A látszat nem az igazság. Ami szemünk előtt van, pusztán a
láthatatlannak megjelenő képe. Első benyomásunk, érzékeink minden segítség
nélkül a maguk természetességében gyenge alap ahhoz, hogy elbíráljuk, mi az
igaz. S ez mégsem azt jelenti, hogy az igazság elérhetetlen számunkra.
2012. szeptember 13.
Kenneth & Gloria Copeland: Ne tekints a viharra
De látva a nagy szelet, megrémüle; és amikor kezd vala
merülni, kiálta, mondván: Uram, ments meg engem! Jézus pedig azonnal kinyújtván
kezét, megragadá Őt, és monda néki: Kicsinyhitű, miért kételkedél? - Máté
14:30-31
Ha van rá bármi mód, hogy az ördög elterelje a figyelmedet
az Igéről, megteszi. Problémát gerjeszt. Úgy megrengeti a földet alattad, hogy
elveszíted az egyensúlyodat. Minden tőle telhetőt megtesz azért, hogy a fizikai
birodalomra és a körülményeidre tekints Isten ígéretei helyett – mert tudja,
hogy ha nem így tesz, akkor fogod azt az ígéretet, és kiütöd vele a szuszt is
belőle!
Ezt tette Péterrel is. Amikor Péter Jézus szavára kiugrott a
hajóból, mi történt? Gond nélkül sétált a vízen. Az egész lénye megnyugodott
azon, hogy Jézus azt mondta neki, „Jöjj!”
De amikor levette a tekintetét Jézus szaváról, a viharra
pillantott. Elkezdett arra a lehetetlen dologra nézni, amit csinált. Végül is,
halász volt. Minden, amire tanították, és amit tapasztalt, azt mondta neki: ha
a hullámok ilyen magasak, ő bizony lesüllyed. Jézus szavai helyett arra kezdett
figyelni, amit természetes szinten tudott. Amikor így tett, eltűnt a hite, és
elkezdett süllyedni.
Ne hagyd, hogy ez megtörténjen veled! Ha egyszer kijelentést
kapsz Isten Igéjéből, ragaszkodj hozzá. Ne figyelj semmi másra.
Az ördög minden tőle telhetőt meg fog tenni, hogy elengedd
az Igét. Megrázza a dolgokat körülötted. Megpróbál félelembe vinni. Mindent
felidéz a múltból, hogy visszarángasson a régi gondolkodásmódodba.
De ne engedd neki! Tartsd a szemedet Isten Igéjén, amíg az
valóságosabbá válik a bensődben, mint bármi más. Ha ezt megteszed, nagyszerűen
fogsz a vízen járni!
Igei olvasmány: Máté 14:22-33
Nem halhatsz meg, csak ha az Úr akarja
Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem az Úr tetteit"
(Zsolt 118,17).
Milyen erőt adó bizonyosság ez! Bizonyára egy ígéret az
alapja, amelyet a zsoltáros személy szerint kapott, és amelyet örömmel a
magáévá tett. Szabad nekem is így szólnom? Vagy elcsüggedek, mert az ellenség
megtámadott? Mert sokan vannak ellenem és kevesen mellettem? Hitetlenségem a
harc feladására indít, arra, hogy kétségbeesetten haljak meg, mert megvert,
megbecstelenített ember vagyok? Ássák már ellenségeim a síromat?
Mit tegyek ilyenkor? Hallgassak tulajdon gyávaságomra, adjam
fel a harcot és vele együtt minden reményemet? Távol legyen! Még van bennem
élet.
Nem halok meg". Visszatér belém az életerő, és elűzi
gyengeségemet: Élek". Az Úr él, és én is élni fogok. Újra felnyitom számat
és hirdetem az Úr tetteit". Elbeszélem majd jelen nyomorúságomat, amely
csak arra volt alkalom az én Uramnak, hogy irántam való végtelen szeretetét és
hűségét újra megmutassa. Akik már szívesen méretet vennének rólam, hogy
koporsómat elkészítsék, várjanak még egy kicsit! Mert keményen megfeddett ugyan
engem az Úr, de nem engedte, hogy meghaljak (18. vers). Dicsőség legyen nevének
mindörökké! Nem halok meg, míg munkám el nem végeztem, és addig fogok e földön
élni, amíg az Úr akarja.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
Az Úr az én őrizőm
"Az én segítségem az Úrtól van, aki alkotta az eget és a
földet.
Nem engedi, hogy lábam inogjon; nem szunnyad el az én őrizőm" (zsolt. 121,2-3)
Rachel Joy Scott: Mi vagyok, és mi nem?
"Nem vagyok sörivó, korsócsapkodó, füstöt eregető,
drogot osztogató keresztény.
Inkább vagyok Istent szerető, Sátánnal megküzdő, Jézusért
élő, világot változtató keresztény.
Krisztus katonája
vagyok."
KAKTUSZTÜSKÉK
Szerző: Guti Tünde
Apró, vékony, szemmel nem is látható tüskék kínozták mindkét
csuklómat. Nagyon szenvedtem tőlük, szúrt, fájt, kipirosodott a bőröm.
Szobanövényeket locsoltam, s az ablakpárkányon sorakozó
kaktuszok a legkülönbözőbb tüskékkel díszelegtek. Persze, ahogy kitavaszodik,
ontják a szebbnél szebb virágokat!
Talán kissé elővigyázatlanul hajoltam a cserepek fölé, ahogy
egyensúlyoztam a függönyt is tartva, nem is éreztem azonnal a kezeimbe fúródó,
picinyke „nyílvesszőket”. Napokig tűrtem, míg ma reggel már nagyon
kényelmetlenül éreztem magam. A fájdalom és a pír mindenhova elkísért.
Valahogy eszembe jutott, mit is tett egy túlélő ember a
vadonban, aki erősen mérgező csalánokkal járt hasonlóan. Társaitól kapott
ragtapasszal betekerte a fájdalmas részeket,
majd egyszerűen, pillanatok műve volt kihúzni a sertéket.
Nekem cellux volt kéznél és bevált az ötlet! A csuklóimat
alaposan beragasztóztam, majd lerántottam.
Hát, tudjátok, nekem azonnal „beugrottak” fájó, sebzett
helyzetek. Hajlamosak vagyunk megtűrni kapcsolatainkban a belénk fúródott,
külsőleg talán láthatatlan töviseket. Aztán
amikor már nem bírjuk a szenvedést, végre jelentkezünk az
Úrnál egy kezelésre.
Olykor úgy járunk, mint az említett túlélő. Az Úr szorosra
teker a „ragtapasszal”, alig jutunk levegőhöz, talán még sopánkodunk is, hogy
mi lesz ennek a vége! Vajon mi?
Egyetlen kellemetlen beavatkozással ( mint pl. a
megbocsátás, ami először kétségbeejtőnek tűnik) eltávolítja Isten a tüskéket.
S megéri? Persze, hogy megéri! Nézzünk csak magunkba, és
legyünk őszinték!
Nem hordozunk most is frissen szerzett szúrásokat?
„Ha pedig a te
atyádfia [testvéred] vétkezik [megbántott; bűnt követ el] ellened, menj el
[menj oda hozzá] és dorgáld [intsd, fedd meg, figyelmeztesd győzd] meg őt
négyszem között [kizárólag csak egyedül; mutass rá a tévedésére, tárd fel
előtte]: ha hallgat rád[és megérti], megnyerted
a te atyádfiát; [testvéredet]
[segítettél hogy megmaradjon mint testvéred]" (Mát. 18,15)
Jézus mondja: Ti vagytok a világ világossága
„Ti vagytok a világ világossága. Nem rejthető el a hegyen
épült város. A lámpást sem azért
gyújtják meg, hogy a véka alá, hanem hogy a lámpatartóra tegyék, és akkor
világít mindenkinek a házban. Úgy ragyogjon
a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és
dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat."Mt.5,14-16
Mi magunktól nem lehetünk a világ világossága. Jézus azt
mondja, hogy ti vagytok a világ világossága és ez a Vele való élő kapcsolatból
fakad. „Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon
fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten
dicsőségének ismerete Krisztus arcán.” 2Kor.4,6.
Az Úr igéje által Jézus világosságát gerjeszti a mi
szívünkben, és ez a világosság csodálatosan árad belőlünk ebben „az elfordult
és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban.”
Fil.2,15-16
Ez a tanítványság egyik megnyilvánulása. Jézus, aki maga a
világ a világossága, minket is azzá szeretne tenni. Mi is világíthatunk, de ez
nem általunk van, ez az Úrral való különleges és bensőséges kapcsolatból fakad.
Ő hív, hogy kövessük Őt, és azt mondja:"Én vagyok a világ világossága: aki
engem követ, nem jár sötétségben, hanem övé lesz az élet világossága.”(Ján.
8,12)
Mindig a Világosságra kell figyelnünk: alázattal és
bizakodva kell Jézusra tekintenünk, hogy rajtunk keresztül is áradhasson a fény.
Imában emlékezzünk
rá, hogy: Az, hogy milyen hatást gyakorlok az emberekre és hogy mennyire tudok
„világítani” az annak az eredménye, hogy Ő bennem él, és nem annak, hogy én mit
teszek. Az Úr az, aki engem oda helyez, ahol hatni és világítani tudok az
emberek között. Mi csak eszközök vagyunk az Ő kezében, ezért fontos az, hogy
félreálljunk és hagyjuk Jézust bennünk munkálkodni.
Csak az Úr képes megítélni, hogy én hogyan tudok hatni az emberekre,
és hogy mennyire tudok világítani. Lehet, hogy egy olyan emberre leszek egyszer
hatással, aki majd hatással lesz az egész világra. Mindig Jézusra kell
figyelnem, bármerre is vezet engem.
(Daily Hope by Jon Walker, 2011. szeptember 3.)
Bob Gass: A szokások
"Mindennapi szokásaid visszafordíthatatlanul alakítják
jövődet. Ha tudni akarod, hová tartasz, vizsgáld meg szokásaidat."
BIZTOS ALAP
2Pt 1,5-11.
5 Éppen ezért minden igyekezetetekkel törekedjetek arra,
hogy a hitetekben mutassátok meg az igaz emberséget, az igaz emberségben ismeretet,
6 az ismeretben önuralmat, az önuralomban állhatatosságot, az állhatatosságban kegyességet,
7 a kegyességben testvéri szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember
iránti szeretetet. 8 Mert ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem
lesztek a mi Urunk Jézus ismeretében sem tétlenek, sem terméketlenek. 9 Akiben
pedig ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi bűneiből
megtisztult. 10 Ezért tehát, testvéreim, igyekezzetek még jobban megerősíteni
elhívatásotokat és kiválasztásotokat, mert ha ezt teszitek, nem fogtok
megbotlani soha. 11 És így dicsőségesen fogtok bemenni a mi Urunk és
Üdvözítőnk, Jézus Krisztus örök országába.
BIZTOS ALAP
Mikor azt gondoltam, hogy roskad a lábam, szereteted, Uram,
támogatott engem. (Zsolt 94,18)
Az idei évben tegnap hullott az első hó, ma pedig az ónos
eső jelent gondot a járművek és a gyalogosok számára. A hó és a jég megnehezíti
a madáretetőkhöz való eljutást a kertünkben. A megközelítése óvatosságot követel
még a fiatal és fürge emberektől is, hát még tőlünk,
idősebbektől! Egy "havas" vidéken nőttem fel, és
soha nem gondoltam, hogy el fogom
felejteni, hogyan kell biztonságosan közlekedni a téli
időszakban.
Miután azonban olyan helyre költöztem, ahol a hó ritka
vendég, hamar elfelejtettem, hiszen itt nem sokat kellett gyakorolnom magam. Sajnos,
hamar elfelejtünk egyéb fontos dolgokat is.
Fiatal éveimben életem mélyen belegyökerezett a vallásos
közegbe. Amikor azután
felnőttem, rövid időn belül elhagytam a biztos lelki
gyökereket a világi kedvtelések omlékony homokja kedvéért. Ez az életmód azután
hamar magához láncolt.
Hosszú ideig tartott, amíg visszatértem Istenhez. De amikor
megtettem, mindent megtaláltam, amit egykor elhagytam, sőt többet is. Hálás
vagyok, hogy Isten szeretete egy biztos pont mindenki számára, bármennyi sokat is
felejtettünk, vagy bármilyen messzire is kóboroltunk el tőle.
Imádság: Urunk, bárhol vagyunk, bármit teszünk, jobban
törődsz velünk, mint mi törődhetünk magunkkal. Ámen.
Isten szeretete biztos alap.
John Eyberg (Oklahoma, USA)
Bob Gass: Keresd Őt, az ÉLETET
(Példabeszédek könyve 8:35)
"Keresed égen-földön, keresed akarattal, ésszel,
erővel. Keresed a hangzatos helyeken, a tömegben, keresed az égbe törő
hegycsúcsokon, a kopár sziklákon és mély szakadékokban. Keresed és észre sem
veszed, hogy mindig ott volt előtted, melletted, csupán egy imányi
karnyújtásnyira tőled.
Aztán valami összetör, és ott fekszel egyedül, védelem
nélkül a földön, és Valaki feléd nyújtja a kezét. Valaki, akire mindig is
szükséged volt, csak nem tudtad, vagy nem merted bevallani. Isten lehajol
hozzád, és szívedben lassan újra éled a remény, és most már tudod, mi a
kegyelem. És élsz. Végre először, igazán, teljes szívből élsz. Élsz, mert
tudod, ismered mi az Élet.
Nem ez az 50-60-70, vagy ki tudja hány év. Nem az, hogy hány
karika van az autód elején, nem a 9-es utáni nullák száma a bankszámládon, nem
a házad mérete, a diplomáid száma, a ranglétrán elfoglalt helyed. Az élet ennél
sokkal többet rejt magában. Az élet nem a két dátum közötti évek száma, amit a
fejfádra írnak egyszer. Az élet Isten, a vele való kapcsolat, és tényleg örökké
tart. Most még küzdened kell, nem tudod, mit hoz a holnap, örömöt, vagy még
nagyobb keserűséget, de szívedben béke van, mert megtaláltad Őt. Ha holnap nem
nyitod fel a szemed, ha holnap számodra vége itt mindennek, tudod, hogy akkor sincs
vége, mert van feltámadás, van kegyelem."
Bob Gass
2012. szeptember 12.
Ige: Kérjetek
„Ha pedig valakinek közületek
nincsen bölcsessége, [vagyis
bölcsessége hiányos, és bölcsességre
szorul] kérje Istentől, aki mindenkinek készségesen [(haplósz): egyszerűen, nagyvonalúan, és bőkezűen]
és
szemrehányás [szemrehányó
szavak, ócsárlás, pirongatás] nélkül adja; és megadatik néki” (Jak. 1,5)
Az Úr Jézus így bátorít:
„Kérjetek és (meg)adatik néktek [és kapni fogtok]; keressetek és találtok; zörgessetek [és
kopogtassatok] és megnyittatik néktek
[és ajtó nyílik előttetek]. Mert
[mindenki] aki kér, mind kap [és
megnyeri azt, amit kér]; és aki keres,
talál [és megtalálja, amit keres]; és
a zörgetőnek megnyittatik [és aki kopogtat, annak ajtó nyílik]”
(Mát. 7,7-8).
Hát: „Azért mondom
néktek: Amit könyörgésetekben kértek higgyétek, hogy mindazt megnyeritek
[és higgyétek, hogy
már megkaptátok], és meglészen
néktek [és a tiétek lesz az] (Márk. 11,24).
És hogy előbb mit kérjünk: „Mert aki kér, mind kap; és aki keres, talál; és a zörgetőnek
megnyittatik. És… ád a ti mennyei Atyátok Szent Szellemet azoknak, akik tőle
kérik” (Luk. 11,10-11).
„Igen, ha a bölcsességért kiáltasz, és az
értelemért a te szódat felemeled, (és hangosan kéred). Ha keresed azt, mint az ezüstöt, és mint az (elrejtett) kincseket kutatod azt: Akkor megérted mi az
ÚR félelme, és rájössz, mi az istenismeret. Mert az Úr ád bölcsességet, az ő
szájából tudomány (és ismeret) és
értelem származik” (Péld. 2,3-6).
Mert nem a kor adja a bölcsességet: „Nem
az idősek a bölcsek, és nem a vének értenek az ítélethez” (Jób. 32,9).
És hogy milyen a felülről – vagyis Istentől – kapott bölcsesség, arról
így ír az Ige: „A felülről való
bölcsesség pedig először is tiszta, azután békeszerető, méltányos, engedelmes,
irgalmassággal és jó gyümölcsökkel teljes, nem kételkedő és nem képmutató” (Jak. 3,17).
Az Úr Jézus kijelentése arról, hogy miért a Szent Szellemet
kell először kérni: „… Bizony, bizony
[igazán] mondom néked: ha valaki újonnan
nem születik [nem származik fentről], nem
láthatja [nem képes meglátni, felfogni] az
Isten országát [Isten Királyságát; birodalmát; királyi uralmát]” (Ján.
3,3).
Arról is bizonyságot tesz Isten Igéje, hogy hogyan lehet újjá születni:
„Valakik pedig befogadák őt (az Urat,
vagyis a Szent Szellemet /2 Kor. 3,17/), hatalmat [lehetőséget, jogot, jogosultságot] ada azoknak [azokat
felhatalmazta arra], hogy Isten fiaivá
legyenek [Isten gyermekeivé váljanak], azoknak,
akik az Ő nevében hisznek; Akik
nem vérből, sem a (hús)testnek
akaratából [ösztönéből], sem a
férfiúnak indulatjából [vágyából], hanem
Istentől [Istenből] születtek” (Ján.
1,12-13).
Mert: „Tőle [Istentől] vagytok [származtok] pedig ti a Krisztus Jézusban, ki
bölcsességül lőn nékünk Istentől, [Isten rendeléséből] és igazságul [megigazulásunkká] szentségül [megszentelődésünkké] és
váltságul: [váltság általi szabadításul]” (1 Kor. 1,30).
Egy előképben mutatja be az Ige, hogy aki bölcsességet, vagyis a Szent
Szellemet kéri Istentől, az Vele együtt megkap mindent, ami a földi élethez
szükséges. Salamon így imádkozik az Úrhoz: „Adj
azért a te szolgádnak értelmes szívet, hogy tudja kormányozni a te népedet, és
tudjon választást tenni a jó és gonosz között; mert kicsoda kormányozhatja a te
nagy népedet. És tetszék e beszéd az Úrnak, hogy Salamon ezt kérte.
Monda azért
az Isten néki: Mivelhogy ezt kérted tőlem, és nem kértél magadnak hosszú
életet, sem nem kértél gazdagságot, sem pedig nem kérted a te ellenségeidnek
életét; hanem bölcsességet kértél, hogy nekem engedelmeskedve tudj kormányozni:
Ímé a te beszéded szerint cselekszem, ímé adok néked (olyan) bölcs és értelmes szívet, hogy hozzád
fogható nem volt előtted, és nem támad utánad sem. Sőt, még amit nem kértél,
azt is megadom néked, olyan gazdagságot és dicsőséget is adok egész életedben,
hogy a királyok között nem lesz hozzád hasonló senki minden te idődben” (1
Kir. 3,9-13).
Dániel és társi is bölcsességet kért az
Úrtól, és ezzel együtt megkapták a szellemi dolgokban való jártasságot is: „És ada az Isten ennek a négy ifjúnak
tudományt, minden írásban való értelmet és bölcsességet. Dániel pedig értett mindenféle látomáshoz és álmokhoz, (és azok magyarázatához is)”
(Dán. 1,17).
Mert: „… Ő (vagyis Isten) ad bölcsességet a bölcseknek és tudományt az
értelmeseknek” (Dán. 2,21)
Megbocsátás
Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, engedvén
egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban engedett néktek. (Ef. 4,32)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)