Pál Apostolnak Titushoz írt levele: 1. Az egyházi rendről (szerkesztett)

Tit. 1,1 Pál, Istennek (rab)szolgája, Jézus Krisztusnak pedig apostola, az Isten választottainak hite és a kegyesség [vagyis a hitben folyó, hívő, istenfélő- és tisztelő élet] szerint való igazságnak megismerése  [felismerése, megértése, és ismerete] szerint.

[Más fordítás: Én Pál, Isten rabszolgája, a Krisztus Jézus apostola, azt írom ebben a levélben az én valódi gyermekemnek, Titusznak, ami az Isten kiválogatottai hitéből és az istenfélelemmel megegyező igazság felismeréséből következik].

»Még egy másik fordításban: Pál, Isten szolgája, és Jézus Krisztus meghívott apostola, hogy Isten választottjait hitre és az igazi istentisztelet ismeretére vezesse«

Tit. 1,2 Az örök [a természetfeletti, és halhatatlan] élet [elváró] reménységére [ez biztos várása a halhatatlan életnek, ami be is fog következni], melyet megígért [és hírül adott] az igazmondó Isten [aki nem tud hazudni] örök időknek [vagyis ősidőknek] előtte.

[Más fordítás: Ez a felismerés az örök élet reménységén alapul, melyet az idők kezdete előtt megígért az az Isten, aki nem hazudik]

Tit. 1,3 Megjelentette [és láthatóvá, nyilvánvalóvá, ismertté tette, és kijelentette] pedig a maga idejében [vagyis az elrendelt alkalmas, és megfelelő időben, amikor elérkezett a meghatározott idő], az ő beszédét [az Ő (logoszát) = Igéjét] az [igehirdetés], és a prédikálás által, amely reám bízatott a mi megtartó [üdvözítő, vagyis: megváltó, szabadító, megtartó, megmentő, segítő, gyámolító, gyógyító] Istenünknek parancsolata [és határozata, és felhatalmazása] szerint. Titusnak [jelentése: tiszteletreméltó, tisztelt], a közös hit szerint való igaz [vagyis hamisság nélküli] fiamnak:

Tit. 1,4 Kegyelem [azaz: Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása], irgalmasság és békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás] az Atya Istentől és az Úr Jézus Krisztustól, a mi Megtartónktól [vagyis a mi Üdvözítőnktől,azaz: megváltó, szabadító, megtartó, segítő, gyámolító, gyógyító, megmentőnktől].

Tit. 1,5 Avégett [vagyis annak érdekében] hagytalak téged Krétában [jelentése: hazugság, csalás, hús földje, testiek], hogy a hátra maradt [vagyis az elmaradt] dolgokat hozd rendbe [és az elintézetlenül maradt ügyeket eligazítsad, és pótold, ami hiányzik]. És rendelj [jelölj ki, és állíts szolgálatba] városonként presbitereket [véneket, vagyis bölcs elöljárókat], amiképpen én néked meghagytam [ahogy én azt neked elrendeltem]

Tit. 1,6 Ha van feddhetetlen [aki kifogástalan, nem vádolható, és támadhatatlan, panaszra okot nem adó], egy feleségű férfiú, [vagyis monogám, úgy biológiai, mint szellemi értelemben]. Akinek hívő [és megbízható, keresztény, és] nem kicsapongással vádolt [vagyis nem vádolhatóak azzal, hogy a megmentetlen állapotból fakadó, veszélyes életmódot folytatnak, és kicsapongó, züllött, elvetemült, mértéktelen, orgiákon résztvevők]. Avagy engedetlen gyermekei vannak [akik akaratos, konok, dacos, rakoncátlanok, akik nem helyezik alá magukat a szülői tekintélynek].

Tit. 1,7 Mert szükséges, hogy a püspök [vagyis a felügyelő, a felvigyázó] feddhetetlen [és kifogástalan] legyen [és ne legyen vádolható], mint Isten sáfára [mint Isten intézője]. Nem akaratos [ne legyen önelégült, öntelt, önkényeskedő, a maga tetszését kereső, vagy kihívó, kemény, kegyetlen, sem elbizakodott, önhitt, vagy kevély]. Nem haragos, [nem indulatos, vagy hirtelen haragú, ingerlékeny, dühkitörésre hajlamos, haragtartó, gyűlölködő, bosszúálló]. Nem részeges [nem borissza, vagy alkoholista], nem verekedő [vagyis nem erőszakos, arrogáns, harcias, veszekedő, civakodó, támadó], nem rút [és nem aljas] nyerészkedő [és nem anyagias haszonleső, vagy kapzsi].

»Más fordítás: Mert a felügyelő Isten népére visel gondot, ezért szükséges, hogy kifogástalan életet éljen, és ne lehessen jogosan vádolni. Szükséges, hogy ne legyen önfejű, vagy beképzelt, ne legyen hirtelen haragú, vagy részeges, se kötekedő, verekedő, vagy olyan ember, aki mások kárára próbál meggazdagodni«.

Tit. 1,8 Hanem vendégszerető [aki a vendégeit kedvesen fogadja, és teljesen kiszolgálja], jónak kedvelője [és a jóra hajlandó, jóakaratú, irgalmas, kedves, és jóságos]. Mértékletes [és józan gondolkodású, épeszű, fegyelmezett, meggondolt, és megfontolt, visszafogott, megbízható, vagyis ép, egészséges elméjű, és önmagán uralkodni tudó], igaz [vagyis igazságos, méltányos, pártatlan, és megigazult, azaz Isten által igazzá tett], tiszta [és tisztességes, szent, hívő, tehát Istennek tetsző], magatűrtető [vagyis önmegtartóztató, fegyelmezett, mértékletes, mértéktartó, önuralmat tanúsító, vagyis önmagát legyőzni képes].

Tit. 1,9 Aki a tudomány [vagyis a megtanított ismeret, és tudásanyag] szerint való, igaz [őszinte, szavahihető, becsületes, és a hívőhöz illő] beszédhez [logoszhoz=Igéhez] tartja magát [aki ragaszkodik az Igéhez, és kitart az Ige mellett], hogy inthessen [és aki képes bátorítani, buzdítani, vagy vigasztalni] az egészséges tudománnyal [vagyis a romlatlan tanítással, és ismeretben részesíteni] és meggyőzhesse  az ellenkezőket [megcáfolva, feltárva, és ismertté téve a tényeket az ellentmondóknak].

»Más fordítás: Aki ragaszkodik, amire taníttatott, a megbízható (hiteles) Igéhez, hogy képes legyen bátorítani (buzdítani) is az egészséges tanítással, de meggyőzni, és megcáfolni is az ellentmondókat«

Tit. 1,10 Mert van sok engedetlen [és rendetlenkedő, elégedetlenkedő, akaratos, konok, dacos], hiábavaló beszédű [és hiábavaló üres fecsegést folytató] és csaló [vagyis megtévesztő, tévútra vezető], kiváltképpen [és leginkább] a körülmetélkedésből valók [a körülmetéltek között].

»Más fordítás: Ez azért is fontos, mert sok az engedetlen és lázadó természetű ember, akik haszontalan dolgokról beszélnek, és másokat rossz útra vezetnek. Főként azokra gondolok, akik a zsidók közül jöttek«.

Tit. 1,11 Akiknek be kell dugni [és be kell fogni] a szájukat [és le kell inteni őket]. Akik egész házakat [és egész családokat] feldúlnak, [felzaklatnak, és tönkre tesznek] tanítván [oly dolgokat] rút [szégyenletes, hitvány] nyereség [és haszon, előny] okáért, amiket nem kellene.

[Más fordítás: Ezek piszkos nyerészkedés kedvéért, és rút nyereségért hamis tanításokat hirdetnek, és aljas haszonlesésből ártalmas dolgokat tanítanak];

»Új fordítás: A gyülekezeti vezetőnek képesnek kell lennie arra, hogy az ilyeneket meg tudja győzni, és el tudja hallgattatni. Ezek az engedetlenek egész családokat tönkretesznek azzal, hogy hamis dolgokat tanítanak, amiket nem lenne szabad. Mindezt azért teszik, hogy ilyen aljas módon szerezzenek pénzt«

Tit. 1,12 Azt mondta valaki közülük, az ő saját prófétájuk: A krétaiak mindig hazugok [folyton és rendszeresen hazudnak, és csalnak]. Gonosz [romlott, züllött, ártalmas, értéktelen, hitvány, és káros] vadak [gonosz vadállatok; gonosz bestiák, vagyis a vadállathoz hasonló természetű, kegyetlen, vérengző személyek]. Rest hasak [lusta, tétlen, henyélő, hasznavehetetlen, haszontalan, és falánk népség];

»Más fordítás: Saját prófétáik közül az egyik már megállapította: „A krétaiak örök hazugok, gonosz fenevadak és falánk naplopók; lusta haspókok; mindig csak a hasukkal törődnek«.

Tit. 1,13 E bizonyság [ez a vélemény, tanúságtétel, és tanúvallomás] igaz [ez valóságos]: annakokáért fedd őket [és vond felelősségre őket, bizonyítsd rájuk, cáfold meg őket] kímélés nélkül [intsd őket határozottan, keményen, szigorúan], hogy a hitben épek [hogy egészséges, romlatlan legyen a hitük, és hogy a hitben erősek] legyenek.

Tit. 1,14 Nem ügyelvén [és ne figyeljenek, és ne hallgassanak] zsidó mesékre [ne foglalkozzanak zsidó mondákkal, és zsidó hitregékkel és ne hallgassanak zsidó mendemondákra], és az igazságot [a valóságot] megvető [és az igazságtól elfordult, és az igazságot elforgató] emberek parancsolataira [és rendeleteire, és utasításaira]

Tit. 1,15 Minden tiszta [mocsoktalan, érintetlen, vegyítetlen, hamisítatlan, valódi, tiszta eredetű, romlatlan, amiben nincs idegen anyag] a tisztáknak [vagyis annak, aki hibátlan, bűntelen, ártatlan, őszinte, becsületes]: de a megfertőztetetteknek [akik beszennyezettek, bemocskoltak] és hitetleneknek [a kételkedőknek, megbízhatatlanoknak, akik nem hisznek] semmi sem tiszta [semmi sem mocsoktalan, hamisítatlan, és valódi]. Hanem megfertőztetett [sőt szennyes, bemocskolt] azoknak mind elméjük [vagyis a szívük értelme, azaz a szellemi felfogóképessége, ezért romlott az értelmük, és a gondolatviláguk] mind lelkiismeretük [vagyis szellemi-együttészlelésük].

»Más fordítás: Annak azonban, aki hitetlen, és bűnök nyomják a lelkét, semmi sem tiszta, mivel a gondolkodásmódja megromlott, és már nem tudja megkülönböztetni a jót a rossztól«

Tit. 1,16 Vallják, [vagyis elismerik, és megvallják] hogy Istent ismerik [vagyis tudják, és tisztában vannak vele], de cselekedeteikkel tagadják [de a tetteik ennek ellentmond], mivelhogy utálatosak és hitetlenek [és engedetlenek, meggyőzhetetlenek, makacsok, és csökönyösek] és minden jó cselekedetre méltatlanok [alkalmatlanok, használhatatlanok, és megbízhatatlanok, és nem állják ki a próbát].

»Más fordítás: Hangoztatják, hogy ismerik az Istent, de tetteikkel megtagadják, mert utálatra méltók, konokok, semmi jóra nem képesek«

Jézus ó Jézus e Névben gyönyörködöm

A távolság

Van remény

Az életed

Manyika Dézsán Sándorné

Isten segít

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Bárhol is tartunk az úton, Isten segít az előrejutásban.

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Van Isten!

Keresztény szemmel

A szeretet

Keresztény szépségportál

A szeretet azzal mérhető, hogy valaki méricskélés nélkül szeret-e. Szent Ágoston

www.keresztenyszepsegportal.hu

Uram az életem !

Az istentisztelet

Szeretet-Közösség

Az ima és a hit

Készítette: Igeversek és gondolatok

Isten a biztos szikla!

A Tiszáninneni Református Egyházkerület Portálja - www.tirek.hu

Ha engem el is borítanak a hullámok, Istent sohasem. 

http://www.tirek.hu/tartalom/mutat/napiige/lista/

Csak Krisztus!

Készítette: Keresztény szemmel

Isten szeretete

Keresztény szépségportál

Isten elfogad úgy ahogy vagy, bűnösen; de jobban szeret annál, hogy úgy is hagyjon. Max Lucado

www.keresztenyszepsegportal.hu

Still - Hillsong United with Lyrics

MEGVALLÁS

Köszönöm Uram, hogy lelkemet tetted a te szentélyeddé, és reám bíztad, - mint a Te királyi papodra  (1Pét.2,9.) - hogy annak tisztaságára vigyázzak, s hogy szorgalmasan őrizzem annak bejáratát, hogy oda semmi tisztátalan be ne juthasson. (2Kir.12,9. És 1Krón.26,32.)

Az Úr terve

„ Mert csak én tudom mi a tervem veletek: békességet, és nem romlást tervezek, és reményteljes jövőt adok nektek” (Jer. 29,11)

Te vagy a Teremtőm

Jajkiáltás

„ Igen sok már a jajkiáltás Szodoma és Gomora miatt, és vétkük igen súlyossá vált” (1 Móz. 18,20)

Az indulatosság

„A hirtelen haragú ember bolondságot követ el, a bölcs pedig nyugodt marad” (Péld. 14,17)

Az Úr karjai

„Hajlékod az örök Isten, örökkévaló karjai tartanak” (5 Móz.33,27)

Szószólónk, Jézus

„Kedves gyermekeim, azért írtam ezt nektek, hogy ne vétkezzetek. De ha valaki mégis bűnt követ el, van aki segít nekünk, és szót emel az érdekünkben az Atya-Istennél: az igazságos Jézus Krisztus!” (Egyszerű fordítás)

János első levele 2:1

„És mi van, ha mégis…?” Kérdezzük gyakran, leginkább olyankor, mikor tisztában vagyunk saját gyengeségünkkel, sebezhetőségünkkel – és látjuk a kihívás nagyságát.

A bűnnel és kísértésekkel szembenézni pedig nem kis dolog, „emberfeletti” kihívás. Isten ismeri gyengeségeinket, korlátainkat, ugyanakkor erőt és győzelmet is biztosít.

A végső cél pedig a BÉKESSÉG Istennel. Békesség, hiszen a lázadó, Isten elől menekülő embernek nem lehet nyugalma. Ezért ajánlotta fel Jézus Krisztus által a megbékélés lehetőségét. Ha voltál már tartósan haragban valakivel, akkor tudod, hogy ez mennyire megterhelő tud lenni. Nehéz megtenni az első lépéseket, de utána már könnyebben és természetesebb minden.

Krisztus által – mint közös ismerősön keresztül – bátran mehetünk Istenhez. Ő nem egy olyan haragvó Isten, akit valahogyan ki kell engesztelni. Bár Jézus vállalta a halált, de az emberiség megmentésért fáradozik.

Pál azt írta a 2Kor 5:17-19 versében:

„ Így hát, ha valaki Krisztusban van, az az ember már az Új Teremtés! Ami benne régi volt, az elmúlt, és minden tekintetben újjá (új teremtéssé) lett! Mindez Istentől származik, aki Krisztus által kibékített és újra egyesített saját magával bennünket. Sőt, ránk bízta, hogy mi is segítsünk más embereknek abban, hogy kibéküljenek vele.  Isten ugyanis maga volt jelen Krisztusban, amikor kibékítette az embereket önmagával, és nem hibáztatta őket a bűneik miatt. Ezt az üzenetet pedig, amely az Istennel való kibékülésről szól, ránk bízta.” (Egyszerű fordítás)

Milyen bátorító a gondolat, hogy bármilyen bűnt is követtünk/követünk el, Jézus által szabadon mehetünk Istenhez bocsánatért, aki maga is azon van, hogy helyreállítsa a megromlott kapcsolatunkat.

http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/05/szoszolonk-jezus.html

Brooke Fraser - Soon (Hillsong United)

AZ Úr ígérete

„ Bölccsé teszlek, és megtanítlak téged az útra, amelyen járj; Szemeimmel tanácsollak téged” (Zsolt. 32,8)

A SZÍV HITE

Aki a reménytelenség ellenére elvárással HITTE, hogy sok népnek atyjává lesz, ASZERINT, AMINT MEGMONDATOTT: Így lészen a te magod.

- Róma 4,18.

A rómaiakhoz írott levél 4. fejezetében Isten szavait olvashatjuk Ábrahámról és az ő hitéről. A 18-as vers azt mondja, hogy Ábrahám hitt. Mi szerint hitt Ábrahám? „…aszerint hitt, amint megmondatott…”

Ábrahám nem aszerint hitt, amit látott. Nem aszerint hitt, amit érzett. Nem aszerint hitt, amit a fizikai érzékei mondtak neki. Még csak nem is aszerint hitt, amit a saját feje diktált neki. Ábrahám aszerint hitt, amint megmondatott, Isten által!

Ennek az Igének az ismerete már sok nehéz helyzeten átsegített engem.

Amikor az ellenség és az ellentmondó körülmények azt mondták: „Nem, ez nem a tiéd”, én ennek ellenére megálltam a hitemben, és azt mondtam a szívemből: „Hiszem, aszerint, ami megmondatott.” És „ami megmondatott”, az maga Isten Igéje!

Megvallás: Én aszerint hiszek, amint megmondatott. Aszerint hiszek, amint megíratott. Én nem aszerint járok, amit látok, és nem az alapján lépek, amit érzek. Csakis aszerint járok, amit hiszek!

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Dr-Kováts György: AZ EVANGÉLIUM ISTENNEK EREJE-5.

Róma 1,16-17.

16 Mert nem szégyellem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek.

17 Mert az Istennek igazsága jelentetik ki abban hitből hitbe, miképpen meg van írva: Az igaz ember pedig hitből él.

Zsidónak először, meg görögnek.

1./ Isten nem személyválogató. Nincs különbségtétel Őelőtte származás, külső testi, szociális, kulturális jegyek alapján. Ember vagy, az Ő csodálatos teremtménye, képére és hasonlatosságára teremtve. Bármelyik korban, bármilyen kulturális környezetben, vallási háttéren születtél. Ember, akiért odaadta egyszülött Fiát. Ez adja megkérdőjelezhetetlen értékedet. Függetlenül attól, mit tettél – vagy nem tettél – eddig. A Király már odaadta érted az életét. Egy Király halt meg helyetted. Ő emelte fel értékedet kimondhatatlan magasságba.

2./ Akkor mit jelent ez: „zsidónak először, meg görögnek”? Azt, hogy az evangélium a történelemben jelent meg. A történelem napjaiban ment végbe. Az Isten Fia egy bizonyos földrajzi helyen, egy bizonyos nép közül származott – emberi, testi értelemben – és itt hirdette meg a szabadítás üzenetét, az Isten királyi uralmának örömhírét (az evangéliumot). Izráel földjén, Izráel népe közül, Izráel népének. Nem úgy, hogy másokhoz ne juthasson el – de úgy, hogy a próféciák itt, ezen a földön, e nép között, az ő Írásaiknak (Bibliájuknak) megfelelően beteljesedhessenek. Innen választotta tanítványait, apostolait, hozzájuk küldte ki, szolgálata három rövid éve alatt őket, közöttük mentek végbe a letagadhatatlan gyógyítások, szabadítások, a halottak feltámasztása. Mindez azért, hogy Izráel népe megkapja azt, amire évszázadok óta várt, és hogy általa továbbmehessen az örömhír az egész világra, minden néphez. Az Isten Fia így jött el, és így töltötte be a maga részéről Isten kijelentését – a próféciákat. Így halt meg népe között, de minden népért. Feltámadása után pedig tanítványainak megparancsolta, hogy MINDEN NÉPHEZ vigyék el a szabadítás üzenetét (az örömhírt). Minden népet tegyenek tanítványaivá. Történelmileg tehát előbb Izráel népéhez („zsidónak először”), és később minden néphez („meg görögnek”) jutott el a szabadítás üzenete.

Ha figyelmesen olvasod az evangéliumot, természetesen meglátod, hogy az Isten Fia mennyire MINDEN ember Megváltója, mennyire az egész emberiség Szabadítója: a kapernaumi százados, a királyi ember, a szíro-föníciai asszony, a samáriai asszony, és az ő településének minden lakója, a tíz leprás közül, aki tényleg megmenekült, aki samáriai volt, a János evangéliuma 12.részének görög hátterű vágyakozói, még maga Pilátus is, tanúi lehettek annak, hogy az Isten Fia mindenkinek kész odaadni a szabadítást, az evangéliumot, és kész volt a hitre válaszolva, mindenkinek az életét megváltoztatni. Még akkor is, amikor történelmileg „zsidóknak először” hozta a megváltás üzenetét, és utána küldte ki tanítványait a „görögökhöz” (pogányokhoz).

3./ Mit jelent ma? Nagyon érdekes.

a./ Vannak, akik ma kicsi koruktól hallják az Isten Igéjét. Jó vagy rossz közvetítésben, hitelt érdemlő módon, vagy sem, de hallanak a Megváltóról. Vallásos háttéren nevelkednek, „hittanra íratták be őket”, vagy bármi más módon is, de hallják. (Gyerekkorukban láttak bábelőadást karácsony előtt a Palánta Gyermekmisszió munkája nyomán, vagy megkapták hangzó anyagon, és foglalkoztató füzetben – Palánta Posta – az evangéliumot.) De még nem fogadták be a Megváltót. „Zsidóknak először” – azok, akik kicsi koruktól meghallották, a lehetőséget előbb megkapták. Az Ige nem fog üresen visszatérni. Fontos, hogy hiteles légy, amikor továbbadod az üzenetet. Fontos, hogy életed alátámassza, amit mondasz, vagy amit továbbadsz. De tudd, hogy az Ige elvégzi. Az evangélium „Istennek hatalma minden ember üdvösségére”. Hatalom, ami munkát végez. Hatalom, ami kiszabadít. Hatalom, ami önállóan is végzi, bent a szívben a megmentés munkáját.

Vannak, akik „pogányként” nevelkednek. Lehet, hogy ezoterikus háttéren, vagy ateistán, evolúciós tanokat és ufójelenségeket hallgatva, jógának, agykontrollnak, gyermek-relaxációnak kitéve. Sokan-sokan megfosztva a kedves és biztonságot jelentő családi háttértől, félelmeknek és a média kínálatának kitéve, hogy magukat ringassák el mesék és mítoszok világában. „Meg görögnek” – akkor is meghallják. Meg fogják hallani az evangéliumot. Lehet, hogy nem kicsi korukban, lehet, hogy életük egy későbbi szakaszában – osztálytárstól, tanártól, munkatárstól, szórakozó helyen evangélizáló keresztényektől, utcai evangélistáktól, tévéevangélizációból, vagy máshonnan. Isten gondoskodik róla, hogy meghallják. Ha te is adod magad erre. Ha általad is tud gondoskodni róluk. Nélküled nem fogja megtenni. És akkor ők is meghallják – hálásan fognak reagálni rá, hit támad fel bennük, megmenekülnek, és továbbadóivá lesznek a megmentés üzenetének. A legtöbben. Akik pedig nem – még, ameddig itt élnek, meg van rá a lehetőségük. Még találkozhatnak újra és újra a megmentés üzenetével. És az Ige hatalommal dolgozhat bennük. Csak imádkozz értük, te is, és imádkozzatok mindazokkal, akik körülötted vannak. Hogy az Úr elvégezze. Az Ige ne térjen vissza üresen.

Zsidónak először, meg görögnek… ebben az értelemben is.

b./ És még egy értelemben. Izráel népének megelevenedését most éljük, ezekben a napokban. Nem csak történelmi, földrajzi, gazdasági, katonai, stb. értelemben, hanem úgy is, hogy az evangélium eléri őket ismét, és sokan közülük megismerik a Messiást, és követőivé lesznek. Örülj, ha Izráel népéhez tartozónak tudsz bizonyságot tenni. „Zsidónak először” – lásd az Úr Jézus visszajövetelének próféciáit is magad előtt. „Amikor a fügefa” ismét hajtani fog. Nem csak földrajzi, hatalmi értelemben – hanem a megmenekülés, az üdvösség értelmében is. Szeresd Istennek a megmentő munkáját Izráel népe felé is. És szeresd azokért is, akik el vannak zárva az evangéliumtól, sok ellenséges hozzáállású területen, vallási fojtogatás között. Szeresd azokért is az evangélizációt, akik itt élnek körülötted, szeresd mindenkiért. Szóval, ezekben az utolsó időkben, az Úr visszajövetele előtt, lehet, hogy még lesz jelentősége ezeknek a szavaknak: „zsidónak először, meg görögnek”…

A látás, és a hit

Készítette: Keresztény szépségportál

Amit itt a csillagok alatt Istenből látok, elég nekem, hogy higgyek abban az Istenben, aki a csillagok fölött van, s akit nem látok. Isaac Newton

www.keresztenyszepsegportal.hu

Az emberi szív

Készítette: Lydia magazin

Otthonra és belső biztonságra találhatunk...

John Ortberg 

Örök Isten

Ige: A dicsekvésről

Azért senki ne dicsekedjék [ne kérkedjék, és ne hencegjen] emberekkel, mert minden a tietek* (1Kor. 3,21

*Mert: „Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne ajándékozna vele együtt mindent minékünk?” (Róm. 8,32)

 „Akár Pál (kis vagy kicsi), akár Apollós (Apolló által adott), akár Kéfás (kő; szikla), akár világ [g. koszmosz: világegyetem; világmindenség; a teremtett világ (azaz: az angyalok és emberek együtt)] akár élet [g.(dzóé): Itt: a fizikai, vagy biológiai élet] akár halál, akár jelenvalók (jelenlegi), akár következendők, [eljövendők; bekövetkezendők] minden a tiétek*

1 Kor. 3,23 Ti  pedig Krisztusé [vagytok]** Krisztus pedig Istené” (1 Kor. 3,22-23)

*Pál apostol megvallása arról, hogy miért az emberé minden a Krisztusban: „Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban” (Róm. 8,38-39)

Már Dávid erről prófétál, amikor azt kérdezi Istentől: „Micsoda az ember - mondom - hogy megemlékezel róla? És az embernek fia, hogy gondod van reá? Hiszen kevéssel tetted őt kisebbé az Istennél, és dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt! Úrrá tetted őt kezeid munkáin, mindent lábai alá vetettél; Juhokat és mindenféle barmot, és még a mezőnek vadait is; Az ég madarait és a tenger halait, mindent, ami a tenger ösvényein jár. Mi Urunk Istenünk, mily felséges a te neved az egész földön!” (Zsolt. 8,5-10)

És az apostol megismétli a kijelentést: „Mert nem angyalok uralma alá rendelte az eljövendő világot, amelyről szólunk. Sőt bizonyságot tett valahol valaki, mondván: Micsoda az ember, hogy megemlékezel őróla, avagy az embernek fia, hogy gondod van reá? Kisebbé tetted őt rövid időre az angyaloknál, dicsőséggel és tisztességgel megkoronáztad őt és úrrá tetted kezeid munkáin, mindent lába alá vetettél”„ Ha ugyanis mindent alávetett neki, akkor semmit sem hagyott, ami ne lenne neki alávetve. Most ugyan még nem látjuk, hogy minden uralma alatt áll, azt azonban látjuk, hogy az a Jézus, aki rövid időre kisebbé lett az angyaloknál, a halál elszenvedése miatt dicsőséggel és tisztességgel koronáztatott meg, hiszen ő Isten kegyelméből mindenkiért megízlelte a halált” (Zsid. 2,5-9)

**Pál apostol így folytatja: „Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal. 3,29)

Ábrahámnak pedig azt ígérte Isten, hogy: „...e világnak örököse lesz...” (Róm. 4,13)

És ti vagytok: „...örökösei Istennek, örököstársai pedig Krisztusnak...” (Róm. 8,17)

Krisztus örökségéről pedig – melynek örököstársai vagyunk – ezt jelentette ki az Úr Jézus: „...Nékem adatott minden hatalom mennyen és földön” (Mát. 28,18)

És Ő: „Felül (van) minden fejedelemségen és hatalmasságon és erőn és uraságon és minden néven, mely neveztetik nemcsak e világon, hanem a következendőben is: Mert Isten: az Ő lábai alá vetett mindeneket, és Őt tette mindeneknek fölötte az anyaszentegyháznak fejévé, Mely az Ő teste (szóma: személyisége), teljessége Őnéki, aki mindeneket betölt mindenekkel” (Eféz. 1,21-23)

„Mert Ő benne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg (szóma), És ti Őbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak”(Kol. 2,9-10)

jöjjetek menjünk Elébe

MEGVALLÁS

Áldalak Istenem, amiért az én testem a Te Szent Szellemed temploma lett, és Te laksz az én szellememben, (1Kor.3,16.) így tetted azt a szentek szentjévé, ahová idegen be nem léphet, mert Kerubokkal őrizteted azt.(1Kir.6,23.) 

Luther Márton: Az erőszak

Soha semmi jó nem születik az erőszakból.

Imádság:

Uram! Sok embertársammal együtt milyen fontosnak tartom életemben a pénzt és a szexet. Tudom, egyikkel sincs semmi baj, ha neked rendelem alá, ha ezekben is a Te akaratodat keresem és a Tőled kapott társammal mindkettőről tudok beszélgetni és közös megegyezés alapján cselekedni is. Ámen

Ohler: A pénz

Ohler: A pénz

A pénz szolga, de nincsen saját akarata, és mindenre, a jóra is, a gonoszra is egyformán engedi magát felhasználni. 

A házasságról

Ezért hagyja el a férfi apját és anyját, ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Úgyhogy már nem két test, hanem egy. (Máté 19:5-6)

A múltkorában olvastam egy amerikai lelkipásztor néhány gondolatát, és ő megfogalmazta azt, hogy mielőtt házasságot kötött volna a feleségével, a leendő após egy komoly beszélgetésre invitálta őket, és a következőket mondta nekik: „Figyeljetek ide, kedves fiatalok! A házasságban öt olyan terület van, amely komoly konfliktusforrás lehet. Figyeljetek arra, hogy ez az öt terület minél kevesebb konfliktust okozzon a ti házasságotokban!Ez az öt terület a következő: a pénz, a szex, a rokonok, a gyerekek és a kommunikáció.” Én végiggondoltam ezt az öt területet, és egy hatodikat is hozzátennék: szerintem még a munka is az. Nézzük meg ezeket egyesével!

A pénz miért lehet konfliktusforrás? Szerintem, hogy ha van, akkor azért. Ha nincs, akkor pedig azért. Ha a férj többet keres, akkor azért. Ha a feleség keres többet, akkor azért. Ha az egyik jobban szeret költekezni, mint a másik, akkor azért. Ha az egyik inkább spórolni szeret, akkor azért. Lehetne még ezt sokáig ragozni, de fontos, hogy a pénzkezelés tekintetében a házastársak tudjanak úgy megegyezni, hogy mindkettő azt érezze, hogy együtt, egy irányba tartunk, attól függetlenül, hogy mekkora a bevételünk havi szinten.

A szexről is azt lehet mondani, hogy különféle kívánságai vannak az embernek. Van, aki gyakrabban szeretné, van, aki ritkábban. Van, akinek reggel, van, akinek este van hozzá jobban kedve. Ezt is lehetne még sokáig ragozni. A szexuális együttlétek is lehetnek konfliktusok forrásai, éppen ezért érdemes odafigyelni a házasságban erre a területre is. Nálatok mennyire okoz konfliktusokat a pénz és a szex kérdése? Mindkettőről fontos, hogy beszélgess a házastársaddal…

gyúljon világ 0001

Megváltattunk!

„Tudván, hogy nem veszendő holmin (romlandó, múlandó), ezüstön vagy aranyon váltattatok meg a ti atyáitoktól örökölt hiábavaló (értéktelen, üres) életetekből (életvitel, életvezetés, magatartás, életmód);  Hanem drága véren, mint hibátlan és szeplőtlen (be nem szennyezett, mocsoktalan) bárányén, a Krisztusén” (1Pét 1,18-19)

A FEJ HITE

Mondának azért néki a többi tanítványok: Láttuk az Urat. Ő pedig monda nékik: Ha nem látom az Ő kezein a szegek helyeit, és be nem bocsátom ujjaimat a szegek helyébe, és az én kezemet be nem bocsátom az Ő oldalába, semmiképpen el nem hiszem. És nyolc nap múlva ismét bent voltak az Ő tanítványai, Tamás is ővelük. Noha az ajtó zárva volt, beméne Jézus, és megálla a középen és monda: Békesség néktek! Azután monda Tamásnak: Hozd ide a te ujjadat és nézd meg az én kezeimet; és hozd ide a te kezedet, és bocsássad az én oldalamba: ÉS NE LÉGY HITETLEN, HANEM HÍVŐ. És felele Tamás és monda néki: Én Uram, és én Istenem! Monda néki Jézus: Mivelhogy láttál engem, Tamás, hittél: BOLDOGOK, AKIK NEM LÁTNAK ÉS HISZNEK.

- János 20,25–29.

Tamás hite a fej hite volt. Jézus nem dicsérte meg érte. Jézus azt mondta: „Mivelhogy láttál, hittél.”

Mindenkinek lehet ilyen fajta hite, legyen az illető szent vagy bűnös. Ez a fej hite. A fej abban hisz, amit az érzékek közölnek vele. Jézus a szív hitét dicsérte meg. Ő azt mondta: „…boldogok, akik nem látnak és hisznek.” Szívvel hinni azt jelenti, hogy attól függetlenül hiszel, amit a tested vagy az érzékeid fizikailag jeleznek. A fizikai ember azt hiszi, amit fizikai szemeivel lát, amit fizikai füleivel hall, amit fizikailag érzékel. A szív azonban Isten Igéjében hisz, függetlenül attól, hogy az érzékek mit mondanak.

Megvallás: Én nem vagyok hitetlen; én hívő vagyok. Én a szerint hiszek, amit Isten Igéje mond, függetlenül attól, amit látok vagy érzek.

/Kenneth Hagin Hitünk tápláléka napi adagokban/

Reinhard Bonnke: A hatalmunk.

 „Hatalmat adott nekik a tisztátalan szellemek felett, hogy kiűzzék azokat...” (Máté 10:1). Értitek ezt? Nem minket üldöznek - mi vagyunk az üldözők! Nem nekünk kell félnünk az ördögtől - az ördögnek van félnivalója tőlünk! REINHARD BONNKE

Ökumené?! 1.

 Jorsits Attila, 2013. november 18.

Ez a sorozat az ökumené bibliai alapjairól, jelentőségéről fog szólni, nem megkerülve a legfőbb kérdést: kell ez nekünk egyáltalán?

“A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5,31-32)

Mielőtt az ökumenével bármilyen szinten foglalkozni kezdenénk,tisztáznunk kell néhány alapvető kérdést az egyház mibenlétével kapcsolatban. Mi is az a nagy titok (misztérium), amit Jézus és az apostolok így neveznek: egyház?

A keresztény teológia már a kezdetektől különbséget tesz földi és mennyei egyház között. A különbség nem pusztán abban áll, hogy a földi egyház tagjai még itt élnek velünk, a mennyeié pedig már Krisztusnál. Van ennek más értelme is. Amikor a kereszténységállamvallássá lett, emberek tömegei kezdtek csatlakozni az egyházhoz, olyanok is, akiket nem a Krisztusban való hit, hanemegyéb érdekek vezettek. Egyháztagokká lettek az ilyen emberek? Igen is meg nem is. A földi intézménynek tagjai lettek, de spirituális értelemben, a hívők közösségének már nem. Másrészt az egyháztörténet során nem egyszer lettek kirekesztve olyanok a földi intézményből, akiknek egyetlen hibájuk a megalkuvást nem tűrő hitük volt. Tehát a földi egyház tagjai ilyen értelemben nem mindig estek vagy esnek egybe a mennyei egyházhoz tartozók tagságával; a kettő határait egyedül Isten ismeri.

Azért tartottam fontosnak mindezt leírni, mert ebből a példából kiindulva könnyebb megérteni Pál apostol egyházfogalmát, aki az egyházat Krisztus testének (1Kor 12) nevezi. Az egyház tagjai Pálnál a hívők közössége (a mennyei egyháztagok), az egyház pedig magának Krisztusnak a teste – tehát Krisztus is része a testnek, vagyis az egyháznak! Amikor arra a kérdésre keressük a választ, hogy ez mit is jelent, akkor nézzük meg a bejegyzés elején olvasott igeszakaszt:

“A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5,31-32)

Döbbenetes misztérium! Miért írja Pál apostol a házasságról szólva, hogy ezeket a dolgokat Krisztusról és az egyházrólmondja? Mert így alapította Krisztus az egyházat. Nem véletlenül használja Jézus is a vőlegény és a menyasszony képét önmaga és az egyház kapcsolatára. Hiszen – és most kövessük a fenti igét – a férfi (Jézus) elhagyta mennyei Atyját, és ragaszkodik feleségéhez (az egyházhoz), és lettek ketten egy testté (az egyház mint Krisztus teste). Krisztus tehát végső és visszafordíthatatlan egységre lépettegyházával, és ez Isten szemében immár szétválaszthatatlan. Így lett az egyház Krisztus testévé.

Az egyházat, találó képpel élve, szokták Krisztus varratlan(eredetileg egy darabból álló, egyben szőtt) köntösének nevezni, az egyház mai sokfelé szakítottságát pedig e varratlan köntös szétszakítottságával leírni. A helyzet azonban még ennél is sokkal durvább. Nem Krisztus köntösét, hanem Krisztus testét, magát Krisztust szakítottuk szét, és ma is szaggatja, tépi mindenki, aki nem akarja az egyháznak, vagyis az Ő testének egységét. (Folyt. köv.)

Ökumené?! 2.

 Jorsits Attila, 2013. november 25.

Az Egyház egységének oka és mintája Jézus és az Atya egysége. Ez az egység ezért lelki értelemben mindig is fennáll, azonban ez nem jelenti azt, hogy nem kell a konkrét, mindennapi megvalósulásáért küzdenünk.

“De nem értük könyörgök csupán, hanem azokért is, akik az ő szavukra hisznek énbennem; hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek, hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem. Én azt a dicsőséget, amelyet nekem adtál, nekik adtam, hogy egyek legyenek, ahogy mi egyek vagyunk: én őbennük és te énbennem, hogy tökéletesen eggyé legyenek, hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem, és úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.” (Jn 17,20-23)

A fenti igerészlet Jézus főpapi imájából való. Ez a szakasz azért is megdöbbentő számomra, mert itt Jézus gyakorlatilag értünk, mai keresztényekért imádkozik. Azt kéri, hogy legyünk egyek úgy, ahogyan Ő egy az Atyával, ami a tökéletes egység. Miért kéri ezt? Miért fontos neki, hogy ilyen teljes közösségben legyünk egymással?

“Hogy mindnyájan egyek legyenek úgy, ahogyan te, Atyám, énbennem, és én tebenned, hogy ők is bennünk legyenek.”

Az előző részben tisztáztuk az egyháznak mint Krisztus testének a fogalmát. Eszerint a mennyei egyháznak nemcsak a hívők a tagjai, hanem maga Krisztus is, aki házasságra – vagyis tökéletes egységre – lépett egyházával. Lelki értelemben tehát csak egy egyház létezik. Ha valaki tehát elutasítja az egységet, akkor vagy kilép ebből az egyházból, vagy másokat próbál kiszorítani belőle. Sok szomorú példa mutatja, hogy ha valakinek mindig van valami baja a test többi részével, könnyen végzi a testen kívül, kiszakítva magát abból. Sok tévtan és eretnekség született már így. Ha valaki Krisztusban akar maradni, annak meg kell békülnie a test többi tagjával.

“Hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél el engem (…), hogy felismerje a világ, hogy te küldtél el engem.”

Kicsoda Jézus a világ szerint? Egy názáreti ács törvénytelen gyereke? Mária Magdolna szerencsétlenül járt szeretője? Zsidó reformtanító? – csak néhány gondolat abból a sokféleségből, amit a világ hisz Jézusról. Jézus szerint a benne hívők egysége eszköz arra, hogy a világgal felismertesse, ki is Ő valójában. Sajnos ennek a negatív oldalát tapasztaljuk napjainkban. A kereszténység nem egységes, és nem is hiszi el a világ, hogy Jézust Isten küldte.

“És úgy szeretted őket, ahogyan engem szerettél.”

A kereszténység egyre többször válik a világ gúnyos tréfáinakcélpontjává. Sokan kárörvendően tekintenek fogyására, a társadalmi, erkölcsi kérdésekben való egyre nagyobb térvesztésére.Látható a kereszténységen, hogy Isten szereti? Felismerhető, hogy úgy szeret minket, mint saját Fiát? Láthatóvá válhat egyáltalán,miközben sokszor még elviselni sem tudjuk egymást, nemhogy szeretni?

Az egység következménye sokféle áldás, amit azonban napjainkbankevéssé tapasztalunk, a szétszakítottság következményeit viszont naponta átéljük. Az ökumené hogyanjáról persze lehet, sőt talán kell is vitatkozni, de a szükségességéről és a miértjérőlvéleményem szerint nem szabad. Azért nem, mert amiket Jézus a keresztre feszítése előtti imájában mondott, azokat az Őt követők nem vehetik semmibe. (Folyt. köv.)

Ökumené?! 3.

 Jorsits Attila, 2013. december 02.

A korábbiakban megvizsgáltuk, hogy mit jelent a mennyei egyház egysége. De mit gondoljunk a földi egyház egységéről?

Úgy gondolom, hogy mielőtt a földi egyház egységéről kezdünk el gondolkodni, mindenképpen meg kell vizsgálnunk, hogy mi a kapcsolat a mennyei és a földi egyház között. Enélkül nem érthetjük meg az egységi törekvések fontosságát és jelentőségét.

A teológia különbséget tesz jel és szimbólum között. Röviden fogalmazva a szimbólum egy olyan jelentéshordozó, ami valamirajta kívül lévőre mutat. A jel viszont nem csupán mutat valamire, hanem részesül is abból, tehát megjelenít valamit. Miért fontos ez? A földi egyház jel. Nem csak szimbolizálja az eljövendő Isten országát, hanem rajta keresztül jelen van a világban Isten országa. Ezért hatnak valóságosan a benne kiszolgáltatott szentségek, ezért képes életeket változtatni az ott elhangzó isteni ige. Ember erre képtelen lenne. Nem ember cselekszik ott, hanem Krisztus. A földi egyház célja tehát, hogy e világban jelenvalóvá tegye Isten országát és Krisztust. Az egyháznak ez a jel funkciója viszont sérül a szétszakítottsággal, mert Isten országa egységes.

De hát mit tegyünk, amikor a felekezetek közötti különbségennyire nagy? Hogyan legyünk egységesek, amikor annyi dologbannem értünk egyet, és lehet, hogy nem is fogunk? Nem kell aggódni, a Biblia szerint ez nem akadály.

“A férfi ezért elhagyja apját és anyját, és ragaszkodik feleségéhez, és lesznek ketten egy testté. Nagy titok ez, én pedig ezt Krisztusról és az egyházról mondom.” (Ef 5,31-32)

Krisztus többször használja a házasság képét önmaga és a benne hívők egységének szemléltetésére. Ez az ökumené szempontjából is tanulságos. Mi kell ahhoz, hogy két ember házassági egységrelépjen? Kell hozzá például az, hogy minden kérdésben tökéletes egyetértés legyen közöttük? Nem. Akadálya-e a házasságnak az, ha a felek bizonyos dolgokról nem ugyanazt gondolják? Nem. Talán addig nem házasodhatnak össze, amíg minden kérdésbenegységre nem jutnak? Dehogyem. A lényegben kell egyetérteniük,ami ebben az esetben az, hogy együtt, egyként akarják folytatni az útjukat. A házassági – Isten előtt teljes – egység tehát létrejön a különbségek ellenére is.

“Többé nem vagyok a világban, de ők a világban vannak, én pedig tehozzád megyek. Szent Atyám, tartsd meg őket a te neved által, amelyet nekem adtál, hogy egyek legyenek, mint mi!” (Jn 17,11)

Jézus főpapi imájában több helyen is a Szentháromság egységéhezhasonlítja a keresztények vágyott egységét. Gondoljunk bele, hogy ez nem más, mint a három különböző isteni Személy egylényegű egysége. A különbözőség tehát itt sem akadálya az egységnek.

Jézus egységfogalma jelentősen eltér a mi egységesítő törekvéseinktől. Nem gondolom, hogy a jézusi ökumené valamilyenintézményi vagy szigorú tanbeli egységet jelentene. Az ökumené számomra nem mást jelent, mint a jézusi tanítások megélését. Mi kell hozzá?

• Szeretet kell hozzá, amivel a másik keresztényre testvérként tudunk tekinteni.
• Alázat kell hozzá, hogy senki ne gondolja magát az igazság egyedüli letéteményesének.
• Megbocsátás kell hozzá, az egymás ellen elkövetett bűnök miatt.
• Önmegtagadás kell hozzá, indulatos érzelmeink, előítéleteink háttérbeszorításához.
• Hit kell hozzá, mert Jézus egységet kér, és ha nem is értjük, hinnünk kell, hogy ez a helyes út.

Az ökumené a kereszténység hatalmas próbája. Azért, mert csak úgy lehetséges megvalósítani, ha a keresztények megélik egymás felé mindazt, amit Jézus tanított.

A meddő szül - Andrea Petronas

Fényed