, és megfelelőek) lesznek” (2 Tim. 2,1-2)

 „Ha van feddhetetlen [aki kifogástalan, nem vádolható, és támadhatatlan, panaszra okot nem adó], egy feleségű férfiú, [vagyis monogám, úgy biológiai, mint szellemi értelemben]. Akinek hívő [és megbízható, keresztény, és] nem kicsapongással vádolt [vagyis nem vádolhatóak azzal, hogy a megmentetlen állapotból fakadó, veszélyes életmódot folytatnak, és kicsapongó, züllött, elvetemült, mértéktelen, orgiákon résztvevők]. Avagy engedetlen gyermekei vannak [akik akaratos, konok, dacos, rakoncátlanok, akik nem helyezik alá magukat a szülői tekintélynek].

Mert szükséges, hogy a püspök [vagyis a felügyelő, a felvigyázó] feddhetetlen [és kifogástalan] legyen [és ne legyen vádolható], mint Isten sáfára [mint Isten intézője]. Nem akaratos [ne legyen önelégült, öntelt, önkényeskedő, a maga tetszését kereső, vagy kihívó, kemény, kegyetlen, sem elbizakodott, önhitt, vagy kevély]. Nem haragos, [nem indulatos, vagy hirtelen haragú, ingerlékeny, dühkitörésre hajlamos, haragtartó, gyűlölködő, bosszúálló]. Nem részeges [nem borissza, vagy alkoholista], nem verekedő [vagyis nem erőszakos, arrogáns, harcias, veszekedő, civakodó, támadó], nem rút [és nem aljas] nyerészkedő [és nem anyagias haszonleső, vagy kapzsi].

»Más fordítás: Mert a felügyelő Isten népére visel gondot, ezért szükséges, hogy kifogástalan életet éljen, és ne lehessen jogosan vádolni. Szükséges, hogy ne legyen önfejű, vagy beképzelt, ne legyen hirtelen haragú, vagy részeges, se kötekedő, verekedő, vagy olyan ember, aki mások kárára próbál meggazdagodni«.

Hanem vendégszerető [aki a vendégeit kedvesen fogadja, és teljesen kiszolgálja], jónak kedvelője [és a jóra hajlandó, jóakaratú, irgalmas, kedves, és jóságos]. Mértékletes [és józan gondolkodású, épeszű, fegyelmezett, meggondolt, és megfontolt, visszafogott, megbízható, vagyis ép, egészséges elméjű, és önmagán uralkodni tudó], igaz [vagyis igazságos, méltányos, pártatlan, és megigazult, azaz Isten által igazzá tett], tiszta [és tisztességes, szent, hívő, tehát Istennek tetsző], magatűrtető [vagyis önmegtartóztató, fegyelmezett, mértékletes, mértéktartó, önuralmat tanúsító, vagyis önmagát legyőzni képes].

Aki a tudomány [vagyis a megtanított ismeret, és tudásanyag] szerint való, igaz [őszinte, szavahihető, becsületes, és a hívőhöz illő] beszédhez [logoszhoz=Igéhez] tartja magát [aki ragaszkodik az Igéhez, és kitart az Ige mellett], hogy inthessen [és aki képes bátorítani, buzdítani, vagy vigasztalni] az egészséges tudománnyal [vagyis a romlatlan tanítással, és ismeretben részesíteni] és meggyőzhesse  az ellenkezőket [megcáfolva, feltárva, és ismertté téve a tényeket az ellentmondóknak]” (Tit. 1,6-9)

»Más fordítás: Aki ragaszkodik, amire taníttatott, a megbízható (hiteles) Igéhez, hogy képes legyen bátorítani (buzdítani) is az egészséges tanítással, de meggyőzni, és megcáfolni is az ellentmondókat«*

*És mert rendkívül fontos a mondanivaló, újra-és újra ezt tanítja az apostol: „Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, (és tisztességes) mértékletes, illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos. Nem borozó, (és nem részeges, nem kötekedő, a viszálykodást kerülő, és) nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, (és megértő) versengéstől ment, nem pénzsóvár. Ki a maga házát jól igazgatja, (és a maga háza népét jól vezeti) gyermekeit engedelmességben (neveli, és) tartja, minden tisztességgel. Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni (és vezetni), mi módon visel gondot az Isten egyházára? Ne legyen új (vagyis újonnan megtért) ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába (vagyis az ördöggel azonos ítélet alá) essék. Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívül valóktól; (és hogy a kívülállóknak is jó véleményük legyen róla) hogy gyalázatba és az ördög tőribe (vagy csapdájába) ne essék” (1 Tim. 3,2-7).

Az alkoholfogyasztásról sok mondanivalója van az Úrnak:  „És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van [és ami a megmentetlen állapotból fakadó veszélyes életmódra utal (züllöttség, és elvetemültségre), és amiben menthetetlen romlás van]. »Más fordítás: Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt«: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel [és a Szent Szellem töltsön be újra meg újra benneteket]” (Eféz. 5,18).

Mert ti a nappal fiai vagytok, ezért: „Mint nappal, ékesen [és tisztességesen, becsületesen, őszintén] járjunk. Nem tobzódásokban [és tivornyázásban, zavargás és kicsapongásban] és részegségekben. [és ne evés-ivásban, dorbézolásban, dáridózás és mulatozásban; dőzsölésben]…” (Róm. 13,13).

Mert: „A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs. (Más fordítás: A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog)” (Péld. 20,1).

A Szent Szellem már Izráel fiait is így figyelmeztette: „Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!” (Péld. 23,20).

Mert: „Jaj azoknak, akik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket: Citera és lant, dob, fuvola és bor mellett lakmároznak, de az ÚR tetteit nem veszik észre, kezének munkáját nem látják meg” (Ésa. 5,11-12).

És: „Jaj azoknak, akik hősök borivásban és híresek (és vitézek) részegítő ital vegyítésében (és keverésében)” (Ésa. 5,22)^.  

Ha a gyülekezetbe mentek: „Bort és szeszes (vagyis részegítő) italt ne igyatok te és a te fiaid veled, mikor bementek a gyülekezet (vagyis a kijelentés) sátorába, hogy meg ne haljatok. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeitekben (nemzedékről nemzedékre). Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és tisztátalan között” (3 Móz. 10,9-10)^.  

A tiszta, és hamisítatlan Igéhez való ragaszkodásról így ír az apostol:  „Miért is atyámfiai [testvéreim], legyetek állhatatosak [álljatok meg szilárdan, mozdíthatatlanul] és tartsátok meg a tudományt, [és ragaszkodjatok a ren­delkezésekhez vagy: utasításokhoz, hagyományokhoz], amelyre akár beszédünk [logoszaink, vagyis Igéink], akár levelünk által [írott üzenetünk útján, levelünk által] taníttattatok [és ismertetek meg; és felvilágosítást kaptatok]!” (2 Thess. 2,15)^.

Mert: „Ha valaki másképpen tanít (és tévtanokat hirdet), és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség (az Istenfélő, és tisztelő, hívő élet) szerint való tudományt.

(Más fordítás: és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez, és a kegyességhez (az Istenfélő, és tisztelő, hívő élethez) illő tanításhoz).

Az felfuvalkodott, aki semmit sem ért (és nem tud semmit), hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások. Megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott embereknek hiábavaló torzsalkodásai, akik az istenfélelmet a nyerészkedés eszközének tekintik. Azoktól, akik ilyenek, eltávozzál. Óh Timótheus, őrizd meg, ami rád van bízva (a rád bízott kincset), elfordulván a (a hazug módon ismeretnek nevezett) szentségtelen üres beszédektől és a hamis nevű ismeretnek ellenvetéseitől; Amellyel némelyek kevélykedvén, a hit mellől eltévelyedtek

(Más fordítás: amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől). Kegyelem veled! Ámen” (1 Tim. 6,3-6.20-21).

„Mert van sok engedetlen, hiába való beszédű és csaló (akik fecsegők és ámítók), kiváltképpen a körülmetélkedésből valók (és különösen a körülmetéltek között), Ezért ne foglalkozzanak zsidó mondákkal, és az igazságot megvető emberek parancsolataival” (Tit. 1,10.14).

De te: „A balgatag (és az ostoba) vitatkozásokat azonban és a nemzetségekről való tudakozásokat (a nemzetségtáblázatokkal kapcsolatos kérdéseket,), és a civakodást (és a viszálykodásokat) és a törvény felől való (és a törvényeskedő) harcokat kerüld; mert haszontalanok és hiábavalók” (Tit. 3,9).

„A szentségtelen és (szentségtörő) vénasszonyos meséket pedig eltávoztasd (és utasítsd el). Hanem (inkább) gyakorold magadat a kegyességben (vagyis az Istenfélő, hívő életben)” (1 Tim. 4,7).

És: „… azokat szóljad (és azt hirdesd), amik az egészséges tudományhoz illenek (és ami egyezik az egészséges tanítással)” (Tit. 2,1)^.

„Megtartván [és birtokolván] a hitet és jó lelkiismeretet [vagyis a szellemi együttészlelést], melyet némelyek [és amelyet néhányan] elvetvén, [és elutasítván] a hit dolgában hajótörést szenvedtek [és a hitet elvesztették, megfeneklettek, zátonyra futottak, és csak roncs maradt belőlük]” (1 Tim. 1,19)

És:  „Az egészséges [romlatlan, az Igéhez hű] beszédeknek [(logoszoknak): igéknek] példáját [formáját, mintáját] megtartsd [ragadd meg, és birtokold], amiket éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.

[Más fordítás: És soha ne téveszd szem elől azt az egészséges tanítást (azokat a logoszokat: igéket), amit tőlem hallottál! Ragaszkodj hozzá, ezt tanítsd, és ezt kövesd, azzal a hittel (és meggyőződéssel, bizonyossággal) és (Isten szerinti) szeretettel, amelynek a Krisztus Jézus a forrása]” (2 Tim. 1,13).

És hogy hogyan kell szolgálni azoknak, akik Isten népének vezetői, arról így szól Péter apostol: „Legeltessétek (vagyis pásztorként felügyelve, és felvigyázva) az Istennek köztetek lévő (és rátok bízott) nyáját, gondot viselvén (és szorgalmasan figyelve, felügyeletet gyakorolva, és vigyázva) arra nem kényszerítésből (és nem is kényszerűségből), hanem örömest (vagyis buzgóságból, és önként, szabad akaratból, és készségesen). Sem nem rút nyerészkedésből (vagyis nem nyereségszerzés, és haszonlesésből), hanem jóindulattal (és odaadással, készségesen). Sem nem úgy, hogy (letiporva, és zsarnokoskodva) uralkodjatok (vagyis nem hatalmaskodva, kontrollálva, és leigázva) a gyülekezeteken (vagyis a választottak fölött) (mely sorsrészül jutott nektek), hanem mint példányképei (jó szívvel), a nyájnak (vagyis a nyáj példaképévé, mintájává válva)” (1Pét 5:2-3).

És ugyanezt mondja Pál apostol: „Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Szellem titeket vigyázókká (és őrizőivé) tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett” (Csel. 20,28)

Csak egy korty az Úr vizéből

2013. 03. 05. Pintér Béla - Naprakész Mindenható

Salamon – a béke – imája

 „… Óh, Uram, én Istenem, halld meg a dicséretet és az imádságot, amellyel ma hozzád fordulok” (1 Kir. 8,28)

Egy német közmondás

"Aki az igazságot hajlítani akarja, eltöri"

Hat alapelv a Szentírás értelmezéséhez

 „...azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Szelleme.” /1 Kor. 2: 11b/

Mondta már neked valaha valaki, hogy “Nos, ez a te Biblia értelmezésed”? Olyan, mintha ez a kis mondat helytelenítene mindent, ami épp elhangzott. Pedig igazából nem kifogásol semmit.

A Biblia értelmezésére léteznek jó és rossz módszerek. Vannak olyan módszerek, amelyek alkalmazásával az igét rosszul értelmezed minden egyes alkalommal. Alább hat olyan módszert láthatsz, amely elfogadott szinte mindenhol.

1. Hitre és a Szent Szellemre van szükséged ahhoz, hogy az igét értelmezhesd. A Bibliát a hitetlenek nem értik. A Biblia Isten szerelmes levele a hívők részére. Amikor egy nem hívő olvassa a Szentírást, akkor valaki más levelét olvassa. A Biblia egy olyan szellemi könyv, amelyet szellemi embereknek kell megérteni. Az ige a következőt mondja az 1 Korinthus 2:11-ben: „ Senki nem ismeri Isten gondolatait, csak IstenSzelleme.” (NIV fordítás)

2. A Biblia legjobb kommentárja maga a Biblia. A Szentírás megmagyarázza a Szentírást. Gyakorold ezt a fajta alapelvet úgy, hogy szerzel egy olyan Bibliát, amelynek a lapszélén ott vannak a hivatkozások. Ha megkeresed a hivatkozásokat, sokkal nagyobb és tisztább képet kapsz majd Isten Igéjéről, nem csak egy szempont szerint.

3. Úgy olvasd az Ószövetséget, hogy közben észben tartod az Újszövetséget, és olvasd úgy az Újszövetséget, hogy közben észben tartod az Ószövetséget. Az Újszövetség el van rejtve az Ószövetségben. Az Ószövetség megmutatkozik az Újszövetségben.

4. A nehezen érthető részeket mindig a tiszta igerészek fényében értelmezd. Az Úr teljes tanácsadására támaszkodj, hogy megérts olyan igerészt, ami ellentmondó vagy zavarbaejtő. Például, az 1. Korinthus 15,29-ben van egy nagyon homályos utalás a halottakért való keresztelkedésre. Ez az egyetlen hely, ahol ez az ötlet említésre kerül az igében. Pál nem fogadja ezt el. Sehol az igében nem olvasunk ehhez hozzájárulást. Engedjük, hogy az üdvözüléssel és keresztelkedéssel kapcsolatos tiszta igerészek magyarázzák meg ezt a nehezebben érthetőt szakaszt, ne fordítva.

5. Ne határozz meg alapelvet csupán egy történelmi eseményre támaszkodva. Értelmezd úgy a történelmi részeket a Bibliában, ahogy azokat szánták: tanulságként. Ne építs rájuk elméleteket. Például Márk 1:35-ben a Biblia azt mondja, hogy Jézus nagyon korán felkelt, elment egy lakatlan helyre és imádkozott. Ez azt jelenti, hogy neked is fel kell kelned hajnali 4 órakor, el kell menned otthonról valahová imádkozni? Természetesen nem! Az Úr meggyőzhet arról, hogy ez jó ötlet, de nem parancs. Használj elméleti jellegű igerészeket elméleteid megalapozására. Használj elbeszéléseket a tanulságok levonásához.

6. Soha ne értelmezd az igét saját tapasztalataidra alapozva. A bibliatanulmányozás lényege nem az, hogy az igét a saját véleményedhez vagy tapasztalataidhoz alakítsd. A hangulatok hazudnak. Az érzelmek hazudnak. Inkább fedezd fel Isten időtlen igazságát és engedd, hogy az életedet formálja. Tanulmányozd az igét nyitott szívvel és hívd Istent, hogy erősítsen meg téged az ő akaratában.

Isten nem akar sötétben hagyni, amikor igéjét tanulmányozod. Ha követed a fenti bibliatanulmányozási szabályokat, segíthetnek biztosítani számodra azt, hogy az Igét Isten szemszögéből olvasd.

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.03.03.)

 http://napiremeny.blog.hu/2012/03/10/hat_alapelv_a_szentiras_ertelmezesehez