2012. február 2.
NAPI ÁHÍTAT: Isten dicsőségét szolgáló harag
Még a haragvó emberek is magasztalni fognak téged, haragjuk
maradékát is megfékezed" (Zsolt 76,11).
A gonoszok mind haragszanak. Haragjukat el kell szenvednünk,
mert elhívatásunk jele az. Ha e világból valók volnánk, a világ szeretne
minket, de mert nem tartozunk e világba, a világ gyűlöl minket. Az a
vigasztalásunk lehet azonban, hogy az emberek haragja is csak Isten dicsőségét
növeli. Amikor a gonoszok haragjukban megfeszítették Isten Fiát, akaratlanul is
az Úr szándékát teljesítették, és ugyanezt teszik még ma is számtalan esetben
az Istentől távol élő emberek. Szabadoknak vélik magukat, pedig anélkül, hogy
tudnák, mint láncra vert elítéltek, a Mindenható terveit hajtják végre.
A gonoszok csalárdsága nem fog győzedelmeskedni. Öngyilkos
módon saját vesztükre cselekszenek, cseleiket saját maguk hiúsítják meg. Semmi
olyan nem származik haragjukból, ami igazán árthatna nekünk. Mikor a mártírokat
égették, a máglya felszálló füstje az igaz hívők ellenségeire hozta a
legnagyobb szégyent.
Az Úr már szájkosarat és láncot vetett minden fenevadra. Ő
tartja féken az ellenség dühösködését. Olyan, mint a vízimolnár, aki a folyó
áradatának nagy részét visszatartja, és csak annyi vizet enged folyni, amennyi
a kerék forgatásához szükséges. Ne sóhajtozzunk tehát, hanem énekeljünk.
Akármilyen hevesen fúj is a szél, Istennél mégis minden rendben van.
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c.
könyvéből
2012. február 1.
Ige: Az Úr szeretete, oltalma
„Az igazaknak [az
Istennek tetsző
becsületeseknek, a tisztán, feddhetetlenül, az igazság szerint élőknek]
valóságos
jót [hatékony,
praktikus bölcsességet, maradandó sikert] rejteget
[és félretesz,
elraktároz, felhalmoz, és nekik tartogatja, és
megközelíthetetlenné teszi, és őrzi, és],
pajzsot [befedezést, védelmet, és oltalmazást] a tökéletesen járóknak [a feddhetetlenül élőknek].
»Más fordítás: Készen tartja, és megőrzi üdvét az
igazaknak (a megigazultaknak), és védőpajzsa azoknak, akik tökéletesen járnak; megoltalmazza az
egyenes szívvel, fedhetetlenségben élőket«
Hogy megőrizze [és vigyázzon; szemmel
tartsa, virrasszon, őrködjön és megvédje] az
igazságnak útjait [az igazzá nyilvánítottak sorsát],
és kegyeseinek [azoknak, akik hűek hozzá, az istenfélő, istent tisztelő szentjei] útját [életútját,
sorsát] megtartsa [szemmel
tartsa, megőrizze; őrködjön sorsa fölött].
Akkor [és abban az időben] megérted [és megismered] az igazságot [igazságosságot, és a megigazulást],
és törvényt [vagyis az ítéletet és
a döntést] és
becsületességet [igazságot,
egyenességet, és békességet], és minden jó [és vidám, boldog, sikeres, és áldott] utat [életet].
Mert bölcsesség megy [és költözik] a te elmédbe [a te szívedbe, a szellemi életednek irányítójába, a te
bensődbe], és a tudomány [a tudás, ismeret és megismerés] a te lelkedben [személyiségedbe, és számodra] gyönyörűséges
lesz [és jónak tartod, mert
felvidít, gyönyörködtet, örömöt nyújt].
Meggondolás [megfontolás,
és jó tanács] őrködik [virraszt, és
őrködik] feletted,
értelem [okosság, és megértés] őriz [oltalmaz, és tart meg] téged"
(Péld. 2,7-11)
Napi mondás
Kudarc? Azt sem tudom, mi az. Mindig csak pillanatnyi
megtorpanásokkal találkoztam. (Dottie Walters)
Idézetek a szeretetről
"A szeretet a hűség csontvelője, a jámborság ütőere, a lelkierő izma,
úgyszólván maga az élet." /Spurgeon/
Napi Remény: Keresd meg az elveszetteket!
"Egymással egyetértésben legyetek, ne legyetek
nagyratörők, hanem az alázatosakhoz tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek
önmagatok szerint."
(Róma 12:16.)
Az üzenet magyarázatát a 2. Korinthus 5:19-20. adja
meg: "Isten ugyanis Krisztusban megbékéltette a világot önmagával, úgyhogy
nem tulajdonította nekik vétkeiket, és reánk bízta a békéltetés igéjét. Tehát
Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk,
béküljetek meg az Istennel!" Ezt az üzenetet kell továbbítanunk a
világnak, de gyakran behatároljuk a keresést és a barátságunkat más hívőknek
tartjuk fenn.
Jézus viszont megkereste az elveszetteket, szándékosan
azokkal barátkozott, akiknek Isten barátságára volt szüksége.
A Biblia azt mondja, hogy amikor a farizeusok látták Jézust
a tisztátalan emberekkel, "szóltak tanítványainak: "Miért eszik a ti
mesteretek vámszedőkkel és bűnösökkel együtt?" Ő pedig, amikor ezt
meghallotta, így szólt: "Nem az egészségeseknek van szükségük orvosra,
hanem a betegeknek. Menjetek, és tanuljátok meg, mit jelent ez: Irgalmasságot
akarok, és nem áldozatot. Mert nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem
a bűnösöket." (Máté 9:11-13.)
Jézus tudta, hogy ki volt ő Isten terve szerint; Jézus
tudta, hogy kié volt Isten igazsága szerint; és tudta, mi a célja földi
életének. Ezek megengedték neki, hogy nyugodt maradjon, és ne törődjön
azzal, mit gondolnak vagy mondanak róla mások.
Ez azt jelenti, Jézus nem aggódott amiatt, hogy azzal
vádolták bűnösökkel barátkozik (Lukács 19:7.), mert pontosan
azt tette, amiért az Atya elküldte: meggyőzni az embereket, hogy béküljenek
meg Istennel (2.Korinthus 5:20.).
Hasonlóképpen, nekünk Jézust kell ábrázolnunk, az ő nevében
kell beszélnünk azoknak, akik még a "kívül" vannak. Néhányunk már
annyira el van szigetelődve a hitetlenektől, hogy már alig van lehetősége
jelentőségteljes beszélgetésre velük. A tapasztalat sajnos azt bizonyítja, hogy
minél régebben hívő valaki, annál inkább elszigeteli magát a nem hívőktől, vagy
éppen kényelmetlenül érzi magát a nem hívők társaságában.
Az eredmény: Már nincsenek hitetlen barátaink.
Jézus azt tanácsolta, hogy a mi tanúságunk a hitetlenek felé
barátsággal kezdődjön; ezáltal elnyerjük a jogot arra, hogy kapcsolatainkon
keresztül osszuk meg az Evangéliumot másokkal. A régi közhely most is közhely:
"Az embereket nem érdekli mennyit tudsz, amíg nem tudják mennyit
érsz." Azok akik már Isten barátai úgy mint te és én, mély, igaz és
támogató barátságot keresnek, néha kifejezetten a karácsonyi időszak alatt.
Pál apostol bátorít minket, hogy találjuk meg a közös
hangot a hitetlenekkel: "Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy
megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen
megmentsek némelyeket. Mindezt pedig az evangéliumért teszem, hogy én is
részestárs legyek abban."(1.Korinthus 9:22-23.) Megtalálni a közös hangot,
a barátság egyik alapja; vezet minket, hogy a pozitív dolgokat keressük azokban,
akik még hitetlenek, a negatív dolgok helyett.
Amikor Jézus találkozott a nővel a forrásnál, arra mutatott
rá, hogy mi a közös bennük, nem pedig arra, hogy mi miatt ítélhetné el
őt.(János 4.) Ennek eredménye, hogy a nő nem csak hogy Isten barátja lett,
hanem elhozta a barátait és családját is Jézushoz.
Ez mit jelent?
- Te tudod, hogy ki vagy? Ez fontos, hogy hitetlenek barátjává válhass. Másrészről, lehet hogy folyton azon aggódsz, mit gondol rólad a többi hívő, vagy lehet, hogy bűnös viselkedésekbe sodródsz, mert azon aggódsz, hogy mit gondolnak rólad a hitetlenek. Jézus tudta, hogy ő ki és kié, tudta Isten célját az életével kapcsolatban. Ez engedte meg, hogy pihenhessen és ne kelljen azzal törődnie, mások mit gondolnak vagy mondanak róla.
- Az embereket szeresd, ne az értékeiket. Isten szereti az embereket (János 3:16.), de ez nem jelenti, hogy szereti a világ értékeit. János apostol figyelmeztet minket, hogy "Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világban van. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg az Atya szeretete. " (1. János 2:15.)
- A barátság építéséhez szükséges:
Figyelmesség: "Beszédetek legyen mindenkor
kedves, sóval fűszerezett, hogy így mindenkinek helyesen tudjatok
felelni."(Kolosség 4:6.)
Rendszeresség: Időt kell töltened hitetlenekkel,
ezért hogy a barátjuk lehess.
Hitelesség: "A szeretet ne legyen
képmutató."(Róma 12:9/a.)
Légy barátságos mindenkivel: "Egymással
egyetértésben legyetek, ne legyetek nagyratörők, hanem az alázatosakhoz
tartsátok magatokat. Ne legyetek bölcsek önmagatok szerint."(Róma 12:16.)
(Daily Hope by Jon Walker, 2011. 12. 12.)
Idézetek
"Ne kotord állandóan a hamut, hajolj mindjárt a parázs
fölé, bármilyen kicsiny legyen is tápláld, fújd, éleszd és lángra fogod
lobbantani..." (Michel Quoist)
Oswald Chambers: AZ ÚRRAL EGYÜTT "MENJ EL"
"És aki téged egy mérföld útra kényszerít, menj el vele
kettőre" (Mt 5,41).
Urunk tanítását összefoglalva kiderül, hogy nekünk
lehetetlen a tőle kívánt kapcsolatban élnünk vele, hacsak nem végzett bennünk
természetfeletti munkát. Jézus Krisztus azt kívánja, hogy még zokon se vegye -
elfojtva se legyen neheztelés tanítványa szívében, amikor zsarnokságba ütközik,
vagy igazságtalanság éri.
Nincs az a lelkesedés, amely megállhatna azokban a
feszültségekben, amelyekbe Jézus Krisztus viszi vagy engedi bele a szolgáját.
Egyes-egyedül a vele való személyes kapcsolat bírja ki ezeket a próbákat, amik
után csak ezt az egy célt látjuk: Isten számára vagyok itt, oda küldhet, ahova
akar. Minden más elsötétedhet, de a Jézus Krisztussal való kapcsolatunk soha.
A Hegyi beszéd nem eszményi elgondolás, hanem annak a
leírása, mi történik bennem akkor, amikor Jézus Krisztus megváltoztatta
adottságaimat és az Övéhez hasonlóvá tette. Jézus Krisztus az egyetlen, aki be
tudja tölteni a Hegyi beszédet.
Ha Jézus tanítványai akarunk lenni, akkor csak
természetfeletti úton lehetünk azokká. Addig, amíg nekifeszülünk annak, hogy
Jézus tanítványai legyünk, bizonyosak lehetünk benne, hogy nem vagyunk azok.
"Én választottalak titeket" (Jn 15,16). Így kezd bennünk munkálkodni
Isten kegyelme. Olyan szorosság ez, amiből nem tudunk kiszabadulni. Isten
természetfeletti kegyelme vonz minket, és soha nem tudjuk kinyomozni, hol kezdi
el. Az Úr az embert természetfeletti úton teszi tanítvánnyá. Nem épít
természetes képességekre. Isten nem olyat kér tőlünk, ami könnyű a
természetünknek. Csak azt kéri, amire kegyelme alkalmassá tett és ezen az úton
mindig a kereszthez jutunk el.
Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c.
könyvéből
Imádság: Segítségkérés, hogy ne hátrafelé nézzek.
Istenem! Én is szoktam magamat ostorozni, pedig nem kellene,
mert ha már eléd tettem valamit, akkor nem kellene visszavennem, hanem teljes
egészében a Te kezedben kellene tudnom. Még a bűneimet is, melyeket te úgy
elvetsz magadtól, mintha soha meg nem történtek volna. Ha Te nem marcangolsz
engem, add, hogy én se tegyem magammal vagy éppen másokkal. Jézusért! Ámen
A nap gondolata
Egy embernek csak akkor van joga a másikra felülről lenézni,
amikor annak talpra állni nyújt segítő kezet. (Don Bosco)
Napi Ige és gondolat
Ki tart jól bennünket
hússal? Emlékszünk, hogy Egyiptomban olcsón ettünk halat, uborkát, dinnyét,
póréhagymát, vöröshagymát és fokhagymát. Most pedig elepedünk, mert semmit sem
látunk a mannán kívül. (4Móz 11:4-6)
A másik csoport a hátrafelé tekintők között, akiket a múlt
történései bántanak. A rossz dolgok, amik történtek velük. Gondolataikban hátra
tekintenek és látják netalán bűneiket, amiket elkövettek, s nem tudnak vele mit
kezdeni, szinte képtelenek felszámolni a múltat és végre szabadok lenni. Ők az
önostorozók. Kíméletlenül vádolják magukat, valami tévedésükért, egy elvétett
cselekedetért, vagy bűnért.
Vannak olyanok is persze, akik mások bűnét emlegetik fel.
Nem tudnak feledni és másként tekinteni rájuk. Képtelenek elengedésre,
megbocsátásra. Még akkor sem, ha igazán megváltozott a másik és netalán kapott
Istentől új életet. Ők még a múltat látják. Ez is mélységesen szomorú állapot.
Megint mások úgy tekintenek vissza, hogy jobban is
csinálhatták volna az életüket. Ha akkor megtettem volna, ha léptem volna… Ők a
visszahozhatatlan lehetőségeket latolgatják. Sok-sok lélekben hátrafelé
tekintgető ember. Tele önmarcangolással. Neked vannak ilyen gondolataid?
(Berencsi Balázs)
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)









