Ige: Hol és milyen legyen aki tanításra alkalmas

 „Avégett [vagyis annak érdekében] hagytalak téged Krétában [jelentése: hazugság, csalás, hús földje, testiek], hogy a hátra maradt [vagyis az elmaradt] dolgokat hozd rendbe [és az elintézetlenül maradt ügyeket eligazítsad, és pótold, ami hiányzik]. És rendelj [jelölj ki, és állíts szolgálatba] városonként presbitereket* [véneket, vagyis bölcs elöljárókat], amiképpen én néked meghagytam [ahogy én azt neked elrendeltem]** (Tit. 1,5)

*A görög szöveg megjegyzése: Az apostolok korában a pásztor (poimén): pásztor), a püspök (episzkoposz: felügyelő, felvigyázó, püspök) és a presbiter (preszbüsz: vén) elnevezés még egy volt, Pál ugyanazokra a személyekre vonatkozóan mindhárom szót alkalmazta a következő Igében: Apcs. 20:17,28)

**És így folytatódik a kijelentés: „Te annakokáért, én fiam, (légy erős, és) erősödjél meg (meríts hatalmat) a Krisztus Jézusban való kegyelemben (és kegyelem által). És amiket tőlem hallottál sok bizonyság által (megerősítve), és (sok tanú jelenlétében), azokat bízzad (és add át) hű (és megbízható) emberekre, akik másoknak a tanítására is alkalmasak (képesek, és megfelelőek) lesznek” (2 Tim. 2,1-2)

 „Ha van feddhetetlen [aki kifogástalan, nem vádolható, és támadhatatlan, panaszra okot nem adó], egy feleségű férfiú, [vagyis monogám, úgy biológiai, mint szellemi értelemben]. Akinek hívő [és megbízható, keresztény, és] nem kicsapongással vádolt [vagyis nem vádolhatóak azzal, hogy a megmentetlen állapotból fakadó, veszélyes életmódot folytatnak, és kicsapongó, züllött, elvetemült, mértéktelen, orgiákon résztvevők]. Avagy engedetlen gyermekei vannak [akik akaratos, konok, dacos, rakoncátlanok, akik nem helyezik alá magukat a szülői tekintélynek].

Mert szükséges, hogy a püspök [vagyis a felügyelő, a felvigyázó] feddhetetlen [és kifogástalan] legyen [és ne legyen vádolható], mint Isten sáfára [mint Isten intézője]. Nem akaratos [ne legyen önelégült, öntelt, önkényeskedő, a maga tetszését kereső, vagy kihívó, kemény, kegyetlen, sem elbizakodott, önhitt, vagy kevély]. Nem haragos, [nem indulatos, vagy hirtelen haragú, ingerlékeny, dühkitörésre hajlamos, haragtartó, gyűlölködő, bosszúálló]. Nem részeges [nem borissza, vagy alkoholista], nem verekedő [vagyis nem erőszakos, arrogáns, harcias, veszekedő, civakodó, támadó], nem rút [és nem aljas] nyerészkedő [és nem anyagias haszonleső, vagy kapzsi].

»Más fordítás: Mert a felügyelő Isten népére visel gondot, ezért szükséges, hogy kifogástalan életet éljen, és ne lehessen jogosan vádolni. Szükséges, hogy ne legyen önfejű, vagy beképzelt, ne legyen hirtelen haragú, vagy részeges, se kötekedő, verekedő, vagy olyan ember, aki mások kárára próbál meggazdagodni«.

Hanem vendégszerető [aki a vendégeit kedvesen fogadja, és teljesen kiszolgálja], jónak kedvelője [és a jóra hajlandó, jóakaratú, irgalmas, kedves, és jóságos]. Mértékletes [és józan gondolkodású, épeszű, fegyelmezett, meggondolt, és megfontolt, visszafogott, megbízható, vagyis ép, egészséges elméjű, és önmagán uralkodni tudó], igaz [vagyis igazságos, méltányos, pártatlan, és megigazult, azaz Isten által igazzá tett], tiszta [és tisztességes, szent, hívő, tehát Istennek tetsző], magatűrtető [vagyis önmegtartóztató, fegyelmezett, mértékletes, mértéktartó, önuralmat tanúsító, vagyis önmagát legyőzni képes].

Aki a tudomány [vagyis a megtanított ismeret, és tudásanyag] szerint való, igaz [őszinte, szavahihető, becsületes, és a hívőhöz illő] beszédhez [logoszhoz=Igéhez] tartja magát [aki ragaszkodik az Igéhez, és kitart az Ige mellett], hogy inthessen [és aki képes bátorítani, buzdítani, vagy vigasztalni] az egészséges tudománnyal [vagyis a romlatlan tanítással, és ismeretben részesíteni] és meggyőzhesse  az ellenkezőket [megcáfolva, feltárva, és ismertté téve a tényeket az ellentmondóknak]” (Tit. 1,6-9)

»Más fordítás: Aki ragaszkodik, amire taníttatott, a megbízható (hiteles) Igéhez, hogy képes legyen bátorítani (buzdítani) is az egészséges tanítással, de meggyőzni, és megcáfolni is az ellentmondókat«*

*És mert rendkívül fontos a mondanivaló, újra-és újra ezt tanítja az apostol: „Szükséges annakokáért, hogy a püspök feddhetetlen legyen, egy feleségű férfiú, józan, (és tisztességes) mértékletes, illedelmes, vendégszerető, a tanításra alkalmatos. Nem borozó, (és nem részeges, nem kötekedő, a viszálykodást kerülő, és) nem verekedő, nem rút nyereségre vágyó; hanem szelíd, (és megértő) versengéstől ment, nem pénzsóvár. Ki a maga házát jól igazgatja, (és a maga háza népét jól vezeti) gyermekeit engedelmességben (neveli, és) tartja, minden tisztességgel. Mert ha valaki az ő tulajdon házát nem tudja igazgatni (és vezetni), mi módon visel gondot az Isten egyházára? Ne legyen új (vagyis újonnan megtért) ember, nehogy felfuvalkodván, az ördög kárhozatába (vagyis az ördöggel azonos ítélet alá) essék. Szükséges pedig, hogy jó bizonysága is legyen a kívül valóktól; (és hogy a kívülállóknak is jó véleményük legyen róla) hogy gyalázatba és az ördög tőribe (vagy csapdájába) ne essék” (1 Tim. 3,2-7).

Az alkoholfogyasztásról sok mondanivalója van az Úrnak:  „És meg ne részegedjetek bortól, miben kicsapongás van [és ami a megmentetlen állapotból fakadó veszélyes életmódra utal (züllöttség, és elvetemültségre), és amiben menthetetlen romlás van]. »Más fordítás: Ne részegeskedjetek, mert a borral léhaság jár együtt«: hanem teljesedjetek be Szent Szellemmel [és a Szent Szellem töltsön be újra meg újra benneteket]” (Eféz. 5,18).

Mert ti a nappal fiai vagytok, ezért: „Mint nappal, ékesen [és tisztességesen, becsületesen, őszintén] járjunk. Nem tobzódásokban [és tivornyázásban, zavargás és kicsapongásban] és részegségekben. [és ne evés-ivásban, dorbézolásban, dáridózás és mulatozásban; dőzsölésben]…” (Róm. 13,13).

Mert: „A bor csúfoló, a részegítő ital háborgó, és valaki abba beletéved, nem bölcs. (Más fordítás: A bor csúfolódóvá tesz, a részegítő ital lármássá, senki sem bölcs, aki attól tántorog)” (Péld. 20,1).

A Szent Szellem már Izráel fiait is így figyelmeztette: „Ne tarts a bor mellett dőzsölőkkel, se a falánk húsevőkkel!” (Péld. 23,20).

Mert: „Jaj azoknak, akik jó reggelen részegítő ital után futkosnak, és mulatnak estig, és bor hevíti őket: Citera és lant, dob, fuvola és bor mellett lakmároznak, de az ÚR tetteit nem veszik észre, kezének munkáját nem látják meg” (Ésa. 5,11-12).

És: „Jaj azoknak, akik hősök borivásban és híresek (és vitézek) részegítő ital vegyítésében (és keverésében)” (Ésa. 5,22)^.  

Ha a gyülekezetbe mentek: „Bort és szeszes (vagyis részegítő) italt ne igyatok te és a te fiaid veled, mikor bementek a gyülekezet (vagyis a kijelentés) sátorába, hogy meg ne haljatok. Örökkévaló rendtartás legyen ez a ti nemzetségeitekben (nemzedékről nemzedékre). Hogy különbséget tehessetek a szent és közönséges között, a tiszta és tisztátalan között” (3 Móz. 10,9-10)^.  

A tiszta, és hamisítatlan Igéhez való ragaszkodásról így ír az apostol:  „Miért is atyámfiai [testvéreim], legyetek állhatatosak [álljatok meg szilárdan, mozdíthatatlanul] és tartsátok meg a tudományt, [és ragaszkodjatok a ren­delkezésekhez vagy: utasításokhoz, hagyományokhoz], amelyre akár beszédünk [logoszaink, vagyis Igéink], akár levelünk által [írott üzenetünk útján, levelünk által] taníttattatok [és ismertetek meg; és felvilágosítást kaptatok]!” (2 Thess. 2,15)^.

Mert: „Ha valaki másképpen tanít (és tévtanokat hirdet), és nem követi a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédeit és a kegyesség (az Istenfélő, és tisztelő, hívő élet) szerint való tudományt.

(Más fordítás: és nem tartja magát a mi Urunk Jézus Krisztus egészséges beszédéhez, és a kegyességhez (az Istenfélő, és tisztelő, hívő élethez) illő tanításhoz).

Az felfuvalkodott, aki semmit sem ért (és nem tud semmit), hanem vitatkozásokban és szóharcokban szenved, amelyekből származik irigység, viszálykodás, káromlások, rosszakaratú gyanúsítások. Megbomlott elméjű és az igazságtól megfosztott embereknek hiábavaló torzsalkodásai, akik az istenfélelmet a nyerészkedés eszközének tekintik. Azoktól, akik ilyenek, eltávozzál. Óh Timótheus, őrizd meg, ami rád van bízva (a rád bízott kincset), elfordulván a (a hazug módon ismeretnek nevezett) szentségtelen üres beszédektől és a hamis nevű ismeretnek ellenvetéseitől; Amellyel némelyek kevélykedvén, a hit mellől eltévelyedtek

(Más fordítás: amelyeket egyesek elfogadva eltévelyedtek a hittől). Kegyelem veled! Ámen” (1 Tim. 6,3-6.20-21).

„Mert van sok engedetlen, hiába való beszédű és csaló (akik fecsegők és ámítók), kiváltképpen a körülmetélkedésből valók (és különösen a körülmetéltek között), Ezért ne foglalkozzanak zsidó mondákkal, és az igazságot megvető emberek parancsolataival” (Tit. 1,10.14).

De te: „A balgatag (és az ostoba) vitatkozásokat azonban és a nemzetségekről való tudakozásokat (a nemzetségtáblázatokkal kapcsolatos kérdéseket,), és a civakodást (és a viszálykodásokat) és a törvény felől való (és a törvényeskedő) harcokat kerüld; mert haszontalanok és hiábavalók” (Tit. 3,9).

„A szentségtelen és (szentségtörő) vénasszonyos meséket pedig eltávoztasd (és utasítsd el). Hanem (inkább) gyakorold magadat a kegyességben (vagyis az Istenfélő, hívő életben)” (1 Tim. 4,7).

És: „… azokat szóljad (és azt hirdesd), amik az egészséges tudományhoz illenek (és ami egyezik az egészséges tanítással)” (Tit. 2,1)^.

„Megtartván [és birtokolván] a hitet és jó lelkiismeretet [vagyis a szellemi együttészlelést], melyet némelyek [és amelyet néhányan] elvetvén, [és elutasítván] a hit dolgában hajótörést szenvedtek [és a hitet elvesztették, megfeneklettek, zátonyra futottak, és csak roncs maradt belőlük]” (1 Tim. 1,19)

És:  „Az egészséges [romlatlan, az Igéhez hű] beszédeknek [(logoszoknak): igéknek] példáját [formáját, mintáját] megtartsd [ragadd meg, és birtokold], amiket éntőlem hallottál, a Krisztus Jézusban való hitben és szeretetben.

[Más fordítás: És soha ne téveszd szem elől azt az egészséges tanítást (azokat a logoszokat: igéket), amit tőlem hallottál! Ragaszkodj hozzá, ezt tanítsd, és ezt kövesd, azzal a hittel (és meggyőződéssel, bizonyossággal) és (Isten szerinti) szeretettel, amelynek a Krisztus Jézus a forrása]” (2 Tim. 1,13).

És hogy hogyan kell szolgálni azoknak, akik Isten népének vezetői, arról így szól Péter apostol: „Legeltessétek (vagyis pásztorként felügyelve, és felvigyázva) az Istennek köztetek lévő (és rátok bízott) nyáját, gondot viselvén (és szorgalmasan figyelve, felügyeletet gyakorolva, és vigyázva) arra nem kényszerítésből (és nem is kényszerűségből), hanem örömest (vagyis buzgóságból, és önként, szabad akaratból, és készségesen). Sem nem rút nyerészkedésből (vagyis nem nyereségszerzés, és haszonlesésből), hanem jóindulattal (és odaadással, készségesen). Sem nem úgy, hogy (letiporva, és zsarnokoskodva) uralkodjatok (vagyis nem hatalmaskodva, kontrollálva, és leigázva) a gyülekezeteken (vagyis a választottak fölött) (mely sorsrészül jutott nektek), hanem mint példányképei (jó szívvel), a nyájnak (vagyis a nyáj példaképévé, mintájává válva)” (1Pét 5:2-3).

És ugyanezt mondja Pál apostol: „Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra, melyben a Szent Szellem titeket vigyázókká (és őrizőivé) tett, az Isten anyaszentegyházának legeltetésére, melyet tulajdon vérével szerzett” (Csel. 20,28)

Csak egy korty az Úr vizéből

2013. 03. 05. Pintér Béla - Naprakész Mindenható

Salamon – a béke – imája

 „… Óh, Uram, én Istenem, halld meg a dicséretet és az imádságot, amellyel ma hozzád fordulok” (1 Kir. 8,28)

Egy német közmondás

"Aki az igazságot hajlítani akarja, eltöri"

Hat alapelv a Szentírás értelmezéséhez

 „...azt sem ismerheti senki, ami Istenben van, csak Isten Szelleme.” /1 Kor. 2: 11b/

Mondta már neked valaha valaki, hogy “Nos, ez a te Biblia értelmezésed”? Olyan, mintha ez a kis mondat helytelenítene mindent, ami épp elhangzott. Pedig igazából nem kifogásol semmit.

A Biblia értelmezésére léteznek jó és rossz módszerek. Vannak olyan módszerek, amelyek alkalmazásával az igét rosszul értelmezed minden egyes alkalommal. Alább hat olyan módszert láthatsz, amely elfogadott szinte mindenhol.

1. Hitre és a Szent Szellemre van szükséged ahhoz, hogy az igét értelmezhesd. A Bibliát a hitetlenek nem értik. A Biblia Isten szerelmes levele a hívők részére. Amikor egy nem hívő olvassa a Szentírást, akkor valaki más levelét olvassa. A Biblia egy olyan szellemi könyv, amelyet szellemi embereknek kell megérteni. Az ige a következőt mondja az 1 Korinthus 2:11-ben: „ Senki nem ismeri Isten gondolatait, csak IstenSzelleme.” (NIV fordítás)

2. A Biblia legjobb kommentárja maga a Biblia. A Szentírás megmagyarázza a Szentírást. Gyakorold ezt a fajta alapelvet úgy, hogy szerzel egy olyan Bibliát, amelynek a lapszélén ott vannak a hivatkozások. Ha megkeresed a hivatkozásokat, sokkal nagyobb és tisztább képet kapsz majd Isten Igéjéről, nem csak egy szempont szerint.

3. Úgy olvasd az Ószövetséget, hogy közben észben tartod az Újszövetséget, és olvasd úgy az Újszövetséget, hogy közben észben tartod az Ószövetséget. Az Újszövetség el van rejtve az Ószövetségben. Az Ószövetség megmutatkozik az Újszövetségben.

4. A nehezen érthető részeket mindig a tiszta igerészek fényében értelmezd. Az Úr teljes tanácsadására támaszkodj, hogy megérts olyan igerészt, ami ellentmondó vagy zavarbaejtő. Például, az 1. Korinthus 15,29-ben van egy nagyon homályos utalás a halottakért való keresztelkedésre. Ez az egyetlen hely, ahol ez az ötlet említésre kerül az igében. Pál nem fogadja ezt el. Sehol az igében nem olvasunk ehhez hozzájárulást. Engedjük, hogy az üdvözüléssel és keresztelkedéssel kapcsolatos tiszta igerészek magyarázzák meg ezt a nehezebben érthetőt szakaszt, ne fordítva.

5. Ne határozz meg alapelvet csupán egy történelmi eseményre támaszkodva. Értelmezd úgy a történelmi részeket a Bibliában, ahogy azokat szánták: tanulságként. Ne építs rájuk elméleteket. Például Márk 1:35-ben a Biblia azt mondja, hogy Jézus nagyon korán felkelt, elment egy lakatlan helyre és imádkozott. Ez azt jelenti, hogy neked is fel kell kelned hajnali 4 órakor, el kell menned otthonról valahová imádkozni? Természetesen nem! Az Úr meggyőzhet arról, hogy ez jó ötlet, de nem parancs. Használj elméleti jellegű igerészeket elméleteid megalapozására. Használj elbeszéléseket a tanulságok levonásához.

6. Soha ne értelmezd az igét saját tapasztalataidra alapozva. A bibliatanulmányozás lényege nem az, hogy az igét a saját véleményedhez vagy tapasztalataidhoz alakítsd. A hangulatok hazudnak. Az érzelmek hazudnak. Inkább fedezd fel Isten időtlen igazságát és engedd, hogy az életedet formálja. Tanulmányozd az igét nyitott szívvel és hívd Istent, hogy erősítsen meg téged az ő akaratában.

Isten nem akar sötétben hagyni, amikor igéjét tanulmányozod. Ha követed a fenti bibliatanulmányozási szabályokat, segíthetnek biztosítani számodra azt, hogy az Igét Isten szemszögéből olvasd.

(Daily Hope by Rick Warren, 2012.03.03.)

 http://napiremeny.blog.hu/2012/03/10/hat_alapelv_a_szentiras_ertelmezesehez           

Hit által megigazodva

"Nem marad örökre elfelejtve a szegény, nem vész el végleg a nyomorultak reménye" (Zsolt 9,19).

A szegénység súlyos örökség, de akik bíznak az Úrban, hit által megigazodnak, mert tudják, hogy Isten nem feledkezett meg róluk. Noha úgy látszik, mintha Isten a földi javak elosztásánál nem vette volna figyelembe őket, mégis várják azt az időt, amikor mindezért kárpótlást nyernek. Lázár nem fekszik mindörökké a gazdag kapujában, a kutyák között, hanem megkapja majd jutalmát a mennyben.

De már most is megemlékezik az Úr a szegény, de Neki drága gyermekeiről: "Én nyomorult és szegény vagyok, de gondol rám az Úr" (Zsolt 40,18) - hangzik a régi Ige. Ez ma is így van. Az istenfélő szegényeknek nagy reménységük van. Számíthatnak arra, hogy az Úr mindennel ellátja őket, amire istenfélő életükhöz ezen a földön szükségük van.

Számíthatnak arra, hogy minden a javukat szolgálja; hogy szorosabb közösségbe kerülnek azzal az Úrral, akinek nem volt hová lehajtania a fejét.

Számítanak az Úr második eljövetelére, és arra, hogy akkor majd osztoznak az Ő dicsőségében. Ez a várakozásuk nem hiábavaló, mert Krisztusra épül, aki mindörökké él. Mivel pedig Ő él, mindez be is teljesedik.

A szegény hívőnek sok olyan éneke van, amelyet nem érthet meg a bűnös gazdag. Ezért ha e földön szűkölködnünk is kell a javakban, gondoljunk a királyi menyegzőre, amely odafönt vár ránk.

---

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből

Hirdetjük, hogy Isten országa győz.

Ki JÉZUS?

(A jubileumi kommentár magyarázata, a megmagyarázhatatlanról:

„Jézus Krisztus Isten tökéletes kijelentése. - Jézus Krisztus az Isten „személyének képmása” (charaktér tés hypostaseós autou). A „charaktér” szó tulajdonképpen a fémre, kőre vagy bármely más tárgyra bevágott, bemetszett írást, jelt, ábrát vagy képet jelent. Jelenti továbbá azokat a testi vagy szellemi ismertető jeleket, amelyeket egy tárgy vagy személy magán visel, s amelyeknek alapján azok felismerhetők vagy azonosíthatók.

Jézus Krisztus Isten lényege a földi-emberi valóságba bemetszve. Isten önmaga lényegének ismertető jegyeit Fiára írta rá, emberi testében metszette ki oly világosan és élesen, hogyha valaki reá néz, lehetetlen, hogy meg ne lássa az Atyát” (Zsid. 1,1–4)

A Szent István Társulat idézete a Bölcsesség könyvéből: „Ő a fényből lett fény. Az Atya Isten az ősfény, melyből a Fiú mintegy kisugárzik.

Robinson így fogalmazza meg az Úr Jézus személyét: Ő nemcsak próféta és követ; hanem maga az Isten az ember számára felismerhető és elviselhető formában.

Creflo Dollar: Felnőni szellemben I,2. rész

Az érett keresztény

Zsolt 1,1-3 „Boldog ember az, aki nem jár gonoszok tanácsán, bűnösök útján meg nem áll, és csúfolódók székében nem ül; Hanem az Úr törvényében van gyönyörűsége, és az ő törvényéről gondolkodik éjjel és nappal. És olyan lesz, mint a folyóvizek mellé ültetett fa, amely idejekorán megadja gyümölcsét, és levele nem hervad el; és minden munkájában jó szerencsés lészen.”

Az Újszövetség előtt már ez a három ige megmutatja Isten akaratát. Bármit tesz az az ember, bővölködik. Tudjuk, hogy Isten akarata az, hogy a bővölködés a szellemedben, testedben, kapcsolataidban, lelkedben egyaránt megjelenjen, a teljesség az egész személyiséged minden területén – anyagiakban is! Isten akarata nem az, hogy beteg légy, rossz emberi kapcsolatok jellemezzenek, hogy kudarcok érjenek, megtört életed legyen, és szűkölködj, egy teljes jó lét minden területen – ez Isten akarata! De a szellemben érett férfi a világi dolgokat könnyedén veszi. A szellemi dolgokat többre értékeli, mint a világgal kapcsolatos dolgokat.

A gyülekezetünk egy tagja évekkel ezelőtt sok pénzt költött, mert a felesége haldoklott. A fia ugyanilyen nehéz helyzetben volt, és sok pénzt költött a számlákra. Egy alkalommal nézte a tv-ben az istentiszteletet, és eljött egy gyógyító konferenciára. A teljességről, Isten igéjéről, a gyógyulásról beszéltem. Vette Isten igéjét, és ma a felesége teljesen jól van. A fia is meggyógyult, mert vette Isten igéjét. És most ahelyett, hogy a kórházi számlákra költené a pénzét, nagyon jó állása van - az a döntése, hogy csatlakozott a gyülekezethez, nagy hatással volt az életére, bekerült Isten akaratába. Ekkor jön a fordulat: a munkáltatója felhívta azzal, hogy több pénzt fizetnek neki, ha elköltöznek Minnesotába. 100 dollárral többet fogunk adni - mondták. Dicsekedett, hogy megbecsülik őt és el fog költözni. Találkoztam vele, elbúcsúzott, mondta hogy mennyire hálás a gyülekezetért, hogy ennyire megáldotta őt Isten. De én tudom, azon a területen nincs olyan gyülekezet, ahol hirdetik Isten igéjét. Mondtam neki, hogy képes vagy 100 dollárért lemondani Istennek erről a gazdagságáról, amit megmutatott neked? A feleséged a fiad, az életed meggyógyult, egyre több pénzt keresel – képes vagy mindezt félredobni? – értetlenkedtem.

Szellemi érettség kell ahhoz, hogy tudjon dönteni, mi ér neki többet: néhány száz dollár, vagy az a táplálék, amit megkap. A szellemileg érett keresztények többre tartják a szellemi gazdagságot, mint a fizikait. Sokkal fontosabb, hogy Istennel vagy összeköttetésben a gyülekezeten keresztül, mint a pénz. Mert az az Isten, aki meggyógyította a feleségedet, a fiadat, képes több pénzt is adni, ha szükséged van rá. Ha elhagyod, mintha levágnád magad az ellátás forrásáról.

Szellemben érett férfi nem hoz ilyen döntést. F. F. Bosworth mondta: néhány ember csodálkozik, miért nincs hite a gyógyulásra? Mert a testüket naponta háromszor táplálják, a szellemük pedig egy hideg szendviccsel be kell, hogy érje egy héten. Nem tudtok növekedni, ha magasabb rendűnek tartjátok a fizikai táplálékot, mint a szellemit, amit Isten igéjéből kaptok. Fizikailag lehet hogy jó, egészséges állapotban vagytok, de szellemileg rendkívül alultáplált. Több időt tölts Isten igéjével, hogy tápláld a szellemedet!

Neked kell döntened: az első dolgokat tedd első helyre! Helyezd Istent magasabbra, mint a saját énedet. Sokat megteszel magadért, amit Istennek nem teszel meg. A szellemileg érett állapothoz kell hozni áldozatokat is, mert az érzékszerveid nem segítenek abban, hogy előre juss. Kudarcok vagy csapások után nekem Istenre van szükségem és nem tőle elmenekülni. Az érzelmek nem lehetnek fontosabbak, mint Isten igéje, hogy túléljem szellemben azt a kemény csapást. Nem az alapján döntök, amit érzek, látok, hallok, ami körülvesz. Csak az alapján döntök és cselekszem, amit Isten igéjében látok - mondja a szellemi ember.

Fordította: Orbán Tibor

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=DAD_ewNWPj

Dr-Kováts György: KEGYELME IGÉJE

Acs 20,32.

És most, atyámfiai, ajánllak titeket AZ ISTENNEK ÉS AZ Ő KEGYELMESSÉGE IGÉJÉNEK, Aki felépíthet és adhat nektek örökséget minden megszenteltek közt.

καὶ τὰ νῦν παρατίθεμαι ὑμᾶς τῷ θεῷ καὶ τῷ λόγῳ τῆς χάριτος αὐτοῦ τῷ δυναμένῳ οἰκοδομῆσαι καὶ δοῦναι τὴν κληρονομίαν ἐν τοῖς ἡγιασμένοις πᾶσιν.

Elmegyek, nem leszek itt veletek, de nem foglak egyedül hagyni benneteket. Ahogyan az ÚR Jézus is tette – Jn 14-ben. Nem fog egyedül hagyni bennünket. Ajánl bennünket – kinek? Isten Szent Szellemének. Aki csak akkor jöhet el, amikor Ő elment.  Az apostol is ajánlja tanítványait. Kinek? Istennek és az Ő kegyelmessége Igéjének.

Te kire bízod azokat, akik rád vannak bízva? Te mit teszel, ha úgy érzed, túl van rajtad, ami most történik? Az apostol Arra bízta őket, Aki őt is felépítette.

Istenre és az Ő kegyelmességének Igéjére.

Acs 20,32.

És most, atyámfiai, ajánllak titeket az Istennek és az Ő KEGYELMESSÉGE IGÉJÉNEK, Aki felépíthet és adhat nektek örökséget minden megszenteltek közt.

καὶ τὰ νῦν παρατίθεμαι ὑμᾶς τῷ θεῷ καὶ τῷ λόγῳ τῆς χάριτος αὐτοῦ τῷ δυναμένῳ οἰκοδομῆσαι καὶ δοῦναι τὴν κληρονομίαν ἐν τοῖς ἡγιασμένοις πᾶσιν.

Isten Igéje az Ő kegyelmességének Igéje.

a./ Kegyelmét hordozza.

b./ Kegyelmét közvetíti – adja tovább.

c./ Kegyelmének munkáját végzi – megment, megerősít, kiszabadít, kiemel, felépít. A helyreállítás – a kegyelem munkája. A gyógyítás – a kegyelem munkája. Az Ige pedig ezt teszi. Ezt tette a Teremtés óta, és ezt teszi most is, ma is, és ezt fogja tenni mindenkor. Nincs nap, amikor ne végezné ezt. Nincs élethelyzet, amikor ne tenné meg veled is. Neki ez a természete. Szótér. Szabadító. Megmentő. Felépítő. Ez a munkája. És boldog, akiben végzi, akiben végezheti.

d./ Ha megítél, ez is kegyelmének munkája. Azért, hogy átformáljon. Azért, hogy megtisztítson. Azért, hogy kiemeljen a szennyből, a rossz meggyőződésekből, a félelemből, bűntudatból, kárhoztatásból, vádból, kegyetlenségből, idegenségből, versengésből, magányból. Azért int, és ítél meg, hogy elvégezhesse benned mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy örökösként élj. Ez az Ő kegyelmességének munkája. Jót akar, jót végez benned, jót munkál, jót formál. Akkor is, ha most fáj.

Mit javaslok: add magad oda a formálásra. Mondj igent Istennek. Most is, mint a megtérésedkor mondtál.

A hitről

Készítette: Ez az a nap!

A hit ott kezdődik, ahol az emberi tudás és tapasztalat véget ér. Az emberi tapasztalatokat Isten képes felülmúlni.

Bizonyságot tesz

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.
- Róma 8,16.

Isten irányítani fog minket. Isten vezetni fog minket. Van olyan Igénk, amely ezt mondja: „Mert akiket Isten Szelleme vezérel, azok Istennek fiai.” (Róm. 8,14)
Hogyan vezet Isten?
A Róma 8,16 adja a kulcsot: „Ez a Szellem bizonyságot tesz a mi szellemünkkel együtt, hogy Isten gyermekei vagyunk.” Nem azért tudod, hogy Isten gyermeke vagy, mert valaki megprófétálta. Nem onnan tudod, hogy valaki azt mondta, őszerinte az vagy.
Nem így tudod meg az ilyen dolgokat. Nem azért vagy Isten gyermeke, mert volt egy látomásod. (Lehet hogy volt, lehet hogy nem, nem ez tesz téged Isten gyermekévé.) Honnan tudjuk akkor a Biblia szerint, hogy Isten gyermekei vagyunk?
Isten szelleme „bizonyságot tesz” a mi szellemünkkel együtt. Nem tudod pontosan elmagyarázni, honnan tudod, egyszerűen csak tudod, mélyen a bensődben. Van egy belső bizonyosságod, miszerint Isten gyermeke vagy. Ez az elsődleges módja annak, ahogy Isten vezeti a gyermekeit — a belső bizonyosságon keresztül!

Megvallás: Én Isten Szellemétől születtem. Isten Szelleme bizonyságot tesz az én szellememmel együtt, hogy én Isten gyermeke vagyok. Isten Szelleme vezet engem. Ebben a pillanatban is Ő vezet.
/Kenneth Hagin-Hitünk tápláléka napi adagokban/

Az agyag

Kari Jobe - What love is this (magyarul)

Ige: Az Úr Jézus az:

 „Aki megtartott [megszabadított, megváltott és szent tiszta, tökéletes, Istenhez méltó, Isten szerinti életre elhívott] minket és hívott szent hívással, nem a mi cselekedeteink [vagy erőfeszítéseink] szerint, hanem az ő saját végezése [elhatározása, szándéka] és kegyelme [öröme, jóindulata, és kedvezése] szerint, mely adatott nékünk [és amellyel megajándékozott] Krisztus Jézusban örök időknek előtte [vagyis az idők kezdete előtt]* 

*Bár: „Őt – Isten – ugyan a világ teremtése előtt kijelölte, de előttetek csak a végső időben nyilvánította ki, és az idők végén tette láthatóvá értetek” (1Pét 1,20)

»Új fordítás: Hisz ő az, aki megmentett, és előzetes határozatának megfelelően szent hívással elhívott, hogy szent népévé tegyen bennünket. Nem tetteink alapján, hanem kegyelmének következményeképpen. És nem azért, mintha bármivel kiérdemeltük volna. Egyáltalán nem! Azért tette, mert így látta helyesnek, és mert kegyelme erre indította. Hiszen Isten már a világ kezdete előtt elhatározta, hogy Jézus Krisztus által megkegyelmez nekünk«** (2 Tim.1,9)

**És így folytatja az apostol: „Áldott legyen az Isten, és a mi Urunknak, Jézus Krisztusnak Atyja, aki megáldott minket minden szellemi áldással a mennyekből [a mennyeiek között] a Krisztusban. A szerint, amint magának kiválasztott [kiválogatott] minket Őbenne a világ teremtetése [megalapozása; a világ(alap) levetése/elvetés Isten színe elől/] előtt, hogy legyünk mi szentek és feddhetetlenek [hibátlanok; kifogástalanok; szeplő nélküliek teljesen épek, fogyatékosság nélküliek] Őelőtte szeretet által” (Eféz. 1,3.

Mert kegyelemből [öröm; Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása az ember iránt, aki az ellenkezőjét érdemelné] tartattatok meg [részesültetek a megváltásban; üdvözültetek], hit által; és ez nem tőletek van [nem a magatok érdeme]: Isten ajándéka [adománya] ez. Nem cselekedetekből, hogy senki ne kérkedjék. [dicsekedhessék]” (Eféz. 2,8-9).

Ugyanis: „mindenki vétkezett, és híjával van az Isten dicsőségének. Ezért Isten ingyen igazítja, meg őket miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. Mert az Isten őt [eleve] (el)rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek (ennek előképe a templomban lévő frigyláda fedele, a kegyelem fedele] azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát  megmutassa. Isten ugyanis az előbb elkövetett bűnöket elnézte [megbocsátotta] türelme idején, hogy e mostani időben mutassa meg igazságát: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, [megigazít mindenkit] aki Jézusban hisz, mert egy az Isten, aki megigazítja a körülmetéltet hitből, a körülmetéletlent [pogányt] pedig hit által” (Róm. 3,23-30)

„Mi pedig: „tudjuk, hogy a törvény cselekedetei alapján egy (hús)test sem igazul meg, hanem a Krisztus Jézusba vetett hit által. Ezért mi is Krisztus Jézusban hittünk, hogy megigazuljunk a Krisztusban való hit, és nem a törvény cselekvése által, mert a törvény cselekvése által nem igazul meg egy ember sem” (Gal. 2,16).

„Hiszen azt tartjuk, [valljuk] hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül” (Róm. 3,28)

„Mert amikor a pogányok, [nemzetekből valók] akik nem ismerik a törvényt, természetes eszük szerint [természetszerűleg] cselekszik azt, amit a törvény követel, akkor ezek a törvény nélküliek önmaguknak szabnak törvényt” (Róm. 2,14)

„Hogyan lehetséges akkor a dicsekvés? Lehetetlenné vált. Milyen törvény által? A cselekedeteké által? Nem, hanem a hit „törvénye” által” „hogy egyetlen ember [hústest] se dicsekedjék az Isten színe előtt” (Róm. 3,27;1Kor. 1,29).

„Mert (valamikor) régente mi is esztelenek, engedetlenek, tévelygők, különböző kívánságoknak és gyönyöröknek (rabjai, és) szolgái, gonoszságban és irigységben élők, gyűlölségesek (egymástól gyűlöltek, és) egymást gyűlölők valánk.

De mikor a mi megtartó (üdvözítő) Istenünknek jó volta (jósága) és az emberekhez való szeretete (emberszeretete) megjelent. Nem az igazságnak cselekedeteiből, amelyeket mi cselekedtünk (nem az általunk véghezvitt igaz cselekedetekért), hanem az ő irgalmasságából tartott meg (üdvözített) minket az újjászületésnek fürdője és a Szent Lélek megújítása (és a Szent Lélek újjászülő és megújító fürdője) által.

Akit kitöltött reánk bőséggel (gazdagon) a mi megtartó (üdvözítő) Jézus Krisztusunk által. Hogy az ő kegyelméből megigazulván, örökösök legyünk az örök élet reménysége szerint (részesei legyünk az örök életnek)” (Tit. 3,3-7)

Ott a Via Dolorozán

Amikor a világból kihoz az Úr akkor Ő, vagyis:

 „Az Úr hadakozik ti érettetek; ti pedig veszteg legyetek” (2Móz 14:14)  

Joyce Meyer: Irgalom

Imádság:

Hűséged végtelen Atyám, nagy Isten!

Elhat a mélybe az egek fölé,
Irgalmad nem fogy el múló idővel,
Ki voltál, az maradsz mindörökké.
Hűséged végtelen, hűséged végtelen,
Mindennap új áldás árad reám,
Hiányom pótolod hatalmas kézzel,
Hűséged végtelen, Uram hozzám!
                                                  (Christolm T.O.)

Viktor János: A hit és bizalom

Valahányszor nehézre fordul életem, az sohasem jogcím arra, hogy ellanyhuljon a hitem, hanem ellenkezőleg, isteni kihívás, hogy erősebb bizalommal higgyek. 

Higgyetek!

Ne nyugtalankodjék a ti szívetek: higgyetek Istenben, és higgyetek énbennem. (János 14:1)

Néhány hónappal ezelőtt hallottam valakinek a bizonyságtételét, és amit szavaival elmondott, annak valóságtartalma rá is volt írva az arcára, hogy hogyan lehet a hívő ember példaértékű a hitében. Azt mondta egy továbbképzésen az egyik gyülekezetből odahívott hívő asszony, hogy „a hit nagy erő, s nem roggyanok meg sem a munkanélküliségtől, sem a férjem betegségétől.”Egy negyvenes éveiben járó asszony mondta ezt, aki hónapokkal korábban elveszítette az állását, és aki a beteg férjét ápolja. Többen tanácsolták neki, hogy költözzenek el az adott városból, ahol laknak, és ő azt mondta, hogy nem tenné, mert egyfelől bízik az Úr Istenben, hogy az Isten megsegíti és megáldja őket, az egész családot. Másfelől azért nem költözne el, mert gyülekezetének közössége olyan jó és szeretetteljes, hogy ő azt nem szeretné elhagyni.

Csodálattal hallgattuk – pedig jó néhány lelkész volt, aki hallgatta ezeket a szavakat – ezt a fantasztikus bizonyságtételt, amit valaki a hitéről mondott. Nem fog megroggyanni, mert az Istenre tekint. Nos, a hitre leginkább tényleg akkor van szükségünk, amikor gondjaink vannak, amikor az élet nem úgy alakul, ahogyan szeretnénk. Mert könnyű hinni akkor, amikor az áldásokat vesszük el, könnyű hinni, amikor viszonylag minden rendben van az életünkben, de akkor hinni, amikor egyáltalán nem úgy alakul életünk, ahogyan szeretnénk, amikor összecsapnak fejünk fölött a hullámok – ekkor hinni és ekkor kitartani, ez az, amit az Isten kér tőlünk.

Akkor is bízzunk benne, amikor látjuk a vihart, akkor is bízzunk benne, hogy van Valaki, aki még a vihartól is nagyobb…

Az Úr az én Pásztorom

Creflo Dollar: Felnőni szellemben I. rész

Mit is jelent felnőni szellem szerint?

A növekedésnek három állomása van, amelyen minden kereszténynek át kell mennie:

1.) csecsemő

2.) gyerekkor

3.) férfi állapot, másképpen felnőtt

Most az érettség jeleit vizsgáljuk meg. Hogyan is él, dönt, cselekszik egy szellemben érett ember. Mert ha fel akarunk nőni, ezt tudnunk kell. Ugyanakkor respektálnunk kell mindegyik állapotot, hiszen a csecsemőkornak is megvan az ideje, annyi a különbség, hogy egy pici ember nem úgy viselkedik, mint egy felnőtt. A gyermekkornak ugyanígy megvannak a jellemzői, a gyerekek gyerekes dolgokat tesznek. Ezután jön a felnőtt kor. De sok, nagyon sok olyan ember, aki érett felnőttnek gondolja magát – egy igazi bébi. Ezért fejlesztenünk kell a türelmünket, hogy mindenkit el tudjunk hordozni, bármilyen állapotban is van, és nem szabad őt megítélni, fel kell ismernünk, hogy épp növekedésben van. Szeretnünk kell, hogy segítsük felnőni, hogy férfi, érett felnőtt korú keresztény legyen.

A felnőtt, érett férfiúság három jellemzője

1.) A földi dolgokat könnyedén vevő tulajdonság

2.) Süketség a kritikára vagy a dicséretre

3.) Képesség arra, hogy az életben a dolgokat úgy tekintse, hogy felismerje Isten munkálkodását. Felismerje, hogy Isten hogyan avatkozik be a körülötte levő dolgokba.

Szembesüljünk azzal, hogy ezek a jellemzők megjelennek-e az életünkben. Ha nem, igyekezzünk felnőni.

 

Zsidó 11,24-26 (Amplified Biblia) felkelvén hitben, szellemben felnövekedék, s amikor naggyá vált, visszautasította, hogy a fáraó leánya fiának mondják. Hanem inkább részesévé vált az Isten népének szenvedésének, ahelyett hogy részese lett volna a könnyű, luxus életnek. Inkább választotta az Isten népével együtt a szégyenkezést, a nyomorgattatást, mint a bűnös életet és annak luxus élvezetét. Úgy tekintette az elutasítást, megalázást, szégyent Krisztusért, a Messiásért, aki el kellett, hogy jöjjön, mint nagyobb gazdagságot, mint Egyiptom összes kincsét, mert előre nézett, a jutalomra.

Mózes ezt hitből tette – hitre volt szüksége, hogy ezt a döntést meghozza. Őt a fáraó lánya fiaként tekintették, elképzelhetjük, milyen nagy kiváltsággal járt ez a pozíció, milyen örökség várt rá, milyen gazdagságban, fényben részesülhetett, milyen kiváltságokat, kaphatott így.

Isten dolgait tedd az első helyre

Döntését tehát hitben tette meg, amikor szellemben éretté vált. Olyan döntést hozott, ami annak az eredménye, hogy szellemben éretté, felnőtté vált. Szellemben felnőtt emberek a döntéseiket hitben hozzák meg, Isten igéje alapján, nem pedig aszerint, hogy mit látnak, vagy éreznek. A szellemben érettek mindig Isten igéjével összhangban hozzák meg döntéseiket. Ennek alapján meg tudsz ítélni egy embert: ha döntései Isten igéjével összhangban vannak, ő egy érett keresztény. Ha nem, akkor még nem érett korú. Ha látod, hogy valaki folyamatosan Isten igéje ellen hozza a döntéseit, akkor tudod, hogy ő szellemben nem érett, és ez fordítva is igaz. Ezen alapul a szellemi érettség. Nem érzelmek, érzések, körülmények, fájdalmaid és sértettségeid – hogy ki bántott meg - határozzák meg a tetteidet, nem ezek alapján hozol döntést. Hanem szigorúan Isten igéjével összhangban.

Mózes Isten igéjével összhangban hozta meg a döntését, mint egy szellemben érett férfiú. Krisztusért való szenvedését ő gazdagságnak élte meg, nagyobbnak tartotta ezt, mint egész Egyiptom kincseit, és ezért inkább a jutalmazásra nézett. Tehát a földi dolgokat könnyűnek tartotta, az Isten szerinti dolgokat pedig nagyobbnak tartotta. Ez mutatja, hogy mi volt számára az első. Mi a fontosabb az életedben? Át kell gondolnod: mi a fontosabb az életedben? Nem tekinthetitek a földi dolgokat előbbre valónak a szellemi dolgoknál, és nem tudtok ugyanakkor növekedni szellemben. Nem várhatjátok el ezt akkor, ha előbbre helyezitek a földi, körülötted levő dolgokat. Mindenkinek van legalább egy döntése, amikor a földi helyett a szellemi, az isteni dolgok között kell választania.

Isten természetesen azt akarja, hogy bővölködj! Ézs1,19: „ha te akarod, és engedelmes vagy, akkor enni fogod a jó föld gyümölcseit.” Tudod, hogy Isten azt akarja, hogy a föld javait ehesd. Én arról beszélek, hogy amikor választanod kell a föld javai és a szellemi dolgok között, akkor mit teszel. A szellemi ember minden esetben a szellemit választja.

Nem kell mindig versenyezniük, de egy érett ember mindig a szellemit választja. Isten soha nem akarja, hogy első helyre tegyük a föld javait. Például az emberek fontosabbnak tekintik, hogy pénzt csináljanak, mint hogy Istent szolgálják. Folyamatosan éretlennek bizonyítod magad, ha az evangéliumot és a szellemi életedet a pénz alá rendeled. Szörnyű hibát követsz el ilyenkor. A szellemi dolgokat első helyre kell helyezned, Isten igéjét, Isten dolgait. Hangsúlyozom, nem rossz, ha pénzed van, az a rossz, ha a pénz ural, birtokol téged! A pénz nagyon jó szolga, de borzalmasan kemény úr. A pénz, a tulajdon nem irányíthatja az életedet - az igének, a Szent Szellemnek kell téged vezetnie.

Még egyszer: ne értsd félre, Isten azt akarja, hogy bővölködj! 3.János levél 2: szeretteim, igen nagy örömömre szolgál, hogy bővölködtök, ahogy lelketek is bővölködik. Ez az ige pénzügyi, anyagi, fizikai és szellemi bővölködésről egyaránt beszél. Azaz a teljességről. Ez Isten akarata, hogy teljes légy, ne legyen semmi hiány az életedben szellemi, testi, anyagi, fizikai szinten. De itt az idő, hogy az első dolgokat az első helyre tegyük!

Fordította: Orbán Tibor

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=DAD_ewNWPj

ifj.Lehotzky József: Bábel tornya!? Isten temploma!? 3 rész

A harmadik századra egy-egy ember került a gyülekezetek élére. Írásos feljegyzések szerint a keresztények Róma püspökét kezdték az egyház legfőbb vezetőjének tartani. Nagy Konstantin idejére az elhajlás olyan mértékű volt, hogy a türelmi rendeletet, mint Istentől jövő áldást üdvözölték. A politikailag megváltozott helyzetben a hívők gazdasági és politikai előnyre tehettek szert, ezért egyre többen csatlakoztak a gyülekezethez érdekből. Már nem az újjászületés és a megváltozott élet volt a gyülekezethez való tartozás kritériuma, hanem bizonyos hitbeli nézetek elfogadása, a keresztvíz felvétele, mely megtérés nélkül is lehetséges volt. Ezután egy hatalmas, világméretű szervezet jött létre, mely politikai és gazdasági nagyhatalommá vált, és minden másképpen gondolkozót üldözött. Több évszázaddal később, mikor teljes volt az elhajlás Isten Igéjétől (a Biblia tiltott volt az egyházban!), a reformáció által Isten egy megújulást hozott. Ám sajnos ugyanezek a negatív folyamatok az újdonsült egyházakban is nagyon rövid idő alatt végbementek, és a mai napig sajnos megfigyelhetőek minden új megújulási mozgalom életében.         

Bábelben egy torony építéséről gondolták, hogy majd összefogja őket. Azt mondták: „Olyan tornyot építsünk, melynek teteje az eget érje!” Biztos, hogy nem csak a természettudományokban való járatlanságuk mondatta ezt velük. Szándékuk hasonló volt ahhoz, mint amikor az emberek saját cselekedeteik által akarják Istent elérni. A különböző egyházakban ez más és más módon jut kifejezésre, ám mindegyikben fellelhető.

Bábelben a tornyot égetett téglából építették. Isten ez által a leírás által nem technológiai ismereteket akart velünk közölni. A téglavetés példája is szellemi tanulsággal szolgál a Gyülekezet számára. Mint tudjuk, Isten gyülekezetét az Ige Isten templomához hasonlítja, mely nem fizikai, hanem szellemi ház. Érdemes akkor megnéznünk, hogy Isten templomának építéséhez milyen építőanyagot használtak! Az 1Kir.5,31. tanúsága szerint faragott kövekből építették fel Isten templomát. Péter mondja, hogy mi magunk is ÉLŐ kövek vagyunk. (1Pét.2,5.)

         Hasonlítsuk össze a kiégetett téglát és a faragott követ! A tégla úgy készül, hogy az alapanyagból képlékeny masszát készítenek, azt sablonba döngölik, majd magas hőfokon kiégetik. Így egyforma alakú „téglákat” nyernek. A téglákat nagyüzemben lehet előállítani, és gyorsan lehet belőlük építkezni, hiszen egyformák, mindegyik mindegyikhez illeszthető. Ezért gondolták azt, hogy ebből olyan hatalmas tornyot tudnak majd építeni, hogy teteje az eget éri. Mit jelent mindez szellemileg?

A képlékeny massza a gyülekezet építésénél úgy készül, hogy az emberek személyiségét megtörik. Sokszor nem tiszta, és világi módszerek segítségével érik ezt el: erős, tekintélyen alapuló tanítások, ezek tréningszerű sulykolása, manager-tréning jellegű tanfolyamok tartása, jelmondatok hangoztatása, megfélemlítés, nyilvános megszégyenítések Isten Igéjére és a Szent Szellem vezetésére való hivatkozással, lázadónak való kikiáltás, barátságok szétválasztása, beavatkozás az emberek magánéletébe Isten akaratára való hivatkozással, és még sorolhatnánk. Például egy magyarországi gyülekezetben a “Főpásztor” a vezetőkkel havonta kitöltetett egy kérdőívet (checkup), melyben még a szexuális életükről is számot kellett adniuk. Később az egyikük ellen az volt a fő vád, és a lázadásának bizonyítéka, hogy nem töltötte ki ezt rendszeresen. A cél, hogy így a tag a gyülekezetben uralkodó értékrendet, teológiai nézeteket és viselkedési formákat teljes mértékben magáévá tegye, olyannyira, hogy úgy érezze, ez ad neki szilárdságot. Sablonosan kezd gondolkozni, hinni, viselkedni, és fél is ezeket a sablonokat elhagyni. Szinte kiégetődik, és egy vallásos keménység (bigottság) jellemzi. Nem csak a történelmi egyházakban, hanem a leghaladóbb karizmatikus gyülekezetekben is megfigyelhető ez. Az így tanított hívők bármilyen feladatot szívesen ellátnak, melyet vezetőik rájuk osztanak, mivel úgy tekintik a feladatot, mint Istentől számukra rendelt küldetést. Jobban figyelnek a vezetőikre, mint az Úrra. „A pásztor azt mondta!” kijelentés nagyobb tekintéllyel bír a szívükben, mint „az Úr azt mondta” vagy „a Bibliában ez áll”. Sokszor az emberek közti szimpátiát, barátságokat, „lelki kapcsolatokat” károsnak tartják. A szervezet céljai és érdekei a személyes kiteljesedés elé kerülnek. S valóban sokan kiégettekké válnak. A vezetők azon igyekeznek, hogy mindenki ugyanúgy gondolkozzon, és viselkedjen, mert ezt gondolják egységnek. Így gondolják sikeresnek a gyülekezetet. Ez egy hamis, látszat egység, sablonosság.

Pál nem használta emberi tekintélyét a tanításnál, hanem természetesnek vette, hogy a Bérea beliek „naponta kutatják az Írásokat, hogy így vannak-e ezek”, ahogy Pál tanítja. Őket az Ige „nemesebb lelkűnek” mondja. (Apcs.17,11.) Péter, mikor a jeruzsálemi testvérek számon kérték, hogy miért ment be egy pogány (Kornéliusz) házába, készségesen beszámolt az ott történtekről. Természetesnek vette, hogy el kell számolnia a tetteivel a testvéreknek. Mikor látták, hogy Isten cselekedett Kornéliusz házában, megváltoztatták egész teológiájukat, amit gyerekkoruktól kezdve tanultak, és dicsérték az Istent, mivel a pogányokra is kitöltetett a Szent Szellem. (Apcs.11,2-3.) Mindez azt mutatja, hogy alázattal voltak Isten és emberek előtt.

Pásztor Anita: Fejezd Ki Az Ő Szeretetét

Készítette: József Balogh

A reménység pedig nem szégyenít meg; mert az Istennek szerelme kitöltetett a mi szívünkbe a Szent Szellem által, ki adatott nékünk (Róma 5:5).

Az 1 János 4:17 azt mondja, “amint ő van, úgy vagyunk mi is e világban. ”

Amint Ő szeret, úgy vagy elhívva, hogy szeretetben járj. Amint Ő szeretett téged, úgy szeresd Őt, és azokat, akikért Jézus meghalt.

A szeretet nem lehet rejtett. Nem lehet csendben vagy titokban szeretni. A Példabeszédek 27:5 azt mondja, “Jobb a nyilvánvaló dorgálás a titkos szeretetnél.” Ki kell mutatnod és bizonyítanod a szeretetedet gyakorlati úton is; követni fogjuk az Úr szeretetének a példáját. A János 3:16 elmondja nekünk, “Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen ő benne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.”

Ha a szeretetedet nem fejezed ki, akkor nem fogod tudni befogadni és viszonozni azt. Isten kifejezte nekünk a szeretetét azzal, hogy Jézus Krisztus meghalt értünk, ezért tudtuk befogadni és viszonozni az Ő szeretetét. Ugyanebből az okból kifolyólag, muszáj a tetteiden keresztül bizonyítanod a szeretetedet, és beszélned a szeretet nyelvét. A szeretet a te újjáteremtett emberi szellemed egyik jellegzetes gyümölcse (Galata 5:22), ezért természetes számodra, hogy kifejezd az isteni szeretetet.

Neked mindenki iránt szeretetet kell mutatnod, Jézus azt mondta a Máté 5:44-ben: “Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek, és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és kergetnek titeket. ” Emlékezz, hogy Isten elküldte Jézust, hogy meghaljon értünk, amikor mi még bűnösök voltunk; ennek semmi köze nem volt ahhoz, hogy milyen “szépek és kedvesek” voltunk: ez volt az Ő kegyelmének a működése (Róma 5:8).

Te a szeretet eredménye vagy, ezért nézz másokat a szeretet szemével. Mindenki értékes és szeretetreméltó, sőt a bűnösök is, ezért hagyd, hogy a szavaid és a cselekedeteid telve legyenek szeretettel, gyengédséggel és együttérzéssel mindenki számára.

Megvallás

Szeretetben járok, mert ez az én természetem. Ezért kifejezem a szeretetet, gyengédséget és kegyelmet mindenkinek, akivel ma találkozom, megmutatva nekik az Atya meghittségét, a végén pedig amit csak lehet befogadnak és

megosztják az Ő szeretetét, a Jézus nevében.

TOVÁBBI TANULMÁNYOK: 1 János 4:16-20

KRISZTUS TITOKZATOS SZÜLETÉSE

Készítette: Élő Víz

És az Ige testté lett és lakozék miközöttünk és láttuk az Ő dicsőségét... (Ján. 1.14)

A világ a karácsonyt a szeretet ünnepeként tartja számon. Ennek az az alapja, hogy „az Isten szeretet”, Aki a hatalmas szeretetét kimutatva olyan dologra volt képes, amit ember nem tenne meg. Elküldte és feláldozta egyetlen Fiát értünk, hogy ismét közösségben lehessünk Vele. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Krisztus megtestesülésében az istenség és az emberiség egyesülését láthatjuk. A betlehemi ’Kisded’ személyében a szeretet hatolt be az önző világba. Nem hadsereggel, hanem egy törékeny gyermekkel hatolt be Isten a sötét világba. A ’Gyermek’ bátorságot nyújtott a legyőzötteknek, szabadulást a foglyoknak, erőt a gyengéknek, gyógyulást a betegeknek, örök élet lehetőségét minden embernek.

Isten megalkotta az embert a föld porából és az Ő Szellemét (Lelkét) lehelte belé. A Teremtő az embernek adta a föld javait és a felette való hatalmat. Ádám volt e világ ’istene’. Az Édenkertben az élet fájáról mindent megkapott, amire csak szüksége volt. Ádám halhatatlan volt, az ő szelleme a Kertben közösségben volt az Atya Szellemével (spirit = szellem). Isten egy fától, – a jó és gonosz tudásának fájától – tiltotta Ádámot, hogy ne ismerje meg a gonoszságot, és örökké éljen. A sátán a kígyó testét használva kísértette meg az embert. Rajta keresztül akarta megszerezni az élet fáját, azaz az örök életet. Ádám engedetlen volt, amikor evett a tiltott fa gyümölcséből. Felségárulásával átadta a föld feletti hatalmát az ördögnek. Így sátán lett e világ istene, akinek a bérleti ideje hamarosan lejár. Ádám a bűnbeesés pillanatában elszakadt Istentől és szellemi halottá vált. A fizikai halál a szellemi halál következménye lett. Az első ember az ördög gyermekévé vált, s valamennyi utódán - velünk együtt - a gonosz természete uralkodik. Mikor Ádám behódolt a sátánnak, ezzel a döntésével mindenből kizárta Istent. Az Atya kívülállóként tekintett le a teremtményére. A sátán törvénytelenül lett ennek a világnak az istene, és a világ kétségbeejtően gonosszá vált. Isten törvényes módon akart részt venni a földi világ dolgaiban, ezért szövetséget kötött először Noéval, majd Ábrahámmal, s Mózesen keresztül törvényt adott. Végül Krisztus helyettesítő és megváltó munkájával egy jobb szövetségbe léphettünk. Minden szövetség, amit Isten megkötött, mind erősebb lett. Isten célja az volt, hogy visszaállítsa az embert eredeti pozíciójába és hatalmába.

Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy rajta keresztül születik meg a Mag, azaz Jézus, Aki örököse lesz mindennek. Ábrahám engedelmessége jogot adott Istennek arra, hogy belépjen a földre az ő Fia, Jézus által és megváltsa az embert. Látjuk, hogy Isten és az ember együtt tevékenykedik, hogy a sötétség királyságát összezúzza. Az ember föld feletti hatalma és Isten ereje együtt képes ezt véghezvinni! Isten így szólt Ábrahámhoz: "... és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját", majd azt mondta a kígyónak: "... és az ő magva [asszonynak fia] ... neked fejedre tapos." Végül Ézsaiástól jött a prófécia: "Ezért ád néktek jelt az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi Őt Immánuelnek." Az Immánuel név jelentése: velünk van az Isten. A Biblia itt nem magokról beszél, hanem az Egyetlen Magról, Jézusról. Jézus a MAG! A Mag nem lehetett a férfinak Magva, hanem az asszonynak Magva. Miért tudatta Isten velünk Jézus születését? Azért, mert Ő soha nem tett semmit anélkül, hogy ki ne jelentette volna szándékát. Isten az ember bukása után többször jelezte a Megváltó érkezését.

Az események azzal kezdődtek, hogy Isten Gábriel angyal által hírül adta Máriának: „És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. … A Szent Szellem [Szentlélek] száll tereád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz be téged; azért aki születik is szentnek hívatik, Isten Fiának. … Mert az Istennél semmi sem lehetetlen." Az „ímé” szó azt jelenti: »nézd«. Mit nézzen Mária? Azt a képet, amit Isten a szavaival ’festett’ neki: »Nézd, fogansz a te méhedben«. A nőnek nincs magja, a férfi hordozza a magot. Az Írás is azt mondja: fogansz a te méhedben, azaz befogadod a magot a te méhedbe. Mária nem kételkedett, hogy ez megtörténik, ő csak tudni akarta, hogyan lesz ez. A görög szöveg szerint: Isten Jelenléte, mint egy felhő fog reád szállani. Az Ige testté lett. Vannak, akik szerint ez lehetetlen volt. Sokan ezt szigorúan biológiai úton közelítik meg. De a fogantatás egyaránt volt szellemi és biológiai is: az Ige volt az, ami fogant Máriában. Az isteni hit ezen cselekedete következtében jött létre a csodálatos fogantatás

Máriában megfogant az Ige, az Isten Szava, amelyet az angyal közvetített, az Ige az ő szellemének méhében fogant. Mária szavai ezek: "Mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas..." A Hatalmas szó – görögül kimondva »mega lajosz« – jelentése: hatalmas dolgok mindensége, illetve Istennél minden lehetséges. Honnan tudta azt Mária, hogy ő lesz a Megváltó édesanyja? Az Úr angyala mondta ezt neki, és ő befogadta az Igét. Mi volt Mária bizonyítéka? A hite és az ő szavai! Az isteni hit feléledt és ő befogadta az Igét. Miután az Ige megfogant Mária szellemében, kinyilvánította Magát az ő fizikai testében is. Mert Mária elfogadta és elhitte Isten Igéjét. A Biblia kijelenti: "Az Ige testté lett". Mária méhében a magzat nem más volt, mint Istennek tiszta Igéje – és ez isteni csodaként hústestet öltött Magára. Isten Igéje, Jézus Krisztus a világra született. Jézus volt a megtestesült Ige – Istennek Igéje testi formában! Hogy történt ez? Egy nő merte hinni és kimondani, hogy ő az a nő, akit Isten erre a csodálatos feladatra választott.

Az Ige a romolhatatlan mag! A Máriában megfogant mag romolhatatlan volt, amely hústestet öltött magára és közöttünk élt. Jézus szűztől született, a csodálatos fogantatás hitéből - az isteni hitből. Krisztus az örökkévaló Igéből született. Nem volt Benne halál. Jézusnak azért kellett szűztől születnie, hogy az apai vérvonalon át, ne ’örökölje’ a bűnt. Az Ószövetségben az egész örökség is az apát követte. Mózes 3. könyvében ez áll: "...a testnek élete a vérben van." Ha a test élete a vérben van, akkor a test halála is a vérben van. Az ember úgy születik meg, hogy élet és halál van benne. Jézus kivételével mindenkinek a törvénytelen mostohaapa, a sátán természete jutott. Jézusnak nem volt földi apja, ő egy nőtől született, ezért bűntelen volt. Szükséges volt a szűztől való születés, mert a vérvonulat az apát követi. Az orvostudomány megállapította, hogy a gyermekkihordás során, normális körülmények között, még egy csepp vér sem kerül az anyából a gyermekbe. Sokáig úgy hitték, hogy az anya látja el vérrel a gyermeket, de ez nem így van. A vér a kettőnek az egyesüléséből jön létre. A Mária méhében fogant magzat Isten Igéje volt. Így ez tiszta vért termelt, amely tele volt élettel. Isten volt az Apa, Jézus ereiben az Ő vére folyt. Ha Jézusnak földi apja lett volna, akkor halál lett volna az Ő vérében. Jézus vére azonban nem volt szennyezett, nem volt benne halál. Jézus egy asszonytól született, Isten vére folyt az Ő ereiben. Így kellett lenni, mert különben nem lehetett volna Ő a Megváltó. A végső áldozatnak olyan embernek kellett lenni, aki tökéletes volt. Jézusban Isten élete áramlott, és Ő a vérét adta bűnért való áldozatként a világnak. Ha Jézus nem szűztől született volna, akkor soha nem jöhetett volna létre a megváltás, a szellemi újjászületés és az üdvösség lehetősége.

Krisztus azt mondja, hogy ti vagytok az én legelőm juhai. "...Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hág be, tolvaj az és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az." Vajon mi a »juhok akla« és az »ajtó«? A juhok akla nem más, mint a föld. Az ajtó jelképezi a törvényes belépést a földre. Minden lény, aki nem a törvényes bejáraton – nem az ajtón – jön a földre, hanem bármilyen más módon, tolvaj az és rabló. A törvényes belépés pedig az, hogy valaki asszonytól megszületik a földön. Aki nem megszületés által lép be a földre, hanem valamilyen más módon hatol be, az nem más, mint pusztító, s nincs törvényes hatalma a földön. A sátán az, aki jogtalanul van itt. Ő más módon jött be ide, nem itt született és neki nincs joga itt lenni. Az ördög a tolvaj és a rabló, mert azért jött, "...hogy lopjon és öljön és pusztítson." Sátán az, aki meg akarja lopni az emberek egészségét, bőségét, erre azonban nincs meg a törvényes joga. Mivel te megszülettél itt a földön, törvényes hatalmad van a gonosz munkái felett, Jézus nevében.

Jézus így szólt Nikodémushoz: "...Ami testtől született, test az, és ami Szellemtől született, szellem az." Ez valami fontosat közöl velünk: először megszületünk a szülői testtől, majd Isten Szellemétől. Mint láttuk, csak az itt megszületett lényeknek van hatalma a földön. A szellemi újjászületés, az üdvösség Krisztus elfogadásával lehetséges. Jézus azért jött, hogy az embereknek "...életük legyen és bővölködjenek." Jézus az, aki az ajtón keresztül, azaz legálisan jött be. "Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az." Jézus a Pásztora a juhoknak, azaz a keresztényeknek. Jézus nem azt mondta: Én azért jöttem, hogy gyötrelmetek legyen, és ebből minél több kijusson nektek. Nem! Jézus azért jött, hogy mindenben jó dolgunk legyen és lerontsa, megsemmisítse az ördög munkáit. Egy nagy igazság ez: csak a földön megszületett embernek van törvényes hatalma ezen a bolygón. Isten először Ádámnak adta a hatalmat, de ő az engedetlenségével átadta azt a sátánnak. Az ördög erre a földre jogtalanul lépett be. De eljött Jézus, hogy a golgotai megváltó munkája által örök életünk legyen, megsemmisítse és eltávolítsa azokat a dolgokat, amit a sátán hozott az emberre: nyomort, katasztrófát, tragédiát, halált. Krisztus eljött, hogy visszaállítsa az embert törvényes hatalmába. Amikor Ádám alávetette magát a sátánnak, ő az életből beleszületett a halálba, elszakadt Istentől, azaz szellemi halottá vált. Jézus azért jött, hogy visszaállítsa a kapcsolatot az Atyával és Őáltala az ember megszülessen a halálból az életre. Jézus örök váltságot szerzett nekünk!

Jézus előttünk jár, hogy kivezessen minket. Ő maga mondja, "...Én vagyok a juhoknak ajtaja.", majd így folytatja: "Én vagyok az ajtó, ha valaki énrajtam megy be, üdvözül ..." Jézus szavai Nikodémushoz: "...Szükség néktek újonnan születnetek." A két ajtó nem ugyanaz. Az első ajtó a földre történő törvényes belépés, a megszületés. Ez a másik ajtó az Isten Szellemétől (Lelkétől) való születést, a szellemi újjászületést jelenti. Bár az ember törvényesen megszületik a földön, mégis az ördög gyermeke és újjá kell születnie a szellemi halálból a szellemi életbe.

Jézus kijelenti: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanem csak énáltalam." Ő itt az egyedüli útról beszél, amely Őrajta keresztül vezet az Atyához. Sokan állítják magukról, hogy ők "az út", de nem ők azok. Senki és semmi másra nincs szükségünk az üdvösségünkhöz, csak Jézusra. Mivel sok hamisítvány van (okkultizmus, ezotéria, jóslás), ebből kifolyólag sok a megtévesztett ember. A hamisítványoknál megtalálható az Ige is, hisz azt fordítják el és csavarják ki. Csak egyetlen út vezet a Mennybe, amelyen Jézus az ajtó. Ő itt nem a templomajtóról beszél, hanem saját Magáról. Ha te nem mész keresztül ezen az ajtón, nem fogsz célhoz érni. Nem tudsz bejutni a hátsó lépcsőn. A gonosz szellemek jogtalanul hatoltak be a földre, a hátsó úton. De te a Mennybe semmi más módon nem juthatsz be, csak az ’ajtón’, azaz Jézus Krisztus elfogadásán keresztül. Ezt úgy érheted el, ha megvallanod Jézust életed Urának és Megváltójának.

Az ember Isten nélkül elveszett, ezért életre van szüksége az Atyától. Új teremtménnyé Krisztus elfogadásával válhatsz, ahogy Pál apostol írja: "Mert ha a te száddal [meg]vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Őt a halálból, üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig [meg]vallást az üdvösségre." (Róm. 10.9-10) Ebben van a lényeg! Jézus az életed része akar lenni, hogy teljes életet élj. Krisztus érted halt meg, hogy megváltson! Az üdvösséget kegyelemből kaptuk az Atyától, hit által nyerhetjük el, s nem kell érte megdolgozni. Krisztus arra kér, fogadd be Őt, nyisd ki a szíved kapuját. Mondd el hangosan, teljes szívedből ezt az odaajánlási imát Pál levele alapján:

Drága Mennyei Atyám, Jézus nevében jövök eléd imádságban. Megelégeltem, hogy magamban bízzam. Kérlek, segíts, hogy szeretni tudjalak Téged és másokat. Én hiszem, hogy Jézus a Te Fiad, Aki meghalt értem a kereszten és feltámadt, hogy megváltást nyerjek az Ő szent vére által. Kérlek Jézus, költözz a szívembe! Én hiszem a szívemben és kimondom a számmal: Jézus, Te vagy az én Uram, Megváltóm, és Gyógyítóm! Hiszem, hogy ebben a pillanatban megváltást nyertem Jézus drága, szent vére által, újjászülettem, Isten gyermeke vagyok. Köszönöm Neked Jézusom az örök életet. Ámen.
Jézus nemcsak a bűnt törölte el, hanem megváltott a betegségtől, a szegénységtől és ökör szellemi életet adott. Akik elfogadták Jézust, a mennybe jutnak, az ördög gyermekei pedig az örök tűzbe. Jézus a földi élete során lemondott a mennyei dicsőségéről azért, hogy az Ő szellemi "szegénysége által gazdaggá lehessetek" és "Akinek [Jézusnak] sebeivel gyógyultatok meg". Jézus a kereszten minden áldást megszerzett, amire az életben szükség lehet. „Hű az Isten, aki elhívott titeket... Jézus Krisztussal való közösségre”, hogy mindezt hit által elvehessétek és élvezhessétek.

Jézus az Újszövetség embere felé így rendelkezett: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” A szeretet parancsolata betölti mind a tíz ószövetségit, sőt még több is annál, mert teljes körű, s az élet minden mozzanatára kiterjed. A szeretetben járó ember napról napra mind jobban Krisztushoz hasonlóvá válik. Az önző emberi szeretet mellett van egy magasabbrendű szeretet is: az isteni fajta szeretet, amire a Messiás utalt. Ehhez bárki hozzájuthat, ha behívja az életébe Jézust. Hiszen az üdvösség elnyerésével Isten az Ő tulajdonságait adja nekünk, mint egy magot (Gal. 5,22). Ezt a magot nekünk kell táplálni és felnevelni az Ő Igéjével, hogy az jó gyümölcsöket teremhessen az életünkben.

Az Újszövetségben „a törvénynek betöltése a szeretet.” Ideje hát, hogy szeretetben járjunk egymással, és ne gondolkozzon senki faji, nemzetiségi és felekezeti különbségekben. De nemcsak azokkal kell szeretetben járni, akik minket szeretnek, illetve keresztények, hanem az Úr parancsolata szerint minden emberrel. A szeretetben járáshoz néha természetfeletti hit szükséges. Előfordul, hogy olyan nehezünkre esik szeretetben járni és megbocsátani, hogy csak az Úr megerősítése által vagyunk képesek rá. Tehát „ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja.” Minden parancsolat „ebben az Igében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat.”

Szeresd az embertársaidat. Szeretet legyen a szívedben és ne gyűlölet, megbocsátás és ne harag, alázat legyen ne büszkeség, öröm és ne keserűség, békesség legyen és ne háborúság, szelídség és ne felgerjedés, hűség legyen és ne hűtlenség, jóság és ne gonoszság, mértékletesség legyen és ne mértéktelenség. Ilyen szívvel fordulj az emberekhez. Isten szeretete égjen a szívedben és engedd, hadd folyjon át rajtad keresztül mások felé. Az embereket felsegíteni kell, és nem eltaposni! Nyújtsd hát feléjük segítő kezedet! Jézus is ugyanezt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és üldöznek titeket.” Ha szeretettel és segítő szándékkal fordulunk embertársainkhoz, akkor mi is azt fogjuk visszakapni. Sokan nem ismerték még fel a következő igazságot: „És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.” A szeretet megváltoztatja életedet és azokét, akik a környezetedben vannak. A szeretet az ember éltető ereje. Száműzi a bűnt, a bánatot, az aggódást és a gondot, amelyek felőrlik az életed erejét. A szeretet nyugalmat és gyógyító, éltető erőt ad neked is. Keresd a forrását!

Forrás: Charles Capps – Hatalom három világban
békevár.hu

Élő víznek folyamai

Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Az ünnep utolsó nagy napján pedig felálla Jézus és kiálta, mondván: Ha valaki szomjúhozik, jöjjön énhozzám, és igyék. Aki hisz énbennem, amint az Írás mondotta, élő víznek folyamai ömlenek annak belsejéből. Ezt pedig mondja vala a Szellemről, akit az Őbenne hívők vesznek majd: mert még nem vala Szent Szellem; mivelhogy Jézus még nem dicsőítteték meg.
- János 7,37-39.

Jézus a vizet a Szent Szellem jelképeként jelentette ki.
Figyeld meg: két különböző megtapasztalásra utal a tegnapi és a mai igehelyünk. Az egyik, az újjászületés: vízforrás (kútfej) tebenned, amely örök életre buzog fel. A másik, a Szent Szellemmel való betöltekezés: folyamok. Nem csak egy folyó — hanem folyamok.
A víz a kútban (az üdvösség) egy célt szolgál: téged áld meg, a te javadra van. A folyamok azonban (a Szent Szellemmel való betöltekezés), kiáradnak belőled, hogy másokat áldjanak meg. A Szent Szellemmel való betöltekezésnek az a célja, hogy te lehess áldás mások számára.
Némelyek azt mondják: „Ha újjászülettél a Szellemtől, tiéd a Szellem, másra már nincs szükséged.” Ez azonban nem így van, csak mert ittál a vízből, nem jelenti azt, hogy telve vagy vízzel. Az újjászületést követő megtapasztalás a Szent Szellemmel való betöltekezés — e betöltekezés eredményeként pedig élő víznek folyamai ömlenek az ember bensejéből (a szelleméből).

Megvallás: Én be vagyok töltekezve Isten Szellemével. Élő víznek folyamai ömlenek a legbelsőbb lényemből.
/Kenneth Hagin-Hitünk tápláléka napi adagokban/

Csontok völgye Ezékiel 37 - magyar felirattal

No zenekar - A folyónál