1 Péter 4. fejezet: A szeretet sok vétket elfedez; (göröggel és kapcsolódó igékkel)

1 Pét. 4,1 Minthogy azért Krisztus testileg szenvedett [értünk], fegyverkezzetek fel ti is [vértezzétek fel magatokat] (ugyan)azzal a gondolattal [ugyanannak a felismerésnek fegyverzetét öltsétek magatokra], hogy aki testileg [aki húsban]  szenved [hogy aki testét fegyelemben tartja], megszűnik [az tartózkodik, és elszakad] a bűntől [hamartia = céltévesztéstől, mert arra megszűnt a céltévesztés hatást gyakorolni]. »Más fordítás: Mivel [(ún): tehát] Krisztus (paszkhó hüper szarx): húsban átélte, megtapasztalta, elviselte, eltűrte a szenvedést helyettünk, (hoplidzó hümeisz kai): fegyverkezzetek fel ti is (autosz ennoia) ugyanazzal az értelemmel, és öltsétek magatokra ugyanazt a véleményt, hogy (hoti) aki (szarx en): húsban (paszkhó) átéli, megtapasztalja, elviseli, eltűri a szenvedést, az (pauó hamartia) tartózkodik attól, hogy eltévessze a célpontot« ^*

*Az Úr Jézus kijelentése: „Ekkor monda Jézus az ő tanítványainak: Ha valaki jőni akar én utánam, tagadja meg magát és vegye fel az ő keresztjét [vagyis a kínkaróját naponta, //ez a halálnak kitettséget, azaz önmegtagadást jelenti//], és kövessen engem. Mert aki meg akarja tartani [és menteni] az ő életét, elveszti [pusztulásba viszi, romlásba viszi, és megsemmisíti] azt; aki pedig elveszti az ő életét én érettem, megtalálja [megszerzi, megnyeri] azt” (Mát. 16,24-25).

„Mert példát [hüpodeigma): mintát, útmutatást] adtam néktek, hogy amiképpen én cselekedtem veletek, ti is akképpen cselekedjetek” (Ján. 13,15).

És az apostol arra bátorítja a hívőket, hogy: „Nézzünk fel Jézusra, a hit szerzőjére és beteljesítőjére, aki az előtte levő öröm helyett - a gyalázattal nem törődve - vállalta a keresztet, és az Isten trónjának a jobbjára ült” (Zsid. 12,2).

És így folytatódik a kijelentés: „Mert Krisztus [(kai): ugyanis] szenvedett [(paszkhó): átélte, megtapasztalta, elviselte, eltűrte a fájdalmat] egyszer a bűnökért [(hamartia): céltévesztésért], mint igaz [(dikaiosz): megigazult] a nem igazakért, az [(adikosz): engedetlen, hűtlen, hitetlenek helyett. (hina): Azért] hogy minket Istenhez vezéreljen [azért hogy minket Istenhez való (proszagó): csatlakozásra bírjon]. Megölettetvén ugyan (hús)test szerint, [(thanatoó): kiszolgáltatva a halálnak, halálra adva, és ítélve ölte meg őt a hús ember] de megeleveníttetvén Szellem szerint [dzóopoieó: de megelevenedett, életre kelt (pneuma) a Szellem]” (1 Pét. 3,18).

És így folytatja: „Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Őbenne, hanem (az is) hogy szenvedjetek is Ő érette” (Fil. 1,29).

Azt kérdezve az apostol: „Mert micsoda dicsőség az, [de milyen dicsőség van abban] ha vétkezve és arcul veretve [a hibátokért] tűrtök [és vagytok állhatatosak]? De ha jót cselekedve és mégis [türelmesen] szenvedve tűrtök [és tanúsítotok állhatatosságot], ez kedves dolog Istennél [ez értékes Isten előtt, (kharisz): ezt kegyelemképpen adja az Isten]” (1 Pét. 2,20).

1 Pét. 4,2 Hogy többé ne embereknek kívánságai [(epithümia): ne emberi vágyak, kívánságok, szenvedély], hanem Isten akarata szerint éljétek a (hús)testben hátralevő időt, vagyis [(bioó szarx epiloiposz khronosz): az Isten akarata szerint éljétek le hústesti életetek hátralevő idejét]^*

*És folytatódik a kijelentés: „Mint engedelmes gyermekek [(hüpakoé): mint az engedelmesség fiai, akiknek ez a döntő jellemvonásuk] ne szabjátok magatokat [ne alkalmazkodjatok] a ti előbbi kívánságaitokhoz, [ne igazodjatok azokhoz a korábbi vágyaitokhoz, kívánságaitokhoz, szenvedélyeitekhez] amelyek tudatlanságotok [(agnoia): tájékozatlanságotok, és elvakultságotok idején, és] alatt voltak bennetek” (1 Pét. 1,14).

Hát: „Szeretteim, kérlek titeket, mint jövevényeket és idegeneket: tartózkodjatok a hústesti vágyaktól, amelyek az életünk ellen harcolnak” (1Pt. 2,11).  

Mert már: „… nem vagyunk adósok a hústestnek, hogy hústest szerint éljünk” (Róm. 8,12).

Már Dávid ezt kéri az Úrtól, egyben kijelentve, hogy hogyan tudjuk megtartóztatni magunkat a testi vágyaktól: „Vezéreld utamat a te igéd szerint, és ne engedd, hogy valami hamisság uralkodjék rajtam!” (Zsolt. 119,133).

1 Pét. 4,3 Mert elég nékünk, hogy [(biosz): földi] életünk elfolyt idejében a pogányok [(ethnosz): a nemzetek] akaratát cselekedtük [hogy a múltban a pogányok szokásait (katergadzomai): követtük], járván feslettségekben [(aszelgeia): kicsapongásokban féktelenségben], kívánságokban, részegeskedésekben [borozásokban], dobzódásokban [(kómosz): dorbézolásokban, dőzsölésekben], ivásokban [(potosz): tivornyázásokban, mulatozásokban] és undok [szentségtelen] bálványimádásokban^*

*És így folytatódik a kijelentés: „Mert valamikor mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek, élvezeteknek rabjai. Gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek, egymástól gyűlöltek, és egymást gyűlölők valánk” (Tit. 3,3).

De: „Ezt mondom annak okáért, és kérve kérlek titeket, sőt figyelmeztetlek benneteket, és bizonyságot teszek és emellett tanúként lépek fel az Úrban, hogy ti többé ne járjatok, és ne éljetek úgy, mint egyéb pogányok, vagyis nemzetek is járnak az ő elméjüknek hiábavalóságában. Mert őket hiábavaló gondolatok vezérelik. Kik értelmükben, gondolkozásmódjukban meghomályosodtak, mert sötétség borult az értelmükre, és elidegenültek az isteni élettől, vagyis Isten életétől. Istentől, aki az élet forrása elszakadtak, mert megmaradtak tévelygésükben a tudatlanság miatt, mely az ő szívük az ő bensőjük keménysége, elkérgesedése, érzéketlensége, vaksága miatt van bennük. Kik eltompultak, és érzéketlenné váltak. Reményvesztettségükben elfásultan, és tehetetlenül, önmagukat arcátlanul és féktelenül kicsapongásra adták, minden tisztátalanságnak, és kapzsiságnak mohó, telhetetlen, kielégíthetetlen művelésére. [Más fordítás: Ezért érzésükben eltompulva, gátlástalanul mindenféle tisztátalan tevékenységre vetemedtek nyereségvágyukban. Mindenféle gonosz és rossz dolgot tesznek, de már nem is szégyellik magukat, annyira elmerültek ezekben]” (Eféz. 4,17-19).

„Melyekben jártatok ti is, és éltetek egykor evilág folyása, életmódja szerint, a levegőbeli hatalmasság fejedelme szerint. Igazodva a levegő birodalmának fejedelméhez, ama szellem szerint, mely most az engedetlenség, és hitetlenség fiaiban munkálkodik, működik, és tevékenykedik. Akik között forgolódtunk egykor, - hisz közéjük tartoztunk mi is mindnyájan - a mi hústestünk kívánságaiban, vagyis amíg hústesti vágyainkban éltünk, cselekedvén a hústestnek és a gondolatoknak akaratát, hajlamait, és természet, vagyis születésünknél fogva, emberi természetünk szerint a természetes ösztönök, és indulatok fiai valánk, mint a többi ember is” (Eféz. 2,2-3).

„Emlékeztek, hogy amikor pogányok voltatok, amikor még a nemzetekhez tartoztatok, kényszernek engedve mentetek a néma bálványokhoz. (Más fordítások: „Amikor még a nemzetekhez tartoztatok, ellenállhatatlanul vitt és sodort valami benneteket a néma bálványok elé; Bizony úgy hurcoltak titeket a néma bálványokhoz, amint félrevezetőiteknek tetszett)” (1 Kor. 12,2).

Hogy bálványimádók legyetek, bizony: „Ilyenek voltatok pedig némelyek, de megmosattatok, mert Isten megmosott. Megtisztultatok, és megszentelődtetek, szentek lettetek. Megigazíttattatok, Isten megigazított benneteket, megigazulttá tett az Úr Jézusnak nevében és a mi Istenünk Szelleme által” (1 Kor. 6,11).

Ezért tehát: Adjátok halálra a ti földi, vagyis testi tagjaitokat. [Más fordítás: Öljétek meg magatokban a régi emberi természetet és annak minden megnyilvánulását]. Házasságtörést, fajtalanságot, tisztátalanságot, vagyis minden szennyes érzületet. Mindazt, ami nem érintkezhet Istennel, aminek nincs helye a megszentelt életben. A felfokozott érzelmeket, szenvedélyt, gonosz, vagyis rossz, romlott, züllött, gyalázatos, káros, ártalmas, értéktelen, haszontalan vágyakat, kívánságokat, szenvedélyt, gerjedelmet, és a fösvénységet, a kapzsiságot, mohóságot, a telhetetlenséget; meg a gazdagság után való vágyakozást, hiszen az a bálványimádás egyik fajtája” (Kol. 3,5).

„Mint nappal, ékesen [tisztességesen, becsületesen, őszintén] járjunk. Nem tobzódásokban [tivornyázásban, zavargás és kicsapongásban] és részegségekben. [ne evés-ivásban, dorbézolásban, dáridózás és mulatozásban; dőzsölésben] nem bujálkodásokban [együttélésben, ágyrajárásban] és feslettségekben, [kicsapongásban; (meg nem engedett nemi kapcsolatban és gátlástalan, féktelen viselkedésben; kéjsóvárgásban] nem versengésben és irigységben: [ne civakodásban (viszálykodásban; féltékenységben; hivalkodásban, vetélkedésben)]. Hanem öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust, és a (hús)testet ne tápláljátok a kívánságokra [és ne dédelgessétek, és ne úgy gondozzátok,  és ápoljátok (hús)testeteket, hogy bűnös kívánságokra gerjedjen]” (Róm. 13,13-14).

„Azért kedveseim, szeretteim, szerelmeseim, kerüljétek, és távoztassátok el a bálványimádást. És fussatok, meneküljetek a bálványok tiszteletétől” (1 Kor. 10,14).

János apostol is erre inti Krisztus népét: „Fiacskáim, oltalmazzátok meg magatokat a bálványoktól” (1 Ján. 5,21).

1 Pét. 4,4 Ami miatt csodálkoznak, [(xenidzó): idegenszerűségével, szokatlanságával megdöbbent; idegenül hat, idegenkedve nézik; szokatlan nekik, és szidalmaznak titeket] hogy nem futtok velük együtt a kicsapongásnak [(aszótia): züllöttségnek, elvetemültségnek] ugyanabba az áradatába [posványába], szitkozódván, ezért [(blaszphémeó): becsmérelve rágalmaznak, rosszat mondanak, gyaláznak titket]^*

*Dávid már így prófétál erről: „Én dicséretemnek Istene, ne hallgass, ne maradj néma! Mert a gonosznak szája és az álnokságnak szája felnyílt ellenem, hazug nyelvvel beszélnek én velem. És körülvesznek engem gyűlölséges beszédekkel, és ostromolnak engem ok nélkül” (Zsolt. 109,1-3).

1 Pét. 4,5 Akik számot adnak majd annak, aki készen van megítélni^* azaz kiválogatni, elkülöníteni, szétválasztani élőket és holtakat^**

*Ítél (krínó): alapjelentése: elválaszt, megkülönböztet; (ki)válogat, elkülönít, kiválaszt; kiemel, meghatároz valamit, megkülönböztet; megítél: helyrehozza a helytelent. (el)ítél, vádol, ítélkezik. Kedvezőtlen mellékértelemmel elítél bírál(gat), kárhoztat, rosszall.

**És így folytatja az apostol: „Kérlek azért, és [(diamartüromai): bizonyságot teszek] az Isten [(kai): azaz] Krisztus Jézus színe előtt, aki [(krinó): kiválogatja, elkülöníti, szétválasztja majd] az élőket és holtakat az ő eljövetelekor és az ő országában, az Ő [(baszileia): királyságában]. »Más fordítás: Erős bizonyságot teszek Isten, azaz Krisztus Jézus előtt, - ki eleveneket és holtakat fog elkülöníteni, és szétválasztani, - arról, hogy ő meg fog jelenni és királyságra lép« (2 Tim. 4,1).

„És megparancsolta nékünk, hogy hirdessük a népnek, és tegyünk bizonyságot, hogy ő az Istentől rendelt bírája élőknek és holtaknak. Erről a próféták mind bizonyságot tesznek, hogy bűneinek bocsánatát veszi az ő neve által mindenki, aki hiszen ő benne” (Csel. 10,42-43).

Mert Isten: „rendelt egy napot, melyen elkülöníti, szétválasztja majd a föld kerekségét igazságban egy férfiú által, kit arra rendelt; bizonyságot tévén mindenkinek, az által, hogy feltámasztá őt halottaiból” (Csel. 17,31).

És akkor: „nékünk is, mindnyájunknak meg kell jelennünk [és leplezetlenül kell odaállnunk, és láthatókká kell lennünk. A görög szó igazából azt jelenti, hogy nyilvánvalóvá válik, manifesztálódik az, ami eddig nem volt nyilvánvaló. („Átvilágítás” történik)] a Krisztus ítélőszéke [vagyis díjkiosztó emelvénye] előtt, hogy kiki megjutalmaztassék a szerint, amiket e testben (vagyis személyében) cselekedett, vagy jót, vagy gonoszt [azaz rossz, romlott, züllött, gyalázatos, káros, ártalmas, értéktelen, hitvány dolgot]” (2Kor. 5,10).

1 Pét. 4,6 Mert azért hirdettetett [hangzott, prédikáltatott] az Evangélium [az örömüzenet] a holtaknak [holtak előtt] is, hogy megítéltessenek emberek [emberi mértékek] szerint (hús)testben, de éljenek Isten szerint [Isten kegyelméből] szellemben. [Más fordítás: Hogy ha a hús emberi életsorban ítéletre juttatta is őket, de a szellem isteni színvonalon életre keltse őket]^*

*Az Úr Jézus kijelentése: „Bizony, bizony mondom néktek, hogy eljő [(erkhomai): bekövetkezik] az idő, és az most [(nün): jelenleg] vagyon, mikor a halottak hallják [(akúó): meghallják, felfogják, és megértik] az Isten Fiának szavát [(phóné): hangját, beszédét]. És akik hallják [(akúó): meghallják, felfogják, és megértik], élnek [(dzaó):]” (Ján. 5,25).

Péter apostol folytatja a kijelentést: „Mert Krisztus… halálra adatott hústest szerint, de megeleveníttetett Szellem szerint. Így ment el a börtönben levő szellemekhez is, és prédikált azoknak, akik egykor engedetlenek voltak, amikor az Isten türelmesen várakozott a Noé napjaiban a bárka készítésekor” (1 Pét. 3,18-20; 4,6).

Az Evangélium jelenti ki, hogy hol van a holtak országa, az alvilág, a börtön, ahol sötétségben, és a halál árnyékában élnek, ahová eljött a testté lett Ige, hirdetve a szabadulást: „Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a tenger menti út, a Jordánon túl, vagyis a túlsó parton. A pogányok, azaz a nemzetek Galileája. A nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, nagy fényt, és akik a halálnak földében, országában, és árnyékában ülnek és laknak vala, azoknak világosság támada, fény virradt rájuk; (Más fordítás: a sötétségben lakó nép nagy fényt látott, s a halál országában és árnyékában lakók felett fény ragyogott fel!). Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és hirdetni, és ezt mondani: Térjetek meg, térjetek új felismerésre, változtassátok meg gondolkozásmódotokat, mert elközelgetett a mennyeknek országa, vagyis Isten királyi uralma” (Mát. 4,15-17)

Ekkor teljesedett be az Ézsaiás prófétán keresztül hangzó ígéret: „De nem lesz, és nem marad mindig sötétség ott, ahol most szorongatás és elnyomás van. Először megalázta Zebulon és Nafthali földjét, de azután megdicsőíti a tenger útját, a tenger felé vivő utat, a Jordán túlsó partját, a Jordánon túli részt, és a pogányok területét. A nép, amely sötétségben jár vala, lát nagy világosságot; akik lakoznak a halál árnyékának földében, fény, és világosság ragyog fel fölöttük! (Ésa. 9,1-2).

1 Pét. 4,7 A vége [(telosz): megvalósulása, beteljesedése] pedig mindennek közel van [(eggidzó): közeledik]. Annakokáért legyetek mértékletesek [bölcsek, éberek, okosak, Isten Igéje szerint gondolkodók] és józanok, [(néphó): éberek, mérsékeltek, higgadtak, körültekintőek] hogy imádkozhassatok, vagyis az [(proszeukhé eisz): imádkozásban*

*Jakab apostol pedig így inti a mindenkori hívőket: „Legyetek azért, atyámfiai (testvéreim), béketűrők (és legyetek tehát türelemmel) az Úrnak eljöveteléig. Ímé a szántóvető (és a földművelő) várja a földnek drága gyümölcsét, béketűréssel (és türelmesen) várja, míg reggeli (vagyis korai) és estvéli (vagyis késői) esőt kap. Legyetek ti is béketűrők (és legyetek türelemmel), és erősítsétek meg szíveteket, mert az Úrnak eljövetele közel van. Ne sóhajtozzatok (és ne panaszkodjatok) egymás ellen, atyámfiai (testvéreim), hogy el ne ítéltessetek: ímé a Bíró az ajtó előtt áll” (Jak. 5,7-9).

„A ti szelídségetek, jóindulatotok, elnéző, méltányos, engedékenységetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!” (Fil. 4,5).

„Mi…, akik a nappal fiai vagyunk, legyünk éberek, vegyük magunkra a hit és a szeretet páncélját, és mint sisakot, az üdvösség reménységét” (1 Thess. 5,8).

„Boldog, és [(makariosz): áldott, szerencsés; a gondoktól és bajoktól mentes az élete, (amely: jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja], aki olvassa, aki [(anaginószkó): újra felismeri], és akik hallgatják, és [(akúó): megértik, felfogják] e prófétálásnak beszédeit [ezeket a prófétai logoszokat, igéket]. És megtartják [(téreó): figyelnek rá, és megőrzik] azokat, amelyek megírattak abban [(graphó): körülírattak bennük]; mert [(gar) ugyanis] az idő közel van [mert a (kairosz eggüsz): kijelölt, elrendelt, alkalmas / megfelelő idő készen van]. »Más fordítás: Boldog, - és áldott, szerencsés; a gondoktól és bajoktól mentes az élete, (amely: jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja – az, aki újra felismeri, megérti, felfogja ezeket a prófétai igéket, akik figyelnek rá, és megőrzik, amelyek körülírattak bennük, ugyanis a kijelölt, elrendelt, alkalmas / megfelelő idő már készen van« (Jel. 1,3).

1 Pét. 4,8 Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti [(ektenész): buzgó, elszánt, odaadó, kitartó, állhatatos, megállás nélküli, heves, forró (agapé): Isten szerinti] szeretetre; mert a szeretet sok vétket [tévedést, hibát] elfedez [(kalüptó): befed, betakar, elrejt, eltitkol]^*

*És így folytatódik a kijelentés: „Lelketeket [(pszükhé): magatokat] az igazság [(alétheia): a valóság, vagyis isten Igéje] iránt való engedelmességben [(hüpakoé): szófogadásban, szolgálatkészségben és alárendelésben] képmutatás nélkül való [(anüpokritosz): őszinte, nem tettetett, nem színlelt] atyafiúi [vagyis testvéri] szeretetre tisztítván meg a Szellem által, egymást tiszta [(katharosz):  mocsoktalan, érintetlen, vegyítetlen, hamisítatlan, őszinte, romlatlan, becsületes] szívből [(kardia): a szellemi életetek központjából] buzgón [(ektenósz): elszántan, odaadóan, kitartóan, állhatatosan, forrón, hevesen] szeressétek [(agapaó): Vagyis teljesen szánjátok oda magatokat, és oldódjatok fel a szeretetben]” (1 Pét. 1,22).

„Elszenvedvén (viseljétek el) egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképpen a Krisztus (az Úr) is megbocsátott néktek, akképpen (tegyetek) ti is; Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele (mert az tökéletesen összefog mindent)” (Kol. 3,13-14).

„A szeretet [(agapé): isteni tulajdonság nyilvánuljon meg a másik ember iránt, ami] képmutatás [tettetés; színlelés; kétszínűség] nélkül való legyen. Iszonyodjatok [teljes lényetekkel irtózzatok; gyűlölettel; utálattal forduljatok el] a gonosztól [ami káros, ártalmas; rossz; minden gonosz dologtól, ügytől, cselekedettől] ragaszkodjatok [tapadjatok, ragadjatok, csatlakozzatok, társuljatok] a jóhoz. Atyafiúi [testvéri] szeretettel egymás iránt gyöngédek [egymást odaadóan szeretők] a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek. [a tisztelet dolgában egymással versengők]” (Róm. 12,9).

És: „Fiacskáim, ne szóval szeressünk, se nyelvvel; hanem cselekedettel és valósággal” (1 Ján. 3,18).

Az apostolok újra és újra figyelmeztetik a hívőket: „A testvéri szeretet legyen maradandó. A vendégszeretetről meg ne feledkezzetek, mert ez által egyesek - tudtukon kívül - angyalokat vendégeltek meg” (Zsid. 13,1-2).

És hogy milyen is ez a  szeretet: „Az (Isten szerinti) szeretet hosszútűrő [nagyon türelmes; Szó szerint: haragos indulatot megfékez], kegyes [jóságos; kedves; szeretetre méltó]; a szeretet nem irigykedik; [nem féltékeny, vetélkedik, verseng; nem lép fel vetélytársként], a szeretet nem kérkedik [nem dicsekszik; (henceg)], nem fuvalkodik fel. [nem is kevély; nem pöffeszkedik; nem gőgös, nem fújja fel magát]. Mindent elfedez [eltakar; csenddel elleplezi (szó nélkül eltűri, türelmesen elviseli); elhallgat, magában tart], mindent hiszen [elhisz; mindig bizakodik], mindent [elvárva] remél, [Ez biztos várása valaminek, ami be is fog következni] mindent eltűr. [elvisel; elszenved; teher alatt marad; kitartással tűr, mindenben állhatatos]” (Kor. 13,4.7).

Mert: „A gyűlölet viszályt teremt, de minden vétket elfedez (kalüptó: befed, betakar, elrejt, eltitkol) a szeretet” (Péld. 10,12).

1 Pét. 4,9 Legyetek egymáshoz vendégszeretők [mutassatok kedvességet a vendégek iránt], zúgolódás [(goggüszmosz): zokszó, morgás] nélkül^*

*És ismét: „… a vendégszeretetet gyakoroljátok. [Más fordítás: … Legyetek a vendégszeretetre alkalmat keresők, vagyis nem csak ismerőseiteket vendégeljétek meg, hanem az ismeretlen, idegen embereket, jövevényeket is fogadjátok be közösségetekbe]” (Róm. 12,13).

1 Pét. 4,10 Kiki, amint kegyelmi ajándékot kapott,úgy sáfárkodjatok azzal egymásnak, mint Isten sokféle kegyelmének jó sáfárai. [Görög szerint:(hekasztosz): mindenki] [(kathósz lambanó) ahogyan befogadta magába [(khariszma): a kegyelmet - a Szent Szellemet, és megnyilvánulását - úgy (diakoneó): szolgáljon Isten (kharisz) kegyelmének (poikilosz): változatos, különféle, megnyilvánulásával, mint (kalosz): jó, hasznos (oikonomosz): intéző^*

*Mert a gyülekezeti munkában: „külön-külön ajándékaink [vagyis a gyülekezetben végzett szolgálat közben, a bennünk lakozó Szent Szellem különböző megnyilvánulásai] vannak a nékünk adott [és juttatott] kegyelem szerint, akár írásmagyarázás [vagyis prófétai igehirdetés] a hitnek szabálya [a hitnek mértéke; hitünk helyes aránya] szerint teljesítsük [és gyakoroljuk]. Akár szolgálat [mások javára végzett szellemi, vagy anyagi tevékenység] a szolgálatban [munkálkodjunk, és maradjunk; fáradozzunk; forgolódjunk, és szenteljük magunkat annak a szolgálatnak] akár tanító, a tanításban; [vagyis szentelje magát a tanításnak]. Akár intő [segítségül hív (esedezés, buzdítás vagy vigasztalás által) könyörög, kér, kérlel, imádkozik] az intésben. [a buzdító, jóra serkentő beszéddel buzdítson; a bátorító bátorítson; a vigasztaló vigasztaljon /nyújtson vigaszt (enyhítést)/]. Az adakozó [aki ad a másiknak egy részt abból, amije van] szelídségben. [szerénységben; egyszerűségben, egyenességben; becsületességgel; és jószívűséggel; tettetés vagy önzés és hátsó gondolatok nélküli jósággal]. Az elöljáró [aki élen járó (mint követendő példa); vezet, irányít; gondoskodik valakiről] szorgalmatossággal [igyekezettel; buzgóságban; serénységgel]. A könyörülő [aki irgalmasságot gyakorol] vidámsággal [jókedvvel; derűben; örömest; vidáman] művelje, [tegye]. (Róm. 12,6-8).

A hitetlenek felé pedig mint például István, aki: „teljes lévén hittel, [kegyelemmel] és (csodatevő)erővel, és [hatalommal], nagy csodákat és jeleket cselekszik vala a nép között” (Csel. 6,8).

Vagy: „Filep [jelentése: aki a lovakat // a testi erőt // kedveli] lemenvén Samária [jelentése: őrtorony, őrhegy] városába, prédikálja [(kérüsszó): hirdette] vala nékik a Krisztust. A sokaság [(okhlosz): a tömeg] pedig egy szívvel-lélekkel [(homothümadon): egyhangúlag, teljes egyetértésben] figyelmeze azokra, [(proszekhó): odafigyelve, és belemerülve azokba] amiket Filep mondott, hallván és látván a jeleket, a [(szémeion): csodákat], melyeket cselekedék. Mert sokakból, [sok megszállottból] kikben tisztátalan szellemek voltak, akiket [(akathartosz ekhó): szennyes, tisztátalan szellemek vettek birtokukba, elfoglalva, és hatalmukban tartva őket] nagy hangon [(megasz phóné boaó): rendkívül erős hangon] kiáltva kimenének [(exerkhomai): távoztak]. Sok gutaütött [(paralüó): szélütött, béna] és sánta [(khólosz): rokkant, nyomorék] pedig meggyógyula. És lőn nagy öröm, és [(khara): ujjongás] abban a városban” (Csel. 8,5-8).

1 Pét. 4,11 Ha valaki szól, [beszél, prédikál] mintegy Isten igéit [(logion): kijelentését, kinyilatkoztatását] szólja^* Ha valaki szolgál, mintegy azzal az erővel, és [(iszkhüsz): hatalommal] szolgáljon, amelyet Isten ád, amit [(khorégeó): kielégítően, a célnak megfelelően erejével biztosít]: hogy mindenben dicsőíttessék Isten a Jézus Krisztusban, akinek dicsőség és hatalom és [(kratosz): erő, uralom, győzelem] örökkön-örökké. Ámen^**

*És: „Semmi rothadt, bomlasztó, tisztátalan beszéd a ti szátokból ki ne származzék, ki ne jöjjön. Hanem csak akkor szóljatok, ha az jó, és amely hasznos a szükséges építésre, hogy áldásos legyen, és kegyelmet közöljön a hallgatóknak. Hogy áldást, azaz üdvözítő erőt hozzon azokra, akik hallják” (Eféz. 4,29).

**Mert: „Őtőle, Őáltala és Őreá nézve vannak mindenek. Mert Belőle jött elő, rajta keresztül megy és Őfelé halad minden, és Beléje torkollik a mindenség. Övé a dicsőség mindörökké, a dicsőség Neki jár az örökkévalóságban is. Ámen” (Róm. 11,36).

Mert Őbenne teremtetett minden, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, akár királyi székek, akár uraságok, akár fejedelemségek, akár hatalmasságok; mindenek Őáltala és Őreá nézve teremttettek; És Ő előbb volt mindennél, és minden Őbenne áll fenn” (Kol. 1,16-17).

„Az egyedül bölcs Istennek [szóljon a dicséret, imádás] a Jézus Krisztus által [legyen tisztelet és] dicsőség mindörökké! Ámen” (Róm. 16,27).

1 Pét. 4,12 Szeretteim, ne rémüljetek, és [(xenidzó): idegenszerűségével, szokatlanságával ne döbbentsen] meg az a tűz, és [ne idegenkedjetek a köztetek kigyulladt tűztől] amely próbáltatás végett támadt köztetek, amely [(peiraszmosz ginomai): kísértés, támadó élű, bűnre csábító próbálkozás amelyen át kell jutnotok]. És [ne háborogjatok úgy] mintha valami rémületes [(xenosz): idegen; szokatlan, meglepő] dolog történnék veletek^*

*Hanem: „Teljes (nagy) örömnek (jókedvű, vidám, azaz nyugodt, békés örömnek) tartsátok testvéreim, ha sokféle kísértésbe estek (a gonoszság megtapasztalása, provokáció által)” (Jak. 1,2).

 Már az Úr Jézus kijelentette: „Boldogok vagytok, ha szidalmaznak [csúfolnak, gúnyolnak, gyaláznak, megszégyenítnek] és háborgatnak [üldöznek; sőt: akik közé beépülnek; törvény / vagy bíróság / előtt vád alá helyeznek] titeket és minden(féle) gonosz hazugságot mondanak ellenetek én érettem [és hazudozva minden rosszat rátok fognak énmiattam]^. Örüljetek és örvendezzetek [sőt ujjongjatok, és vigadjatok ilyenkor], mert a ti jutalmatok [a ti kárpótlásotok] bőséges [és nagy fizetség jár nektek] a mennyekben: mert így háborgatták [így üldözték, zaklatták, és vádolták] a prófétákat [az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket] is, akik előttetek voltak [akik előttetek éltek] (Mát. 5,11-12).

Jakab apostol bátorítása: „Például vegyétek, atyámfiai (testvéreim), a szenvedésben és béketűrésben (a türelemben) a prófétákat, akik az Úr nevében szólottak” (Jak. 5,10).

És az apostol folytatja a bátorítást: „Mert az kedves dolog (és az kegyelem), ha valaki Istenről való meggyőződéséért (Istenre néző lelkiismerettel) tűr keserűségeket, (sérelmeket) méltatlanul (és igazságtalanul) szenvedvén. Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arcul veretve tűrtök (ha kitartóan tűritek a hibátok miatt kapott verést)? De ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök (és ha kitartóan cselekszitek a jót és tűritek érte a szenvedést), ez kedves dolog Istennél (ez kedves az Isten szemében)” (1 Pét. 2,19-20).  

És az apostol így folytatja: „Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Őbenne, hanem (az is) hogy szenvedjetek is Ő érette” (Fil. 1,29).

1 Pét. 4,13 Sőt, amennyiben részetek van [(koinóneó): osztoztok, részesedtek] a Krisztus szenvedéseiben, örüljetek, [(khairó): örvendezzetek], hogy az ő dicsőségének megjelenésekor [(apokalüpszisz): kinyilvánulásakor, lelepleződésekor] is vigadozva [(agalliaó): ujjongva] örvendezhessetek^*

*A ti teljes megmentésetek már el van készítve: „Amelyben örvendeztek, [(agalliaó): túláradó örömmel ujjongtok, és ugráltok az örömtől]. Noha most [(arti) jelenleg] kissé [(oligosz): egy kis időre], ha meg kell lenni [(dei): mert szükségszerű, hogy meg legyen]. Szomorkodtok [(lüpeó): szomorúságot okoz, és elszomorodtok] a különféle [(poikilosz): változatos, bonyolult, sokrétű, nehéz, és sokféle, támadó élű] kísértések [(peiraszmosz): bűnre csábító próbálkozások, a gonoszság megtapasztalása, ingerlés és provokáció] között” (1 Pét. 1,6).

De: „Boldogok, akik sírnak, szomorkodnak és keseregnek, és gyászolnak: mert ők megvigasztaltatnak, mert meg fogják vigasztalni őket” (Mát. 5,4).

„Mert a Bárány, aki a királyiszéknek közepette van, legelteti őket, és a vizeknek élő forrásaira, az élet vizének forrásaihoz viszi őket; és eltöröl Isten az ő szemeikről minden könnyet” (Jel. 7,17)

És: „Akik könnyhullatással vetnek, vigadozással, és ujjongva aratnak majd. Aki vetőmagját sírva emelve megy tova,  vigadozással jő elő, kévéit emelve. (Más fordítás: Aki sírva indul, mikor vetőmagját viszi, ujjongva érkezzék, ha kévéit hozza)” (Zsolt. 126,5-6).

1 Pét. 4,14 Boldogok, és [(makariosz): szerencsések] vagytok, ha Krisztus nevéért gyaláznak [(oneididzó): csúfolnak, gúnyolnak] titeket; mert megnyugszik rajtatok [(anapauó hümasz): nyugalmat ad nektek] a dicsőségnek, az Istennek Szelleme, akit amazok káromolnak [(blaszphémeó): becsmérelnek, tiszteletlenül beszélnek] ugyan, de ti dicsőítitek [(doxadzó): magasztaljátok] Őt^*

*Az Úr Jézus így bátorítja az Övéit: „Boldogok, akik háborúságot, vagyis: üldözést szenvednek, vagy akiket zaklatnak, követnek, megfigyelnek, sőt: akik közé beépülnek, vagy akiket a törvény, a bíróság előtt vádolnak az igazságért, a megigazulás, az igazzá válás miatt: mert övék a mennyeknek országa, a mennyeknek királysága, királyi uralma” (Mát. 5,10).

Tehát: „… ha szenvedtek, ha kínlódnotok, és szenvednetek kellene is a megigazulás miatt, boldogok, és a legteljesebb mértékben szerencsések, áldottak vagytok, és lesztek. Azoktól való félelemből pedig ne féljetek, a tőlük való félelem meg ne ijesszen benneteket. Ne rettegjetek, félelem, rémület, rettegés, ne fogjon el benneteket tőlük, se zavarba ne essetek, és nyugtalanná ne tegyen, ne riadozzatok, ne aggasszon, nyugtalanítson, zaklasson fel benneteket” (1Pét 3:14).

És az apostol folytatja a bátorítást: „Mert az kedves dolog, és az kegyelem, ha valaki Istenről való meggyőződéséért, Istenre néző lelkiismerettel tűr keserűségeket, sérelmeket, méltatlanul és igazságtalanul szenvedvén. Mert micsoda dicsőség az, ha vétkezve és arcul veretve tűrtök, ha kitartóan tűritek a hibáitok miatt kapott verést? De ha jót cselekedve és mégis szenvedve tűrtök, és ha továbbra is kitartóan cselekszitek a jót és tűritek érte a szenvedést, ez kedves dolog Istennél, az Ő szemében” (1 Pét. 2,19-20).

Mert: „Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné azt, ami az övé, azaz: a magáét; de mivelhogy nem vagytok e világból valók, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ. Emlékezzetek meg ama beszédekről, azokról az igékről, amelyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet, az én igémet megtartották, a tiéteket is megtartják majd. De mindezt az én nevemért cselekszik, és teszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, aki küldött engem” (Ján. 15,19-21).

1 Pét. 4,15 Mert senki se szenvedjen [ (paszkhó): kellemetlenségeket, fájdalmakat ne éljen át, ne tapasztaljon meg, ne viseljen és tűrjön el] közületek mint gyilkos, vagy tolvaj, vagy gonosztévő [(kakopoiosz): rosszat tevő, ártalmas, kárt okozó], vagy mint más dolgába avatkozó [(allotriepiszkoposz): kotnyeles, alkalmatlankodó, minden lében kanál, vagy bujtogató]^*

*És így folytatódik a kijelentés: „Mert jobb, [(kreittón): hasznosabb] ha jót cselekedve szenvedtek, [jó tetteitekért (paszkhó): kellemetlenségeket, fájdalmakat kell átélni, megtapasztalni, elviselni, eltűrni], hogysem gonoszt cselekedve, és [(kakopoieó): ártva, bajt / kárt okozva]” (1 Pét. 3,17).

„Mert micsoda dicsőség az, [de milyen dicsőség van abban] ha vétkezve és arcul veretve [a hibátokért] tűrtök [és vagytok állhatatosak]? De ha jót cselekedve és mégis [türelmesen] szenvedve tűrtök [és tanúsítotok állhatatosságot], ez kedves dolog Istennél [ez értékes Isten előtt, (kharisz): ezt kegyelemképpen adja az Isten]” (1 Pét. 2,20).

„Mert a mi [mostani] pillanatnyi könnyű(súlyú) [könnyen elviselhető, jelentéktelen] szenvedésünk [nyomorúságunk, (szorongattatás, gyötrés, megpróbáltatás, gyötrődés, szorongás)] igen-igen nagy [minden mértéket meghaladó] örök [súlyú] dicsőséget  szerez nékünk; [ugyanis a mennyei örök dicsőség túláradó mértékét szerzi meg nekünk, és munkálja ki számunkra]” (2 Kor. 4,17).

„Mert azt tartom és állítom, hogy amiket most, a jelenlegi időszakban megtapasztalunk, szenvedünk, ami történik velünk, nem hasonlíthatók ahhoz a dicsőséghez, mely nékünk megjelentetik. [Más fordítás: Úgy számítom ugyanis, hogy a mostani idő, vagyis ennek az életnek szenvedései nem érdemlik meg, hogy összehasonlítsuk őket azzal a dicsőséggel, melyre értünk egyszer a lepel le fog hullani]” (Róm. 8,18).

1 Pét. 4,16 Ha pedig mint keresztény, azaz [(Khrisztianosz): Krisztusi], ne szégyellje, sőt dicsőítse azért az Istent [(tútó merosz): ebben dologban, és dicsőítse meg Istent ebben a névben]^*

*Az Úr Jézus Péter apostolnak kijelenti, hogy hogyan fogja követni Őt: „Bizony, bizony mondom néked, amikor ifjabb valál, felövezéd magadat, és oda mégy vala, ahova akarád; mikor pedig megöregszel, kinyújtod a te kezedet és más övez fel téged, és oda visz, ahová nem akarod. Ezt pedig azért mondá, hogy jelentse, milyen halállal dicsőíti majd meg az Istent. És ezt mondván, szóla néki: Kövess engem!” (Ján. 21,18-19).

És Péter más apostolokkal együtt hirdeti Jézust, a Krisztust, és ezért megbotozzák őket: „Ők annakokáért örömmel menének el a (nagy)tanács elől [és örvendezve hagyták el a Szanhedrint], hogy méltókká tétettek [méltónak bizonyultak] arra, hogy az ő nevéért gyalázattal illettessenek [hogy gyalázatot, meg­aláztatást szenvedjenek]. És mindennap a templomban [a szenthelyen] és házanként nem szűnnek vala meg tanítani és hirdetni Jézust, a Krisztust. [Más fordítás: Továbbra is szünet nélkül, mindennap tanítottak, és hirdették az Evangéliumot a Templom­ban és a házaknál, és hirdették, hogy Jézus a Krisztus]” (Csel. 5,41-42).

És minden krisztusi embernek szól a kijelentés: „Mert néktek adatott az a kegyelem a Krisztusért, nemcsak hogy higgyetek Őbenne, hanem (az is) hogy szenvedjetek is Ő érette” (Fil. 1,29).

1 Pét. 4,17 Mert itt az ideje, hogy elkezdődjék az ítélet az Istennek házán: ha pedig először mi rajtunk kezdődik, mi lesz azoknak a végük, akik nem engedelmeskednek [nem hisznek szándékosan és önfejűen] az Isten Evangéliumának [az Isten örömüzenetének]? [Görög szerint: Mert itt az (kairosz): elrendelt idő], hogy (arkhomai): elkezdődjék a (kríma oikosz): kiválasztás Isten házából]. De ha először [(hémón apo): mi közülünk] lesz, (tisz ti telosz): milyen eredménye lesz (apeitheó): a hitetlenség, és engedetlenségnek, azoknak, akik nem hisznek szándékosan és önfejűen az Isten örömüzenetének]?^*

*Erről így hangzik a prófétai szó: „Mert ha először arra a városra hoztam romlást, amelyet az én nevemről neveztek el, ti talán büntetlenül maradhattok? Nem maradtok büntetlenül! Mert a föld minden lakója ellen fegyvert küldök - így szól a Seregek URa. Te pedig prófétálj nekik ezekkel a szavakkal: Harsog az ÚR a magasban, mennydörög szent hajlékában, harsányan rákiált legelőjére, az ország minden lakójára; szőlőtaposók módján kiált, zúgása eljut a föld végéig. Mert pere van az ÚRnak a népekkel, megítél minden embert, a bűnösöket kardélre hányja - így szól az ÚR” (Jer. 25,29-31).

És az Úr Jézus kijelentése: „Mondom pedig néktek, hogy a Szodomabeliek [Jelentése: körülzárás, körülzárt hely; égő; fás tájék; meszes hely] állapota tűrhetőbb [(anektoterosz): elviselhetőbb, tűrhetőbb, kibírhatóbb] lesz ama napon, hogysem azé a városé [Más fordítás: Szodomának elviselhetőbb sorsa volt, mint annak a városnak]” (Luk. 10,12).

„Mert ha a zöldellő [(hügrosz): az életerős] (élő)fán ezt művelik, mi esik a száraz  [(xérosz): elszáradt] (halott)fán? (Luk. 23,31).

Erről így hangzik az isteni szó: „Ímé, az igaz e földön megnyeri jutalmát; mennyivel inkább az istentelen (vagyis az Isten nélkül élő) és a bűnös (a céltévesztett)!” (Péld. 11,31).

1 Pét. 4,18 És ha az igaz, azaz a [(dikaiosz): megigazult] is alig tartatik meg [(molisz szódzó): nehezen üdvözül], hová lesz, hová [(phainó) tűnik] az istentelen és bűnös [(aszebész hamartólosz): az Isten nélkül élő céltévesztett]?^*

*Mert: „Aki igazságra, azaz (megigazulásra) és hűségre törekszik, életet, igazságot, azaz (megigazulást) és megbecsülést talál” (Péld. 21,21).

1 Pét. 4,19 Annakokáért akik az Isten akaratából szenvednek is, ajánlják néki lelküket, mint hű teremtőnek, jót cselekedvén. [Görög szöveg: (hószte kai): következésképp azok is, akik az Isten (theléma kata): akaratát követve (paszkhó): élnek át, és tapasztalnak meg szenvedést, azt elviselve, eltűrve (paratithémi pszükhé heauton): bízzák rá magukat, egész életüket (hósz): úgy, mint (pisztosz): hűséges, megbízható (ktisztész): teremtőre, alkotóra, helyreállítóra (agathopoiia en): jó cselekedettel]^*

*És folyatódik a kijelentés: „Mert úgy van [és az] az Isten akarata, hogy jót [(agathopoieó): másnak a hasznára levőt, hasznosat] cselekedvén, elnémítsátok [(phimoó): elhallgattassátok] a balgatag [(aphrón): értetlen, esztelen, oktalan, ostoba] emberek tudatlanságát” (1 Pét. 2,15).

 Péter apostolon keresztül jelenti ki az Úr, hogy mik azok a jó cselekedetek: : „Nem fizetvén gonosszal a gonoszért (rosszal rosszért), avagy szidalommal a szidalomért (és gyalázással gyalázásért, becsületsértésért, rágalmazásért, szidással). Sőt ellenkezőleg áldást mondván, tudva, hogy arra hívattatok el, hogy áldást (üdvhozó erőt) örököljetek, (és legyen az örökrészetek)” (1Pét 3:9).

 „Mert jobb, [(kreittón): hasznosabb] ha jót cselekedve szenvedtek, [jó tetteitekért (paszkhó): kellemetlenségeket, fájdalmakat kell átélni, megtapasztalni, elviselni, eltűrni], hogysem gonoszt cselekedve, és [(kakopoieó): ártva, bajt / kárt okozva]” (1 Pét. 3,17).

Hiszen ezek kísértések, és: „Boldog ember az [makariosz): a gondoktól és bajoktól mentes az élete, ez jelenti a hiánytalanság és hibátlanság állapotát, mely az anyagi jólétet is magában foglalja], aki a kísértésben [[(peiraszmosz): kísértés; amikor megpróbálják elcsábítani bűnre, vagyis céltévesztésre, aki kísértés idején] kitart [aki a kísértésben megáll]. Mert miután [(dokimosz): a kísértés alapján igazinak, valódinak bizonyult], elveszi [mert elnyeri] az életnek koronáját [az élet győzelmi koszorúját], amit az Úr [vagyis az Isten] ígért az őt szeretőknek, [azoknak, akik (agapaó): teljesen odaadják, átadják, teljesen összekötik magukat Istennel, eggyé válnak vele]” (Jak. 1,12).

Hiszen ezek a kísértések– melynek célja Istentől való elszakadásra bírni a hívőket – csapások, szeretteink elvesztése, elszegényedés, betegség, üldözés, és ezek okozója a sátán, ahogy ezt Isten igéje bemutatja: „Például vegyétek, atyámfiai, a szenvedésben és béketűrésben (és türelemben) a prófétákat, akik az Úr nevében szólottak. Ímé, boldogoknak mondjuk a tűrni tudókat, (azokat, akik tűrni tudtak a szenvedésekben). Jóbnak tűrését (és állhatatosságát) hallottátok, (és láttátok, hogyan intézte a sorsát az Úr) és az Úrtól való végét láttátok, hogy igen irgalmas az Úr és könyörületes. Szenved-é valaki köztetek? Imádkozzék. Öröme van-é valakinek? Dicséretet énekeljen” (Jak. 5,10-11.13).

És így bátorít a Szent Szellem: „Semmit ne félj (és ne ijedj, ne rémülj, és ne riadj meg,) azoktól, amiket szenvedned (paszkhó: amiket át kell élned, meg kell tapasztalnod; el kell viselned, és tűrnöd kell). (melló: ami készül, ami elkerülhetetlenül meg fog történni, és ami még körül fog venni): Ímé a Sátán  (diabolosz: vádló, rágalmazó, uszító, hibáztató, félrevezető, ellenség, ellenálló) egynéhányat ti közületek a tömlöcbe (vagyis börtönbe) fog vetni, hogy megkísértsen (peiradzó): megkísérel rávenni arra, hogy elszakadj Istentől,  megpróbál elcsábítani bűnre, vagyis céltévesztésre). És lesz tíz napig való nyomorúságtok (thlipszisz: nyomás, szorongattatás, gyötrés, gyötrődés, szorongás, kínzás, üldözés, baj). Légy hív (vagyis hű) mindhalálig, és néked adom az életnek koronáját (vagyis az ÉLET győzelmi koszorúját). Akinek van füle, hallja (meg), mit mond a Szellem a gyülekezeteknek. Aki győz, annak nem árt a második halál” (Jel. 2,10-11)

Vágyom látni arcodat

Megvallás.

Nem emlékezem meg a régi dolgokról, mert azt mondtad Uram, hogy ne emlékezzek a régiekről és az előbbiekről ne gondolkodjak.(Ésa.43,18.) hiszen a régiek elmúltak, ímé újjá lett minden. (2Kor.5,17.)

Velem az Úr!

 „Az Úr velem van, mint erős vitéz, mint hatalmas hős, Ezért elbuknak, és elesnek üldözőim és nem bírnak velem, igen megszégyenülnek, kudarcot vallanak, gyalázatuk soha nem megy feledésbe!” (Jer. 20.11)

Úr Jézus!

„Te vagy az én reménységem, oh Uram, Istenem, én bizodalmam gyermekségemtől fogva! Reád támaszkodom születésem óta; anyámnak méhéből te vontál ki engem; rólad szól az én dicséretem szüntelen” (Zsolt. 71,5-6).

A szabadító Istenről

 „Feltűrte, és kinyújtotta az Úr szent karját minden népeknek szemei előtt, hogy lássák a föld minden határai Istenünk szabadítását!” (Ésa. 52,10)

Pintér Béla - Leteszem az életem/Nincs Más (One Way - Hillsong, magyarul)

Spurgeon: Az érzelmekről

A megosztott öröm kettős öröm, a megosztott bánat fél bánat.

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

A kereszt Isten válasza a világ problémáira - valódi, sziklaszilárd történelmi tényeken nyugvó, mégis mindig eleven, friss üzenet. Profetikus kinyilatkoztatás az emberiség számára. „Hol e világnak vitázója?” - kérdi Pál a korinthusi levélben. Senki nem tudja újraírni a történelmet, hogy bebizonyítsa: a keresztre feszítés nem történt meg. A Golgota sziklaszirtje a megváltoztathatatlan Igazság Szikláját jelképezi. A keresztény üzenet szilárd alapokon nyugszik, és méltó az elfogadásra. REINHARD BONNKE

Leleszi Balázs Károly: A KERESZT LÁBAINÁL

Délután van. Megérkeztem. 

A szögek vashegyei egymásnak ütköznek.
Fáradt vagyok, átölellek, szeretlek. 
Tűzként izzanak karjaid.
Semmivé válik a világ.
Belélegzem az ég pórusait.
Immár szívem mélyén hallom a hívást.

Egy lelkész lánya

Ervin - Szükségünk van rád Jézus

Ige: Isten ígéretéről.

 „Mert nem a törvény által, nem a törvény közvetítésével adatott, és szólt az ígéret Ábrahámnak, vagy az ő magvának, hogy e világnak, a világegyetemnek örököse és birtokosa lesz, hanem a hitnek igazsága által, vagyis a hit általi megigazulás alapján” ^*(Róm. 4,13)

*És ti vagytok: „...örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak...” (Róm. 8,17).

„Mert mindnyájan Isten fiai vagytok a Krisztus Jézusban való hit által, a Krisztus Jézusba vetett hiten keresztül. Nincs többé zsidó, sem görög, azaz: pogány; nincs rabszolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok, eggyé lettetek a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal. 3,26-29).

 És megismétli a Szent Szellem az apostolon keresztül: „Ti… Krisztusé vagytok Krisztus pedig Istené” (1 Kor. 3,23)

És Pál apostol így folytatja: „Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal. 3,29).

Krisztus örökségéről pedig – melynek örököstársai vagyunk – ezt jelentette ki az Úr Jézus: „...Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön” (Mát. 28,18).

És: „Minthogy pedig fiak vagytok, kibocsátotta, és elküldötte az Isten az ő Fiának Szellemét a ti szíveitekbe, ki ezt kiáltja: Abba, Atya! Azért nem vagy többé szolga, hanem fiú; ha pedig fiú, Istennek akaratából örököse is Krisztus által” (Gal. 4,6-7).

Ő nem csak ember

Uram Te szóltál, hogy: Ne félj - csak Higgy!

Ezért én nem félek, és nem rettegek, ha sokaság jön ellenem, mert Te harcolsz Uram ellenük érettem. (2Krón.20,15)

A Biblia

A barátaidnak add tovább. Megtörténhet, hogy egy nehéz pillanatban valamelyiküknek az életét fordíthatja meg.

Spurgeon: Jó cselekedet

Hogy vizet nyújthassunk a szomjazónak, ahhoz nem kell okvetlen aranykehely vagy gyöngyökkel kirakott serleg.

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Ne add fel, amikor nehézzé válnak a dolgok. Törtess át; nyomulj át; kerülj át! Meg tudod csinálni, és te vagy az egyetlen, aki meg tudja csinálni! Tudd meg, hogy vezérelni foglak, és útmutatást adok neked, amikor úgy érzed, hogy eltévedtél, vagy hogy elveszítetted a lendületedet. Változások vannak folyamatban, de nem kell félni. Most egy magasabb szinten található helyre mész át szellemileg, és Én veled vagyok, mondja az Úr. 

Zsoltárok 32:8 Bölccsé teszlek és megtanítlak téged az útra, amelyen járnod kell; szemeimmel tanácsollak téged.

http://gyurinaploja.blogspot.com

Mégegyszer (One More Time)

M Luther King: A halálról.

A halál nem zsákutca, mely az embert a semmibe vezeti, hanem kaput nyit az öröklét felé.

Guti Tünde: ÍGÉRETEK ÉS ÖRÖKSÉG

   Talán nincs is ennél lelkesítőbb téma a keresztyének számára, mint hogy kik lettünk Krisztusban, az újjászületés által. A sorozatos intések után, ma ezt helyezte a szívemre az Úr. „Bátorítván egymást… mert ama nap elközelget.” Zsidók 10:25.

Kié az ígéret? Jó, ha tisztázzuk a kérdést, mert manapság már olyan hírek is keringenek, hogy minden emberé, mivel „mindenki Isten gyermeke”. Ha ez igaz lenne, nem mondta volna Jézus a képmutató farizeusoknak, hogy ők az ördög atyától valók, és miért figyelmeztette volna az engedetleneket Isten haragjával?

Azok Isten gyermekei, akik az Ige által fogantak meg. (I. Péter 1:23.) Akikben ott van a szívükbe vetett szent Mag, a bensőjükbe beírt élő Törvény (Róma 8:4.), azaz maga Krisztus. Isten gyermekei a Szentlélek által új teremtéssé lettek Krisztusban, és a bennük felnövekvő élet az maga Jézus, az Igazság. (János 14:6.)

Azoké tehát Isten ígérete, akik az Ő fiai. De kik az Ő fiai? Akiket Isten Szelleme vezérel! (Róma 8:14.) Kiket tud vezérelni? Azokat, akik elhagyták a világi és testi gondolkodást, meghaltak a régieknek, bűneiket megbánva és elhagyva visszatértek a világosságok Atyjához. Számukra jó pásztor az Úr, ezért engednek az Igének, és a Jézus tanításaira emlékeztető, minden Igazságra elvezető Szent Szellemnek.

A fiak örökösök. Kimondhatatlan és felfoghatatlan mennyei dolgoknak, Isten országának várományosai, akik e földön minden próba, nehézség, kísértés ellenére is megtapasztalhatják az Úr minden értelmet meghaladó békességét, gyógyító vigasztalását, túláradó örömét, és azt az erőt, ami képessé teszi őket a bűn és a sötétség feletti győzelemre. (Fil. 4:4,7)

A fiak harcosok, életük a jó és gonosz, a világosság és a sötétség közötti háborús zóna. Isten fegyvereivel győzhetnek, mert szemüket a célpontra szegezik, és megalkuvás nélkül haladnak előre az úton. Útjuk az Atyához vezet, és ez az út Jézus. (János 14:6.) Kizárólag ezen az úton érhetik el üdvösségüket.

A fiak Ábrahám gyermekei is, akit a hit atyjának nevez a Biblia. (Róma 4. rész) Utódai hitben járnak, és még ha elfáradnak, sem adják fel. Hűségüket, Isten iránti szeretetüket, engedelmességük hitelesíti. Ez a szeretet által munkálkodó, cselekvő hit.

A fiak hagyják, hogy az érdemtelenül kapott kegyelem tanítsa őket a szentségre, és a visszatérő, dicsőséges Jézus szüntelen várására. (Titusz 2:11-12.) Övék a boldog reménység, a hervadhatatlan koszorú, és a szentek áldott közössége a Mindenható jelenlétében. Hallgatnak a testvéri intésre, és készek a változásra, növekedésre. (Zsidók 12:6.)

De a fiak az elutasítottak, kigúnyoltak, arcul ütöttek, megrágalmazottak és üldözöttek is, MERT ők gyűlölik a hazugságot, szenvedélyesen ragaszkodnak a hamisítatlan Igazsághoz, és nem hagyják földre esni az Örökkévaló Igéjét. Szívükbe zárják Isten beszédét, hogy ne vétkezzenek ellene (Zsoltárok 119:11.), és ha egy kilátástalan vagy nyomasztó helyzetben félelem és szorongattatás környékezi meg őket, hit által megadatik számukra, hogy lelki szemeikkel láthassák a mennyei ígéreteket, még ha e földön nem is kapják meg azt.

A fiak szabadok, akiket az Igazság tett szabaddá. (János 8:37.) A szabaddá tevő Igazság pedig a megszentelő Ige, azaz Jézus. (János 1:14, 17:17.) Szabadok az esetleges külső bilincsek ellenére is. Szabadok, győztesek és szentek az Egyszülött Fiú kereszthalála által, ezért minden igyekezetükkel arra törekednek, hogy szabályszerűen megfussák a pályát. (Fil. 3:14.)

A fiak békességre igyekeznek (Máté 5:9.), szeretik testvéreiket, mert ők is ugyanannak az Atyának a gyermekei. Támogatják, és ha kell, megdorgálják egymást. Megtanulják Jézus szelídségét, alázatosságát, irgalmát, és a részükre előre elkészített jó cselekedetekben járnak, mint akik arra rendeltettek. (Ef. 2:10.)

A fiak „idegenek” e földön: Isten számára elkülönített emberek. Nem asszimilálódnak, nem hagyják befolyásolni magukat az istentelenséggel, sőt gyötrődnek lelkükben a világ gonoszsága miatt (II. Péter 2:7.) Mégsem magányosak, mert Mesterük megígérte, hogy minden napon velük lesz a világ végezetéig (Máté 28:20.), és az itt töltött időszakra mindennel megajándékozta Övéit, ami az Istent imádó, tiszta, kegyes életre és az Egyház építésére való. (II. Péter 1:3.)

A fiak élete szüntelen istentisztelet, harc és szolgálat a Bárány Jézus nevének dicsőségére. (János 4:23.) Szomorkodnak az Egyház romlásán, nem fáradnak bele imádkozni érte, és dolgozni a sérült „falak” kijavításán

.

A fiak között vannak hitben újszülöttek, kiskorúak és nagykorúak, sőt vének is, de mindnyájukra jellemző a folytonos növekedés, míg ki nem ábrázolódik bennük a Krisztus, a mi megtartó és üdvözítő Istenünk mennyei elhívása szerint.

A fiakat senki és semmi nem választhatja el az Isten szerelmétől (Róma 8:38-39.), mert ők Krisztus Jézusban vannak, mint ahogy a szőlővesszők élete és gyümölcstermő képessége elválaszthatatlan a szőlőtőkétől. (János 15:4.)

A fiaknak szól az ígéret:

"Isten ereje hit által meg is őriz titeket az üdvösségre, amely készen áll arra, hogy a végső időben kinyilvánuljon. Örüljetek tehát, ha esetleg kissé szomorkodtok is a sokféle kísértés miatt, hogy kipróbált hitetek, mely értékesebb a tűzpróbát kiállott veszendő aranynál, dicséretre, dicsőségre és tiszteletre méltó legyen Jézus Krisztus megjelenésekor, Őt, bár nem láttátok, szeretitek, s mivel most láthatatlanul hisztek benne, kimondhatatlan és megdicsőült örömmel örvendeztek majd, amikor eléritek hitetek célját: lelketek üdvösségét."

I. Péter 1:5-9.

Ámen!

http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/igeretek-es-orokseg.html

ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Példabeszédek 4:23
Mindennél jobban őrizd a szívedet,
mert abból fakad az élet forrása!

krisztus.eu

Aggódásmentes napot mindenkinek!

Flach Ferenc - El Shaddai

Ige: Mit tegyünk azzal, ami bűnre csábít?

 „Ha pedig a te jobb szemed megbotránkoztat téged, és bűnre csábítva tőrbe ejt, botlásba visz, vagy kelepcébe csal, vájd és szakítsd ki azt, és távolítsd el, és vesd és dobd el magadtól. Mert jobb néked, hogy egy vesszen el, egy pusztuljon el, és semmisüljön meg a te tagjaid, a te testrészeid: a te (szómád) = egész személyiséged egy-egy funkciót végző része közül, semhogy egész tested, egész (szómád) = egész valód a gyehennára vettessék.

És ha a te jobb kezed botránkoztat meg és visz bűnbe; és ejt tőrbe, vagy botlásba, és csal kelepcébe, vagyis csábít bűnre téged, vágd le hiúsítsd meg, akadályozd meg azt és vesd, dobd el magadtól. Mert jobb néked, hogy egy vesszen el, egy pusztuljon el, és semmisüljön meg a te tagjaid, a te testrészeid: (szómád) személyiséged egy-egy funkciót végző része közül, semhogy egész tested, vagyis (szómád) = egész valód a gyehennára vettessék, a gyehennára jusson*(Mát. 5,29-30)

*És így folytatja az Úr Jézus: „Jaj a világnak a botránkozások, a tőrbe csalások, azaz elgáncsolások, hitszegésre, aposztáziára csábítások, vagyis hitehagyás, a hit megtagadása miatt! Mert szükség, hogy botránkozások essenek, és történjenek; de jaj annak az embernek, aki által a botránkozás, a tőrbe csalás, azaz elgáncsolás, hitszegés, aposztáziára csábítás esik és történik. Ha pedig a te kezed vagy a te lábad megbotránkoztat, és bűnre, hitszegésre (aposztáziára) vagy elégedetlenségre csábít téged, vágd le, és hiúsítsd, akadályozd meg azokat és vesd, dobd el magadtól. Jobb néked az életre, az örök, vagyis természetfeletti életre sántán vagy csonkán, vagy rokkantan, vagy nyomorékként bemenned, hogysem két kézzel vagy két lábbal vettetned az örök, vagyis a meg nem szűnő tűzre, ami általában izzás, szellemi értelemben is. És ha a te szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt és vesd, dobd el magadtól; jobb néked félszemmel bemenned az életre, hogysem két szemmel vettetned a gyehenna tüzére” (Mát. 18,7-9)

A bűnre csábítás eredményéről így szól az Úr: „Aki pedig megbotránkoztat, eltántorít, bűnre visz, bűnre csábít csak egyet is ama kicsinyek közül, akik én bennem hisznek, jobb annak, ha malomkövet kötnek a nyakára, és a tengerbe vetik. És ha megbotránkoztat téged a te egyik kezed, vágd le azt: jobb néked csonkán bemenned az életre, mint két kézzel menned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. És ha a te egyik lábad botránkoztat meg téged, vágd le azt: jobb néked sántán bemenned az életre, mint két lábbal vettetned a gyehennára, a megolthatatlan tűzre. És ha a te egyik szemed botránkoztat meg téged, vájd ki azt: jobb néked félszemmel bemenned az Isten országába, mint két szemmel vettetned a tüzes gyehennára” (Márk. 9,42-43.45.47)

A Szent Szellem kifejti, hogy mik azok a cselekedetek, amelyek halálba visznek, és mit kell tenni velük: „Öldököljétek meg azért a ti földi tagjaitokat, vagyis: öljétek meg tehát tagjaitokban azt, ami csak erre a földre irányul, paráznaságot, tisztátalanságot, bujaságot, szenvedélyt, gonosz kívánságot és a fösvénységet, és a kapzsiságot, ami bálványimádás. Melyek miatt jő az Isten haragja az engedetlenség fiaira. Melyekben ti is jártatok régente, mert ti is ezeket tettétek egykor, mikor éltetek azokban. Most pedig vessétek el magatoktól ti is mindazokat; haragot, fölgerjedést, indulatot, gonoszságot és szátokból a káromkodást, és az istenkáromlást, és gyalázatos beszédet. Ne hazudjatok egymás ellen, és egymásnak, mivelhogy levetkeztétek amaz óembert, az ő cselekedeteivel együtt. És felöltöztétek amaz újembert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, aki teremtette azt” (Kol. 3,5-10)

„És paráznaság… és akármely, azaz bármiféle tisztátalanság vagy fösvénység, vagy nyerészkedés ne is neveztessék, még csak szóba se kerüljön ti közöttetek, amint szentekhez illik, és méltó. Sem undokság, vagyis szemérmetlenség, vagy bolond és ostoba beszéd, vagy trágárság, vagy kétértelműség, melyek nem illenek: hanem inkább hálaadás. Mert azt jól tudjátok, hogy egy paráznának is, vagy tisztátalannak, vagy fösvénynek és nyerészkedőnek, ki bálványimádó, nincs öröksége a Krisztusnak és Istennek országában. Senki titeket meg ne csaljon, és meg ne tévesszen üres beszédekkel; mert ezekért jő az Isten haragja a hitetlenség, és engedetlenség fiaira. Annakokáért ne legyetek részesei ezeknek, és ne vegyetek részt ezekben” (Eféz. 5,3-7)

Ezek mind a hústest indulatai: „Mert a hústest kívánsága a Szellem ellen törekedik, a Szellem pedig a hústest ellen; ezek pedig egymással ellenkeznek és viaskodnak, hogy ne azokat cselekedjétek és tegyétek, amiket akartok, és amiket szeretnétek. Akik pedig Krisztus Jézuséi, a hústestet megfeszítették indulataival, és szenvedélyeivel, és kívánságaival együtt” (Gal. 5,17.24)

„Mert, ha hústest kívánata szerint éltek, meghaltok, és minden bizonnyal be fog következni a halálotok, de ha a hústest cselekedeteit, és tetteit a Szellem által megöldöklitek, és a halálba viszitek, halálra juttatjátok, éltek.

[Más fordítás: De ha a Szellemmel azt, amit a hús művel, megölitek, élni fogtok]” (Róm. 8,13)

„Avagy nem tudjátok-é, hogy igazságtalanok, és gonoszok, hamisak nem örökölhetik Istennek országát, Istennek királyságát? Ne tévelyegjetek, és ne ámítsátok vagy csaljátok meg, és ejtsétek tévedésbe magatokat, és ne engedjétek, hogy félre vezessenek titeket. Se paráznák, vagyis házasságtörők, se kicsapongók, vagy cédák, se bálványimádók és képeket szolgáló, vagy imádók ne legyetek. Se pulyák, vagyis tisztátalanok, bujálkodók, kéjencek, puhák, elpuhultak; sem természetellenes célokra tartott férfiak.. Se férfiszeplősítők, vagyis fajtalankodó férfiak, akik a saját nemük iránt természetellenes nemi vonzódást éreznek, és gyakorolnak, vagyis homoszexuális férfiak, se kéjencek. Se lopók, vagyis tolvajok, se telhetetlenek, vagyis kapzsi, fösvény, nyerészkedő, haszonlesők, se részegesek, iszákosak, se szidalmazók, átkozódók, rágalmazók, gyalázkodók, káromkodók gúnyolódók. Se ragadozók, vagyis rablók, harácsolók, zsarolók, akik erőszakkal eltulajdonítják a másét, és a zsákmányt gyors, hirtelen mozdulattal elragadják és elviszik, mint a farkas a zsákmányát, nem örökölhetik Isten országát, és nem részesülnek Isten királyságában” (1 Kor. 6,9-10)

„Ha tehát valaki magát ezektől tisztán tartja, és megtisztítja, tisztességre való és megbecsült edény lesz, megszentelt, és hasznos a gazdának, vagyis az Úrnak és minden jó cselekedetre alkalmas” (2 Tim. 2,21)

 Mert: „Senki sem szolgálhat két úrnak. Mert vagy az egyiket gyűlöli, és a másikat szereti; vagy az egyikhez ragaszkodik, és a másikat megveti…” (Mát. 6,24)

Ó Uram Te vagy az ÉLET

KI VAGYOK KRISZTUSBAN?

Bátor harcos vagyok Krisztusban, mert nem a félelemnek szellemét adta nekem az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak Szellemét, és mert Isten az, aki megerősít és megken. Ő pecsételt el engem, és adta a Szellem zálogát az én szívembe. (2 Kor. 1,21-22; 2 Tim. 1,7)

Imádság:

Urunk! Úr Jézus! Köszönjük, hogy senkit nem tétlenségre szánsz néped tagjai közül. Mutass utat, hogy mi a feladatunk és ne féljünk beleállni abba, ami Tőled van. Hűséggel és engedelmességgel szeretnénk szolgálni téged. Ámen.

Bonhoeffer: Az igehirdetésről.

Az egyház világnak szóló igehirdetése csakis Jézus Krisztus lehet, a törvényben és az evangéliumban… csak ott lesz igazán világ a világ és ember az ember, ahol minden Jézus Krisztusra irányul… 

LET'S GOSPEL FOR MEN - Új Forrás: Meg vagyok győződve

L. Evely: Istenről

„Amikor Isten be akart mutatkozni, akkor mindent kizárt, ami lenyűgözhetett volna minket. Gyermekként jött közénk, csecsemőnek, ártatlan lénynek, törékenynek, kiszolgáltatottnak… Keresztre akasztotta hatalmát, hogy senki ne menjen hozzá érdekből vagy félelemből. Ne várjatok semmi mást Istentől, csak azt, hogy szeressen és tanítson meg minket is szeretni”

Keresztény idézetek ツ

a heart hangulatjel soha el nem múlik!

Isten Szeretete

Lehet hogy nem vagyok ott, ahol lenni szeretnék, de hála Istennek már nem ott vagyok, ahol azelőtt voltam.

Kvint - Igen, a menny csodálatos!

Megvallás:

Mert te velem vagy Úr Jézus, ezért:

 „Nem félek a rossz hírtől, erős a szívem, bízom az Úrban. Szívem nyugodt, nem ismer félelmet; ellenségeim szégyenben maradnak” (Zsolt. 112,7-8)

Ima

Hálát adok Uram, mert az Úr Jézusban megbocsátottad minden bűnömet, és meggyógyítottad minden betegségemet, (Zsolt.103,3.), amikor kihoztál a sötétség hatalmából - Egyiptomból / a világból - és én megvallom, hogy számomra a Krisztus keresztjében megfeszíttetett a világ, és én is a világnak. (Gal.6,14.)

Pastor Chris: Válaszd A Győzelmet.

Készítette: Zoltan Berki

És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen (Zsoltárok 1:3).

A jövő azoké, akik felkészülnek rá. Sok olyan jó dolog van, ami megtörténhet veled és érted az életed ösvényén anélkül, hogy felkészülnél rájuk vagy tennél bármit is, hogy megtörténjenek. Azonban Istentől a legjobb nem olyan, mint amikor várod, hogy a jó dolgok "rád essenek"

Például, a Biblia elmondja nekünk, hogy Jézus Krisztus az egész világért halt meg; az üdvösség munkája beteljesedett; a világon mindenki számára elérhető. De sajnos vannak olyan emberek, akik így is a pokolra fognak jutni. Ez Isten hibája vagy az üdvösség nem megfelelő? Természetesen nem! Ez azért van, mert ők úgy döntöttek, hogy nem fogadják el az üdvösséget; a döntés, amit meghoztak, a pokolra juttatja őket.

Mások sosem hallottak Krisztus üdvösségéről, és a mi felelősségünk, hogy elmondjuk az elmondatlant.

Ugyanígy vagy te a siker utóda; ezért nem tudsz és nem is kellene, hogy ennél kevesebb légy. A siker a veled született jogod. Azonban csak azért, mert a siker génjei vannak benned, az még nem jelenti azt, hogy az elhívásod szerint fogsz élni. Neked ezért tenned is kell valamit; azt kell választanod, hogy nyersz. Dönts úgy, hogy sikeres leszel. Tedd magad olyanná. Tervezd meg és dolgozz érte.

A siker és a bukás se nem véletlen, se nem rejtély. Ha következetesen gyakorlod a siker alapelveit Isten Igéje szerint, garantáltan megtapasztalod a jó sikert életed minden területén. Másrészről az, aki látás, cél, jövőkép és ok nélkül él, az életében szerencsétlenül el fog bukni.

Még mindig időben vagyunk megszervezni és stratégiát készíteni a Szellem által nyerni és győztesnek lenni mindenben. Emlékezz, nem elég csak vágyni a sikerre; neked kell megvalósítanod; ez az a döntés, amit meg kell hoznod.

Ima

Drága atyám, köszönöm, hogy az élet ösvényén vezetsz és a természetfeletti siker és tartós jólét útján terelgetsz engem. Az utjaimat jószerencséssé teszem és következetesen tapasztalom a jó szerencsét, ahogy az Igén elmélkedem és bátran szólom is azt, a Jézus Nevében. Ámen.

További Tanulmányok: Józsué 1:8; Efézus 2:10

Jézus én Néked hódolok

BIBLIA

Emlékezzél meg az Úr jóságáról!