2015. május 21.

Zsidó levél 4. fejezet: Isten népének nyugodalma; (göröggel és kapcsolódó igékkel)

Zsid. 4,1 Óvakodjunk tehát, [gondosan ügyeljünk arra] hogy mivel megvan [de még nem teljesedett be] az ő nyugodalmába való bemenetel ígérete, valaki közületek fogyatkozásban levőnek ne láttassék [későn jöttnek ne számítson; senki le ne maradjon erről; [Görög szerint: (phobeó phobeomai): Féljünk (ún): ezért attól, hogy közületek bárki úgy vélekedjen, még késlekedhet bemenni nyugalmába, amíg érvényben van a békességébe való bejutás ígérete]*

*Az Úr Jézus így hívja a benne való hitre az embereket: „Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, akik kimerültetek és megterheltettetek, és teher alatt éltek, és én megnyugvást, nyugalmat adok nektek, megpihentetlek és felüdítlek benneteket. Vegyétek föl magatokra az én igámat, és tanuljátok meg tőlem, hogy én szelíd és alázatos szívű vagyok: és nyugalmat találtok magatoknak (Mát. 11,28-29)

Mert aki Őbenne hisz: „Aki hiszen [aki hitre jut] és bemeritkezik, üdvözül [az mind megszabadul; megmenekül]; aki pedig nem hiszen, elkárhozik. [A görög kifejezés mondanivalója: a kárt hozó – a sátán – hatalma alatt marad; az elvész]” (Márk. 16,16).

Ez pedig csak az ige meghallásából keletkezhet: „Azért [tehát] a hit hallásból van, [vagyis az Ige hallásából fakad] a hallás pedig Isten Igéje által. [azaz: Krisztus (beszéde; igéje;/rémája = kijelentése/) által]. »Más fordítás: Tehát a hit a meghallott üzenetből, a meghallott üzenet pedig Krisztus kijelentésén keresztül van«” (Róm. 10,17).

Arra buzdít az apostol, hogy: „Mint együttmunkálkodók [mint Isten munkatársai] intünk is [kérünk, és biztatunk, bátorítunk, buzdítunk benneteket], hogy hiába ne vettétek légyen [hogy ne váljék hiábavalóvá (üressé, haszontalanná) az, hogy elfogadtátok] az Isten kegyelmét [(kharisz) Isten jóindulatát, kedvezését, jóindulatú gondoskodását]” (2 Kor. 6,1).

„Bánjátok meg [gondoljátok hát meg magatokat] azért és térjetek meg [(episztrephó): megfordul, visszatér], hogy eltöröltessenek a ti bűneitek [(hamartia): céltévesztésetek], hogy így eljöjjenek a felüdülés [(anapszüxisz): fellélegzés, felüdülés, enyhülés, frissülés] idei az Úrnak színétől [jelenlététől]. »Más fordítás: Térjetek észre (változtassátok meg gondolkozásmódotokat) és forduljatok vissza Istenhez, hogy eltöröltessenek a bűneitek (vétkeitek), hogy így eljöjjenek a felüdülés időszaka(sza)i (vagyis: a nagy ünnepi pihenés napjai)az Úr ábrázatától, vagyis: jelenlététől«” (Csel. 3,19).

 Mert aki bement az ő nyugodalmába, az maga is megnyugodott cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól” (Zsid. 4,10).

Az igét a judabeliek is hallották, de: „[Világos tehát], és látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt. [Más fordítás: Nem voltak képesek bemenni hitetlenségük miatt, hogy a hitetlenség következtében nem juthattak el oda]” (Zsid. 3,19).

 Dávidon keresztül is megerősíttetik a kijelentés, hogy azért nem voltak képesek bemenni: „Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segítségében” (Zsolt. 78,22).

És becsmérelték, és megvetették a kívánatos földet, nem hittek az ő ígéretének. Hanem zúgolódtak, morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára” (Zsolt. 106,24-25).

Az apostol megerősíti, hogy: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni. Senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, és aki Őelé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik (Zsid. 11,6).

Zsid. 4,2 Mert nékünk is hirdettetett az Evangélium [éppúgy eljutott hozzánk is az üdvösség örömhíre], miképpen azoknak: de nem használt nékik a hallott beszéd, [a hallott Ige] mivel nem párosították hittel azok, akik hallották [Más fordítás: Nekünk is szól az evangélium, mint azoknak, de nekik nem használt a hallott ige, mert nem forrt egybe a hallgatókban hittel].

Zsid. 4,3 Mert mi, hívők, [akik hiszünk] bemegyünk a nyugodalomba, miképpen megmondotta [(ereó): kijelentette]: Amint megesküdtem az én haragomban, nem fognak bemenni az én nyugodalmamba [(katapauszisz): nyugalom, megszűnés, nyugodalmam helyére]; jóllehet munkáit a világ megalapításától kezdve bevégezte. [az ő cselekedete a világ alapjainak levetése óta megtörtént]*

*Dávidon keresztül megismétli az Úr: „Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségen, és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják ők az én utamat! Akiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére (Zsolt. 95,10-11).

És Pál apostolon keresztül jelenti ki az Úr, hogy: Mindezek pedig példaképpen [(tüposz): előre mutató értelemben: példa, (minta)kép; példa (figyelmeztetésre).. Előre felvázolt, megrajzolt forma); előkép.] estek rajtuk; [történt velük] megírattak pedig a mi tanulságunkra, [figyelmeztetésül; és azért írták le, hogy okuljunk belőlük mi)] akikhez az időknek [világkorszakok (aionok)] vége elérkezett. [akik a végső (utolsó) időkben élünk]” (1 Kor. 10,11).

Ézsaiás így szól az Úr Jézus földi életéről és haláláról, vagyis az Úr nyugodalmának helyéről: „Vesszőszál hajt ki Isai törzsökéről, hajtás sarjad gyökereiről. Az ÚR Szelleme nyugszik rajta, a bölcsesség és értelem Szelleme, a tanács és erő Szelleme, az ÚR ismeretének és félelmének Szelleme. Az ÚR félelme lesz a gyönyörűsége. Nem a látszat után ítél, és nem hallomás után dönt, Igazságban ítéli a gyöngéket, és tökéletességben bíráskodik a föld szegényei felett; megveri a földet szájának vesszejével, és ajkai lehével megöli a hitetlent. Derekának övedzője az igazság lészen, és veséinek övedzője a hűség. És lesz ama napon, hogy Isai gyökeréhez, aki a népek zászlója lészen, eljőnek a pogányok, és az ő nyugodalma (megszűnése, pihenése) dicsőség lészen” (Ésa. 11,1-5.10).

Pál apostol bizonyságtétele: „És viszont Ézsaiás [jelentése: az Úr segítsége] így szól: Lészen a Jessének [jelentése: Isten embere] gyökere, és aki felkel, [előáll, fellép, trónra kerül, és aki abból támad] hogy uralkodjék a pogányokon [és vezérelje a nemzeteket, aki a népek uralkodójává emelkedik]; Őbenne reménykednek [és bíznak majd] a pogányok [vagyis a nemzetek, és népek]” (Róm. 15,12).

Az Evangélium bizonyságtétele: „És az ő nevében reménykednek majd a népek” (Mát. 12,21).

És hogy ki Ő, arról a feltámadott Úr tesz bizonyságot: „Én Jézus küldöttem az én angyalomat, hogy ezekről bizonyságot tegyen néktek a kihívott gyülekezetekben. Én vagyok Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag” (Jel. 22,16).

És ismét Pál apostolon keresztül hangzik a kijelentés arról, hogy Krisztus az a hely, ahova be kell mennünk, mégpedig úgy, ahogy az apostol megvallja: „Krisztussal együtt megfeszíttettem, azaz oszlopra szegeztettem. Élek pedig többé nem én, hanem él bennem a Krisztus; amely életet pedig most hústestben élek, az Isten Fiában való hitben élem, aki szeretett engem és önmagát adta, és feláldozta érettem” (Gal. 2,20).

„Hiszen tudjuk, hogy a mi ó emberünk Ővele megfeszíttetett, vagyis oszlopra feszíttetett, hogy megerőtelenüljön, és teljesen működésképtelenné, erejét vesztetté legyen a bűnnek teste, vagyis a céltévesztett én. Hogy tétlenné, tehetetlenné váljon a bűn hatalmában álló, a céltévesztett egó, az én. Hogy ezután ne legyünk a céltévesztés rabszolgái, és ne szolgáljunk a bűnnekMert aki így meghalt, felszabadult a bűn alól, és megigazult, igazságossá lett, mert felmentést nyert a bűntől, a cél ELVÉTÉSÉTŐL. „Eltemettetvén [(szünthaptó): együtt elhantol valakivel, azaz szellemben hasonlóvá válik, hasonul] Ő vele együtt a bemerítésben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe [(energeia): cselekvés, munka, megvalósulás, beavatkozás] vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból, [a halottak közül]” (Kol. 2,12).

Mert a bemeritkezés következménye: Mert akik Krisztusba meritkeztetek be, Krisztust öltöztétek fel” ( Gal. 3,27).

Zsid. 4,4 Mert valahol a hetedik napról ekképpen szólott: És megnyugovék [megszűnt] Isten a hetedik napon minden ő cselekedeteitől [minden alkotó munkája után; És Isten nyugalomban töltötte a hetedik napot, nem alkotott]*

*Így hangzott a törvény: Megtartsák azért az Izráel fiai a szombatot, megszentelvén a szombatot nemzetségről nemzetségre, örök szövetségül. Legyen közöttem és az Izráel fiai között örök jel ez; mert hat napon teremtette az Úr a mennyet és a földet, hetednapon pedig megszűnt és megnyugodott (2 Móz. 31,16-17).

A megnyugvás napjáról szól az Úr: „És [ezután] bizonyságot tőn [tanúsította] János, mondván: Láttam a Szellemet leszállani [leereszkedni] az égből, [mennyből] mint egy galambot [galamb alakjában]; és megnyugovék Őrajta [s rajta is maradt]” (Ján. 1,32).

Márk bizonyságtétele így hangzik: „És lőn [történt] azokban a napokban, eljöve [odament] Jézus a galileai Názáretből, és be(alá)meríttette magát János által a Jordánban. És azonnal feljővén a vízből, látá az egeket megnyilatkozni [meghasadni], és a Szellemet, mint egy galambot [galamb alakjában] Őreá leszállani [és rajta megnyugodni]. És szózat lőn az égből [mennyekből pedig egy hang hallatszott]: Te vagy az én szerelmes [kedvesen, drágán, nagyon szeretett, drága] fiam, akiben én gyönyörködöm [tebenned telik kedvem; akiben én megengeszteltettem] (Márk. 1,9-11).

Mert Ő az: „Akin az Úrnak Szelleme megnyugszik: bölcsességnek és értelemnek Szelleme, tanácsnak és hatalomnak (erőnek) Szelleme, az Úr ismeretének és félelmének (szentség) Szelleme” (Ésa. 11,2).

Zsid. 4,5 És ugyanabban ismét: Nem mennek be az én nyugodalmamba [az én nyugalmam helyére]*

*Dávid így prófétál Isten népéről: „Mert ő a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népei és az ő kezének juhai vagyunk. Most, amikor halljátok szavát, ne keményítsétek meg a ti szíveteket, mint Meribáhnál, (jelentése: viszály, civakodás, pörlekedés, elégedetlenség, ellenszegülés), mint Maszszáh (kísértés, teher, súly) napján a pusztában: Ahol megkisértettek engem a ti atyáitok (őseitek); próbára tettek engem, jóllehet látták az én cselekedetemet. Negyven esztendeig bosszankodtam e nemzetségre (nemzedékre), és mondám: Tévelygő szívű nép ők, és nem tudják (nem ismerik) ők az én utamat! Akiknek megesküdtem haragomban: Nem mennek be az én nyugalmam helyére” (Zsolt. 95,7-11).

És az apostol idézi a próféciát: Annakokáért amint a Szent Szellem mondja: Ma, ha az Ő szavát [az Ő hangját] halljátok és [(akúó): megértitek], Meg ne keményítsétek a ti szíveteket, és nehogy [(szklérünó): konokká tegyétek] mint az elkeseredéskor, az [(parapikraszmosz): elkeseredés, zúgolódás, fellázadáskor] a kísértés [peiraszmosz): támadó élű próbálkozás, a bűnre, azaz céltévesztésre való csábítás] ama napján a pusztában. Ahol [próbára tettek] engem és látták az én cselekedeteimet negyven esztendeig. Azért megharagudtam arra a nemzetségre [nemzedékre] és mondám: mindig tévelyegnek szívükben; ők pedig nem ismerték meg az én útjaimat. Úgy hogy megesküdtem haragomban, hogy nem fognak bemenni az én nyugodalmamba, [az én nyugalmam helyére]” (Zsid. 3,7-11).

Zsid. 4,6 Mivelhogy annakokáért áll az, hogy némelyek bemennek abba, de akiknek először hirdettetett ez az Evangélium, nem mentek be engedetlenség miatt: [A görög szöveg szerint: (epei ún): mivel tehát még (apoleipó): hátra van, hogy (tisz ti): egyesek (eiszerkhomai): bemenjenek,  (autosz): azok, akinek (proteron): előzőleg (euaggelidzó): hirdettetett az evangélium, (ú úk úkh eiszerkhomai): nem mentek be (apeitheia dia):hitetlenség, és makacs engedetlenség miatt]*

*És újra -és újra példaként mutatja be az apostol a pusztában vándorló népet: „Kikre [(proszokhthidzó): neheztelt], és haragudott vala pedig meg negyven esztendeig? Avagy nem azokra-é, akik vétkeztek vagyis [(hamartanó): elvétették a célpontot], akiknek testei [(kólon): holttestei] elhullottak a pusztában? Kiknek esküdött pedig meg, [(omnüó): kiknek fogadta meg esküvel] hogy nem mennek be az ő nyugodalmába [nyugalma helyére], hanemha [(apeitheó): a hitetleneknek, a rábeszélhetetlen, makacs] engedetleneknek? [Világos tehát], és látjuk is, hogy nem mehettek be hitetlenség miatt. [Más fordítás: Nem voltak képesek bemenni hitetlenségük miatt, hogy a hitetlenség következtében nem juthattak el oda]” (Zsid. 3,17-19).

 Pál apostol így figyelmezteti Isten népét, ezért Isten: „azoknak többségét nem kedvelé, és nem lelte örömét bennük, mert elhullának, elpusztultak a pusztában, és (katasztrónnümi): Holttesteik szőnyegként terültek el. Hát ti pedig ne zúgolódjatok ((go/n/ggüdzó): morog. Félhangosan, fogai között mormolja elégedetlenségét, morogva beszél, zúgolódik), miképpen ő közülük zúgolódtak némelyek, és elveszének a pusztító [keze] által. [ezért lesújtott rájuk (elveszítette őket) a pusztító angyal]. Mindezek pedig példaképpen [(tüposz): előre mutató értelemben: példa, (minta)kép; példa (figyelmeztetésre).. Előre felvázolt, megrajzolt forma); előkép.] estek rajtuk; [történt velük] megírattak pedig a mi tanulságunkra, [figyelmeztetésül; és azért írták le, hogy okuljunk belőlük mi)] akikhez az időknek [világkorszakok (aionok)] vége elérkezett. [akik a végső (utolsó) időkben élünk]” (1 Kor. 10,5 .10-11).

És: „meg ne szomorítsátok [(lüpeó): megszomorít, megbánt; bosszant, megsért] az Istennek ama Szent Szellemét, Aki által. [Akiben] megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára. Minden mérgesség [keserűség] és fölgerjedés [indulat; düh; bosszúság] és harag [haragtartás] és lárma [kiabálás; szóváltás] és káromkodás [istenkáromlás; szitkozódás, rágalmazás, gyalázkodás, becsmérlődés] kivettessék közületek [és legyen távol tőletek] minden gonoszsággal együtt.” (Eféz. 4,30-31).

Judás apostol is így figyelmezteti Isten, azaz Krisztus népét: Emlékeztetni akarlak továbbá titeket, mint akik egyszer már tudjátok (jóllehet minderről tudtok), hogy az Úr, amikor a népet Égyiptom földéből kiszabadította, viszontag azokat, akik nem hittek (később), elvesztette” (Júd. 1,5).

Dávidon keresztül is megerősíttetik a kijelentés, hogy azért nem voltak képesek bemenni: „Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segítségében” (Zsolt. 78,22).

És becsmérelték, és megvetették a kívánatos földet, nem hittek az ő ígéretének. Hanem zúgolódtak, morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára” (Zsolt. 106,24-25).

Az apostol megerősíti, hogy: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni. Senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, és aki Őelé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik (Zsid. 11,6).

Zsid. 4,7 Ismét határoz [(horidzó tisz ti): kijelöl egy bizonyos] egy napot [(hémera): időszakot]: Ma, szólván Dávid által annyi idő,
multán, annyi [(khronosz meta) korszak után] amint előbb mondva volt. Ma, ha az ő szavát [(phóné): az ő hangját] halljátok, meg ne keményítsétek [(szklérünó): konokká ne tegyétek] a ti szíveiteket [a ti (kardia): bensőtöket].

Zsid. 4,8 Mert ha őket Józsué [Jelentése: Isten szabadítás, segítség, üdvösség, nagylelkűség] nyugodalomba helyezte volna [ha Józsué bevitte volna őket a nyugalom helyére], nem szólana azok után más, későbbi napról*

*Előzőleg a prófétákon keresztül szólt az Úr, de amikor elközegetett az a „nap”, akkor Fiában beszél hozzánk:  „Minekutána az Isten sok rendben [(polümerósz): a különféle alkalmakkal sokféleképpen, sok részletben] és sokféleképpen [(polütropósz): változatos, és különféle módokon, vagy formában] szólott [és beszélt] hajdan [a régi időben; (palai): az ősi, a távoli múltban] az atyáknak [(patér): ősatya, ősszülőknek] a próféták által. Ez utolsó időkben [(eszkhatosz): utolsó, legvégső korszakban] szólott nékünk Fia által. [Más fordítás: De most, ezekben a legutolsó napokban a Fiában beszélt velünk]” (Zsid. 1,1).

Ezért így figyelmeztet az apostol: „Vigyázzatok, meg ne vessétek (és el ne utasítsátok) azt, aki szól; mert ha azok meg nem menekültek, akik a földön szólót (és aki a földön adott kijelentést) megvetették, (és elutasították) sokkal kevésbé (menekülünk meg) mi, ha elfordulunk attól, aki a mennyekből vagyon (és a mennyből szól hozzánk)” (Zsid. 12,25).

Zsid. 4,9 Annakokáért megvan a szombatja az Isten népének.
[Görög szerint: (ara): következésképpen (apoleipó): hátra van még a (sabbat): nyugalom, a világi elfoglaltságoktól való megnyugvása az Isten népének]*

*És így folytatódik a kijelentés: És hallék az égből szózatot, amely ezt mondja vala nékem: Írd meg: Boldogok a halottak, akik az Úrban halnak meg mostantól fogva. Bizony, azt mondja a Szellem, mert megnyugszanak az ő fáradságuktól, és az ő cselekedeteik követik őket (Jel. 14,13).

És hogy ez mikor következik be, arról így beszél az Úr:Mert meghaltatok, és a ti életetek el van rejtve együtt a Krisztussal az Istenben. Mikor a Krisztus, [Aki] a mi életünk, megjelenik [(phaneroó): láthatóvá lesz], akkor majd ti is, Ővele együtt, megjelentek [phaneroó): láthatóvá lesztek] dicsőségben [akkor ti is megdicsőülve (doxa: fényben, ragyogásban) vele együtt láthatókká lesztek, megmutatkoztok]” (Kol. 3,3-4).

Mert nemcsak meghaltatok, hanem Vele együtt el is temettettek: „Eltemettetvén [(szünthaptó): együtt elhantol valakivel, azaz szellemben hasonlóvá válik, hasonul] Ő vele együtt a (Szent Szellembe való) bemerítésben, akiben egyetemben fel is támasztattatok az Isten erejébe [(energeia): cselekvés, beavatkozás] vetett hit által, aki feltámasztá Őt a halálból. [a halottak közül]. És titeket, kik holtak valátok a bűnökben [akiket halottakká tettek az elesések; (paraptóma): hibás lépés, botlás, baklövés, melléfogás] és a ti (hús)testeteknek körülmetéletlenségében, megelevenített [életre keltett] együtt Ővele, megbocsátván minden bűnötöket, [az után, hogy minden elesésünket megbocsátotta]” (Kol. 2,12-13).

Zsid. 4,10 Mert aki bement az ő nyugodalmába [(katapauszisz): nyugalmába, megszűnésébe], az maga is megnyugodott [(katapauó): megszűnt, felhagyott] cselekedeteitől, amiképpen Isten is a magáéitól.

Zsid. 4,11 Igyekezzünk [(szpúdadzó): törekedjünk] tehát bemenni abba a nyugodalomba [(katapauszisz): nyugalomba, megszűnésbe], hogy valaki a hitetlenségnek [(apeitheia): engedetlenségnek] ugyanazon példájába ne essék*

*És hogy mi volt az a hitetlenségből fakadó engedetlenség arról így szól Mózes: Meghallá pedig az Úr beszédetek szavát, (hangoskodásotokat) és (felháborodott), és megharaguvék, és megesküvék, mondván: E gonosz nemzetségből (és nemzedékből) való emberek közül egy sem látja meg azt a jó földet, amely felől megesküdtem, hogy a ti atyáitoknak adom” (5 Móz. 1,34-35).

És Pál apostolon keresztül ismét: „Nem mennek be az én nyugodalmamba (Zsid. 4,5).

Dávidon keresztül is megerősíttetik a kijelentés, hogy azért nem voltak képesek bemenni: „Mert nem hittek Istenben, és nem bíztak az ő segítségében” (Zsolt. 78,22).

És becsmérelték, és megvetették a kívánatos földet, nem hittek az ő ígéretének. Hanem zúgolódtak, morgolódtak sátraikban, és nem hallgattak az Úr szavára (Zsolt. 106,24-25).

Az apostol megerősíti, hogy: „Hit nélkül pedig lehetetlen Istennek tetszeni. Senki sem lehet kedves Isten előtt, mert aki az Istent keresi, és aki Őelé járul, hinnie kell, hogy ő létezik és megjutalmazza azokat, akik őt keresik (Zsid. 11,6).

Zsid. 4,12 Mert az Istennek beszéde (Istennek (logosza): igéje) élő és ható (működő, tevékeny, hatékony; élő energia). És élesebb (metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb) minden kétélű fegyvernél (és minden kétélű kardnál). És elhat (és behatol) a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig [gyökeréig]. »Más fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig, felosztásáig, és megosztásáig), és megítéli (vagyis döntésre alkalmassá teszi) a gondolatokat és a szívnek (vagyis a szellemi élet központjának) indulatait (és szándékait, gondolatait, nézeteit, véleményét, és gondolkodását«*

*Mert azt mondja az Úr: „Nem olyan-é az én igém, mint a tűz? Azt mondja az Úr, vagy mint a sziklazúzó pöröly” (Jer. 23,29).

Mózes bizonyságtétele az igéről, - amely élet, és életet ad - aki így szól Izráel fiaihoz: „Vegyétek szívetekre mind ezeket az igéket, … és parancsoljátok meg fiaitoknak, hogy tartsák meg és teljesítsék e törvénynek minden igéjét; Mert nem hiábavaló ige ez néktek (nem üres beszéd az számotokra); hanem ez a ti életetek, (életet jelent nektek) és ez ige által hosszabbítjátok meg napjaitokat, (Általa éltek hosszú ideig)…” (5 Móz. 32,46-47).

Ugyanis Isten igéje szül újjá: „…nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által”  (1Pt. 1,23).

Megtisztít: „Ti már tiszták vagytok ama beszéd [(logosz): az ige] által, amelyet szóltam néktek” (Ján. 15,3).

Kéréseink teljesítése is általa van: „Ha énbennem maradtok, és az én beszédeim [(rémáim): kijelentéseim] bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok, és meglesz az néktek” (Ján. 15,7).

A gonosz elleni harcban támadó fegyver: „… fölvegyétek  a Szellem [harci] kardját [ragadjátok meg a hatalom támadó fegyverét], amely az Isten beszéde [Isten kijelentése]” (Eféz. 6,17).

Zsid. 4,13 És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna [rejtve volna] előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek [fedetlenek] annak szemei előtt, [mert minden átlátszó és meztelen valóság az ő szeme előtt] akiről mi beszélünk [akinek számadással tartozunk]*

*És folytatódik a kijelentés Arról, aki előtt semmi nem marad rejtve: Mert az Úrnak [(jəhóváh): Jahve, az Örökkévaló] szemei előtt vannak mindenkinek útjai, és minden ösvényeit ő rendeli [és minden ösvényeiket (pálas): mérlegeli]” (Péld. 5,21).

Jób is megvallja, hogy: „Mert ő szemmel tartja mindenkinek útját, és minden lépését jól látja”(Jób. 34,21)

Jeremiás megvallása: „...te nagy Isten, te hatalmas, akinek Seregek Ura a neve! Nagyszerűek a terveid, hatalmasak a tetteid. Szemedet rajta tartod az emberek minden útján, mindenkivel útjai és tetteinek gyümölcse szerint bánsz” És Isten válasza: „Bizony, szemmel tartom minden útjukat. Nem rejtőzhetnek el előlem, és nem maradhat rejtve bűnük szemem előtt” (Jer. 32,18-19; 16,17)

 Dávid megvallása: „Megtartom utasításaidat és intelmeidet, hiszen minden utamat ismered” (Zsolt. 119,168).

 A Szent Szellem újra és újra kijelenti, hogy: „Mindenen rajta tartja szemét az ÚR, a gonoszakat és a jókat egyaránt figyeli” „Még a sötétségbe és a halál árnyékába sem rejtőzhetnek el a gonosztevők” (Péld. 15,3; Jób. 34,22)

És az apostolon keresztül jelenti ki az Ige, hogy ki az, aki szemmel tarja a mi útjainkat: „Mert mindnyájunknak leplezetlenül kell odaállnunk a Krisztus ítélőszéke / díjkiosztó emelvénye elé, hogy mindenki megkapja, amit megérdemel, a szerint, amit e testben cselekedett: akár jót, akár gonoszat” (2 Kor. 5,10)

Ezt az Istent csodálja és dicséri próféciájában Dávid: „Mikor még nyelvemen sincs a szó, immár egészen érted azt Uram! Ha azt mondom: A sötétség bizonyosan elborít engem és a világosság körülöttem éjszaka lesz, A sötétség sem borít el előled, és fénylik az éjszaka, mint a nappal; a sötétség olyan, mint a világosság” (Zsolt. 139,4.11-12).

Zsid. 4,14 Lévén annakokáért nagy főpapunk, aki áthatolt az egeken, Jézus [héberül: Jehosua = Jahve az üdvösség, a szabadítás; a megváltó) és Józsué neve görög formában], az Istennek Fia, ragaszkodjunk vallásunkhoz* [hitvallásunkhoz]**

*Vallást tesz (homologeó): szó szerint: ugyanazt mondják velem (együtt). Tehát jelentése még: ugyanazt mondja, mint én, egyetért velem (a nyilvánosság előtt). Azonosul velem, elismer, elfogad engem (az emberek előtt). Jelentései még: 1) egyetért, ugyanazt mond; azonos, köze van valakihez / valamihez. 2) bevall, elismer; megvall. 3) ígér, megígér. 4) szerződést köt, megegyezik valakivel.

**Ezért: Annakokáért szent atyafiak [szent testvéreim], mennyei elhívásnak részesei, figyelmezzetek, a mi vallásunknak [(homologia): a mi megvallásunk] apostolára [(aposztolosz): követére] és főpapjára, Krisztus Jézusra [Más fordítás: értsétek meg Jézust, mint apostolt, és mint főpapot]” (Zsid. 3,1).

„… aki örökké való főpap lett Melkisédek rendje szerint”
(Zsid. 6,20).

És így: „… olyan főpapunk van, aki a mennyei Felség királyi székének jobbjára üle, Mint a szent helynek és amaz igazi sátornak szolgája, amelyet az Úr és nem ember épített” (Zsid. 8,1-2).

Ő, aki: „… a jövendő javaknak főpapja, a nagyobb és tökéletesebb, nem kézzel csinált, azaz nem e világból való sátoron keresztül, És nem bakok és tulkok vére által, hanem az ő tulajdon vére által ment be egyszer s mindenkorra a szentélybe, örök váltságot szerezve. Mert nem kézzel csinált szentélybe, az igazinak csak másolatába ment be Krisztus, hanem magába a mennybe, hogy most Isten színe előtt megjelenjék érettünk” (Zsid. 9,11-12.24).

Zsid. 4,15 Mert nem oly főpapunk van, aki nem tudna megindulni, [(dünamai szümpatheó): nem képes együtt érezni] gyarlóságainkon [(asztheneia): gyengeségeinken, erőtlenségeinken], hanem aki megkísértetett mindenekben, hozzánk hasonlóan, mégis bűntelen maradt*

*És: „Mert amennyiben szenvedett, ő maga is megkísértetvén, segíthet azokon, akik megkísértetnek [Más fordítás: Amennyiben ugyanis őt magát is megkísértették szenvedésekkel, képes azokon segíteni, akik kísértést szenvednek]” (Zsid. 2,18).

Mert Isten: „azt, aki bűnt, azaz céltévesztést nem ismert, bűnné, azaz céltévesztetté tette értünk, azért, hogy mi Isten igazsága legyünk Őbenne. Hogy általa megigazultak legyünk Istenben” (2 Kor. 5,21).

Őt: „Aki bűnt nem cselekedett, és követett el, aki nem vétette el a célt, sem a szájában álnokság nem találtatott. Akinek csalárdságot, hamis szót nem találtak szájában. (1Pét 2:22).

Ezért: „… mindenestől fogva hasonlatosnak kellett lennie az atyafiakhoz [a testvéreihez], hogy könyörülő [irgalmas] legyen és hű főpap az Isten előtt való dolgokban [és az Isten előtti szolgálatban], hogy engesztelést szerezzen [(hilaszkomai): illetve, hogy kiengesztelt legyen] a nép bűneiért [(hamartia): vagyis céltévesztéséért]” (Zsid. 2,17).

„És tudjátok, hogy ő azért jelent meg [(phaneroó): ő azért lett láthatóvá], hogy a mi bűneinket [(hamartia): céltévesztésünket] elvegye; [(airó) viselve eltávolítsa] és [(kai): ugyanis] ő benne nincsen bűn [(hamartia): Ő nem vétette el a célt]” (1 Ján. 3,5).

Zsid. 4,16 Járuljunk azért bizodalommal [(parrészia): bátorsággal] a kegyelem királyi székéhez [trónusához], hogy irgalmasságot [(eleosz): könyörület] nyerjünk* [(lambanó): kapjunk, megértsük, elfogadjuk] és kegyelmet találjunk, alkalmas és [még kellő] időben való segítségül [amikor segítségre van szükségünk]**

*Nyerjünk (lámbánó): megfog, megragad, elér, megkap, elnyer, megért, befogad. - vesz (nagyon sokféle alkalmazásban, szó szerint és átvitt értelemben: megszerez, megkaparint valamit; elfogad

**Mert: És lévén nagy papunk az Isten háza felett: Járuljunk hozzá igaz szívvel, hitnek teljességével, mint akiknek szívük (megtisztult) tiszta a gonosz lelkiismerettől, És teljes személyük meg van mosva tiszta vízzel; tartsuk meg a reménységnek hitvallását tántoríthatatlanul, mert hű az, a ki ígéretet tett” (Zsid. 10,21-23).

Az Úr Jézus kijelentette, hogy miért Őhozzá kell járulnunk: „... Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, csakis énáltalam” (Ján. 14,6).

Az apostolon keresztül megerősíttetik a kijelentés: „Aki által van a menetelünk is, mert megnyílt számunkra az út, és szabadon járulhatunk hitben ahhoz a kegyelemhez, amelyben állunk, élünk, és vagyunk, és dicsekedünk, ujjongunk az Isten fiai dicsőségének reménységében. [Más fordítás: És dicsekszünk a reménységgel, hogy az isteni dicsőség részesei lehetünk]” (Róm. 5,2)

 „Őbenne van bátorságunk és szabad utunk, bizodalommal való menetelünk Istenhez a Benne való hit által” (Ef. 3,12).

És azért, mert: „az Isten őt eleve elrendelte, és oda adta engesztelő véres áldozatul, - fedélnek, mint előkép. Ő a frigyláda fedele a Templomban, vagyis az irgalom helye, a kiengesztelés - Azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát, és az Ő igazságosságát, az Ő igazzá tételét megmutassa nekünk, nyilvánvaló jelül, bizonyítékként. Isten ugyanis az előbb, a korábban elkövetett bűnöket végtelen türelmében elnézte, elengedte, és megbocsátotta” (Róm. 3,25)




Zeng velünk örökké jó az Úr

Az Úr szava.

 „Az Úr szava zeng a vizek fölött, a dicsőség Istene mennydörög, az Úr ott van a sok vizek felett. Az Úr szava hatalmas, tele van erővel; az Úr szava fenséges, és dicsőséges” (Zsolt. 29,3-4)


AZ Úr Jézus végtelen szeretete nyilvánult meg abban is, hogy

„… Ő szomorkodott és rettegett, (Mát. 26.38) vállalva a félelmet, hogy te és én szabadok legyünk minden félelemtől, és félelem nélkül szolgálhassuk Őt(Luk 1,74)


Az Úr öröméneket ad.

„Mert mint a föld megtermi csemetéjét, és mint a kert kisarjasztja veteményeit, akként sarjasztja ki az Úr Isten az igazságot, azaz a megigazulást s a dicsőséget minden nép előtt, és öröméneket ad minden nép hallatára” (Ésa. 61,11).


Bob Gass: Amikor házastársad nem osztja a hitedet (2)

„…ha egy asszonynak hitetlen férje van…” (1Korinthus 7:13--. És a mely asszonynak hitetlen férje van, és ez vele akar lakni, el ne bocsássa azt. )

Ne lepődj meg, ha ellenállásba ütközöl! Egy asszony így panaszkodott a lelkipásztorának: „Azt hiszem a férjem jobban szeretett, mielőtt keresztyén lettem, és elkezdtem gyülekezetbe járni”. A lelkész emlékeztette őt, hogy a szellemi harc a keresztyén élet része, és mivel a hívők és nem hívők ellentétes oldalon állnak, ezen nem kell megdöbbennie.

Jézus így fektette le a választóvonalat: „Aki nincs velem, ellenem van…” (Máté 12:30--A ki velem nincsen, ellenem van; és a ki velem nem gyűjt, tékozol. --).

Ezek kemény szavak!

A semlegesség elve nem megoldás erre a konfliktusra. Vagy az egyik oldalon állunk, vagy a másikon.

Jézus azt mondta: „Ha e világból valók volnátok, a világ szeretné a magáét, de mivel nem e világból valók vagytok, hanem én választottalak ki titeket a világból, azért gyűlöl titeket a világ… Ha engem üldöztek, titeket is üldözni fognak… mindezt az én nevemért teszik veletek, mert nem ismerik azt, aki elküldött engem” (János 15:19-21
--//19. Ha e világból volnátok, a világ szeretné azt, a mi az övé; de mivelhogy nem vagytok e világból, hanem én választottalak ki magamnak titeket e világból, azért gyűlöl titeket a világ.
  20. Emlékezzetek meg ama beszédekről, a melyeket én mondtam néktek: Nem nagyobb a szolga az ő uránál. Ha engem üldöztek, titeket is üldöznek majd; ha az én beszédemet megtartották, a tiéteket is megtartják majd.
  21. De mindezt az én nevemért cselekszik veletek, mivelhogy nem ismerik azt, a ki küldött engem. --//).

Ne kezeld ezt az ellentétet személyes ügyként! Ez nem rólad szól, hanem Krisztus nevéről. Nem te vagy a célpont, hanem Krisztus, és Ő meg tud birkózni a támadással!

Azt mondod: „De mit tehetnék, amikor kritizál és félreért?” Próbálj meg kívülálló maradni a személyes támadásban, így továbbra is szeretni tudod a másik embert, és olyan helyzetben maradsz, amelyben meg tudod őt nyerni Jézusnak.

„Áldjátok azokat, akik üldöznek titeket… Ne fizessetek senkinek rosszal a rosszért… éljetek minden emberrel békességben! Ne álljatok bosszút önmagatokért… Ne győzzön le téged a rossz, hanem te győzd le a rosszat a jóval!” (Róma 12:14-21)
--//14. Áldjátok azokat, a kik titeket kergetnek; áldjátok és ne átkozzátok.
  15. Örüljetek az örülőkkel, és sírjatok a sírókkal.
  16. Egymás iránt ugyanazon indulattal legyetek; ne kevélykedjetek, hanem az alázatosakhoz szabjátok magatokat. Ne legyetek bölcsek timagatokban.
  17. Senkinek gonoszért gonosszal ne fizessetek. A tisztességre gondotok legyen minden ember előtt.
  18. Ha lehetséges, a mennyire rajtatok áll, minden emberrel békességesen éljetek.
  19. Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr.
  20. Azért, ha éhezik a te ellenséged, adj ennie; ha szomjúhozik, adj innia; mert ha ezt műveled, eleven szenet gyűjtesz az ő fejére.
  21. Ne győzettessél meg a gonosztól, hanem a gonoszt jóval győzd meg.
//

 Próbáld ki – ez Krisztus győzelmi haditerve!

3Móz 8,1-10,20  Mt 28,16-20  Zsolt 72,12-20  Péld 9,7-9



Kari Jobe - When I speak your name (magyar felirattal)

A negatív változásról.

„Néhány változás negatívnak tűnhet kívülről, de idővel rájössz, hogy csak előkészítette a helyet valami újnak az életedben.” 
(ismeretlen)




Napi gondolatok Reinhard Bonnkétól.

 Nem azért fogadjuk el a Bibliát, mint Isten szavát, mert ez a köz véleménye, mert a tudósok erre jutottak, vagy mert ezt diktálja a tradíció, hanem azért, mert személyes kapcsolatban állunk az abban leírt szöveg Inspirálójával.

 Értelmetlen egy telefonkönyvről azt állítani, hogy megbízhatatlan, ha megtalálható benne minden keresett telefonszám. Minden egyes alkalommal, ha kikeresek belőle egy számot, és felhívom, létrejön a kapcsolat. Hasonlóan, minden alkalommal, amikor kinyitom a Bibliámat, bármelyik oldalt is olvasom, Isten trónjához kapcsol engem. Ez elég számomra. Ez több mint bizonyíték a hitelességére. Tapasztalati ténnyé válik számomra, és élő összeköttetésbe hoz az Úrral.


Isten áldjon benneteket! BONNKE
Leleszi Balázs Károly


Egy lelkész lánya


Hevenu Shalom Aleihem - The Barry Sisters

2015. május 18.

Zsoltár 26-30 Héberrel é skapcsolódó igékkel

Könyörgés, és hálaadás a szabadulásért.
HU.SCRIBD.COM

A mélységből kiáltok!

Uram!

„Áraszd ránk kegyelmedet reggelenként, hogy vigadjunk és örüljünk egész életünkben!” (Zsolt. 90,14).



Creflo Dollar: Hogyan imádkozzunk?

Légy pontos és állj Isten igéjén, amikor kérsz valamit.

Vonulj el a Bibliáddal hogy együtt légy az Igével, és keresd meg az aktuális helyzetedre vonatkozó igét, ugyanis ha nem kapsz választ a kérésedre, ennek oka, hogy azok nem az igén állnak.


Spurgeon: Megpróbáltatás

Ne felejtsétek el soha: a megpróbáltatások a legjobb alkalmak arra, hogy Istenben bízzunk.


APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Azok az emberek, akik egykor megvetettek téged, újra feljöttek, hogy felülvizsgálatot tarts. Használd ki ezt a lehetőséget arra, hogy teljes mértékben elengedd őket, és ne hagyd, hogy azok a régi, negatív érzések és a kárhoztatás újra felszínre jöjjenek. Boríts fátylat a múltra, aztán menj tovább. A mostani időszakban szabadnak kell lenned minden köteléktől, hogy ki tudd használni a Szellemem következő hullámát, mert az tényleg úgy közeledik, mint a dagály. Ahhoz, hogy átéld a Szellemnek ezt a mozgását, mindössze annyit kell tenned, hogy állj készen a fogadására, mondja az Úr.

Róma 8:5 Mert akik testi emberek, azoknak a test dolgain jár az eszük; akik pedig szellemiek, azoknak a Szellem dolgain.


 http://gyurinaploja.blogspot.com

Hit Gyülekezete - Nincs hasonló hozzád én Uram

Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Jézus azt mondta Tamásnak: „Nyújtsd ide az ujjadat, és nézd meg a kezeimet, nyújtsd ide a kezedet, és tedd az oldalamra, és ne légy hitetlen, hanem hívő”. Tamás bizonyára szörnyen érezhette magát, amint felfakadtak belőle ezek a szavak: „Én Uram, és én Istenem!” De Jézus, Tamásra nézve, így válaszolt neki: „Mivel látsz engem, hiszel: boldogok, akik nem látnak és hisznek” (János 20:27-29).

Az hogy nem látunk, nem ok arra, hogy ne higgyünk. A sugárzást sem látja senki, mégis tudjuk, hogy van, mivel látjuk a hatásait. Senki nem látja Istent, de több millióan ismerték fel hatásait az életükben. Olyan dolgok történnek velük, amik csak Tőle származhatnak. Akárcsak egy megválaszolt ima, egy gyógyulás, egy függőségből szabadulás, már az Ő létének bizonyítéka.

 De nem csak egy-egy ilyen történik: milliók gyógyulnak meg, milliók szabadulnak meg, imák millióira érkezik válasz, és millióknak vannak megtapasztalásai, amelyek mind azt támasztják alá, hogy Jézus Krisztus feltámadt a halálból! Isten áldjon meg benneteket! REINHARD BONNKE


Szeretet kötelékeivel

Emberi kötelekkel vontam őket, a szeretet kötelékével. Úgy bántam velük, mint mikor valaki arcához emeli gyermekét: jóságosan enni adtam nekik.
Hóseás könyve 11:4

Épp a napokban beszélgettem valakivel arról, hogy mennyire beteggé tud tenni embereket, ha hamis kép él valakiben Istenről. Ezek a torz elképzelések vagy abból fakadnak, hogy még nem ismerjük eléggé, vagy valahogyan hazug gondolatok férkőztek elménkbe Istenünkkel kapcsolatban.

Ma úgy látjuk Istent, mint egy szerető, gondviselő, türelmes Apát. Izrael – Isten népe – olyan számára, mint gyermeke, akit szeretettel nevelt. Járni tanította, magához emelte, táplálta, gondoskodott róla. Ennek ellenére elhagyták, idegen istenekhez fordultak. Hálátlanok voltak. Isten szíve mégis újra és újra megindult rajtuk.

A mi két és fél éves fiúnkat mostanában próbáljuk szobatisztaságra nevelni. Ami a lányunknál pár napos váltás volt, az már most több, mint egy hónapja tart és még nem értünk a végére. Van amikor sokáig nagyon ügyes, de azért még vannak „balesetek”. Nem mondanám a legkellemesebb szülői feladatnak a nyomok eltakarítását. De amikor, megáll, és azt mondja „boci” (mármint: bocsánat), akkor megindul a szívünk.

Felnőtt életünk során is történnek „balesetek”, de még jellemzőbb a szándékos lázadás, hűtlenség, Istentől való eltávolodás. Amíg a számunkra kiszabott kegyelmi idő le nem jár, mi is mondhatjuk: „bocsánat”. A szívből jövő, őszinte bűnbánatot Jézus érdemeire tekintettel Isten nem fogja visszautasítani. Magához ölel, körülvesz szeretetével, és újra elindít a kegyelem útján.


SZILÁGYI JÓZSEF:
HÓSEÁS KÖNYVÉBŐL

Elhagyott a saját népem,
akit szerettem, nem szeret!
Nem vagyok fontos, nem kellek
nekik; kidobva Kincsük az útfélen.
Kit illet barátság, tisztelet?
Bizodalmát od’adta másnak.
Elfeledkeztek rólam, már csak
én hordom szívemben népemet:
mint férj búsul hűtlen társa után,
úgy szánom őt, aki csalfán s bután
nélkülem próbál ma boldogulni...
Egyszer, ha szíve fog megfordulni,
s meglátja, mennyire szeretem őt:
térdre hull hűséges Ura előtt…


http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/09/szeretet-kotelekeivel.html
Szeretet-Közösség


Lydia magazin


Itt van már a nehéz idő

2015. május 17.

Ige: A boldog emberről.

„Boldogok és áldottak, akiknek megbocsáttattak és elfedeztettek bűneik, hamisságaik, gonoszságaik, vagyis céltévesztésük, azaz a cél ELVÉTÉSE, és törvényszegéseik. És akinek elengedték törvénytiprásait*

Dávid is azt az embert mondja, és hirdeti boldognak, és áldottnak, szerencsésnek, akinek az Isten cselekedetek nélkül, vagyis tettektől függetlenül tulajdonít, és számítja be az igazságot, vagyis a megigazulást,  azaz akit Isten igazit meg tettek nélkül” (Róm. 4,6-7)


*Dávid így prófétál arról, hogy mi a boldogság: „… Boldog és áldott, akinek hűtlensége megbocsáttatott, vétke eltöröltetett. Boldog az az ember, akinek az ÚR, azaz Jahve nem rója fel bűnét, és nincs szellemében álnokság” (Zsolt. 32,1-2).

Vágyom Hozzád Uram

Nem félek!

"Dicsekedik lelkem az Úrban, és dicsőítem Őt; mert megkerestem az Urat és Ő meghallgatott engem, és minden félelmemből kimentett engem” (Zsolt.34,3.5)



Az Úr szava:

„Az Úr szava tűzlángokat szór. Az Úr szava megrengeti a pusztát…”

(Zsolt. 29,7-8)


A Szent Szellem újra- és újra arra buzdít az apostolon keresztül, hogy:

 „… atyámfiai, testvéreim, örüljetek, és örvendezzetek az Úrban. Ugyanazokat írni néktek én nem restellem, nekem nincs terhemre, és engem nem fáraszt, tinéktek pedig bátorságos, sőt szükséges, mert biztonságot jelent, és titeket megerősít (Fil. 3,1).


Lynnie Walker: Az ima: a mi Istent hívó telefonunk

Az ima: beszélgetés Istennel. Az imának kétirányú párbeszédnek kell lennie Istennel. Olyan, mintha telefonálnál. Először beszélsz, utána pedig meghallgatod, amit mondanak.

Korábban azt gondoltuk, hogy az ima csak arról szól, hogy mi beszélünk Istenhez. Dicsőítünk, elmondjuk a kéréseinket, közbenjárunk és imádkozunk a Szellem által. És mindez bibliai.


Mégis, mihelyt Isten kész választ vagy üzenetet adni, mi letesszük a „telefonunkat” egy „Ámennel”. Minden imádság során időt kell szakítanunk arra, hogy figyeljünk és meghalljuk Őt.

Kerekes Krisztina - Jöttem Jézusom

Gary Chapman: A szeretet


A szeretet velünk kezdődik, és nem elsősorban azzal, amit mondunk vagy érzünk, hanem a tetteinkkel. A szeretet cselekvést jelent.


Pastor Chris: Kiváltságos Az Ő Kegyelme Által.


Készítette: Zoltan Berki

Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre (1 Korintus 1:9).

Hát nem csodás, hogy Isten elhívott és rendkívüli részvételt adott az Evangéliuma programjában? Ez egy nagy és nemes elhívás. Egyikünk sem "minősített" arra, hogy ennek a részese legyen, csak akkor, ha Jézus Krisztus megadta a kegyelmet és elfogadott minket: "Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben" (Efézus 1:6). Milyen csodálatos! Ez olyasmi, ami miatt örökké hálásnak kellene lenned, mert senkinek sincs egyéni minősítése, hogy bármit megtegyen Isten Országában; dicsőséges kihívás elhívva lenni közösségbe Vele, és hordozni a békéltetés szolgálatát.

Emlékezz, hogy Isten olyan hatalmas; meghaladja a képzeletünket; saját magunktól nem is igazán tudjuk felfogni Őt. Gondolkozz el ezen: a zsidó rabbik, akik a Szentírást másolták, tisztálkodniuk vagy fürödniük kellett, ahányszor csak elértek Isten nevéhez, tisztulási rituáléként, mielőtt folytatták volna a név leírását. Minden alkalommal, amikor le kell írniuk az Ő nevét, megismételték ugyanazt a tisztulási szertartást, az Ő szentségének hatalmas tekintélye miatt.
De tudod, nem számít, hányszor meríted magad alá a vízben; nem ez az, ami megtisztít. Ezért jött el Jézus, hogy új életet adjon nekünk, mert nem számít, hány tartály vízzel mosdasz meg, az a szellemedet sosem fogja megtisztítani. És nincs is szükségünk a szellemünk megtisztítására; az újjászületésnek fürdőjére és a Szent Szellem megújítására van szükségünk (Titus 3:5). Ez az, amit Jézus megvalósított a számunkra.

Ezért légy hálás Istennek, hogy felelősséget adott neked az Ő Országában; kiváltságos vagy az Ő társaként a léleknyerésben és részese vagy a napirendjének itt, a földön. Ezért adj bele mindent abba, amire elhívott. Hozd ki a legjobbat magadból az Ő szolgálatában. Szolgáld Őt a szellemeddel és lásd el a hivatalodat szeretetben. Váljon a szeretet a nyelveddé, az üzeneteddé, az életutaddá és a napi kifejezéseddé

Ima
Drága Atyám, köszönöm, hogy hűségesen számítottál rám és szolgálatba helyeztél. Szívből szolgállak szorgalmasan és hűségesen, és naponta kifejezem a szeretetedet és a hallhatatlan vonzalmat a szenvedőkhöz, elhozni őket a szereteted kútjához, a Jézus Nevében. Ámen.

További Tanulmányok:Efézus 1:3-6; Efézus 2:8



dr. Tihanyi László


Bezdek Robert


Szívem zeng

2015. május 16.

Ige: Meghalni, vagy élni?

Az apostol megvallása, példaként minden üldözött keresztény számára: Akár meghalok, akár élek, Krisztus fog felmagasztaltatni az én testemben:

„De ha e hústestben való életem munkámat gyümölcsözteti: hogy melyiket válasszam, meg sem mondhatom.

Mert szorongattatom, vívódom, és gyötrődök e kettő között, kívánván, és vágyva vágyok elköltözni, vagyis visszatérni, azaz hazatérni, és a Krisztussal lenni, Vele létezni; mert ez sokkal inkább jobb. Mind a kettő vonz: Szeretnék elköltözni, megszabadulni, hogy Krisztussal egyesüljek, mert ez mindennél jobb volna* (Fil. 1,22-23)

*És így folytatja az apostol: Mert tudjuk, és tisztában vagyunk vele, hogy ha e mi földi sátorházunk elbomol, vagyis leomlik, leoldódik, összeomlik, megsemmisül, épületünk, azaz lakásunk, hajlékunk van Istentől. Nem kézzel csinált, nem kézzel épített, alkotott, nem mesterséges, hanem örökkévaló házunk, örök otthonunk a mennyben. Azért is sóhajtozunk és fohászkodunk is ebben a testben itt, óhajtván, és vágyódva, kívánkozva epekedünk felöltözni erre a mi mennyei hajlékunkat. És azért fohászkodunk, hogy mennyei lakásunkat ráhúzhassuk a földire; mert szeretnénk beköltözni mennyei otthonunkba ” (2 Kor. 5,1-2)

Hiszen az Úr Jézus már kijelentette, hogy: „Aki nékem szolgál, engem kövessen; és ahol én vagyok, ott lesz az én szolgám is: és aki nékem szolgál, megbecsüli azt az Atya” (Ján. 12,26)

Még a kínoszlopon függő latornak is azt mondta: „… Bizony mondom néked: Ma velem leszel a paradicsomban” (Luk. 23,43)

Ezért az apostol nem meghalásról, hanem elköltözésről ír: „Mert én nemsokára feláldoztatom, és elérkezett az én elköltözésem ideje” (2Tim. 4,6)




Ünnepeld Jézust, ünnepeld.

Öröm az Úrban.

Örvendezvén örvendezek, és ujjongva ugrálok örömömben, mert nagy örömöm telik az Úrban, örüljön egész lényem az én Istenemben, mert víg örömre indít Istenem. Mert az üdvnek, a szabadulásnak, megmentésnek, biztonságnak, és jólétnek ruháival öltöztetett fel engem, az igazság, azaz a megigazulás palástjával vett engemet körül. mint vőlegény, aki pap módon ékíti fel magát, aki fölteszi fejdíszét, és mint menyasszony, aki felrakja ékességeit, és ékszereit.” (Ésa. 61,10).


Kálvin: Isten szaváról.

Amilyen Isten, olyan szava is. Az Ige ható (energés), nagy energiákat, erőket hordozó hatalom. Szava tetteitől elválaszthatatlan (átformál, legyőz, vezet). Isten az Ige erejét nem mechanikusán érvényesíti, „valamiképpen mégis magában hordozza azt” 


Megegyeztünk

Az öreg George Thomas lelkészként szolgált egy New England-i városkában. Egy vasárnap nagy, üres kalitkával a kezében ment fel a szószékre. Az emberek összenéztek és felhúzták a szemöldöküket, amikor beszélni kezdett:
- Tegnap, ahogy a városban sétáltam, megláttam egy kisfiút, ahogy egy nagy kalitkát lóbált a kezében. A kalitka aljában három kis mezei madárka volt, dideregtek a félelemtől. Megszólítottam:
- Mit csinálsz ezekkel a madarakkal, fiam?
- Hazaviszem őket, incselkedek velük, kihúzom a tollaikat, hogy elkezdjenek verekedni egymással. Nagyon jól fogok szórakozni!
- Ha meguntad ezt, mit csinálsz velük?
- Szerzek egy macskát! Ők is szeretik a madarakat! Odaadom neki mindegyiket!
Egy pillanatig elgondolkoztam, majd megkérdeztem tőle:
- Mennyit kérsz ezekért a madarakért, fiam?
- Talán Ön megvenné? Nem is szépek! - csodálkozott.
- No, mennyit kérsz értük?
- 30 dollár! - vágta rá.
Belenyúltam a zsebembe és kifizettem az árat. A fiú eltűnt, én pedig a város szélén elengedtem a madarakat. Ezért ma a szószékre már az üres kalitkát hoztam.

Tudjátok, egy napon Jézus és a Sátán beszélgetett. A Sátán dölyfösen, büszkén így szólt:
- Megszereztem az összes embert a földi világban. Olyan csapdát állítottam, aminek senki sem fog tudni ellenállni.
- Mit csinálsz velük? - kérdezte Jézus.
- Jól fogok szórakozni! Megtanítom őket arra, hogyan házasodjanak össze és hogyan váljanak el. Megtanítom őket arra, hogyan kell gyűlölni egymást, és nagy fájdalmat okozni egymásnak. Biztatom őket, hogy igyanak, káromkodjanak és szitkozódjanak. Megtanítom őket fegyvereket készíteni és ölni.
Nagyszerű lesz! - lelkendezett.
- És ha már mindezt megunod, mit teszel velük? - kérdezte Jézus.
- Megölöm őket. - mondta a Sátán.
- Mit kérsz az életükért? - kérdezte Jézus.
- Ugyan, ezek az emberek értéktelenek! Gyűlölni fognak, nem lesznek hálásak Neked. Meg fogod bánni ezt az üzletet!
- Mennyit kérsz értük? - kérdezte Jézus.
- A véredet kérem! Az egész életedet! A könnyeidet akarom!
Jézus így szolt:
- Megegyeztünk.

Aztán kifizette az árat. Így lettek szabadok az emberek.
A lelkész felemelte a kalitkát és lejött a szószékről.


http://csendespercek.gportal.hu/gindex.php?pg=2199&nid=1583452

DeRoth László: Keresztyén lecke öt pontban a kanadai vadlibáktól

Tény: A vadlibák csoportosan, V-alakban szállnak. Repülés közben mozgatják szárnyukat, a levegő felhajtóereje fenntartja a következő libákat. Így lehetséges, hogy 71 százalékkal hosszabb távolságot tudnak megtenni, mint ha csak egyetlen pár repülne együtt.
Lecke: Ha egymást segítve dolgozunk, s közösségi szellemben végezzük a munkát, sokkal gyorsabban és könnyebben érjük el a célt.

Tény: Ha egy vadliba kirepül a sorból és egyedül próbál célhoz érni, azonnal lelassul, mert nem segíti őt többé a levegő emelő hatása, amelyet a többi vadliba szárnycsapásai biztosítanak számára. Így gyorsan visszarepül a sorba, hogy repülése könnyebbé váljon a társai erőfeszítése által.
Lecke: Ha van annyi eszünk, mint egy kanadai vadlibának, akkor együtt dolgozunk a közösséggel, a közös cél érdekében.

Tény: Amikor a vezető vadliba elfárad, egy másik veszi át a helyét az élen.
Lecke: A közösségben el kell fogadnunk egymásrautaltságunkat, s a megfelelő pillanatban átadni vagy átvenni a munkát, épp úgy, mint a vezetést.

Tény: Repülés közben a hátsó vadlibák hangosan gágognak, hogy az elsőket erőfeszítéseikben biztassák.
Lecke: A közösség nem létezhet a szurkolók nélkül, és fontos, hogy a gágogás biztató legyen.

Tény: Ha egy vadliba megbetegszik, két társa leszáll vele, s addig együtt maradnak, amíg meggyógyul vagy elpusztul. A libák ezután visszatérnek a saját közösségükhöz, vagy hármasban, vagy már csak kettesben, olykor egy másik közösséggel repülnek, míg el nem érik a sajátjukat.
Lecke: Ha annyi együttérzés lenne bennünk, mint a vadlibákban, átsegítenénk egymást a nehéz időkön, ahogyan ők teszik.

 DeRoth László


http://csendespercek.gportal.hu/gindex.php?pg=2199&nid=2799038

Biró Lally:Menjünk az Úr elé,,,,,

Énekel és játszik:Bíró Lally Krisztus Szeretete Egyház
YOUTUBE.COM

SPURGEON: Megelégedés

Egy csipetnyi a megelégedés füvéből olyan ízt ad a legegyszerűbb levesnek is, mint a legfinomabb királyi éteknek.



Kenneth Hagin: MEGVÁLTVA AZ ÁTOKTÓL

…Reád jönnek mindez átkok és megteljesednek rajtad. […] Hogyha meg nem tartod és nem teljesíted e törvény minden Igéjét […] Mindazt a betegséget és mindazt a csapást is, amelyek nincsenek megírva e törvénynek könyvében, reádrakja az Úr…
- 5Mózes 28,15. 58. 61.

Krisztus váltott meg minket a törvény átkától, átokká tétetvén érettünk; mert meg van írva: Átkozott minden, aki fán függ.
- Galata 3,13.

A Biblia azt mondja, hogy minden betegség és testi baj a törvény átka. Az 5Mózes 28-ban a törvény tizenegy betegséget nevez meg a törvény átkaként. Majd a 28,61-ben kijelenti, hogy összességében minden betegség és testi baj a törvény átka.

Krisztus azonban már megváltott minket a törvény átkától! Krisztus nem fog minket megváltani; Ő már megváltott minket. Péter, visszatekintve a golgotai áldozatra azt mondta: „…akinek sebeivel GYÓGYULTATOK meg.” (1Pét. 2,24) Nem meg fogtok gyógyulni, hanem már meggyógyultatok! Isten emlékszik arra, hogy Ő helyezte Jézusra nemcsak mindnyájunk bűneit és vétkeit, hanem a betegségeinket és testi bajainkat is. (Ésa. 53,4. 5.)

Jézus emlékszik, hogy Ő viselte a mi bűneinket és a mi betegségeinket helyettünk. (Mát. 8,17) Ezért írta Péter a Szent Szellem ihletésére: „…akinek sebeivel gyógyultatok meg.”

Megvallás: Az 5Mózes 28 szerint minden betegség és testi baj a törvény átka. A Galata 3,13 szerint azonban Krisztus már megváltott engem a törvény átkától. Ezért én meg vagyok váltva a betegségtől és minden testi bajtól!

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/




Irma Nyári


Leleszi Balázs Károly


Lakatos Béla - Hallelujah

Csodálatos Kegyelem [ amazing grace ]

2015. május 15.

Az eklézsia

„az Ő - Krisztus - teste* az Ő (szóma): lénye, személye, teljessége** Őnéki, amely telítve van azzal, aki mindeneket betölt mindenekkel. Aki mindenben mindent teljessé*** tesz (Eféz. 1,23 )„

*Az Ő teste: test (szóma): személy; egyén; az ember lényege, ereje.

**Az apostol bizonyságtétele az Egyházról, az Eklézsiáról, és annak tagjairól: „Ti pedig Krisztus teste (szóma): személye vagytok, és egyenként annak tagjai”. „Mert miképpen egy testben sok tagunk van, és ahogyan az ember személyének többféle szerepe, helyzete, működése van, minden tagnak pedig nem ugyanazon cselekedete, tennivalója, feladata, szerepe, működése, rendeltetése van. Azonképpen sokan egy test (szóma): egy személy vagyunk, vagyis egy (szómát): személyt képezünk a Krisztusban, egyenként pedig egymásnak tagjai, vagyis egy-egy funkciót végző tagja vagyunk (1Kor. 12,27; Róm. 12,4-5).

***Teljessége (pléróma): ami telve van valamivel; teljesség, tökéletes beteljesedés. /vagyis: az egyház, az Eklézsia az a „hely” amelyet teljesen betölt Isten valósága/







Úgy várlak Uram.

Figyelj Uradra!

Ha hallgatsz Megváltó Istened szavára, és átadod életedet, akkor feljebbvalóvá tesz téged mindenkinél.


 Mert azt mondja az Úr: „Ha engedelmesen hallgatsz az Úrnak, Istenednek a szavára, ha megtartod és teljesíted mindazokat a parancsolatokat, amelyeket ma parancsolok neked, akkor a föld minden népe fölé emel téged Istened, az ÚR” (5Móz. 28,1)


Imádság:

Istenem!
Vedd el megkeményedett szívem! Cseréld a kőszívet hússzívre, hogy Téged szolgáljalak szívem teljességéből! Ámen.




Dowrick: A szeretetről

 Ne utasítsd el a szeretetet, amikor vigasztalásra szorulsz. 


Boldogok…

Boldogok, akik sírnak, mert ők megvigasztaltatnak. (Máté 5:4)

A síró ember boldog ember? Gyakran nem. Bár vannak örömkönnyek is, de általában a fájdalomtól szoktunk sírni. Mire gondolhatott Jézus mégis ezzel a mondatával? Szerintem arra, hogy vannak megkeményedett szívű emberek, akik már sírni sem tudnak, de aki vállalja a könnyeit Isten előtt, az az Úrtól vigaszt kaphat. Legyenek ezek a könnyek a bűneink miatti bánkódás könnyei, vagy éppen a szenvedés, a gyász könnyei, ezekből is meg tud vigasztalni Isten.

Sírtál már valaha bűneid felett? Átérezted már valaha, hogy Jézus miattad és helyetted szenvedett? Érted kapta a töviskoronát és a szegek kínjait. Érted halt meg. Érted Te ezt? Nem kell ezeken a sorokon mindig könnyezni, de aki soha nem könnyezett még ezen gondolatokra, az lehet, hogy nem engedte át szívét teljesen az Úrnak. Pedig Isten kész a megtört szívűt vigasztalni, magához vonni, bátorítani…


Az Úr Lelke száll le ránk

APRÓ JELEK EGY LÁGY SZÉLBEN, MARSHA BURNS:

Nehogy megengedd, hogy a csalódás vagy a csüggedés aláássa a hitedet. Erősnek kell maradnia a hitednek, ha meg akarod kapni, amit ígértem, mondja az Úr. A hitetlenség az ellenséged. 

Róma 4:20 Az Istennek ígéretében sem kételkedett hitetlenséggel, hanem erős volt a hitben, dicsőséget adván az Istennek.


http://gyurinaploja.blogspot.com

Guti Tünde: Néhány dolog summája

Sokan lettek a világ zajától
                                          halláskárosultak,

és sokan lettek az egyház képmutatásától
                                          valláskárosultak.


http://www.gutitunde.eoldal.hu/cikkek/blog/nehany-dolog-summaja.html


Egy lelkész lánya


ÚJ Teremtés Krisztusban - Gyógyulás, szabadulás, helyreállítás

Efézus 2:6 Sőt, mivel Jézus Krisztus részei vagyunk, vele együtt feltámasztott a halálból, és vele együtt a mennyei helyekre ültetett bennünket





Anikó és Ervin - Úgy érzem