Készítette: Élő Víz
És az Ige testté lett és lakozék miközöttünk és láttuk az Ő dicsőségét... (Ján. 1.14)
A világ a karácsonyt a szeretet ünnepeként tartja számon. Ennek az az alapja, hogy „az Isten szeretet”, Aki a hatalmas szeretetét kimutatva olyan dologra volt képes, amit ember nem tenne meg. Elküldte és feláldozta egyetlen Fiát értünk, hogy ismét közösségben lehessünk Vele. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Krisztus megtestesülésében az istenség és az emberiség egyesülését láthatjuk. A betlehemi ’Kisded’ személyében a szeretet hatolt be az önző világba. Nem hadsereggel, hanem egy törékeny gyermekkel hatolt be Isten a sötét világba. A ’Gyermek’ bátorságot nyújtott a legyőzötteknek, szabadulást a foglyoknak, erőt a gyengéknek, gyógyulást a betegeknek, örök élet lehetőségét minden embernek.
Isten megalkotta az embert a föld porából és az Ő Szellemét (Lelkét) lehelte belé. A Teremtő az embernek adta a föld javait és a felette való hatalmat. Ádám volt e világ ’istene’. Az Édenkertben az élet fájáról mindent megkapott, amire csak szüksége volt. Ádám halhatatlan volt, az ő szelleme a Kertben közösségben volt az Atya Szellemével (spirit = szellem). Isten egy fától, – a jó és gonosz tudásának fájától – tiltotta Ádámot, hogy ne ismerje meg a gonoszságot, és örökké éljen. A sátán a kígyó testét használva kísértette meg az embert. Rajta keresztül akarta megszerezni az élet fáját, azaz az örök életet. Ádám engedetlen volt, amikor evett a tiltott fa gyümölcséből. Felségárulásával átadta a föld feletti hatalmát az ördögnek. Így sátán lett e világ istene, akinek a bérleti ideje hamarosan lejár. Ádám a bűnbeesés pillanatában elszakadt Istentől és szellemi halottá vált. A fizikai halál a szellemi halál következménye lett. Az első ember az ördög gyermekévé vált, s valamennyi utódán - velünk együtt - a gonosz természete uralkodik. Mikor Ádám behódolt a sátánnak, ezzel a döntésével mindenből kizárta Istent. Az Atya kívülállóként tekintett le a teremtményére. A sátán törvénytelenül lett ennek a világnak az istene, és a világ kétségbeejtően gonosszá vált. Isten törvényes módon akart részt venni a földi világ dolgaiban, ezért szövetséget kötött először Noéval, majd Ábrahámmal, s Mózesen keresztül törvényt adott. Végül Krisztus helyettesítő és megváltó munkájával egy jobb szövetségbe léphettünk. Minden szövetség, amit Isten megkötött, mind erősebb lett. Isten célja az volt, hogy visszaállítsa az embert eredeti pozíciójába és hatalmába.
Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy rajta keresztül születik meg a Mag, azaz Jézus, Aki örököse lesz mindennek. Ábrahám engedelmessége jogot adott Istennek arra, hogy belépjen a földre az ő Fia, Jézus által és megváltsa az embert. Látjuk, hogy Isten és az ember együtt tevékenykedik, hogy a sötétség királyságát összezúzza. Az ember föld feletti hatalma és Isten ereje együtt képes ezt véghezvinni! Isten így szólt Ábrahámhoz: "... és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját", majd azt mondta a kígyónak: "... és az ő magva [asszonynak fia] ... neked fejedre tapos." Végül Ézsaiástól jött a prófécia: "Ezért ád néktek jelt az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi Őt Immánuelnek." Az Immánuel név jelentése: velünk van az Isten. A Biblia itt nem magokról beszél, hanem az Egyetlen Magról, Jézusról. Jézus a MAG! A Mag nem lehetett a férfinak Magva, hanem az asszonynak Magva. Miért tudatta Isten velünk Jézus születését? Azért, mert Ő soha nem tett semmit anélkül, hogy ki ne jelentette volna szándékát. Isten az ember bukása után többször jelezte a Megváltó érkezését.
Az események azzal kezdődtek, hogy Isten Gábriel angyal által hírül adta Máriának: „És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. … A Szent Szellem [Szentlélek] száll tereád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz be téged; azért aki születik is szentnek hívatik, Isten Fiának. … Mert az Istennél semmi sem lehetetlen." Az „ímé” szó azt jelenti: »nézd«. Mit nézzen Mária? Azt a képet, amit Isten a szavaival ’festett’ neki: »Nézd, fogansz a te méhedben«. A nőnek nincs magja, a férfi hordozza a magot. Az Írás is azt mondja: fogansz a te méhedben, azaz befogadod a magot a te méhedbe. Mária nem kételkedett, hogy ez megtörténik, ő csak tudni akarta, hogyan lesz ez. A görög szöveg szerint: Isten Jelenléte, mint egy felhő fog reád szállani. Az Ige testté lett. Vannak, akik szerint ez lehetetlen volt. Sokan ezt szigorúan biológiai úton közelítik meg. De a fogantatás egyaránt volt szellemi és biológiai is: az Ige volt az, ami fogant Máriában. Az isteni hit ezen cselekedete következtében jött létre a csodálatos fogantatás
Máriában megfogant az Ige, az Isten Szava, amelyet az angyal közvetített, az Ige az ő szellemének méhében fogant. Mária szavai ezek: "Mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas..." A Hatalmas szó – görögül kimondva »mega lajosz« – jelentése: hatalmas dolgok mindensége, illetve Istennél minden lehetséges. Honnan tudta azt Mária, hogy ő lesz a Megváltó édesanyja? Az Úr angyala mondta ezt neki, és ő befogadta az Igét. Mi volt Mária bizonyítéka? A hite és az ő szavai! Az isteni hit feléledt és ő befogadta az Igét. Miután az Ige megfogant Mária szellemében, kinyilvánította Magát az ő fizikai testében is. Mert Mária elfogadta és elhitte Isten Igéjét. A Biblia kijelenti: "Az Ige testté lett". Mária méhében a magzat nem más volt, mint Istennek tiszta Igéje – és ez isteni csodaként hústestet öltött Magára. Isten Igéje, Jézus Krisztus a világra született. Jézus volt a megtestesült Ige – Istennek Igéje testi formában! Hogy történt ez? Egy nő merte hinni és kimondani, hogy ő az a nő, akit Isten erre a csodálatos feladatra választott.
Az Ige a romolhatatlan mag! A Máriában megfogant mag romolhatatlan volt, amely hústestet öltött magára és közöttünk élt. Jézus szűztől született, a csodálatos fogantatás hitéből - az isteni hitből. Krisztus az örökkévaló Igéből született. Nem volt Benne halál. Jézusnak azért kellett szűztől születnie, hogy az apai vérvonalon át, ne ’örökölje’ a bűnt. Az Ószövetségben az egész örökség is az apát követte. Mózes 3. könyvében ez áll: "...a testnek élete a vérben van." Ha a test élete a vérben van, akkor a test halála is a vérben van. Az ember úgy születik meg, hogy élet és halál van benne. Jézus kivételével mindenkinek a törvénytelen mostohaapa, a sátán természete jutott. Jézusnak nem volt földi apja, ő egy nőtől született, ezért bűntelen volt. Szükséges volt a szűztől való születés, mert a vérvonulat az apát követi. Az orvostudomány megállapította, hogy a gyermekkihordás során, normális körülmények között, még egy csepp vér sem kerül az anyából a gyermekbe. Sokáig úgy hitték, hogy az anya látja el vérrel a gyermeket, de ez nem így van. A vér a kettőnek az egyesüléséből jön létre. A Mária méhében fogant magzat Isten Igéje volt. Így ez tiszta vért termelt, amely tele volt élettel. Isten volt az Apa, Jézus ereiben az Ő vére folyt. Ha Jézusnak földi apja lett volna, akkor halál lett volna az Ő vérében. Jézus vére azonban nem volt szennyezett, nem volt benne halál. Jézus egy asszonytól született, Isten vére folyt az Ő ereiben. Így kellett lenni, mert különben nem lehetett volna Ő a Megváltó. A végső áldozatnak olyan embernek kellett lenni, aki tökéletes volt. Jézusban Isten élete áramlott, és Ő a vérét adta bűnért való áldozatként a világnak. Ha Jézus nem szűztől született volna, akkor soha nem jöhetett volna létre a megváltás, a szellemi újjászületés és az üdvösség lehetősége.
Krisztus azt mondja, hogy ti vagytok az én legelőm juhai. "...Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hág be, tolvaj az és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az." Vajon mi a »juhok akla« és az »ajtó«? A juhok akla nem más, mint a föld. Az ajtó jelképezi a törvényes belépést a földre. Minden lény, aki nem a törvényes bejáraton – nem az ajtón – jön a földre, hanem bármilyen más módon, tolvaj az és rabló. A törvényes belépés pedig az, hogy valaki asszonytól megszületik a földön. Aki nem megszületés által lép be a földre, hanem valamilyen más módon hatol be, az nem más, mint pusztító, s nincs törvényes hatalma a földön. A sátán az, aki jogtalanul van itt. Ő más módon jött be ide, nem itt született és neki nincs joga itt lenni. Az ördög a tolvaj és a rabló, mert azért jött, "...hogy lopjon és öljön és pusztítson." Sátán az, aki meg akarja lopni az emberek egészségét, bőségét, erre azonban nincs meg a törvényes joga. Mivel te megszülettél itt a földön, törvényes hatalmad van a gonosz munkái felett, Jézus nevében.
Jézus így szólt Nikodémushoz: "...Ami testtől született, test az, és ami Szellemtől született, szellem az." Ez valami fontosat közöl velünk: először megszületünk a szülői testtől, majd Isten Szellemétől. Mint láttuk, csak az itt megszületett lényeknek van hatalma a földön. A szellemi újjászületés, az üdvösség Krisztus elfogadásával lehetséges. Jézus azért jött, hogy az embereknek "...életük legyen és bővölködjenek." Jézus az, aki az ajtón keresztül, azaz legálisan jött be. "Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az." Jézus a Pásztora a juhoknak, azaz a keresztényeknek. Jézus nem azt mondta: Én azért jöttem, hogy gyötrelmetek legyen, és ebből minél több kijusson nektek. Nem! Jézus azért jött, hogy mindenben jó dolgunk legyen és lerontsa, megsemmisítse az ördög munkáit. Egy nagy igazság ez: csak a földön megszületett embernek van törvényes hatalma ezen a bolygón. Isten először Ádámnak adta a hatalmat, de ő az engedetlenségével átadta azt a sátánnak. Az ördög erre a földre jogtalanul lépett be. De eljött Jézus, hogy a golgotai megváltó munkája által örök életünk legyen, megsemmisítse és eltávolítsa azokat a dolgokat, amit a sátán hozott az emberre: nyomort, katasztrófát, tragédiát, halált. Krisztus eljött, hogy visszaállítsa az embert törvényes hatalmába. Amikor Ádám alávetette magát a sátánnak, ő az életből beleszületett a halálba, elszakadt Istentől, azaz szellemi halottá vált. Jézus azért jött, hogy visszaállítsa a kapcsolatot az Atyával és Őáltala az ember megszülessen a halálból az életre. Jézus örök váltságot szerzett nekünk!
Jézus előttünk jár, hogy kivezessen minket. Ő maga mondja, "...Én vagyok a juhoknak ajtaja.", majd így folytatja: "Én vagyok az ajtó, ha valaki énrajtam megy be, üdvözül ..." Jézus szavai Nikodémushoz: "...Szükség néktek újonnan születnetek." A két ajtó nem ugyanaz. Az első ajtó a földre történő törvényes belépés, a megszületés. Ez a másik ajtó az Isten Szellemétől (Lelkétől) való születést, a szellemi újjászületést jelenti. Bár az ember törvényesen megszületik a földön, mégis az ördög gyermeke és újjá kell születnie a szellemi halálból a szellemi életbe.
Jézus kijelenti: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanem csak énáltalam." Ő itt az egyedüli útról beszél, amely Őrajta keresztül vezet az Atyához. Sokan állítják magukról, hogy ők "az út", de nem ők azok. Senki és semmi másra nincs szükségünk az üdvösségünkhöz, csak Jézusra. Mivel sok hamisítvány van (okkultizmus, ezotéria, jóslás), ebből kifolyólag sok a megtévesztett ember. A hamisítványoknál megtalálható az Ige is, hisz azt fordítják el és csavarják ki. Csak egyetlen út vezet a Mennybe, amelyen Jézus az ajtó. Ő itt nem a templomajtóról beszél, hanem saját Magáról. Ha te nem mész keresztül ezen az ajtón, nem fogsz célhoz érni. Nem tudsz bejutni a hátsó lépcsőn. A gonosz szellemek jogtalanul hatoltak be a földre, a hátsó úton. De te a Mennybe semmi más módon nem juthatsz be, csak az ’ajtón’, azaz Jézus Krisztus elfogadásán keresztül. Ezt úgy érheted el, ha megvallanod Jézust életed Urának és Megváltójának.
Az ember Isten nélkül elveszett, ezért életre van szüksége az Atyától. Új teremtménnyé Krisztus elfogadásával válhatsz, ahogy Pál apostol írja: "Mert ha a te száddal [meg]vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Őt a halálból, üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig [meg]vallást az üdvösségre." (Róm. 10.9-10) Ebben van a lényeg! Jézus az életed része akar lenni, hogy teljes életet élj. Krisztus érted halt meg, hogy megváltson! Az üdvösséget kegyelemből kaptuk az Atyától, hit által nyerhetjük el, s nem kell érte megdolgozni. Krisztus arra kér, fogadd be Őt, nyisd ki a szíved kapuját. Mondd el hangosan, teljes szívedből ezt az odaajánlási imát Pál levele alapján:
Drága Mennyei Atyám, Jézus nevében jövök eléd imádságban. Megelégeltem, hogy magamban bízzam. Kérlek, segíts, hogy szeretni tudjalak Téged és másokat. Én hiszem, hogy Jézus a Te Fiad, Aki meghalt értem a kereszten és feltámadt, hogy megváltást nyerjek az Ő szent vére által. Kérlek Jézus, költözz a szívembe! Én hiszem a szívemben és kimondom a számmal: Jézus, Te vagy az én Uram, Megváltóm, és Gyógyítóm! Hiszem, hogy ebben a pillanatban megváltást nyertem Jézus drága, szent vére által, újjászülettem, Isten gyermeke vagyok. Köszönöm Neked Jézusom az örök életet. Ámen.
Jézus nemcsak a bűnt törölte el, hanem megváltott a betegségtől, a szegénységtől és ökör szellemi életet adott. Akik elfogadták Jézust, a mennybe jutnak, az ördög gyermekei pedig az örök tűzbe. Jézus a földi élete során lemondott a mennyei dicsőségéről azért, hogy az Ő szellemi "szegénysége által gazdaggá lehessetek" és "Akinek [Jézusnak] sebeivel gyógyultatok meg". Jézus a kereszten minden áldást megszerzett, amire az életben szükség lehet. „Hű az Isten, aki elhívott titeket... Jézus Krisztussal való közösségre”, hogy mindezt hit által elvehessétek és élvezhessétek.
Jézus az Újszövetség embere felé így rendelkezett: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” A szeretet parancsolata betölti mind a tíz ószövetségit, sőt még több is annál, mert teljes körű, s az élet minden mozzanatára kiterjed. A szeretetben járó ember napról napra mind jobban Krisztushoz hasonlóvá válik. Az önző emberi szeretet mellett van egy magasabbrendű szeretet is: az isteni fajta szeretet, amire a Messiás utalt. Ehhez bárki hozzájuthat, ha behívja az életébe Jézust. Hiszen az üdvösség elnyerésével Isten az Ő tulajdonságait adja nekünk, mint egy magot (Gal. 5,22). Ezt a magot nekünk kell táplálni és felnevelni az Ő Igéjével, hogy az jó gyümölcsöket teremhessen az életünkben.
Az Újszövetségben „a törvénynek betöltése a szeretet.” Ideje hát, hogy szeretetben járjunk egymással, és ne gondolkozzon senki faji, nemzetiségi és felekezeti különbségekben. De nemcsak azokkal kell szeretetben járni, akik minket szeretnek, illetve keresztények, hanem az Úr parancsolata szerint minden emberrel. A szeretetben járáshoz néha természetfeletti hit szükséges. Előfordul, hogy olyan nehezünkre esik szeretetben járni és megbocsátani, hogy csak az Úr megerősítése által vagyunk képesek rá. Tehát „ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja.” Minden parancsolat „ebben az Igében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat.”
Szeresd az embertársaidat. Szeretet legyen a szívedben és ne gyűlölet, megbocsátás és ne harag, alázat legyen ne büszkeség, öröm és ne keserűség, békesség legyen és ne háborúság, szelídség és ne felgerjedés, hűség legyen és ne hűtlenség, jóság és ne gonoszság, mértékletesség legyen és ne mértéktelenség. Ilyen szívvel fordulj az emberekhez. Isten szeretete égjen a szívedben és engedd, hadd folyjon át rajtad keresztül mások felé. Az embereket felsegíteni kell, és nem eltaposni! Nyújtsd hát feléjük segítő kezedet! Jézus is ugyanezt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és üldöznek titeket.” Ha szeretettel és segítő szándékkal fordulunk embertársainkhoz, akkor mi is azt fogjuk visszakapni. Sokan nem ismerték még fel a következő igazságot: „És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.” A szeretet megváltoztatja életedet és azokét, akik a környezetedben vannak. A szeretet az ember éltető ereje. Száműzi a bűnt, a bánatot, az aggódást és a gondot, amelyek felőrlik az életed erejét. A szeretet nyugalmat és gyógyító, éltető erőt ad neked is. Keresd a forrását!
Forrás: Charles Capps – Hatalom három világban
békevár.hu
A világ a karácsonyt a szeretet ünnepeként tartja számon. Ennek az az alapja, hogy „az Isten szeretet”, Aki a hatalmas szeretetét kimutatva olyan dologra volt képes, amit ember nem tenne meg. Elküldte és feláldozta egyetlen Fiát értünk, hogy ismét közösségben lehessünk Vele. „Mert úgy szerette Isten e világot, hogy az Ő egyszülött Fiát adta, hogy valaki hiszen Őbenne, el ne vesszen, hanem örök élete legyen.” Krisztus megtestesülésében az istenség és az emberiség egyesülését láthatjuk. A betlehemi ’Kisded’ személyében a szeretet hatolt be az önző világba. Nem hadsereggel, hanem egy törékeny gyermekkel hatolt be Isten a sötét világba. A ’Gyermek’ bátorságot nyújtott a legyőzötteknek, szabadulást a foglyoknak, erőt a gyengéknek, gyógyulást a betegeknek, örök élet lehetőségét minden embernek.
Isten megalkotta az embert a föld porából és az Ő Szellemét (Lelkét) lehelte belé. A Teremtő az embernek adta a föld javait és a felette való hatalmat. Ádám volt e világ ’istene’. Az Édenkertben az élet fájáról mindent megkapott, amire csak szüksége volt. Ádám halhatatlan volt, az ő szelleme a Kertben közösségben volt az Atya Szellemével (spirit = szellem). Isten egy fától, – a jó és gonosz tudásának fájától – tiltotta Ádámot, hogy ne ismerje meg a gonoszságot, és örökké éljen. A sátán a kígyó testét használva kísértette meg az embert. Rajta keresztül akarta megszerezni az élet fáját, azaz az örök életet. Ádám engedetlen volt, amikor evett a tiltott fa gyümölcséből. Felségárulásával átadta a föld feletti hatalmát az ördögnek. Így sátán lett e világ istene, akinek a bérleti ideje hamarosan lejár. Ádám a bűnbeesés pillanatában elszakadt Istentől és szellemi halottá vált. A fizikai halál a szellemi halál következménye lett. Az első ember az ördög gyermekévé vált, s valamennyi utódán - velünk együtt - a gonosz természete uralkodik. Mikor Ádám behódolt a sátánnak, ezzel a döntésével mindenből kizárta Istent. Az Atya kívülállóként tekintett le a teremtményére. A sátán törvénytelenül lett ennek a világnak az istene, és a világ kétségbeejtően gonosszá vált. Isten törvényes módon akart részt venni a földi világ dolgaiban, ezért szövetséget kötött először Noéval, majd Ábrahámmal, s Mózesen keresztül törvényt adott. Végül Krisztus helyettesítő és megváltó munkájával egy jobb szövetségbe léphettünk. Minden szövetség, amit Isten megkötött, mind erősebb lett. Isten célja az volt, hogy visszaállítsa az embert eredeti pozíciójába és hatalmába.
Isten azt mondta Ábrahámnak, hogy rajta keresztül születik meg a Mag, azaz Jézus, Aki örököse lesz mindennek. Ábrahám engedelmessége jogot adott Istennek arra, hogy belépjen a földre az ő Fia, Jézus által és megváltsa az embert. Látjuk, hogy Isten és az ember együtt tevékenykedik, hogy a sötétség királyságát összezúzza. Az ember föld feletti hatalma és Isten ereje együtt képes ezt véghezvinni! Isten így szólt Ábrahámhoz: "... és a te magod örökség szerint fogja bírni az ő ellenségeinek kapuját", majd azt mondta a kígyónak: "... és az ő magva [asszonynak fia] ... neked fejedre tapos." Végül Ézsaiástól jött a prófécia: "Ezért ád néktek jelt az Úr maga: Ímé, a szűz fogan méhében, és szül fiat, s nevezi Őt Immánuelnek." Az Immánuel név jelentése: velünk van az Isten. A Biblia itt nem magokról beszél, hanem az Egyetlen Magról, Jézusról. Jézus a MAG! A Mag nem lehetett a férfinak Magva, hanem az asszonynak Magva. Miért tudatta Isten velünk Jézus születését? Azért, mert Ő soha nem tett semmit anélkül, hogy ki ne jelentette volna szándékát. Isten az ember bukása után többször jelezte a Megváltó érkezését.
Az események azzal kezdődtek, hogy Isten Gábriel angyal által hírül adta Máriának: „És ímé fogansz a te méhedben, és szülsz fiat, és nevezed az ő nevét JÉZUSNAK. … A Szent Szellem [Szentlélek] száll tereád, és a Magasságosnak ereje árnyékoz be téged; azért aki születik is szentnek hívatik, Isten Fiának. … Mert az Istennél semmi sem lehetetlen." Az „ímé” szó azt jelenti: »nézd«. Mit nézzen Mária? Azt a képet, amit Isten a szavaival ’festett’ neki: »Nézd, fogansz a te méhedben«. A nőnek nincs magja, a férfi hordozza a magot. Az Írás is azt mondja: fogansz a te méhedben, azaz befogadod a magot a te méhedbe. Mária nem kételkedett, hogy ez megtörténik, ő csak tudni akarta, hogyan lesz ez. A görög szöveg szerint: Isten Jelenléte, mint egy felhő fog reád szállani. Az Ige testté lett. Vannak, akik szerint ez lehetetlen volt. Sokan ezt szigorúan biológiai úton közelítik meg. De a fogantatás egyaránt volt szellemi és biológiai is: az Ige volt az, ami fogant Máriában. Az isteni hit ezen cselekedete következtében jött létre a csodálatos fogantatás
Máriában megfogant az Ige, az Isten Szava, amelyet az angyal közvetített, az Ige az ő szellemének méhében fogant. Mária szavai ezek: "Mert nagy dolgokat cselekedett velem a Hatalmas..." A Hatalmas szó – görögül kimondva »mega lajosz« – jelentése: hatalmas dolgok mindensége, illetve Istennél minden lehetséges. Honnan tudta azt Mária, hogy ő lesz a Megváltó édesanyja? Az Úr angyala mondta ezt neki, és ő befogadta az Igét. Mi volt Mária bizonyítéka? A hite és az ő szavai! Az isteni hit feléledt és ő befogadta az Igét. Miután az Ige megfogant Mária szellemében, kinyilvánította Magát az ő fizikai testében is. Mert Mária elfogadta és elhitte Isten Igéjét. A Biblia kijelenti: "Az Ige testté lett". Mária méhében a magzat nem más volt, mint Istennek tiszta Igéje – és ez isteni csodaként hústestet öltött Magára. Isten Igéje, Jézus Krisztus a világra született. Jézus volt a megtestesült Ige – Istennek Igéje testi formában! Hogy történt ez? Egy nő merte hinni és kimondani, hogy ő az a nő, akit Isten erre a csodálatos feladatra választott.
Az Ige a romolhatatlan mag! A Máriában megfogant mag romolhatatlan volt, amely hústestet öltött magára és közöttünk élt. Jézus szűztől született, a csodálatos fogantatás hitéből - az isteni hitből. Krisztus az örökkévaló Igéből született. Nem volt Benne halál. Jézusnak azért kellett szűztől születnie, hogy az apai vérvonalon át, ne ’örökölje’ a bűnt. Az Ószövetségben az egész örökség is az apát követte. Mózes 3. könyvében ez áll: "...a testnek élete a vérben van." Ha a test élete a vérben van, akkor a test halála is a vérben van. Az ember úgy születik meg, hogy élet és halál van benne. Jézus kivételével mindenkinek a törvénytelen mostohaapa, a sátán természete jutott. Jézusnak nem volt földi apja, ő egy nőtől született, ezért bűntelen volt. Szükséges volt a szűztől való születés, mert a vérvonulat az apát követi. Az orvostudomány megállapította, hogy a gyermekkihordás során, normális körülmények között, még egy csepp vér sem kerül az anyából a gyermekbe. Sokáig úgy hitték, hogy az anya látja el vérrel a gyermeket, de ez nem így van. A vér a kettőnek az egyesüléséből jön létre. A Mária méhében fogant magzat Isten Igéje volt. Így ez tiszta vért termelt, amely tele volt élettel. Isten volt az Apa, Jézus ereiben az Ő vére folyt. Ha Jézusnak földi apja lett volna, akkor halál lett volna az Ő vérében. Jézus vére azonban nem volt szennyezett, nem volt benne halál. Jézus egy asszonytól született, Isten vére folyt az Ő ereiben. Így kellett lenni, mert különben nem lehetett volna Ő a Megváltó. A végső áldozatnak olyan embernek kellett lenni, aki tökéletes volt. Jézusban Isten élete áramlott, és Ő a vérét adta bűnért való áldozatként a világnak. Ha Jézus nem szűztől született volna, akkor soha nem jöhetett volna létre a megváltás, a szellemi újjászületés és az üdvösség lehetősége.
Krisztus azt mondja, hogy ti vagytok az én legelőm juhai. "...Aki nem az ajtón megy be a juhok aklába, hanem máshonnan hág be, tolvaj az és rabló. Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az." Vajon mi a »juhok akla« és az »ajtó«? A juhok akla nem más, mint a föld. Az ajtó jelképezi a törvényes belépést a földre. Minden lény, aki nem a törvényes bejáraton – nem az ajtón – jön a földre, hanem bármilyen más módon, tolvaj az és rabló. A törvényes belépés pedig az, hogy valaki asszonytól megszületik a földön. Aki nem megszületés által lép be a földre, hanem valamilyen más módon hatol be, az nem más, mint pusztító, s nincs törvényes hatalma a földön. A sátán az, aki jogtalanul van itt. Ő más módon jött be ide, nem itt született és neki nincs joga itt lenni. Az ördög a tolvaj és a rabló, mert azért jött, "...hogy lopjon és öljön és pusztítson." Sátán az, aki meg akarja lopni az emberek egészségét, bőségét, erre azonban nincs meg a törvényes joga. Mivel te megszülettél itt a földön, törvényes hatalmad van a gonosz munkái felett, Jézus nevében.
Jézus így szólt Nikodémushoz: "...Ami testtől született, test az, és ami Szellemtől született, szellem az." Ez valami fontosat közöl velünk: először megszületünk a szülői testtől, majd Isten Szellemétől. Mint láttuk, csak az itt megszületett lényeknek van hatalma a földön. A szellemi újjászületés, az üdvösség Krisztus elfogadásával lehetséges. Jézus azért jött, hogy az embereknek "...életük legyen és bővölködjenek." Jézus az, aki az ajtón keresztül, azaz legálisan jött be. "Aki pedig az ajtón megy be, a juhok pásztora az." Jézus a Pásztora a juhoknak, azaz a keresztényeknek. Jézus nem azt mondta: Én azért jöttem, hogy gyötrelmetek legyen, és ebből minél több kijusson nektek. Nem! Jézus azért jött, hogy mindenben jó dolgunk legyen és lerontsa, megsemmisítse az ördög munkáit. Egy nagy igazság ez: csak a földön megszületett embernek van törvényes hatalma ezen a bolygón. Isten először Ádámnak adta a hatalmat, de ő az engedetlenségével átadta azt a sátánnak. Az ördög erre a földre jogtalanul lépett be. De eljött Jézus, hogy a golgotai megváltó munkája által örök életünk legyen, megsemmisítse és eltávolítsa azokat a dolgokat, amit a sátán hozott az emberre: nyomort, katasztrófát, tragédiát, halált. Krisztus eljött, hogy visszaállítsa az embert törvényes hatalmába. Amikor Ádám alávetette magát a sátánnak, ő az életből beleszületett a halálba, elszakadt Istentől, azaz szellemi halottá vált. Jézus azért jött, hogy visszaállítsa a kapcsolatot az Atyával és Őáltala az ember megszülessen a halálból az életre. Jézus örök váltságot szerzett nekünk!
Jézus előttünk jár, hogy kivezessen minket. Ő maga mondja, "...Én vagyok a juhoknak ajtaja.", majd így folytatja: "Én vagyok az ajtó, ha valaki énrajtam megy be, üdvözül ..." Jézus szavai Nikodémushoz: "...Szükség néktek újonnan születnetek." A két ajtó nem ugyanaz. Az első ajtó a földre történő törvényes belépés, a megszületés. Ez a másik ajtó az Isten Szellemétől (Lelkétől) való születést, a szellemi újjászületést jelenti. Bár az ember törvényesen megszületik a földön, mégis az ördög gyermeke és újjá kell születnie a szellemi halálból a szellemi életbe.
Jézus kijelenti: "Én vagyok az út, az igazság és az élet; senki sem mehet az Atyához, hanem csak énáltalam." Ő itt az egyedüli útról beszél, amely Őrajta keresztül vezet az Atyához. Sokan állítják magukról, hogy ők "az út", de nem ők azok. Senki és semmi másra nincs szükségünk az üdvösségünkhöz, csak Jézusra. Mivel sok hamisítvány van (okkultizmus, ezotéria, jóslás), ebből kifolyólag sok a megtévesztett ember. A hamisítványoknál megtalálható az Ige is, hisz azt fordítják el és csavarják ki. Csak egyetlen út vezet a Mennybe, amelyen Jézus az ajtó. Ő itt nem a templomajtóról beszél, hanem saját Magáról. Ha te nem mész keresztül ezen az ajtón, nem fogsz célhoz érni. Nem tudsz bejutni a hátsó lépcsőn. A gonosz szellemek jogtalanul hatoltak be a földre, a hátsó úton. De te a Mennybe semmi más módon nem juthatsz be, csak az ’ajtón’, azaz Jézus Krisztus elfogadásán keresztül. Ezt úgy érheted el, ha megvallanod Jézust életed Urának és Megváltójának.
Az ember Isten nélkül elveszett, ezért életre van szüksége az Atyától. Új teremtménnyé Krisztus elfogadásával válhatsz, ahogy Pál apostol írja: "Mert ha a te száddal [meg]vallást teszel az Úr Jézusról, és szívedben hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Őt a halálból, üdvözülsz. Mert szívvel hiszünk a megigazulásra, szájjal teszünk pedig [meg]vallást az üdvösségre." (Róm. 10.9-10) Ebben van a lényeg! Jézus az életed része akar lenni, hogy teljes életet élj. Krisztus érted halt meg, hogy megváltson! Az üdvösséget kegyelemből kaptuk az Atyától, hit által nyerhetjük el, s nem kell érte megdolgozni. Krisztus arra kér, fogadd be Őt, nyisd ki a szíved kapuját. Mondd el hangosan, teljes szívedből ezt az odaajánlási imát Pál levele alapján:
Drága Mennyei Atyám, Jézus nevében jövök eléd imádságban. Megelégeltem, hogy magamban bízzam. Kérlek, segíts, hogy szeretni tudjalak Téged és másokat. Én hiszem, hogy Jézus a Te Fiad, Aki meghalt értem a kereszten és feltámadt, hogy megváltást nyerjek az Ő szent vére által. Kérlek Jézus, költözz a szívembe! Én hiszem a szívemben és kimondom a számmal: Jézus, Te vagy az én Uram, Megváltóm, és Gyógyítóm! Hiszem, hogy ebben a pillanatban megváltást nyertem Jézus drága, szent vére által, újjászülettem, Isten gyermeke vagyok. Köszönöm Neked Jézusom az örök életet. Ámen.
Jézus nemcsak a bűnt törölte el, hanem megváltott a betegségtől, a szegénységtől és ökör szellemi életet adott. Akik elfogadták Jézust, a mennybe jutnak, az ördög gyermekei pedig az örök tűzbe. Jézus a földi élete során lemondott a mennyei dicsőségéről azért, hogy az Ő szellemi "szegénysége által gazdaggá lehessetek" és "Akinek [Jézusnak] sebeivel gyógyultatok meg". Jézus a kereszten minden áldást megszerzett, amire az életben szükség lehet. „Hű az Isten, aki elhívott titeket... Jézus Krisztussal való közösségre”, hogy mindezt hit által elvehessétek és élvezhessétek.
Jézus az Újszövetség embere felé így rendelkezett: „Új parancsolatot adok néktek, hogy egymást szeressétek; amint én szerettelek titeket, úgy szeressétek ti is egymást. Erről ismeri meg mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha egymást szeretni fogjátok.” A szeretet parancsolata betölti mind a tíz ószövetségit, sőt még több is annál, mert teljes körű, s az élet minden mozzanatára kiterjed. A szeretetben járó ember napról napra mind jobban Krisztushoz hasonlóvá válik. Az önző emberi szeretet mellett van egy magasabbrendű szeretet is: az isteni fajta szeretet, amire a Messiás utalt. Ehhez bárki hozzájuthat, ha behívja az életébe Jézust. Hiszen az üdvösség elnyerésével Isten az Ő tulajdonságait adja nekünk, mint egy magot (Gal. 5,22). Ezt a magot nekünk kell táplálni és felnevelni az Ő Igéjével, hogy az jó gyümölcsöket teremhessen az életünkben.
Az Újszövetségben „a törvénynek betöltése a szeretet.” Ideje hát, hogy szeretetben járjunk egymással, és ne gondolkozzon senki faji, nemzetiségi és felekezeti különbségekben. De nemcsak azokkal kell szeretetben járni, akik minket szeretnek, illetve keresztények, hanem az Úr parancsolata szerint minden emberrel. A szeretetben járáshoz néha természetfeletti hit szükséges. Előfordul, hogy olyan nehezünkre esik szeretetben járni és megbocsátani, hogy csak az Úr megerősítése által vagyunk képesek rá. Tehát „ne tartozzatok senkinek semmivel, csak kölcsönös szeretettel, mert aki embertársát szereti, a többi törvényt is megtartja.” Minden parancsolat „ebben az Igében foglaltatik egybe: Szeressed felebarátodat, mint tenmagadat.”
Szeresd az embertársaidat. Szeretet legyen a szívedben és ne gyűlölet, megbocsátás és ne harag, alázat legyen ne büszkeség, öröm és ne keserűség, békesség legyen és ne háborúság, szelídség és ne felgerjedés, hűség legyen és ne hűtlenség, jóság és ne gonoszság, mértékletesség legyen és ne mértéktelenség. Ilyen szívvel fordulj az emberekhez. Isten szeretete égjen a szívedben és engedd, hadd folyjon át rajtad keresztül mások felé. Az embereket felsegíteni kell, és nem eltaposni! Nyújtsd hát feléjük segítő kezedet! Jézus is ugyanezt mondta: „Szeressétek ellenségeiteket, áldjátok azokat, akik titeket átkoznak, jót tegyetek azokkal, akik titeket gyűlölnek és imádkozzatok azokért, akik háborgatnak és üldöznek titeket.” Ha szeretettel és segítő szándékkal fordulunk embertársainkhoz, akkor mi is azt fogjuk visszakapni. Sokan nem ismerték még fel a következő igazságot: „És amint akarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, ti is akképpen cselekedjetek azokkal.” A szeretet megváltoztatja életedet és azokét, akik a környezetedben vannak. A szeretet az ember éltető ereje. Száműzi a bűnt, a bánatot, az aggódást és a gondot, amelyek felőrlik az életed erejét. A szeretet nyugalmat és gyógyító, éltető erőt ad neked is. Keresd a forrását!
Forrás: Charles Capps – Hatalom három világban
békevár.hu
.jpg)
.jpg)
