2012. április 17.

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:


Állíts fel egy őrhelyet egy szellemileg magas helyen, ahol az ellenség minden mozdulatát látod és felismered. Folyamatosan az éberség állapotában kell tartanod magad, és készen kell állnod harcolni minden egyes támadás ellen, ahogy éppen jönnek. Viszont élesen el kell határolnod az embereket a démoni erőktől. A harcod nem a körülötted levők ellen van, hanem az ördög ellen. A te háborúd szellemben folyik, és nem a természetes szinten. A győzelmet hit által fogod megszerezni, mondja az Úr.

Efézus 6:12 Mert nem test és vér ellen van nékünk tusakodásunk, hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen, ez élet sötétségének világbírói ellen, a gonoszság szellemei ellen, melyek a magasságban vannak.

Victoria Osteen: Vesd Rá a gondodat!


Minden gondotokat őreá vessétek, mert neki gondja van rátok (1 Péter 5,7 )

Előfordult már veled, hogy olyan sokáig vártál valamire, hogy végül kifejlesztettél magadban egy „nem érdekel” hozzáállást? Lehet, hogy ezek a szavak elhagyták az ajkadat, de valóban így gondolod ott legbelül is?

Azt vettem észre, hogy azért vesszük fel ezt a „nem érdekel” hozzáállást, mert valójában nagyon is érdekel minket az adott dolog, és attól félünk, hogy nem fog megtörténni, vagy nem úgy fog elsülni, ahogyan reméltük. Mindennek a tetejében még aggódunk is, mert a saját vállunkra vesszük annak a terhét, hogy a dolgot összehozzuk. Így annak érdekében, hogy a félelmünket palástoljuk, és megszabaduljunk attól a tehertől, hogy nekünk kell mindent kimunkálnunk, egyszerűen azt mondjuk, hogy „nem érdekel”.

Tudod, hogy Isten mit mond ezzel kapcsolatban? Azt mondja: „Tudom, hogy igenis érdekel az a dolog, és szeretném, ha tudnád, hogy engem is! Miért nem veted rám ezt a terhet, hogy nyugalmat találj a lelkednek? Bízz Bennem, hogy jót tervezek az életedre, a jövődre, és engedd, hogy nyugalmat adjak neked.”

Amikor a gondjaidat és aggodalmaidat átadod Neki, akkor olyan pozícióba helyezed magad, ahol el tudod fogadni az Ő kegyelmét és erejét az életedre. Amikor a bizalmadat és reményedet Belé veted, akkor, igen akkor fogja megújítani az erődet. És akkor leszel képes futni és szárnyalni, mint egy sas.

Most szeretnélek megkérni, hogy gondolkodj egy kicsit, mondtad-e mostanában valamiről, hogy „nem érdekel”. Ha tényleg „nem érdekel”, akkor engedd el. Úgy, mint amikor a boltban sorban állsz egyetlen dologgal a kezedben. Amikor látod mekkora a sor, hirtelen úgy döntesz, nem éri meg ezért az egy dologért időt pazarolni, és egy határozott mozdulattal visszateszed az árut a polcra, majd sarkon fordulsz. Szellemi szinten is ugyanezt kell tennünk. Ha az a dolog tényleg nem ér annyit, akkor tedd le és menj tovább. Ha pedig valóban érdekel, légy őszinte magaddal és Istennel szemben. Add át Neki a dologgal kapcsolatos terhet és súlyt. Bízz Benne, hogy Ő mindent a javadra munkál. Vesd Rá a gondodat, mert Neki gondja van rád. Törődik a helyzeteddel és tudja, hogy mi van a szívedben.

Victoria Osteen

Magyar fordítás: ahitatok.hu

Ágnes - A szeretet himnusza

Imádság:


 Uram, de sokszor halott a csend. A megtört üresség csendje.
Kérlek, ébressz te kérdésre bent, hadd találjalak meg benne!
Ámen

(Hajdú Zoltán Levente)

A nap gondolata:


A hit az, ami szerint az emberek cselekszenek az életük idején, nem pedig az, amiről beszélnek a haláluk óráján. (Ruskin)

Hit Gyulekezete-Senki nincs

Joyce Meyer - Hogyan tegyük az átlagosat különlegessé I-II



Napi Ige és gondolat


 De áldott az a férfi, aki az Úrban bízik, akinek az Úr a bizodalma. Mert olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely a folyóig ereszti gyökereit, és nem fél, ha eljön a hőség, lombja üde zöld marad. Száraz esztendőben sincs gondja, szüntelenül termi gyümölcsét. (Jeremiás 17:7-8)

Jézus mondja: "Ha valaki szomjazik, jöjjön hozzám, és igyék! Aki hisz énbennem, ahogy az Írás mondta, annak belsejéből élő víz folyamai ömlenek!" (János 7.38-39.)

Sajnos Jeremiás azt a helyzetet vázolja könyvében: „Mert kétszeres rosszat cselekedett népem: engem, a folyóvíz forrását, elhagytak, hogy víztartókat vájjanak, repedezett falú víztartókat, amelyek nem tartják a vizet.” (2.13) 

Isten népe tehát elhagyta a forrást, amit Isten készített számára. Helyette pedig repedezett falú víztartókat kerestek, amik nem tartják a vizet. A víztartó emberi építmény. Ezzel azt mondja Isten, hogy múlandó. Nem alkalmas arra, hogy felüdítsen, s nagyon távol van attól, hogy megöntözze szívünket.

Ilyen víztartó az emberekbe vetett bizalom. Ez megcsalhat, hiszen csalárd az emberi szív, változékony, ingatag, sokszor önmagában sem bízik az ember, nemhogy képes lenne arra, hogy mások rá építsenek.

Izrael belefutott az emberbe vetett hit zsákutcáiba. Vegyük nagyon komolyan az Úrban való meggyökerezést és a belőle forrásozó javakat. Ekkor könnyű lesz bízni Istenben. Mert a vele való közösségben egészen természetes alaphangja lesz ez hitünknek és reménységünknek. Nem emberi teljesítmény ez a bizalom, hanem ajándéka a benne megszentelt életnek. (Berencsi Balázs)

Derűs percek A csőtörés


Vízvezeték szerelő a bejárati ajtó előtt
(A jelenet egy parabola, ami azt a típusú magatartást figurázza ki, amikor az emberek meg vannak sértődve azért, hogy Isten nem segít nekik, miközben ők távol tartják Őt maguktól, és a legkisebb erőfeszítést sem teszik azért, hogy együttműködjenek Vele.)

 (kopogás)
VV szerelő: Jó napot asszonyom a vízvezeték szerelő vagyok!
Háziasszony: (kifut az ajtóhoz, de nem nyitja ki) Ó hála Istennek, hogy végre megérkezett… már fogalmam se volt, hogy mit kezdjek ezzel a csőtöréssel. El se tudja képzelni mennyi nehézséggel jár…szinte semmi másra nem jut időm.

VV szerelő: Asszonyom, pontosan ezért jöttem, hogy elhárítsam a hibát..
Háziasszony: Jaj, hát ez igazán jó hír… Mert kérem ha tudná,… ott van például a főzés. Nem tudom elkészíteni az ebédet, mert 2 percenként fel kell mosnom a fürdőszobában. Képzelje csak el, ha nem tenném, kifolyna az előszobába…és ott pedig a parketta szívná magába a vizet... egészen elképesztő a helyzet.

VV szerelő: (még mindig az ajtó előtt) Asszonyom, figyeljen rám! Én pont ezért vagyok itt, hogy ezt a kétségbe ejtő helyzetet megoldjam. Csak annyit kell tennie, hogy ..
Háziasszony: (közbevág)Hát ez igazán nagyszerű, kérem azonnal fogjon hozzá (elmegy)

VV szerelő: (vár) Halló… kérem.. mi történt?
Háziasszony: (visszajön) Igen? Javítja már?

VV szerelő: (megütközve) De kérem, hogyan javítanám, ha nem enged be?
Háziasszony: (felháborodottan) Egy idegen férfit…!? Hova gondol?

VV szerelő: (közbevág) Hogy hogy hova? Hát a lakásába? Ha nem mehetek be, akkor hogyan segítsek?
Háziasszony: Ezek szerint akkor nem akar segíteni?

VV szerelő: Dehogynem asszonyom, hiszen azért jöttem. Azért jöttem, hogy segítsek. Itt vannak a szerszámaim, tele vagyok tettrekészséggel… De ha nem mehetek be az otthonába, nem tehetek semmit az Ön érdekében.
Háziasszony: (dühösen) Már ne is haragudjon, de attól tartok ez csak üres kifogás. Ha igazán akar segíteni, akkor tud is.

VV szerelő: (felháborodottan) Már hogyan tudnék, ha nem enged be.
Háziasszony: Megbocsásson, de nincs időm az üres kifogásokra, csalódnom kellett magában. Ha maga közömbösen elnézi, hogy egy szegény magányos asszony egyedül bírózzon meg a problémáival, akkor nincs miről tárgyalnunk…

VV szerelő: (kétségbeesetten) De hát asszonyom! Hogyan győzzem meg, hogy akarok segíteni, de nem tudok, ha nem enged be a lakásába?
Háziasszony: (önérzetesen) Nem vitatkozom, alá szolgája.. (el)

"Ímé az ajtó előtt állok és zörgetek; ha valaki meghallja az én szómat és megnyitja az ajtót, bemegyek ahhoz és vele vacsorálok, és ő én velem." (Jelenések könyve 3:20.)

Életcseppek


"Az életben sok kegyetlenség onnan származik, hogy üres ábrándokban ringatjuk magunkat. Az ember sok szenvedésének az az oka, hogy nem akar kijózanodni." /Oswald Chambers/

A jövő nemzedékért


Mert megjelent neki az ÚR, és ezt mondta: Ne menj Egyiptomba, hanem abban az országban lakj, amelyet én mondok neked! Maradj jövevényként ebben az országban, én pedig veled leszek, és megáldalak, mert neked és utódaidnak adom ezeket az országokat mind, és megtartom azt az esküt, amellyel megesküdtem apádnak, Ábrahámnak. És úgy megszaporítom utódaidat, hogy annyian lesznek, mint az égen a csillag. A te utódaidnak adom mindezeket az országokat, és a te utódod által nyernek áldást a föld összes népei, mert hallgatott Ábrahám a szavamra, és megtartotta a megtartandókat: parancsolataimat, rendelkezéseimet és utasításaimat” 1 Mózes 26: 2-5


Isten elmondta Izsáknak miért halmozza el áldásaival: mert apja, Ábrahám hallgatott Isten szavára és engedelmeskedett Istennek. Ilyen egyszerű.

Vajon hányszor tekintett Isten valamelyik ‘ősöm’ hitére, engedelmességére, amikor áldásaival vett körül? És mi jobbat, többet értékesebbet kívánhat egy szülő a gyermekének, mint a Mindenható Isten jóindulatát, áldását, gondviselését.

Hogyan lehet ezt ‘bebiztosítani’? Hallgatni Isten szavára, engedelmeskedni Istennek mindenben, mindenkor, mindenhol. Odaszánás. Isten legyen az első életemben. Biztos befektetés. Mi elmegyünk, meghalunk. Utódaink áldottak lehetnek, bárhogyan alakul majd a történelem.

Kész vagyok-e megadni az árát? Túl sok ez? Nézzek Istenre, aki az Ő tulajdon Fiát nem kímélte, hanem mindnyájunkért odaadta, hogy ne ajándékozna vele együtt mindent nekünk? Ekkora szeretet láttán akarhatok-e mást, mint hogy “legyen meg a Te akaratod” az én és családom életében?

Győri Márti: Boldog ember az (1. zsoltár)

2012. április 16.

Pál Apostolnak Timóteushoz írt I. levele. 1. fejezet: Óvás a hamis tanítóktól (szerkesztett)


1 Tim. 1,1 Pál, Jézus Krisztus [kiküldött] apostola a mi megtartó [üdvözítő, vagyis megmentő, megszabadító] Istenünknek, és Jézus Krisztusnak a mi [elváró] reménységünknek rendelése szerint [és felhatalmazása alapján írja e levelet]

»Más fordítás: Én, Pál, azért lettem apostol, mert megmentő Istenünk és Krisztus Jézus, aki a mi reménységünk, így parancsolta«

1 Tim. 1,2 Timóteusnak [jelentése: aki Istent tiszteli; istenfélő], az én igaz [édes és szeretett] fiamnak a hitben: Kegyelem, [azaz: Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása], irgalmasság és békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás] Istentől, a mi Atyánktól, és Krisztus Jézustól, a mi Urunktól.

1 Tim. 1,3 Amiképpen Macedóniába menetelemkor kértelek [bátorítottalak, és buzdítottalak] téged, hogy maradj Efézusban [azért], hogy megmondjad [és megparancsold] némelyeknek [és figyelmeztess egyeseket], ne tanítsanak más tudományt [ne hirdessenek tévtanokat, és ne tanítsanak hamis tanítást],

1 Tim. 1,4 Se mesékkel [és mondákkal, mítoszokkal, vagy hitregékkel] és vége-hossza nélkül való nemzetségi táblázatokkal ne foglalkozzanak [se ne figyeljenek mesékre és céltalan, végnélküli nemzedéksorozatokra], amelyek inkább versengéseket támasztanak [és vitákra vezetnek és vitatkozásra adnak alkalmat], mint Istenben való épülést [mint az Isten üdvözítő tervének megvalósítását] a hit által.

[Más fordítás: Ne foglalkozzanak emberek által kitalált történetekkel és a családjuk bizonytalan eredetével. Ezek a dolgok csak arra jók, hogy vitatkozzanak rajtuk, és nem Isten munkáját viszik előre. Isten tervei ugyanis hit által valósulnak meg]

1 Tim. 1,5 A parancsolatnak vége [célja, csúcspontja, végcélja, megvalósulása, beteljesedése, és eredménye] pedig a tiszta [őszinte, romlatlan, becsületes] szívből [vagyis a szellemi élet központjából, a bensőből, és], jó lelkiismeretből [szellemi-önismeretből, szellemi együttészlelésből] és igaz [képmutatás, kétszínűség és tettetés nélküli; őszinte] hitből való [hitből fakadó, hitből származó, Isten szerinti] szeretet.

»Más fordítás: Azért parancsolom ezt, hogy a hívőkben felébredjen Isten szeretete, amelyhez tiszta szív, jó lelkiismeret és őszinte hit szükséges«

1 Tim. 1,6 Melyektől némelyek eltévelyedvén [és elfordulva], hiábavaló beszédre [és üres fecsegésre] hajlottak [üres fecsegésre adták magukat]:

»Más fordítás: Ezeket azonban némelyek elhibázták és letértek az útról, hogy hiábavalóságokat fecsegjenek«

1 Tim. 1,7 Kik törvénytanítók akarván lenni [és akik abban tetszelegnek, hogy ők a törvén magyarázói, holott] nem értik, sem amiket beszélnek [amiket fecsegnek], sem amiket [csökönyösen] erősítgetnek [sem amit bizonygatnak; vagy amikről vitatkoznak; és amit olyan csökönyösen állítanak].

1 Tim. 1,8 Tudjuk pedig [és tisztában vagyunk vele], hogy a törvény jó [hasznos, előnyös], ha valaki törvényszerűen [vagyis a törvénnyel összhangban, a törvénynek megfelelően] él vele [vagyis ha valaki törvényszerűen alkalmazza],

1 Tim. 1,9 Tudván azt [és tisztában vagyunk azzal is], hogy a törvény nem az igazért van [nem a megigazult ellen van, mert nem az igaz emberek számára szoktak törvényt kiszabni] hanem a törvénytaposókért [akik nincsenek alárendelve a törvénynek, vagyis a pogányokért]. És engedetlenekért [akik nem helyezik alá magukat, akaratosak, konokok, dacosak], az istentelenekért [az Isten nélkül élőkért, akik ezért gátlástalanok, és tisztességtelenek is] és bűnösökért [céltévesztettekért], a latrokért [a szentségtelenekért] és fertelmesekért [a szentségtelenek és a szentségtörőkért; a lázadókért, a vallástalanokért], az atya- és anyagyilkosokért, emberölőkért.  

1 Tim. 1,10 Paráznákért [férfi prostituáltakért], férfi fertőztetőkért [homoszexuálisokért], emberrablókért [leigázó, rabszolgává tevőkért], hazugokért [hamisítókért], hamisan esküvőkért [hamis hitűekért, esküszegőkért, hamis tanúkért], és ami egyéb [vagyis különböző, másfajta] csak az egészséges tudománnyal [az egészséges tanítással] ellenkezik, [szemben áll, szembehelyezkedik].

1 Tim. 1,11 A boldog [és boldogító] Isten dicsőségének [fényességének, ragyogásának] Evangéliuma [vagyis dicsőségéről szóló evangélium, örömüzenet] szerint, mely reám bízatott [amelyre én kaptam megbízást]

1 Tim. 1,12 És hálát adok annak, aki engem megerősített [aki erőt adott nekem, és hatalommal felruházott], a Krisztus Jézusnak, a mi Urunknak, hogy engem hűnek [vagyis hűségesnek] ítélt [és megbízhatónak tartott], rendelvén a szolgálatára,

1 Tim. 1,13 Ki előbb istenkáromló, [szitkozódó, és az övéit] üldöző és erőszakoskodó [kevély, gőgös, önhitt, elbizakodott, önkényes, féktelen, vad, gátlástalan, arcátlan, zabolátlan, gyalázkodó] valék [vagyis olyan ember voltam, aki sem Isten, sem emberek irányában nem ismerte a mértéket, hanem gátlástalanul túllépett minden mértéket]. De könyörült rajtam [és mégis irgalmat nyertem], mert tudatlanul cselekedtem [tájékozatlan voltam, és nem értettem] hitetlenségben, [és engedetlenségben].

1 Tim. 1,14 Szerfelett megsokasodott [és bőségesen kiáradt rám, és túláradt rajtam] pedig a mi Urunknak kegyelme [Isten jóindulata, kedvezése] a Krisztus Jézusban való [vagyis a Krisztus Jézusban található] hittel és [Isten szerinti] szeretettel.

1 Tim. 1,15 Igaz beszéd ez [megbízható, és hiteles az Ige] és [minden(képp)] teljes elfogadásra méltó [az az ige], hogy Krisztus Jézus azért jött e [látható] világra, hogy megtartsa [üdvözítse, megmentse, és megszabadítsa] a bűnösöket [a célt eltévesztőket], akik közül első [és legnagyobb] vagyok én

1 Tim. 1,16 De azért könyörült rajtam [és azért nyertem irgalmasságot], hogy Jézus Krisztus bennem mutassa meg legelőbb a teljes [és mindenre elég] hosszútűrését [és végtelen türelmét], példa gyanánt [vagyis, hogy példaképe legyek] azoknak, akik [a jövőben] hisznek Őbenne [és így] az örök életre [jutnak]

1 Tim. 1,17 Az örökkévaló királynak pedig, a halhatatlan, láthatatlan, egyedül bölcs [egy] Istennek, [Őnéki, aki birtokolja a bölcsességet] tisztesség [és tisztelet] és dicsőség [és fényesség, ragyogás] örökkön örökké!

[Más fordítás: Az örökkévalóság királyának pedig, a halhatatlan, láthatatlan egy Istennek tisztelet és dicsőség örökkön-örökké] Ámen

1 Tim. 1,18 Ezt a parancsolatot [vagyis ezt az utasítást,és ezt a  tanítást] adom néked [és kötöm a lelkedre], fiam Timótheus [jelentése: Istent tisztelő, istenfélő], a rólad való korábbi jövendölések [vagyis próféciák] szerint, hogy vitézkedjél azokban ama jó vitézséggel. [Más fordítás: Használd azokat a próféciákat, mint fegyvereket, és e próféciákon állva és azokkal megerősödve harcold végig ezt a küzdelmet, ezt a szellemi harcot jó stratégiával]

1 Tim. 1,19 Megtartván [és birtokolván] a hitet és jó lelkiismeretet [vagyis a szellemi együttészlelést], melyet némelyek [és amelyet néhányan] elvetvén, [és elutasítván] a hit dolgában hajótörést szenvedtek [a hitet elvesztették, megfeneklettek, zátonyra futottak, és csak roncs maradt belőlük].

1 Tim. 1,20 Kik közül való Himenéus [jelentése: a házasság istenének ajánlott] és Alexander [jelentése: férfit védő, legyőző], kiket átadtam a sátánnak [akiket rábíztam a sátánra [jelentése: ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló], hogy megtanulják [és azért, hogy megfegyelmezze, megzabolázza, és hogy megnevelődjenek], hogy ne káromkodjanak. [Más fordítás: így megtanulhatják, hogy többé ne mondjanak gonosz dolgokat, ne becsméreljék, ne gyalázzák, és ne terjesszenek rágalmakat Isten ellen, és ne beszéljenek tiszteletlenül Istenről]



Jézus Te vagy az égi fény

Keresztény udvarlás...




Jéé egy angyal! Fájt, mikor leestél a mennyből?

Bob Gass.Napi: Az élet hullámvasútja (5)


„Szépen megalkotott mindent a maga idejében.” (Prédikátor 3:11)

Menet közben kiszállni nem alternatíva, hanem őrültség! Egy letört gyülekezeti tag ezt mondta a lelkipásztorának: „Belefáradtam a próbálkozásba. Már olyan régóta padlón vagyok; nem tudom összeszedni a hitemet, hogy higgyek Isten szabadításában.” A lelkipásztor így felelt: „Először is: soha nem fogod tudni igazolni azt, hogy feladod, mert Isten a te oldaladon áll. Ő nem hagy el téged, megígérte, hogy »nem hagy el téged, és nem marad el tőled.

Ne félj hát, és ne rettegj!« (5Mózes 31:8). Másodszor: az Ő igéje azt mondja: »Ha hűtlenek vagyunk, ő hű marad, mert ő magát meg nem tagadhatja« (2Timóteus 2:13).

Itt nem csupán a te hitedről van szó, hanem Isten hűségéről. Amikor úgy érzed, hogy nem tudsz hinni, akkor ne az Istenbe vetett hitedre (vagy annak hiányára) összpontosíts,  hanem koncentrálj az Ő irántad való hűségére!” Milyen nagyszerű tanács ez az élet hullámvasútjára vonatkozóan! Sőt, adjunk hozzá még néhány bátorító észrevételt. Harmadszor: Isten nem tartozik nekünk magyarázattal, ezért ezt ne is keressük, viszont megígérte a kimenekedést!

„Isten… el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni” (1Korinthus 10:13). Amíg ki nem hoz belőle, addig segít átjutni rajta. A te dolgod csak annyi, hogy maradj fenn a hullámvasúton. Negyedszer: Isten minden körülmények között a javadat munkálja. „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott” (Róma 8:28).

Isten összerendezi a csúcsokat és mélységeket, úgy, hogy mindennek a kimenetele a te javadat szolgálja. Ötödször: amíg Isten így cselekszik, a Fiú és a Szentlélek naponta közbenjár az Atyánál érted (ld. Róma 8:26-32,34-39). Ha mindez együttműködik a te érdekedben, akkor hogyan lennél képes feladni?

Új Forrás - Szerelmes dal

David Wilkerson: Isten soha nem adja fel! (a fekete bárányt)


 "Melyik ember az közületek, a kinek ha száz juha van, és egyet azok közül elveszt, nem hagyja ott a kilencvenkilencet a pusztában, és nem megy az elveszett után, mígnem megtalálja azt?" (Lukács 15:4)

Jézus itt egy olyan bárányról beszél, aki az akolban, a nyájban volt.
Tisztán jelképezi Krisztus nyáját, amely jól táplált, és amelyet a jó pásztor vezet.
Mégis, amikor ez a bárány elveszett, a pásztor utánament, hogy megkeresse.
Figyeljük meg, mit mondott Jézus a pásztorról: "elmegy az elveszett után, mígnem megtalálja azt".

Isten soha nem adja fel senkivel kapcsolatban, aki Hozzá tartozik és eltéved.
Sőt, inkább utánamegy, hogy megtalálja azt a bárányt, átöleli és visszaviszi a többihez.
Más szavakkal: odáig süllyedhetsz a bűnben, hogy a pokol kapuit súrolod, s Ő még mindig megy utánad és vár rád.

Dávid ezt így írta le: "Ha a mennybe hágok fel, ott vagy; ha a Seolba vetek ágyat, ott is jelen vagy." (Zsoltárok 139:8)

Mindannyian ismerjük ezt a kifejezést: "pokol az élet."
Ez igaz azokra nézve, akik menekülnek Isten elől.
Az ő "ágyuk a Seolban" egy rettenetes, szörnyű állapotban van.
Fogva tartja őket a bűn, s olyan messze kerülnek az Úrtól, hogy a végén egy élettelen álomba merülnek, amit egy gyötrő félelem kísér, mely ezt suttogja: "Egyre mélyebbre süllyedsz a pokol felé.
Istenhez már nem is térhetsz vissza."

Krisztus üzenete azonban ez: "Lehet, hogy a Seolban vetettél ágyat, de nekem te nem vagy túl mélyen a bűnben ahhoz, hogy lenyúljak érted és karjaimba zárjalak."

Mikor a pásztor megtalálja az elveszett, megsebesült bárányt, a karjaiban viszi azt haza.
Utána odahívja barátait és szomszédait, mondván: "Örvendezzetek én velem, mert megtaláltam az én juhomat, a mely elveszett vala." (Lukács 15:6)

Mondom néktek, hogy ily módon nagyobb öröm lesz a mennyben egy megtérő bűnösön, hogy nem kilenczvenkilenc igaz emberen, a kinek nincs szüksége megtérésre. (Lukács 15:7)

Fordítás: KMA, 2011.

Spurgeon idézetek


"Aki szőlőt plántál, az ne vigyen még puttonyt magával."

C. H. Spurgeon: Az Úrra figyelj és megszabadulsz!


Rám figyeljetek a föld legvégéről is, és megszabadultok, mert én vagyok az Isten, nincs más!" (Ézs 45,22).

Ez az ígéretek ígérete, szellemi életünk alapja. Az üdvösség akkor kezdődik el számunkra, amikor először felnézünk az igaz és szabadító Istenre. Milyen egyszerűen jelöli meg Igénk a tennivalónkat: Rám figyeljetek!" Mennyire józan ez a követelmény. A teremtménynek teremtőjére kell figyelnie. Elég sokáig figyelgettünk már másfelé, itt az ideje, hogy most már csak az Úrra figyeljünk, aki magához hív és üdvösséget kínál nekünk.

Csak figyelmet kér. Miért ne tennénk ezt meg azonnal? Nem kell semmit magunkkal vinnünk, csak nézzünk Krisztusra, aki kereszthalála után a mennyei trónra ült. Nem kell ehhez sem előkészület, sem kínos erőfeszítés: nem szükséges hozzá gazdagság, bölcsesség vagy erő. Mindent megtalálunk az Úrban, a mi Istenünkben, amire szükségünk van, és ha mindent Tőle várunk, akkor minden a miénk is lesz és üdvözülünk.

Jöjjetek, távollévők, figyeljetek reá! A föld legvégéről is irányítsátok Krisztusra tekinteteteket. Ahogy a legelhagyottabb vidéken élők is látják a napot és élvezhetik fényét, úgy ti is, akik talán a halál kapujában vagy a pokol küszöbén éltek, egy pillantás által befogadhatjátok Isten világosságát, a mennyei életet és az Úr Krisztus szabadítását. Ő Isten, és ezért tud megmenteni minket.

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből