2014. november 27.
Surgeon: Krisztus elutasítása.
Aki nem eszik és azért hal éhen, éppúgy öngyilkosságot
követ el, mint az, aki golyót röpít a fejébe. Aki Krisztust elutasítja, éppúgy
elkárhozik, mint az, aki testestől-lelkestől az ördögnek szolgál.
Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól
Isten szemszögéből nézve az emberek két csoportra oszthatók: akik a sötétségben vannak, és akik a világosságban (János 3,19; Róma 1,21). A világosságban azok vannak, akik befogadták Jézust a szívükbe. Mindenki más, aki még Krisztuson kívül van, a sötétségben van. Az evangélium fénye nem csak egy ERŐSEBB fény a világban, hanem az EGYETLEN fény. Az erkölcsös élet és a jó cselekedetek nem hozzák el a hajnalhasadást. Az csak akkor jön el, ha Isten Napja támad fel a szívünkben! A fény és a sötétség nem keveredik egymással. „Mi köze van a világosságnak a sötétséghez?” - teszi fel a kérdést a Biblia (2Kor 6,14). Ha szellemi dolgokról van szó, a különbségek egyértelműek és világosak: vagy elveszettek vagyunk, vagy megtaláltattunk; vagy Krisztusban vagyunk, vagy Krisztuson kívül; vagy üdvözültünk, vagy elveszettek vagyunk; vagy Istennek élünk, vagy Isten számára halottak vagyunk; vagy megbocsáttattak a bűneink, vagy még bennük élünk. Istennél a kontúrok nem maszatolódnak el, nála nincsenek félig-meddig megváltott, félig-meddig élő, félig-meddig megtalált, félig-meddig Krisztusban élő, vagy félig-meddig megbocsátott emberek. Kövessük hát teljes szívvel Jézust, aki a „világ világossága”, és akkor mi is a világosságban leszünk! REINHARD BONNKE
2014. november 26.
Ige: Ima a szentekért.
Azért imádkozom, hogy: „Teljesek legyetek
a megigazulásnak
gyümölcsével, és
hasznos eredményével, melyet Jézus Krisztus teremt az Isten dicsőségére,
magasztalására, és dicséretére” (Fil. 1,11)
[Más fordítás: És gazdagon teremjétek a
megigazulás gyümölcseit Jézus Krisztusban]*
*Az Úr Jézus kijelentette a gyümölcstermés feltételét: „Maradjatok énbennem, és én tibennetek. Ahogyan a szőlővessző nem teremhet
gyümölcsöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti sem, ha nem maradtok
énbennem. Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: aki énbennem marad, és én
őbenne, az terem sok gyümölcsöt, mert nélkülem semmit sem tudtok cselekedni. Ha
valaki nem marad énbennem, kivetik, mint a lemetszett vesszőt, és megszárad,
összegyűjtik valamennyit, tűzre vetik és elégetik. Ha megmaradtok énbennem, és
beszédeim megmaradnak tibennetek, akkor bármit akartok, kérjétek, és megadatik
nektek. Abban dicsőíttetik meg az én Atyám, hogy sok gyümölcsöt teremjetek; és
legyetek nékem tanítványaim” (Ján.
15,4-8)
És azért is: „hogy élhessetek az Úrhoz méltóan, teljes mértékben az ő
tetszésére, és teremjetek gyümölcsöt mindenfajta jó cselekedettel, és
növekedjetek az Isten ismeretében. Minden erővel megerősíttetvén az Ő
dicsőségének hatalma szerint minden kitartásra és hosszútűrésre örömmel;
(Más fordítás: Az
Ő mindenen uralkodó dicsősége lehetővé teszi, hogy mindenféle képességgel
felruházva olyan hatalomra jussatok, mely teljes állhatatosságra és
hosszútűrésre képesít)” (Kol.
1,10-11)
„Mert valátok régen sötétség, most pedig világosság az Úrban: mint
világosságnak fiai úgy járjatok. (Mert a
világosságnak gyümölcse minden jóságban és igazságban és valóságban van)” (Eféz. 5,8-9)
Ez pedig: „A Szellem gyümölcse …, amely: szeretet, öröm,
békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás” (Gal. 5,22)
Péter apostolon keresztül fejti ki a Szent Szellem,
hogy mi a mi feladatunk a gyümölcstermésben: „Ugyanerre pedig teljes
igyekezetet is fordítván, a ti hitetek mellé ragasszatok jó cselekedetet, a jó
cselekedet mellé tudományt. A tudomány mellé pedig önuralmat, az önuralom mellé
pedig állhatatosságot, az állhatatosság mellé pedig hitet, a hitben testvéri
szeretetet, a testvéri szeretetben pedig minden ember iránti szeretetet. Mert
ha ezek megvannak és gyarapodnak bennetek, nem tesznek titeket hivalkodókká, sem
gyümölcstelenekké a mi Urunk Jézus Krisztus megismerésére nézve. Akiben pedig
ezek nincsenek meg, az vak, rövidlátó, és elfeledkezett arról, hogy régi
bűneiből megtisztult” (2 Pét. 1,5-9)
Mert: „A
megigazultnak gyümölcse életnek fája; és életeket nyer meg a bölcs” (Péld. 11,30).
Jőjj!
„Magasztald
az Urat velem, emeljük fel az Ő nevét együtt„
(Zsoltár 34,2 / angol bővített Biblia ford.)Az Ő sebeiben meggyógyultunk, ezért megvallhatom, hogy:
Erős szívem van. Minden dobbanással élettel telíti a
testemet, és megtisztít a betegségtől és a fájdalomtól. (2Mózes 23:25; Márk
11:23)
/Charles Capps: Isten gyógyszere/
Guti Tünde: HADD LEGYEK KORLÁT...
Hadd legyek korlát, segítő kéz,
ki gyengét vezetve, előre néz,
sötétben lámpás legyen szavam,
megosztva mással minden javam,
lenne beszédem viharban fény,
számban szent Igéd élő remény,
sebzettnek gyógyír, betegnek bor,
mert annyi űzöttet termel e kor,
bár lennék vigasz, mosoly a szélben,
virágzó tavasz, derű a télben,
hazugok között igaz, mint szikla,
kialvó parázsból lobbanó szikra…
ám nézd meg, életem gyenge és üres,
éhező szívem csak egy dolgot keres,
hadd halljam hangod és láthassam arcod
mindig, ha hűséggel vívom a harcot,
míg Hozzád érkezem, Uram!
2014. november
6.
Guti Tünde
Csodálatra teremtve
Van egy gondolat, ami azóta a fejemben van, hogy leköltöztünk az Isten által adatott missziós központba.
A mindenre képes, feltétel nélkül szerető, hűséges, pokolból kimentő, önmagát is értünk halálra adó és a bajokban is megtartó Istennel szemben a legnagyobb arcátlanság, amit elkövethetünk, az az, hogy nem bízunk benne, hanem életünket mi saját magunk akarjuk menedzselni.
Holott nem erre lettünk teremtve (ezt a bűneset óta csinálja így az ember), hanem arra, hogy egyszerűen csodáljuk Nagyságát és az ámulattól kiakadva imádjuk Őt.
Ha megérted, hogy Jézus mennyire elképzelhetetlenül csodálatos, nyugodt lesz az életed.
http://nyugodtleszazeleted.blogspot.hu/2010/11/csodalatra-teremtve.html
A mindenre képes, feltétel nélkül szerető, hűséges, pokolból kimentő, önmagát is értünk halálra adó és a bajokban is megtartó Istennel szemben a legnagyobb arcátlanság, amit elkövethetünk, az az, hogy nem bízunk benne, hanem életünket mi saját magunk akarjuk menedzselni.
Holott nem erre lettünk teremtve (ezt a bűneset óta csinálja így az ember), hanem arra, hogy egyszerűen csodáljuk Nagyságát és az ámulattól kiakadva imádjuk Őt.
Ha megérted, hogy Jézus mennyire elképzelhetetlenül csodálatos, nyugodt lesz az életed.
http://nyugodtleszazeleted.blogspot.hu/2010/11/csodalatra-teremtve.html
Magdanya: Az alázatról
Az alázat azt
jelenti, hogy:
- nem mindig téged kell, hogy megkérdezzenek,
- nem mindig rád kell emlékeznie mindenkinek, és
- nem mindig fontos, hogy észrevegyenek
… hanem te keresed, hogyan tudnál másoknak szolgálni.
Látni az isteni védelmet
Ne félj! – mondta neki Elizeus. – Sokkal többen vannak, akik értünk
harcolnak, mint akik ellenünk. Azután Elizeus imádkozott: „Örökkévaló, kérlek,
nyisd meg a szemét, hogy lásson!” Így is történt: az Örökkévaló megnyitotta a szolga
szemét, aki ekkor meglepetésében felkiáltott: „Harci szekerek és lovak!”
Ugyanis Elizeus körül a hegy tele volt tüzes harci szekerekkel és
lovakkal.
Királyok második könyve 6,16-17
A szíriai király elhatározta, hogy megöli a prófétát, és ezt parancsolta:
"Menjetek, és nézzetek utána, hogy hol van, hadd fogassam el!" A
próféta Dótánban volt. Amikor a király ezt megtudta, "...lovakat, harci
kocsikat és tekintélyes sereget küldött oda. Azok megérkeztek éjjel, és
körülvették a várost. Amikor az Isten emberének a szolgája korán felkelt és
kiment, már körülvette a várost a sereg lovakkal, meg harci
kocsikkal."
Elizeus szolgája rémülten vitte a hírt a prófétának: "Jaj, uram! - kiáltotta - Mit tegyünk?"
"Ne félj - volt a próféta válasza -, mert többen vannak velünk, mint ővelük!" Azután, hogy a szolga maga is meggyőződjön erről, "Elizeus így imádkozott: Uram, nyisd meg a szemét, hadd lásson! És az Úr megnyitotta a szolgának a szemét, és az meglátta, hogy tele van a hegy Elizeus körül tüzes lovakkal és harci kocsikkal." Isten szolgája és a felfegyverzett ellenség között egy csapat mennyei angyal volt. Hatalmas erővel szálltak le, de nem azért, hogy pusztítsanak vagy hódolatot követeljenek, hanem hogy tábort járjanak az Úr gyenge és tehetetlen gyermekei körül, és szolgáljanak nekik.
Amikor Isten népe nehéz helyzetbe jut, és látszólag nincs menekvés számára, egyedül az Úrban bízzon! Emberi szemszögből nézve olyan kilátástalan volt a nemzet szellemi megújulása, mint amilyen reménytelennek látják a szellemi megújulást ma Istennek a föld sötét helyein dolgozó szolgái. Krisztus egyháza azonban Isten eszköze az igazság hirdetésére. Isten képessé teszi különleges munka végzésére. Ha hűséges Istenhez, ha engedelmeskedik parancsolatainak, mindent felülmúló erő birtokosa lesz. Ha kitartóan engedelmeskedik, nincs olyan hatalom, amely megállhat vele szemben. Az ellenség erői éppúgy tehetetlenek lesznek, mint ahogy a polyva képtelen ellenállni a forgószélnek.
Az egyházra boldog, dicsőséges nap hajnala virrad, ha magára öltve Krisztus igazságosságát, a bűnnel minden közösséget megtagad.
Isten felszólítja benne hívő hűségeseit, hogy bátorítsák azokat, akiknek nincs hitük és reménységük. Térjetek az Úrhoz, "reménység foglyai"! Kérjetek erőt Istentől, az élő Istentől! Rendíthetetlenül és alázatosan higgyetek abban, hogy meg tud és meg akar menteni! Amikor hitben megragadjuk erejét, csodálatosan megváltoztatja a legreménytelenebb, a legcsüggesztőbb helyzetet is nevének dicsőségére.
Ellen G. White, Próféták és királyok
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/07/latni-az-isteni-vedelmet_16.html
2014. november 24.
Máté evangélium 1. fejezet: Az örökkévaló ige bejött a világba. (revideált)
Mát. 1,1 Jézus* Krisztusnak, a Felkentnek, Dávid [jelentése:
szeretett, szerető; összekötő,
egyesítő] fiának** Ábrahám [jelentése: sokaság atyja] fiának*** nemzetségéről
való könyv.
*Jézus: héberül:
Jehosua = Jahve az üdvösség, a szabadítás; a Megváltó
**A próféták mind Őróla – a Dávidnak adott magról – szólnak: „Ímé, eljőnek a
napok, azt mondja az Úr, és támasztok Dávidnak igaz magvat, és uralkodik, mint
király, és bölcsen cselekszik és méltányosságot és igazságot cselekszik e
földön” (Jer. 23,5)
„Ez nagy lészen, és a Magasságos Fiának hivattatik; és
néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának, királyi székét” (Luk. 1.32)
Őbenne teljesedtek be a
Dávidnak adott próféciák: „Áldott az Úr,
Izráel Istene, hogy meglátogatta és megváltotta az ő népét, Erős üdvözítőt
támasztott nekünk, szolgájának, Dávidnak házából, ahogyan kijelentette azt
szent prófétái által örök időktől fogva”
(Luk. 1,68-70)
A feltámadott Úr is így
jelenti ki magát: „Én Jézus… vagyok
Dávidnak ama gyökere és ága: ama fényes és hajnali csillag” (Jel. 22,16).
***Ő az a „Mag” amelyet már Ábrahám is megkapott: „Az ígéretek
pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint
sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, aki a Krisztus” (Gal. 3,16)
A Lukács írása szerinti
Evangélium az Úr Jézus származását Énóson, Séthen és Ádámon keresztül vezeti
vissza Istenhez, aki az Ádám céltévesztése után már megígérte a „Magot” (1
Móz. 3,15)
„Ez
Énósé (jelentése: ember, aki ellankadt; beteg, gyenge;
halandó), ez Sethé (jelentése: kárpótlás; elrendelt, odahelyezett), ez Ádámé (jelentése: ember, a vörös földből való ember), ez pedig az Istené” (Luk. 3,38).
Mát. 1,2 Ábrahám [jelentése: sokaság Atyja]
nemzé Izsákot* [jelentése:
nevető, vidám]; Izsák nemzé Jákóbot [jelentése: sarokfogó vagy mást kiszorító,
más helyébe lépő];
Jákób nemzé Júdát** [jelentése: dicséret] és testvéreit;
*Az ígéret gyermeke
bejött a létbe: „És nevezé Ábrahám az ő fiának nevét, aki néki született vala, akit
szült vala néki Sára (jelentése: a Fejedelemnő), Izsáknak: Ábrahám pedig száz esztendős vala, mikor születék néki az ő
fia Izsák. És… monda az Isten Ábrahámnak… Izsákról neveztetik a te magod” (1 Móz. 21,3.5.12)
Az apostol megvallása a
prófécia beteljesedéséről: „Az ígéretek
pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint
sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, aki a Krisztus” (Gal. 3,16)
„Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek
gyermekei vagyunk” (Gal. 4,28.)
**Prófécia Júdáról: „Nem múlik
el Júdától a fejedelmi bot a jogar, sem a vezéri pálca a kormánypálca) térdei közül; míg eljő Siló (jelentése: a nyugalom, biztonság, gond
nélküliség helye), és a népek néki
engednek” (1 Móz. 49,10).
Mát. 1,3 Júda [jelentése: dicséret] nemzé Fárest [jelentése: áttörés] és Zárát [jelentése: felkelés, mint a
napkelte] Támártól* [jelentése: pálmafa];
Fáres [jelentése: áttörés] nemzé Esromot [jelentése:
erő vagy tűz a magasból]; Esrom [jelentése: erő vagy tűz a
magasból] nemzé Arámot [jelentése: felmagasztalás];
*Támár Júda fiainak
özvegye volt és ez
pedig így történt: És monda Júda
Thámárnak, az ő menyének: Maradj özvegyen addig a te atyád házában, míg az én
fiam Séla felnevekedik. Mert így gondolkodik vala: Netalán ez is meghal, mint
az ő bátyjai. Elméne azért Thámár, és marada az ő atyja házában. Sok idő múlva
meghala Súa leánya, a Júda felesége. Júda pedig amikor megvígasztalódék és
elméne az ő juhainak nyírőihez, barátjával az Adullámbeli Khirával, Thimnába,
ahol a juhait nyírták. Hírül adák és megmondták pedig Thámárnak
mondván: Ím a te ipad az apósod Thimnába most megy juhainak nyírésére.
Leveté ekkor magáról özvegyi ruháját,
elfátyolozá és beburkolá, és elváltoztatta
magát, és leűle Enajim kapujába, mely a
Thimnába vezető úton van; mert látja vala, hogy felnevekedék Séla, és még sem
adák őt annak feleségül. Meglátá pedig őt Júda, és tisztátalan személynek,
vagyis paráznának gondolá, mivelhogy
befedezte vala vagyis eltakarta orcáját. És hozzá tére, és csatlakozott hozzá az útra és monda: Engedd meg kérlek, hogy menjek be te hozzád, mert nem
tudja vala, hogy az ő menye az. Ez pedig monda: Mit adsz nékem, ha bejössz
hozzám? És ő így felele: Küldök néked
az én nyájamból egy kecskefiat, egy kecskegödölyét. És az monda: Adsz-é zálogot, míg megküldöd? És monda Júda: Micsoda zálogot adjak néked? És monda:
Gyűrűdet, gyűrűd zsinórját, pecsétnyomódat
zsinórostul és pálcádat, azt a botot, mely kezedben van. Oda adá azért néki, és azután beméne hozzá, és
teherbe ejté. Azután felkele és elméne. És Támár leveté magáról a fátyolt; és felvevé az ő özvegyi ruháját. És lőn az ő
szülésének idején, ímé kitűnt, hogy kettősök,
vagyis ikrek valának az ő méhében. És lőn, hogy szülése közben az egyik kinyújtá
kezét, és fogá a bába és veres fonalat köte reá, mondván: Ez jött ki először.
De lőn, hogy amikor visszavoná, visszahúzta kezét, ímé mégis az ő testvére jöve ki. És mondá a bába: Hogy
törtél te magadnak rést? Azért nevezé nevét Pérecznek. És utána kijöve az ő
testvére kinek veres fonál vala kezén; és nevezé nevét Zerákhnak” (1 Móz. 38,11-19.27-30)
Mát. 1,4 Arám [jelentése: felmagasztalás]
nemzé Aminádábot [jelentése: Egy a herceg népéből]; Aminádáb [jelentése: Egy a herceg népéből] nemzé Naássont [jelentése: varázsló, varázslás; jövendőmondó, jós, igéző]; Naásson [jelentése: varázsló,
varázslás; jövendőmondó, jós, igéző]
nemzé Sálmónt [jelentése:
árnyékolva];
Mát. 1,5 Sálmón [jelentése: árnyékolva] nemzé Boázt [jelentése:
benne erő van] Ráhábtól* [jelentése:
nyitott]; Boáz [jelentése: benne erő van] nemzé
Obedet [jelentése: szolgáló; imádó] Ruthtól** [jelentése: látni fogjuk]; Obed [jelentése: szolgáló; imádó] nemzé
Isait [jelentése: Isten embere];
*Ráháb egy parázna
nő Jerikóból: Józsué
el akarta foglalni Jerikót, ezért: „Józsué,
a Nún fia, elkülde Sittimből titkon két férfiút kémekül mondván: Menjetek el,
tekintsétek meg és vegyétek szemügyre
azt a földet és Jérikhót. Azok pedig
elmenének, és bemenének egy parázna asszonynak házába, akinek Ráháb vala neve,
és ott hálának. Ő pedig amikor üldözték a kémeket,úgy mentette meg őket,
hogy: „Alábocsátá vagyis leeresztette azután őket kötélen az ablakon,
mert az ő háza a kőkerítésen, a vár
falán vala, és ő a kőkerítésen a várfalon
lakik vala. És monda nékik: A hegyre
menjetek, hogy rátok ne találjanak az üldözők, és ott rejtőzködjetek három
napig, amíg visszatérnek az üldözők; azután pedig menjetek a magatok útján” (Józs. 2,1.15-16)
**Lásd: Ruth könyve.
Mát. 1,6 Isai [jelentése: Isten embere] nemzé Dávid királyt; Dávid király [jelentése:
szeretett,
szerető; összekötő, egyesítő]
nemzé Salamont [jelentése:
béke] az Uriás [jelentése:
Jahve az én ragyogásom] feleségétől*
*Lásd: 2Sám 12:24 ;
1 Sám. 17,12; 1Krón 22:9 ;
Mát. 1,7 Salamon* [jelentése:
béke] nemzé Roboámot** [jelentése: a nép messzire vonul];
Roboám [jelentése: a nép messzire vonul] nemzé Abiját*** [jelentése: Jahve az Atyám];
Abija [jelentése: Jahve az Atyám] nemzé Asát**** [jelentése:
Ő (Isten) megszomorított];
*Salamon idegen feleségei miatt bálványimádó
lett: Lásd: 1 Kir. 11.6-43;
**Roboám történetét Lásd: 1 Kir. 12.1-19;
***Abija történetét Lásd: 1Kir 15:8-15:24 ;
****Asa
is bálványimádó lett. Lásd: 1
Kir. 15.1-23;
Mát. 1,8 Asa [jelentése: Ő (Isten)
megszomorított] nemzé Josafátot* [jelentése: Akit az Úr ítél];
Josafát [jelentése: Akit az Úr ítél] nemzé Jórámot** [jelentése: az Úr által felmagasztalt];
Jórám [jelentése: az Úr által felmagasztalt] nemzé Uzziást*** [jelentése: Az én erőm az Úr];
*Josafát az Urat
kereste. Történetét Lásd: 1Kir
15:24 ; 2 Krón. 17-18 fejezet;
**Jórám történetét
lásd: 1 Kir. 22.41-45;
***Uzziás
történetét lásd: 2 Krón. 26.3-5
Mát. 1,9 Uzziás [jelentése: Az én erőm az Úr] nemzé Jóathámot* [jelentése: Isten tökéletes];
Joathám [jelentése: Isten tökéletes] nemzé Ákházt** [jelentése:
Ő (az Úr) megragadta]; Ákház [jelentése: Ő (az Úr)
megragadta] nemzé Ezékiást*** [jelentése:
az
Úr ereje];
*Joathám történetét
lásd: 2Kir 15:7; 2 Krón. 27.1.9.
**Akház történetét
lásd: 2 Kir.16 fejezet
***Ezékiás
története: 2Kir 16:20 ; 2Krón 29:1 ;
Mát. 1,10 Ezékiás [jelentése: az
Úr ereje]; nemzé
Manassét* [jelentése:
feledékeny]; Manassé [jelentése:
feledékeny] nemzé Ámont** [jelentése: jelentése: építő(mester)]; Ámon [jelentése:
építő(mester)] nemzé Jósiást*** [jelentése:akit az Úr meggyógyít];
*Manassé története: 2Kir 20:21 ;
**Ámon története: 2Kir 21:18-26 ;
***Jósiás
története: 2Kir 21:26 ;
Mát. 1,11 Jósiás [jelentése: akit az Úr meggyógyít] nemzé Jekoniást [jelentése: Jahve felemel, megalapoz] és testvéreit
a babiloni [jelentése: zűrzavar; összevisszaság] fogságra vitelkor.
Mát. 1,12 A babiloni fogságravitel, vagyis az áttelepítés; deportálás
után pedig Jekoniás [jelentése: akit az Úr megalapoz, felépít] nemzé Saláthielt [jelentése: akiért Istent kértem];
Saláthiel [jelentése: akiért Istent kértem] nemzé Zorobábelt [jelentése: Babilonban elvetett, elhintett];
Mát. 1,13 Zorobábel [jelentése: Babilonban elvetett, elhintett] nemzé Abiudot [jelentése: a dicsőség Atyja];
Abiud [jelentése: a dicsőség Atyja] nemzé Eliákimot [jelentése:
Isten által feltámasztott]; Eliákim [jelentése: Isten által
feltámasztott] nemzé Azort [jelentése: erős fény];
Mát. 1,14 Azor [jelentése: erős fény] nemzé Sádokot [jelentése:
igaz]; Sádok [jelentése:
igaz] nemzé Akimot [jelentése:
az Úr feltámasztja]; Akim [jelentése: az Úr
feltámasztja] nemzé Eliudot [jelentése: Isten dicsősége];
Mát. 1,15 Eliud [jelentése: Isten dicsősége] nemzé Eleázárt [jelentése: Isten
segítsége]; Eleázár [jelentése: Isten
segítsége] nemzé Matthánt [jelentése:
Jahve ajándéka]; Matthán nemzé Jákóbot [jelentése:
aki a másik helyére lép];
Mát. 1,16 Jákób [jelentése: aki
a másik helyére lép] nemzé
Józsefet [jelentése: Az Úr hozzáadott még], férjét Máriának [jelentése: ellenálló, lázadó; keserűség,
szomorúság], akitől
született Jézus [héberül: Jehosua = Jahve az üdvösség, a szabadítás; a megváltó],
aki Krisztusnak [jelentése: Felkent] neveztetik.
Mát. 1,17 Az összes nemzetség, és nemzedék tehát Ábrahámtól [jelentése: sokaság atyja] Dávidig [jelentése: szeretett, szerető;
összekötő, egyesítő] tizennégy nemzetség, és nemzedék, és Dávidtól a
babiloni [jelentése: zűrzavar, összevisszaság] fogságra vitelig, az áttelepítésig,
deportálásig tizennégy nemzetség, és nemzedék, és a babiloni fogságra viteltől,
a lakóhelyváltozástól, elhurcoltatástól, áttelepítéstől Krisztusig, a Felkentig tizennégy nemzetség és nemzedék.
Mát. 1,18 A Jézus Krisztus születése, eredete, világrajövetele pedig
így vala:* Mária, az ő anyja, eljegyeztetvén Józsefnek,
mielőtt egybekeltek és egyesültek volna, viselősnek, vagyis várandósnak
találtaték a Szent Szellemtől.
*A Lukács írása
szerinti Evangélium hírt ad arról, hogy Mária is kijelentést kapott: „A hatodik
hónapban pedig elküldeték Gábriel angyal Istentől Galileának [jelentése: csekély, alacsony, megvetett] városába, amelynek neve Názáret
[jelentése: az őrzött. (héberül: Necáret; nácar = őriz; nécer = ág, hajtás], Egy szűzhöz, aki a Dávid házából való József nevű férfiúnak volt eljegyezve azaz:
volt jegyese. A szűznek neve pedig
Mária [jelentése: keserűség, szomorúság]. És bemenvén az angyal ő hozzá, monda néki: Örülj, kegyelembe fogadott!
Az Úr veled van, áldott vagy te az asszonyok között. Az pedig látván, megdöbbene, és zavarba jött, összezavarodott az ő beszédén [(logoszán): Igéjén], és elgondolkodék, és
fontolgatta, hogy micsoda köszöntés
ez, és mit jelenthet?! És monda
néki az angyal: Ne félj, és ne rémülj, ne
riadj, és ne ijedj meg Mária, mert kegyelmet,
vagyis az Ő jóindulatát,
kedvezését, jóindulatú gondoskodását találtad
Istennél. És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő
nevét JÉZUSNAK. Ez nagy lészen, és a Magasságos, a Legfelsőbb Fiának hivattatik; és néki adja az Úr Isten a Dávidnak, az ő atyjának,
királyi székét, a trónját. És királyként uralkodik a Jákób [jelentése: aki a másik helyére
lép] házán mindörökké, vagyis az
örökkévalóságon át; és az ő királyságának, országának, és uralkodásának vége nem lészen! Monda pedig Mária az
angyalnak: Mi módon és hogyan lesz lehetséges ez, holott én férfit nem ismerek? És felelvén az angyal, monda néki:
A Szent Szellem száll te reád, és a Magasságosnak, a Legfelsőbbnek ereje árnyékoz
meg, és ragyogó ködbe burkol be,
árnyékával beborít; természetfölötti befolyással vesz körül téged; azért ami születik is szentnek
hivatik, Isten Fiának. És ímé Erzsébet, a te rokonod, ő is fogant fiat,
vagyis áldott állapotba jutott az ő vénségében, azaz öregségében; és ez már a hatodik hónapja néki, akit meddőnek, vagyis magtalannak hívtak, és neveztek. Mert
az Istennél semmi sem, és nincs olyan
dolog amely lehetetlen, mert Isten
egyetlen szava (rémája): vagyis személyre szóló kijelentése sem hiúsulhat meg. Monda pedig Mária: Ímhol az Úrnak szolgálója, rabszolgaleánya; legyen nékem, és történjék velem, (rémád): a te igéd, kijelentésed szerint és váljék valóra a te
beszéded. És elméne ő tőle az angyal”
(Luk. 1,26-38)
Mát. 1,19 József pedig, az ő férje, mivelhogy igaz, vagyis megigazult vagy megigazított, igaznak nyilvánított volt,
aki Isten rendelésével egyező, „jogrendjéhez” igazodó ember vala és nem akará őt gyalázatba keverni, és a nyilvánosság előtt megszégyeníteni, megalázásnak
kitenni, és rossz hírbe hozni, el akarta őt titkon bocsátani, szabadon akarta engedni*
*Mert József igaz
ember volt, a törvény szerint kellett volna eljárnia, amely kimondja, hogy: „Ha szűz leány
van jegyben egy férfiúval, és megtalálja azt valaki a városban, és vele hál:
Vigyétek ki mindkettőjüket annak a városnak kapuja elé, és kövezzétek meg őket
kővel, hogy meghaljanak. A leányt azért, hogy nem kiáltott a városban, a férfit
pedig azért, hogy meggyalázta az ő felebarátjának feleségét. Így tisztítsd ki a
gonoszt Izráelből. De hogyha mezőn találja a férfi a jegyben járó leányt, és
erőszakoskodik rajta a férfi, és vele hál: csak maga a férfi haljon meg, aki
azzal hált; A leányt pedig ne bántsd, mert a leánynak nincsen halálos bűne,
mivel olyan ez a dolog, mint amikor valaki felebarátjára támad, és azt
agyonüti. Mert a mezőn találta őt; kiálthatott a jegyben járó leány, de nem
volt, aki megoltalmazza őt” (5 Móz.
22,23-27)
(A jegyes a
zsidótörvények szerint teljes jogú feleség volt, a feleség minden jogával és
kötelességével. A jegyesség és házasság közt a különbség csak annyi, hogy az
előbbinél még nem történt meg a férj házába való bevezetés, míg az utóbbinál
igen) /Jubileumi kommentár/.
Mát. 1,20 Mikor pedig ezeket magában elgondolta, és ezeket forgatta szívében, ezen
töprengett, és tűnődött: ímé az Úrnak angyala, vagyis hírvivő követe álomban megjelenék néki, mondván:
József, Dávidnak fia, ne félj magadhoz venni Máriát, a te feleségedet, mert aki
benne fogantatott, a Szent Szellemtől van az.
Mát. 1,21 Szül pedig fiat, és nevezd annak nevét Jézusnak, mert Ő üdvözíti* az ő népét és ő szabadítja meg annak
bűneiből, vagyis céltévesztéséből**
*Mert: Ő a szódzó,
vagyis Üdvözítő, Aki bűnbocsánatot, megmenekülést (rossztól, veszélytől,
ártalomtól, betegségtől, balesetből, bűnökből; mindenfajta problémából,
bajból). Megszabadítást (mindenfajta veszedelemből, gonosz szellemi lényektől
/démonoktól/; oltalmazást; biztonságot. Állandóságot; jólétet (bővölködés
anyagi és szellemi javakban); jóllétet (egészséget); boldogságot, megtartatást
szerez)
**Az apostol
megvallása: „Mikor pedig eljött az időnek teljessége, kibocsátotta Isten az ő Fiát,
aki asszonytól lett, aki törvény alatt lett, hogy a törvény alatt levőket
megváltsa, hogy Isten fiaivá legyünk” (Gal.
4,4-5)
Mert a törvény az, hogy az ember meghal: „És amint elrendeltetett, hogy az emberek
egyszer meghaljanak…” (Zsid. 9,27)
Így az Úr Jézusnak is testben kellett eljönni, hogy a
halál „törvénye” alatt lehessen, ahogy ezt Isten Igéje ki is jelenti: „Mivel tehát a gyermekek testből és vérből
valók, ő is hasonlatosképpen részese lett azoknak, hogy a halál által
működésképtelenné tegye azt, akinek hatalma van a halálon, tudniillik az
ördögöt. És megszabadítsa azokat, akik a haláltól való félelem miatt teljes
életükben rabok valának” (Zsid 2,14-15)
„Mert a Jézus Krisztusban való élet, a
természetfeletti élet szellemének törvénye megszabadított,
és felszabadított
a kötelékekből, és szabaddá tett engem
a bűn és a halál törvényétől” (Róm. 8,2)
Mát. 1,22 Mindez pedig azért lőn, azért történt, hogy beteljesedjék, amit az Úr
mondott volt a próféta által, aki így szól:
Mát. 1,23 Ímé a szűz fogan méhében és szül fiat, és annak nevét Immánuelnek nevezik,
ami azt jelenti: Velünk az Isten*
*A prófécia pedig
így szólt: „Ezért ád jelt néktek az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül
fiat, s nevezi azt Immánuelnek, aminek jelentése: velünk az Isten” (Ésa. 7,14).
Mát. 1,24 József pedig az álomból felserkenvén, úgy tőn, amint az Úr angyala
parancsolta, és meghagyta, elrendelte vala néki, és feleségét magához vevé, és
hazavitte asszonyát.
Mát. 1,25 És nem ismeré őt, vagyis nem érintette
addig, míg meg nem szülé az ő elsőszülött fiát; és nevezé annak nevét
Jézusnak.
Ima
Uram! Azt kérem,
hogy: „Sem betörés, sem kirohanás, sem
kiáltozás ne legyen a mi utcáinkon. Hogy megvallhassuk, hogy: „Boldog nép az, amelynek így van dolga;
boldog nép az, amelynek az Úr az ő Istene”(Zsolt.
144,14)
Boldog az az ember, aki nem a hitetlenek tanácsa szerint él,
„Hanem
örömét leli és gyönyörködik Isten
útmutatásában, tanításában, amelyet az Igében jelentett ki, s parancsairól, az Igéről elmélkedik, azt forgatja eszében nappal és
éjjel” (Zsolt 1,2)
Amikor visszajön a szeretet Istene:
Mert: „Ő eljő tűzben, s mint forgószél az ő szekerei,
hogy megfizesse búsulásában az Ő haragját, és megfeddését sebesen égő lánggal. Mert
az Úr tűzzel - a Szent Szellem tüzével - ítél és kardjával - az élő igével,
amely élesebb minden kétélű kardnál - minden testet, és sokan lesznek az Úrtól
megöltek,” (Ézs 66:15-16)
Morzsák az élet kenyeréből
Összegyűjtötte: Vida Sándor
Milyen szomorú, ha a kivívott győzelem csak addig visz
bennünket, hogy örvendezünk, ahelyett, hogy még függőbb viszonyba juttatna
Istennel.
Reinhard Bonnke: Nem kell félnünk!
„Hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek
felett, hogy kiűzzék azokat...” (Máté 10:1). Értitek ezt? Nem minket üldöznek -
mi vagyunk az üldözők! Nem nekünk kell félnünk az ördögtől - az ördögnek van
félnivalója tőlünk! REINHARD BONNKE
2014. november 23.
Ige: Hálát adok értetek, mert:
„hallottam
a ti hiteteket, meggyőződéseteket, bizalmatokat és
hűségeteket az Úr Jézusban, és minden szentekhez való Isten
szerinti szerelmeteket* Nem szűnöm meg, és nem hagyom abba a hálaadást
tiérettetek, emlékezvén reátok, és említést téve rólatok az én könyörgéseimben; az én
imádságaimban* (Eféz. 1,15)
*Az Ige
bizonyságtétele arról, hogy mi a jele a Szent Szellemben való
elpecsételésünknek, vagyis a Szent Szellembe való bemeríttetésünknek: „mivel
hallottunk a Krisztus Jézusba vetett hitetekről és arról a szeretetről, amely
valamennyi szent iránt él bennetek. Így tanultátok ezt Epafrástól, szeretett
szolgatársunktól, aki a Krisztus hű szolgája értetek. Ő hozta nekünk a jó hírt a Szellemtől kapott Isten szerinti szeretetetekről”
(Kol. 1,4.7-8)
Ez így
jelentkezik személyenként, és gyülekezetenként egyaránt: „mert hallok a te hitedről
és szeretetedről, amely az Úr Jézus
és minden szent iránt van benned, A te szeretetedben sok örömünk és vigasztalásunk
volt, mert a szentek szíve felüdült általad, testvérem” „Mert Krisztus Jézusban
nem számít sem a körülmetélkedés, sem a körülmetéletlenség, csak a szeretet által munkálkodó hit” (Filem. 1,5.7; Gal. 5,6).
**Az
apostol minden szentért hálát ad Istennek, példát adva nékünk. Hálát ad azért, hogy
a hitüknek híre van: „Először
hálát adok az én Istenemnek a Jézus Krisztus által mindnyájatokért, hogy a ti
hiteteknek az egész világon híre van” (Róm.
1,8)
Hálát ad a
kegyelemért, és annak jeleiért: „Hálát
adok az én Istenemnek mindenkor ti felőletek az Isten ama kegyelméért, mely
néktek a Krisztus Jézusban adatott, Mivelhogy mindenben meggazdagodtatok ő
benne, minden beszédben és minden ismeretben, amint a Krisztusról való
bizonyságtétel megerősödött bennetek” (1
Kor. 1,4-6)
Hálát ad azért,
hogy a szentek kiválasztottak, és azért ami ennek következménye: „Hálát adunk az Istennek mindenkor
mindnyájatokért, amikor megemlékezünk rólatok imádságainkban. Mert szüntelenül
emlegetjük a mi Istenünk és Atyánk színe előtt hitből eredő munkátokat,
szeretetből jövő fáradozásotokat, és a mi Urunk Jézus Krisztus felől táplált
reménységetek állhatatosságát; mivel tudjuk, Istentől szeretett testvéreink,
hogy ti ki vagytok választva” (1 Thess.
1,2-4).
2014. november 22.
Az imameghallgatásnak feltételeiről így beszél Isten igéje:
A feltételek:
1. A hit: „Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek (hogy amiért imádkoztok mindazt, amit kértek, már megkaptátok), és meglészen néktek (és meg is adatik nektek).
2. Megbocsátás: És mikor imádkozva megálltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket” (Márk. 11,12-14.19-25).
3. Az Úr Jézusban való hit, és az Ő nevében való kérés: A tanítványok kérdésére így válaszol az Úr: „Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit kértek majd Tőlem az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek (Tőlem) az én nevemben, én megcselekszem azt” (Ján. 14,12-14).
4. Az Úrban, vagyis a Szent Szellemben való megmaradás: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok (bármit akartok), és meglesz az néktek (és megadatik nektek)” (Ján. 15,-5.7). Hiszen meg van írva: „Az Úr pedig a Szellem” (2Kor 3,17)
5. A szeretet parancsának megcselekvése: „És akármit kérjünk, megnyerjük (megkapjuk) tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekesszük, amik kedvesek előtte. Ez pedig az ő parancsolata, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nékünk (ahogyan erre parancsolatot adott nekünk)” (1 Ján. 3,22-23).
6. Ige ismeret, mert abból ismerjük meg az Ő akaratát: „És ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk (az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti), hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink (hogy már megkaptuk), amelyeket kértünk Őtőle” (1 Ján. 5,14-15).
7. Gyümölcstermő élet: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket (arra), hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek” (Ján. 15,16).
8. Az eltévelyedések megvallása egymásnak: „Valljátok meg bűneiteket (hibás lépéseiteket, botlásaitokat, baklövéseiteket, és melléfogásaitokat) egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok (hogy Isten helyreállítson): mert igen hasznos (és nagy az ereje) az igaznak (a megigazultnak) buzgóságos könyörgése. Hiszen: Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és (amikor buzgó) imádsággal kéré, hogy ne legyen eső, és nem (is) volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig: És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megtermé az ő gyümölcsét” (Jak. 5,16-18).
1. A hit: „Azért mondom néktek: Amit könyörgésetekben kértek, higgyétek, hogy mindazt megnyeritek (hogy amiért imádkoztok mindazt, amit kértek, már megkaptátok), és meglészen néktek (és meg is adatik nektek).
2. Megbocsátás: És mikor imádkozva megálltok, bocsássátok meg, ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa néktek a ti vétkeiteket” (Márk. 11,12-14.19-25).
3. Az Úr Jézusban való hit, és az Ő nevében való kérés: A tanítványok kérdésére így válaszol az Úr: „Bizony, bizony mondom néktek: Aki hisz én bennem, az is cselekszi majd azokat a cselekedeteket, amelyeket én cselekszem; és nagyobbakat is cselekszik azoknál; mert én az én Atyámhoz megyek. És akármit kértek majd Tőlem az én nevemben, megcselekszem azt, hogy dicsőíttessék az Atya a Fiúban. Ha valamit kértek (Tőlem) az én nevemben, én megcselekszem azt” (Ján. 14,12-14).
4. Az Úrban, vagyis a Szent Szellemben való megmaradás: „Én vagyok a szőlőtő, ti a szőlővesszők: Aki én bennem marad, én pedig ő benne, az terem sok gyümölcsöt: mert nálam nélkül semmit sem cselekedhettek. Ha én bennem maradtok, és az én beszédeim bennetek maradnak, kérjetek, amit csak akartok (bármit akartok), és meglesz az néktek (és megadatik nektek)” (Ján. 15,-5.7). Hiszen meg van írva: „Az Úr pedig a Szellem” (2Kor 3,17)
5. A szeretet parancsának megcselekvése: „És akármit kérjünk, megnyerjük (megkapjuk) tőle, mert megtartjuk az ő parancsolatait, és azokat cselekesszük, amik kedvesek előtte. Ez pedig az ő parancsolata, hogy higgyünk az ő Fiának, a Jézus Krisztusnak nevében, és szeressük egymást, amint megparancsolta nékünk (ahogyan erre parancsolatot adott nekünk)” (1 Ján. 3,22-23).
6. Ige ismeret, mert abból ismerjük meg az Ő akaratát: „És ez az a bizodalom, amellyel Őhozzá vagyunk (az iránta való bizalmunk pedig azt jelenti), hogy ha kérünk valamit az Ő akarata szerint, meghallgat minket: És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink (hogy már megkaptuk), amelyeket kértünk Őtőle” (1 Ján. 5,14-15).
7. Gyümölcstermő élet: Nem ti választottatok engem, hanem én választottalak titeket, és én rendeltelek titeket (arra), hogy ti elmenjetek és gyümölcsöt teremjetek, és a ti gyümölcsötök megmaradjon; hogy akármit kértek az Atyától az én nevemben, megadja néktek” (Ján. 15,16).
8. Az eltévelyedések megvallása egymásnak: „Valljátok meg bűneiteket (hibás lépéseiteket, botlásaitokat, baklövéseiteket, és melléfogásaitokat) egymásnak és imádkozzatok egymásért, hogy meggyógyuljatok (hogy Isten helyreállítson): mert igen hasznos (és nagy az ereje) az igaznak (a megigazultnak) buzgóságos könyörgése. Hiszen: Illés ember volt, hozzánk hasonló természetű; és (amikor buzgó) imádsággal kéré, hogy ne legyen eső, és nem (is) volt eső a földön három esztendeig és hat hónapig: És ismét imádkozott, és az ég esőt adott, és a föld megtermé az ő gyümölcsét” (Jak. 5,16-18).
Ezt mondja az Úr:
„A bölcs és képességekkel megáldott ember ne büszkélkedjen, ne kérkedjen, ne dicsekedjen az ő bölcsességével és képességével; Hanem aki dicsekedik és büszkélkedik, az dicsekedjen ebben: hogy megértése van rólam, személyesen ismer és elismer engem, az ő mindennapi életének folyásában” (Jeremiás 9,23–24; Amp. ford.)
Imádság:
Uram!
Megtapasztaltam már sok mindent életemben. Például azt,
hogy magamban nem bízhatom. De azt is, hogy Benned viszont igen. Mindig, minden
körülmények közepette. Időnként nem minden világos, hogy mi miért történik
velem, de tudom, hogy Neked terved van életemmel és Te sohasem ejtesz hibát.
Megnyugtat e gondolat és töretlenül szeretnék Benned bízni örömeimben és
gondjaimban, fájdalmaimban is. Ámen
Az igazi hitről.
Az igazi hit: váltó, melyen a kibocsátó és elfogadó:
Isten. Mi csak forgatók vagyunk, és ha mi fizetésképtelenné válunk is, Ő
mindenkor beváltja.
Feliratkozás:
Megjegyzések (Atom)









.jpg)










.jpg)








