Vedd birtokba!

...és birtokba vegyétek azt a földet, amelyet Istenetek, az Úr ad nektek birtokul. (Józs 1,11)

Ez a mondat akkor hangzott el, amikor Isten az Egyiptomból kiszabadított népet a hosszú pusztai vándorlás után elsegítette az ígéret földjének határához. Két igazságot figyeljünk meg:

Isten nemcsak kihozta népét a szolgaságból, hanem be is viszi őket az ígéret földjére. Nemcsak kiszabadította egy emberileg reménytelen helyzetből, hanem felszabadította őket egy egészen új életre. Isten a mai hívőket sem csupán megszabadítja bűneikből, elesett állapotukból, hanem felszabadít a neki engedelmes, másoknak hasznos, szolgáló életre. Minden megtért embernek tudnia kell, hogy miből és kihez tért meg. Jézus Krisztus nemcsak Megváltója a hívőnek, hanem Ura is, és meg kell tanulni őt szolgálni. Meg kell ismerni, mit jelent ez: „a bűn szolgája gyáva rab, a Krisztusé szabad". Egyetlen hívő sem állhat meg a bűnbocsánat öröménél, hanem növekednie, fejlődnie kell az ismeretben, hitben, szent életben.

A másik igazság: Isten adta birtokul népének az országot, de nekik kell birtokba venniük azt. Már az övék, és ez Isten ajándéka, semmit nem tettek érte, de akkor érzik majd magukénak, ha legyőzik a félelmet a szívükben, belépnek arra a földre, és egymás után meghódítják a városokat. Hogy Isten ajándékba adta nekik, ez a kegyelem. Hogy ezt komolyan veszik, és lépésről lépésre haladnak a meghódítással, ez a hit.

Isten tulajdonképpen ezt mondja itt nekik: vedd birtokba a birtokodat! A lelki életben is mindent Isten készített el nekünk, még az is az ő ajándéka, ha ezt hittel komolyan vesszük. De ez nem teszi feleslegessé a lépésről lépésre való engedelmeskedést, az ajándékcsomag kibontását és használatbavételét. Eközben tudjuk meg, milyen nagy gazdagságot adott nekünk az Úr.

http://johir.neobase.hu/kegyelem_harmatja/0622_Vedd_birtokba

Hit Gyülekezete-Indul már

A bölcsesség

Kenneth & Gloria Copeland: Ne azt mondd ki, amit látsz

Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. - Példabeszédek 18:21

A szavaink nagyon fontosak. Hívőként komolyan meg kell tanulnunk, hogy miként használjuk őket. El kell kezdenünk úgy működtetni a szavainkat az életünkben, ahogy maga Isten teszi. A Biblia azt mondja, hogy Isten a szavai által „azokat, amelyek nincsenek, előszólítja, mint meglevőket” (Róma 4:17).

A legtöbbünknek a leghalványabb elképzelése sincs arról, hogyan tegyük ezt. Egész életünkben azt mondtuk ki, amit láttunk. A szavainkat állandóan arra használtuk, hogy a körülmények miatt sajnálkozzunk. Így már annak a gondolata is, hogy a nem létező dolgokat meglévőként szólítsuk elő, egy kissé bolondságnak tűnik.

„Úgy érted, azt kell mondanom, hogy meggyógyultam, pedig betegnek érzem magam? Azt kell mondanom, hogy bővölködöm, pedig nincs egy fillérem se? Ez hazugság!”

Nem, nem. Óriási különbség van a hazugság és a hit szava között. A hazugsággal az ember be akarja csapni a másikat, azt akarja, hogy olyat higgyen el, ami nem igaz. De ha hitben szólunk, akkor egyszerűen Isten Igéjével – nem pedig a körülményekkel – megegyező módon szólunk. Ilyenkor a szellemünkből szólunk, nem az elménkből.

Pál apostol azt mondta a 2 Korinthus 4:13-ban: „Mivel pedig a hitnek bennünk is ugyanaz a szelleme van, amint meg van írva: Hittem és azért szóltam; hiszünk mi is, és azért szólunk.”

Ez nagyon fontos. Olvasd el még egyszer ezt az igeverset. „Hittem és azért szóltam.”

Vannak, akik szólnak, de nincs mögötte hit, és ezért szellemi értelemben orra buknak. Valójában nem szólították a nem létezőket meglévőnek. A nem létezőket „bárcsak meglévőnek” szólították.

Ez két különböző dolog. Lehet, hogy ugyanazokat a szavakat használják. De ha csak vágyakoznak és reménykednek, a munka nem lesz elvégezve. Hinni kell!

Kezdd ma azzal, hogy a szavaidat és a szívedet összhangba hozod az Igével! Többé ne azt mondd ki, amit látsz, hanem Isten ígéreteit kezdd el szólni és elhinni. Működtesd a szavak erejét az életedben!

Igei olvasmány: Példabeszédek 15

http://mennyeihir.hu/index.php?option=com_spurgeon_xhtml&Itemid=34

AZ ÉN HŐSÖM

Szerző: Guti Tünde

Nemrégiben egy adatlap kitöltésekor váratlan kérdés következett:

„Ki az életed hőse?” Csodálkoztam, hogy kapcsolódik ide ez a téma, próbáltam zavaromban innen is, onnan is végiggondolni, míg végül ezt válaszoltam:

„Édesanyám!” Regénybe foglalhatnám élete során tanúsított hétköznapi hősiességét, de nem teszem, mert figyelmeztetett egyszer a maga jóízű szerénységével, nehogy valamilyen anyadicsőítést írjak.

Így, most magam is 4 gyermekes anyaként, más oldalról közelítem meg a dolgot.

Kétségkívül jó tanuló voltam. Versenyeket nyertem, szavalókórusban szerepeltem, felléptem az énekkarral, és a tanévek végén már megszokott volt, hogy kihívnak az iskola elé, hogy átadják könyvjutalmat és az oklevelet. Mégsem voltam soha büszke teljesítményemre. Szerettem tanulni, természetes volt, hogy jó eredményeket érek el, hiszen ez a kötelességem.

Egy júniusban különleges jutalommal díjazták bizonyítványomat, édesapámtól üdülési beutalót kaptam. Öten voltunk testvérek, egyszerű körülmények között éltünk, így nagy örömmel töltött el egy balatoni nyaralás lehetősége!

Izgatottan készülődtem, édesanyám megtanította, hogy jelöljem meg egyszerű, piros hímzéssel a ruháimat, nehogy elvesszenek. Akkor még nem is gondoltam arra, hogy micsoda kitüntetés volt számomra ez az utazás, szüleim részéről pedig mekkora áldozat!

Óriási élmény volt a zakatoló vonatozás a sok viháncoló gyerekkel, és maradandó emlékként őrzöm az ott töltött 2 hetet. A sok-sok játék, vidámság és fürdés közben sokszor jutott eszembe kedves családom, különösen a délutáni csendes pihenő magányos óráiban, hiszen először nyaraltam szüleim nélkül. Különösen édesanyám arca lebegett előttem, aki mindig nagy erőfeszítések árán teremtette elő nekünk a vitamindús étrendet és a ruházatot. Sokat küszködött a kevéske pénz, ügyes beosztásával, mert egy héttagú családnak nagy a szükséglete!

Ha anyukámra gondoltam, melegség öntötte el a szívemet. Ő az én ÉDESANYÁM, aki az egész életével SZOLGÁL! Erejével, idejével, mosolyával, tanácsaival, szorgalmával, példamutatásával. Sokat mesélt a gyerekkoráról és a háborús időkről. Ő lett az én hősöm!

S ott a táborban, Balatonbogláron, a vidám programok között egy komoly döntést hoztam. Félretettem az apukámtól zsebpénzként kapott kék, papír húsz forintost, és feladtam haza, borítékban egy levél kíséretében, hogy költse az én drága anyukám az otthoni kiadásokra és testvéreimre. Akkor még sokat ért az a pénz! Gyerekfejjel fel sem mértem a súlyát, miért teszem, de belül tornyosuló vágyam erre késztetett. Együtt érző szívet munkált ki bennem az Úr, hogy a jótett természetes legyen minden körülmények között.

Édesanyám idén ősszel lesz 78 éves, és mind a mai napig hűségesen szolgálja Istent, Jézusról tesz bizonyságot, így osztja szét szeretetét a családban, a gyülekezetében, a kórház- és börtönmisszióban. Ő az én hősöm, ő az én példám a Krisztuskövetésben. Újjászületésünk óta különösen bensőséges a kapcsolatunk.

Az ilyen, kipróbált keresztyénekről írja az Ige:

„Figyeljétek végüket és kövessétek hitüket!”

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek/olvasas/88

Vihar a tengeren!

Készítette: Győzedelmes Gyülekezet

Évekkel ezelőtt egy holland halász falucskában élő fiatalember példát adott a világnak az önzetlen szolgálat jutalmáról.

Mivel az egész település a halászatból élt, önkéntes mentőosztagot szerveztek veszély esetére. Egyik éjszaka hirtelen feltámadt a szél, szakadni kezdett az eső, és a tomboló vihar felborított egy halászbárkát a nyílt vízen. A bajba jutott és kimerült legénység leadta a vészjelzést. Az evezős mentőcsapat kapitánya megszólaltatta a szirénát, s a falu lakói összegyűltek az öbölre néző főtéren. Mialatt a mentők vízre bocsátották csónakjukat, és a széltől felkorbácsolt hullámokkal dacolva befelé eveztek, a falusiak nyugtalanul várakoztak a parton, lámpásokat gyújtottak, hogy az evezősök visszataláljanak.

Egy óra múlva kibontakozott a ködből a csónak, s az emberek ujjongva szaladtak elébe. Az önkéntesek elcsigázva rogytak a fövényre, s elmondták, hogy a mentőhajó már nem bírt el több embert — egy szerencsétlenül jártat hátra kellett hagyniuk- Ha őt is felveszik, a csónak bizonyosan elsüllyed, és mindannyian ott pusztulnak.

A kapitány tébolyult igyekezettel próbált újabb mentőcsapatot toborozni az egyetlen odakint hagyott halász megmentésére.

A tizenhat éves Hans előlépett. Az anyja megragadta a karját.

— Könyörgök, ne menj! Az apád tíz éve hajótörésben halt meg, a bátyádnak, Paulnak csak három hete veszett nyoma. Egyedül te maradtál nekem.

— Mennem kell, anyám. Mi lenne, ha mindenki kihúzná magát, hogy „Nem mehetek, menjen valaki más"? Most nekem is teljesítenem kell a kötelességemet. Akire rákerül a sor, ki kell vennie a részét a munkából — felelte a fiú, megcsókolta az anyját, csatlakozott a csapathoz, és eltűnt az éjszakában.

Újabb óra telt el, amely az aggódó anya számára örökkévalóságnak tetszett.

Végre előtűnt a ködből az evezőshajó, az orrában Hansszal. A mentők kapitánya kezéből tölcsért formálva kiáltotta:

— Megtaláltátok?

— Meg! — ordította vissza izgatottan Hans. — Mondják meg anyámnak, hogy Paul, a bátyám az!

Dan Clark

NO - Ne hidd,hogy elveszett

Angyali védelem

Készítette: Nagy Lucia

LÁTHATATLAN HADSEREG ÁLL MELLETED!

Adullám Evangélista Szolgálatok Csonka Olivér evangélista

Ige: Az Úrnak Szellem van én rajtam

Készítette: Éva Édes

Az Úrnak lelke van én rajtam, mivelhogy felkent engem, hogy a szegényeknek az evangyéliomot hirdessem, elküldött, hogy a töredelmes szívűeket meggyógyítsam, hogy a foglyoknak szabadulást hirdessek és a vakok szemeinek megnyilását, hogy szabadon bocsássam a lesujtottakat, Lk 4,18

Jézus él!

Készítette: Ez az a nap!

Jézus él! - ezt mindenkinek meg kell tudnia!

Ne legyetek nyugtalanok

Készítette: László Kiss

"Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higyjetek Istenben, és higyjetek én bennem.

Az én Atyámnak házában sok lakóhely van; ha pedig nem volna, megmondtam volna néktek. Elmegyek, hogy helyet készítsek néktek.

És ha majd elmegyek és helyet készítek néktek, ismét eljövök és magamhoz veszlek titeket; hogy ahol én vagyok, ti is ott legyetek.

És hogy hová megyek én, tudjátok; az útat is tudjátok.

Monda néki Tamás: Uram, nem tudjuk hová mégy; mimódon tudhatjuk azért az útat?

Monda néki Jézus: Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanemha én általam."

(János 14,1-6)

Hit Gyülekezete - Friderika - Te adsz erőt újra.mpg

Ige: Nem Isten, hanem a saját gonoszságod fenyít

A tövis pedig: „… e világnak gondja és a gazdagságnak csalárdsága (amely) elfojtja az igét, és gyümölcsöt nem terem. (Mát. 13,22)

Ennek következményéről így prófétál Jeremiás: „A magad gonoszsága fenyít (ver) meg téged, és a te elpártolásod büntet meg téged. Tudd meg hát és lásd meg: mily gonosz és keserves dolog, hogy elhagytad az Urat, a te Istenedet, és hogy nem félsz engemet, ezt mondja az Úr, a Seregeknek Ura. Bizony régóta széttörtem a te igádat, és letéptem köteleidet, és azt mondtad: Nem leszek rabszolga; mindamellett minden magas halmon és minden lombos fa alatt bujkálsz vala te, mint egy parázna

(Más fordítás: Réges-régen összetörted igádat, széttépted köteleidet, és ezt mondtad: Nem akarok szolgálni! De minden magas dombra és minden bujazöld fa alá lefekszel, mint egy parázna). Pedig én úgy plántállak (vagyis ültettelek) vala el téged, mint nemes szőlővesszőt, mindenestől hűséges (és mint igazán valódi) magot: mi módon (hogyan) változtál hát nékem idegen szőlőtőnek fattyú (vad) hajtásává?” (Jer. 2,19-21)

„Elhagytam házamat; ellöktem (és magára hagytam) örökségemet, ellenségének kezébe adtam azt, akit lelkem szeret. Az én örökségem olyanná lett hozzám (és úgy bánt velem), mint az oroszlán az erdőben; ordítva támadt ellenem (és hangosan ordított rám); ezért gyűlölöm őt (ezért meggyűlöltem). Tarka madár-é az én örökségem nékem? Nem gyűlnek-é ellene madarak mindenfelől? (és körülfogják a madarak). Jöjjetek, seregeljetek (és gyűljetek) össze mind ti mezei vadak; siessetek az evésre (jöjjetek, egyetek)! Sok pásztor pusztította az én szőlőmet, taposta az én osztályrészemet; az én drága örökségemet sivatag (és sivár) pusztává tették!” (Jer. 12,7-10)

 Dávid pedig így imádkozik, – példát adva a minden korban élő hívőknek – és így prófétál: „Seregek Istene, állíts helyre minket (újíts meg bennünket); világoltasd (ragyogtasd ránk) a te orcádat, hogy megszabaduljunk! Egyiptomból szőlőt(őt) hoztál ki, kiűzéd a pogányokat (a népeket) és azt (meg) elültetéd. Helyet egyengettél előtte (és helyét elegyengetted), és gyökeret eresztett, és ellepi a földet. Hegyeket fogott el (és borított be) az árnyéka, és a vesszei olyanok lettek, mint az Isten cédrusfái (és vesszői vetekednek a hatalmas cédrusokkal). Sarjait (és indáit) a tengerig ereszté (és növesztette), és hajtásait a folyamig. Miért rontottad el annak gyepűit (miért romboltad le kerítéseit), hogy szaggathassa minden járókelő (hogy szedhessen róla, aki csak arra jár)? Pusztítja azt a vaddisznó (lerágja az erdei vadkan), és (le)legeli a mezei vad.

Oh Seregek Istene! kérlek, térj vissza (fordulj hozzánk), tekints alá az egekből és lásd és tekintsd meg (és gondozd) e szőlőtőt (és ezt a szőlőt)! És a csemetét, amit jobbod ültetett (oltalmazd), a sarjat (a fiút), melyet (és akit magadnak) felneveltél! Elégett a tűzben, levágatott; arcod haragjától elvesznek (és pusztuljanak el dorgálásodtól, akik fölperzselték, levagdalták). Legyen a te kezed a te jobbodnak férfiján, és az embernek fián, akit megerősítettél magadnak (legyen kezed azzal a férfival, jobbod azzal az emberrel, akit magadnak neveltél), hogy el ne térjünk tőled (és mi nem pártolunk el tőled). Eleveníts meg minket (tarts életben bennünket) és imádjuk (és segítségül hívjuk) a te nevedet” (Zsolt. 80,8-19)

Az Úr Jézus így szól tanítványaihoz és egyben kijelentést ad a szőlőtőről, és a szőlőről: „Én vagyok az igazi szőlőtő, és az én Atyám a szőlőműves (a szőlősgazda). Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők…” (Ján. 15,1.5)  

Ige: A hit

„Nem mindenki, aki ezt mondja nékem: Uram! Uram! megyen be a mennyek [vagyis az Egek (Istenének)] országába [és királyságába]; hanem [csak az] aki cselekszi [és teszi] az én mennyei [az én égi] Atyám akaratát” (Mát. 7,21).

Mert: „Aki hisz, és bemeritkezik, üdvözül, aki pedig nem hisz, elkárhozik (a kárt hozó – a sátán – hatalma alatt marad)” (Márk. 16,16)

„Isten pedig ezt az igazságát [vagyis az Isten előtti megigazulást] most nyilvánvalóvá [láthatóvá] tette a [Jézus] Krisztusban való hit által minden hívőnek. [és nyerik el mindazok, és száll mindazokra, akik hisznek Benne].” (Róm. 3,22)

„Mert nincs különbség [megkülönböztetés] zsidó meg görög [vagyis pogány] között; mert ugyanaz az Ura mindeneknek, [és mindnyájunknak] aki kegyelemben gazdag mindenekhez, [és bőkezű mindazokhoz] akik Őt segítségül hívják^” (Róm. 10,12)

Ige: Az Evangélium

Evangéliumban kerül kijelentésre, hogy az Úr Jézus hogyan hirdette az Evangéliumot, példát hagyva a minden-korban élő hívőknek: „És menének hozzá vakok és sánták [bénák, és csonkák] a templomban [vagyis a szent helyen]; és meggyógyítá őket” (Mát. 21,14)

Gyönyörű vagy én Uram

A nappal fiai

„Mi azonban, a kik nappaliak vagyunk, legyünk éberek, felöltözvén a hitnek és szeretetnek mellvasába, és sisak gyanánt az üdvösségnek reménységébe.”

1Thes 5,8

Itt a tavasz, egyre hosszabbodnak a napjaink és egyre melegebben süt ránk az égi áldás. Reggelente, mikor beköszön ablakunkon a napsugár, még a kedélyünk is megváltozik; vidámabbak, mosolygósak leszünk.

Mi, hívő emberek, a nappal gyermekei vagyunk, a fény gyermekei, akik a világosságban érzik jól magukat igazán. Életünknek része ugyan a sötétség és az árnyék is, de Isten Igéjének fénye mutat kiutat az ellenség világából a „teljes dél” ragyogó országa felé, ahol Megváltónk vár ránk.

A világosság része az éberség, a józan gondolkodás, mert az árnyak világa megtévesztő félhomályban akarja tartani az embereket. Ez ellen pedig szükségünk van tiszta fejre, a Szentírás tiszta gondolataira.

Habár az ellenség félelmetes és rémisztően gonosz fegyvereket használ ellenünk; mint amilyen a csábítás, vágyaink felébresztése, rossz irányba terelése, hibáink, gyengeségeink kihasználása; mégsem vagyunk teljesen védtelenek. Páncélként magukra ölthetjük a hitet és a szeretetet, fejünkbe nyomhatjuk üdvözülésünkbe vetett reménységünk sisakját. Ha csüggedünk terheink miatt, ott a gondoskodó Istenbe vetett hitünk minden eddigi tapasztalata. Ha csüggedünk, mert mások törnek, megbántanak, ott a megbocsátó szeretet fénye Urunk szemében és elkísér. Ha csüggedünk bűneink, hibáink miatt, ott van Krisztusunk szeretete, mely vérével törölte el mindazt, ami elválaszt minket Istentől. Mi kellene még ezen kívül, hisz megkaptunk már mindent?!

http://reggelidicseret.blogspot.com

AZ INDIÁN FŐNÖK

Szerző: Ch. E. Cowman

Egy misszionárius mondta el a következő esetet, amely egy istentisztelet alkalmával történt:

Az igehirdetés alatt fölemelkedett egy öreg indián főnök, előrement, és tomahawkját (csatabárdját) a misszionárius lába elé tette:

- Indián főnök adni tomahawkját Jézus Krisztusnak - mondta, és ismét leült.

A misszionárius tovább prédikált Isten szeretetéről a Jézus Krisztusban, Fia odaajándékozásáról, akit elküldött számunkra, és aki most szent igényt támaszt az életünkre. Ismét fölkelt az öreg főnök és előrement. Levette a takarót a válláról és a következő szavakkal tette le az igehirdető lábához:

- Indián főnök adni takaróját Jézus Krisztusnak.

Megint visszament a helyére.

A prédikátor tovább beszélt Isten Jézusban kinyilatkoztatott szeretetéről: hogyan fosztotta meg Isten az eget legdrágább ajándékától és hogyan küldte Jézust a világba, hogy minket, elveszett embereket megváltson, és hogy magát odaadja miértünk. Ekkor az öreg főnök elhagyta a gyülekezeti helyiséget. Hamarosan visszatért a lovával, amelyet előzőleg a gyülekezeti sátor előtt megkötött. Ismét előrement a sátorban. Rátekintett a misszionáriusra és azt mondta:

- Indiánfőnök adni a lovát Jézus Krisztusnak.

Most már mindenét odaadta, amije csak volt.

Amikor most az igehirdető arról az Istenről beszélt, aki nem kímélte saját Fiát, hanem odaadta Őt mindnyájunkért, sürgetőleg hallgatói szeme elé állította, hogy Jézus egész életünket magának akarja. Ez az üzenet mélyen behatolt az indiánok szívébe. Végül az öreg utoljára emelkedett föl. Reszkető térdekkel és bizonytalan lépésekkel ment előre. Félő tisztelettel térdelt le a misszionárius előtt, miközben könnye végigfolyt bronzszínű arcán. Remegő ajakkal szólt:

- Indiánfőnök adni magát Jézus Krisztusnak...

                                    

(Vetés és Aratás c. folyóiratból)

http://www.keresztenydalok.hu/tortenetek

A nagy szívgyógyász

Zsolt 34,18-23.

18 Akik az ÚRhoz kiáltanak, azokat meghallgatja, és kimenti őket minden bajból.

19 Közel van az ÚR a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.

20 Sok baj éri az igazat, de valamennyiből kimenti az ÚR.

21 Megőrzi minden csontját, egy sem törik el közülük.

22 Halálos veszedelem éri utol a bűnöst, megbűnhődnek, akik gyűlölik az igazat.

23 Az ÚR megváltja szolgái életét, és nem kell bűnhődnie senkinek, aki hozzá menekül.

                       A NAGY SZÍVGYÓGYÁSZ

Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti. (Zsolt 34,19)

Voltunk már valaha megtört szívűek? Legtöbben már átéltünk olyan eseményt, mely után sebzetten, elcsüggedve és reménytelenül éreztük magunkat. Olykor szinte szó szerint érezzük a fájdalmat. Ezt akkor tapasztaltam meg, amikor néhány évvel ezelőtt váratlanul elveszítettem édesapámat. A halála által okozott megrázkódtatás és szomorúság olyan fájdalmat keltett bennem, amit azelőtt még soha nem éreztem.

Miért kellene Istennek a mi fájdalmunkkal törődnie? Nincs neki fontosabb dolga? A válasz Isten irántunk való mélységes szeretetében rejlik. "Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok." (1Pt 5,7).

Isten annyira szeretett bennünket, hogy elküldte Jézust. És Jézus könnyekre fakadt Lázár sírjánál (Jn 11,35), valószínűleg nem annyira Lázár miatt, hanem inkább a családját ért fájdalom láttán.

Ha sérül a szívünk és sebződik lelkünk, Isten közel von magához, hogy megvigasztaljon. Nincs olyan szívfájdalom vagy szomorúság, mely Isten megértését és könyörületét ne vonná magára. Most, amint felidézem az édesapámmal töltött éveket, az emlékek és az általa mutatott Istent követő példa felett érzett örömmel teszem. Az Örökkévaló, aki megalkotta szívünket, képes meggyógyítani azt, ha megbetegszik.

Imádság: Istenünk, te vagy az igazi orvos. Adj gyógyító erődből és békességedből a megtört szívűeknek. Ámen.

Nincs oly megtört szív, melyen Isten ne segíthetne.

Michael J. Reynolds (Florida, USA)

www.csendespercek.hu