Legyél folyamatos kapcsolatban Istennel

"Soha ne hagyjátok abba az imádkozást." (1. Thessz. 5:17, NLT fordítás)

Soha nem leszel igazán közeli kapcsolatban Istennel, ha hetente gyülekezetbe jársz, de még akkor sem, ha naponta csendességet tartasz. Az Istennel való kapcsolat alapja, ha megosztod Vele életed összes megtapasztalását.

Természetesen nagyon fontos kiépíteni a napi csendesség szokását Istennel, de Isten nem csak egy időpontot szeretne a naptáradban. Szeretne részt venni mindegyik tevékenységedben, minden beszélgetésedben, minden problémádban, sőt, minden gondolatodban.

Folytathatsz vele folyamatos, vég nélküli beszélgetést napközben, megbeszélhetsz vele mindent, amit csinálsz, amire gondolsz abban a pillanatban. A "szüntelen imádkozás" azt jelenti, hogy beszélgetsz Istennel miközben vásárolsz, vezetsz, dolgozol, vagy bármelyik napi feladatodat végzed (1. Thessz. 5:17).

Széleskörű félreértelmezés az, hogy az Istennel töltött idő azt jelenti, hogy egyedül vagy Istennel. Természetesen, ahogy Jézus bemutatta, erre is szükséged van, hogy Istennel egyedül legyél, ez azoban csak töredéke az ébren töltött idődnek. Bármit is teszel, az lehet "Istennel töltött idő", ha meghívod, hogy vegyen részt a munkádban és tudatában vagy jelenlétének.

Van egy klasszikus könyv, amiből meg lehet tanulni, hogyan fejlessz ki folyamatos beszélgetést Istennel, ennek címe: "Isten jelenlétének megtapasztalása"*. Ezt a könyvet a 17. században írta Lőrinc testvér, egy szerény, francia szakács egy francia kolostorban. Lőrinc testvér képes volt a leghétköznapibb feladatokat - mint például az ételkészítést, mosogatást - dicsőítéssé és Istennel való közösséggé alakítani.

Szerinte az Istennel való kapcsolat kulcsa nem az, hogy mást csinálsz, hanem hogy megváltoztatod a hozzáállásodat az iránt, amit csinálsz. Amit általában magad miatt teszel, elkezded Istenért tenni, akár eszel, fürdesz, dolgozol, pihensz, vagy kidobod a szemetet.

Manapság gyakran érezzük, hogy ki kell menekülnünk a napi rutinból, hogy dicsőíteni tudjuk Istent, de ez csak azért van, mert nem tanultunk meg folyamatosan tudatában lenni jelenlétének. Lőrinc testvér úgy gondolja, hogy könnyű Isten dicsőíteni az élet hétköznapi feladatai között; nem kellett neki ezért külön vonulnia különleges szellemi kikapcsolódásra.

Ez Isten eszményképe. Az Édenkertben a dicsőítés nem egy különleges alkalom volt, amin részt kellett venni, hanem egy folyamatos hozzállás; Ádám és Éva folyamatos kapcsolatban voltak Istennel. Mivel Isten mindig veled van, nincs olyan hely, ahol közelebb lennél Istenhez, mint az, ahol éppen most vagy. A Biblia azt mondja: "ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben." (Ef. 4:6b)

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.03.31.)

http://napiremeny.blog.hu/2012/04/07/legyel_folyamatos_kapcsolatban_istennel

Te vagy a szívem királya / Nem engedsz el

)

Pastor Chris magyar felirattal Tűz a jövődre 2

)

Reinhard Bonnke: A dicsőség Urának győzelme

A Golgotán az asszony magja az ősi kígyó fejére taposott. Hadész már tátotta fekete állkapcsait, hogy újabb áldozatát elnyelje, és csak késve eszmélt rá, hogy látogatója nem más, mint az Élet Fejedelme. Krisztus fényessége vakítóan villant be az alvilág barlangjának éjsötétjébe. Dicsősége darabokra zúzta a Halál uralmát. Majd a feltámadás erejével kitört ebből a rettenetes pokolból. Totális behatolását a Halál tartományának romjai jelzik. Jézus Krisztus szétzúzta a pokol kapuit! Ő AZ ÚR! 

Dr-Kováts György: ÖVEZD FEL ELMÉD DEREKÁT!-3.

1Pét 1,13.

"Annak okáért felövezvén elmétek derekait, mint józanok, tökéletesen reménykedjetek abban a kegyelemben, amelyet a Jézus Krisztus hoz nektek, mikor megjelenik."

„Övezd fel elméd derekát!” Ez egy tudatos tevékenység. De mit jelent?

A felövezés azt jelentette az ókorban, hogy munkára, harcra, vagy útra késszé tetted magad. Készenlétbe helyezted magad, hogy tudj dolgozni (követ emelni, hajózni, ásni, kaszálni), és hogy tudj harcolni (ha harcos vagy) – fegyverzeted ott legyen kezed ügyében, tudj lépni, s ha kell, mászni, előre törni. Ha útra készültél, akkor is derekad felövezésével kellett teljessé tenned készségedet. Enélkül hosszabb útra nem indultál volna el.

Ma is ezt teszed: „elméd derekát felövezed”. Elmédet, gondolkodásodat, érzésvilágodat, személyiségedet, egész lényedet – hozzáállásodat, gondolkodásmódodat, beszédedet, mindent, aki vagy – harcra, munkára, útra késszé teszed. Alkalmassá arra, hogy elvégezze, ami a feladata, hogy megharcolja a hit harcait, és hogy bejárja azokat az utakat, amiket az Úr elé(d) ad.

HIT AZ ANYAGIAKBAN

Ragaszkodjunk a reménység hitvallásához tántoríthatatlanul, mert hű az, aki az ígéretet tette.

- Zsidó 10,23.

Valahányszor szükségem volt valamire, mindig megálltam a Márk 11,23-on és kimondtam (vagyis megvallottam), amit hittem, hogy Isten meg fog cselekedni. Mindig csak kimondtam és nem imádkoztam felőle. (Másokkal kapcsolatban viszont hatással lehet a te imáidra az, amit ők hisznek; különösen ha nincsenek egyetértésben veled.)

Én már évek óta nem imádkozom az anyagi dolgaim felől, és mégsem voltam soha pénz nélkül. Mindig csak annyit mondok: „A pénz be fog jönni” — és be is jön. Amikor meghatározott összegre van szükségem, pontosan fogalmazom meg a megvallásomat: pontosan megnevezem az összeget, amire szükségem van.

Egyszer 1500 dollárra volt szükségem a következő elsejére, tehát ezt mondtam ki. És folyamatosan ezt mondtam ki. Az imáimban erről nem emlékeztem meg, csupán azt mondtam: „Elsejére nekem meglesz az 1500 dollárom.” Amikor eljött az elseje, megvolt az 1500 dollár, dicsőség az Úrnak.

Megvallás: Én megmaradok a hitem megvallásában rendíthetetlenül. Mert hű az, Aki az ígéretet tette. És én megkapom, amit mondok.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Keresztény szemmel

Keresztény szépségportál

A hit nem teszi könnyűvé a dolgokat, viszont lehetségessé teszi azokat. Ismeretlen

www.keresztenyszepsegportal.hu

Agapé dicsi Állj rá hittel.avi

)

http://www.scribd.com/doc/210447329/Janos-Evangelium-goroggel-es-kapcsolodo-igekkel

János Evangélium göröggel és kapcsolódó igékkel

hu.scribd.com

Biblia – a görög eredetivel és a kapcsolódó igék csatolásával –. Amikor olvasod, meglátod, hogy a Bibliánál, Isten szavánál nincs izgalmasabb! János apostolon keresztül elsősorban azt jelenti ki a Szent Szellem,...

Hozsiána maranata

Uram!

„Uram!

Minekelőtte hegyek lettek és föld és világ formáltaték, öröktől fogva mindörökké Te vagy Isten” (Zsolt. 90,1-2)

Mennyei Atyám!

 „Életet és kegyelmet szerzettél számomra, és a te gondviselésed őrizte az én egész lényemet” (Jób. 10,12)

A feltámadott Úr a nők szerepéről.

Az Úr Jézus feltámadásának első tanúja és hírnöke - hírvivő követe – asszony, akit a Feltámadott bíz meg ezzel a feladattal.

A KEZDET

„KEZDETBEN - KRISZTUSBAN - teremté Isten az eget és a földet” (I Móz. 1,1)

Ő mondja: „Én vagyok… A KEZDET…” (Jel 1,8).

„Mert Ő BENNE TEREMTETETT MINDEN, ami van a mennyekben és a földön, láthatók és láthatatlanok, … és minden Ő benne áll fenn.” (Kol 1,14-17)

Harmincöt cent megváltoztatja az életemet

ORAL ROBERTS: Ö N É L E T R A J Z. 5. fejezet

Megtérésem nagy változásokat hozott számomra. Életem azonnal jóra fordult, dolgaim kedvező irányt vettek. Néhány hét múlva Adában egy evangélista állította fel a sátrát, Stratfordtól 19 mérföldnyire, ahol laktunk is ebben az időben. Legidősebb bátyám, Elmer, Adában élt és kiment meghallgatni ezt a prédikátort. Elámult azon, amit ott látott, mert ennek az embernek a hite sok gyógyítási csodát vitt véghez. Egész Ada megmozdult. Szerte Oklahomából hozták hozzá a betegeket, hogy imádkozzanak értük. Elmer bűnös lélek volt, de egész életében hitt a hit gyógyító erejében, mert Papa és Mama megtanították rá. Gyermekkorából tudott is ilyen esetekről, de mióta felnőtt, már nem. Egyik este a sátorból hazamenet így szólt a feleségéhez:

- Orie, mennyi pénzed van még a fizetésig?

- Csak 35 centünk van, Elmer.

- Add ide, kölcsönzök egy kocsit, holnap Stratfordba megyek vele és elhozom Oralt. Ha ide tudom őt hozni a sátorba, George Mencey testvér imádkozhat érte és hiszem, hogy akkor az Úr meggyógyítja őt.

Másnap magához vette az utolsó harmincöt centet, benzint vett a kölcsön autóba, és eljött értem. Este hallottuk, hogy egy autó ért a ház elé és a következő percben Elmer már a házban is volt. Egyenesen az ágyamhoz jött és így szólt:

- Kelj fel, Oral! Isten meggyógyít!

- Igazán, meggyógyít engem?

- Igen, kelj fel abból az ágyból. Elviszlek Adába a nagy sátorba és ott Mencey testvér imádkozik majd érted.

- De Elmer, én nem tudok felkelni!

- Akkor majd viszlek - felelte.

Mama és Papa ekkor léptek a szobába.

- Mit csinálsz itt, Elmer? - kérdezte Papa.

- Papa, nagy összejövetel van Adában, s a prédikátornak ajándéka van a gyógyításra. Saját szememmel láttam, amikor embereket gyógyított meg. Oralért jöttem. Segítsetek felöltöztetni.

Mama üdvrivalgásban tört ki:

- Mindig tudtam, hogy Isten meggyógyítja, és nagyra neveli!

Egyetlen öltözet ruhám volt és az sem illett rám. Legjobb tudásuk szerint felöltöztettek. Papa és Elmer felkapták a matracot, levitték a kocsi hátsó ülésére, engem pedig ráfektettek. Elmer, Papa és Mama előre ültek, majd elindultunk.

Menetközben hallottam, amint Elmer Papának és Mamának beszél azokról a gyógyulásokról, amelyeket Adában látott a sátorban. Eszembe sem jutott, hogy kételkedjem abban, amit mond. Mindem szavát elhittem. Szinte magam előtt láttam mindem egyes esetet. Azután Istenre gondoltam, és arra, hogyan gyógyít majd meg. Találgattam, hogy mi lesz belőlem, hova megyek, mihez kezdek további életemben? Öt hónapig ágyban feküdtem, az élet visszavonta tőlem ígéreteit, és én már lemondtam arról, hogy valaha is egészséges leszek. Mialatt a kölcsönzött kocsi hátsó ülésén a matracon feküdtem, Mama, Papa és Elmer pedig előttem ültek, egyszer csak egy hangot hallottam. Nem tudtam, hogy kinek a hangja, de a nevemen szólított! "Oral Roberts, Oral Roberts!" Megriadtam, mert ilyen hangot még sohasem hallottam, de egy perc és már tudtam, hogy ez az Isten hangja.

Sohasem hallottam még az Ő hangját. Amit Istenről tudtam, azt Papától és Mamától tudtam. Ők többször említették, hogy az Úr rajtam tartja a kezét és hogy különleges munkája van számomra. Azután tisztán, mint ahogy Elmer szavát hallottam, éppen úgy hallottam Istent, amint hozzám szólt: "Meggyógyítlak fiam és te az én gyógyító hatalmamat embertársaidnak adod!"

Egész testemben megremegtem, Istennek hozzám intézett szavait hallva. Majd semmit sem hallottam többé, de végig az Adáig vezető úton csakis arra gondoltam, amit Isten mondott. Már mielőtt hozzám szólt, hittem a gyógyulásomban. De most már tudtam, hogy miért gyógyít meg. Nekem kell az Ő gyógyító hatalmát tovább vinnem embertársaimnak.

Megérkezésünkkor nagy tömeg volt a sátorban. Engem tolószékre helyeztek, párnákat raktak a hátam mögé és kétoldalt is. Mencey testvér hamarosan prédikálni kezdett. Súlyos termetű ember volt. Egy órán keresztül beszélt. Azóta sem láttam. Igen barátságos volt. Oltár elé szólító felhívást intézett a hallgatósághoz, majd sok embert megérintett. Azután betegekért imádkozott. Mielőtt értem imádkozott volna, odajött hozzám. Mondták neki, hogy egy pap fia van itt, aki tbc-ből szeretne meggyógyulni. Hallott apámról és ezért akart velem beszélni.

- Fiam, az elmúlt estén egy te korodbeli tuberkolózisos fiúért imádkoztam, indián fiú volt, és az Úr azonnal meggyógyította. Nézz fel és higgy! Meggyógyít téged az Úr ma éjjel.

Azt mondtam neki, hogy én hiszem ezt. Tizenegy óra tájban került rám az imádkozás sora. Mama és Papa odatámogattak, valósággal odavittek Mencey testvérhez, mivel annyira gyenge voltam. Mencey testvér rám nézett és azt mondta, hogy ne csüggedjek, hanem higgyek, mialatt ő imádkozik. Én már előzőleg eldöntöttem magamban, hogy miként is történik majd minden. Mikor láttam őt imádkozni a betegekért, ahogy rájuk teszi a kezét, akkor azt mondtam magamban: Hogyha majd rád teszi a kezét és imádkozik, akkor az Úr meggyógyít.

Imádkozásával kapcsolatosan egy dologra pontosan visszaemlékezem. Imádsága igen rövid volt. Értem való imája nem tartott tovább 10 másodpercnél. Ahhoz voltam szokva, hogy az emberek így imádkozzanak: "Ó, Uram, tedd meg ezt, vagy amazt..." Ő nem így imádkozott. Kezét fejemre téve, mintha valami gonosz hatalommal vitázott volna. Mert azt parancsolta az Úr nevében, hogy a tbc hagyja el a testemet. Szavait majdnem szóról-szóra ismételni tudom: "Te átkozott betegség, parancsolom neked a Jézus Krisztus nevében, hogy szállj ki ennek a fiúnak a tüdejéből, engedd el őt, és ereszd útjára!"

Rövid ima volt, de hatalmas erő rejlett benne. Hirtelen ütést éreztem a tüdőmben, majd egész testemben bizseregni kezdtem. Ragyogó fényáradat borított el, és a következő amire emlékszem, az, hogy le és fel rohantam az emelvényen és a kezeimet az égnek emelve, torkom-szakadtából kiabáltam: "Meggyógyultam! Meggyógyultam!

Sokáig laktunk Adában és így a jelenlevők legnagyobb része jól ismerte szüleimet és rólam is tudták jól, hogy tbc-ben szenvedek. Általában igen rokonszenvesen viselkedtek és nagyon kívánták a ma esti gyógyulásomat. Az Úr hatalma ugyanakkor csapott le a szívükre, mikor az én tüdőmre. Mikor az emelvényen a boldogságtól magamon kívül kezdtem fel és alá szaladgálni, az óriási tömeg talpra ugrott, megindult az oltárhoz vezető utakon, zsebkendőkkel integetve. Némelyek térdre esve, hangosan imádkoztak. Papa később elmondta nekem, hogy gyógyulásom percében ezernél több ember mozdult meg velem együtt, hogy ujjongások közben dicsérje Istent. Gyógyulásom az egész összejövetelt megszakította.

Egyik testvér hozzám lépett és elvezetett a mikrofonhoz, melyet kezembe nyomva így szólt: Fiam, mondd el a népnek, hogy mit tett érted az Úr! Egész életemben dadogtam, s ezért irtóztam a sok embertől. Valósággal megmerevedett a nyelvem közöttük. De most kezemben a mikrofonnal, egyszeriben úgy beszéltem a tömeghez, mintha fél életemet nyilvános emelvényen töltöttem volna. Nyelvem felszabadult, folyékonyan tudtam beszélni. A szavak csak úgy ömlöttek belőlem, amikor elmondtam, hogy a Názáreti Jézus Krisztus meggyógyította a tüdőmet, hogy már tudok szabadon lélegezni, kínlódás nélkül, köhögés és vérömlés nélkül.

A kölcsönzött kocsi hátsó ülésére tett matracon fekve hoztak ide, és hazafelé már felülve tettem meg az utat, vidáman, az út minden egyes mérföldjénél újra meg újra felülve. Elmer bátyám harmincöt centet fektetett be az én nyomorúságos életembe és egyetlen éjszaka meghozta a kamatot: teljes gyógyulásomat.

A következő napokban elég gyenge voltam, de mindig hálás leszek Mamának az akkor adott tanácsaiért. Tbc-m azonnal eltűnt, s később, mikor az adai Sugg Klinikán megröntgenezték a tüdőmet, dr. Mores tökéletesen hibátlannak találta. "Fiam, felejtsd el, hogy valaha is tbc-s voltál. Olyan egészséges a tüdőd, mint a makk." - mondta.

Mégsem értettem, hogy miért vagyok még olyan gyenge, miért nem kapok erőt azonnal? Mama azt mondta: "Sokáig nyomtad az ágyat, fiam. Az Úr meggyógyított, de azért egy kis időbe telik, amíg teljes erőre kapsz. Kezdj egy kicsit dolgozni és tornássz minden nap. Minden nap többet és többet, s meglátod, hamarosan visszanyered az erődet.

Két hónapon belül már eléggé erősnek éreztem magamat ahhoz, hogy elkezdjem a Szentírást prédikálni és hogy segédkezzem az evangélizációs összejöveteleken. A greenwilli Holiness Bible College Oklahomába látogatott ezen a nyáron, hogy néhány összejövetelt tartson. Közülük az egyik, Razmond Corvin, apám egyik evangélizációs összejövetelén, az Oklahoma Centerben tért meg, de azután innen elkerült, hogy máshol tanuljon. Most visszajött és magával hozta két barátját. Simpson Meritet és Albert Bartfieldet. Mikor hallottak a megtérésemről és felgyógyulásomról, hívtak, hogy prédikáljak velük a nyáron. Két részre oszlottunk, s engem Simpson Merit testvérhez helyeztek.

Adától keletre négymérföldnyire van a Kozer Iskola. Odamentünk, hogy ott tartsuk meg első összejövetelünket. Egyik este Simpson meg én kimentünk az erdőbe. Ott imádkoztunk, és Istennek Szentlelke megszállt engem. Simpson felnézett rám, mert éppen térdelt és így szólt: "Oral, te ma este tartod első beszédedet!" Én túlságosan boldog voltam ahhoz, hogy zavarni hagyjam magam és gyorsan igennel válaszoltam. Bibliánk velünk volt és elkezdtem benne lapozni, olyan gyorsan, ahogyan csak bírtam. Igeszöveget kerestem estére. A Márk ev. 4. fejezetében találtam egyet: Jézus történetét, amint a bárkában alszik a vihar alatt, amíg a tanítványok ijedeznek. Jézus felkel és azt mondja: "Hallgass, némulj el!" (39) És a tenger elcsendesült.

Azt mondtam Simpsonnak, hogy ha ő visszamegy a házba, én megpróbálok előkészülni a prédikációhoz. Elkezdtem beszélni a fákhoz. Amikor a fákat néztem, azok sorban eltűntek előlem és embereket láttam. Egy órát álltam az erdőben, közben ide-oda jártam, kezemet felemelve szóltam az emberekhez, mondván, hogy ha Jézust hívják, Ő lecsendesíti majd életük viharait, ekként szólva: "Hallgass, némulj el!"

Miután a fákon begyakoroltam magam, úgy éreztem, hogy az embereknek is tudok majd prédikálni ma este.

Így is történt. Húsz percig prédikáltam, és két személy lépett elém, hogy átadja szívét Jézus Krisztusnak. Ők voltak ennek az összejövetelnek az első megtértjei. Két héten keresztül vezettük Simpsonnal az összejöveteleket az iskola épületében. Néha a padlón aludtunk, de megtettünk mindent, amit csak tudtunk és úgy éreztük, hogy az Úr akaratát cselekedtük. A második hét végén egyik idős testvérünk felállt és azt mondta: "Úgy gondolom, hogy némi adományt kellene juttatnunk a fiatal prédikátorok részére."

Felkérte a jelenlevőket, hogy ha van egy kevés nélkülözhető aprópénzük, tegyék bele a körbenyújtott gyűjtőtálba. Mikor ez megtörtént, az öreg testvér a gyűjtés egész eredményét nekünk adta. Simpson megszámolta a pénzt, és elfelezte velem. Pontosan 83 cent volt.

Fölül a földön

Lydia magazin

Irma Nyári

Igeversek és gondolatok

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Isten minden napra új erőt kínál. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Keresztény szemmel

Soha nem leszek többé ugyanaz

Ige: Az útkészítő után jön az Úr Jézus!

 „Minekutána pedig János elfogatott és tömlöcbe, azaz fogságba vettetett* elméne Jézus Galileába, prédikálván, s ott így hirdette az Isten országának, Isten királyságának evangéliumát, örömhírét.

*Ez pedig így történt: „Heródes ugyanis elfogatta Jánost, bilincsbe verette, és börtönbe vettette, testvérének, Fülöpnek a felesége, Heródiás kedvéért. János ugyanis azt mondta neki: „Nem szabad együtt élned vele!” Heródes szerette volna megöletni, de félt a sokaságtól, mert prófétának tartották” (Mt. 14,3-12).

És mondván: Betölt, beteljesedett, mert letelt a kijelölt idő, és elközelített, és már közel van az Istennek országa, Isten királysága, Isten királyi uralma; térjetek meg, térjetek más felismerésre, változtassátok meg gondolkodásmódotokat, és higgyetek az evangéliumban, az üdvösség jó hírében, az örömhírben* (Márk. 1,14-15)

*Az eseményt így jegyzi fel a többi Evangéliumíró. Máté: „Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatére Galileába. És odahagyva Názáretet, elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban, a Zebulon és Naftali határain. Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így szólván: Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, a pogányok Galileája, a nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada. Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és ezt mondani: Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa” (Mát. 4,12-17)

A Lukács írása szerinti Evangélium kijelentése, a kísértő feletti győzelem jutalmáról: „Jézus pedig megtére a Szellemnek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken. És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől” (Luk. 4,14-15)

És hogy mi az Evangélium, vagyis az örömhír, amiben hinni kell, azt a Pál apostol bizonyságtétele magyarázza: „Mert amikor még erőtlenek, gyengék voltunk a hústest miatt, - ami engedett a kísértésnek - a rendelt, és alkalmatos, meghatározott, és kijelölt időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért, gonoszokért” (Róm. 5,6)

Tehát az Evangéliumban való hit: „… az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit…” (Csel. 20,21).

Az Ő szeretete olyan nagy

61-ES ZSOLTÁR

Az Úr Jézus a Megváltó, az Isten, azAtya, a Teremtő

Tamás a Feltámadottban meglátta Urát és Istenét: a Fiúban az Atyát, a megváltóban a teremtőt. /Jubileumi kommentár/

Az Úr Jézus!

 „… egyetlen áldozat által tökéletesen és mindörökre megtisztította és tökéletessé tette azokat, akik megszenteltettek, szentté tétettek. (Zsidó 10,14; Amplified fordítás)

Erich Fromm: Az emberi létről

A szeretet az egyetlen ésszerű és kielégítő válasz az emberi lét kérdésére. 

Jézus szava üdvözít

...hanem csak egy szót szólj, és meggyógyul a szolgám. (Mt 8,8)

Régebben a szóbeli megegyezésnek nagyobb súlya volt, mint napjainkban. Sok szerződést szavakban kötöttek meg, legfeljebb néhány tanú volt jelen, és ezeket a megállapodásokat betartották. Manapság már az írásban foglalt határozatokat is sokszor megsértik. Jézus korában is komolyan vették az adott szót. A Jézus ajkáról elhangzott szavak egyenesen gyógyítottak. Így tisztult meg egy leprás, és így állt lábra a pogány százados beteg szolgája is. Az alázatosan, hittel kimondott szavaknak ma is nagy jelentőségük van. Jézus arra buzdít, hogy legyen hitele a szavuknak, mert csak azok jutnak be a mennyek országába, akik hittel fogadják Jézus megtartó szavát. (Horváth Csaba)

ORAL ROBERTS: Elszököm hazulról

ORAL ROBERTS: Ö N É L E T R A J Z. 4. fejezet

Tizenhatéves koromban megszöktem hazulról. Apám megfogott, és azt mondta:

- Oral, Oklahoma összes rendőrét a nyomodba uszítom!

- Csak csináld, Papa, de ahányszor visszahozol, én annyiszor szököm el újra.

Azután látta, hogy mindenképen el akarok menni - és elengedett. A holmikat csomagoltam, mikor Mama bejött hozzám.

- Oral, - mondta - te elmehetsz tőlünk, de az imádságainkból nem távozhatsz soha. Szeretnélek valamire emlékeztetni. Ha te távol leszel is, mi mindennap megemlítjük nevedet imáinkban az Úr előtt, és nem szűnünk meg addig könyörögni, amíg az Úr haza nem hoz téged.

Már türelmetlenül vártam az elmenetelt és így nem igen figyeltem arra, amit nekem mondanak. Nem gondoltam a bánatra, szívfájdalomra, amelyet okozok. Hebegtem és dadogtam, az iskolában mindenki nevetett és gúnyolódott rajtam, folyton megaláztatásokban volt részem. Sehová sem léphettem, ahol ki ne kacagtak volna. Úgy gondoltam, hogy a legjobb, ha elszököm. Mindent itt hagyok és kezdem előlről. Azt képzeltem, hogy ha elmegyek Papától és Mamától és az ismerős környezetből, akkor egy csapásra megváltozik minden.

Egy évig voltam távol, de nem szabadultam meg semmitől sem. Mert valójában a hebegő nyelvemtől, satnya testemtől, zátonyra futott életemtől, benső vívódásaimtól, gyötrő félelmeimtől űzve futottam el. De megfutamodásom után láttam, hogy mindezek velem jöttek, s hogy magamról őket lerázni nem tudom. Riporteri munkát kaptam egy újságnál, de a fizetésemből nem tudtam megélni. Egyéb munkát is vállaltam mellette, de még elegendő élelemre sem futotta. Sokszor maradtam éhesen és sokszor nem volt rendes helyem az alvásra. Rossz társaságba keveredtem, és éjszakánként két - három óránál többet nem aludtam. A város főiskoláját is látogattam, és beléptem a kosárlabdacsapatba. Gyakran olyan gyönge fizikai állapotban játszottam, hogy még állni is alig volt erőm.

Egy éjszaka kellős közepén felriadtam, magas láz, köhögés gyötört és vért köptem. Hazatérésre nem gondoltam. Valamilyen őrültség ragadott meg, és sodort magával egy vad és fergeteges körforgásban. Egyre mélyebben zuhantam a bűnbe. Egy este az állami kosárlabdatúrán összeestem és elterültem. Valaki felsegített, a fiókos szekrényhez cipelt és segített utcai ruhámba átöltözni. Csapatkapitányom odajött és így szólt: "Hazamész, fiam." Berakott a kocsijába és elvitt Adába. Megérkezve kisegített a kocsiból, bevitt a házba és ezt mondta: "Roberts tiszteletes, hazahoztam a fiát!" Papa és Mama egyetlen pillantást vetettek rám és sírva fakadtak. Halálosan beteg voltam. Lehúzták a ruháimat és én keresztül estem az ágyon. Megjártam az út utolsó mérföldjét. Úgy éreztem, hogy valaki késsel vagdossa darabokra a tüdőmet. Nem bírtam lélegezni. ha köhögtem, szám mindkét sarkából vér folyt. Néhány nap múlva reggeli ébredéskor a párnám és az ágyam véres volt. Még a fal is tele volt vérfoltokkal. Vért hánytam az éjszaka. Papa újra tapétázta a hálószoba falát és hívott három orvost, akik nagy körültekintéssel megvizsgálták a véremet, köpetemet, tüdőmet. A diagnózis tuberkolózis volt. Azt tanácsolták Papának, hogy küldjön az Oklahoma államban lévő Talihina-beli tüdőszanatóriumba. Az én világomnak befellegzett.

Mindenkor becsvágyó voltam és kemény munkás. Fiatal fiú létemre igen magas célokat tűztem ki magam elé. Ügyész akartam lenni és államunk kormányzója. Azt csak Isten tudja, hogy elértem volna-e valaha ezeket a célokat, mert sohasem került sor álmaim megvalósítására. Egyik nap Mama így szólt:

"Fiam, imádkozzál, meg kell térned!"

Nem akartam megtérni, nem akartam imádkozni, nem akartam, hogy zaklassanak. ugyanebben az időben Papa és Mama az oklahomai Stratfordba költöztek, 19 mérföldre Adától. Papát a stratfordi egyházhoz hívták meg lelkipásztornak.

 Valamivel javult az állapotom, úgy hogy képes voltam egyfolytában néhány órát ágyon kívül is tölteni. Ez azonban nem tartott sokáig, másodszor is összeestem és most már 5 hónapig nyomtam az ágyat. Ez alatt a 163 nap alatt egyetlen jó percem sem volt. Köhögtem, vért hánytam, gyötrődtem. Állapotom egyre rosszabbodott. Papa tele volt aggodalommal. Fel és le járkált imádkozva és Istent szólítva. Mindenkinek, aki tudott imádkozni, levelet írt. Többen közülük, mint a "Lindsay-beli szentek", eljöttek hozzám, hogy imádkozzanak értem. Semmi sem hozott rám szabadulást és én tovább haldokoltam. Egyik ima-összejöveteli estén Papa bejött hozzám a hálószobába és így szólt:

- Oral, én ma este nem megyek el az ima-összejövetelre. Megkértem valakit, hogy vegye át a szolgálatomat.

- Miért, mi a baj, Papa?

- Fiam, ma egész éjszaka az ágyad mellett térdelve imádkozom. Addig nem kelek fel térdeimről, amíg te meg nem térsz, és át nem adod a szívedet Istennek!

Odahívta Mamát és az ápolónőt és imába kezdtek. Néhány perc múlva Mama és az ápolónő bevégezték imájukat, felkeltek és leültek. De Papa csak akkor kezdett igazán bele. Egyszerre csak rajtakaptam magamat, hogy figyelem apám imádságát, majd úgy éreztem, hogy valami hirtelen átfut rajtam. Papa arcába néztem és azt hiszem, hogy látomást láttam, mert Jézus arcát pillantottam meg az ő arcában. Azelőtt nem akartam megtérni, nem akartam Jézust. Amit mondtak Róla, hatás nélkül ment el a fülem mellett, de most, hogy az Ő arcát láttam apám vonásaiban, - sírva fakadtam. Nem tehettem semmit, a szívem darabokra tört és kértem Istent, hogy mentse meg a lelkemet.

Mialatt megtérésemért imádkoztam, elmúlt éveim peregtek le előttem. Otthonról való távollétem alatt elvittem néhány jogi könyvet, amelyek egy bíró tulajdonát képezték. A főiskolán jogot kezdtem tanulni, és mivel hozzáférhettem a bíró könyveihez, kiválasztottam néhányat és magammal vittem. Nem akartam ellopni a könyveket és nem is gondoltam arra, hogy tulajdonképpen lopást követek el. De most, hogy meg akartam térni, fenyegetően láttam a könyveket magam előtt és ígéretet tettem az Úrnak, hogy ha megment engem és megszabadít ettől az ágytól, úgy visszaviszem a könyveket. Megmondtam az Úrnak, hogy ha engem megvált, akármilyen kevés maradjon is az életemből, én azt Neki szentelem. Így szóltam: "Jézus! Nekem semmim sincs, amit felajánlhatnék. Egészségem tönkre ment, testem roncs. Semmim sem maradt, de ha Te megváltasz, amim van, Neked adom!"

Ekkor történt, hogy fizikailag is éreztem az Ő jelenlétét. Megérintette a lábamat, majd az egész valómat. Arcom világítani kezdett, láttam a fény visszaverődését és kiáltottam Papának: "Nézd a fényt az arcomon!" Pehelykönnyűnek éreztem magam és boldogságomban szerettem volna hangosan kiáltozni. Isten ereje hatalmas erővel ragadott meg, felkeltett az ágyból és én az ágy előtt állva találtam magamat, felemelt karokkal dicsőítve Istent, és egyre azt mondva: "Megtértem! Megtértem! Megtértem!"

Az első Vidám Vasárnap (tánc)

Reinhard Bonnke: A hit

Mikor Péter a vízen járt, nem sokáig élvezhette a dolgot, mert bár kilépett a csónakból, magán volt leginkább meglepődve. Aztán már tétovázott, megrémült saját merészségétől. „Mit csinálok? Dacolok a természet törvényével?! Ki vagyok én, hogy ezt teszem?” A tenger háborgott a talpa alatt, és ő hirtelen rádöbbent, hogy úgy egyensúlyoz a mélység fölött, hogy nincs mibe kapaszkodnia. Az idegei felmondták a szolgálatot, ájulás környékezte. Pánikba esett, izgalma halálfélelembe csapott át. Néhány lépés után a víz elkezdett újra vízként viselkedni, beomlott a lába alatt. Már nem tudott lépkedni rajta, úszni pedig nem tudott jól. Kétségbeesésében segítségért kiáltott. Akkor egy erős kéz megragadta a ruháját, kirántotta a hullámokból. Jézus volt az. „Miért kételkedtél?” -kérdezte tőle.

Tényleg, miért kételkedett Péter? Egyáltalán miért hitte el másodpercekkel korábban, hogy fog tudni járni a vízen? Nagyon komoly oka volt annak, hogy Péter elhitte először, és ez az ok elég lett volna akkor is, amikor a hullámokra és a viharra nézett. Mert a hitnek mindig komoly oka van: ez pedig az, hogy JÉZUS MONDTA NEKI, ÉS JÉZUS SOHA NEM VALL KUDARCOT! 

Joseph Prince: Isten veled van, nem ellened

8,31 Mit mondjunk tehát erre? Ha Isten velünk, ki lehet ellenünk? (Róma)

Jelenleg kihívásokkal kell szembenézned az életedben? Házassági, vagy pénzügyi problémáid vannak? Lehet, hogy a gyermeked letért a jó útról, vagy netán kiújult egy régi betegség? Mit mondasz mindezekre?

Tudod, Isten mit szeretne hallani tőled? Azt akarja, hogy ezt mondd: „Ha Isten velem van, akkor ki lehet ellenem?”

Ha tudnád, hogy a miniszterelnök veled van, akkor úgy gondolnád, hogy minden rendben van. De hiszen még ennél is jobb támogatód van! A Biblia azt mondja, hogy a Mindenható, az ég és föld Teremtője veled van! Milyen probléma találhat rajtad fogást, ha a Mindenható Isten veled van? Vajon az ördög sikeres lehet veled szemben, ha Maga Isten áll az oldaladon?

Ha Isten veled van ma, ha veled van most is, akkor nem kell így siránkoznod: „Jaj, ha lenne egy …, Bárcsak ne mondtam volna azt …” És a jövő miatt sem kell aggódnod: „Mi lesz, ha ez megtörténik …, Mi lesz, ha nem lesz elég …” Kedves barátom, a múlton való siránkozás, és a jövő miatti aggódás semmit sem old meg. Inkább nézz Mennyei Atyádra. Mivel ebben a pillanatban is veled van, biztos lehetsz benne, hogy segíteni és gondoskodni fog.

Isten elküldte a Fiát, hogy meghaljon érted. Jézus miatt véren vásárolt jogod van egy céllal bíró, jelentőségteljes élethez. Jézus miatt véren vásárolt jogod van a gyógyuláshoz. Jézus miatt véren vásárolt jogod van Isten gondoskodására, még akkor is, ha a gazdaság mélyrepülésben van.

Nem azért kapod ezeket a dolgokat, mert megérdemled, hanem azért, mert Jézus a vérét ontotta érted, hogy neked adhassa a jogosultságot ezekhez a dolgokhoz. Mindezen áldásokban azért részesülhetsz, mert Isten veled van. És ha Isten veled van, akkor ki lehet ellened?

Joseph Prince

Magyar fordítás: ahitatok.hu

http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/186-isten-veled-van-nem-ellened.html

Kenneth Copeland: A próbálkozástól a megvalósulásig

Róm.8,37

De mindezekben felettébb diadalmaskodunk, (és most minden dologban több vagyunk, mint diadalmasok) Az által, aki minket szeretett.

A Biblia királyoknak és papoknak (Jel.1,6), továbbá a világ legyőzőjének (1Ján 5,4.) nevez bennünket. Sokunk számára ezek a kijelentések még valóságossá kell hogy váljanak. Egyelőre még tanuljuk, hogy kik is vagyunk valójában.

Az 1Krónika 14. fejezetét elolvasva láthatod, hogy Dávidnak ugyanez volt a problémája. Még tinédzserként lett Sámuel próféta által felkent király. Évek óta tudta, hogy eljön a nap, amikor Izrael fölött fog uralkodni, de valahogy ez nem akart megtörténni. Ám nézd csak meg, mit ír a 2. vers:. “És Dávid megértette, hogy az Úr királlyá kente őt Izrael fölött, és királysága felemeltetett magasra Izrael népe által.” Végül Dávid megragadta, hogy az Úr királlyá kente fel. El tudom képzelni őt, amint magának mondja: király vagyok. És végül király lett! És abban a pillanatban, ahogy király lett, megszünt, befejeződött, amiről Dávid addig csak gondolkodott. Annyira valóságossá vált számára, hogy már képes volt királyként látni magát.

Mit jelent ez neked és nekem? Nekünk adatott ez a királyi hivatal - neked és nekem -, sokkal inkább, mint Dávidnak. Azonban egészen addig, míg ezt nem hisszük el, nem tudjuk alkalmazni a felhatalmazásunkat, illetve a hivatallal járó hatalmat.

Ha beteg vagy? Felkiálthatsz - akár ötvenszer is egy nap -: az Ő sebeiben én meggyógyultam! Lehet, hogy reménykedsz a gyógyulásban, annyira, hogy a hajad is belekunkorodik, de ha nem tudod valóban megragadni, nem tudod látni magad, mint egészséges, meggyógyult embert Jézus Krisztusban, akkor nem tudsz részesedni semmilyen természetfölötti segítségben. De ha ez az igazság valóságossá válik, és végre leérkezik a bensődbe az a tény, hogy te már meg vagy gyógyulva – senki, még az ördög maga sem lesz képes visszatartani tőled a gyógyulást, vagy megakadályozni téged abban, hogy egészséges légy.

Határozd el, hogy ahelyett hogy csak próbálkoznál hinni Isten Igéje által, valóban ismerd meg belőle, ki is vagy igazán. Olvasd és gondolkozz ezen. És gyakorold magad abban, hogy Isten Igéjének szemeivel láss, egészen addig, míg Krisztusban a te királyi voltod valóságossá válik számodra.

Fordította: Orbán Tibor

Kenneth Copeland által engedélyezett fordítás

Javasolt ige: Ef. 1,3-23

Ef 1:3 Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekben a Krisztusban,

Aszerint, amint magának kiválasztott minket Ő benne a világ teremtetése előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek Ő előtte szeretet által,

Ef 1:5 Eleve elhatározván, hogy minket a maga fiaivá fogad Jézus Krisztus által az Ő akaratjának jó kedve szerint,

Ef 1:6 Kegyelme dicsőségének magasztalására, amellyel megajándékozott minket ama Szerelmesben,

Ef 1:7 Akiben van a mi váltságunk az Ő vére által, a bűnöknek bocsánata az Ő kegyelmének gazdagsága szerint.

Ef 1:8 Melyet nagy bőséggel közlött velünk minden bölcsességgel és értelemmel,

Ef 1:9 Megismertetvén velünk az Ő akaratjának titkát az Ő jó kedve szerint, melyet eleve elrendelt magában,

Ef 1:10 Az idők teljességének rendjére nézve, hogy ismét egybeszerkeszt magának mindeneket a Krisztusban, mind, amelyek a mennyekben vannak, mind, amelyek e földön vannak;

Ef 1:11 Ő benne, akiben vettük is az örökséget, eleve elrendeltetvén annak eleveelvégzése szerint, aki mindent az ő akaratjának tanácsából cselekszik,

Ef 1:12 Hogy legyünk mi magasztalására az Ő dicsőségének, akik előre reménykedtünk a Krisztusban:

Ef 1:13 Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak beszédét, idvességetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama SzentSzellemével,

Ef 1:14 Aki záloga a mi örökségünknek [Isten] tulajdon [népé]nek megváltatására, az Ő dicsőségének magasztalására.

Ef 1:15 Annakokáért én is, hallván a ti hiteteket az Úr Jézusban, és minden szentekhez való szerelmeteket,

Ef 1:16 Nem szűnöm meg hálát adni tiérettetek, emlékezvén reátok az én könyörgéseimben;

Ef 1:17 Hogy a mi Urunk Jézus Krisztusnak Istene, a dicsőségnek Atyja adjon néktek bölcsességnek és kijelentésnek Szellemét az Ő megismerésében;

Ef 1:18 És világosítsa meg értelmetek szemeit, hogy tudhassátok, hogy mi az Ő elhívásának a reménysége, mi az Ő öröksége dicsőségének a gazdagsága a szentek között,

Ef 1:19 És mi az Ő hatalmának felséges nagysága irántunk, akik hiszünk, az Ő hatalma erejének ama munkája szerint,

Ef 1:20 Amelyet megmutatott a Krisztusban, mikor feltámasztotta Őt a halálból, és ültette Őt a maga jobbjára a mennyekben.

Ef 1:21 Felül minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is:

Ef 1:22 És mindeneket vetett az Ő lábai alá, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé,

Ef 1:23 Mely az Ő teste, teljessége Ő néki, aki mindeneket betölt mindenekkel.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevcopeland:_a_velekedestol_a_megvalosulasig

Szeretet-Közösség

Keresztény szépségportál

A világ szépsége nem más, mint az anyagon keresztül gyengéden ránk mosolygó Krisztus. Simone Weil

www.keresztenyszepsegportal.hu

Köszönöm,Uram,hogy meghallgatsz...

Ige: Isten keni fel Krisztus menyasszonyát!.

 „Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít, megszilárdít, és felken a Szent Szellem erejével és hatalmával, a küldetés külső jegyével és pecsétjével, az Isten az* (2 Kor. 1,21)

*És Ő: „...meg is erősít titeket mindvégig feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napjára. Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre” (1 Kor. 1,8-9)

És a mi Urunk kenetet is adott, hogy ne tudjon senki eltévelyíteni: „És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok. És az a kenet, amelyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem amint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és amiként megtanított titeket, úgy maradjatok Őbenne” (1 Ján. 2,20.27)

 Így lett az Egyház Krisztus eljegyzett menyasszonya: „Őbenne pedig titeket is - miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek - eljegyzett pecsétjével, a megígért Szent Szellemmel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására” (Eféz. 1,13-14)

Így lettünk egy néppé, a Krisztus népévé, Isten választott népévé:  „Hiszen egy Szellem által ... mindnyájan egy testté (szómává) = személlyé meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg” (1Kor. 12,13).

Örül, örülj az Úr veled van

A Szent Szellem:

A: „… bölcseségnek, szakértelemnek, és ügyességnek, értelemnek,  ítélőképességnek, megkülönböztető képességnek, felismerésnek, és megértésnek Szelleme, tanácsnak, előrejelzésnek és hatalomnak Szelleme. Erőnek, vitézségnek, bátorságnak Szelleme. Az Úr ismeretének és tiszteletének Szelleme” (Ésa. 11,2).

Anthony de Mello: Az ima.

Amikor imádkozunk, Isten a szívünket nézi, nem a szövegeinket!

C. H. Spurgeon: Isten válaszol

"Teljesíti az istenfélők kívánságát, meghallja kiáltásukat és megsegíti őket" (Zsolt 145,19).

Isten Szelleme oltotta belénk a kívánságot, ezért teljasíti is azt. Bennünk lévő élete indít a kiáltásra, ezért meghallgatja azt. Az Őt félők a legszentebb befolyás alatt vannak, ezért legfőbb kívánságuk, hogy Istent dicsőítsék és Benne mindörökké örvendezzenek. Miként a Biblia nagy hívő alakjai, ők is telve vannak kívánsággal, és az Úr valóra váltja vágyaikat.

A szent kívánságok olyanok, mint a zsenge vetés, amelyet a mennyei gazda gondoz, míg gabonát nem terem a kalász. Az istenfélő emberek vágynak arra, hogy szentek, hasznosak legyenek, áldás felebarátaik számára, és így szolgálhassák Uruk dicsőségét. Vágynak megélhetésükhöz a legszükségesebbre, szükségükben segítségre, a terhek alatt erőre, a nehéz helyzetekben vezetésre, a bajban szabadulásra. Olykor ezen kívánságuk annyira erős, és ügyük oly sürgető, hogy felkiáltanak gyötrelmükben, mint a kisgyermekek fájdalmukban, és akkor az Úr megértően lehajol hozzájuk, és ígérete szerint megadja azt, amire szükségük van - "megsegíti őket".

Igen, ha féljük Istent, semmi mástól nem kell tartanunk. Ha az Úrhoz kiáltunk, szabadulásunkra biztosan számíthatunk.

Kedves olvasó, helyezd ezt az igeverset a nyelvedre, és tartsd egész nap a szádban, olyan édes lesz számodra, mint a manna.

---

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok

Reinhard Bonnke: Az Evangéliumról

Jézusban és az evangéliumban Isten jelenik meg. Ezt tapasztaljuk minden egyes evangélizációs alkalmunkon, amikor felragyog az evangélium páratlan dicsősége. Hatalmas tömegek özönlenek mindenfelől, mert saját vallásuk nem tudja megadni nekik, amire szükségük van. Krisztus evangéliuma viszont mindent megad. Jelek és csodák kísérik, a megváltás és megtérések csodái, csodás gyógyulások. Fénye és igazsága megvilágítja a jövőt, és beragyogja az örökkévalóságot, és a gonosz szellemek elhagyják az embereket. Krisztus azért jött, hogy megtörje az életünkre kimondott átkokat és varázsigéket, és lerombolja az ördög minden munkáját (1János 3,8). Összejöveteleinken Isten hatalmasabbnak bizonyul minden más istennél, és ezt milliók ismerik fel. Azt hirdetjük, amit Pál apostol is hirdetett: „Krisztus meghalt a mi bűneinkért az Írások szerint, eltemették, és - ugyancsak az Írások szerint - feltámadt a harmadik napon, és megjelent Kéfásnak, majd a tizenkettőnek (1Kor 15:3-5).

Az üzenetünk nem egy elmélet vagy ötletelés, amiről vitát lehetne nyitni. Krisztust hirdetjük, és a róla szóló üzenet az életünknek éppen olyan természetes része, mint az, hogy a Nap az égen ragyog. Ahogy magától értetődő az utóbbi, úgy kellene hinnünk az előbbiben. Ő méltó, hogy higgyünk neki! Amint az ének mondja: „Szeretete oly csodás, oly isteni, életemet, lelkemet, mindenemet átadom neki.” Neki nincs alternatívája.

Hozd ki a legtöbbet a mából!

„Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt…” (Zsoltárok 118:24)

Isten határozza meg életed napjainak számát, de te döntesz arról, hogyan töltöd azokat. A zsoltáros azt írta: „Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” A tegnap már érvénytelen csekk, a holnap egy még nem esedékes váltó, csak a ma a tiéd.

Elkezdheted jól megélni a mát, ha a következők szerint teszel: „Ma kitörlök a naplómból két napot – a tegnapot és a holnapot. A tegnap a tanulás ideje volt; holnap pedig annak a következményeit fogom aratni, amiket ma teszek. Ma azzal a meggyőződéssel nézek szembe az élettel, hogy ez a nap sohasem fog visszatérni, hogy talán ez az utolsó lehetőség, amit fel kell használnom, mert semmi garancia sincs arra, hogy meglátom a holnapot. Ma elég bátor leszek ahhoz, hogy ne szalasszam el a lehetőségeket; egyetlen alternatívám a győzelem.

Ma befektetem legértékesebb forrásomat, az időmet, a legértékesebb tulajdonomba, az életembe, melyet Istentől kaptam. Minden percet céltudatosan élek meg, a mai napomat különleges lehetőséggé formálom. Megbirkózom minden akadállyal, tudva, hogy Isten segítségével győzhetek. Ma ellenállok a kétségnek és borúlátásnak, és felmelegítem a körülöttem lévő világot egy mosollyal. Megőrzöm hitemet erősnek, mindig a legjobbra számítok, időt szakítok arra, hogy boldog legyek, minden feladatot lehetőségnek tekintek arra, hogy Istent dicsőítsem általa, és arra törekszem, hogy ott hagyjam Isten lábnyomát azok szívén, akikkel ma találkozom.”

John Boykin írta: „Az idő az életed – sem több, sem kevesebb. Ahogy óráidat és napjaidat töltöd, úgy töltöd az életedet.” Imádkozz tehát így: „Uram, segíts, hogy a legtöbbet tudjam kihozni a mai napból!”

http://maiige.hu/

Lent a Via Dolorosán

Jézus igazsága felülmúlja Ádám bűnét 301

Veled van az Úr!

„Közösségben van az Úr az őt félőkkel, szövetségére tanítja őket. Szemem állandóan az Úrra néz, mert ő szabadítja ki lábamat a csapdából. ”

Zsoltárok könyve 25:14-15

Ma reggel, ahogy ezt az igét olvasod, barátom, képzeld magad mellé Istent. Képzeld el, ahogy ott ül melletted a kanapén, és rád mosolyog. Összeborzolja a hajad, és veled együtt nevet úgy, hogy még a könnye is kicsordul. Vagy képzeld el úgy, mint aki veled együtt hallgat át egy egész napot a tó partján, és csak örül a szavak nélkül együtt töltött időnek.

Képzeld el, ahogy figyelmesen meghallgatja vágyaidat, álmaidat, örömödet és bánatodat, és együttérez veled, hiszen tudja, miken mész keresztül, mert mindezeket veled élte át. Képzeld el, ahogy néhány könnycseppet töröl le az arcáról, ahogy veled együtt visz virágot a temetőbe. Képzeld el, ahogy veled együtt kap a szívéhez egy különleges jó hír hallatán. Képzeld el, ahogy ott ül melletted, kezét válladra teszi, miközben te ugyanígy hallgatod meg a barátodat, és próbálod vigasztalni.

Képzeld magad elé, amikor büszkén kihúzza magát, mert épp a közös történetetekről beszélsz valakinek, épp azt ecseteled, milyen sokat jelent számodra Isten. És képzeld el, ahogy tárt karokkal vár a menny kapujában, szorosan átölel téged, a hazatért tékozlót, és kezdetét veszi egy öröklétnyi nosztalgiázás.

Isten veled van, Barátom, nem hagy magadra sohasem. Hát éld át igazán ezt a különleges szövetséget! Engedd, hogy közel jöjjön hozzád, egészen közel, és várd, hogy felgördüljön a függöny, és végre megláthasd az Isten arcát!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/veled-van-az-ur.html