Minden asszony úgy bánik a
férjével, mint ahogy a férj bánik a feleségével. Amilyen mértékkel ti mértek,
olyannal mérnek néktek.
2013. június 11.
Oswald Chambers: SZEMÉLYES ÉLETÜNKET KÖRÜLVEVŐ ISTENI OLTALOM
"Veled vagyok én, hogy
megszabadítsalak téged - mondja az Úr" (Jer 1,8).
Isten megígérte Jeremiásnak,
hogy személyesen megszabadítja: "A te lelkedet (életedet) zsákmányul adom
neked" (Jer 45,5). Ez minden, amit Isten az Ő gyermekeinek ígér. Bárhova
küld is, megoltalmazza életünket. Személyes tulajdonunk vagy birtokunk
lényegtelen, csak egész lazán fogjuk őket, mert ha nem, akkor könnyen ránk tör
a félelem, a szívfájdalom és a nyomor. Ilyen szorosan körülvesz minket Isten
személyes szabadítása.
A Hegyi beszéd arra mutat rá,
hogy amikor Jézus Krisztus szolgálatában vagyunk, nincs időnk önmagunkért
síkraszállni. Jézus valóban mondja is: "Ne törődj azzal, hogy igazságosan
bánnak-e veled, vagy nem." Ha igazságot vársz a magad számára, elhajoltál
a Krisztusnak átadott élettől! Ebben a világban ne keress igazságot, de te
mindig légy igazságos! Ha igazunkat keressük, zúgolódni és méltatlankodni
kezdünk, önsajnálkozásnak és elégedetlenségnek adunk helyet. "Miért kell
velem így bánni?" - Ha Jézus Krisztusnak kiszolgáltattuk magunkat, nem
kell törődnünk azzal, ami ér, akár igazságos az, akár igazságtalan. Jézus így
szól: "Folytasd csak hűségesen, amivel megbíztalak, és én megőrzöm az életedet.
Ha magad próbálod védeni magadat, kimozdulsz az én oltalmamból." Ebben a
tekintetben még a legkegyesebb élet is istentelenné válik: nem hiszünk
Istenben; józan eszünket ültetjük a trónra, Isten nevét pedig csak fölé
akasztjuk. Saját értelmünkre támaszkodunk, ahelyett, hogy egész szívünkkel
Istenben bíznánk.
Oswald Chambers
"Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Királyokká és papokká
tettelek benneteket, hogy Velem együtt uralkodjatok az Én királyságomban.
Hatalmat adtam nektek ahhoz,
hogy felkeljetek és szembeszálljatok a nyomorúságokkal, és megszerezzétek a győzelmet.
Gyakoroljátok a hatalmatokat, és Én a lábaitok alá vetem az ellenséget. Ne
hagyjátok, hogy az ördög kikészítsen titeket, mondja az Úr. Legyetek erősek,
bátrak és diadalmasok!
Róma 16:19-20 Mert a ti
engedelmességetek mindenekhez eljutott. Örülök azért rajtatok; de akarom, hogy
bölcsek legyetek a jóban, ártatlanok pedig a rosszban. A békességnek Istene
megrontja a Sátánt a ti lábaitok alatt hamar. A mi Urunk Jézus Krisztus
kegyelme veletek. Ámen.
http://gyurinaploja.blogspot.com
A Biblia egységessége bizonyítja, hogy Igaz
"És Mózestől meg
valamennyi prófétától kezdve elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla
szólt." (Lk 24,27)
Csak Isten rakhatta össze
a Bibliát. Több mint 1600 éven
keresztül írta a 66 könyvet 40 különböző szerző - és mégis mindnek egy témája
van.
Ez az egyik ok, ami miatt
tudjuk, hogy a Biblia Isten szava: egyetlen, egységes témája van. Mózes első könyvétől kezdve egészen a Jelenések
könyvéig, a Biblia csak arról szól, hogy Isten megváltja az embert. Jézus a főszereplője!
A tény, hogy a Bibliának
ennyire egy központi témája van, nem akármilyen csoda. Más eset lenne, ha egy
írója lenne a Bibliának. A Koránt egy személy, Mohamed írta. Konfuciusz
válogatott írásait Konfuciusz írta. Buddha írásait pedig Buddha írta.
Elvárható, hogy egységesek legyenek.
A Biblia viszont 40 különböző
szerzőtől ered, különböző korúak és különböző élethelyzetűek, három különböző
kontinensről. Mindannyian ugyanazt a történetet írták - Jézus történetét.
Próféták és költők, hercegek és királyok, hajósok és katonák, mindannyiuknak
ugyanaz a története. Egy részét otthon írták, egy részét börtönökben, egy másik
részét meg hajókon. Nem tudtál volna összerakni ennél változatosabb
szerzői csoportot.
Mégis, a
történet ugyanaz.
Képzeld el, hogy adok egy-egy
papírlapot 50 embernek, és azt mondom nekik, hogy tépjék a papírlapokat
különböző formájúra - de nem mondanám meg, hogy mire akarom használni a
papírlapokat. Mekkora a valószínűsége annak, hogy ezekből a papírokból ki
tudnám rakni az Egyesült Államok térképét? (Az Egyesült Államok 50
szomszédos tagállamból áll - megjegyzés a fordítótól) Ennek az esélye
elképesztően alacsony lenne. Ha mégis meg tudnám tenni, az emberek azt hinnék,
hogy csak egy trükk volt.
Ez a Biblia
összeállításának csodája.
Hajlamosak vagyunk azt hinni,
hogy az Újszövetség Jézusról szól, az Ószövetség pedig Izráelről. De ez nem
igaz. A Biblia ezt mondja a Lukács 24,27 -ben, "És Mózestől meg valamennyi
prófétától kezdve [Jézus] elmagyarázta nekik mindazt, ami az Írásokban róla
szólt." Az Újszövetség akkor még nem is volt leírva.
A képek, metafórák, hasonlatok
és látomások - az elejétől a
végéig - mind Isten tervéről szólnak, hogy megváltsa az embert és örök
életre szóló családot építsen. Minden vele kezdődött. Őt láthatod
minden könyvben.
Ez egy csoda!
Beszéljetek róla:
- A Biblia egységességének csodája megváltoztatta a
hozzáállásodat ma reggel, miközben a Bibliát olvastad a csendességedben?
- Amikor a Bibliáról beszélsz, vagy idézel belőle,
vajon tükröződik-e benned az ámulat és hódolat, ami abból ered, hogy
megérted, a Biblia valóban mekkora csoda?
(Daily Hope by Rick Warren,
2012.02.22)
http://napiremeny.blog.hu/2012/02/29/a_biblia_egysegessege_az_igazsagat_bizonyitja
Bob Gass: A benned folyó munka (1)
„…a belső emberünk… megújul
napról napra.” (2Korinthus 4:16)
Pál azt írja: „ha a külső
emberünk megromlik is, a belső emberünk mégis megújul napról napra” (2Korinthus
4:16).
Van egy külső embered: a
tested, a személyiséged, a hírneved. És van egy belső embered: a szellemed. A
külső ember az, amit mindenki lát, a belső embered láthatatlan. A külső
emberedre kényszerítően hathatnak más emberek vagy külső erők, de a belső embered
mindig szabadon dönthet. A külső embered időleges, a belső embered örök.
Tetszik vagy sem, a külső embered „romlik”. Huszonöt éves kortól a csontok
elkezdenek kalciumot veszíteni, és törékennyé válnak, a bőröd veszít
rugalmasságából és ráncosodik, majd megjelennek az időskori foltok. Ha
harmincévesnél idősebb vagy, akkor naponta ezernyi agysejtedet veszíted el, és
súlyfelesleg kezd megjelenni úgy középtájon. Körülötted mindenki, aki szintén
elmúlt már harminc, a tudtodra akarja adni, hogy megért. Szeretnek, persze, de
őszintén szólva, már alig várták. Harcolhatsz ellene, de nem fogsz győzni.
Pazarolhatsz időt és pénzt a
külsődre, tornáztathatod, éheztetheted, botoxozhatod, deszesítheted,
felemelheted, felvarrathatod, barníthatod és öltöztetheted márkás ruhákba, de
akkor is az az igazság, hogy: „…mindenik a porból való, és mindenik porrá lesz”
(Prédikátor 3:20 Károli).
De íme, ami igazán fontos: te magad sohasem
fogsz megszűnni létezni. Aszellemed, a belső embered azt a folyamatot éli át,
melynek végén vagy valami hihetetlenül jó, vagy valami elképzelhetetlenül sötét
lesz.
Ez az, amit Isten lát, amikor rád néz. Ez az,
ami számára a legfontosabb. Ezért erőfeszítéseidet a belső emberedre fordítsd!
Nem igazi férfi
Darrell Loomis kamionsofőr
volt. Minden héten Cincinnatiból szállított árut Atlantába. Kedvenc étterme a
Joe's Diner (Joe étkezdéje) volt. Útjai során minden alkalommal itt étkezett.
Egy nyári délutánon Darrell
leparkolt a kamionjával, és bement a vendéglőbe. Leült kedvenc helyére, - a
pultnál a harmadik székre - és megrendelte a szokásos menüjét: húsos
szendvicset krumplipürével és egy jeges teát. A távolban nagy porfelhő tűnt
fel, és dübörgés hallatszott, majd egy tizenkét tagú motoros banda érkezett a
parkolóba széles kormányú Harley-Davidsonokkal. Nagyszerű gépek voltak, és
szemet gyönyörködtető látványt nyújtottak, ahogy a banda leparkolt velük
Darrell Peterbilt teherautója mellett.
Amint a banda becsődült a
vendéglőbe, a vezérük azonnal kiszúrta magának Darrellt.
„Ki az a kis puhány ott a pult mellett?"
- kérdezte gúnyos mosollyal. Darrell csendben evett tovább. Ekkor a bandatagok
félkört alkottak körülötte, és ritmusosan csettintgetni kezdtek az ujjaikkal.
Darrell cseppet sem zavartatva magát, tovább folytatta az ebédjét. A banda
egyik tagja felkapta Darrell jeges teáját, és a fejére öntötte. A többiek
figyelték, folytatva az ütemes csettintgetést. Darrell nyugodtan letörölte az
arcát zsebkendőjével, de nem szólt semmit. Egy másik bandatag kivett egy marék
krumplipürét Darrell tányérjából, és betömte Darrell fülébe, majd kezét annak
hátába törölte. Darrell nyugodt maradt, és nem reagált. Folytatta ebédjét,
mintha mi sem történt, volna.
Bár a banda továbbra is
zaklatta és gúnyolta, ő semmire nem reagált. Amikor befejezte az ebédjét, akkor
is csak felállt, odafordult Joe-hoz, és némán kifizette a számláját. Egyetlen
szó nélkül távozott a vendéglőből. A bandavezér röhögött, és azt mondta
Joe-nak:
- Micsoda gyáva féreg! Ő nem igazi férfi!
Joe, kinézve a vendéglő
ablakán, így válaszolt:
- Nem, és sofőrnek sem az igazi! Éppen most
hajtott át tizenkét Harley-n.
Amikor Jézus eljött a földre,
mint Messiás, egyáltalán nem felelt meg az emberek elvárásainak.
Sokan, akik ránéztek, azt
mondták: „Micsoda puhány ember! Ő aztán nem igazi férfi! Miféle Messiás
ez?"
Jézus azonban nem szólt egy
szót sem. Elviselte mindazt a gyalázkodást, amit a világ Őrá szórt.
Kigúnyolták, megalázták, leköpték, megostorozták, tövissel koronázták, és kegyetlenül
keresztre feszítették. A Sátán minden tőle telhetőt megtett, hogy Jézust
elpusztítsa, és hogy nevetség tárgyává tegye az egész világ előtt. Jézus soha
nem nyitotta ki a száját. Készségesen elfogadta ezt, mert tudta, hogy végül le
lesz győzve a Sátán. A Sátán és minden démonja végül szétzúzatik az Üdvözítő
lábai alatt.
És persze pontosan ez történt
a Golgotán. Micsoda férfi!
http://velunkazisten.hu/content/small_story/Nem_igazi_f%C3%A9rfi
ÉRDEKES…
Érdekes, hogy egy ötezres
milyen soknak tűnik, ha elviszed a gyülekezetbe, és milyen kevésnek, ha a
Tescoba mész.
Érdekes, hogy milyen soknak
tűnik, ha egy órán át Istennek szolgálunk, de milyen rövidnek tűnik egy hatvan
perces kosármeccs.
Érdekes, hogy milyen hosszú
az a pár óra, ha a gyülekezetben vagyunk, de a moziban mindig olyan gyorsan
eltelik az idő.
Érdekes, hogy amikor
imádkozunk semmi nem jut eszünkbe, de ha egy barátunkkal beszélgetünk, nincs
gondunk a szavakkal.
Érdekes, hogy ha egy meccsen
hosszabbítnak, a közönség lelkesedése határtalan, de ha a prédikáció kicsit
hosszabb, a legtöbben panaszkodunk.
Érdekes, hogy néha milyen
nehéz akárcsak egy fejezetet is elolvasni a Bibliából, egy bestsellert pedig le
se tud tenni az ember.
Érdekes, hogy az emberek a
koncerteken meg a meccseken tolonganak az első sorban levő helyekért, de a
gyülekezetben a hátsó sorban levő székekért megy a versenyfutás.
Érdekes, hogy egy keresztyén
eseményt jó előre be kell illesztenünk az időbeosztásunkba, de ha valami más
program jön közbe, még az utolsó pillanatban is maximálisan rugalmasak vagyunk.
Érdekes, hogy milyen nehéz
megtanulni az evangéliumot elég jól ahhoz, hogy másoknak elmondjuk, és milyen
könnyű számunkra, ugyanazok felé az emberek felé, a pletyka megértése és
továbbadása.
Érdekes, hogy azt fenntartás
nélkül elhisszük, ami az újságban áll, de megkérdőjelezzük, amit a Biblia mond.
Érdekes, hogy mindenki a
mennybe akar jutni, feltéve, hogy nem kell hinniük, gondolniuk, mondaniuk vagy
tenniük semmit.
Érdekes, hogy e-mailen viccek
ezrei terjednek futótűzként, de ha az Úrról kezdünk leveleket küldeni, az
emberek kétszer meggondolják, mielőtt továbbküldenék.
Érdekes? Mosolyogsz?
Gondolkozol?
Hirdessük az igét, és adjunk
hálát az Úrnak jóságáért!
Érdekes, hogy amikor azon
gondolkodsz, továbbadd-e ezt az írást, hány ember nem fogja megkapni, mert nem
vagy abban biztos, hogy hisznek-e egyáltalán valamiben.
Érdekes?…. Szomorú.
http://www.refvasvari.hu/mindenkinek-hasznos/lelekepito-irasok/
Pásztor Chris: A Hit Birodalma
Készítette: Berki Anett
Mert mindaz ami Istentől
szültetett, legyőzi a világot, és az a győzelem, amely legyőzte a világot, a mi
hitünk.(1 János 5:4)
Zsidók 11:1 meghatározza a
hitet, mint „.. a reménylett dolgok valóságát, és a nem látott dolgokról való
meggyőződés.” A hit a nem látott dolgokról való meggyőződés, ismeretlen,
felfoghatatlan a természetes elme számára. A módja, hogy összekapcsolódj a láthatatlan
valóssággal a mi örökkévaló Királyságunkkal hit által lehet.
Jegyezd meg a hit
meghatározását „a reménylett dolgok valósága…. ” nem a reménylett dolgok
elképzelése. A hit küzdőterén, te nem csupán próbálkozol vagy remélsz, hogy
bármit is megkapj, hanem te birtokosa vagy, mester a körülmények fölött.
Nézz Jézusra, és ahogyan Ő
élt és kifejezte magát ebben a világban, Ő teljes győzelemben élt, uralomban,
és tekintélyben. Egyszer felkelt a vihar, Ő és tanítványai ellen, amikor egy
csónakban utaztak. Amikor azok már a félelemtől kiáltottak, Jézus egyszerűen megdorgálta a gomolygó vihart. A
tanítványok megteltek rémülettel azt mondták egymásnak, „Kicsoda ez az ember,
hogy a szelek és a tenger hallgatnak reá?” (Márk 4:41).
Máté 14 azt mutatja, hogy Jézus
járt a vízen, úgy mint ha az szárazföld lenne. Ő átlépte a természet törvényét.
Ő egy magasabb szintről működött, a hit birodalmából. Versengj Jézussal, Ő
annyira más volt. Ő a győztes nyelvezetét
szólta. Ő mindent ellenőrzése
alatt tartott, ezt az életet akarja, hogy éljük, egy élet, ahol te uralkodsz,
mint egy király, és nyugalomba tudsz lenni a zűrzavar
közepette is.
Ima
Drága mennyei Atyám, én
teljes uralomban élek, mert a hitem győztes, amely legyőzte a világot. Én reád
helyezem a gondjaim és aggodalmaim, mert meg vagyok győződve, hogy Te képes
vagy túlcsorduló módon adni a fölött, mint amit én valaha is el tudnék kérni
vagy gondolni, a Jézus nevében. Ámen.
TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János
4:4; Máté evangéliuma 6:25
1 éves biblia olvasási terv:
János Evangéliuma 8:12-30;
1 Királyok könyve 20-21
2 éves biblia olvasási terv:
Márk Evangéliuma 10:46-52;
4 Mózes könyve 20
Kenneth e. Hagin Az elvárás
Kenneth e. Hagin tanítása A
HIT EREDETE
Hit nélkül pedig lehetetlen
Istennek tetszeni; mert aki Isten elé járul, hinnie kell, hogy Ő létezik és
megjutalmazza azokat, akik Őt szorgalmasan keresik. Zsidó 11,6..
Isten hitet vár tőlünk. Nos,
ha Isten elvárja, hogy legyen hitünk, amikor az lehetetlen, hogy hitünk legyen,
jogunk van megkérdőjelezni az Ő igazságosságát. Ha azonban Isten a kezünkbe
adja azokat az eszközöket, amelyek által hit jöhet létre, akkor a miénk a felelősség,
hogy van-e hitünk vagy sem.
Isten nekünk adta az Ő
Igéjét, és azt mondta: a hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéje által.(Róm.
10,17.)
F. F. Bosworth, a gyógyítás
tekintélyes szakértője, és a Krisztus a gyógyító című klasszikus könyv szerzője,
mondja: A legtöbb keresztény napi háromszori meleg étellel táplálja a testét, a
szellemét azonban csak heti egyszeri hideg étellel, és még csodálkozik, hogy
olyan gyenge a hitben.
A szív éhsége
Készítette: Krisztus Szeretete Egyház
Jézus pedig monda nékik: Én vagyok az életnek ama kenyere; aki hozzám jön, semmiképpen meg nem éhezik, és aki hisz bennem, meg nem szomjúhozik soha. (JÁNOS 6,35.)
Ádám, mielőtt bűnbeesett, Istennel járt, társalkodott Vele. Ádám közösségben volt Istennel. Ám amikor elbukott, a szelleme elidegenedett, vagyis elkülönült Istentől.
Ama nap óta, minden e világra megszülető ember életében van egy szívbéli éhség — egy szellemi éhség. A szívnek ez az éhsége arra készteti az embert, hogy keressen valamit a betöltésére. Van, aki a világi javakhoz fordul, mások meg a világ hamis vallásaihoz. A szívnek ezt az éhségét azonban semmi sem tudja kielégíteni, csakis Isten.
Lehet, hogy valakit a szíve éhsége már sokmindenbe belehajszolt, de csakis akkor szűnik meg, amikor az ember megtalálja Jézus Krisztust. Amikor megismerkedik az Úr Jézus Krisztussal, megkapja az örök életet és újjászületik, Isten gyermekévé lesz. Az ember akkor kerül rokonságba Istennel! Közösségben lehet Istennel! Szívének éhsége megelégíttetett!
Megvallás: Én Jézushoz jövök, ezért sohasem fogok megéhezni. Én hiszek Jézusban, ezért sohasem fogok megszomjazni. Én rokonságban vagyok Istennel. Ő az én Atyám. Én közösségben vagyok Ővele. Az én szívem megelégült!
Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. (FILIPPI 1,21.)
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Nyár
Ádám, mielőtt bűnbeesett, Istennel járt, társalkodott Vele. Ádám közösségben volt Istennel. Ám amikor elbukott, a szelleme elidegenedett, vagyis elkülönült Istentől.
Ama nap óta, minden e világra megszülető ember életében van egy szívbéli éhség — egy szellemi éhség. A szívnek ez az éhsége arra készteti az embert, hogy keressen valamit a betöltésére. Van, aki a világi javakhoz fordul, mások meg a világ hamis vallásaihoz. A szívnek ezt az éhségét azonban semmi sem tudja kielégíteni, csakis Isten.
Lehet, hogy valakit a szíve éhsége már sokmindenbe belehajszolt, de csakis akkor szűnik meg, amikor az ember megtalálja Jézus Krisztust. Amikor megismerkedik az Úr Jézus Krisztussal, megkapja az örök életet és újjászületik, Isten gyermekévé lesz. Az ember akkor kerül rokonságba Istennel! Közösségben lehet Istennel! Szívének éhsége megelégíttetett!
Megvallás: Én Jézushoz jövök, ezért sohasem fogok megéhezni. Én hiszek Jézusban, ezért sohasem fogok megszomjazni. Én rokonságban vagyok Istennel. Ő az én Atyám. Én közösségben vagyok Ővele. Az én szívem megelégült!
Mert nékem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség. (FILIPPI 1,21.)
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Nyár
2013. június 10.
1 Thessalonikai levél 2. fejezet: buzdítás, Bátorítás az istenhez méltó életre (szerkesztett)
1 Thess. 2,1 Mert magatok tudjátok,
atyámfiai [testvéreim], hogy a mi ti
hozzátok való menetelünk nem
volt hiábavaló [nem volt haszontalan, eredménytelen, üres].
1
Thess. 2,2
Sőt inkább, noha elébb [előzőleg]
már háborúságot
és bosszúságot szenvedtünk volt Filippiben [noha
előbb már szenvedés és bántalmazás ért bennünket Filippiben], amint tudjátok, volt bátorságunk a mi
Istenünkben, hogy közöttetek is [nyíltan; szabadon] hirdessük az Isten evangéliumát [szóljuk
nektek az Isten örömüzenetét] sok tusakodással. [nehéz
harcok árán; a sok nehézség ellenére is];
»Más fordítás: Mielőtt hozzátok érkeztünk, Filippiben megvertek és bántalmaztak
bennünket amint tudjátok. Isten azonban mégis felbátorított bennünket, hogy a
ti városotokban is mindenkinek elmondjuk az Istentől származó örömhírt. Valóban
el is mondtuk, pedig Thesszalonikában is sokan ellenünk voltak«
1 Thess. 2,3 Mert a mi buzdításunk [vigasztalásunk; bátorításunk, igehirdetésünk] nem
hitetésből van [nem tévelygésből, nem megtévesztésből ered], sem nem tisztátalanságból [nem is tisztátalan, hamis szándékból], sem nem álnokságból.
[Más fordítás: A mi üzenetünk és tanításunk igaz, a szándékaink tiszták,
viselkedésünk teljesen egyenes és őszinte].
1 Thess. 2,4 Hanem amiképpen az Isten
méltatott [megvizsgált, kipróbált]
minket arra, hogy reánk bízza az Evangéliumot
[a jó
hírt, az örömhírt; a győzelmi hírt, győztes hadvezér érkezésének hírét], akképpen szólunk; nem úgy,
hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, aki megvizsgálja [és ismeri] a mi szívünket (bensőnket).
[Más fordítás: Olyan emberek vagyunk, akiket maga Isten tett próbára. Ő
talált alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az örömhírt. Ezért úgy beszélünk, hogy
nem az emberek tetszését keressük, hanem Istenét. Mert ő vizsgálja meg a
szívünket és szándékainkat].
1 Thess. 2,5 Mert sem hízelkedő
beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében [sem leplezett kapzsisággal] nem léptünk fel [nem forgolódtunk közöttetek] soha. [Nem próbáltuk senkitől kicsalni a pénzét], Isten a bizonyság [a
tanú rá].
»Más
fordítás: Mert
amint tudjátok, sem hízelgéshez nem folyamodtunk soha, sem haszonlesést nem
lepleztünk valami látszattal, az Isten rá a tanú«
1 Thess. 2,6 Sem emberektől való
dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól. Holott terhetekre
lehettünk volna, mint Krisztus apostolai
[Más fordítás: Emberi elismerésre nem törekedtünk sem a
tiétekre, sem a másokéra. Mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis szelíden
léptünk fel közöttetek].
1 Thess. 2,7 De szívélyesek valánk [jóindulatúan, barátságosan és szelíden, jártunk]
ti közöttetek, amiként a dajka
dajkálgatja [gondozza, melengeti] az ő gyermekeit.
[Más fordítás: Pedig Krisztus apostolai vagyunk, és használhattuk volna
ezt a tekintélyünket. Mi azonban olyan gyengéden bántunk veletek, ahogy az anya
dajkálja (táplálja)
melengeti gyermekét].
1 Thess. 2,8 Így felbuzdulva irántatok [az utánatok való vágyódásunkban; epekedésünkben], készek valánk közleni veletek nemcsak az
Isten Evangéliumát, hanem a mi magunk lelkét [vagyis életét] is, mivelhogy szeretteinkké
lettetek nékünk.
[Más fordítás: Annyira közel álltatok szívünkhöz, hogy nemcsak
Isten evangéliumát, hanem életünket is nektek akartuk adni. Ennyire
megszerettünk benneteket].
1 Thess. 2,9 Emlékezhettek ugyanis
atyámfiai a mi fáradozásunkra és bajlódásunkra [vesződségünkre; kemény munkánkra]: mert éjjel-nappal munkálkodva [dolgoztunk,
és úgy] hirdettük néktek az
Isten Evangéliumát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek.
[Más fordítás: Emlékezzetek csak vissza, testvéreim, milyen keményen
dolgoztunk, amikor nálatok voltunk! Éjjel-nappal saját kezünkkel dolgoztunk,
hogy ne legyünk terhetekre, és ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk. Így
adtuk át nektek az Istentől származó örömhírt]
1 Thess. 2,10 Ti vagytok bizonyságok [a tanúk] és az Isten, milyen szentül, igazán [istenfélő, szent módon, jóindulatúan]
és feddhetetlenül [kifogástalanul] éltünk előttetek [viseltük magunkat irántatok], akik hisztek [akik hívőkké
lettetek].
1
Thess. 2,11
Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, úgy intettünk [kérleltünk] és buzdítgattunk [ösztönöztünk] egyenként mindnyájatokat.
1 Thess. 2,12 És kérve kértünk [bátorítottunk, buzdítottunk, biztattunk
benneteket és tanúságot tettünk], hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat [éljetek
az Istenhez méltó módon; hogy méltóan kell járnotok (viselkednetek és, életmódot folytatnotok) ahhoz
az Istenhez], aki az ő
országába [az ő királyságába] és
dicsőségébe hív titeket.
1 Thess. 2,13 Ugyanazért mi is hálát
adunk az Istennek szüntelenül [megszakítás nélkül], hogy ti befogadván az Istennek általunk
hirdetett beszédét [(logoszát):
Igéjét], nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét,
aminthogy valósággal az is, amelynek [ereje] munkálkodik is tibennetek, akik hisztek.
1 Thess. 2,14 Mert ti, atyámfiai, követői
lettetek [nyomdokába léptetek; hasonlóvá; utánzóivá
lettetek] az Isten [a Krisztus Jézus kihívott] gyülekezeteinek
[kihívottak közösségeinek],
amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti
is a saját honfitársaitoktól [a saját népetektől], miként azok is a zsidóktól [a Júdeában élő
hitetlenektől],
1 Thess. 2,15 Akik megölték az Úr Jézust
is és a saját prófétáikat, és minket is [kérlelhetetlenül
/ folyamatosan] üldöznek, és az Istennek nem tetszenek [nem kedvesek Isten előtt], és minden embernek ellenségei [és
minden emberrel szemben állanak];
»Más
fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak ölték meg az Úr Jézust és a
prófétákat, és ők kényszerítettek minket, hogy Júdeát sietve elhagyjuk. Ezek
nem tetszenek Istennek, és minden emberrel ellenségesek«
1 Thess. 2,16 Akik megtiltják nékünk [akadályoznak minket abban is], hogy a pogányoknak [nemzeteknek]
ne prédikáljunk, hogy üdvözüljenek [megmeneküljenek]; hogy mindenkor betöltsék bűneiket [így
teszik teljessé céltévesztésüket]; de végre [azaz: végül]
utolérte őket az Isten haragja.
[Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak mindig csak újabb és újabb
bűnökkel gyarapítják vétkeiket, amíg
végleg betelik a pohár. És valóban: Isten haragja utolérte őket; és
ezzel vétkeik mértékét mindenkorra betöltik].
1
Thess. 2,17
Mi pedig, atyámfiai [testvéreim], amint elszakasztatánk [megfosztottak
bennünket] tőletek egy kevés
ideig, [miután árván maradtunk
tőletek egy kis időszakra] arcra [külsőleg], nem szívre [bensőre] nézve,
[és
árvákká tettek] annál
buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk [annál nagyobb vágyódással
törekedtünk arra], hogy
szemtől-szemben láthassunk titeket [láthassuk orcátokat ismét].
1
Thess. 2,18
Azért menni is akartunk hozzátok, kiváltképpen én Pál, egyszer is, kétszer is,
de megakadályozott minket a Sátán [jelentése: ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló].
1 Thess. 2,19 Mert kicsoda a mi
reménységünk, örömünk és dicsekedésünk [győzelmi] koronája [győzelmi
koszorúja, és dicsőségünk]? Avagy
nem azok lesztek-é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus [színe] előtt az ő eljövetelekor [az Ő
megjelenésekor]?
1
Thess. 2,20
Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.
Imádság:
Uram, kegyelmes Krisztusom, mondanám
azt, hogy:
„A hetet Veled kezdem el!”
… vagy inkább Te kezdjed –
újra – el velem.
Tégy, kérlek, szellemben késszé
arra, hogy ne én akarjalak
terveimhez támaszul hívni
Téged,
… hanem merjem, egészen, a Te
kegyelmed értem lehajló tervére bízni
önmagam.
Ámen.
(Hajdú Zoltán Levente)
A nap gondolata: A szeretetről
A szeretet olyan, mint egy
édesanya: elnézi a fogyatékosságot abban, akiben a hit még csak bölcsőkorát
éli.
A testvéri szeretetről
A testvéri szeretetről
pedig nem szükséges írnom nektek… (1Thess 4:9)
Vannak egyértelmű dolgok.
Van, ami magától értetődik. Pál apostol a thessalonikai gyülekezet tagjainak
nem akar hosszan írni a testvéri szeretet fontosságáról, szükségességéről, mert
ennek megélése, gyakorlati életünkben való felmutatása nem lehet kérdéses.
Krisztus Urunk erre tanította övéit. A tanítványok legfőbb ismertetőjele, hogy
szeretik egymást. Pál, mintha azt fogalmazná meg, hogy ez a téma olyan, amire
nem érdemes különösebben szavakat vesztegetni, mert ez megy, mint matematikában
az 1x1.
Ám nekünk, mai hívő
embereknek érdemes ezen elgondolkodni: tényleg alap dolog nálunk a testvéri
szeretet? Megvan bennünk és gyakoroljuk? Érzik rajtunk, bennünk, velünk
kapcsolatban azok, akik mellé odaállított az Úr? Szerintem van fogyatkozásunk e
dologban, de ha észrevesszük ezt, és nem pökhendi módon nagyra tartjuk
magunkat, akkor a szeretet forrására, vagyis Urunkra rácsatlakozva tudunk ebben
növekedni.
A mai napon éld meg,
gyakorold a testvéri szeretetet valakivel kapcsolatban…
C. H. Spurgeon: Bízni egy ígéretben
"Ezt a földet, amelyen
fekszel, neked adom és a te utódaidnak" (1 Móz 28, 13).
Egyetlen ígéret sem
"magánjellegű", nem kizárólagosan egy hívőnek, hanem valamennyinek
szól. Ha te, testvérem, most hittel ráhagyatkozol egy ígéretre, és azon mintegy
pihenésre hajtod a fejedet, akkor az a tiéd.
Igénkben Jákób birtokba vette
azt a földet, ahol letelepedett és megpihent. Ahogy (ott) végignyújtózott a
földön, és a kőből való vánkosra hajtotta a fejét, nem is gondolta, hogy ezzel
a föld tulajdonosa lett; pedig ez így volt. Álmában látta a csodálatos létrát,
amely minden igaz hívő számára összeköti a földet az éggel; és ahol a létra a
földet érte, azt a földet a magáénak érezte, különben hogyan is tudta volna
elérni a mennyei létrát. Istennek minden ígérete igen és ámen a Jézus
Krisztusban; s mivel Ő a miénk, minden ígérete a miénk, ha hittel rájuk
hagyatkozunk.
Jöjj, aki megfáradtál, pihenj
le az Úr ígéreteinek párnájára! Pihenj békességben! Csak róla gondolkozz!
Krisztus számodra a fényhez vezető létra: lásd, hogy jönnek és mennek rajta az
angyalok közötted és Isten között. Légy biztos abban, hogy az ígéret saját,
Istentől kapott részed. Nem károsítasz meg senkit, ha azt, mint külön neked
szóló üzenetet, magadévá teszed.
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)


.jpg)



.jpg)








.jpg)
