Az első rész összefoglalása: Előzőleg arról beszéltem, hogy a hiteddel kapcsolatos kompromisszumkötés nem más, mint hogy megelégszel kevesebbel. A hit nem alku tárgya, nem tudsz Istennel alkut kötni a hiteddel kapcsolatban, hogy valahol „félúton”találkozz Istennel. A hitet illetően csak Isten útja létezik, semmilyen más út nincs. Nem tudod Istent befolyásolni, hogy eltérjen az elvárásaitól, csak azért, mert megsajnál sok panaszkodásod miatt. Isten nem könnyít a szabályokon. A hit nem alku tárgya.
Az Istennel való együttműködésben a te dolgod, hogy vesd az Úrra a terhedet, gondjaidat, az Övé meg hogy átvegye ezeket. Ettől kezdve már nincs gondod, már Istennél van minden gond, az már nem a tiéd. Azért fontos ez, mert a gondok okozzák, hogy kompromisszumot köss. Sokan megalkusznak a hitükkel kapcsolatban, megvallásaikban, cselekedeteikben, s végül elhagyják a hitüket, ha nem tudják, mit csináljanak egy adott helyzetben, nyomások alatt. Pedig egyszerű: a mi feladatunk, hogy az Úrra vessük a gondokat. Az Ő munkája pedig, hogy ezeket azonnal elveszi.
Nem mi birtoklunk hitet, hanem a hit birtokol minket. A hit alapján kell döntenünk az életünkben, az egymást követő élethelyzeteinkben, és ilyenkor mindig szükséges, hogy a hit birtokoljon minket. S e hit szelleme alapján mondjuk, hogy nem adjuk fel, győztesek vagyunk, sőt több vagyunk, mint győztesek. Annak, aki gondot visel rólunk, gondja van ránk. Sohasem vonulunk vissza, soha nem adjuk föl. Mert olyan hit szellem birtokol minket, mely Istentől jön, és soha nem hibázik, nem engedi, hogy megbukj, aki nem szalad el a bajok elől, soha nem szalad el a démonok elől, hanem megáll, míg tökéletes győzelmet arat MINDEN helyzetben.
Honnan kapod ezt a hitedet? A hit hallásból van, a hallás pedig Isten Igéjéből. Ha soha nem nyitod ki a Bibliát, soha nem lesz ilyen hited. Ha megengedjük, hogy elmenjünk ettől a hittől, Istentől magától megyünk el. Mert nekünk egy Isten szerinti, Isten féle hitünk van. Ez a hit pedig az Igéből keletkezik. Ugye nem akarsz elmenni Istentől?
Második rész: A hit egy olyan szent döntés, mely házasságot kötött a kompromisszumok nélküli elhatározással. Azaz elhatározom, hogy győzök. Ez egy elhatározás. Elhatározom, hogy felülkerekedek ebben a helyzetben, és a sátán nem fog lenyomni. Elhatározom, hogy Istennek a legjobb akarata érvényesül az életemben. Elhatározom, hogy Isten kenete van az életemen. Elhatározom, hogy nem érdekes, milyen helyzettel, vagy milyen fegyverrel kerülök szembe, az nem lehet győztes ellenem, elhatározom, hogy megállok hitben. Elhatározom, hogy mikor a vihar elmúlik, én még mindig itt állok, olyan biztosan, ahogy a reggel eljön.
Mondd: Elhatároztam, hogy győzök, az életem minden területén. Eltökélt vagyok, hogy megállok, erősen állok, és nem szaladok el!
Ne feledd el azt az igazságot, hogy megszabadultunk hit által, amely munkálkodik bennünk. S ha Isten szerinti hit van a bensődben, akkor az munkálkodik, és Isten soha nem vall kudarcot.
1Móz 8:22 Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek.
Nézzük meg, milyen folyamathoz kapcsolható a hit, mert ha ezt nem ismered, könnyen kompromisszumot köthetsz. Ne legyünk olyanok, mint a strucc, aki a homokba dugja a fejét – mert nem csak a bajokat nem látja, de a lehetőségeket sem. Ha kiveszed a fejed a homokból, megérted Isten Igéjét, és kijelentést kapsz az Isten szerinti hitről, hogy mit is mond rólad, ki vagy Krisztusban, ki Krisztus benned, a Szent Szellem hatalma erejéről, Aki a te oldaladon áll, a hited megvallásáról, a hit cselekedetéről.
Ekkor nem fogod homokba dugni a fejedet, hanem a lehetőségek felé tudsz fordulni, és semmi sem fog váratlanul érni. Mert ott leszel, mikor a hajnal jön, és akkor is szilárdan állsz ott, amikor Isten győzelmet ad neked. Rájössz, hogy az a hajó vagy, amiről az alábbi történet beszél: egy kisfiú készített egy kis hajót, de amikor vízre tette, egy hullám rögtön elsodorta. Édesapja a városban járt, és egy bolt kirakatában hasonlót látott. Bement, s akkor vette észre, hogy ez az, amit a kisfia csinált. Megvette és hazavitte, a fiú pedig azt mondta az apjának: kétszeresen is az enyém ez a hajó – hiszen én csináltam, ugyanakkor pedig te megvetted nekem.
Isten is megteremtett minket, de az ördög ellopott. Ő viszont elküldte a Fiát, hogy megvegyen téged. Mi bizonyíthatná jobban, hogy Isten szeret? Az, hogy visszavásárolt! Az Igéhez visszatérve: a hit folyamata tehát az idő három birodalmával van kapcsolatban. A tegnappal, a mával és a holnappal. Tudjuk, hogy egy átmeneti idő-birodalomban vagyunk. A tegnap egy olyan folyamat, ami által a mába kerültünk. A ma egy olyan folyamat, ami a holnapba visz. A holnap egy olyan folyamat, ami a következő hétbe, az a következő hónapba, az pedig a következő évbe visz. Tehát végig az időfolyamatban Istennel az egyik időből a másikba lépünk. Az igaz hitből él, és a hite nem csodákból lesz. Csodák történhetnek és történnek is az életünkben, de Isten nem ezt használja, hogy hitünk legyen. A mai napon végiggyalogolunk azért, hogy a holnapba érkezzünk. Egész életünkben ebben a folyamatban vagyunk. S nem tudsz átlépni a holnapba, míg meg nem érkezik hozzád. Lehet, hogy gondolsz rá, de nem tudsz belépni, mert meg kell várnod, míg megérkezik. Meg kell értened, hogy az itteni fizikai látható világot az idő kormányozza. Mint ahogy az életünket is, amit a látható világban töltünk, az idő uralja. Egész addig, míg az idő már nem lesz idő. Számunkra ebben az időfolyamban semmi sem történik azonnal.
Mindenhez egy folyamatra van szükség, amit követnünk kell. Ebben a látható, fizikai világban az idő kormányoz, és minden törvényt áthat ez a folyamat. Ugye a kompromisszumok nélküli hitről beszélünk. Az a pillanat, amikor hiszel valamiben, és az a pillanat, amikor ez megjelenik – különbözik, és a két pillanat közötti idő alatt köthetsz kompromisszumot a hitedet illetően. Mert úgy gondolhatod, hogy amiben hittél, hogy megjelenik Isten által – az nem fog megjelenni.
Lehet, hogy már ott kopogna az ajtódon, de mielőtt megjelenne, te már belefáradsz ebbe a folyamatba. És így kompromisszumot köthetsz a hitedben, a megvallásodban. Pont akkor, amikor pedig már kész lenne megjelenni az életedben. És éppen ekkor teszed szét a kezed, mondván: úgy látszik, ez már soha nem történik meg! Ezt az idősávot kell túlélni.
Tehát 1 Móz 8,22: Ennekutánna míg a föld lészen, vetés és aratás, hideg és meleg, nyár és tél, nap és éjszaka meg nem szünnek. Világos kiindulási pontunk: mi a földön vagyunk. Tehát míg a föld megmarad, vagy amíg itt vagyunk a földön, nekünk ebben a folyamatban, ha tetszik, ha nem, részt kell vennünk. Addig vetés és aratás lészen. Lesz hideg és meleg. Lesz nyár és tél, lesz nap és éjszaka, és semelyik sem szűnik meg, míg a föld megmarad.
Emlékszem, hogy friss házasok voltunk, s egyik szomszédasszonyunk rendszeresen átjött a Bibliával, és búcsúzáskor mindig azt mondta: tudjátok, el fog jönni az a nap, mikor a tél helyett nyár lesz. Nem tudtam mit mondani erre, nem ismertem akkor a Bibliát. – A tudatlanság árthat neked. A tudatlanság nem áldás, meg is ölhet téged. – Végig azt hittem, hogy egyszer eljön az idő, amikor januárban 25 fok lesz, mert télen is nyár lesz. Ez a szomszédasszony még más „érdekességeket” is mondott, míg végül azt mondtam neki, hogy ne beszéljen már ilyen zöldségeket. Fontos hogy eldöntsd, kire hallgatsz! Hogy ki prédikál neked, mert nem biztos, hogy amit mond, azt a Biblia megalapozza. Ezt nevezik gyomnak. Nincs minden benne a Bibliában, amiről azt mondják, hogy benne van. Ezért fontos, hogy keresd, kutasd az Igét, hogy tudd, benne van-e.
Tehát: míg lesz föld, lesz vetés és aratás, tél és nyár. Látjuk, hogy minden, amit itt felsorol Isten, az idővel kapcsolatos. A Biblia azt mondja, hogy egy bizonyos folyamatra van szükség ahhoz, hogy amiben hiszünk, megkapjuk Istentől. Ha ezt a folyamatot nem vesszük figyelembe, annyi külső körülménnyel találkozhatunk, ami konfrontálódik velünk, hogy végül kompromisszumot köthetünk a hitünkben. Abban a hitben, amely által megjelenik Isten ígérete! Csak azért, mert ez a folyamat egy adott idősávban zajlik le.
A hitünk ebben az idősávban dolgozik, ebben a folyamatban hozza be az életünkbe, ebbe a látható világba azokat az ígéreteket, amiket már megkaptunk Istentől. Nem szabad megengedni, hogy külső dolgok elvonják a figyelmünket, vagy levegyék arról a tekintetünket, amiben hiszünk – ne feledjük, hogy vetésidő és aratásidő is lészen. Azaz van idő, mikor vetned kell, de van idő, mikor aratnod. Követnünk kell ezt a folyamatot egész addig, míg a folyamat mozgásban van – amíg meg nem jelenik Isten ígérete. Meg fog jelenni az életedben, amiben hiszel, Isten ígérete alapján. Be fog jönni, ki fog fejlődni az életedben és élvezni fogod. Ez az a folyamat, ami által megjelenik az életedben, amit Isten neked adott. Míg föld lészen, a vetésidő és aratásidő el nem múlik.
Azt is meg kell értened, hogy Isten szent – az idő nem korlátozza, és nem kötözi meg. Bárhol az időben be tud avatkozni. Ő nem az idő birodalmában lakik, s így az nem köti meg Őt. Neki nem jelent olyan kötelezettséget az idő, mint nekünk. De itt a földön Isten egy folyamaton keresztül működik, bár Ő nem az időnek a foglya. Ez az oka annak, hogy nekünk Isten egy folyamatot adott, ami egy maggal kezdődik. Ezáltal jelenik meg a földön az életünkben az ígérete, bár ő nem korlátozódik az időre, de nekem ebben folyamatban kell megkapnom az ígéretét ahhoz, hogy amit már nekem adott, megjelenjen az életemben. S ehhez egy folyamatra van szükségem. Isten azért szűnt meg a munkájától, mert ezt – az ígéreteket – már nekem adta, mégpedig úgy, hogy én egy folyamat eredményeképp kapjam meg, mert én az idő birodalmában élek.
Miről is beszélek? Egy királyság szabályairól. Pál a Kolossé levélben azt írja, hogy Isten megszabadított a sötétség birodalmából, hatalmából, és átvitt az Ő Fiának országába. Ennek, vagyis Isten királyságának a szabályairól beszélek most. Mi ebben a világban élünk, de nem ebből a világból valók vagyunk. Te nem vagy itthon ebben a világban! Ezen a világon csak átrobogok, átmegyek. Ez a világ nem a hazád! De itt az otthonunknak a felhatalmazott, törvényes nagykövetei, képviselői vagyunk. A menny állampolgárai vagyunk, mert onnan a magasból születtünk.
S most egy olyan földön élünk, mely nem a hazánk, ahol nagykövetei vagyunk Jézus Krisztusnak. Amikor Amerikából kiküldünk valahová egy nagykövetet, ő nem úgy él, mint annak az országnak az állampolgárai: a legjobb otthona és autója van, jó ételt eszik, nem úgy, mint az átlagemberek. Mert ennek a nagykövetnek az életminősége nem annak az országnak a gazdasági állapotától függ, hanem a saját hazájának az ellátásától. És a te hazád a menny! HALLELUJAH! Dicsőség az Úrnak, mert Isten a menny királysága szerint tölti be a szükségedet. Lehet, hogy a földeden, ahol most laksz, nagy hiányok vannak. De mennyei hazád semmiben sem szűkölködik, hanem gondoskodik rólad, minden szükségedet betölti. Mindenben bőséges ellátása van, semmiben sem szenved hiányt. Az én ellátásom Isten királyságából jön.
Azonban egy folyamaton keresztül kell mennie, míg ez az ellátás bejön ebbe az idősávba, abból a célból, hogy megjelenjen az életedben. Nem szabad engedned, hogy a körülmények, amikkel szembekerülsz ez alatt a folyamat alatt, a hitedet kompromisszumokra kényszerítse! Ha van egy magnó, amivel fölveszed a mondataidat, biztos lesz olyan, amit nem mondtál volna, lesznek olyan szavak, mondatok, amiket nem akartál kimondani. Ebben az értelemben mondom: lehet, hogy úgy kötsz kompromisszumot a hitedet illetően, hogy nem is tudsz róla, mert úgy mondasz ki dolgokat, hogy nem kellett, nem lett volna szabad kimondanod.
Isten királyságában élünk a mennyben, és Isten királyságának törvényei vonatkoznak ránk. Mikor hallod a szolgálókat, pásztorokat, tanítókat Isten Igéjét tanítani, ők valójában Isten királyságának törvényeit alapozzák meg benned, amiket követned kell. Néha ezt a bátorítás szavaival teszik, néha tanácsok formájában, néha kiigazítás, néha dorgálás szavaival. De mindezekben ők Isten királyságának szabályait viszik hozzád, hogy íme így kell élni Isten országában.
Mi szabályok, törvények alatt élő hívők vagyunk. Az igaz ember hit által él. Az egyik ilyen törvény a hit törvénye. Nem látásban, hanem hitben járunk. Hit nélkül lehetetlen Istennek tetszeni, ez egy királyság-törvény. Ezt meg kell értenünk, mert Isten országának állampolgárai vagyunk. S ennek megfelelően kell az Ő országában élnünk. Tehát tudjuk, hogy egy folyamat részesei vagyunk, és szeretnénk, hogy ne kössünk kompromisszumot a hitünkben.
Találkoztam olyan emberrel, aki évekig hívő volt, majd azt mondta nekem: már nem hiszek ebben a hit-üzenetben. Szerettem volna megtudni, milyen folyamaton ment keresztül, ami őt ide vezette. Azt mondta: „szerettem volna meggyógyulni, de Isten nem gyógyított meg.” Ő megfáradt hitében, mert egy adott időben gondolkozott, s ebben, amit elképzelt, a gyógyulása még nem mutatkozott meg. Ez elég volt ahhoz, hogy hitében kompromisszumot kössön. Valószínűleg a manifesztáció már ott kopogott volna az ajtaján. De ő megalkudott a hitében.
Valljuk meg: én Isten országának állampolgára vagyok, Isten országának állampolgára vagyok. Én a menny állampolgára vagyok, a menny állampolgára vagyok.
Menjünk vissza a Márk 4:26-29-hez: És monda: Úgy van az Isten országa, mint mikor az ember beveti a magot a földbe. És alszik és fölkel éjjel és nappal; a mag pedig kihajt és felnő, ő maga sem tudja miképpen. Mert magától terem a föld, először füvet, azután kalászt, azután teljes búzát a kalászban. Mihelyt pedig a gabona arra való, azonnal sarlót ereszt reá, mert az aratás elérkezett. Tartsd emlékezetben, hogy egy folyamatról beszéltünk, amelyben a menny állampolgáraiként ebben az idősávban élünk. S egy folyamatot kell követnünk ebben az idősávban. Olyan folyamat ez, ami időt igényel. Tudom, hogy tudod, ez benne van a Bibliában. Szeretném, ha másképp látnád az Igét: meglátnád a folyamatot.
Feladatod az, hogy ezt a folyamatot végig asszisztáld, amíg a magból kinő a termés. Általában amikor egy magot elvetnek, nem fog kihajtani másnap reggelre. Mikor apám elvetette a magot, emlékszem, kis srácként ott álltam, és ő mutatta: látod, itt lesznek a babhajtások, ott a répahajtások, pedig még nem is látszott semmi. De tudta, hogy mielőtt a rengeteg bab és répa kihajt, végig kell mennie egy folyamaton. És türelmesen kivártuk. A kulcs Ige a 28 versszakban van: mert magától terem a föld. S itt van leírva: először füvet, majd kalászt, majd a teljes búzát a kalászban, s utána következik az aratás.
A természetes világban semmi problémát nem okoz nekünk, hogy miután elültettük a magot, türelmesen kivárjuk, hogy kinőjön a mag, mert tudjuk, hogy ez így fog történni. Ha van egy virágoskerted, semmi frusztrációt nem okoz ez, mert tudod, hogy a virágmag ki fog kelni. S nem teszel úgy, hogy a vetés után egy nappal türelmetlenkedni, vagy zokogni kezdesz, hogy hol van már a virágod! Tudod, hogy ez egy folyamat, amihez bizonyos idő kell. És nem fogsz az Úrhoz fordulni: Uram, adj világosságot, nem tudom, mi történik itt a háttérben, Uram, mutasd meg, mit csináltam rosszul. Tudod jól, hogy a virágmag egy folyamat végén kel ki, és nem izgulsz, mert tudod, hogy mindig ugyanez a folyamat játszódik le. Először is vetned kell. Ha nem teszed, nincs ami kinőjön. Ha nincs mag a földben, nincs semmi alapja a hitednek. A legnagyobb hited is kevés ahhoz, hogy úgy teremj, hogy nincs mag a földben. Isten nem fog magot vetni helyetted. Amikor a nagypapám boltjából valaki virágmagot vásárolt, nem a nagypapám ment el, és vetette el a magot a vásárló kertjében. Ugyanígy Isten ad nekünk magot, de nem Ő fogja elvetni. A mi felelősségünk elvetni a magot.
Mondd: az én felelősségem a magot elvetni! Van magom a vetéshez. És tudom a folyamatot, és engedem, hogy egy idő alatt kifejlődjön ez a mag. Ha ezt a folyamatot figyelembe veszem, eljön az aratásidő is. Isten jó időket hoz rám, és a vetésemre. Akármi is van a magban, az megjelenik az életemben. Tudom, hogy szükségem van türelemre. S mikor körülmények jönnek, amik arra akarnak kényszeríteni, hogy féljek, rettegjek, akkor ezt nagy örömnek tartom, mert tudom, hogy ez egy folyamat, s mikor látom, hogy még nem kelt ki a mag, nagy öröm nekem a próba és kísértés. Az ördög azt mondja, hogy soha nem fog kikelni a vetésem, de én ezt igen nagy örömnek fogom tartani. Ha a barátom azt mondja: igen nagy bajban vagy – nagy örömnek tartom. Ha bárki azt mondja: soha nem fogod megkapni, igen nagy örömnek tartom. Mert tudom, hogy elvetettem a magot, és a folyamat végén ki fog kelni a vetésem. Mert Isten parancsolta a magnak, hogy keljen ki. Elvetettem a magot, és Isten ereje elvégzi, hogy kikeljen. És Isten akármit is helyezett abba a magba, egy idő után az ki fog kelni, és megfogható, megtapintható áldás lesz a számomra. Segíteni fog az életemben, és ehhez csak azt kell tennem, hogy követnem kell a folyamatot, és nem szabad kompromisszumot kötni a hitemben.
Mondd: nem vagyok kompromisszum-kötő, és nem akarok megalkudni Istennel, azért vagyok itt, hogy higgyek Istennek, hogy megálljak Isten ígéretein, megálljak erősen! S visszautasítom a meghátrálást, a kapitulációt, hogy abbahagyjam a hitben való életet, és hogy bármi olyat mondjak, hogy nem működik ez a dolog. Soha ilyet nem fogok mondani, mert megértettem azt a folyamatot, amit Isten belehelyezett a magba. Amikor elvetem a magot, az első dolog, ami megjelenik, a fű. A következő lesz a kalász, utána pedig a teljes búza a kalászban. A végső pedig, hogy learatom a termést. Amit teszek: szilárdan, erősen megállok, és követem a folyamatot. S ha ezt betartom, és erősen megállok, akkor Isten romolhatatlan magjának a fejlődését sátán nem tudja megállítani, nincs hozzá kellő ereje. Nem képes vereséget hozni az életembe. Nincs olyan ereje, amivel ezt képes lenne elérni. Egyedül azt tudja elérni, hogy megingasson a hitemben, és megpróbáljon rákényszeríteni a kompromisszum-kötésre a folyamat kellős közepén. De nem fogok kompromisszumot kötni a folyamat alatt! Ámen.
Lehet, hogy keresed a füvet és még nem bújt ki, de már úton van. Lehet, hogy keresed a kalászt, a teljes búzát a kalászban – tudd meg, hogy úton van. Szeretnél már aratni? – úton van. Tudod, hogy a magod benne van a földben, ne köss kompromisszumot. Ne add fel, mert tudod, hogy a magodból az aratás már úton van. Ha követed a folyamatot, ha erős vagy ebben a folyamatban, Isten meg fog szabadítani, mert az Ő magja romolhatatlan mag. Nem tud hibázni, nincs rossz mag Isten magjai között. Az Ő magja mindig produkál termést, ha követjük a folyamatot. Halleluja! A hit-élet folyamata a maggal kezdődik, amit Isten biztosít, és helyez a kezedbe. Luk 8,10-11 Ő pedig monda nékik: Néktek adatott, hogy az Isten országának titkait értsétek; egyebeknek példázatokban, hogy látván ne lássanak, és hallván ne értsenek. Luk 8:11 A példázat pedig ez: A mag az Isten beszéde.
Minden mag tartalmaz egy kezdeményt, egy csírát, ami kicsiben a valóság – ki fog fejlődni, annak a kezdetét tartalmazza. A mag tartalmaz már valami olyat, ami a korai állapota a kifejlett állapotnak. A babszem tartalmazza a babot magát. A fejlődés addig nem indul be, míg a babszemet a megfelelő helyre nem ülteted. S ha nem ülteted el, soha nem fog a babszemben levő bab megjelenni, nem indul be a folyamat. Minden magnak van egy kezdeménye. S minden ott kezdődik, hogy a mag Isten Igéje. És minden Igében benne van a csíra. Van gyógyulás-mag, ami magában hordozza, tartalmazza a gyógyulást. Van, amelyikben benne van az örömnek a csírája, van olyan, amelyikben benne van az anyagi áldás csírája, gazdagság, egészség, gyógyulás van Isten Igéjében, ami a mag. De ez kezdeti állapotban, csíra állapotban van Isten Igéjében.
S hová kell ültetni Isten Igéjét? Le kell szedned a Biblia lapjairól, és be kell ültetned a szívedbe. A termőtalajba kell helyezni, az elmédbe, a bensődbe kell elültetni. Azt a magot, amely csíra formájában magában hordozza az áldásokat, kell a szívedbe, elmédbe ültetni – azaz a földbe. S ha ott hagyod, és nem ásod ki, és a megfelelő dolgokat teszed vele kapcsolatban – azaz dicséred az Urat, vagyis öntözöd -, beindítod a növekedési folyamatot. Dicséred az Urat, gondolkozol az Úrról, az Ő beszédén elmélkedsz, ekkor öntözöd ezt a magot. S mikor így öntözöd, a dicséreteiddel megtelik a mag, mint vízzel, és így táplálod ezt a magot, hogy növekedjen.
A hálaadás is egy ilyen öntözés – a kezdeti állapotban levő mag hirtelen tápanyagot kap, és elkezd növekedni. Tehát a gyógyulás, amire szükséged van, elkezd növekedni a bensődben. A pénzügyi bővölködés elkezd növekedni. Az öröm kezd el növekedni a bensődben. S először azt látod, hogy egy kis öröm-sarjadék jelenik meg az életedben. Egy kis hálaadás, egy kis gyógyulás jelenik meg a föld felett. Neked azt kell tenned, hogy öntözöd a magot, és Isten akármit is helyezett ebbe a magba, az mind ki fog fejlődni. Ezek alapján, az öntözések után megjelenik egy kis sarjadék, majd a kalász. A végén pedig a teljes termés benne lesz a kalászban. S végig a folyamat alatt dicsérni kell az Urat, hálát adni, dicsőséget adni az Úrnak, magasztalod Őt – és a csíra elkezd nőni, nőni. S előbb-utóbb meglátod azokat a dolgokat, amik a magból kifejlődnek, s akkor már arathatod a termést. Ha nem műveled a magot, akkor nem fog kifejlődni. Kezdjük el öntözni a magunkat.
Dicsérd az Urat, akkor is, amikor egyáltalán nem érzed azt, hogy ezt kellene tenned. De ez egy hit cselekedet. Elmédben el kell döntened: ma reggel dicséred az Urat. Dicséred este, délben – nem fogsz kompromisszumot kötni a hitedben, a hálaadásodban. Bár nem láttál semmit még az ígéretből, de hálát adsz érte. Nem fogsz kompromisszumot kötni a hited megvallását illetően sem. Bár a fizikai világban még semmit nem láttál megvalósulni, de hálát adsz érte. Mert tudod, hogy az a mag, ami a szívedben van, tartalmazza a csíráját Isten ígéretének, és Ő hűséges ebben a folyamatban.
Nem érdekes, hogy 2 vagy 10 nap, hogy 1-2-4-8 hónap – tudod, hogy Isten Igéjében benne van a ígéret csírája. Tudjuk, hogy ez az ige-mag elpusztíthatatlan, romolhatatlan. Nem akadályozhatja meg senki, az ördög sem, hogy ez a mag termést hozzon. Amilyen magot elvetettél, az tartalmazza Isten ígéretét, és ki fog fejlődni. Tudod, hogy eljön a nap, mikor fogod a sarlódat, és veszed a gyógyulásodat. Tudod, hogy le fogod aratni ezt a termést. Amikor az ördög azt mondja: nem lesz meg Isten ígérete, te megvallod: csak kitartás, úton van! Én ezt már látom. Elvetettem a magot, és látom már a mag belsejében ezt az ígéretet. Tudom, hogy az enyém Isten ígérete, hogy megvan Isten ígérete. Azért, mert ez a magban van.
Figyelj: azért mondta Isten, hogy ez a tiéd, mert belehelyezte a magba az Ő ígéreteit, és ez már elvégzett dolog. Isten tudja, hogy milyen ígéreteket helyezett az Ő Igéjébe, ami igen és ámen – és ez már a tiéd. Már a kezedbe helyezte. A mag Isten Igéje. Egy csíra van ebben a magban, amit Isten helyezett bele. Ő maga van ebben a magban. Minden Ige Isten inspirációja alapján jött létre. Minden Ige Istenből, saját magából keletkezett. Isten nyilvánítja ki az Igéjén keresztül, hogy ki is Ő valójában. Beoltotta az Igéjét erővel, és hatalommal. Beoltotta képességekkel az Ő Igéjét. Isten saját magát helyezte az Igéjébe. Ez az oka annak, hogy a Biblia nem egy halott könyv, hanem az Élet könyve, az erőnek, a hatalomnak, örömnek a könyve, egy olyan könyv, ami előállít, termel valamit, mert ez nem egy halott könyv. Mert az Igének minden szavát Isten ihlette, amely hasznos számunkra. Isten Igéje egy mag-raktár, és minden egyes magba Ő csirákat helyezett. Ha úgy érzed, hogy szomorú vagy, nincs más dolgod, mint egy kis öröm-magot szórni a szívedbe. Mit kell ilyenkor mondanod? “Tele vagyok örömmel. Ma örvendezni fogok, mert az Úr szerezte ezt a napot.” (Ezek olyan magok, amik sziklákat repesztenek, amelyek pedig nagyon ellenállóak, azt is szétrepesztik, még a régi életet is, mint a sziklát. – ford.) S mondhatod: “Ó Uram, örömmel átitatott ember vagyok, Isten öröme van bennem.“
Amikor újjászülettem majd’ 50 évvel ezelőtt, vettem Szent Szellemet. Annyira izgatott lettem ettől, emlékszem, akkor az újjászületés, a Szent Szellem keresztség és a nyelveken szólás egy időben történt. Mentem a gyülekezetbe, boldog voltam, mindenkit üdvözöltem, s egy hölgy rám csodálkozott: fiacskám, miért vagy olyan boldog? Képzeld, most születtem újjá – válaszoltam -, az Úr öröme van bennem, az Úr öröme elárasztott engem. Soha nem felejtem el, mit mondott a hölgy: fiacskám, majd 40 év múlva nézd meg magad…! Nos, ma még nagyobb öröm van bennem, mint akkor. Halleluja!!!
Minden mag tartalmazza Isten ígéreteit, akármire van szükséged, vissza kell menned Isten Igéjéhez, amelyet Isten személyesen neked címzett, azokat, amikre épp akkor szükséged van – ez a réma. Mert mindig találhatsz az Igében olyan ígéreteket, amelyek pontosan az aktuális élethelyzetedre vonatkoznak. Gondolkozz ezeken, tartsd a szemed előtt ezeket az Igéket, s ekkor a csíra elkezd növekedni. S az az ígéret, ami ebben a magban benne volt, elkezd megvalósulni az életedben. Isten Igéjében, csíra formájában ott van, amire szükséged van.
Vesszük ezt a magot, amit Ő adott, és belehelyezzük a szellemünk méhébe, vagy másképp, a szívünk termőtalajába. Majd el kell indulnia a növekedési folyamatnak, dicsérni kell az Urat, hálát kell adnunk, hogy már a miénk. S ezt szüntelenül tennünk kell. Miért? Mert tudjuk, hogy a folyamat elkezdődött, mozgásba lendült. Abban a pillanatban, ahogy elvetetted a magot, a folyamat beindult. S Nem engeded, hogy az idősávban, míg megjelenik ez az ígéret, kompromisszumot köss. Ez alatt az idősáv alatt a körülmények nem kényszeríthetnek arra, hogy kompromisszumot köss.
Ami Isten Igéjét illeti, egy romolhatatlan mag, amely nem pusztulhat el, hanem meghozza a termést, ha következetes vagy cselekedeteidben, és megvallásaidban. A te feladatod az, hogy mozdíthatatlan, szilárd maradj. Mint az is, hogy maradj meg mindig az Igében ez idő alatt, azaz Isten beszéde szerint éld az életed, és ragaszkodj az Igéhez, az ígéretedhez. Mert egy folyamatban vagy.
Zsid 11:1 A hit pedig a reménylett dolgoknak valósága, és a nem látott dolgokról való meggyőződés. Angol: a most hit azoknak a dolgoknak a valósága, amelyekben reménykedünk, és azoknak a dolgoknak az evidenciája, amelyek nem láthatók.
A most-jelenvaló-hitről van szó. Próbáld meg az elmédben Isten helyébe képzelni magad. Ő már látja, mert a magban már benne van, ami kifejlődhet ebből a magból – ahogy te látod a babot -, ő helyezte a magba az ígéretet. Látja. A természetes szemeinkkel nem láthatjuk, mert egy folyamat során fejlődik ki, és a magon belül van az ígéret. De Isten látja ezt. Ő már úgy látja, mint ami már teljesen, tökéletesen ki van fejlődve. Nincs olyan hogy tegnapi hit, vagy holnapi hit. Csak a most-hitnek van értelme. Így látja Isten, ez már elvégzett dolog, mert Ő helyezte a magba az ígéretet, és ez a te kezedben van. A hitünk feladata, hogy úgy lássuk ezt a magot, ahogy Isten látja: kifejlődve. És mi előszólítjuk a nem láthatókat, mint létezőket. Előszólítjuk, amik nincsenek, mint létezőket. Előhívjuk azokat, amik most még nem láthatók, amelyek még a magban vannak, és egy folyamatra várnak, hogy kifejlődjenek.
Tehát próbáld meg Isten helyébe képzelni magad, aki már látja. Ha valakinek megújult elméje van, képes látni az Isten Igéjében levő ígéreteket, mint megvalósultakat. Ha újjászülettél, és megújult az értelmed, képes vagy Isten Igéjét úgy látni, mint Isten maga. Elkezded látni magadat Isten Igéjében, mint akinek az életében ezek már megvalósultak, mert Isten is így lát téged az Igéjében. És mit teszel, hogy ez megvalósuljon? Előszólítod azokat, amelyek nem láthatók, mint létezőket. Ez esetben úgy cselekszünk, mint Isten maga, mint Ábrahám maga. Azokat, amik most még nem láthatók, előszólítjuk a látható világba úgy, mintha már itt lennének. Azért tehetjük, mert ez már egy beindult folyamat. S ha tudjuk, hogy folyamat, akkor azt is tudjuk, hogy csak idő kérdése, hogy mikor fejeződik be. Tudjuk, hogy előbb utóbb meg fogjuk látni.
Visszatérve a hithez: neked nem lehet hited holnap. Senkinek sincs holnapi hite. Mondhatod: megmutatom, hogy holnap lesz hitem. Azért nem értek veled egyet, mert ha holnap megmutatod, az már most-hit lesz. Soha nem kerülünk a holnapba, mert az akkor már a MOST. Igazából mindig a most-ban vagyunk. Nem tudsz visszamenni a múltba, és előremenni a holnapba, hogy ott hitet gyakorolj. Az én hitem egy most-ra vonatkozó hit. Bármilyen magot is vetettem a szívembe, nem tudok holnap beszélni hozzá, csak most. Ebből következik, hogy bármilyen Igét, amit elvetettél a szívedbe, csak most tudod kimondani – holnap már nem tudod megvallani, csak MOST. Csak azt tudod mondani: Uram hiszek abban az Igében, ami a szívemben van, most hiszek. Azért tudom előhívni azokat, amik nem láthatók, a láthatóba, mert már tudom, hogy azok megvannak a most-ban.
A magban már benne vannak csíraként, ami meg fog jelenni. Ezért én csak annyit teszek, hogy hiszem, ez már az életemben megvan. És előhívom azt, ami nem látható, mint meglevőt. Nem érdekelnek a külső körülmények, és nem az alapján döntök, amik körülvesznek, nem kötök kompromisszumot a hitemben valami miatt, amit nem látok, vagy mert valaki azt mondja, hogy ez a hit-dolog nem működik. Semmi nem kényszeríthet arra, hogy kompromisszumot kössek a hitemben. Megállok az örökkévalón, a hibázásra képtelenen, mert tudom, hogy Isten nem hibázhat, mert Ő a világot is szavak által hívta a létezőbe. Töltsd magadba Isten Igéjét, Igéjének a hatalmát, és nem képes a látható világ olyan döntésre kényszeríteni, ami ellentétes a hiteddel, nem képes arra, hogy kompromisszumot köss, azért mert éppen valaki a környezetedben nem hisz.
Akár hiszed, akár nem, Isten soha nem változik. Akár hiszel Istennek, akár nem, ez nem változtatja meg Őt. Tényként fogadjuk el, hogy Isten nem változik. Nem Őt kell mozgásba lendíteni, működésre bírni, hanem a magot. S akármi is van abban a magban, az kifejlődik belőle a te érdekedben, akkor, ha ezt a folyamatot beindítod – és ez egy idősávban játszódik le. Mit mond ilyenkor egy hívő? Megvan, ez már az enyém. Az enyém! Mondd: hiszem, hogy ez az enyém. Ez az ígéret megvan nekem, s már akkor láttam, amikor elvetettem a magot. Láttam a romolhatatlan, a halhatatlan magban az ígéretet. Ez most a földben van, s én öntözöm. A fejlődés beindult, s nem érdekel, ki mit mond. Nem érdekel, ki szereti, vagy ki fogadja el, nekem megvan az örökkévaló magom a mindenható Istentől, az enyém már ez az elpusztíthatatlan, örökkévaló mag, Isten örök Igéje. S hiszem, hogy akármi is van ebben a magban, én képes vagyok meglátni ezt Isten szemével, mint létezőt, és már akkor láttam, mikor a földbe ültettem, és Istennel egyetértek ebben, és előszólítom a nem láthatókat, mint létezőket.
Már ma azt tudom mondani, hogy igen, én áldott vagyok, egészséges vagyok, meggyógyultam, pénzügyileg áldott vagyok, már maez igaz, és már nincs semmi szükségem, mert minden szükségemre elvetettem egy magot, és ezért már több szükség nem lesz az életemben ezekkel kapcsolatban. Mert nekem már van egy magom a földben, ami fejlődik. Magjaim vannak a földben. Örökkévaló, elpusztíthatatlan, romolhatatlan magom van, Isten élő szava. Ez sokkal jobb, mint egy új kocsi, mint egy új ház. Jobb, mint egy kedves háziállat, vagy mint egy luxusautó. Itt maga a Mindenható Isten lépett a színre. Ez a nagy Teremtőnek az ereje, ami az enyém. S annyira szeretett és tisztelt minket, hogy eljött, és közöttünk sátorozott az Úr, és azt mondta: bennetek élek, a bensőtökben. Rajtatok keresztül szólok, és semmi sem lehetetlen nekem. Semmi sem lehetetlen számomra! Ezt addig mondhatod, míg teljes boldogság önt el: semmi sem lehetetlen nekem! Semmi sem lehetetlen számomra. Amikor reménytelen helyzetbe kerülsz, legjobb, ha nem Istennek panaszkodsz, hanem elkezdesz magadhoz beszélni. Mert a mi Istenünk az El-Shaddai, a Mindenható Isten, Jehova-Jire a mi ellátásunk forrása, az élő Isten, nincs nagyobb, nincs hatalmasabb Nála. Ő a mindenható, élő Ige is.
Most megértjük, amit Józsué 1,8-9 mond: „El ne távozzék e törvénynek könyve a te szádtól, hanem gondolkodjál arról éjjel és nappal, hogy vigyázz és mindent úgy cselekedjél, amint írva van abban, mert akkor leszel jó szerencsés a te utaidon és akkor boldogulsz. Avagy nem parancsoltam-é meg néked: légy bátor és erős? Ne félj, és ne rettegj, mert veled lesz az Úr, a te Istened mindenben, amiben jársz.” El ne távozzon a te szádtól, hanem gondolkodj rajta éjjel és nappal… ebben az időhöz kötött folyamatban. S mi történik veled, ha így teszel? Akkor jó szerencsés leszel, és utadban boldogulsz. A siker Isten megromolhatatlan, hibázásra képtelen Igéjéből származik. És ez a mag van a bensődben elplántálva. Te már nem kompromisszum-kötő vagy, aki fel akarja adni, aki visszavonulót akar fújni, hanem hiszel!
Adj hódolatot, dicséretet. Kiáltsd Istennek az öröm kiáltását. Kiáltsd Istennek, hogy hiszel a hibázásra képtelen Igéjében, és nem fogsz elszaladni. Mondd: már látom azt, már most látom, ezért hiszem, hogy már megvan ez nekem, előhívom ezt, és nem fogok kompromisszumot kötni, hiszem, hogy ez már megvan nekem, és dicsérem az Urat ezért. Isten jó. Isten jó Isten. Isten szeret téged. Egy hibázásra képtelen, meg nem rendülő szeretettel szeret téged, és már akkor szeretett minket, mikor még bűnösök voltunk, és Krisztus meghalt értünk. „Atyám, tisztelünk téged most is, köszönjük a kegyelmedet, irgalmadat, hogy annyira elárasztottál minket ezzel, köszönjük Atyám, hogy olyanná teszel minket, amire mi soha nem lennénk képesek. Köszönjük a drága vért, amely megváltott minket, mi nem romlandó mag által váltattunk meg, vagy aranyon és ezüstön, hanem Jézus drága vérén, mint a szeplőtelen, hibátlan Bárányén.” Köszönd meg ezt a drága vért, amiben meg tudunk mosakodni. Amiben minket Isten megigazulttá tett – Jézus vére által. Köszönjük a drága vért Atyám. S mikor az Úr kezébe tettük az életünket, ő megtisztított a bűneinkből. Dicsőséget és hálát adunk neked Uram.
Fordította: Orbán Tibor
(Elhangzott Kenneth Hagin konferencián)
.jpg)
