2012. január 3.
Megrázatás.
2011. 12. 03-án
hajnalban felébresztett az Úr, éreztem, hogy imádkoznom kell. Miközben imádtam
az Urat és közbenjártam azokért, akiket az Úr a szívemre helyezett, éreztem,
hogy a jelenléte betölt, és a következőket mutatja.
Láttam
felülről Európa térképét, mintha felette szálltam volna. A menyből láttam alá
szállni egy tűzkarikát, nagy tűzcsóvát húzott maga után, és hatalmas erővel
becsapódott Európa középpontjába, Magyarországba. Olyan hangja volt, mintha egy
nehéztüzérségi löveg becsapódása és felrobbanása, süvítő zúgás, és detonáció. A
tűzkarikának szikrázó, szinte vakító fénye volt, de mégis érzékeltem, hogy
olyan, mint egy töviskorona. Ez Istennek a Szent tüze volt.
Amikor becsapódott
Magyarországra, láttam, hogy a becsapódás epicentrumából lökéshullám fut szét
körkörösen, és végig söpör Európán. A becsapódás epicentrumát, Magyarországot
úgy láttam, mintha a föld alatt valami felrobbant volna, és bele remeg minden,
vibrál, rázkódik és újrarendeződik, mint egy földalatti kísérleti
atomrobbantásnál. Érdekes volt, mert pusztítás nyomai nem voltak, inkább csak
átrendeződött minden és közben morajlást hallottam. Tudtam, hogy ez egy
hatalmas fizikai, majd egy szellemi megrázatás jele az Úrtól. A látvány
megrendítő volt, szinte a testem is bele remegett.
Közben láttam a
Királyok első könyve18. 36-46, verseit, amikor Illés lehívja Isten tüzét az
áldozatra, és amikor ez megtörténik az emberek leborulnak Isten dicsősége előtt
és imádni kezdik Őt.
Többen vannak most
is akik, azt teszik, amit Illés tett.
És amikor megérkezik
a kései eső az Illések futnak Jezréelbe az eső üzenetével /Jezréel: Isten
vet, plántál /. Isten tüze megítél mindent, és mindenkit. Minden összeomlik,
ami nem Istentől van, de minden virágzó és gyümölcsöző lesz, ami az Ő
forrásából ered. Ez a Szent tűz sokak számára felemeltetést hoz.
Láttam, hogy
Magyarországon nagyon sok Istentől felkent szolgáló jött már más országokból az
elmúlt időszakban és ez a magvetés ideje volt. Láttam, hogy Isten öntözi ezt a
földet, és ezek a magvak kikeltek és gazdagon termő búzatáblává változtatta
Magyarországot. Láttam, hogy ez a tűz megérleli melegével a búzatáblákat és
hírtelen beérnek. Saját bőrömön éreztem a forróságot, szinte izzott a levegő.
Láttam embereket kiáltani az Úrhoz, akik egyedül érzik magukat a hirtelen beérő
búzatáblák előtt.
Láttam ezekre a
helyekre konvojba érkező aratógépeket, mert Isten szólt nekik, hogy érettek a
mezők az aratásra. A kiáltók nem maradtak egyedül. Láttam az Apostolok
cselekedetei 2. 37-43, igeverseit, amint Péter és az apostolok, erővel és
hatalommal hirdetik az evangéliumot, a megtérés üzenetét és tömegek térnek az
Úrhoz és kitartóan részt vettek, az apostoli tanításban, a közösségben a kenyér
megtörésében és az imádkozásban, közben az apostolok által sok csoda és jel
történt. Krisztus teste összekapcsolódott, az Úr kiosztotta az
örökségeket a hűségeseknek.
Napi inspiráció: Jó, akkor a megrázó igazság Sátánról…
A legtöbb ember azt hiszi, hogy Sátán felsőbbrendű erővel
és hatalommal rendelkezik, amivel elnyomja az emberiséget. Hatalmas,
erőteljes lénynek látják, aki bármelyikünk fölött áll. Ez tükröződik vissza a
televíziós műsorokból és horrorfilmekből is. Sátánt és démonjait erős, hatalmas
lényekként ábrázolják. A legtöbb ember az ördögöt ilyen felsőbbrendű, erős és
hatalmas lényként látja.
Nem értik, hogy Lucifer abban a pillanatban elvesztette
Istentől kapott erejét, amikor vétkezett, és így lett Sátán belőle. Sátán
nem felsőbbrendű erőt és hatalmat gyakorol ellenünk. Gyakorlatilag azt
az erőt és hatalmat használja, amit Isten az emberiségnek adott, hogy
uralkodjon és kormányozza a földet. Saját erőnket és hatalmunkat
alkalmazza ellenünk.
Sátán önmagában erőtlen. Teljes mértékben fizikai, emberi
lényekre szorul, akik odaadják magukat, és felhatalmazzák őt. Még az Ószövetség
alatt sem rendelkezett Sátán erővel, hogy kontrollálja és leuralja az
embereket. Saját erőnket és hatalmunkat kell felhasználnia ellenünk. Csak
az által képes bármit tenni, ha alárendeljük magunkat.
~~~
Újévi ajándék
Egy üzletember négy
alkalmazottat foglalkoztatott. Újév reggelén rendszerint mind a négy felkereste
a főnököt, és elmondták neki jókívánságaikat, ő pedig megajándékozta őket. Az
üzletembernek egyszer eredeti ötlete támadt: felkínálta a dolgozóknak a
választást 50 frank és egy Biblia között.
Az első minden gondolkodás nélkül azt mondta: - A Biblia
nagyon szép dolog, de én már ismerem. - És elvette az 50 frankot.
A második így mentegetőzött: - Én ugyan nagyon szeretek
olvasni, a Bibliában bizonyára sok érdekes történet van, de most éppen anyagi
nehézségekkel küszködöm. - Ő is a pénzt választotta.
A harmadik kijelentette: - Nagyon szívesen olvasom a
Bibliát, azonban gyenge a szemem, a betűk meg általában kicsik, bocsásson meg
tehát… - És már nyúlt is a pénz után.
- A negyedik sincs jobb fából faragva. – gondolta a főnök.
De tévedett, mert a soron következő így szólt: „Édesanyám
mindig szeretett volna egy Bibliát, hogy Isten Igéje otthon is meglegyen. Ha
tehát választhatok, úgy a Bibliát kérném, hogy esténként édesanyámnak
felolvassak belőle.”
- Ez szép dolog – mondta az üzletember – örülök neki, de el
ne veszítse belőle a könyvjelzőt!
Az alkalmazottak alig hagyták el a házat, amikor egyikük
megkérdezte a Biblia tulajdonosát: - Mire gondolhatott a főnök a
könyvjelzővel? A fiatalember utánanézett, és a lapok között 100 frankot talált.
A másik három igen savanyú képet vágott, de már késő volt. A
választás megtörtént, nem lehetett változtatni rajta.
Máté 6,24: Senki sem szolgálhat két úrnak.
Mert vagy az egyiket gyűlöli és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik
és a másikat megveti. Nem szolgálhattok Istennek és a Mammonnak.
Nem az anyagi helyzetünk határozza meg, hogy kapzsik
vagyunk-e. Tegyük mindig Istent az első helyre, és az Ő gazdagsága szerint fog
megfizetni nekünk.
Lk. 16,10: Aki hű a kevesen, a sokon is hű
az; és a ki a kevesen hamis, a sokon is hamis az.
Ha ránk tör a pánik
"Visszamentek, és megérkeztek Mózeshez, Áronhoz és Izráel fiainak egész
közösségéhez a Párán-pusztába, Kádésba.
Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét is.
Elbeszélésükben ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse!
De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott!
A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig kánaániak laknak.
Beszámoltak nekik meg az egész közösségnek, és megmutatták nekik a föld gyümölcsét is.
Elbeszélésükben ezt mondták: Elmentünk arra a földre, ahová küldtél bennünket. Valóban tejjel és mézzel folyó föld az, ilyen a gyümölcse!
De erős nép lakik azon a földön, a városok erődítményei igen nagyok, és még Anák ivadékait is láttuk ott!
A Délvidéken Amálék lakik, a hegyvidéken a hettiták, jebúsziak és emóriak laknak, a tenger és a Jordán partján pedig kánaániak laknak.
Bár Káléb csitította a Mózessel szembeforduló népet, és ezt mondta: Bátran fölmehetünk és elfoglalhatjuk, mert meg tudunk birkózni vele, de azok a férfiak, akik vele mentek, ezt mondták: Nem tudunk az ellen a nép ellen menni, mert erősebb nálunk.
És rossz hírét terjesztették Izráel fiai között annak a földnek, amelyet kikémleltek, mert ezt mondták: Az a föld, amelyet bejártunk és kikémleltünk, olyan föld, amely megemészti lakosait!
A nép pedig, amelyet ott láttunk, csupa szálas emberekből áll.
Sőt láttunk ott óriásokat is, Anák óriás fiait. Olyannak láttuk magunkat, mint a sáskák, és ők is úgy néztek ránk."
Mózes 4. könyve 13: 26-33
"Csak az ÚR ellen ne lázadjatok, és ne féljetek a föld népétől, mert megesszük őket. Tőlük eltávozott oltalmuk, de az ÚR velünk van! Ne féljetek tőlük!"
Mózes 4. könyve 14: 9
Istenünk különös módon vezet bennünket.
Megajándékoz ígéretével, majd bátorít, hogy hit által induljunk el a beteljesedés felé. Isten ígéretei szinte mindig rendkívüliek.
Az oda vezető út is rendkívüli.
Emberileg elérni lehetetlen.
Az ígéret mégis elérhető, mert annak útja és a beteljesedés módja is az ő kezében van.
Amíg a hívő tekintetét Istenen tartja, bízik benne, nem riadozik, a félelmes akadályok semmivé lesznek.
És a hívő képes elérni az Istentől kapott áldásörökséget.
Ha azonban leveszi szemét Uráról, és a veszélyeztető erőket mérlegeli, rátör a félelem, a pánik: "Hogy bírok ezekkel a hatalmas erőkkel?
Sokkal nagyobbak, mint én, olyan vagyok azok között, mint a szöcske" - és ez a megrémült ember ontja magából a kétkedést, és félelme átragad másokra is, és igen nagy kárt tesz a hívők közösségében.
Látnunk kell, hogy a kételkedés Isten előző tetteinek, csodáinak a figyelmen kívül hagyásából fakad.
Amikor nem figyelünk arra, hogy mit tett értünk az előző időkben, és úgy gondolkodunk, mint akik teljesen kiszolgáltatottak, akkor eluralkodik rajtunk a pánik. Az aggódás fontos gyógyszere a 103. zsoltár, mely a 2. versében felhívja a figyelmünket: "...ne feledd el, mennyi jót tett veled!"
Kenneth E. Hagin: Tudd, hogy újjá lettél
Azért ha valaki Krisztusban van; új teremtés az, a régiek
elmúltak, ímé, újjá lett minden.(2KORINTHUS 5,17.)
Ez a mai igerész az egyik legkedvesebb Igém. Már akkor
megragadtam az értelmét, amikor tinédzserként ágyhoz voltam kötve. Amikor pedig
gyógyultan keltem föl a betegágyamból, mindenkinek elmondtam, akivel csak
találkoztam: „Én egy új teremtés vagyok.”
Elmélkedj ezen a versen ma, mert ha nem érted meg az
újjászületés igazságát, akadályozni fogja a hitedet és visszatarthat azoknak az
áldásoknak az átvételétől, amiket Isten szán neked.
Látjuk, az ember szellemi természete bukott természet —
sátáni természet. Az ember ezt a természetet a sátántól kapta, amikor Ádám
bűnbe esett, és senki sem képes arra, hogy megváltoztassa saját emberi
természetét. De Isten képes rá!
Amikor újjászülettél, valami belekerült a bensődbe. Ez
azonnal megtörtént! A régi sátáni természet kikerült belőled. És Isten saját
természete került beléd! Isten, mint egy vadonatúj teremtményt teremtett meg —
új teremtménnyé lettél. A belső ember, a valóságos éned, a szellemi
ember, Krisztusban új emberré lett.
Ezért ne tekints magadra fizikai ill. természetes szemmel.
Tekints magadra szellemi nézőpontból. Úgy lásd magadat, mint új teremtményt a
Krisztusban, hiszen Isten is így lát téged.
Megvallás: Én egy új teremtmény vagyok. A régi
dolgok bennem elmúltak. Minden újjá lett bennem. Új életem van. Új természetem
van.
Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tél
2012. január 2.
Apostolok cselekedete 3. fejezet: Jézus nevének ereje és hatalma (szerkesztett)
Csel.
3,1 [Történt
egyszer, hogy] Péter és János pedig együtt mennek vala fel [(autosz): ugyanabból a célból] a templomba [(hieron): Istennek
szentelt, megszentelt; a szenthelyre] az imádkozásnak órájára,
kilencre [vagyis: délután három órára, a délutáni imádkozásra]
Csel.
3,2 És hoznak vala egy embert, ki az ő anyjának méhétől fogva sánta
[vagyis: születése
óta béna] vala [és nem tudott járni], kit minden nap le szoktak
tenni a templom kapujánál, melyet Ékesnek neveznek [a szenthelynek úgynevezett Ékes (díszes) kapujában helyezték el], hogy kérjen alamizsnát [könyöradományt]
azoktól, akik bemennek a templomba.
Csel.
3,3 Ez mikor látta, hogy Péter és János a templomba [a szenthelyre] akarnak bemenni, kére őtőlük alamizsnát [kérte őket, hogy könyöradományt adjanak neki].
Csel.
3,4 Péter pedig mikor szemeit reá vetette [(atenidzó): a tekintetét rászegezte] Jánossal
egyben, monda: Nézz [és figyelj] mireánk.
Csel. 3,5 Az annakokáért figyelmez vala reájuk
[vagyis: rájuk
nézett], remélvén [azaz: abban a reményben], hogy valamit kap tőlük.
Csel. 3,6 Péter pedig monda: Ezüstöm és aranyam
nincsen nékem; hanem amim van, azt adom néked: a názáreti Jézus Krisztus
nevében, kelj fel és járj [járkálj]!
Csel.
3,7 És őt jobb kezénél fogva felemelé [megragadta, és felállította
(felsegítette) őt,], és azonnal megerősödnek [abban a szempillantásban meggyógyultak]
az ő lábai és bokái.
Csel.
3,8 És felszökvén, megálla és jár vala és beméne ő velük a templomba [a szent helyre],
járkálva és szökdelve [ugrálva] és dicsérve az Istent.
[Más
fordítás: Talpra
ugrott, és életében először járni kezdett. Azután fel-alá járkált, örömében
ugrándozott, Istent dicsérte, majd Péterékkel együtt bement a Templomba]
Csel.
3,9 És látá őt az egész nép, hogy jár [járkál] és dicséri [magasztalja] az Istent:
Csel.
3,10 És megismerték őt [felismerték], hogy ő volt az, aki alamizsnáért
ült a templomnak [a szenthelynek]
Ékes kapujában [aki
a Díszes kapu mellett szokott ülve koldulni]. És megtelnek
csodálkozással [döbbenettel és
önkívülettel töltötte meg őket] és azon való álmélkodással [(eksztaszisz): önkívület, elragadtatás, extázis; és magukon kívül voltak a miatt], ami történt vala ő vele.
[Más
fordítás: Mindenkit
ámulattal és Isten iránti csodálattal töltött el, és félelemmel telve
csodálkoztak azon, ami ezzel az emberrel történt].
Csel.
3,11 Mikor pedig ragaszkodik Péterhez és Jánoshoz [és hozzájuk szegődött] az a sánta,
aki meggyógyult, az egész nép álmélkodva összefut őhozzájuk, a tornácba, mely
Salamonénak [békének] neveztetik.
[Más
fordítás: A
meggyógyult ember együtt ment be Péterrel és Jánossal a Templomnak abba a
részébe, amit Salamon oszlop-csarnokának neveznek. A csodálkozó emberek mind
odafutottak hozzájuk]
Csel.
3,12 Mikor pedig ezt látta Péter, monda a népnek: Izráel férfiai, mit
csodálkoztok ezen, vagy mit néztek mi reánk, mintha tulajdon erőnkkel [hatalmunkkal, képességünkkel]
vagy jámborságunkkal [istenfélelmünkkel]
műveltük [cselekedtük] volna azt,
hogy az járjon
[Más
fordítás: Azt
gondoljátok, hogy mi gyógyítottuk meg őt a saját hatalmunkkal, vagy vallásos
jóságunkkal, hogy járni tudjon]
Csel. 3,13 Az Ábrahámnak, Izsáknak és Jákóbnak
Istene, a mi atyáinknak Istene megdicsőítette az ő Fiát [paisz: szolgáját],
Jézust, kit ti elárulátok [kiszolgáltattatok; átadtatok], és megtagadátok [(arneomai): elutasít, visszautasít] Pilátus előtt, noha ő úgy ítélt, hogy
elbocsátja.
[Más fordítás: Nem! Isten tette ezt! Ő az Ábrahám, Izsák és Jákób Istene,
a mi ősapáinknak Istene. Ő dicsőítette meg szolgáját, Jézust ezzel a
gyógyulással. Igen, azt a Jézust, akinek ti a halálát akartátok. Mert Pilátus már
elhatározta, hogy felmenti, szabadon engedi, de ti nem akartátok őt].
Csel.
3,14 Ti pedig azt a szentet és igazat megtagadátok és kívánátok, hogy a
gyilkos ember bocsáttassék el néktek.
[Más
fordítás: Elutasítottátok,
megtagadtátok Jézust, a Szentet és az Igazságost. És követeltétek, hogy
egy gyilkos embernek adjon kegyelmet a kedvetekért],
Csel.
3,15 Az életnek [(arkhégosz tesz dzóész; az arkhégosz): elsődleges jelentése kezdő,
előidéző, okozó, alapító, szerző] fejedelmét pedig megölétek;
kit az Isten feltámasztott a halálból, minek mi bizonyságai [tanúi] vagyunk.
[Más fordítás: Megöltétek azt, aki az életet adja. Isten
azonban feltámasztotta Jézust a halálból. Ennek tanúi vagyunk - a saját
szemünkkel láttuk őt]
Csel.
3,16 És az ő nevében [(onoma)
jelenti magát a személyt, de a görög szó
magába foglalja a személy hatalmát, tekintélyét, jellemvonását is] való hit
által erősítette meg az ő neve ezt, akit láttok és ismertek. És a hit [(pisztisz): hit, amely magába foglalja a bizalmat; meggyőződést, bizonyosságot],
mely ő általa van, adta néki ezt az épséget mindnyájan a ti szemetek láttára.
[Más
fordítás: Ez a
Jézus az, akiben mi hiszünk. Ő adott erőt a hit általi gyógyuláshoz ennek az
embernek, akit itt láttok, s akit ismertek. Igen, a Jézusban való hit állította helyre
ennek a nyomorékon született embernek az egészségét teljesen, mégpedig a
szemetek láttára];
»Még egy másik fordítás: Az ő nevébe vetett hitnek alapján ezt az
embert, akit láttok és ismertek, az ő neve tette szilárddá. A hit őrajta
keresztül adta neki ezt az épséget mindnyájatok szeme láttára. Mert hittel segítségül hívtuk a nevét, erőt
öntött ebbe az emberbe, akit itt láttok, és akit ismertek. A tőle való hit
visszaadta neki épségét mindannyitok szeme láttára«
Csel.
3,17 De most, atyámfiai [testvérek],
tudom, hogy tudatlanságból [értetlenségből]
cselekedtetek, miképpen a ti fejedelmeitek [elöljáróitok]
is
[Más
fordítás: Testvéreim Jól tudom, hogy sem
ti, sem a vezetőitek nem értettétek meg, hogy mit tettetek]
Csel.
3,18 Az Isten pedig, amikről eleve megmondotta [(prokataggelló): előre kihirdette]
minden ő prófétájának szája által, hogy a Krisztus elszenvedi [hogy szenvednie
kell], ekképpen töltötte be
Csel.
3,19 Bánjátok meg [gondoljátok hát meg magatokat] azért és térjetek
meg [(episztrephó): megfordul, visszatér], hogy eltöröltessenek
a ti bűneitek [(hamartia):
céltévesztésetek], hogy így eljöjjenek a felüdülés [(anapszüxisz): fellélegzés, felüdülés, enyhülés, frissülés] idei az Úrnak színétől
[jelenlététől].
»Más fordítás: Térjetek észre (változtassátok meg gondolkozásmódotokat) és forduljatok vissza Istenhez, hogy eltöröltessenek a bűneitek (vétkeitek), hogy
így eljöjjenek a felüdülés időszaka(sza)i (vagyis: a nagy ünnepi pihenés napjai)az Úr ábrázatától, vagyis: jelenlététől«
Csel.
3,20 És elküldje a Jézus Krisztust, aki néktek előre hirdettetett.
[Más
fordítás: Az Úr jelenléte szellemi
megpihenést és felüdülést ad nektek, és elküldi hozzátok Krisztust, akit előre
kiválasztott a számotokra: Jézust, akit Messiásul rendelt].
Csel. 3,21 Kit az égnek kell magába
fogadnia mind az időkig, míglen újjáteremtetnek mindenek [mindaddig,
míg meg nem lesz az új teremtés; egészen a mindenség megújulása
idejéig], amikről szólott az Isten minden
ő szent prófétájának szája által eleitől [öröktől] fogva.
[Más fordítás: Őt (Jézust) azonban az égnek (a Mennynek) kell befogadnia addig,
amíg a mindenség újjáteremtése meg nem történik. Erről az Isten öröktől fogva
szólt szent prófétái szája által]
Csel. 3,22 Mert Mózes ezt mondotta az atyáknak:
Prófétát [(prophétész): Isten nevében szóló, isteni akaratot
közvetítő személy] támaszt néktek az Úr, a ti Istenetek a ti atyátokfiai [testvéreitek] közül, mint engem [olyat, mint én]; azt hallgassátok
mindenben, amit csak szólánd néktek
[Más fordítás: Hallgassatok
rá, és engedelmeskedjetek minden szavának].
Csel. 3,23 Lészen pedig, hogy minden lélek [(pszükhé): személy], valamely
nem hallgatánd arra a prófétára, ki fog irtatni [(exolethreuó): kiirt,
elpusztít, teljesen megsemmisül] a nép közül.
Csel. 3,24 De a próféták is mindnyájan Sámueltől és a
következőktől fogva, akik csak szóltak, e napokról jövendöltek [(prokatangelló): előre meghirdették, előre bejelentették]
Csel. 3,25 Ti vagytok a prófétáknak és a szövetségnek
[(diathéké): végrendelet, amit hivatalos írásban
rögzítettek] fiai, melyet Isten szerzett a mi atyáinkkal, mondván
Ábrahámnak: És a te magodban megáldatnak a földnek [(gé): föld, mint látható
világ] nemzetségei mindnyájan.
[Más fordítás: Ti
vagytok a prófétáknak s ama szövetségnek fiai, amelyet Isten atyáitokra
vonatkozólag rendelt el, mikor Ábrahámhoz így szólt: Magoddal fogják egymást
áldani a föld összes nemzetségei].
Csel. 3,26 Az Isten az ő Fiát, Jézust első sorban [(próton): először, első alkalommal] néktek támasztván [nektek támasztotta fel], elküldé
őt, hogy megáldjon titeket [azzal, hogy] mindegyikőtöket megtérítvén [(aposztrephó): eltávolít, elfordít, eltérítsen] bűneitekből [(ponéria): gonoszság, romlottság, hitványság].
»Más fordítás: Amikor Isten elküldte a szolgáját, Jézust, akkor először
hozzátok küldte el, hogy megáldjon titeket. Mégpedig úgy, hogy többé ne
tegyetek gonosz dolgokat«
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)