2012. szeptember 24.
A mi polgárjogunk
Nekünk pedig a mennyben van polgárjogunk, ahonnan az Úr
Jézus Krisztust is várjuk üdvözítőül, aki az Ő dicsőséges testéhez hasonlóvá
változtatja a mi gyarló testünket azzal az erővel, amellyel maga alá vethet
mindeneket” (Fil. 3,20-21)
Spurgeon: A jövő fürkészése
“Vannak balga emberek, akik távcsővel fürkészik a messze
jövő láthatárát és sopánkodnak az ott mutatkozó felhőkön, miközben figyelmen
kívül hagyják a felettük ragyogó kék eget.” (C. H. Spurgeon)
Hogyan fogjunk majmot?
Az afrikai dzsungelben a bennszülött vadászoknak van egy
okos módszere a majmok csapdába ejtésére.
Kettévágnak egy kókuszdiót, kivájják, és a héj egyik felére
vágnak egy pontosan akkora lyukat, amelyen a majom mancsa befér. Majd egy
narancsot helyeznek a kókuszdió másik felébe, mielőtt a két fél dióhéjat
összeerősítik. Az így előkészített diót végül felkötik egy fára, visszavonulnak
az erdőbe, és várnak.
Előbb-utóbb arra vetődik egy mit sem sejtő majom, megérzi a
finom narancs illatát, és felfedezi, hogy a kókuszdió belsejében található.
Akkor a majom benyúl a szűk nyíláson, megragadja a narancsot, és megpróbálja
kihúzni a lyukon át. Persze a narancs nem jön ki; túl nagy a lyukhoz képest. A
makacs majom egyre csak húzza és húzza hasztalanul, s nem veszi észre, milyen
veszélyben van.
Mialatt a majom a naranccsal küszködik, a vadász egyszerűen
odasétál, és egy hálóval foglyul ejti a majmot. Amíg a majom a markába szorítja
a narancsot, csapdában van.
Hát nem szörnyű? - Szegény majom meg tudná menteni az
életét, ha elengedné a narancsot. Olyan csak nagy ritkán fordul elő, hogy a
majom rájön: nem lehet az övé a narancs és a szabadsága is egyszerre. Az
ínycsiklandozó narancs halálos csapdává válik számára.
A világ számunkra is sok ilyen „majomcsapdát" állít
fel. Állandóan azt hallod, hogy csak ha elegendő pénzed, elegendő vagyonod,
elegendő hatalmad, elegendő tekintélyed van - akkor lehetsz boldog. Ennek az
illúziónak a fogságában sokan élik úgy az életüket, hogy próbálják kihúzni a
narancsot a kókuszdióból. Ne dőlj be ennek! Ne engedd magad csapdába ejteni
azzal, hogy neked mindezekre szükséged van! Amit a világ kínál, ínycsiklandónak
tűnik, végül azonban megfoszt a szabadságunktól, boldogságunktól, sőt életünket
is elveszi.
Jézus azt mondja: „Ne gyűjtsetek magatoknak kincseket a
földön, ahol a moly és a rozsda megemészti, és ahol a tolvajok kiássák és
ellopják, hanem gyűjtsetek magatoknak kincseket a mennyben" (Mt 6,19-20).
Azt is mondta, hogy „mit használ ugyanis az embernek, ha az egész világot
megnyeri, lelkében pedig kárt vall?" (Mk 8,36).
Bob Gass: Dönts és cselekedj!
„…akinek van, adatik, és bővelkedni fog…” (Máté 25:29)
Minden elért eredmény egy döntéssel kezdődik. Sorsodat nem a
szerencse, hanem a döntéseid határozzák meg.
Jézus példázatában egy olyan üzletemberről beszél, aki egyik
alkalmazottjának tíz talentumot adott befektetésre, és az megkettőzte azt.
Második alkalmazottja öt talentumot kapott, és ő is megkettőzte azt. A harmadik
egy talentumot kapott, és elásta azt. Félt, hogy elveszíti, ezért még szerény kockázatot
sem mert vállalni.
„Ura haragra gerjedt… Ennyire óvatosnak lenni bűn… tudtad,
hogy én a legjobbat várom el, miért tettél kevesebbet…?” (Máté 25:26 TM).
A Biblia azt mondja:
„hitben járunk, nem látásban” (2Korinthus 5:7).
Ha nem vagy hajlandó felvállalni azokat a kockázatokat,
amelyeket megimádkoztál, gondosan megfontoltál, és amelyek tekintetében
másoktól is tanácsot kértél, akkor nem hitben jársz. „Hit nélkül pedig senki
sem lehet kedves Isten előtt” (Zsidók 11:6).
Jézus így fejezte be
példázatát: „Mert mindenkinek, akinek van, adatik, és bővelkedni fog; attól
pedig, akinek nincs, még az is elvétetik, amije van” (Máté 25:29).
Az legyen a célod, hogy a legtöbbet hozd ki mindabból, amid
van.
Ken Blanchard ezt úgy nevezi, hogy az élet legmagasabb
hozama. Azt jelenti, hogy mindent, amid van, egy lapra teszel fel: arra, ami
Isten kezében van – ne félj, Ő nem veszít! Ahhoz, hogy többet kapj, használnod
kell mindazt, amit Isten már neked adott.
Ha hitben elindulsz,
Isten is mozdul, és rendkívüli dolgok történnek. John Mason mondja: „Nem az
számít, amink van, hanem az, amit használunk, nem az, amit látunk, hanem az,
amit választunk – ezek azok a dolgok, melyek vagy meghiúsítják boldogságunkat,
vagy áldást hoznak”.
Ha határt szabsz
annak, hogy mit fogsz megtenni, azt is lekorlátozod, mire leszel képes. Gondold
végig: mi lesz az ára végül annak, ha most nem cselekszel?
Müller Péter: Az arcunk
Sokféle arcunk van. Kifelé mutathatjuk azt is, amellyel
könnyebben elfogadnak. Az arcunk ezért fárad el estére, mert az izmait nem a
bensőnk mozgatja, hanem a külső megfelelés kényszere.
AZ ÚR VÁLASZOL, ÉS TANÍT
Pár héttel ezelőtt arra ébredtem hajnalban, hogy egy
erőteljes, mély tónusú férfihang szólít:
„Kiálts hozzám, és
válaszolok!”
Emlékeztem hasonló igére, és folytattam magamban: Oly
dolgokra tanítalak, amiket nem tudsz.
Nagyon meglepődtem,
nem volt még ilyenben részem, és bizonyosságom volt arra nézve, hogy Isten
kijelentéseket fog adni. Válaszokat, magyarázatokat azokra a kérdésekre,
amelyek foglalkoztatnak, vagy a későbbiekben merülnek fel.
Néhány órával
később megkerestem a Bibliaverset, Jeremiásnál találtam rá:
„Kiálts hozzám és
megfelelek, és nagy dolgokat mondok neked, megfoghatatlanokat, amelyeket nem
tudsz.” Jeremiás 33:3.
Egyik este nagyon
nehezen aludtam el. Lelki szemeim előtt láttam egy hatalmas, mindenféle
anyagból összegyúrt „gömböt” (agyagnak tűnt), ami a kiakasztható madáreledelre
hasonlított leginkább, csak óriási formában. Nem tudatosan fogalmaztam meg,
hanem szinte váratlanul tört fel bennem a gondolat, mint kérdés, ahogy
figyeltem ezt a gömbölyű „masszát”:
„Valóban a
megcsalattatás korszakába léptünk?”
Eltűnődtem és
nagyon meglepődtem a saját kérdésemen. Igen, az egész világon egyre nagyobb
méreteket ölt a tévelygés, a bizonytalanság, a lelkiismeret hamis megnyugtatása
és az igazságtalanság. Nyugtalanság fogott el, és azért aggódtam, hogyan fogja
az Úr kiválogatni ebből az összeragadt egyvelegből azokat, akik „másképp”
látnak, akik bár bele vannak gyúrva az „agyaglabdába”, mégis a hamisítatlan
Igét akarják követni.
Azóta folyamatosan
kérdéseket teszek fel Istennek. Úgy érzem, örül ezeknek, és szívesen válaszol,
ígérete szerint.
Az Úr előtti
csendességben letisztulnak az érzések, kikristályosodnak a gondolatok. Az addig
felkavarodott üzenetek, leülepedve tápláló esszenciává tömörülnek.
Elengedhetetlen a
várakozás Isten jelenlétében!
Azok a kinyilatkoztatások, amik az Ő Szent Szelleme által
fogannak és maga az Atya segít a megszületésüknél, lesznek azok az igék,
amelyek Jézusra mutatnak, a kereszten keresztül vezetnek el Isten országának
eddig meg nem értett titkaira, és megvilágítják azt az egyetlen keskeny
ösvényt, amely napjaink szellemi zűrzavarában az életre visz.
Ez az igazság és szentség útja. Jézus, aki maga az ÚT.
APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:
Állj ellene annak a kísértésnek, hogy kárhoztatásba
kerülj, amikor nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy számítottál rá. Azok, amiket
te hibának látsz, arra szolgálnak, hogy meghatározzák a szellemi áramlásod határait.
Azt szeretném, ha odafigyelnél ezekre a határokra, és örvendeznél, amikor
igazítok a haladási irányodon. Én veled vagyok, hogy megtartsalak a
rendeltetésedbe vezető keskeny ösvényen, mondja az Úr.
Példabeszédek 3:11 Az Úr
fenyítését fiam, ne utáld meg, se meg ne und az Ő dorgálását.
2012. szeptember 23.
Ige: ELVÉGEZTETETT
„És monda az, aki a királyiszéken (a trónuson) ül vala: Ímé mindent újjá teszek (és újjáteremtek). És monda nékem: Írd meg, mert e beszédek
(ezek az igék) hívek (megbízhatók) és igazak. És monda nékem: Meglett. (ginomai: beteljesedett, megtörtént).
Én vagyok az Alfa és az Omega, a kezdet és
a vég. Én a szomjazónak adok az élet vizének forrásából ingyen” (Jel. 21,5-6)
És aki a trónon ül: „Amint
Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: (teleó : beteljesedett, elvégeztetett) Aztán
lehajtotta fejét és kilehelte (kibocsátá) Szellemét” (Jn 19,30)
Minden É R T E D
Érted kel a nap minden
reggel
És érted világit a hold
Érted van tele
csillagokkal
Minden napon az égbolt
Érted hull a hó és
öltözik az egész természet
Mikor eljön az ideje
gyönyörű hófehérbe
Érted lett az egész világ
hogy
Gyönyörködhess benne
És megláthasd minden
napon
Mily nagy Atyád szerelme
Dicsérd hát Istenünket
Teremtő hű Urunkat
Ki ezen felül emberré
lett és életét is odaadta
Az Úr Szelleme
„Mi pedig az Úrnak dicsőségét mindnyájan fedetlen arccal
szemlélvén, ugyanazon ábrázatra elváltozunk dicsőségről dicsőségre, az Úrnak
Szellemétől” (2 Kor.3:18)
Ne félj!
Mert én, az Úr, a te Istened, erősen fogom jobb kezedet, és
azt mondom neked: ne félj, én megsegítlek!” (Ésa. 41,13)
Hü, de ciki!
Egy lány a Középnyugatról elutazott a kaliforniai
Hollywoodba, hogy megnézze a látnivalókat, és lehetőleg megpillantson egy
valódi filmszínészt.
Egyik délután ellátogatott Beverly Hills-be, és bement egy
fagyizóba, hogy vegyen egy fagyit. Elmondta, hogy mit szeretne, és hirtelen
ráébredt, hogy a sorban mögötte álló ember nem más, mint Paul Newman! El se
akarta hinni! A szíve majd kiugrott.
De igyekezett megőrizni higgadtságát. Nem akart úgy
viselkedni, mint egy ostoba kis csitri. Nem akart cikis helyzetbe kerülni egy
olyan ember előtt, mint Paul Newman. Igyekezett nem bámulni, és nem kimutatni
az érzelmeit. Fizetett a pénztárosnak, megfordult, és szép nyugodtan kisétált
az üzletből.
Amikor kiért, mély levegőt vett, és hirtelen rájött, hogy a
fagyija nélkül jött ki a cukrászdából. Jaj, ne! Biztos otthagyta a pulton. Most
mehet vissza a fagyijáért éppen Paul Newman előtt! Ezt nem teheti!
Így aztán úgy döntött, kint vár, amíg Newman elmegy a
pulttól. Amikor látta, hogy már nem áll ott, visszament a boltba, hogy elvegye
a fagyiját. Amikor azonban a pulthoz ért, valaki megérintette a vállát.
Megfordult, és... PAUL NEWMAN VOLT AZ!
Megvillantva híres mosolyát, így szólt: „Kisasszony, ha a
fagyiját keresi... azt betette a táskájába!"
Akárhogy is próbálkozunk, néha elő fog fordulni, hogy
ostobának látszunk. Megpróbálhatunk „higgadtnak" tűnni, vagy úgy tenni,
mintha teljesen kezünkben tartanánk a dolgokat, de legbelül félelmekkel,
aggodalmakkal, önbizalomhiánnyal és alacsony önbecsüléssel küszködünk. És néha
hagyjuk, hogy ezek a dolgok lehúzzanak, és így nem tapasztaljuk meg mindazt,
amit Isten tartogat a számunkra.
Az Ige bátorít arra, hogy engedjük el a büszkeséget, és
alázzuk meg magunkat - hogy legyünk szolgák (ami sokaknak igen cikis lehet).
Péter kényelmetlenül érezte magát, amikor Jézus szolgaként viselkedett, és meg
akarta mosni az ő koszos lábait. De gondoljunk arra, Jézus hogyan érezte magát!
Ő Isten volt, mégis letérdelt, és egy szolga munkáját végezte el.
Lehet, hogy keresztyénként néha ostobának látszunk, de „mi
bolondok vagyunk a Krisztusért" (1Kor 4,10).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)