Fosdick: A szeretetről

Nincs nagyobb hatalom a világon, mint az a szeretet, mely céljának eléréséért szenvedni is kész. 

A szeretet tanulható?

 …titeket is az Isten tanított az egymás iránti szeretetre… (1Thess 4:9)  

A szeretet tanulható? Egyértelműen. Láthatunk jó példát szeretni tudó emberektől, családtagjainktól, szellemi testvérektől. De a legnagyobb és az egyetlen tökéletes példa Isten szeretete az ember irányába, vagyis felénk.

Az ember a bűn / vagyis a céltévesztés miatt hátat fordított Istennek, aki nem intézte ezt el egy kézlegyintéssel, nem mondta, hogy ha nektek ez kell, akkor levettem rólatok gondomat, hanem utánament az embernek, aláhajló, áldozatos szeretetével. Krisztusban önmagát áldozta értünk az Úr.

Szenvedett, meghalt és feltámadt, hogy nekünk életünk, örök életünk legyen. Jeremiás könyvében olvassuk: Örökkévaló szeretettel szerettelek, ezért vontalak magamhoz irgalmasan – így szól az Úr. A végtelen szeretettel rendelkező Isten tanítani akar bennünket az egymás iránti szeretetre. Legyünk tanítható tanítványok! Engedjük, hogy Isten tanítson bennünket olykor a nehéz, a problémás emberek által is! Az ilyeneket nem könnyű szeretni, de Isten segítségével, a Tőle kapott szeretettel egyértelműen kivitelezhető. Ezt a szeretetet tanulnunk kell. Naponta…

C. H. Spurgeon: Csöndes nyugalomban

"...biztonságban élhetnek" (Hós 2,20)

Isten gyermekeit béke várja. Az igevers, amelyből ezeket a biztató szavakat kiemeltük, békességről beszél "a mezei vadakkal, az égi madarakkal és a földön csúszó-mászó állatokkal". Békességről földi ellenségeink, titokzatos bajaink és az apró bosszúságaink vonatkozásában. Ezek közül bármelyik elvehetné a nyugalmunkat, de nem fogja megtenni. Az Úr teljesen szétzúz majd mindent, ami népét fenyegetheti: "Kiirtom az íjat, a kardot és a háborút az országból". Akkor lesz majd igazán béke, amikor mindaz darabokra törik, ami a békességet fenyegeti.

Ezzel a békességgel nyugalom jár. "Akit az Úr szeret, annak álmában is ad eleget" (Zsolt 172,2). Az Istentől nyert békességben és bőségben csendes nyugalomban élhetnek a hívők.

Ez a nyugalom biztonságot is jelent. Más dolog élni, és más biztonságban élni. Aki már az ígéret földjére került, az Atya házába, a szeretet hajlékába, Krisztus kebelére: már most biztonságban élhet. Jobb a hívő számára, ha békességben pihenhet, mint ha ébren kell aggodalmaskodnia.

"Füves legelőkön deleltet" (Zsolt 23,2). Nincs addig igazi nyugalmunk, amíg nem a Vigasztalótól kapott biztonságban élünk.

---

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Isten arca

http://www.youtube.com/watch?v=gKpldidllbU&list=PLC57E88AA3DDEB4BB&index=86

Isten Arca

www.youtube.com

by Pintér Béla

Kenneth e. Hagin: Ugyanaz a hit

Kenneth e. Hagin tanítása A HIT EREDETE

Mivel pedig a hitnek bennünk is ugyanaz a szelleme van, amint meg van írva: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk. 2Korinthus 4,13.

Pál azt írta: A hitnek bennünk is ugyanaz a szelleme VAN!

Nem azt írta tehát, hogy: próbálkozunk azzal, hogy megszerezzük, vagy ebben reménykedünk, hanem azt mondta, hogy ez a miénk! Mi a miénk. A hitnek ugyanaz a szelleme. És ez milyen fajta hit? Olyan fajta, ami (1) hisz, és (2) azért szól.

Ez nem ugyanaz a fajta hit, amelyikről Jézus beszélt a Márk 11,23-ban? Az a fajta, amely (1) hiszi a szívében, (2) kimondja a szájával, és (3) akkor az megtörténik? De igen! Ez a hitnek ugyanaz a szelleme! A 2Korinthus 4,13 pedig azt mondja, hogy ezzel rendelkezünk!

Szolgálni Jézusnak

A király így felel majd nekik: Bizony, mondom néktek, amikor megtettétek ezeket akárcsak eggyel is a legkisebb atyámfiai közül, velem tettétek meg. Mát. 25:40

A minap Budapesten kellett elérnem sietve egy vonatot. Örömmel állapítottam meg, hogy van még egy jegyem, amit nem használtam fel, mivel nem volt rajta lukasztás. Nagyon meglepődtem, amikor az ellenőr azt mondta, hogy ez a jegy érvénytelen, mert kétszer volt használva. "Tessék megnézni még egyszer!" - mondtam magabiztosan.
- Akárhányszor nézem, ezen bizony két sor tinta van, már használva volt egy villamoson vagy buszon is.
- Hűha, hát ezt akkor elnéztem.
- Mit szeretne: kifizeti helyben a 8 ezret, vagy utólag csekken a 16 ezret?
- Akkor inkább helyben fizetek - válaszoltam fanyar mosollyal -, a vicces az, hogy a munkáltatóm fizeti a jegyeimet, tehát nem is éri meg nekem csalni.
- Akkor van bérlete? Mutassa be két napon belül, és akkor csak 2 ezer lesz.
- Nincs bérletem - válaszoltam, és láttam az együttérzést az ellenőr szemében.
- Hát a családban sincs? Barátoknak? Olyan amin nincs rajta a bérletszám.
- Az az igazság, hogy sem a testvéreim sem a barátaim nem szoktak csalni... Mit tegyek, így neveltek... - válaszoltam.
És tudják mit történt? Elengedtek!

Hazafelé a vonaton azon gondolkodtam, hogy vajon kinek esett jobban a történés. Nekem, hogy elhitték rólam, hogy becsületes vagyok és nem büntettek meg, vagy annak az ellenőrnek, aki jót tehetett valakivel, és jól érezhette magát. Nem tudom eldönteni!

Mint ahogy azt sem tudom eldönteni, hogy kinek van nagyobb szüksége a jó tettekre? Jézusnak, vagy nekem? Tudom, hogy Jézusnak örömet okoz, ha jót teszek. Másrészt ha én nem teszem, akkor indítani fog valaki más, és ha nincs más, akkor akár köveket is változtathat kenyérré.

Részemről egészen bizonyos, hogy szükségem van jót cselekedni: ezzel elmélyítem Jézussal való barátságomat, és megismerhetem az Ő szeretetét, amit csak így a cselekvésen keresztül lehet megismerni.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/04/szolgalni-jezusnak.html

Dr-Kováts György: SZÓTÉR-2.

Tit 3:5 Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk, hanem az ő irgalmasságából tartott meg minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Szellem megújítása által,

Hogyan születtél újjá? Ugyanúgy ment meg újra és újra, ameddig ezen a földön élsz, és így visz be az örökkévalóságba is. Nem az igazság cselekedeteiből, amiket cselekedtél – hiszen nem voltál megigazítva, mielőtt segítségül hívtad volna Őt. Nem jártál a menny igazságában – hanem saját útjaidon, elszakadva Tőle. Úgy nyerted el az igazságot, hogy segítségül hívtad az Úr Jézus Krisztus nevét, és megmenekültél.

Megnyerted az új életet, irgalmasságából, mert megesett a szíve rajtad, nem fordult el tőled, méghozzá úgy, hogy kimunkálta benned az új életet. Megajándékozott vele, és beoltotta szívedbe. Az újjászületés fürdője az Ige által, ami képes újat teremteni benned, és a Szent Szellem megújítása által, ami az újat munkálja mindenkor, megszületett benned az új ember. Befogadtad a „beoltott” igét, beengedted, hogy ott elvégezze munkáját, és a Szent Szellem megelevenítése, ott bent, a szíved legmélyén, elvégezte. Megtette. Újjászült.

Maga a folyamat titkos, (a szél fúj, és zúgását hallod, de nem tudod, honnan jön, és hová megy – így van mindenki, aki Szellemtől született), nem tudod leleplezni, de az eredménye nyilvánvaló. Az új élet megjelenik, letagadhatatlan, egyértelmű, és utána már végzi tovább benned átformáló munkáját. (Jn 3,3-7.)

Hogyan kezdődik? Abból-e, hogy te jóságos, igaz, tiszta cselekedetekkel „kiérdemled” ezt? Nem. Ott indul, hogy segítségül hívod Őt, igényled szabadítását, számítasz Rá, és akkor Ő elvégzi. Irgalmasságából. Ez a megmentés útja. Ez vezet az újjászületéshez. Így lesz örök életed.

És később nem így történik? Amikor belekerülsz nehéz helyzetekbe, és segítségül hívod Őt? Jó cselekedeteidért, tökéletességedért ment meg? Nem. Irgalmasságából. Annak ellenére, hogy nem sikerült mindent megfelelően tenned. Mert Ő megmentő. Az Ige utána is dolgozik – nem csak újjászületésed előtt – és a Szent Szellem utána is megújít, gondolkodásodat, bensődet, lelkedet is átformálja. Ez az Ő megmentő munkájához hozzátartozik. Nem fog magadra hagyni, mert szeret, és mert irgalmas hozzád.

Pásztor Chris: Gyakorold a Valódi Szeretetet

Készítette: József Balogh

Mi a haszna atyámfiai, ha valaki azt mondja, hogy van hite cselekedetei pedig nincsenek? Avagy üdvözítheti őt a hit? Ha pedig az atyafiak férfiak vagy nők mezítelenek és szűkölködnek mindennapi eledel nélkül, És azt mondja nékik valaki közületek, Menjetek el békességgel melegedjetek meg és lakjatok jól, de nem adjátok meg nekik amire szüksége van a testnek, mi annak a haszna?Azonképpen a hit is ha cselekedetek nincsenek, meghalt önmagában. (Jakab 2:14-17).

A mi nyitó versünkben elmondja nekünk, hogy bizonyítsuk a mi hitünket. A valóságban ez az útja, hogy bizonyítsd a szeretetedet nem csak a szavakban, hanem bebizonyítván a te cselekedeteid által, úgy hívjuk, hogy a szeretet munkája. „Szüntelenül emlegetve a ti hiteteknek munkáját és a ti szeretetetek fáradozását és a mi Urunk Jézus Krisztus felől való reménységetek állhatatosságát, a mi Istenünk és Atyánk előtt.” (1 Tessalónika 1:3). Ez azt jelenti, hogy néha az a szeretet nem kényelmes, de neked akkor is szeretetben kell járnod. Mindazok, akiket szeretsz, lehet nem szeretnek téged vissza eléggé, de az sem számít, mert nincs olyan rész a Bibliában ami azt mondaná, akik szeretnek azokat szeresd viszont te is. Csupán azt parancsolja, hogy szeress.

Nos, ne keresd a viszonzást azért a jó dologért, amit azelőtt tettél. János 3:16 azt mondja „Úgy szerette Isten a világot…”; itt a bűnösök világára utal, azokra, akiket nem érdekli az Ő személye. Nem csodálatos és ösztönző tudni azt, hogy Jézus eljött, hogy meghaljon a bűnösökért, akik nem is akarták Őt? Ott a kereszten, amíg őket képviselte, ők átdöfték Őt, de az Ő válasza szeretetből fakadt. Azt mondta „… Bocsáss meg nékik Atyám, mert nem tudják, mit cselekszenek…” (Lukács 23:34). Te szeretni születtél, és a szeretet olyan valami, amit te tudatosan gyakorolsz. Te arra születtél, hogy szeress, hadd ne törje le semmi a te elkötelezettségedet a szeretetben járásban. Emlékezz, te nem azokat szereted, akik szeretnek téged, te ezt a Mester kedvéért teszed. Jézus a János 13:34-ben azt mondta „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek, amint én is szeretlek benneteket, ti is így szeressétek egymást.” Szeretetben járni a bizonyítéka, hogy te igazi hívő vagy Krisztusban. „Erről ismertettek, meg hogy az én tanítványaim vagytok, hogy egymást szeretitek” (János 13:35).

Ima

Drága Mennyei Atyám, köszönöm a szeretetedet, és azt, hogy megosztod másokkal is ezt a leírhatatlan örömöt, és feltárod előttük Krisztus együttérzését a Jézus nevében. Ámen.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János 3:18; János 15:12; Jakab 2:15-17

Miért jött el Jézus

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

A tolvaj nem egyébért jön, hanem hogy lopjon és öljön és pusztítson; én azért jöttem, hogy életük legyen, és bővölködjenek. (JÁNOS 10,10.)

Miért jött Jézus?
Azért jött Jézus, hogy megosszon velünk néhány alapelvet, ami szerint élnünk kell? Azért jött, hogy egy erkölcsi kódexet adjon nekünk — mit szabad és mit nem — hogy ezzel kiigazítson minket? Vagy talán azért jött, hogy új vallást vagy új gyülekezetet alapítson?
Nem! Jézus egy célból jött el: Hogy nekünk életünk legyen, és hogy bővölködjünk abban!
Ez a szó, ’élet’, az Evangélium legnagyobb szava. Az embernek életre volt szüksége, mert szellemi halott volt. A szellemi halál, ami az ördög természete, Ádám bűnbeesésekor került az emberbe, egyben az ember bukását hozva.
Isten munkája minden korban arra irányult, hogy megsemmisítse ezt az ördögi természetet. Ezért jött el Jézus a földre. Ő kijelentette: „…én azért jöttem, hogy életük legyen…” Egyetlen dolog elégíti ki az ember szükségletét: Isten természete, az örök élet. Ezt semmi nem tudja helyettesíteni. Amikor valaki befogadja az örök életet, Isten természetét, Isten életét fogadja magába. Ez az isteni cselekedet változtatja meg az embert, azonnal átkerül ezáltal a sátán családjából Isten családjába.
Megvallás: Szellemem részesedett Isten életéből. Én élővé váltam Isten előtt. A szellemem részesedett Isten természetéből. Meg fogom engedni, hogy Isten bennem lévő élete és természete uralkodjon felettem.

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Nyár

A lélek helyreállítása

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Ő helyreállítja az én lelkemet… (ZSOLTÁROK 23,3. King James)
Kérlek azért titeket atyámfiai az Istennek irgalmasságára, hogy szánjátok oda a ti testeteket élő, szent és Istennek kedves áldozatul, ez legyen a ti értelmes szolgálatotok. És ne szabjátok magatokat e világhoz, hanem változzatok el a ti elméteknek megújulása által, hogy megvizsgáljátok, mi az Istennek jó, kedves és tökéletes akarata. (RÓMA 12,1. 2.)

Újjászületett, Szellemmel betöltekezett keresztényeknek mondja azt Pál a Róma 12-ben, hogy tenniük kell valamit a testükkel és az elméjükkel. Az ember szelleme újraszületik, de a teste és lelke ugyanaz marad. Oda kell tehát szánnia a testét Istennek, és gondoskodnia kell elméje megújulásáról. A Zsoltárok 23-ban ‘helyreállít’-nak fordított héber szó és a Róma 12,2-ben ‘megújulás’-nak fordított görög szó voltaképpen ugyanazt jelenti. Helyre lehet állítani például egy értékes, antik széket, ami ránézésre ócskának tűnik. Utána is ugyanaz a szék marad, csak fel lett újítva. Az ember szelleme azonban nem helyreállítva lesz; újonnan születik, vagyis újjá lesz teremtve. A lelke viszont helyreállítva lesz, amikor az elméje megújul Isten Igéje által. A mai Egyháznak leginkább arra lenne szüksége, hogy a hívők megújítsák az elméjüket Isten Igéje által. Isten Igéje az, ami helyreállítja, megújítja és megmenti a lelkeket!
Megvallás: Naponta gondot viselek arra, hogy az elmémet megújítsam Isten Igéjével. Ezért nem szabom magamat e világhoz. Az én elmém megújul, hogy úgy gondolkozzam, ahogy Isten gondolkozik.

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Nyár

Ron Kenoly Szenteltessék meg a te neved

1 Thess. 2. fejezet: Buzdítás, bátorítás (göröggel és kapcsolódó igékkel)

1 Thess. 2,1 Mert magatok tudjátok, atyámfiai [testvéreim], hogy a mi ti hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló [nem volt haszontalan, eredménytelen, üres]^*

*És azért nem volt csak üres beszéd:  „(Mivel)hogy a mi Evangéliumunk [az örömüzenet] ti nálatok nem áll csak szóban [nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres (logosz: Ige) vagyis nem csak üres beszéd volt]. Hanem isteni erőkben [erő-megnyilvánulásban, csoda(tevő erőben)] is, Szent Szellemben [a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével] is, sok bizodalomban [és teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, nagy biztonsággal] is [és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság]…” (1 Thess. 1,5)

1 Thess. 2,2 Sőt inkább, noha elébb [előzőleg] már háborúságot és bosszúságot szenvedtünk volt [előbb már szenvedés és bántalmazás ért bennünket] Filippiben, amint tudjátok, volt bátorságunk a mi Istenünkben, hogy közöttetek is [nyíltan; szabadon] hirdessük az Isten evangéliumát [szóljuk nektek az Isten örömüzenetét] sok tusakodással. [nehéz harcok árán; a sok nehézség ellenére is];

»Más fordítás: Mielőtt hozzátok érkeztünk, Filippiben megvertek és bántalmaztak bennünket amint tudjátok. Isten azonban mégis felbátorított bennünket, hogy a ti városotokban is mindenkinek elmondjuk az Istentől származó örömhírt. Valóban el is mondtuk, pedig Thesszalonikában is sokan ellenünk voltak«^*

*Az apostol Filippibe egy jövendőmondó lányból kiűzi a tisztátalan szellemet, és ezért a lány gazdái fellázították a tömeget: „És velük egyben feltámada a sokaság (is) őellenük (és rájuk támadt). A bírák (az elöljárók) pedig letépetvén ruháikat, megvesszőztették (megbotoztatták) őket. És miután sok ütést mértek rájuk, tömlöcbe (börtönbe) veték őket, megparancsolva a tömlöctartónak (a börtönőrnek), hogy gondosan őrizze őket. Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket a belső tömlöcbe, és lábaikat kalodába szorítá” (Csel. 16,22-24)

1 Thess. 2,3 Mert a mi buzdításunk [vigasztalásunk; bátorításunk, igehirdetésünk] nem hitetésből van [nem tévelygésből, nem megtévesztésből ered], sem nem tisztátalanságból [nem is tisztátalan, hamis szándékból], sem nem álnokságból

[Más fordítás: A mi üzenetünk és tanításunk igaz, a szándékaink tiszták, viselkedésünk teljesen egyenes és őszinte]^*

*És így folytatja az apostol: „Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják [(kapéleuó): csal, hamisít; megrontják] az Isten igéjét [logoszát] hanem tisztán [(eilikrineia): szó szerint: keveretlenül, elkülönítve, pontosan, őszintén]. Sőt szinte Istenből szólunk az Isten (színe) előtt a Krisztusban” (2 Kor. 2,17)^.

És az apostol tovább folytatja a megvallását: „Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem (hús)testi bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképpen pedig ti köztetek” (2 Kor. 1,12)

„...nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt” (2 Kor. 4,2)  

1 Thess. 2,4 Hanem amiképpen az Isten méltatott [megvizsgált, kipróbált] minket arra, hogy reánk bízza az Evangéliumot [(euangelion): jó hír, örömhír; győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének hírét], akképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, aki megvizsgálja [és ismeri] a mi szívünket (bensőnket).

[Más fordítás: Olyan emberek vagyunk, akiket maga Isten tett próbára. Ő talált alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az örömhírt. Ezért úgy beszélünk, hogy nem az emberek tetszését keressük, hanem Istenét. Mert ő vizsgálja meg a szívünket és szándékainkat]^*

10 És hogy ki az az Isten, aki az apostolt megbízta, arról a feltámadott Jézus tesz bizonyságot, kijelentve, hogy: „… én vagyok a vesék és szívek vizsgálója…” (Jel. 2,23)

1 Thess. 2,5 Mert sem hízelkedő beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében [sem leplezett kapzsisággal] nem léptünk fel [nem forgolódtunk közöttetek] soha. [Nem próbáltuk senkitől kicsalni a pénzét], Isten a bizonyság [a tanú rá].

»Más fordítás: Mert amint tudjátok, sem hízelgéshez nem folyamodtunk soha, sem haszonlesést nem lepleztünk valami látszattal, az Isten rá a tanú«^*

*És így folytatja az apostol: „… nem járunk ravaszságban [nem alkalmazunk cselt, nem járunk fortélyoskodásban], és nem is hamisítjuk meg [sem nem használjuk cselvetésre] az Isten igéjét [logoszát]. De a nyilvánvaló igazsággal kelletjük [a való(igaz)ság nyílt hirdetésével (kijelentésével; láthatóvá tételével) ajánljuk] magunkat  minden ember lelkiismeretének [szellemi ismeretének – együttészlelésének] az Isten előtt [Isten jelenlétében]” (2 Kor. 4,2).

 „Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten igéjét (és nyerészkednek Isten igéjével); hanem tisztán (mint akik tiszta szívből), sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban” (2 Kor. 2,17).

 „Mert a mi buzdításunk (igehirdetésünk) nem hitetésből van (nem tévelygésből ered), sem nem tisztátalanságból (nem is tisztátalan szándékból), sem nem álnokságból” (1 Thess. 2,3)

 „Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre (megszentelődésre) hívott el minket az Isten” (1 Thess. 4,7)

És: „… (úgy) ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban” (2 Kor. 6,4)  

Mert: „Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket térítünk (győzünk meg), Isten előtt pedig nyilván vagyunk (és nyíltan állunk); Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyilván vagyunk (és nyíltan állunk)” (2 Kor. 5,11)

1 Thess. 2,6 Sem emberektől való dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól. Holott terhetekre lehettünk volna, mint Krisztus apostolai [Más fordítás: [Emberi elismerésre nem törekedtünk sem a tiétekre, sem a másokéra. Pedig mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis szelíden léptünk fel közöttetek]^*

*Pedig: „Ekképpen rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot [örömüzenet; jó hírt] hirdetik, [prédikálják] az evangéliumból [örömüzenetből; jó hírből] éljenek” (1 Kor. 9,14)^.

De mi: „nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként” (2 Thess. 3,8-9).

„Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam:

Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak” (Csel. 20,33-34).

És követve az Úr Jézust: „Én nem fogadok el dicsőséget emberektől” (Ján. 5,41)

1 Thess. 2,7 De szívélyesek valánk [(épiosz): jóindulatúan, barátságosan és szelíden, jártunk] ti közöttetek, amiként a dajka dajkálgatja [gondozza, melengeti] az ő gyermekeit.

[Más fordítás: Pedig Krisztus apostolai vagyunk, és használhattuk volna ezt a tekintélyünket. Mi azonban olyan gyengéden bántunk veletek, ahogy az anya dajkálja (táplálja) melengeti gyermekét].

1 Thess. 2,8 Így felbuzdulva irántatok [és az utánatok való vágyódásunkban; epekedésünkben], készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten Evangéliumát, hanem a mi magunk lelkét [(pszükhé): életét] is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nékünk.

[Más fordítás: Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire megszerettünk benneteket]^*

*Hiszen a mi Urunkat – aki maga a szeretet – is: „Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért (ezért mi is tartozunk azzal, hogy életünket adjuk testvéreinkért)” (1 Ján. 3,16).  

Dávid is így prófétál: „A szentekben, akik e földön vannak (a földön élnek) és a felségesekben (a dicsőségesekben), bennük van minden gyönyörűségem (és telik minden kedvem)” (Zsolt. 16,3)

1 Thess. 2,9 Emlékezhettek ugyanis atyámfiai a mi fáradozásunkra és bajlódásunkra [vesződségünkre; kemény munkánkra]: mert éjjel-nappal munkálkodva [dolgoztunk, és úgy] hirdettük néktek az Isten Evangéliumát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek.

[Más fordítás: Emlékezzetek csak vissza, testvéreim, milyen keményen dolgoztunk, amikor nálatok voltunk! Éjjel-nappal saját kezünkkel dolgoztunk, hogy ne legyünk terhetekre, és ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk. Így adtuk át nektek az Istentől származó örömhírt]^*

*Az apostol minden gyülekezetnek megismétli, hogy őt hogyan vezeti a Szent Szellem: „Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek, nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként” (2Thessz. 3,7-9)

 Bizony: „Fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván [kezünk munkájával keressük kenyerünket, dolgozva el is fáradunk] ha szidalommal illettetünk, [átkoznak; gyaláznak] jót kívánunk; [áldást mondunk] ha háborúságot szenvedünk, [üldöznek] békességgel tűrjük; [türelemmel elhordozzuk; helytállunk]” (1 Kor. 4,12)

1 Thess. 2,10 Ti vagytok bizonyságok [a tanúk] és az Isten, milyen szentül, igazán [(hosziósz): istenfélő, szent módon, jóindulatúan] és feddhetetlenül [kifogástalanul] éltünk előttetek [viseltük magunkat irántatok], akik hisztek [akik hívőkké lettetek]^*

*De: „Magatok is tudjátok, mi módon (hogyan) kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül (hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek)” (2 Thess. 3,7)

1 Thess. 2,11 Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, úgy intettünk [kérleltünk] és buzdítgattunk [ösztönöztünk] egyenként mindnyájatokat.

1 Thess. 2,12 És kérve kértünk [bátorítottunk, buzdítottunk, biztattunk benneteket és tanúságot tettünk], hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat [éljetek az Istenhez méltó módon; hogy méltóan kell járnotok (viselkednetek és, életmódot folytatnotok) ahhoz az Istenhez], aki az ő országába [az ő királyságába] és dicsőségébe hív titeket^*

*És így folytatódik a kijelentés: „Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok” (Eféz. 4,1)

És: „Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott” (1Kor. 7,24).

És ismét „Kiki amely hivatásban hívatott el, [(klészisz): hivatás; foglalkozás; társadalmi helyzet. Itt: „ki-ki maradjon meg abban a (társadalmi, emberi) helyzetben, amelyre elhivatott (= amelyre Isten rendelte; amelybe Ő helyezte bele)] abban maradjon. [(menó): - marad (egy adott helyen, állapotban, kapcsolatban vagy várakozásban)]” (1 Kor. 7,20).

És minden hívőnek szól az  üzenet: „Hogy járjatok [éljetek] méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és növekedvén az Isten megismerésében” (Kol. 1,10).

És: „… a Krisztus evangéliumához méltóan [a Krisztus evangéliumának megfelelően éljetek és] viseljétek magatokat. [Más fordítás: „Csak éppen arra ügyeljetek, hogy a ti mennyei polgárságban való forgolódásotok a Krisztus örömüzenetéhez méltó legyen]. Hogy akár odamenvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megálltok [erősen] egy Szellemben, egy érzéssel [egy akarattal; egy szívvel; egyetértően] viaskodván [bajtársian együtt küzdötök] az evangélium [örömüzenet] hitéért” (Fil. 1,27).

 „Amire elhívott titeket a mi Evangéliumunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére [Más fordítás: hogy részesei legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének]” (2 Thess. 2,14).

„Mert a mi országunk mennyekben van (nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk vagyis: „nekünk a polgárjogunk” (=magatartásunkat meghatározó eredetünk és hovatartozásunk) a mennyekben van). Honnét a megtartó (üdvözítő) Úr Jézus Krisztust is várjuk” (Fil. 3.20)

1 Thess. 2,13 Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül [megszakítás nélkül], hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét [(logosz): Igéjét], nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, aminthogy valósággal az is, amely(nek) [ereje] munkálkodik is tibennetek, akik hisztek^*

*„Mert az Istennek beszéde (logosz: Igéje) élő és ható, (élő energia) és élesebb minden kétélű fegyvernél (minden kétélű kardnál), és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig és megítéli (kritikosz: döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (a benső) indulatait (és szándékait)” (Zsid. 4,12)

1 Thess. 2,14 Mert ti, atyámfiai, követői lettetek [nyomdokába léptetek; hasonlóvá; utánzóivá lettetek] az Isten [a Krisztus Jézus kihívott] gyülekezeteinek [(ekklészia): kihívottak közösségeinek], amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól [a saját népetektől], miként azok is a zsidóktól [a Júdeában élő hitetlenektől],

1 Thess. 2,15 Akik megölték az Úr Jézust is és a saját prófétáikat, és minket is [(ekdiókó): kérlelhetetlenül / folyamatosan] üldöznek, és az Istennek nem tetszenek [nem kedvesek Isten előtt], és minden embernek ellenségei [és minden emberrel szemben állanak];

 »Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak ölték meg az Úr Jézust és a prófétákat, és ők kényszerítettek minket, hogy Júdeát sietve elhagyjuk. Ezek nem tetszenek Istennek, és minden emberrel ellenségesek«

1 Thess. 2,16 Akik megtiltják nékünk [és akadályoznak minket abban is], hogy a pogányoknak [nemzeteknek] ne prédikáljunk, hogy üdvözüljenek [megmeneküljenek]; hogy mindenkor betöltsék bűneiket [és így teszik teljessé céltévesztésüket]; de végre [vagyis végül] utolérte őket az Isten haragja.

[Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak mindig csak újabb és újabb bűnökkel gyarapítják vétkeiket, amíg végleg betelik a pohár. És valóban: Isten haragja utolérte őket; és ezzel vétkeik mértékét mindenkorra betöltik]^*

*Az Úr Jézus kijelentése: „Örüljetek és örvendezzetek [ujjongjatok; vigadjatok ilyenkor], mert a ti jutalmatok [kárpótlásotok] bőséges [nagy fizetség jár nektek] a mennyekben: mert így háborgatták [üldözték; zaklatták; vádolták] a prófétákat [az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket] is, akik előttetek voltak [akik előttetek éltek]” (Mát. 5,12).

Lukács is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről: „Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat; és azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket üldöznek; Hogy számon kéressék e nemzetségtől minden próféták vére (hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért), mely e világ fundamentumának felvettetésétől fogva kiontatott (amelyet kiontottak a világ kezdete óta), Az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elveszett (elpusztult) az (áldozati) oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől (nemzedéktől)” (Luk. 11,49-51).

Jakab apostol bátorítása: „Például vegyétek, atyámfiai (testvéreim), a szenvedésben és béketűrésben (a türelemben) a prófétákat, akik az Úr nevében szólottak” (Jak. 5,10).

„De mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, (szintén) üldöztetni fognak” (2 Tim. 3,12).

 István vértanú így beszél a zsidó vezetőkhöz: „Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Szellemnek ellene igyekeztek (ellene szegültök), mint atyáitok, ti azonképpen. A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? És megölték azokat, akik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek” (Csel. 7,51-52).  

Pál apostol így bátorítja a krisztusban élőket: „Elmondjuk, hogy ti milyen türelmes kitartással és hittel viselitek el az üldözést, a sokféle bajt és nehézséget, amely körülvesz benneteket” (2 Thess. 1,4).

 „Tudván, hogy amiképpen társaink vagytok [részt vállaltatok] a szenvedésben [szorongattatás; háborgattatás, megpróbáltatásban; zaklatásban], azonképpen a vigasztalásban [buzdítás és felbátorodásban] is” (2 Kor. 1,7).  

És a Szent Szellem mintegy például tárja elénk, hogy Pál apostolt minden városban a hitetlen zsidók üldözték, és üldöztették: „ De azok a zsidók, akik nem hittek, felingerelték és megharagították a pogányokat a testvérek ellen. De a pogányok és zsidók vezetőikkel együtt összefogtak, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket. Ők azonban ezt megtudva elmenekültek Likaónia (jelentése: farkasok földje) városaiba, Listrába (jelentése: feloldó város) és Derbébe (jelentése: bőrrel bevonó), és a körülvaló tartományba, és ott hirdették az evangéliumot” (Csel. 14,2.5-7).

„Antiókhiából (jelentése: bosszúálló, üldöző) és Ikóniumból (jelentése: képoszlop) azonban zsidók érkeztek oda, akik annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték. De amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe (jelentése: bőrrel bevonó)” (Csel. 14,19-20).

És teszi ezt az Úr azért is: „Hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve (hiszen mi ezért helyeztettünk le). Amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy üldözni fognak minket, és amint tapasztaltátok, úgy is történt” (1Thessz. 3,3-4)

1 Thess. 2,17 Mi pedig, atyámfiai [testvéreim], amint elszakasztatánk [és megfosztottak bennünket] tőletek egy kevés ideig, [vagyis miután árván maradtunk tőletek egy kis időszakra] arcra [külsőleg], nem szívre [bensőre] nézve, [és árvákká tettek] annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk [annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra], hogy szemtől-szemben láthassunk titeket [láthassuk orcátokat ismét].

1 Thess. 2,18 Azért menni is akartunk hozzátok, kiváltképpen én Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán [jelentése: ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló]^*

*És bár: „… jóllehet (hús)testben távol vagyok tőletek, mindazáltal szellemben veletek vagyok, örülvén [örvendezve] és látván ti köztetek a jó rendet és Krisztusba vetett hiteteknek erősségét. [szilárdságát, rendíthetetlenségét, állhatatosságát]” (Kol. 2,5)

De: „… éjjel és nappal buzgón könyörgünk azért, hogy láthassunk benneteket, és kipótolhassuk hitetek hiányosságait! De maga a mi Istenünk és Atyánk, és a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse utunkat hozzátok!” (1 Thess. 3,10-11)

1 Thess. 2,19 Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk [győzelmi] koronája [győzelmi koszorúja, és dicsőségünk]? Avagy nem azok lesztek-é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus [színe] előtt az ő eljövetelekor [az Ő megjelenésekor]?

1 Thess. 2,20 Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

Isten bölcsessége

„Benne, Jézusban van a bölcsesség és ismeret minden kincse elrejtve” (Kol. 2,3)

Megvallás

„Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék” (Zsolt. 27,1)

Hit Gyülekezete- Úgy kell az igazi tűz

A növekedésről

Készítette: Keresztény szépségportál

A szavadat emeld fel, ne a hangod. Az eső növeszti a virágokat nem a vihar.

Rumi

http://www.keresztenyszepsegportal.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1936%3Alégy-eső

A bűn

Készítette: Teológia Mennyei Maflás

Paraptóma, hamartia. A két legtöbbet használt görög szó a bűnre. Jelentései: Bűn, vétek, céltévesztettség, törvényszegés.

Ha bűnben élek, céltévesztett életet élek.

Ádám bukása előtt bűntelen volt. Megteremtette az Isten az embert a maga képmására...(1Móz 1,27). Az ember hasonló volt az Istenhez.

Bukása után Ádám 130 évesen nemzette Séthet a maga képmására (Móz 5,3). Séth már Ádám képmására teremtetett. Benne volt az eredendő bűn. Örökölte.

Céltévesztetten születünk a világra.
Isten azzal a céllal teremtette az embert, hogy a vele lévő kapcsolatban legyen boldog. A saját utak, bűneink távolítanak el Istentől.

Figyelem!Krisztus meghalt a bűneinkért, hogy a bűnöknek meghalván az igazságnak éljünk.

Isten megértése

Keresztény szépségportál

Hogyan érthetné meg a festmény a festőt? Hogyan érthetné meg ember az Istent?

Alex Fairy

http://www.keresztenyszepsegportal.hu/index.php?option=com_k2&view=item&id=1932%3Ahogyan?

Lelkünk megmentése

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Az Ő akarata szült minket az igazságnak Igéje által, hogy első zsengéje legyünk az Ő teremtményeinek… Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott Igét, amely képes megmenteni a lelkeiteket. (JAKAB 1,18. 21.)

Mi a helyzet a lelkünkkel? A lelkünk nem üdvözül, amikor mi újjászületünk? Nem. Sok olyan keresztény van, akinek már van üdvössége és be van töltekezve a Szent Szellemmel évek óta, de a lelke még nincs megmentve! Akadnak, akik éltek és meghaltak anélkül, hogy a lelkük megmentésére valamit is tettek volna. A mennybe jutottak? Természetesen. Isten gyermekei voltak, a szellemük Istentől született. Tudnunk kell azonban, hogy a lélek nem születik újjá. A lélek megmentése egy folyamat.
Jakab levele nem bűnösöknek, hanem keresztényeknek íródott. És Jakab azt mondja nekünk, hogy a lelkünknek még nincs üdvössége. A Jakab 1,21 mindaddig zavart okozott bennem, amíg rá nem jöttem a szellem és a lélek közti különbségre. Az ember szelleme — a belső ember — megkapja az örök életet és újjászületik. Az értelmével és az érzelmeivel — tehát a lelkével — azonban még foglalkoznia kell. Meg kell újítania.
Megvallás: Én szellem vagyok. Nekem van lelkem. Testben élek. Isten szült ENGEM az Igazságnak Igéje által. Én újjászülettem. Most pedig szelídséggel fogadom a beoltott Igét, amiben megvan az erő, hogy megtartsa a lelkemet. Az értelmem folyamatosan megújul Isten Igéje által.

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Nyár

A hívőket kiírtó igék - Kubinyi Károly