A vallásos ember:
Istentiszteletük istentelen, az élő Isten hiányáról árulkodik. Folyik a
szertartás, de hiányzik belőle az Isten és az ő akaratára figyelő ember.
2013. április 1.
Aki Istenből született
„Aki az Istentől van [aki Istenből való], hallgatja az Isten
beszédeit; azért nem hallgatjátok ti, mert nem vagytok az Istentől valók” (Ján.
8,47)
Hogyan birkózzunk meg a rossz hírekkel? (1)
„Ezékiás... kiterítette
azt... az Úr elõtt." (2Királyok 19:14)
A Biblia azt mondja: „Ezékiás
átvette a levelet a követek kezébõl és elolvasta. Majd fölment az Úr házába, és
kiterítette azt Ezékiás az Úr elõtt. És így imádkozott Ezékiás az Úr elõtt:
Uram, Izráel Istene, aki a kerúbokon ülsz, egyedül te vagy a föld minden
országának Istene, te alkottad a mennyet és a földet! Uram, hajtsd hozzám
füledet, és hallgass meg! Uram, nyisd ki szemedet, és láss! … szabadíts meg
bennünket …, hadd tudja meg a föld minden országa, hogy te vagy, Uram, az
egyedüli Isten!” (2Királyok 19:14-19)
Ezékiás reménytelen helyzetben volt. Egy
185.000 fõs hadsereg sorakozott fel ellene, és el akarta pusztítani. Ám
imádságára válaszul Isten egy angyalt küldött, aki mind egy szálig
megsemmisítette õket.
Van, hogy a rossz hír levél,
e-mail vagy telefonhívás formájában érkezik. Jöhet sivító autógumik és
összetört üveg hangján, lehet egy csomó a melledben, lehet egy bírósági idézés
vagy egy végelszámolási papír a munkahelyeden. A rossz híreket nem korlátozzák
a társadalmi osztályok, a nemek vagy az életkor. Mindannyiunkhoz elérnek. Mit
kell hát tenned, amikor olyan problémád támad, amit nem tudsz megoldani, sem
elmenekülni nem tudsz elõle? Tedd azt, amit Ezékiás tett: vidd az Úr elé
imádságban! Terítsd ki elõtte! Legelõször hozzá menj, ne csak utolsóként
fordulj hozzá! Ha ezt teszed, hódolsz elõtte, mint a helyzet Ura elõtt, és
Isten erre válaszolni fog. Az õ ígérete ez: „Ha kiált hozzám, meghallgatom,
vele leszek a nyomorúságban, kiragadom onnan, és megdicsõítem õt.” (Zsoltárok
91:15)
www.maiige.hu
HAT ÓRA!
22 Elvitték Jézust a Golgota
nevű helyre, ami ezt jelenti: Koponya-hely, 23 és mirhás bort adtak neki; de ő
nem fogadta el. 24 Ekkor keresztre feszítették, és megosztoztak a ruháin,
sorsot vetve, hogy ki mit kapjon. 25 Kilenc óra volt, amikor megfeszítették. 26
Felirat is volt a kereszten az ellene emelt vádról, amely így szólt: A ZSIDÓK
KIRÁLYA. 27 Vele együtt feszítettek keresztre két rablót, egyet jobb, egyet
pedig bal keze felől. 28 (És így teljesedett be az Írás,
amely ezt mondja: "És
bűnösök közé számlálták.") 29 Az arra járók fejüket csóválva káromolták,
és ezt mondták: "Nosza te, aki lerombolod a templomot, és felépíted három
nap alatt, 30 mentsd meg magadat, szállj le a keresztről!"
31 Hasonlóan csúfolódtak a
főpapok is maguk között az írástudókkal együtt, és így szóltak: "Másokat
megmentett, de magát nem tudja megmenteni. 32 A Krisztus, az Izráel királya,
szálljon le a keresztről, hogy lássuk, és higgyünk." Azok is gyalázták,
akik vele együtt voltak megfeszítve. 33 Amikor tizenkét óra lett, sötétség
támadt az egész földön három óráig. 34 Három órakor Jézus hangosan felkiáltott:
"Elói, elói, lámá sabaktáni!" - ami ezt jelenti: "Én Istenem, én
Istenem, miért hagytál el engem?" 35 Néhányan az ott állók közül, akik
meghallották, így szóltak: "Nézd, Illést hívja." 36 Valaki elfutott,
megtöltött egy szivacsot ecettel, nádszálra tűzte, inni adott neki, és így
szólt: "Lássuk csak,
eljön-e Illés, hogy
levegye?" 37 Jézus azonban hangosan felkiáltva kilehelte szellemét. 38
Ekkor a templom kárpitja felülről az aljáig kettéhasadt. 39 Amikor a százados,
aki vele szemben állt, látta, hogy így lehelte ki szellemét, ezt mondta:
"Bizony, ez az ember Isten Fia volt!" Mk 15,22-39.
HAT ÓRA!
Három órakor Jézus hangosan
felkiáltott: "Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?" (Mk
15,34)
Amikor fiatal voltam, egy kis
városban laktunk. A főutcán található boltok nagypénteken déltől három óráig
zárva voltak, annak emlékére, hogy Jézus ezekben az órákban függött a
kereszten. Családom végigülte a 3 órás istentiszteletet, amit egyszer a
baptistáknál, máskor a metodistáknál vagy a reformátusoknál tartottak, azért,
mert ezek voltak a legnagyobb templomok a városban. Ezek az alkalmak formálták
életemet.
Évtizedek óta a kora délután helyett
nagypéntek este tartunk egy rövid istentiszteletet, mely egyre többet jelent
számomra. A gyerekkori élményeim alapján úgy gondoltam Jézusra, mint aki a nap
e szakában függött a kereszten.
Márk evangéliuma azonban azt
mondja, Jézust délelőtt 9 órakor feszítették meg. Aztán a sötétség elborította
a Földet déltől 3-ig. Megdöbbentett a hirtelen felismerés, hogy Jézus akkor 6
órát függött a fán - egy örökkévalóság ebben a pokolban. Nem csoda, hogy így
imádkozott: "Én Istenem, miért hagytál el engem?" Ki az, aki ne így
érezte volna magát ebben az elhagyatott állapotban?
Mégis, nagypéntek lényege nem
elméletek alkotása arról, hogyan mentett meg minket Isten szeretete a
kereszten. Inkább csak hallgassuk meg egyszerűen a történetet, éljük át a
szeretetet, és csodálattal boruljunk térdre a kereszten függő Jézus előtt.
Imádság: Istenünk, köszönjük
szeretetedet, amely megment minket, hogy az örökkévalóságot elhagyatva töltsük.
Ámen.
Krisztussal való kapcsolat
elvezet a legnagyobb szeretethez.
James A. Harnish (Florida,
USA)
További információ:
http://csendespercek.hu
Pásztor Anita: Légy Harcias a kihívásokkal
Készítette: József Balogh
Mert nem a félelemnek
szellemét adta nékünk az Isten, hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak
szellemét.(2Timóteus 1:7)
A fenti versek tisztán
megmutatják nekünk, hogy Isten, mint az Ő gyermekeinek, az erőnek Szellemét
adta. Azt jelenti te lényeges képességet
kaptál a változások
létrehozásához. Ezért légy bátor minden időben, harciasan
állj ellen a kihívásoknak és
tagadd meg a meglapulást.
Fontold meg például Izrael
helyzetét, amikor ők ott voltak az egyiptomi
hadsereg és a Vörös tenger
között, nem volt ilyesmire, mint visszavonulás vagy
megadásra esélyük. Hogy
jobban megérts ezt „célegyenesen igyekszem az
Istennek a Krisztus Jézusban
onnét felül való elhívása” (Filippi 3:14). Ami
neked meg van engedve csak
az, hogy előre és felfelé haladj, függetlenül attól,
hogy kihívásokkal
szembesülsz.
Úgy szintén vedd figyelembe
Sidrák, Misák és Abednegot a Dániel
könyvében 3:12-30. Ők a tüzes
kemencébe vettettek, de akkor is
rettenthetetlenek maradtak,
ők kiálltak harciasan a kihívással szemben és az ő
hitük hatalmat vett. Neked ez
a mentalitásod kell, hogy legyen minden időben.
Te több, vagy mint győztes
semmi nem tud téged leteríteni! Te alaposan
megerősítettél a szellem
által, hogy szembesülj mindennel, ami ellened jön a
Szellem által.
A Szentírás kijelenti „Ha
tűzön mégy át nem éget az meg téged! Ha
vízen mégy át, el nem borít
téged (Ézsaiás 43:2). Ezért hát haladj és győzz,
mert semmi sem fog
megállítani téged. Ragadd meg a hitnek pajzsát és haladj
előre győzelemben. Tagadd meg
hogy hitben gyenge légy, építvén a hitedet
erősen az Úrral, mert a
gonosz napok eljönnek (Efézus 6:13).
Tagadd meg, ne ismerj el
semmilyen korlátozást, mert nincs valóságos korlát. Neked az „Erőnek Szelleme”
adatott ez azt jelenti neked adatott tekintély, hogy Istennek ítélőképességét
gyakorold minden helyzetben. Ezért szembesülj a kihívásokkal és győzz. Tagadd
meg a nyápicságot, gyakorolj uralmat, mert te mindent meg tudsz tenni Krisztus
által aki, megerősít téged.
Megvallás
Szent Szellemel felkenettem
és erővel, hogy csodákat tegyek!
Mindent meg tudok tenni
Krisztus által, aki engem, megerősít, az Ő hatékony munkája által, amely
hatalmasan munkálkodik bennem. Hatalmat veszek minden csapás felett a mai
napon, a Jézus nevében.
TOVÁBBI TANULMÁNYOK: Filippi
4:13; Róma 8:35-37
Dr Kováts György: A kimondott beszéd
Luk 12:8 Mondom pedig néktek:
Valaki vallást tesz én rólam az emberek előtt, az embernek Fia is vallást tesz
arról az Isten angyalai előtt;
Luk 12:9 Aki pedig megtagad
engem az emberek előtt, megtagadtatik az Isten angyalai előtt.
MIKORRA teszed ezt az Igét
gondolataidban? Hogy gondolkodsz erről? Mikor történik ez meg?
Két időt lehet mondani rá. Az
egyik: „majd”, a másik pedig: „most”.
És mindkettő igaz.
1./ Ahogy általában
gondolkodnak erről a keresztények:
Eljön MAJD a mennyei
értékelés (ítélet), amikor az Úr Jézus lerögzíti, hogy Mellette álltál-e, vagy
sem. Letetted-e a voksot Mellette, az emberek között, vagy sem. (Más szóval:
megtagadtad-e, vagy vallást tettél-e Róla akkor, amikor tétje volt, amikor
„veszíthettél” ezen?)
2./ De van egy másik üzenete
is ennek az Igének. Ez MOST is történik! Ebben az időszakban. Amikor kimondod a
menny szavát, amit az Úr mond, amikor leteszed a voksot az Úr Jézus Krisztus
mellett, amikor képviseled Őt, és az Ő igazságát, amikor „először az Isten
országát ’keresed’, és az Ő igazságát”, akkor valami elindul a mennyben. A
menny ezt látja, érzékeli, hallja, és Isten angyalai megmozdulnak. Az Úr Jézus
Krisztus képvisel téged ott, és amiben csak az angyalok tudnak segíteni, amit
csak Isten láthatatlan mennyei hadserege tud kivitelezni, az elindul a
cselekvés útján. Leteszi a voksot melletted az angyalok – és mennyei Atyja –
előtt, és elindul a csoda az ő útján. Elindul, és végbemegy.
Ez a szó, a kimondott beszéd,
a tudatosan választott döntés, az életed, életviteled jelentősége, MA, MOST,
ebben az időben.
Én ezt értettem meg ebből az
igéből.
És ezért sem mindegy, mit
mondok ki, hogyan használom szavaimat, nehéz időkben, amikor „tétje van”,
amikor nagyon tudatosan kell letennem a voksot az Úr Jézus Krisztus mellett,
amikor sok nyomás kényszerítene arra, hogy hallgassak, vagy hogy ne mondjam el
világosan, a „népszerűtlen” üzenetet. Ez mind azt jelenti, hogy „vallást
teszek” az Úr Jézusról az emberek előtt.
Két hozzáfűzés, hogy tiszta
legyen a kép – néhány esetleges kérdés megelőzése érdekében:
a./ Nézd meg a
szövegkörnyezetet. Itt valóban olyan „vallástételről” van szó, ahol nagyon nagy
a nyomás az Úr emberein. Minden arra irányul, hogy ne tegyék le a voksot az Úr
Jézus mellett. Az ördög egzisztenciálisan próbálja kikészíteni őket – de az Úr
azt mondja: légy bátor, tedd, mert én is vallást teszek rólad az angyalok
előtt… veled vagyok, és veled lesznek láthatatlan hadseregem tagjai. Ne félj.
b./ A két idő – MAJD és MOST
– EGYARÁNT fontos. Nem állítom, hogy a „majd”-nál fontosabb a MOST. Azt mondom,
hogy ez a második üzenet, az, hogy az Úr MOST is bizonyságot tesz rólad az
angyalok előtt, ha te is bizonyságot teszel Róla az emberek között, ez is benne
van ebben az Igében, és kihat az életedre, MA. (A jövőben, a mennyei
értékelésnél, pedig majd valószínűleg, pontosan ezeket a helyzeteket fogjuk
majd együtt látni, az Úr Jézussal, akkor mindenki előtt, teljesen nyilvánvalóan,
úgy, hogy látjuk mindazt, amit most nem látunk, az Ő hadseregének őrző-védő
tevékenységét, csoda-munkáit, mindazt, amit AZÉRT tudott elvégezni, mert te
letetted a voksot, minden értelemben, Őmellette.)
Együtt ültetett
Készítette: Krisztina Fazekas
Minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, [Isten] megelevenített együtt a Krisztussal, kegyelemből tartattatok meg! És vele együtt feltámasztott és vele együtt ültetett a mennyekben, Krisztus Jézusban. — EFÉZUS 2,5. 6.
Az a cselekedet, amely feltámasztotta az Urat a halálból, az Ő Testét is feltámasztotta. (Az csak természetes, hogy a fej és a test együtt van feltámasztva.)
Továbbá, az a cselekedet, amely a trónra ültette Krisztust, az Ő Testét is oda ültette. Hol ülünk mi most? A mennyekben! Most! Nem valamikor a jövőben fogunk ott ülni; Isten Krisztussal együtt ültetett le minket, mi most ülünk a mennyekben a Krisztus Jézusban.
Krisztus ott ül az Atya jobbján. Ezért mi is ott ülünk az Atya jobbján! (A jobb kéz a hatalom helye. Isten minden tervét és programját az Ő jobb kezén — Krisztuson keresztül hajtja végre, az Ő szellemi Testén keresztül, ami a Gyülekezet.)
A Felség trónjának jobb keze a mennyekben az egész univerzum feletti hatalom középpontja! (Zsid. 8,1) A mennyekbe felment Krisztusra bízták a trón hatalmának gyakorlását — és ez a hatalom a miénk.
Megvallás: Isten a Krisztussal együtt megelevenített engem. Isten Ővele együtt feltámasztott engem. Isten a Krisztussal együtt ültetett engem a mennyekbe. Ahogy a földön járok, együtt munkálkodván Istennel az Ő tervének végrehajtásában, hatalmi helyemet tekintve, én az Atya jobbján ülök.
Az a cselekedet, amely feltámasztotta az Urat a halálból, az Ő Testét is feltámasztotta. (Az csak természetes, hogy a fej és a test együtt van feltámasztva.)
Továbbá, az a cselekedet, amely a trónra ültette Krisztust, az Ő Testét is oda ültette. Hol ülünk mi most? A mennyekben! Most! Nem valamikor a jövőben fogunk ott ülni; Isten Krisztussal együtt ültetett le minket, mi most ülünk a mennyekben a Krisztus Jézusban.
Krisztus ott ül az Atya jobbján. Ezért mi is ott ülünk az Atya jobbján! (A jobb kéz a hatalom helye. Isten minden tervét és programját az Ő jobb kezén — Krisztuson keresztül hajtja végre, az Ő szellemi Testén keresztül, ami a Gyülekezet.)
A Felség trónjának jobb keze a mennyekben az egész univerzum feletti hatalom középpontja! (Zsid. 8,1) A mennyekbe felment Krisztusra bízták a trón hatalmának gyakorlását — és ez a hatalom a miénk.
Megvallás: Isten a Krisztussal együtt megelevenített engem. Isten Ővele együtt feltámasztott engem. Isten a Krisztussal együtt ültetett engem a mennyekbe. Ahogy a földön járok, együtt munkálkodván Istennel az Ő tervének végrehajtásában, hatalmi helyemet tekintve, én az Atya jobbján ülök.
Kiáltsa az életed: az én Istenem uralkodik!
Készítette: Krisztus Szeretete Egyház
Kiáltsa az életed: az én Istenem uralkodik!
Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót cselekedjék. (Zsoltárok 14,1)
Legtöbbünknek soha nem jutna eszébe, hogy ez a vers ránk is vonatkozhat. Végül is hívők vagyunk! Soha nem mondanánk, hogy nincs Isten.
De talán át kellene gondolnunk a dolgot. Az igaz, hogy soha nem jönne ki ilyen a szánkon… de mi a helyzet a cselekedeteinkkel?
Mondjuk-e ezt, amikor itt-ott elkövetünk egy kis bűnt, és azt gondoljuk, nem számít? Megnézünk egy erkölcstelen filmet, pletykálkodunk a pásztorról, figyelmen kívül hagyva Isten parancsolatát?
Mondjuk-e a cselekedeteinkkel, hogy nincs Isten?
A Zsoltárok 14,1 ezt a dolgot a romlottsággal köti össze. Akár felismerjük, akár nem, minél többször teszünk így, annál romlottabbá válunk.
Ne kövesd el azt a bolond hibát, hogy nyilvánosan Uradnak vallod Jézust, de titokban, valamilyen apró tetteddel megtagadod Őt. Bölcsen tegyél mindent, hogy a szíved és az életed is azt kiáltsa: „Az én Istenem uralkodik!”
Igei olvasmány: Zsoltárok 14,1-7; 15,1-5
Kenneth Copeland
Azt mondja a balgatag az ő szívében: Nincs Isten. Megromlottak, utálatosságot cselekedtek; nincs, aki jót cselekedjék. (Zsoltárok 14,1)
Legtöbbünknek soha nem jutna eszébe, hogy ez a vers ránk is vonatkozhat. Végül is hívők vagyunk! Soha nem mondanánk, hogy nincs Isten.
De talán át kellene gondolnunk a dolgot. Az igaz, hogy soha nem jönne ki ilyen a szánkon… de mi a helyzet a cselekedeteinkkel?
Mondjuk-e ezt, amikor itt-ott elkövetünk egy kis bűnt, és azt gondoljuk, nem számít? Megnézünk egy erkölcstelen filmet, pletykálkodunk a pásztorról, figyelmen kívül hagyva Isten parancsolatát?
Mondjuk-e a cselekedeteinkkel, hogy nincs Isten?
A Zsoltárok 14,1 ezt a dolgot a romlottsággal köti össze. Akár felismerjük, akár nem, minél többször teszünk így, annál romlottabbá válunk.
Ne kövesd el azt a bolond hibát, hogy nyilvánosan Uradnak vallod Jézust, de titokban, valamilyen apró tetteddel megtagadod Őt. Bölcsen tegyél mindent, hogy a szíved és az életed is azt kiáltsa: „Az én Istenem uralkodik!”
Igei olvasmány: Zsoltárok 14,1-7; 15,1-5
Kenneth Copeland
2013. március 31.
Meg van írva:
„Így van megírva: A
Krisztusnak szenvednie kell, de a harmadik napon fel kell támadnia a halottak
közül” (Luk. 24.46)
Max Lucado: Ő a szögeket választotta
14 Adósság-listánkat - amely
azzal vádolt bennünket, hogy felsorolta az Isten törvénye ellen elkövetett
vétkeinket — odaszegezte a keresztre, s ezáltal azt végleg eltörölte. (Kolossé,
Egyszerű Fordítás)
Jézus nem csukta be a kezét,
pedig megtehette volna. Látta a listát! Tudta, hogy azoknak a bűnöknek az ára
halál.
Tudta, hogy az a te adósság
listád. De mivel nem tudta elviselni azt a gondolatot, hogy az örökkévalóságot
nélküled töltse, így a szögeket választotta. Tudta, a szögek célja az, hogy a
bűneidet olyan helyre tegye, ahol az Ő áldozata elrejti, és az Ő vére befedezi
azokat. Amint Jézus keze kinyílt a szögeknek, a menny ajtaja kinyílt számodra.
Max Lucado
Magyar fordítás: ahitatok.hu
AZ ELTEMETHETETLEN
(Füle Lajos verse)
Temették ólom-csüggedésbe,
hitetlenség rongyába rakva
a félelem sivatagába
Harmadnapon feltámadott!
Temették tornyos templomokba,
szertartások gyolcsai közé,
imákból készült szemfedője.
Harmadnapon feltámadott!
Temették ideológiákba,
tagadás útszéli árkába,
tudomány sziklái alá.
Harmadnapon feltámadott!
Temették gyilkos hitvitákba,
szent háborúk szennyes vizébe,
sötét élet-cáfolatokba.
Harmadnapon feltámadott!
Temetgetik ma is... Hiába.
Nem rejti el se föld, se ég már,
szív bűne, vagy ész érve, semmi,
mert Ő MAGA AZ ÉLET !
http://www.refvasvari.hu/
ISTEN ISMERI A NEVEM!
1 A hét első napján, korán
reggel, amikor még sötét volt, a magdalai Mária odament a sírhoz, és látta,
hogy a kő el van véve a sírbolt elől. 2 Elfutott tehát, elment Simon Péterhez
és a másik tanítványhoz, akit Jézus szeretett, és így szólt hozzájuk:
"Elvitték az Urat a sírból, és nem tudjuk, hova tették!" 3 Elindult
tehát Péter és a másik tanítvány, és elmentek a sírhoz. 4 Együtt futott a
kettő, de a másik tanítvány előrefutott, gyorsabban, mint Péter, és elsőnek ért
a sírhoz.
5 Előrehajolt, és látta, hogy
ott fekszenek a lepedők, de mégsem ment be.
6 Nyomában megérkezett Simon
Péter is, bement a sírba, és látta, hogy a leplek ott fekszenek, 7 és hogy az a
kendő, amely a fején volt, nem a lepleknél fekszik, hanem külön összegöngyölítve,
egy másik helyen. 8 Akkor bement a másik tanítvány is, aki elsőnek ért a
sírhoz, és látott, és hitt. 9 Még nem értették ugyanis az Írást, hogy fel kell
támadnia a halottak közül. 10 A tanítványok ezután hazamentek. 11 Mária pedig a
sírbolton kívül állt és sírt. Amint ott sírt, behajolt a sírboltba, 12 és
látta, hogy két angyal ül ott fehérben, ahol előbb
Jézus teste feküdt; az egyik
fejtől, a másik meg lábtól. 13 Azok így szóltak hozzá: "Asszony, miért
sírsz?" Ő ezt felelte nekik: "Mert elvitték az én Uramat, és nem
tudom, hova tették." 14 Amikor ezt mondta, hátrafordult, és látta, hogy
Jézus ott áll, de nem ismerte fel, hogy Jézus az. 15 Jézus így szólt hozzá:
"Asszony, miért sírsz? Kit keresel?" Ő azt gondolta, hogy a kertész
az, ezért így szólt hozzá: "Uram, ha te vitted el őt, mondd meg nekem,
hova tetted, és én elhozom." 16 Jézus nevén szólította: "Mária!"
Az megfordult, és így szólt hozzá héberül: "Rabbuni!" - ami azt
jelenti: Mester” Jn 20,1-16.
ISTEN ISMERI A NEVEM!
(A pásztor) a maga juhait a nevükön szólítja.
(Jn 10,3)
Gyerekkoromban egyszer a
vasútállomás peronján várakoztam az egyik nagynénémre, akinél a nyári szünidőt
szándékoztam eltölteni. Soha nem találkoztam még vele, csak fényképen láttam.
Hogyan fogom megtalálni őt
a kavargó embertömegben?
Ekkor meghallottam a nevemet. A kiáltást
hamarosan követte a képről
ismert nagynéni széles mosolya és ölelése. Újra valaki voltam a tömegben.
Valami hasonló történhetett
Mária Magdolnával is a feltámadás reggelén.
A hajnali derengés még inkább
szörnyűvé tette a veszteség okozta ürességet. Arcát könnyek szántották, az üres
sír teljesen elszomorította. A lassan erősödő halvány derengésben az angyalok
sem tűntek meggyőzőnek. Azután meghallotta, amint a feltámadott Jézus nevén szólítja:
Mária!
Számomra a húsvét minden
öröme, reménye és csodája megjelenik ebben a
Mária és Jézus közötti
találkozásban. A halál életbe fordul, a végből kezdet lesz. De a legjobb az a
felismerés, hogy Jézusban biztos lehetek afelől, hogy Isten nemcsak tud rólam,
de ismeri a nevemet is. Ezt jelenti a húsvét. Krisztus azért élt, halt meg, és
támadott fel, hogy tudhassuk, Isten ilyen értékesnek tart minket e világ
ember-tengerében.
Imádság: Urunk, töltsd be
szívünket mindennapi teendőink között a veled való húsvéti találkozás
élményével. Add azt a bizonyosságot, hogy mindnyájunkat ismersz. Ámen.
Azoknak, akik látnak és
hallanak, minden nap húsvét lesz.
Colin D. Harbach (Cumbria,
Anglia)
http://csendespercek.hu
„Megmutatta nekik a kezét"
„...Jézus... megmutatta nekik
a kezét..." (János 20:19-20)
Dr. Paul Brand, egy zseniális
sebész, aki az indiai Vellore Keresztyén Orvosi Egyetemén dolgozott, ezt írta:
„Majd minden nap csodálatos kezekkel dolgozom… ám az évben egy nap különleges
jelentéssel bír… Amikor az egész világ a Nagyhetet ünnepli… én Jézus kezein
gondolkodom… azok a kezek, amelyek annyi jót tettek, egy napon át lettek
szegezve egy durva vassal… a római kivégzõosztag emberei keresztülszúrták a
csuklón, épp a kéztõcsontnál, ahol az ujjakat mozgató inak haladnak és a
középsõ ideg… ez a kezet megbénította, és karomszerûen összerántotta, Jézus
pedig nem kapott semmilyen fájdalomcsillapítót… Késõbb az egész testsúlya
kezeire nehezedett, így még több szövet roncsolódott, és még több vért
veszített.
Volt vajon valaha ennél
kétségbeejtõbb kép? A tanítványok, akik abban reménykedtek, hogy õ a Messiás,
elbújtak a sötétben és szétszéledtek.” Ám nem ekkor láttuk utoljára Jézus
kezeit! A Biblia azt mondja: „…amikor beesteledett, a hét elsõ napján, ott ahol
összegyûltek a tanítványok, bár a zsidóktól való félelem miatt az ajtók zárva
voltak, eljött Jézus, megállt középen, és így szólt hozzájuk: »Békesség
néktek!« És miután ezt mondta, megmutatta nekik a kezét és az oldalát.
A tanítványok megörültek, hogy látják az
Urat.” Dr. Brand így folytatja: „Jézus úgy döntött, hogy kezein lévõ sebei
örökre emlékeztessék az itt töltött idõre. Ezért hiszem, hogy Isten hallja, és
megérti fájdalmunkat… mert megtartotta azokat a sebhelyeket, mint a megsebzett
emberiség maradandó képmását. Õ tudja, hogy milyen az élet a földön, mert járt
itt. A kezei bizonyítják.”
Vidd hát sebeidet ma
Jézushoz, és engedd, hogy meggyógyítsa testedet és lelkedet!
FELTÁMADOTT!!
„Ti ne féljetek, mert tudom,
hogy a megfeszített Jézust keresitek. Nincsen itt, mert feltámadott!” (Mát.
28,5-6)
„…A kinek sebeivel gyógyultatok meg.” (1 Pét. 2.24)
Olyan
sokszor köszöntem már meg az Úrnak, hogy a kereszten szenvedett sebei által én
meggyógyulhattam, de ezeket a sebeket soha nem gondoltam igazán végig.
Megköszön-tem, de nem éreztem át igazán, hogy a mi Megváltónk mit vállalt
magára, mennyi szenvedést, gyötrődést – testi és lelki – fájdalmat. És hogy mindezt azért vállalta, hogy minden
gyötre-lemtől, szenvedéstől, betegségtől, vagyis az ördög minden munkájától
szabaddá tegyen en-gem, és mindazokat, akik ezt hittel elfogadják.
Isten
igéjében azonban megláttam azt a minden emberi értelmet felülhaladó szeretetet,
amely arra indította, hogy értünk és helyettünk felvállalja azt az iszonyatos
szenvedést, amelytől oly rút, nem emberi lett ábrázata, hogy sokan
eliszonyodtak Tőle. (Ésa 52,10)
Megláttam
a szörnyű sebeket, amiket gonosz kezek ejtettek rajta. Azt a lelki gyötrel-met,
amit végig élt már a Gecsemáné kertben. Megláttam hogy a testének minden
centiméte-rét sebek, szörnyű sebek borították, s én – és valamennyien, akik
hiszünk az Ő megváltó, he-lyettesítő áldozatában – ezekben a sebekben nyertünk
gyógyulást. Mikor elért a szívemhez ez a „…minden
ismeretet felülhaladó szeretetet. (Eféz 3,19) akkor már csak leborulni
tudtam az Ő lábai elé, és szívből megköszönni mindazt, amit helyettem és értem
megtett, s amiről Ő maga a Szent szellem által (a Zsoltárokban, az Ó- és
Újszövetségi írásokban) így tesz bizonyságot: „Az én szívem reszket bennem és a halál félelmei körülvettek engem.
Félelem és rettegés esett énreám és borzadály vett körül engem” (Zsolt 55,5.6)
„A halál kötelei vettek körül, a halál
tőrei fogtak meg engem.” (Zsolt 18,5.6)
Igen,
Ő szomorkodott és rettegett, (Mát. 26.38) vállalva a félelmet, hogy én szabad
le-gyek minden félelemtől, és félelem nélkül szolgálhassam Őt. (Luk 1,74)
Gyötrődött, vállalta hogy gyötrődjön, és nyugtalanná váljon az Ő lelke, (Ján.
13.21) és békességem büntetését is Ő viselte (Ésa 53,3-5) hogy az én lelkemnek
nyugalma és békessége legyen, és betölthessen azzal a minden emberi értelmet
felülhaladó békességgel, amit csak Tőle kaphatok. (Fil 4,7) Szomorko-dott,
vállalva, hogy a szomorúság Őt sújtsa le, (Zsolt. 69.27) hogy én örökös örömben
élhessek Vele, és eltűnjön minden
fájdalom és sóhaj. (Ésa 51,11) Szorongattatott, hagyta, hogy gonosz angyalok
serege vegye körül, és szorongassa. Engedte, hogy körülvegyék, mint egy
ostrom-lott várost, (Zsolt. 22.17) hogy fogva tartsák, gyötörjék és bántsák.
Hogy megkínozzák lelkét is, azért, hogy az én lelkem felszabadult legyen, és a
lelkemnek jó dolga legyen. (3Ján.2) A Szent Szellem által Ő maga mondta, hogy
az Ő lelke elcsüggedt Benne. (Zsolt 42,7.8) És Vállalta ezt is, hogy az én
lelkemet már semmi csüggedés el ne érhesse. És adhasson rám dicsőségnek
palástját a csüggedt lélek helyett. (Ésa 61,3)
Engedte,
hogy Őt megkötözzék, és ítéletre adják azért, hogy nekem átadhassa a
mennyország kulcsait, és felhatalmazzon arra, hogy amit megkötök a földön, az a
mennyben is kötve legyen, és amit megoldok a földön, az a mennyben is oldva legyen.
(Mát 16,19; Mát.18,18) Felhatalmazzon arra, hogy én megkötözhessem a hatalmast
(Mát 12,29) az erőset (Márk 3,27) hogy
megnyissam a gonoszságnak bilincseit, az igának köteleit megoldjam, hogy
szabadon bocsás-sam az elnyomottakat, és minden igát széttépjek (Ésa58,6) az Ő
Szent Szellemének vezetésével és hatalmával.
Hátát odaadta a verőknek (Ésa 50,6)
és hagyta, hogy megostorozzák (Ján 19,1) és véres ba-rázdákat szántsanak az Ő
hátán, hosszúra nyújtva barázdáikat (Zsolt 129,3) ezáltal törte össze az én
terhes igámat, és hátam vesszejét, az engem nyomorgatónak botját (Ésa.9,4)
Hagyta, hogy az Ő fejére töviskoronát
tegyenek, és megcsúfolják és meggyalázzák (Mát 27,29.30) azért, hogy az én
fejemre színarany koronát tegyen, (Zsolt 21,4) az én Istenem kenetola-ját.
(3Móz 21,12) Tűrte, hogy nádszállal verjék fejébe a töviseket, és ezzel
súlyosan megsebesít-sék az Ő fejét (Mát 27,29.30) azért, hogy az én fejemen
semmiféle fájdalom és betegség ne tudjon úrrá lenni. Sőt, hogy fejemnek még egy
hajszála se veszhessen el (Luk 21,18) és hogy örök öröm legyen az én fejemen,
és eltűnjön életemből a fájdalom és sóhaj (Ésa 35,10)
Oda adta arcát a szaggatóknak
(Ésa.50,6), hogy arcul csapdossák (Mát 26,67; Luk.22,63.64) és oda tartotta
arcát az Őt verőknek (J.Siralm 3,30) hogy arcát ököllel verjék. (Márk 14,65)
Vállalta, hogy oly szörnyen meggyalázzák és megsebesítsék az Ő fejét és arcát,
hogy sokan eliszo-nyodtak Tőle, oly rút, nem emberi lett ábrázata (Ésa 52,10)
és nem volt az Ő ábrázata kívánatos (Ésa 53,2) az emberek előtt. Mindezt azért,
hogy az én arcom ragyogjon, mint a nap, amikor fénylik az ő erejében. Az én
arcom ép és egészséges legyen, és rajta az Ő dicsősége ragyog-jon, és arcom
mindig örömtől ragyogó legyen. (Ésa
60,5) Hogy arcomon betegség, sérülés, vagy fájdalom úrrá ne lehessen.
Az
Úr Jézus hagyta hogy halálba vigye a gyilkos indulatú beszéd, amelyről a Szent
Szellem így tesz bizonyságot, az Ő szenvedéseiről beszélve: Tulkok sokasága kerített be engem,
körülfogtak engem Básán bikái. Feltátották rám szájukat mint a ragadozó és
ordító oroszlán (Zsolt 22,13.14)
és kiáltoztak és ordítoztak: Feszíttessék meg! (Mát 27,22; Márk 15,13; Luk
23,21.) Ezért nincsen immár semmi kárhoztatásom, (Róm 8,1) mert az Úr Jézus
mindezeket értem és helyettem vállalta és szenvedte el. Ezért én már nem megyek
a kárhozatra – nem kerülök ítélet alá –
hanem átmentem a halálból az életre (Ján
5,24) Aki ellenem összegyűl, elesik álta-lam, mert meg van írva: Egy ellenem készült fegyver sem lesz jó
szerencsés, és minden nyelvet, mely ellenem perbe száll, kárhoztatok, mert
igazság által lettem erős, s ezt az igazságot az én Megváltó Istenem
szerezte meg nekem. Ő szenvedte el a halált bűneimért, és feltámadott az én
megigazulásomért (Ésa 54,14-17; Róm.4,25; Zsid.2,9)
És ment az Úr Jézus a Golgotára, emelvén a keresztfát, amelyre
gonosz kezek felfe-szítették szent testét (Ján 19,17.18) helyettem és értem –
ahogy azt Isten elrendelte, hogy megtör-ténjen. (Róm.3,25) Eközben úgy
hanyatlott el, mint az árnyék az ő megnyúlásakor, mert térdei tántorogtak
(Zsolt 109,23.24) kínjaitól és sok lelki és testi gyötrettetésétől, és ezt is
vállalta. Ezért az én lábaim nem tántorodnak meg (Zsolt 66,9) és nem engedi meg
az én Istenem, hogy a lábam inogjon, hanem őriz engem (Zsolt 121,3) és
bátorsággal járom az én utamat (Péld 3,23) mert megszi-lárdította az én
lépteimet, s ha elesek sem terülök el, mert támogat engem az én Uram.(Zsolt
37,23.24)
Hagyta a mindenség Ura, hogy kezeit
és lábait átlyukasszák, és összeroncsolják benne csontjait. (Zsolt 22,17;
J.siralm 3,4) Engedte, hogy durva kezek verjenek hatalmas szegeket kezeibe és
lábaiba, és az Ő szent teste függjön ég és föld között azért, hogy az én lábaimat tágas térre állítsa,
(Zsolt 31,9) és kiszélesítse lépésemet alattam, s olyanná tette lábamat, mint a
szarvasé. (Zsolt 18,34.37) És Ő megszabadított, és megerősített, hogy kezemet
nyújtsam a szűkölködőnek (Péld 31,20) és az Úr Jézus nevében betegekre vessem
kezemet, hogy azok meggyógyuljanak megszabaduljanak (Márk 16,18) Ezért erősek
az én kezeim és lábaim, és sem betegség, sem sérü-lés, sem fájdalom nem vehet
erőt rajtuk.
Az
Úr Jézus szemei elbágyadtak (Zsolt 69,4) és szeme világa is elhagyta (Zsolt
38,11) és szemei elsenyvedtek (Zsolt 88,10) a szörnyű kíntól, így szabadította
meg szemeimet a könnyhulla-tástól (Zsolt 116,8) hogy eltöröljön Isten minden
könnyet az én szemeimről (Jel 7,17) És betöltötte a törvényt, amely kimondja,
hogy: Szemet szemért! (2Móz 21,24) És adta az Ő szemét az enyémért, hogy az enyém
már soha el ne sötétüljön, hanem lássak messzire és világosan. (Márk 8,25)
És az Úr Jézus vállalta azt a minden
képzeletet felülmúló szenvedést, amelytől nyelve az ínyéhez tapadt (Zsolt
22,14) hogy az enyém ép és egészséges legyen, hogy az én nyelvem alatt mindig
magasztalás legyen, (Zsolt 66,17) és hirdesse minden napon az Ő igazságát és
dicsőségét. (Zsolt 35,28) Az én szám teljen meg minden napon az Ő dicséretével
(Zsolt 71,8) és szájam beszélje az Ő igazságát, és minden napon az Ő
szabadítását (Zsolt 71,15.24), hogy a szám megtelhessen nevetéssel és nyelvem
vigadozással, és örvendezve mondhassam, hogy: Hatalmasan cseleke-dett velem az
Úr! (Zsolt 126,2.3)
Az Úr Jézus vállalta azt a
szenvedést, amitől torka kiszáradt (Zsolt 69,4) hogy az én torkomtól
eltávolítson minden betegséget és fájdalmat, hogy Isten dicsőítése legyen az én
torkomban (Zsolt 149,6)
Vállalta hogy az Ő belső részei
megháborodjanak és szétolvadjanak benne (Siralm 1,20; Zsolt.22,15), hogy nekem
minden belső szervem ép és egészséges legyen, és az Ő terve szerint tökéletesen és hibátlanul
működjön.
És
az Ő gyűlölői így gúnyolták: Szabadítsd meg magadat és szállj le a keresztről,
(Márk 15,30) de Ő engem akart megszabadítani, ezért nem szállt le a keresztről,
hanem hagyta, hogy csontjai széthulljanak – amikor már izmai és a csontjait összetartó
izületek, inak szétszakad-tak – annyira, hogy így szólt: Megszámlálhatnám minden csontomat. (Zsolt 22,15.18) Ezt a
szen-vedést is elvállalta, hogy amikor meghallom a szabadításáról szóló jó
hírt, az én csontjaim megerősödjenek (Péld 15,30) és hogy a csontjaimat
összetartó, és befedő minden izület, ín és izom tökéletes épségben legyen, és
tartsa szilárdan az én csontjaimat, amelyeket Ő ruházott fel bőrrel és hússal,
és Ő fedezett be inakkal. (Jób 10,11) És az Úr Jézus élete látható legyen az én
testemben, (2 Kor. 4.10) mert én az Ő testének tagja vagyok, testéből és
csontjaiból való, (2Kor 4,10; Eféz.5,30) ezért sem csapás, sem baleset még csak
nem is közelíthet hozzám. (Zsolt 91,7) Fáj-dalomnak, betegségnek nincs joga a
csontjaimat összetartó inakhoz, izületeimhez, izmaimhoz és csontjaimhoz, mert
az Úr Jézus már eltávolította ezeket tőlem azáltal, hogy magára vette és
elhordozta azokat.
És
az Ő dereka megtelt gyulladással és testében semmi épség nem maradt, (Zsolt
38,8) mert az én bűneimet – sőt az egész
világ bűnét – magára vállalta. (1Ján 2,2) Ezek súlyos teher-ként borították el,
ereje felett (Zsolt 38,5) azért, hogy megmentsen és megszabadítson engem, hogy
én ne legyek fáradt, sem tántorgó, és még derekam öve se oldódjék meg. (Ésa
5,27) Sőt felövezhessem derekamat igazlelkűséggel, (Eféz 6,14) ezért semmilyen
gyulladásnak, fájdalom-nak nincs joga és helye az én derekamban.
Olyan
szörnyű szenvedéseket élt át, amelyek következtében szíve olyan lett, mint a
viasz (Zsolt 22,13) és megtört Benne és
beteg lett. (Zsolt 69,21.22) Az Ő szíve sebesíttetett meg (Zsolt 109,22) (Ján 19,34) így gyógyította
meg az én szívemet, (Zsolt 147,3) hogy az én
szívem megelevenedjen (Zsolt 69,33) és az Ő isteni élete ritmusára
verjen, és én az Ő szent igéjével vallhassam, hogy szívem erős, Benne bizakodó.
(Zsolt 112,7)
És
a legnagyobb gyötrelem közepette így kiáltott fel : Én Istenem, én Istenem! miért hagytál el engemet? (Mát. 27.46) Őt, Isten Fiát bűneink elszakították
Istentől, szörnyű sötétség borult rá, (Zsolt 88,7) s megízlelte a szellemi
halált, az Isten nélküli állapotot is. A Benne lévő világosság – az ÉLET –
oltódott ki (Ezék.32,7) azért, hogy nekem örök életem legyen (1 Ján. 5.11) és
mindig az Ő jelenlétében, az Ő dicsőségének fényében élhessek.
Utolsó
szavaként pedig kijelentette: „…Elvégeztetett!
És lehajtván fejét, kibocsátotta
szellemét.” (Ján. 19.30) Így végeztetett el, hogy én vehessem az Ő
Szent Szellemét, azt az örökkévaló Szellemet, amely újjászül, megszentel, (1
Kor. 6.11) és vezérel minden utamon. (Róm. 8.14) Kifizette az adósságomat, nem
aranyon vagy ezüstön, hanem szeplőtelen, drága vérén váltva ki a sátán
fogságából, és átvitt az Ő országába. (Kol.1,13) Hiszen dárdával döfték át
oldalát és szívét, (Ján 19,34) hogy az Ő szent vérének (1 Pét. 1.19) utolsó cseppje is kihullva, eltörölje
az én bűneimet, megtisztítson, megóvjon minden gonosztól, (Jel. 1.5) és utat nyisson számomra a szentélybe
való bemenetelre. (Zsid. 10.19)
Ima
Istenem,
a Te Felkented ifjúságának napjait megrövidítetted, gyalázatot borítottál reá,
(Zsolt 89,39.46) megsanyargattad az Ő erejét, és megrövidítetted az Ő napjait (Zsolt
102,24) hogy hosszú élettel elégíthess meg engem, és megmutasd rajtam minden
helyzetben a Te szabadítá-sodat. (Zsolt 91,16) S hogy én jó vénségben, öregen,
és betelve az élettel (1Móz 25,8) tegyem le sá-toromat, a hústestemet, (2Pét
1,14) és elköltözzek, amikor az én elköltözésem ideje beáll (2Tim 4,6) hogy
mindenkor a Krisztussal legyek. (Fil 1,23)
Magasztallak
Istenem, amiért Jézus Krisztus testének megáldozása által egyszer s
min-denkorra megszenteltél (Zsid 10,10) hogy amint Ő van, én is úgy legyek e
világban (1Ján 4,17) Ál-dalak Úr Jézus, hogy egyetlen egy áldozatoddal örökre
tökéletessé tettél (Zsid 10,14) és megvál-tottál a törvény átkától is, mert meg
van írva, hogy: Krisztus váltott meg a törvény átkától, átokká lévén érettem.
(Gal 3,13) Ezért vallhatom meg, hogy azoknak a betegségeknek sincs már sem
joga, sem köze testemhez, amelyek a törvény könyvében megírattak. El kell
távoznia tő-lem minden járványos betegségnek, minden gyulladásnak, láznak,
kiszáradásnak, rosszindula-tú betegségeknek. (5Móz. 28.)
Szüntelen
áldalak Úr Jézus, mert elvetted az én erőtlenségemet (Mát 8,17) hogy erős
legyek, (1Kor 16,13) ezért dicsérlek a
nagy gyülekezetben, az erős nép között magasztallak Téged. (Zsolt 35,18)
Áldalak Úr Jézus, mert Te hordoztad az én betegségeimet (Mát 8,17) hogy én jó
egészségben legyek. (2Kor 13,11) Légy
áldott örökké Uram, amiért vállaltad, hogy megsebe-síttessél az én bűneimért,
hogy én a Te sebeiddel meggyógyuljak.
(1Pét 2,24) És én örvendezek Benned drága Uram, Benned, az én szabadító
Istenemben, (Habakuk 3,18) és
magasztalom a Te csodálatos nevedet Úr Jézus Krisztus, és imádlak Téged
szüntelen.
Ámen!
(GyenMa)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)