János apostol 2. levele: Az ekklézsia Buzdítása a Krisztusban való megmaradásra; (göröggel és kapcsolódó igékkel)

2 Ján. 1,1 [Én] a presbiter [(preszbüterosz): az elöljáró, a vén] a kiválasztott asszonynak [(eklektosz küria): a kiválasztott Úrnőnek] és az ő gyermekeinek, akiket én igazán [(alétheia): a valóságban, őszintén, (agapaó): Isten szerinti szerettettel] szeretek, és nem csak én, hanem mindenki, aki megismerte az igazságot [a valóságot, vagyis az Igét]*

*Vagyis az Úr Jézust, mert Ő jelentette ki: „Én vagyok … az igazság (alétheia: a valóság)” (Ján. 14,6).

2 Ján. 1,2 Az igazságért [(alétheia): a valóságért, az Igéért, vagyis az Úr Jézusért], amely megmarad bennünk, és velünk lesz mindörökké

[Más fordítás: akiket azért az igazságért, azért a valóságért, azaz: az Úr Jézusért szeretek, aki bennünk van, és velünk lesz örökké]:

2 Ján. 1,3 Kegyelem [(kharisz): Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása], irgalom [(eleosz): gyengéd, szerető irgalma], békesség [vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] legyen veletek az Atya Istentől, és az Úr Jézus Krisztustól az Atyának Fiától igazsággal [(alétheia): valóságban]  és szeretettel [(agapé): Isten szerinti szeretetben].

»Más fordítás: Kegyelem, vagyis Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és gyengéd, szerető irgalma, és békessége, vagyis az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában. Kísérjen minket az Atyában, Istenben, és az Úr Jézus Krisztusban az Atyának Fiában, vagyis a valóságban, és Isten szerinti szeretetben«

2 Ján. 1,4 Felettébb örültem, hogy olyanokat találtam gyermekeid között, akik igazságban [(alétheia): vagyis a valóságban] járnak [(peripateó): és élnek], amint parancsolatot vettünk [(lambanó): és befogadtuk] az Atyától

[Más fordítás: Ahogyan az Atya parancsát befogadtuk]*

*Az Atya parancsa pedig az, hogy: „Szükség [(dei): szükségszerű] néktek újonnan [vagyis felülről] születnetek [és fentről kell származnotok]” (Ján. 3,7)

2 Ján. 1,5 És most kérlek téged, Asszonyom [(küria): úrnőm], nem mintha új [(kainosz): újszerű, ismeretlen, szokatlan, meglepő] parancsolatot írnék néked, hanem amelyet kezdettől fogva vettünk [(arkhé ekhó): vagyis eredetileg befogadtunk, és birtokoltunk], hogy [(agapaó): Isten szerinti szeretettel] szeressük egymást!*

*Kijelenti a Szent Szellem, hogy az Isten szerinti szeretet nem érzelem, hanem cselekedet: „Az Isten pedig a mi hozzánk való szerelmét [agapéját, isteni természetét] abban mutatta meg, [azzal bizonyítja] hogy [abban az időben] mikor még bűnösök [céltévesztők] voltunk, Krisztus [már akkor] érettünk meghalt” (Róm. 5,8)^.

Ugyanez a cselekvő szeretet van az Úr Jézus Krisztusban: „Mert az Isten őt [eleve] (el)rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek, a Láda fedele (a Templomban), mint előkép, vagyis az irgalom helye, a kiengesztelés]. Azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát [igazságosságát] megmutassa [nekünk, nyilvánvaló jelül, bizonyítékként] Isten ugyanis az előbb [a korábban] elkövetett bűnöket [végtelen türelmében] elnézte [elengedte; megbocsátotta]” (Róm. 3,25).

A Szent Szellem újra - és újra kijelenti, hogy mit tett Isten Krisztusban értünk: „Ki a mi bűneinkért halálra adatott, és feltámasztatott a mi megigazulásunkért”„aki önmagát adta értünk, hogy megváltson minket minden gonoszságtól, és megtisztítson minket a maga népévé, amely jó cselekedetre törekszik (Tit. 2,14; Róm. 4,25).

És ismét: „Aki adta [feláldozta] önmagát a mi bűneinkért [(hamartia): céltévesztésünkért]. Hogy kiszabadítson [kiragadjon; kimentsen; kivegyen; kiemeljen] minket [magának] e jelenvaló gonosz [(ponérosz): nyomorúságos, nehéz; szűkös; tökéletlen, alkalmatlan; beteg; káros, veszélyes, ellenséges; züllött] világból [a jelen világ gonoszságából; gonosz korszakból /aion: világkorszak, létkor/]. Az Istennek és a mi Atyánknak akarata [rendelése; elhatározása] szerint” (Gal. 1,4).

 Minden Krisztusban hívőt így figyelmeztet a Szent Szellem: „Öltözzetek föl azért, mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet [irgalmas bensőt], jóságosságot [kedvességet], alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést [türelmet]. Elszenvedvén [viseljétek el; hordozzátok el] egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki [a másik] ellen panasza volna. miképpen a Krisztus [az Úr] is megbocsátott néktek, akképpen [úgy tegyetek] ti is. Mindezeknek fölébe pedig öltözzétek föl a szeretetet, mint amely a tökéletességnek kötele [mert az tökéletesen összefog mindent].

»Más fordítás: mindezek fölé pedig a szeretetet, amely a tökéletesség (célbajutottság) köteléke; amely a tökéletesség Összefogó ereje«.” (Kol. 3,12-14).

És ismét: „legyetek pedig egymáshoz jóságosak [kedvesek jóindulatúak], irgalmasok [könyörületesek, megindulni képesek, együttérzők egymás iránt], megengedvén [bocsássatok meg mindig] egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett [megbocsátott] néktek” (Eféz. 4,32)^.

„Hogy legyetek a ti mennyei Atyátoknak fiai, aki felhozza [fölkelti] az ő napját mind a gonoszokra [rosszakra, haszontalan, hibás, silány], mind a jókra, és esőt ád mind az igazaknak [igazságosoknak, megigazultaknak], mind a hamisaknak [bűnösöknek nem-hívőknek; engedetleneknek, igazságtalanoknak (ige nélkülieknek)]” (Mát. 5,45).

És az apostolon keresztül újra -és újra arra buzdít a Szent Szellem, hogy: „Mindenek előtt pedig legyetek hajlandók az egymás iránti elszánt, megállás nélküli, heves, forró szeretetre (vagyis egymás odaadó szeretetére); mert a szeretet sok vétket (sérelmet, bűnt) elfedez (befed, betakar, és vétkek tömegét leplezi el)” (1Pét 4,8).

„Atyafiúi [testvéri] szeretettel egymás iránt gyöngédek [egymást odaadóan szeretők] a tiszteletadásban egymást megelőzők legyetek. [a tisztelet dolgában egymással versengők]” (Róm. 12,10).

„A testvéri szeretet legyen maradandó…” (Zsid. 13,1-2).

„Tisztítsátok meg egész valótokat az igazság iránti engedelmességgel képmutatás nélküli testvérszeretetre, egymást kitartóan, tiszta szívből (szellemből) szeressétek, mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtetek újjá, Isten élő és maradandó igéje által” (1 Pét. 1,22-23).

„Már Dávid így prófétál erről, kijelentve az egyetértés és szeretet eredményét: „… Ó, mily szép és mily gyönyörűséges, ha a testvérek egyetértésben élnek! Olyan ez, mint mikor a drága olaj a fejről lecsordul a szakállra, Áron (megvilágosított) szakállára, amely leér köntöse gallérjára. Olyan, mint a Hermon (szent; hozzáférhetetlen; felszentelt) harmatja, amely leszáll a Sion (kiszáradt, megperzselt hely) hegyére. Csak oda küld az ÚR áldást és életet mindenkor” (Zsolt. 133,1-2).

Ezért hát: „…járjatok [(peripateó): éljetek (agapé): isteni] szeretetben, miképpen a Krisztus is szeretett minket, és adta Önmagát miérettünk ajándékul és áldozatul az Istennek, kedves jó illatul [Más fordítás: S odaadta magát értünk, hogy felajánlás, véres áldozat, jó illat legyen az Istennek]” (Eféz. 5,2).

Azt is kijelenti a Szent Szellem, hogy az Isten szerinti szeretet nem érzelem, hanem cselekedet: És ismét: „legyetek pedig egymáshoz jóságosak [kedvesek jóindulatúak], irgalmasok [könyörületesek, megindulni képesek, együttérzők egymás iránt], megengedvén [bocsássatok meg mindig] egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett [megbocsátott] néktek” (Eféz. 4,32)^.  

Hiszen az Úr Jézus ezt az egyetlen parancsolatot adta: „Új [(kainosz): újszerű, ismeretlen, szokatlan, meglepő] parancsolatot adok néktek, [ami lényegében is különbözik a korábbitól, ami eddig még nem volt érvényben] hogy egymást szeressétek; [(agapaó): Vagyis teljesen szánjátok oda magatokat egymásnak, többre tartva a másikat, mint magatokat]. Amint [(kathósz): ugyanúgy, ahogyan] én szerettelek titeket [(agapaó): vagyis odaszántam magam érettetek], úgy szeressétek ti is egymást” (Ján. 13,34). Mert: „Az az én parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket” (Ján. 15,12).

Ján. 1,6 És ez az [(agapé): Isten szerinti] szeretet, hogy járjunk az ő parancsolatai szerint. Ez a parancsolat, amint kezdettől fogva hallottátok, hogy abban járjatok

[Más fordítás: Ez a szeretet pedig azt jelenti, hogy az ő parancsai szerint élünk: ez a parancs viszont az, amelyről kezdettől fogva hallottátok, hogy a szerint élhessetek]*

*És így folytatja az apostol: „Mert az az (agapé): Isten (szerinti) szeretet, hogy megtartjuk az ő parancsolatait; az ő parancsolatai pedig nem nehezek” (1 Ján. 5,3).

Ez a parancsolat pedig az Ige: „Aki pedig megtartja az ő beszédét (vagyis az Ő igéjét), abban valósággal teljessé lett az Isten szeretete. Ebből tudjuk meg, hogy Őbenne vagyunk; Atyámfiai, (szeretteim) nem új parancsolatot írok néktek, hanem (egy) régi parancsolatot, amely előttetek volt (és megvan nálatok) kezdettől fogva; a régi parancsolat az íge, amelyet hallottatok kezdettől fogva. Amit azért ti kezdettől hallottatok, az maradjon meg bennetek. Ha bennetek marad az, a mit kezdettől fogva hallottatok, ti is az Atyában és a Fiúban maradtok” (1 Ján. 2,5.7.24).

2 Ján. 1,7 Mert sok [(polüsz pollé polü): számos, és mindenféle] hitető [(planosz): csaló, félrevezető, eltévelyítő, megtévesztő, bűnre csábító, tévútra vezető; szemfényvesztő] jött  e világra [és lépett porondra a világba], akik nem vallják a Jézust (hús)testben megjelent Krisztusnak. Ez a hitető [(planosz): csaló, félrevezető, eltévelyítő, megtévesztő, bűnre csábító, tévútra vezető; szemfényvesztő] és az antikrisztus [hamis Krisztus]*

*Már a testté lett Ige, az Úr Jézus így figyelmezteti az Övéit:  „… Meglássátok [vigyázzatok, és figyeljetek], hogy valaki el ne hitessen [és nehogy valaki félrevezessen, megtévesszen, tévútra vezessen, el ne tévelyítsen] titeket, Mert sokan jőnek majd az én nevemben, akik ezt mondják: Én vagyok a Krisztus [a Felkent]; és sokakat [sok embert] elhitetnek [megtévesztenek majd]. Mert hamis Krisztusok [hamis felkentek] és hamis próféták támadnak [fognak fellépni, és állnak majd elő], és nagy [természetfeletti] jeleket és csodákat tesznek [és visznek végbe (mutogatnak)], annyira, hogy elhitessék [és megtévesszék, hogy tévútra vezessék; eltévelyítsék; tévedésbe ejtsék], ha lehet, a választottakat [a kiválogatottakat; még az Isten választottait] is” (Mát. 24,4-5.24).

Lukács bizonyságtételében jelenti ki a Szent Szellem, hogy mit fognak hirdetni: „… Meglássátok (és vigyázzatok), hogy el ne hitessenek benneteket (és hogy meg ne tévesszenek titeket): mert sokan jőnek el az én nevemben, kik ezt mondják: Én vagyok; és: Az idő elközelgett (már egészen közel jött); ne menjetek azért utánuk (és ti ne kövessétek őket)” (Lk 21,8).

 És az apostolon keresztül folytatódik a kijelentés: „Ne csaljon meg titeket senki semmiképpen [és nehogy valaki megtévesszen, tévútra csaljon, senki semmiféle módszerrel félre ne vezessen benneteket]. Mert nem jön az [a nap] el addig, mígnem bekövetkezik elébb a szakadás (a hittől, és az egyháztól) és megjelenik (lelepleződik, vagyis amikor előlép a függöny mögül az ad­dig mögötte rejtőző személy), a bűn [a céltévesztés] embere [az ellenség; Az egész mondat így is fordítható: mert csak ha előbb bekövetkezik a hittől való elszakadás, akkor lepleződik le a céltévesztés embere], a veszedelemnek [a romlás, pusztulás, romba döntés, vagy: a pusztulás / pusztítás fia] fia

[Más fordítás: Mert az Úr napját megelőzi a hittől való elszakadás, az Istentől való elfordulás, amikor megjelenik a törvénytipró, a kárhozat fia, aki pusztulásra van ítélve]” (2 Thess. 2,3).

Ezért: „Ezt mondja a Seregek Ura: Ne hallgassátok azoknak a (nektek prófétáló) prófétáknak szavait (beszédét), akik néktek prófétálnak, elbolondítnak titeket (hiábavalóvá tesznek benneteket): az ő szívüknek látását szólják (látomását hirdetik), nem az Úr szájából valót (nem azt, amit az ÚR adott)” (Jer. 23,16).

Jeremiáson keresztül is így figyelmezteti népét az Úr: „… Hazugságot prófétálnak a próféták az én nevemben; nem küldtem őket, nem parancsoltam nékik, nem is beszéltem velük (nem is szóltam hozzájuk); hazug látomást, varázslást (hiábavaló varázsigéket), hiábavalóságot és szívbeli (és maguk koholta) csalárdságot jövendölnek (prófétálnak) néktek. Nem küldöttem e prófétákat, de ők (mégis úgy igyekeztek, és) futottak, nem szólottam nékik, mégis prófétáltak. Mert ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne hitessenek el titeket a ti prófétáitok, akik közöttetek vannak, se a ti jövendőmondóitok, és ne figyelmezzetek a ti álmaitokra, amelyeket álmodoztok.

(Más fordítás: Ezt mondja a Seregek Ura, Izráel Istene: Ne engedjétek, hogy rászedjenek benneteket a próféták és a jósok, akik köztetek vannak, és ne hallgassatok az álmodók álmaira). Mert ők hamisan (hazugságot) prófétálnak néktek az én nevemben: Nem küldöttem őket, azt mondja az Úr” (Jer. 14,14;23,21; 29,8-9).

2 Ján. 1,8 Vigyázzatok magatokra, hogy el ne veszítsük, amit munkáltunk [vagyis amit elértünk munkánkkal], hanem teljes jutalmat nyerjünk.

2 Ján. 1,9 Aki félrelép [(parabainó): eltér, eltávolodik,

továbbmegy, vagy aki túllép ezen] és nem marad meg a Krisztus tudománya mellett [a Krisztusról szóló tanításban], annak egynek sincs Istene [abban nincs benne Isten]. Aki megmarad a Krisztus tudománya [a Krisztusról szóló tanítás] mellett, mind az Atya, mind a Fiú az övé [vagyis abban benne van az Atya is, meg a Fiú is]*

*Az apostol is így figyelmezteti a mindenkorban élő hívőket: „Kérlek [buzdítlak, bátorítalak] pedig titeket atyámfiai [testvéreim], vigyázzatok azokra, [és tartsátok szemmel azokat] akik szakadásokat [egyenetlenséget; széthúzásokat; megosztást, meghasonlásokat támasztanak; háborúságnak okai volnának] és botránkozásokat okoznak [vagyis kelepcéket készítenek; elégedetlenséget okoznak, és ezáltal bűnre csábítanak] a tudomány körül, [vagyis akik más tudományra tanítanának azon kívül, vagy az ellenkezőjét tanítják annak] melyet tanultatok. és azoktól hajoljatok el [és kerüljétek és távoztassátok el őket. Térjetek ki előlük]” (Róm. 16,17).

„Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok munkások, akik a Krisztus apostolaivá változtatják át magukat. Nem is csoda, mert maga a Sátán is a világosság angyalának adja ki magát. Nem meglepő tehát, hogy szolgái is az igazság szolgáinak adják ki magukat; de a végük cselekedeteikhez méltó lesz” (2 Kor. 11,13-15).

2 Ján. 1,10 Ha valaki elmegy hozzátok és nem ezt a tudományt [vagyis nem ezt a tanítást] viszi, ne fogadjátok azt be a házba, és azt ne köszöntsétek [(legó): és ne beszéljetek vele]^*

*Ezek azok: „Kiknél megvan (megtartják, megőrzik) a kegyességnek [istenfélelemnek; az evangéliumi mintának, Isten szerinti valóságnak, istenfélelemnek, és szentségnek] látszata [formája, akik istenes életet színlelők ugyan], de megtagadják [és elutasítják] annak erejét [a lényegét, a csodatevő erőt és magát a csodát]. És ezeket kerüld (fordulj el tehát ezektől)” (2 Tim. 3,5)

2 Ján. 1,11 Mert aki [örvendezve] köszönti azt, [és beszél vele] részes [és kapcsolatba kerül] annak gonosz [(ponérosz): rossz, káros] cselekedeteiben/vel.

2 Ján. 1,12 Sok írni [és mondani] valóm volna néktek, de nem akartam papirossal [vagyis hártyán] és tintával [elintézni], hanem reménylem, hogy elmegyek [és eljutok] hozzátok, és szemtől szembe [vagyis személyesen] beszélhetünk, hogy örömünk teljes legyen.

2 Ján. 1,13 Köszöntenek téged a te kiválasztott nőtestvérednek gyermekei. Ámen.

Eljött hozzám mikor még bűnben éltem.

Az Úr Jézus:

Ő az: „… egyetlen Hatalmasság, a királyok Királya és uraknak Ura. Övé egyedül a halhatatlanság, aki megközelíthetetlen világosságban lakik, akit az emberek közül senki sem látott, és nem is láthat: övé a tisztelet és az örökkévaló hatalom. Ámen” (1Tim. 6.15-16).

A szeretet

“A szeretet hűséges marad jóban és rosszban. Beéri a tökélynél kevesebbel is, és tekintettel van az emberi gyarlóságokra.”

Böjte Csaba: A barát szerzésről

„Mibe kerül az embernek, ha hazafele menet találkozván egy kóbor kutyával, ahelyett, hogy belerúgna, lehajol hozzá és megsimogatja, így szerezve magának egy újabb barátot."

Lydia magazin

Irma Nyári

Nagy Istenem

Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

ISTEN NEVEI

2 Mózes 3:15
Ezután Isten így folytatta: „Ezt mondd nekik: »JAHVE küldött engem hozzátok. Ő a mi őseink Istene: Ábrahám Istene, Izsák Istene és Jákób Istene.« Mert ez az én nevem örökre, így fognak ismerni és emlegetni engem az emberek nemzedékről nemzedékre.

Éjféli Kiáltás Misszió

Kegyelmet kaptunk!

Mai Ige

"A megragadott lehetőség örömet hoz, az elmulasztott pedig csak sajnálkozást."

www.maiige.hu

Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely

Lukács 12:49
"Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre, és mennyire szeretném, ha már lángolna!

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Az Istenben való bizalom naponkénti választás. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

VARGA SZABOLCS - Életmentő Jézus

Ige: Isten haragja – nem az ember, hanem – a gonosz ellen.

„Nyilván van, és kijelentetik, megnyilvánul, és lelepleződik az Istennek haragja mennyből, az embereknek minden hitetlensége, istentelensége, azaz Isten nélkülisége, gonoszsága és hamissága, igazságtalansága, vagyis igenélkülisége ellen. Kik az isteni igazságot, a valóságot, vagyis Isten Igéjét hamissággal, igazságtalansággal, gonoszsággal, az IGE hiányával feltartóztatják, és elnyomják, lefogva tartják, elfojtják, nem engedik érvényesülni, sőt gátolják, és akadályozzák* (Róm. 1,18)

* „Mert nem olyan Isten vagy te, aki hamisságban, vagyis hazugságban, valótlanságban, kitalálásban gyönyörködnél. Mert Te nem leled örömöd a csalásban, becsapásban, sikertelenségben, boldogtalanságban, és szerencsétlenségben. Nem lakhatik, és nem talál otthonra tenálad gonosz. Nem állhatnak meg szemeid előtt a kevélyek, a dicsekvők. Te nem szereted a hiábavalóságot, bálványt imádót” (Zsolt. 5,5-6)

Az Úr velünk

42-43 ZSOLTÁR

Adni jó...!

Jézus a feltámadás és az élet

„Monda néki Jézus: Én vagyok a feltámadás és az élet: a ki hisz én bennem, ha meghal is, él; És a ki csak él és hisz én bennem, soha meg nem hal. Hiszed-é ezt?”

(János evangéliuma 11. fejezet 25-26. vers)

Tragédia elveszteni valakit. Márta testvére halálakor, kirohan Jézus elé és elmondja fájdalmát: „Ha itt lettél volna…, De tudom, ha kéred meglesz... Tudom hogy feltámad. (Ján.11:20-24)

Jézus azonban rávilágított arra, nem az a kérdés, hogy tudod, nem az, hogy megtanultad és kívülről el tudod mondani a halottak állapotával kapcsolatos hitelvi részt.

Hiszen annyi olyan ember van, aki a tanultakat elmondja, de látszik rajta, hogy nem hiszi el. Beszélnek, az egészséges életmódról, majd rágyújtanak egy cigarettára, beszélnek a tisztességről, és sikkasztanak… És milyen szomorú, hogy találunk magukat kereszténynek vallókat, akik tagadják kereszténység alapját, a feltámadás tényét.

Egy lelkésszel beszélgettem egyszer, aki bevallotta, hogy nem hisz a feltámadásban. Erre rákérdeztem, hogy húsvét közeledtével hogyan fog prédikálni, mert a kiadott textust nem kerülheti meg. A válasza ennyi volt: ’Beszélni tudok róla, de nem hiszem el!’

Jézus nem információt, nem teológiai felvilágosítást nyújtott Mártának, hanem megmutatta az Isten magához ölelő szeretetét, és a halál feletti hatalmát.

Így kérd Őt:

Uram téríts meg!

A fejem már megvan az üdvösséghez, de adj érző szívet!

Szólj hozzám!

Beszélj a szívemhez!

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/jezus-feltamadas-es-az-elet.html

A NEGATÍV JELENTÉS

Nem mehetünk fel az ellen a nép ellen, mert erősebb az nálunknál. És rossz hírét vitték annak a földnek, amelyet megkémleltek, Izrael fiaihoz, mondván: Az a föld, amelyen általmentünk, hogy megkémleljük azt, olyan föld, amely megemészti az ő lakóit; az egész nép is, amelyet láttunk azon, szálas emberekből áll. És láttunk ott óriásokat is […], és olyanok valánk a magunk szemében, mint a sáskák, és az ő szemeikben is olyanok valánk.

- 4Mózes 13,31–34.

Izrael kijött Egyiptomból és eljutott Kánaán határáig egy Kádes-Barnea nevezetű helyhez. Onnan küldtek el tizenkét férfit, hogy kémleljék ki Kánaán földjét. És a Biblia azt mondja, hogy azok közül a kémek közül tíz „negatív jelentéssel” tért vissza.

Mi a gonosz hír? A kétség híresztelése. (A hívőnek éppúgy nem szabad kétséget híresztelnie, mint ahogy pletykákat nem szabad terjesztenie!)

Isten már megmondta Izrael gyermekeinek, hogy nekik adta azt a tejjel és mézzel folyó földet. Elismerték, hogy az valóban tejjel és mézzel folyó föld.

- DE - panaszolták - óriások laknak azon a földön, és mi nem tudjuk azt elfoglalni!

Izrael gyermekei azt vallották meg, amiben hittek. Abban hittek, hogy ez nekik nem sikerülhet. Azután azt mondták: „Mi nem tudjuk ezt megtenni.” És pontosan azt kapták, amit mondtak! Izrael a többség beszámolóját fogadta el - a negatív jelentést - és azt mondták, hogy nem tudják elfoglalni a földet. Izrael pontosan azt kapta meg, amit mondott: Isten nem engedte annak a nemzetségnek, hogy elfoglalja azt a földet.

Megvallás: Én nem terjesztek kételkedést. Én nem adok negatív jelentést.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Csiszér László : Készítsük el...

Dr-Kováts György: A SZENT SZELLEM AJÁNDÉKAI-3.

1Kor 12,7. Mindenkinek azonban haszonra adatik a Szellemnek kijelentése.

Sok, nagyon sok ajándék működik, felsorolhatatlanul sok, és sokféle összetételben. Több mint, hogy 9-ben (1Kor 12.) össze tudnánk foglalni, vagy 22-ben, vagy 27-ben, ahogy számolni szokták ezeket az Újszövetség alapján (Ef 4. + 1Kor 12 + Róma 12 + 1Pét 4.).

Sokféle összetételben jelentkeznek, néha kettő együtt, néha egymás mellett, vagy egymást követően olyanok, amiktől minden más lesz. Más lesz az íze, a megoldás, amit hoznak, és egy köti össze őket: ajándék mindegyik. Szent Szellemtől, ajándék, használatra, a Krisztus Testének építésére.

Ajándék, amit megszolgálni nem, de kikérni tudunk, és amit akar adni a Szent Szellem, sőt, még akkor is akarja, ha a tanítvány valamiért megfeledkezik róla, vagy éppen nem gondol rá, vagy nem akarná.

Akarja adni, de szereti, ha felgerjesztjük, szereti, ha kikérjük, ha mi magunk törekszünk rá, kívánjuk őt, őket. (1Kor 12,31 – dzélóó: törekedni, lelkesen fáradozni, buzgólkodni, stb. kreittón: jobb, különb, előnyösebb, hasznosabb, stb. 2Tim 1,6 – anadzópüreó: feléleszti a tüzet, újra meggyújt, stb. Mt 7,7-12: az Atya adni fog – nyilván a Szent Szellem által – „jó ajándékokat” a legszélesebb értelemben. De a Szt.Szellem hétköznapjainkban használatos ajándékai is ide tartoznak, s ezeket ez ige szerint: kérni (is) kell. Mt 7,7-8.)

A „hasznosabb ajándékokat” – azokat, amik egy-egy helyzetben a legkívánatosabbak.

Keresztény szemmel

Szeretet-Közösség

Keresztény szépségportál

A virágot a napfény bontja ki; az emberi lelket a szeretet. Gárdonyi Géza

www.keresztenyszepsegportal.hu

www.bpa.hu - Pintér Béla Találd meg önmagad!

Nem tudnék visszafordulni (Fogadd el, feléd száll) - Hit gyülekezete

Ige: Az örömhír kezdete

 „A Jézus Krisztus, az Isten Fia Evangéliumának, örömhírének kezdete*

Amint meg van írva a prófétáknál: Ímé én elküldöm az én követemet** az én angyalomat, hírnökömet, küldöttemet a Te orcád a Te színed, a Te személyed előtt, hogy előkészítse, és aki megkészíti a Te útadat előtted***

Segélykiáltónak szava hangzik a pusztában, a magányos elhagyatott, sivár sivatagban: Készítsétek meg az Úrnak útját, egyengessétek meg és tegyétek egyenessé az ő ösvényeit* (Márk. 1,1-3)

*Evangélium: (euángelidzó): jó hír, örömhír; győzelmi hír a győzedelmes hadvezérről.

**Követ: [(angelosz): hírnök; angyal; küldött.

***És bemerítő Jánosban beteljesült a prófécia, amely így lett megírva: „Ímé, elküldöm én az én követemet, és megtisztítja előttem az utat. És mindjárt eljön az ő templomába az Úr, akit ti kerestek, és a szövetségnek követe, akit ti kívántok; ímé, eljön, azt mondja a Seregeknek Ura” „Ímé, én elküldöm néktek Illyést, a prófétát, mielőtt eljön az Úrnak nagy és félelmetes napja. És az atyák szívét a fiakhoz fordítja, a fiak szívét pedig az atyákhoz, hogy el ne jöjjek, és meg ne verjem e földet átokkal” (Malak. 3,1; 4,5-6)

Zakariás – az ő apja – így prófétál róla: „És ez Ő előtte fog járni az Illés szellemével és erejével, hogy az atyák szívét a fiakhoz térítse, és az engedetleneket az igazak bölcsességére, hogy készítsen az Úrnak tökéletes népet, és hogy megtanítsa népét az üdvösség ismeretére, bűneik bocsánata által” (Luk. 1,17; 1,77).

****A prófécia, amelyet Bemerítő János betöltött, így hangzott: „Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen, az elgörbült, kanyargós út egyenessé és a bércek rónává. És megjelenik az Úr dicsősége, és minden hústest látni fogja azt; - Az üdvözítő, a megmentő, szabadító Isten, az ÚR maga mondja ezt” (Ésa. 40,3-5)

 Bemerítő János a farizeusok kérdésére, hogy ki ő, így válaszol: „Monda: Én kiáltó szó vagyok a pusztában. Egyengessétek az Úrnak útját, amint megmondotta Ézsaiás próféta” (Ján. 1,23).

Máté így ír erről: „Azokban a napokban megjelent Bemerítő János, és ezt hirdette Júdea pusztájában: Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa! Mert ő volt az, akiről Ézsaiás így prófétált: Kiáltó hangja szól a pusztában: Készítsétek az Úr útját, tegyétek egyenessé ösvényeit!” (Mát. 3,1-3)

Lukács meghatározza „azokat” a napokat: „Tibérius császár uralkodásának tizenötödik esztendejében pedig, mikor Júdeában Poncius Pilátus volt a helytartó, és Galileának negyedes fejedelme Heródes. Iturea és Trakhónitis tartományának pedig negyedes fejedelme az ő testvére Filep, Abiléné negyedes fejedelme meg Lisániás. Annás és Kajafás főpapsága alatt, lőn az Úrnak szava Jánoshoz, a Zakariás fiához, a pusztában. És méne a Jordán mellett lévő minden tartományba prédikálván a megtérés, vagyis a gondolkozásmód megváltozásának bemerítését a bűnöknek bocsánatára” (Luk. 3,1-6).

Ó Te vagy Uram vágyam és örömöm.

A világ problémája

„Az a baj a világgal, hogy a bolondok, vagyis Isten nélkül élők mindenben holtbiztosak, az okosak meg tele vannak kételyekkel."                          

(Bertrand Russel)

Kérjetek!

„Ne aggodalmaskodjatok semmi felől, hanem mindenben imádságaitok és könyörgéseitek által hálaadással adjátok tudtára Istennek a ti kéréseiteket” (Filippi 4:6)

Bátorítás.

 „Ne félj, te kicsiny nyáj, mert tetszett a ti Atyátoknak, hogy nektek adja a királyságot” (Lukács 12,32)

Oswald Chambers: GONDOLJ ARRA, AMIRE ISTEN EMLÉKEZIK

"Emlékezem... gyermekkorod ragaszkodására, mátkaságod szeretetére..." (Jer 2,2).

Mindig olyan kényszer nélkül kedves vagyok-e Istenhez, amilyen szoktam lenni, vagy azt várom, hogy Ő legyen kedves hozzám? Betöltenek-e azok a kicsi dolgok, amelyek megörvendeztetik Isten szívét, vagy azon jajgatok, hogy rosszul megy a dolgom? Nem lehet öröm abban a lélekben, aki elfelejtette: mi tetszik Istennek. Nagy dolog elgondolni, hogy Jézus Krisztusnak szüksége van rám - "Adj innom!" (Jn 4,7). Mennyi kedvességet mutattam iránta az elmúlt héten? Neve jó hírét hirdette-e az életem?

Isten így szól népéhez: "Ti már nem szerettek engem, de én visszagondolok azokra az időkre, amikor még szerettetek." "Emlékezem mátkaságod szeretetére!" Betölt-e a Jézus Krisztus iránti túláradó szeretet most is, mint kezdetben, amikor a magam útját is elhagytam, csakhogy bebizonyítsam neki odaadásomat? Úgy talál-e rám ma Ő, a régi időkre emlékezve, amikor rajta kívül senki mással nem törődtem? Így van-e most is, vagy csak bölcselkedem afelett, hogyan szeressük Őt? Szeretem-e Őt annyira, hogy már nem számít, hova megyek? Vagy csak a tekintélyemet féltem, amivel "tartoznak" nekem és azt méregetem, hogy mennyi szolgálatra kötelezhetnek?

Ha arra gondolva, amire Isten emlékezik, felfedezem, hogy Ő már nem az nekem, aki egykor volt: akkor hadd hasson ez reám megszégyenítően és megalázóan, mert ez a szégyenkezés Isten szerint való szomorúsággá lesz, amely megbánhatatlan megtérést szerez.

---

Oswald Chambers "Krisztus mindenekfelett" c. könyvéből

http://keresztenydalok.hu/ahitatok/chambers

Biró Lally:Örökké Téged imádlak......

A sátortábor I

"Nem gyárakat akarok látni, hanem kerteket."

2007-ben határozottan ezt mondta az Úr nekem az egyház állapotáról: "Nem gyárakat akarok látni, hanem kerteket." Azóta sokat gondolkodtam ezen, és látom, mennyire igaz ez. Az erőltetett üzemmód rengeteg helyen tönkretette a kizsákmányolt hívők életét, elhidegültek a kapcsolatok, keserűség töltötte be a szíveket, és sablonos, gépies termékek jöttek elő sok helyen a gyülekezetek programjaiból. Az innen kimenekülő emberek nem találják a helyüket, mert ha másik gyülekezetet találnak, ott nagy eséllyel hamarosan hasonló problémákkal találkoznak, csak más formában. Egy idő után egyre többen kezdtek elzárkózni mindenféle közösségi élettől.

Érthető. Nincs jó minta a keresztények előtt. De az Úr eredetileg teljesen másként tervezte ezt. Ő nem gyárakat talált ki, hatalmas üzemi csarnokokkal és munkarenddel, mesterséges folyamatok zúgásával és csattogásával, a szalagmunka mellett elfásuló dolgozókkal, hanem örömteli kerteket, ahol gyönyörködni lehet abban, amit Isten alkotott, és a gyümölcsök maguktól teremnek, hajtás és gürizés nélkül. Csak őrizni kell és gondozni. Istennel lehet sétálni nap, mint nap, mert ráérünk, és mert senki nem korlátozza, szabályozza ezt. Ezek a kertek jó helyek tudnak lenni a szeretet-közösségeknek, ahol nem bújunk el egymástól, ahol nem kell szégyenkeznünk, hanem egymásra is odafigyelünk és törődünk, és együtt élvezzük Isten áldásait, szeretetét, jelenlétét; és nem kell félnünk, hogy valaki kiadja a parancsot a délutános műszak kezdésre… Ahol a szolgálat azt jelenti, hogy "aki mást felüdít, maga is üdül". Ahol számíthatunk egymásra, mert Isten képmására vagyunk teremtve, azaz szeretetre, és ezért szükségünk is van egymásra, és örömünket is leljük ebben a kölcsönös szeretetben.

Ma még sokszor látjuk ennek az ellenkezőjét. Szuper-szolgálatok emelkednek ki, másokat félresöpörve, és az embereket maguk köré gyűjtve. Ismerjük az igét, hogy egyik testrész sem mondhatja a másiknak, hogy nincs szüksége rá. "Nem mondhatja pedig a szem a kéznek: Nincs rád szükségem; vagy viszont a fej a lábaknak: Nem kelletek nékem." (1 Kor 12:21)

Tudnunk kell, hogy szükségünk van egymásra, és ha az Úr céljaiban gondolkodunk, akkor rá fogunk döbbenni erre, és hosszútávon nem fogjuk tudni kikerülni ezt. Rákényszerülünk.

De miért akarnánk kikerülni?

Én tudom miért. Az eddigi csalódások miatt. A bizalmatlanság akkora méreteket öltött sok helyen (elsősorban a saját városomról kell beszélnem sajnos, Miskolcról, de tudom, hogy máshol is igaz ez), hogy komoly gyógyulási folyamaton kell keresztülmennie sok-sok hívőnek a kapott sebek és a beléjük ivódott kiábrándultság miatt.

Szeretnék szolgálni felétek ezzel. Nem mindenkinek ugyanaz a története, és nem mindenkinek ugyanaz az állapota, de hála Istennek, nem is én vagyok a gyógyító, hanem maga az Úr, aki mindannyiunkat személyesen ismer és tudja, hogyan kezeljen. Az Imádat Sátorban, amióta legelőször elkezdtem ezt a szolgálatot, mindig tapasztaltunk lelki-szellemi gyógyulást az Úr szárnyai alatt, az Ő tapasztalható, közvetlen jelenlétében, vagy akinek nem feltétlenül erre volt szüksége, az is megújulást, megerősödést, a látásának vagy a benne égő tűznek a felfrissülését élte át.

Az Imádat Sátor nem gyülekezet, hanem egy szolgálat, amit egy ideje már nem egyedül végzek, hanem egy szolgálócsoporttal. Az a vágyam és a célom ezzel a szolgálattal, hogy egyrészt egyre rendszeresebb legyen itt a városunkban a dicséret áldozatának a jóillata, hiszen Isten az Ő népének dicséretei között lakozik, másrészt az Ő megtapasztalható jelenlétében megújuljon, meggyógyuljon, megerősödjön minél több hívő, hiszen az Ő szárnyai alatt gyógyulás van. A meggyógyuló szívek által megújulhatnak a hívők közötti szeretet-kapcsolatok is, a közösséggyakorlás, akár szuverén közösségek is alakulhatnak, amelyekben valóban csak Jézus az Úr, aki mindig jelen van közöttük. Ahogy Isten lebontja a gyárakat, egyre jobban előjönnek, kibontakoznak az élő kertek, amelyek jó gyümölcsöt teremnek, és vonzóak lesznek az Életet keresőknek.

Országh György

Miskolc, 2013. november

http://gyurinaploja.blogspot.com

Reinhard Bonnke: Jézus véréről

Egyszer egy ateista ezt a kérdést szegezte nekem egy tévé műsorban: „Ha jól értem önt, Jézus vére már kétezer éve rendelkezésre áll; de ha valóban olyan erő van benne, mint ön azt állítja, akkor miért van a világ mégis ilyen sajnálatra méltó állapotban?”. „Nézze, uram - válaszoltam -, rengeteg szappan van forgalomban, mégis sok ember még mindig koszos. A szappan senkit nem tisztít meg a puszta meglétével, még akkor sem, ha az illető szappangyárban dolgozik - ha csak meg nem mossa magát vele”.

Kérd Istent, hogy tisztítsa meg bűnös életedet Jézus vére, és akkor velem együtt csatlakozol azokhoz a milliókhoz, akik hittel éneklik a régi himnuszt: „Van erő, van, csodás erő van, Jézus drága szent vérében.” REINHARD BONNKE

Kenneth Copeland: Várd el a jó eredményt

Jakab 4,2-3

Kívántok [valamit], és nincs néktek: gyilkoltok és irígykedtek, és nem nyerhetitek meg; harcoltok és háborúskodtok; és nincsen semmitek, mert nem kéritek.

Jak 4:3 Kéritek, de nem kapjátok, mert nem jól kéritek, hogy gerjedelmeitekre költsétek azt.

Nincs, mert nem kéred, kéred, de nem kapod, mert rosszul kéred.

Vajon a szükségeid be vannak töltve most? Ha nem, akkor miért nem?

Isten Igéje szerint vagy azért, mert egyáltalán nem imádkoztál ezzel kapcsolatban, vagy ha mégis, akkor rosszul.

Mit is jelent rosszul imádkozni? Nagyon sok esetben egyszerűen azt, hogy úgy imádkozol, hogy nem várod el az eredményt. Te is tudod, hogy nagyon sok hívőnél ez a helyzet. Úgy használják az imádságot, mint egyfajta szellemi műcsontot. Csak játszadoznak vele. „Nem valószínű, hogy számít valamit – gondolják -, de ki tudja? Végül is meg lehet próbálni.”

Ha így imádkozol, akkor sürgősen változtasd meg a hozzáállásodat! Vedd nagyon komolyan az imádkozást. Ne imádkozz csak azért, mert illendő. Ne imádkozz azért, mert a gyülekezetben mindig is imádkozni szoktál egy adott időben. Azért tedd, hogy változások történjenek.

Kezdj imádkozni Jézus nevében, Isten Igéjének megfelelően, és várd, hogy minden egyes alkalommal az eredménye megjelenjen az életedben. Hogy megkapod, amiért imádkoztál. Nem túl vakmerő dolog ez? Nem. Hanem bátor! S neked igei felhatalmazásod van, hogy bátor légy.

Isten Igéje alapján állandó meghívód van a mennyei Atyádtól, hogy „gyere bátran a kegyelem trónszékéhez, hogy irgalmat nyerj.” (Zsid 4,16.) Az a szó hogy nyerj, a teljes bizonyosság szava. A szótár szerint azt jelenti: „tulajdonosává válni valaminek, tulajdont szerezni valami felett”.

Tehát imádkozz. És várd el, hogy a tulajdonosa leszel annak, amire szükséged van, amiért imádkozol. Nemcsak néha, egyszer, hanem minden alkalommal! És ha az imád megválaszolatlan marad, ne morogj magadban: „hát, úgy gondolom, soha nem lehet tudni, Isten mit akar tenni!” Ragadd meg a problémát két kézzel! Menj Istenhez imában, Isten Igéjében, jöjj rá, hol hibáztad el, és korrigálj.

Ha Isten elé helyesen járulsz, vagyis az Ő Igéje alapján, szellem által inspirált imádsággal, akkor pontosan fogod tudni, hogy Ő mit fog tenni. Válaszolni fog neked, be fogja tölteni a szükségeidet, pontosan úgy, ahogy kérted. Várd el Tőle, hogy így fog tenni már ma.

Fordította: Orbán Tibor

Kenneth Copeland Ministry által engedélyezett fordítás

1János levél 5,4-15

1Ján 5:4 Mert mindaz, ami az Istentől született, legyőzi a világot; és az a győzedelem, amely legyőzte a világot, a mi hitünk.

1Ján 5:5 Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy Jézus az Isten Fia?!

1Ján 5:6 Ez az, aki víz és vér által jő vala, Jézus a Krisztus; nemcsak a vízzel, hanem a vízzel és a vérrel. És a Szellem az, Aki bizonyságot tesz, mert a Szellem az igazság.

1Ján 5:7 Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a mennyben, az Atya, az Íge és a SzentSzellem: és ez a három egy.

1Ján 5:8 És hárman vannak, akik bizonyságot tesznek a földön, aSzellem, a víz és a vér; és ez a három [is] egy.

1Ján 5:9 Ha elfogadjuk az emberek bizonyságtételét, az Isten bizonyságtétele nagyobb: mert az Isten bizonyságtétele az, amellyel bizonyságot tett az ő Fiáról.

1Ján 5:10 Aki hisz az Isten Fiában, bizonyságtétele van önmagában. Aki nem hisz az Istennek, hazuggá tette őt; mert nem hitt abban a bizonyságtételben, amellyel bizonyságot tett Isten az ő Fiáról.

1Ján 5:11 És ez az a bizonyságtétel, hogy örök életet adott nékünk az Isten és ez az élet az ő Fiában van.

1Ján 5:12 Akié a Fiú, azé az élet: akiben nincs meg az Isten Fia, az élet sincs meg abban.

1Ján 5:13 Ezeket írtam néktek, akik hisztek az Isten Fiának nevében, hogy tudjátok meg, hogy örök életetek van, és hogy higyjetek az Isten Fiának nevében.

1Ján 5:14 És ez az a bizodalom, amellyel ő hozzá vagyunk, hogy ha kérünk valamit az ő akarata szerint, meghallgat minket:

1Ján 5:15 És ha tudjuk, hogy meghallgat bennünket, akármit kérünk, tudjuk, hogy megvannak a kéréseink, amelyeket kértünk ő tőle.

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevvard_el_az_eredmenyt

Lydia magazin

Irma Nyári

A Jó Pásztortól való táplálék 330. rész

Föltámadt az Úr, alleluja (Deme Csaba)