Ige: Isten erősít meg.

„Aki pedig minket veletek együtt Krisztusban megerősít és [a Szent Szellem erejével és hatalmával] felken, az Isten az.

Aki el is pecsételt minket [pecsétjével megjelölt (el is jegyzett) minket; a tulajdonjog jelét helyezte el rajtunk, és felruházott mennyei erővel is], és a Szellemnek zálogát [eljegyzési ajándékul] adta.

 [Más fordítás: a Szellemet, mint foglalót árasztotta; vagyis olyan valóságot, amely részben „kezünkben” van, egyúttal azonban még csak része az egésznek. Így „garanciája” is annak, hogy megkapjuk azt az egészet, amelynek ez a valóság a része] a mi szíveinkbe [a szellemi lényünk középpontjába]” (2 Kor. 1,21-22) „

És Ő: „...meg is erősít titeket mindvégig feddhetetlenségben, a mi Urunk Jézus Krisztusnak napján. Hű az Isten, ki elhívott titeket az ő Fiával, a mi Urunk Jézus Krisztussal való közösségre” (1 Kor. 1,8-9)

És a mi Urunk kenetet is adott, hogy ne tudjon senki eltévelyíteni: „És néktek kenetetek van a Szenttől, és mindent tudtok. És az a kenet, amelyet ti kaptatok tőle, bennetek marad, és így nincs szükségetek arra, hogy valaki tanítson titeket; hanem amint az a kenet megtanít titeket mindenre, úgy igaz is az és nem hazugság, és amiként megtanított titeket, úgy maradjatok Őbenne” (1 Ján. 2,20.27)

 Így lett az Egyház Krisztus eljegyzett menyasszonya: „Őbenne pedig titeket is - miután hallottátok az igazság igéjét, üdvösségetek evangéliumát, és hívőkké lettetek - eljegyzett pecsétjével, a megígért Szent Szellemmel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására” (Eféz. 1,13-14)

 Így lettünk egy néppé, a Krisztus népévé, Isten választott népévé:  „Hiszen egy Szellem által ... mindnyájan egy testté (szóma = személlyé) meríttettünk be, akár zsidók, akár görögök, akár rabszolgák, akár szabadok, és mindnyájan egy Szellemmel itattattunk meg” (1Kor. 12,13)

Ő bizonysága a mi származásunknak, és védelme személyünknek: „Maga a Szellem tesz bizonyságot a mi szellemünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk” (Róm. 8,16)

Ő bizonysága megváltásunknak, záloga örökségünknek: „Hogy legyünk mi magasztalására az Ő dicsőségének, akik előre reménykedtünk a Krisztusban: Akiben ti is, minekutána hallottátok az igazságnak igéjét, üdvösségetek evangéliumát, amelyben hittetek is, megpecsételtettetek az ígéretnek ama Szent Szellemével, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az ő dicsőségének magasztalására” (Eféz. 1,12-14)

 Az örökségünk mindaz, amit atyánk – Ábrahám – után örököltünk:

1. Isten védelme: „Ne félj Ábrám: én pajzsod vagyok tenéked, a te jutalmad felette igen bőséges”

2. Istennek minden áldása: hosszú élet, erőben és egészségben; anyagi javakban; utódban; az ígéret megvalósulásában: „Ábrahám pedig vén élemedett ember vala, és az Úr mindenben megáldotta vala Ábrahámot” (1 Móz. 15,1; 24,1)

 Erről tesz bizonyságot Ábrahám szolgája is. „Az Úr pedig igen megáldotta az én uramat, úgy hogy naggyá lett: mert adott néki juhokat, barmokat, ezüstöt, aranyat, szolgákat, szolgálóleányokat, tevéket, szamarakat. És Sára az én uramnak felesége fiat szült az én uramnak, az ő vénségében, és annak adá mindenét, amije van” (1 Móz. 24,35-36)

Előképként bemutatja Isten Igéje, hogy minden baj, csapás ellen ez a pecsét nyújt védelmet: „És monda az Úr néki (az angyalnak): Menj át a város közepén, Jeruzsálem közepén, és jegyezz egy jegyet a férfiak homlokára, akik sóhajtanak és nyögnek mindazokért az utálatosságokért, amelyeket cselekedtek annak közepében”. És amazoknak (a pusztító angyaloknak) mondá az én hallásomra: Menjetek át a városon ő utána, és vágjátok. Ne kedvezzen a ti szemetek, és ne szánakozzatok: Vénet, ifjat, szüzet, gyermeket és asszonyokat öljetek meg mind egy lábig, de azokhoz a férfiakhoz, akiken a jegy van, ne közelítsetek, és az én templomomon kezdjétek el. Elkezdik azért a vén férfiakon, akik a ház előtt valának” (Ezék. 9,4-6)

János apostol látomásában ugyanezt a védelmet látja: „És láték más angyalt feljőni napkelet felől, akinek kezében vala az élő Istennek pecséte. És nagy szóval kiálta a négy angyalnak, akinek adatott, hogy ártson a földnek és a tengernek. Ezt mondván: Ne ártsatok se a földnek, se a tengernek, se a fáknak addig, míg meg nem pecsételjük a mi Istenünk szolgáit az ő homlokukon... A füstből pedig sáskák jövének ki a földre; és adaték azoknak hatalom, mint hatalmuk van a föld skorpióinak. És megmondaték nékik, hogy a földnek füvét ne bántsák, se semmi zöldellőt, se semmi élőfát, hanem csak azokat az embereket, akiknek homlokukon nincsen az Istennek pecséte” (Jel. 7,2-3; 9,3-4)

Ezért hangzik a figyelmeztetés: A védelemre vigyázzatok és: „… meg ne szomorítsátok az Istennek ama Szent Szellemét, aki által megpecsételtettetek a teljes váltságnak napjára” (Eféz. 4,30)

Ha Isten velünk, ki ellenünk

Az Úrban bízom!!

"Már azt gondoltam: Nem lehet reménykednem és bizakodnom az Úrban! Gondolj nyomorúságomra és hontalanságomra, az ürömre és a méregre! Mindig erre gondol, és elcsügged a lelkem. De ha újra meggondolom, reménykedni kezdek: Szeret az Úr, azért nincs még végünk, mert nem fogyott el irgalma: minden reggel megújul. Nagy a te hűséged! Az Úr az én osztályrészem - mondom magamban -, ezért benne bízom. Jó az Úr a benne reménykedőkhöz, a hozzá folyamodókhoz. Jó csendben várni az Úr szabadítására." /Jeremiás Siralmai 3,18-26/

ESŐRE VÁRVA

1 Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz.

2 Virágba borul és vigad, vígan örvendezik. Része lesz a Libánon pompájában, a Karmel és Sárón díszében. Meglátják az ÚR dicsőségét, Istenünk méltóságát.

3 Erősítsétek a lankadt kezeket, tegyétek erőssé a roskadozó térdeket!

4 Mondjátok a remegő szívűeknek: Legyetek erősek, ne féljetek! Íme, jön Istenetek, és bosszút áll, jön Isten, és megfizet, megszabadít benneteket!

5 Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei.

6 Szökellni fog a sánta, mint a szarvas, és ujjong a néma nyelve. Mert víz fakad a pusztaságban, és patakok erednek a pusztában.

7 Tóvá lesz a délibáb, és víz fakad a szomjú földön. Ahol azelőtt sakálok tanyáztak, nád és káka terem.

8 Jól megépített útja lesz, amelyet szent útnak hívnak. Nem jár azon tisztátalan, csak az ÚR népe járhat rajta, bolondok nem tévednek rá.

9 Nem lesz ott oroszlán, nem megy rá ragadozó vad, ilyen nem lesz található, hanem a megváltottak járnak rajta.

10 Amikor visszatérnek, akiket az ÚR kiváltott, ujjongva vonulnak a Sionra. Öröm koszorúzza fejüket örökre, boldog örömben lesz részük, a gyötrelmes sóhajtozás pedig elmúlik” Ézs 35,1-10

                           ESŐRE VÁRVA

Örülni fog a puszta és a szomjú föld, vigad a pusztaság, és kivirágzik rajta a nárcisz. (Ézs 35,1)

Ausztráliában idén különösen kegyetlen volt a szárazság. Szomorúsággal tölt el a kiskertemben gondosan ápolt növényeim elszáradt látványa. Vajon, mit érezhetnek a gazdák ebben a várakozásban. Amikor esni kezd, azon kapom magam, hogy újra mosolygok. A kertemmel együtt éledek én is.

A Bibliában sok helyen találkozunk a szárazság és a megújulás képével. Ézs 35-ben a fogságban lévők Sion hegyére való visszatéréséről olvashatunk. Első olvasásra, ez a fejezet a szárazságra és az esőre összpontosít, ám valójában a szellem megújulásáról szól. Ha Isten

cselekszik, az emberek újra életre kelnek. A sivatag virágzását látni mindennél többet jelent, valójában lelki megtapasztalás. "Akkor kinyílnak a vakok szemei, és megnyílnak a süketek fülei." (Ézs 35,5) Új szemekkel és új fülekkel másképp látjuk a világot.

Isten megváltó szeretete teszi ezt lehetővé. Még ha minden összekuszálódik is körülöttünk, az új szemekkel és fülekkel pozitívan fogjuk látni a dolgokat. Amikor megjön az eső, Isten szabadítása is beteljesedik. A szárazság megtapasztalása utat nyit számunkra, hogy Isten szeretetét és jelenlétét jobban tudjuk értékelni.

Imádság: Nyisd meg szemünket Urunk, hogy meglássunk téged az új életben. Ámen.

Az esőre való várakozás szellemi megújulást hozhat.

Bill Adams (Queensland, Ausztrália)

Bob Gass: Gondolatok a mennyről

„… elmegyek helyet készíteni a számotokra.” (János 14:2)

Amikor a mennyről van szó, a Biblia épp csak annyi információt ad, amivel felkelti érdeklődésünket, de nem elégíti ki a kíváncsiságunkat.

 Íme három információ a mennyről:

1) „Nem lesz többé átok…” (Jelenések 22:3).

 A sátán sem lesz ott – nem úgy, mint az Édenben – hogy kísértsen minket, így nem fogunk elbukni. A legjobb formánkban leszünk – örökre. Minden újévi fogadalom, amit valaha tettünk, valósággá lesz.

2) „és [Isten] letöröl minden könnyet a szemükről, és halál sem lesz többé, sem gyász, sem jajkiáltás, sem fájdalom…” (Jelenések 21:4).

Nem lesz romló egészség, nem lesznek gyászoló szívek vagy összetört otthonok. A temetkezési vállalkozónak semmi keresnivalója nem lesz ott. 3) „…és szolgái szolgálnak néki” (Jelenések 22:3 Károli).

Mi a szolgálat, ha nem termékeny munka? Jézus azt mondta, hogy akik most hűségesek a kevésen, azokra sok dolog lesz bízva akkor. Az első Édenben Isten feladatokat bízott Ádámra és Évára; vajon ne tenné ugyanezt a második Édenben is? „Uralma növekedésének és a békének nem lesz vége…” (Ézsaiás 9:7).

 Isten új világát a növekedés fogja jellemezni. Növekvő bolygók? Bővülő színskála? Fokozódó zene? Az is lehet. Mi mást tenne a Teremtő, mint hogy teremt? Lesznek közülünk olyanok, akik ugyanúgy fognak szolgálni, mint most? Vajon a földi megbízatások nem utalások-e a mennyeire?

Egy dolog bizonyos: szeretni fogod; soha nem leszel fáradt, önző vagy legyőzött; tiszta fejjel, fáradhatatlan izmokkal és soha nem fogyó örömmel tudsz szolgálni. A Menny tökéletes hely a tökéletessé lett emberek számára, ahol együtt lehetünk tökéletes Urunkkal.

És most jön a legjobb rész: Jézus megígérte: „És ha majd elmentem, és helyet készítettem nektek, ismét eljövök, és magam mellé veszlek titeket, hogy ahol én vagyok, ott legyetek ti is.” (János 14:3).

Az Úr előtt nem a külső számít

"De az Úr ezt mondta Sámuelnek: Ne tekints a megjelenésére, se termetes növésére, mert én megvetem őt. Mert nem az a fontos, amit lát az ember. Az ember azt nézi, ami a szeme előtt van, de az ÚR azt nézi, ami a szívben van." /1Sámuel 16:7/

Kinek szánod oda magad?

"Avagy nem tudjátok, hogy akinek oda szánjátok magatokat szolgául az engedelmességre, annak vagytok szolgái, akinek engedelmeskedtek: vagy a bűnnek halálra, vagy az engedelmességnek igazságra?" /Róma 6,16/

Így szól az életadó Úr!

"Életemre mondom - így szól az én Uram, az Úr -, hogy nem kívánom a bűnös ember halálát, hanem azt, hogy a bűnös megtérjen útjáról, és éljen…" /Ezék. 33,11/

Dicséretek (lejátszási lista)

Dr Kováts György: Izsákkal együtt az oltáron...

Zsolt 34:9 Érezzétek és lássátok meg, hogy jó az Úr! Boldog (’eser) az az ember, aki Őbenne bízik.

Izsák önálló hittel hitt. Bízott édesapjában, és bízott a Megváltó, Szabadító Úrban. És megismerte Őt. Úton a Mórija felé, és ott fenn a Móriján. Miközben építették az oltárt, és rátette a rőzsét, majd miközben édesapja szemével kérte, s ő odanyújtotta kezeit, és apukája megkötözte ezeket.

Gyengéden ráemelt az oltárra, és megkötözte lábaidat is. Ahogy nézted, láttad, az ő szeme is könnyes, de ott van benne a hit, tudja, hogy az Úr JÓSÁGOS, és HŰSÉGES, SZÖVETSÉGES ISTEN, aki soha nem változik meg, és soha nem fogja elhagyni sem őt, sem téged.

Ott feküdtél, és megérezted Isten jelenlétét. Érezted, belülről minden kiáltotta benned, hogy JÓ AZ ÚR és te érezted, hogy boldog vagy, miközben életed legnehezebb helyzetében vagy, az oltáron, szinte már a halálban. Érezted, hogy JÓ AZ ÚR, és te boldog vagy, mert BÍZOL BENNE. Ez a hit helyzete.

Izsák hitt. És te is hiszel, amikor átmész ezeken a helyzeteken. Téged sem kényszerítenek rá arra, hogy felfeküdj az oltárra, hanem magad adod oda magad Uradnak.

Azt mondod: „Odaszánom testemet élő, szent és Istennek kedves áldozatul, mert ez az én egyedüli okos, értelmes, logikus istentiszteletem. Ezt tette értem az Úr Jézus is, a Golgotán, én is ezt teszem Ővele együtt, Őérte, hálás szívvel, és tudom, hogy ez a legjobb, az egyedül értelmes döntés, amit tehetek. És nem szabom magam a világhoz. Bármit mondanak is, és próbálnak is visszatartani attól, hogy hitben járjak, és ne látásban, én azt választottam, és választom, Uram, amit Te mondasz nekem. És megmaradok a Te utadon. Felfedezem, napról-napra, és betöltöm minden jó, kedves és tökéletes akaratodat. És akarom, hogy formálj át. Elmém teljes megújulása által. A régi természet halálba adása által. Az által, hogy betöltekezem a Te Igéddel. Akarom, hogy szólj, hogy formálj, hogy alakíts, napról-napra. És fel akarom ismerni mindenkor amit Te gondolsz. Ámen.”

Így vagy együtt Izsákkal az oltáron.

Agyag Az Alkotó Kezében

"Óriási öröm volt számomra, amikor fölfedeztem, hogy a fazekasságban nincs selejt. Semmit sem kell kidobni. Szeretettel és szakértelemmel az utolsó kis agyagdarabkát is meg lehet menteni, újra lehet gyúrni és ismét meg lehet formálni. A másik nagy meglepetés az volt, amikor fölfedeztem, hogy az értéktelen sárból egy kevés idő ráfordításával, valamint hozzáértéssel, teljesen új anyag keletkezik. Megmarad az alap, de a kemence tüzéből kikerülő cserépnek már teljesen más a szerkezete, mint az agyagnak. 

A korábbi életem is leginkább egy marék sárhoz volt hasonló, teljesen alaktalan és képlékeny volt. Nagyon mélyre kerültem, sok kívánnivalót hagyott maga után az életvitelem. A környezetem gyakorlatilag lemondott rólam. 

Ekkor Isten kezébe vette az életemet, mint fazekas az agyagot, és elkezdte formálni. Így a vad életemből egy békés, nyugodt élet lett, amit Istennek köszönhetek. 

A mesterségemen keresztül nap mint nap szembesülök azzal, hogy nincs reménytelen, kilátástalan helyzet, mindig van egy következő lépés, egy választható kiút."

http://www.mindenlehetseges.hu/agyag-az-alkoto-kezeben/

Bölcs Mondások A Bibliáról

Ismert emberek mondták a Bibliáról:
"A Biblia nem csupán egy könyv. Élőlény, amelynek hatalma van arra, hogy legyőzzön mindenkit, aki ellene áll."
Bonaparte Napoleon 

"Miközben Isten igéjét olvasod, ezt ismételgesd magadban: hozzám szól, rólam beszél."
Søren Kierkegaard 

"A Biblia él, beszél hozzám, lábai vannak és utolér, kezei vannak és megragad."
Luther Márton 

"A Biblia figyelmes tanulmányozása megóv attól, hogy közönséges stílusú emberekké váljunk."
Samuel Taylor Coleridge 

"Az ember bősége az Ószövetség áldása, a minket érő nehézségek az Újszövetségé," melyeket Krisztus elhordozott helyettünk.
Francis Bacon 

"A legtöbb embert azok a bibliai szakaszok aggasztják, amelyeket nem értenek. Engem inkább azok, amelyeket megértettem."
Mark Twain 

"A Biblia olvasása jobb hazafiakat, jobb apákat és jobb férjeket nevel."

Thomas Jefferson

http://www.mindenlehetseges.hu/bolcs-mondasok-a-bibliarol/

Charles Capps "A teremtő ereje meggyógyít" c. könyvéből

Készítette: Bölcsesség Biblia

Charles Capps "A teremtő ereje meggyógyít" c. könyvéből a következő megvallásokatmegvallásokatszívből ajánlom.

4. fejezet Isten gyógyszere

Naponta háromszor valljuk meg az alábbi igazságokat, míg hit nem keletkezik a szívben, utána naponta egyszer a hit fenntartásához. Ha a körülmények rosszabbodnak, emeljük a dózist kétszeresére. Nincsenek káros mellékhatások! (Ezek nem pontos bibliai idézetek, hanem a feltüntetett igehelyek által megfogalmazott megvallások)

* * *

Jézus az életem Ura. Semmilyen betegségnek és kórságnak sincs hatalma fölöttem. Bűnbocsánatot kaptam, szabad vagyok a BŰNTŐL és a BŰNTUDATTÓL. Meghaltam a bűnnek, és élek az igazságnak. (Kolosse 1:21-22)

* * *

SZABAD vagyok a meg nem bocsátástól és a viszálytól. Megbocsátok másoknak, ahogy Krisztus is megbocsátott nekem, mert a Szent Szellem kiárasztotta szívemben Isten szeretetét. (Máté 6:12; Róma 5:5)

* * *

Jézus a testében hordozta el a bűneimet, ezért meghaltam a bűnnek, és Istennek élek. Az Ő sebeiben meggyógyultam, és egészséges vagyok. (1Péter 2:24; Róma 6:11; 2Korinthus 5:21)

* * *

Jézus elszenvedte a betegségeimet, és elviselte a fájdalmaimat. Ezért semmi kórságnak és fájdalomnak nem adok helyet. Isten kibocsátotta Szavát, és meggyógyított engem. (Zsoltár 107:20)

* * *

Atyám, a Te Szavad miatt győztes vagyok. A Bárány vérével és a bizonyságtételem beszéde által legyőzöm a világot, a bűnös természetet és az ördögöt. (1János 4:4; Jelenések 12:11)

* * *

Te bővölködő életet adtál nekem. Igéden keresztül elfogadom ezt az életet, és az szétárad minden szervemben, gyógyulást és egészséget hozva. (János 10:10; 6:63)

* * *

Mennyei Atyám, én figyelek arra, amit mondasz. Fülemet a beszédedhez fordítom, és nem engedem, hogy a tekintetem elkalandozzon róla. Szívemben őrzöm Igédet, mert élet az a számomra, és az egész testemnek egészség. (Példabeszédek 4:20-22)

* * *

Ahogy Mózessel Isten vele volt, ugyanúgy velem is velem van. A látásom nem homályosodik el, és az életerőm sem fogyatkozik meg. Szemeim áldottak, mert látnak, és áldottak a füleim is, mert hallanak. (5Mózes 34:7)

* * *

Semmilyen gonosz dolog nem történik velem, és semmi csapás nem éri az otthonomat, mert Te az angyalaidnak parancsoltál felőlem, hogy vigyázzanak rám. Minden utamban ők őriznek engem. Élet, gyógyulás és egészség az osztályrészem. (Zsoltár 91:10-11; Példabeszédek 12:27)

* * *

Jézus magára vette az erőtlenségemet, és hordozta a betegségeimet. Ezért nem vagyok hajlandó behódolni a betegségnek; nem uralkodhat a testemben. Isten élete szétárad bennem, és minden porcikámnak gyógyulást hoz. (Máté 8:17; János 6:63)

* * *

Jézus megváltott engem az átoktól. A Galata 3:13 igazsága járja át a vérkeringésemet. Eljut testem minden sejtjéhez helyreállítva az életet és az egészséget. (Márk 11:23; Lukács 17:6)

* * *

Az 1Péter 2:24 élete valóság a testemben, és minden sejtemet megeleveníti.

* * *

Testemet átadom az Úrnak, mert az az élő Isten TEMPLOMA. Isten bennem él, és az Ő ÉLETE átitatja a SZELLEMEMET, a LELKEMET és a TESTEMET, ezért mindennap Isten teljessége tölt el engem. (Róma 12: 1-2; János 14:20)

* * *

Testem a SZENT SZELLEM temploma. Ezért megkövetelem a testemtől, hogy jó kémiai anyagokat szabadítson fel! A testem vegyi háztartása tökéletes. Hasnyálmirigyem megfelelő mennyiségű inzulint választ ki - amennyi az élethez és az egészséghez szükséges. (1Korinthus 6:19)

* * *

Mennyei Atyám, Te a Szavad által életet osztottál meg velem. Ez az élet minden egyes légvétellel és minden KIMONDOTT szavammal egyre inkább helyreállítja az egészségemet. (Márk 11:23; János 6:63)

* * *

Amit nem Isten ültetett el a testemben, az szétoszlik és gyökerestől kipusztul belőle, a Jézus nevében! Lényem minden szövetét az 1Péter 2:24 igazsága járja át, és Isten élete duzzad bennem! (Márk 11:23; János 6:63)

Daganat, tumor és ízületi gyulladás

Jézus átokká lett értem, ezért a testemben nem lehet daganat és tumor. Isten bennem levő élete megsemmisíti a daganatot és a tumort; erőm és egészségem visszatért. (Máté 16:19; János 14:13; Márk 11:23)

* * *

A daganatnak és a tumornak nincs joga a testemhez. Ezek a múlthoz tartoznak, mert én megszabadultam a sötétség hatalma alól. (Kolosse 1:13-14)

* * *

Testem minden szerve és szövete abban a tökéletes rendben működik, amelyre Isten megteremtette. Jézus nevében megtiltom, hogy a testemben bármi rosszul működjék! (1Mózes 1:28.31)

* * *

Atyám, a Te Igéd a részemmé vált, szétárad a vérkeringésemmel. Testem minden sejtjéhez eljut, felépíti és helyreállítja a testemet. A Te Igéd testté lett, mert kiküldted, és az meggyógyított engem. (Jakab 1:21; Zsoltár 107:20; Példabeszédek 13:3)

* * *

Igéd megnyilvánul a testemben, és eltünteti a daganatokat. Az ízületi gyulladás már a múlté. Jézus nevében megkövetelem a csontjaimtól és az ízületeimtől, hogy normálisan működjenek! (Márk 11:23; Máté 17:20)

* * *

Mennyei Atyám, ahogy hittel kimondom a Te Szavadat, a Krisztus Jézusban lévő Élet Szelleme megszabadít engem a bűn és a halál törvényétől. Minden sejtet a Te Életed energizál a testemben. (Róma 8:2)

* * *

Ízületi gyulladás, TÁVOZNOD kell! A betegségeknek MENEKÜLNIÜK KELL! Nem lehetnek bennem tumoros betegségek, mert Isten Szelleme van rajtam, és Isten Igéje bennem. Nem vehet rajtam erőt a betegség, a félelem és a szorongás, mert én Isten Igéjét vallom. (Márk 11:23)

Szív és vér

Köszönöm Atyám, hogy erős szívem van. Szívem az élet ritmusával ver. Vérem valamennyi sejtemhez az élet és az egészség helyreállítását viszi túlcsordulóan. (Példabeszédek 12:13; 14:30)

* * *

A vérnyomásom 120/80. Isten élete ott van a véremben, és minden olyantól megtisztítja a verőereimet, ami nem az életet szolgálja. (Márk 11:23)

* * *

A szívverésem normális. Az élet ritmusával lüktet, egész testemben isteni életet küld szét, és teljesen HELYREÁLLÍTJA AZ ÉLETET ÉS az EGÉSZSÉGET. (János 17:23; Efézus 2:22)

* * *

Erős szívem van. Minden dobbanással élettel telíti a testemet, és megtisztít a betegségtől és a fájdalomtól. (2Mózes 23:25; Márk 11:23)

* * *

Megparancsolom a vérsejtjeimnek, hogy pusztítsanak el minden csírát és vírust, amelyek a testemben próbálnak megtelepedni! Jézus nevében megparancsolom minden sejtemnek, hogy normálisan működjék! (Róma 5:17; Lukács 17:6)

* * *

Minden sejt, amely nem az életet és az egészséget segíti elő a testemben, szakadjon el a tápláló forrásától! Immunrendszerem nem engedi, hogy a testemben rákos daganat legyen, a Jézus nevében. (Lukács 17:6; Márk 11:23)

* * *

Megszabadultam a törvény átkától, ezért szívem az élet ritmusával dobban. Isten Igéjének élete és Szelleme árad rajtam keresztül, és megtisztítja a véremet minden betegségtől és szennyező anyagtól. (Példabeszédek 4:20-23)

Artériák és sejtek

Az artériáim nem szűkülnek be, és nem záródnak el, a Jézus nevében. Verőereim, tiszták és rugalmasak vagytok, úgy működtök, ahogy azt Isten a teremtésben megtervezte! (Lukács 17:6; Márk 11:23; Ézsaiás 55:11; Jakab 3:2-5)

* * *

A Krisztus Jézusban levő Élet Szellemének törvénye megszabadított engem a bűn és a halál törvényétől, ezért nem engedem, hogy a bűn, a betegség és a halál uralkodjon fölöttem. (Róma 8:2; 6:13-14)

* * *

Ugyanaz a Szellem, aki Jézust feltámasztotta a halálból, bennem él, az artériáimon keresztül élettel tölt el, és szétküldi a gyógyulást az egész testemben. (Róma 8:11)

* * *

Jézus nevében megtiltom a testemnek, hogy bármi módon becsapják! Testem, a védelmi vonalaidat semmilyen vírus vagy kórokozó sem játszhatja ki! Semmilyen módon nem fogsz az élet és az egészség kárára működni! A testemben minden sejt az életet és az egészséget tartja fenn. (Máté 12:25.35a)

Immunrendszer

Az immunrendszerem mindennap erősebb és erősebb. Életet szólok az immunrendszeremhez. Megtiltom, hogy bármilyen zavar következzen be az immunrendszeremben! Ugyanaz a Szellem, aki feltámasztotta Krisztust a halálból, bennem él, és megújítja az immunrendszeremet Isten élete és bölcsessége által, amely megőrzi testem életét és egészségét.

Egészséges csontok és csontvelő

Most a csontjaimhoz és az ízületeimhez szólok. Jézus nevében azt mondom, hogy normálisan működtök! Csontjaim és ízületeim semmilyen betegség előtt nem hajolnak meg, mert az 1Péter 2:24 igazságában lévő Élet Szelleme ÉLETTEL és EGÉSZSÉGGEL itatja át testemnek valamennyi csontját és ízületét.

* * *

Atyám, igényt tartok rá, hogy a csontjaim tökéletes velőt termeljenek. A csontvelőtől pedig megkövetelem, hogy tiszta vért állítson elő, amely kivédi a betegség támadását. Csontjaim az átok minden következményét visszautasítják! (Példabeszédek 16:24)

* * *

Az ízületeimtől elvárom a tökéletes működést. Nem fognak fájni, nem duzzadhatnak meg. Az ízületeim semmi előtt nem hajolnak meg, ami károsítaná vagy tönkretenné normális működésüket. (Példabeszédek 17:22)

Szerezz érvényt az életnek!

Teljes hittel és hatalommal valld meg az alábbiakat, ahányszor csak szükséges az egészség és az élet fenntartásához!

Testem, a hit Igéjét szólom hozzád! Megkívánom, hogy valamennyi belső szerv tökéletes munkát végezzen, mert a SZENT SZELLEM temploma vagy; ezért az Úr Jézus Krisztus nevében és az Ő szent Igéjének hatalmával felszólítalak: gyógyulj meg, és légy egészséges! Jézus nevében! (Példabeszédek 12:17)

* * *

Atyám, én ellenállok az ellenségnek, bármilyen formában is tör ellenem. Elvárom a testemtől, hogy erős és egészséges legyen, és Igéddel rá is kényszerítem erre. Megtagadom az átkot, hogy ebben a testben az élet jusson érvényre. (Jakab 4:7)

* * *

Nem halok meg, hanem élek, és hirdetem Isten cselekedeteit. (Zsoltár 118:17)

* * *

Minden bűnömet megbocsátottad, minden betegségemet meggyógyítottad, megváltottad életemet a pusztulástól, betöltötted számat javaiddal, és mint a sasok, megfiatalodtam. (Zsoltár 103:3-5)

* * *

Uram, Te megáldottad az ételemet és a vizemet, és elvetted tőlem a betegséget. Ezért jó egészségben élem le a rendelt időmet a földön. (2Mózes 23:25-26)

A fejlődés ára

Készítette: Élő Víz

Minden nap haladhatsz előre. Minden lépésed eredményes lehet. Mégis, az út előtted egyre nő, egyre emelkedik és egyre szebbé válik. Tudod, sose ér véget az utazás. De ez nem kedvetlenít el, hanem inkább növeli az előrehaladás örömét és dicsőségét. (Sir Winston Churchill)


A mi Istenünk a fejlődés, az előrehaladás Istene. Mély vágya, hogy mi, az Ö gyermekei, életünk minden területén magasabb szintre jussunk. Bennünk és rajtunk keresztül akar hatalmasan munkálkodni, „feljebb mintsem kérnénk, vagy elgondolnánk”. Jeremiás 29:11-ben Isten ezt mondja: Mert én tudom az én gondolataimat, amelyeket én felőletek gondolok, azt mondja az Úr, békességnek és nem háborúságnak gondolata, hogy kívánatos véget adjak néktek.

Milyen bátorító szavak! Isten szép jövőt tervezett mindnyájunknak. Hogyan fog ez megvalósulni? Érettség által. És hogyan válunk éretté? Úgy hogy a dicsőség egyik szintjéről a másikra szintre jutunk, a növekedés egyik szintjéről a másikra. Ez az előrehaladás.

Hogy növekedni és haladni tudjunk a következő szintre, vannak dolgok amiken keresztül kell mennünk és vannak dolgok, melyeket fel kell adnunk. Ez az „ár” amit meg kell fizetnünk, hogy lássuk az Isten által szívünkre helyezett új dolgok megvalósulását. Sok mindenen kellett átmennem és sok mindent fel kellett adnom, hogy eljussak oda ahol ma vagyok. Ezek közül szeretnék néhányat megosztani veled és elmondani néhány erőteljes alapelvet, amire Isten közben megtanított.


ERŐSÖDJ MEG A BIZALOMBAN
Amikor Isten először elhívott a szolgálatra, egy átlagos „külvárosi” család voltunk. Dave-nek és nekem is jó állásunk volt. Ő mérnök volt, nekem pedig teljes idejű állásom volt a management területén. Jól kerestem, de nem maradt szabadidőm. Isten kezdte mondani hogy hagyjam ott az állásomat és kezdjek el tanulni és készülni a szolgálatra, amire elhívott. Sok mindennel kellett volna foglalkoznom, de mindig olyan elfoglalt voltam, hogy nem volt időm elgondolkodni és még kevesebb időm volt arra, hogy átdolgozzam magam a múlt fájdalmain.

Amint a békességem és örömöm kezdett megcsappanni a munkahelyemen, eldöntöttem hogy Istenre hallgatok és felmondok. De nem engedelmeskedtem teljes mértékben. Ahelyett hogy teljesen abbahagytam volna a munkát, részmunkaidős állást vállaltam. Nos, kemény lecke árán tanultam meg hogy Istent nem hatja meg és nem tetszik neki a fél-engedelmesség, mert nem sokkal ezután elbocsátottak. Ennél a pontnál már Istenre figyeltem és teljesen egyértelmű volt, hogy Ő nem akarja hogy munkába álljak.

Persze a legnagyobb kérdésem ez volt: „Uram, miből fogunk élni és miből fizetjük ki a számláinkat?” Isten ezt mondta, „Kettő közül választhatsz: Vagy azon aggódsz hogy honnan lesz pénzetek és ebben kifáradsz, vagy bízol Bennem hogy gondot viselek rólatok.” Az elején elég nehéz próba volt ez számomra. De minden hónapban Isten gondot viselt. Kb. 40 dollár szokott hiányozni hogy ki tudjuk fizetni a számláinkat, de mindig valamilyen úton-módon, valami csoda folytán végül meglett a szükséges pénz. Egyetlen befizetést sem mulasztottunk el és sose késtünk a számlák kifizetésével.

Ez volt az én gyakorló pályám, ahol Isten hűségébe vetett bizalmam kifejlődött. Megtanultam, hogy bízhatok Istenben látszólag olyan apró dolgokban is, mint egy törölgetőruha megvétele, vagy mint a számlák kifizetéséhes szükséges negyven dollár. Ez felkészített rá, hogy higgyek Istenben nagyobb dolgokat illetően is, mint pl. mostanában a dollár milliók ügye - amire havonta szükségünk van szolgálatunk működéséhez. Fel kellett adnom a félelmemet, hogy nagyobb hitet kapjak. Ha Dave-vel együtt nem mentünk volna át ezen az időszakon és más - anyagi területen - megpróbáló időszakokon, ma nem lenne olyan bizalmam és hitem Istenben nagyobb dolgokra nézve - amire szükségünk van ezen a magasabb szinten.


EGÉSZSÉGES ÖNBIZALOM KIFEJLŐDÉSE
Nem sokkal azután hogy feladtam az állásom, Biblia tanulmányozó alkalmakat kezdtem tartani. Ez tartott kb. 5 évig. Minden héten jegyzeteket készítettem és kitakarítottam a lakást, ahol kb. 25 embert fogadtam kedd esténként és csütörtök reggelenként, hogy az Igét tanítsam. Élveztem a tanítást, kötődtem az emberekhez és magához az alkalmakhoz is. Aztán azt mondta az Úr hogy tegyem le ezt és hagyjam abba a tanítást. Azt mondta, „Figyelj, új dolgot cselekszek az életedben.”

Most újra kezdett az alkalmakra való felkészülés öröme és békessége csökkenni, minden egyes múló héttel. Ez elment addig a pontig, hogy már nehezményeztem hogy nekem kell takarítanom az emberek után. Világossá vált hogy Isten lezárta életem ezen időszakát és a következő szintre akar vinni. Abbahagytam a tanítást és elkezdtem keresni hogy mi az a nagyobb és jobb dolog amit Isten a számomra tartogat.

„Az új dolog” azonban egyáltalán nem az volt, amire gondoltam. „Polcra rakott” az Úr kb. egy évig és egyáltalán nem tanítottam. Ez egy igazi próba volt. Azt hittem beleőrülök. Azt hittem félreértettem Istent. Mégis, ez alatt az idő alatt Isten megpróbálta és megtisztította azt a látást, amit már korábban adott. Azt is megmutatta, hogy nem szabad azt gondolnom, hogy ahhoz hogy értékes és elfogadott legyek, olyannak kell lennem mint mások. Megtanultam, hogy Isten nem akarja hogy valaki másnak a „klónozott” változata legyek. Azt akarta, hogy biztos legyek abban, hogy ki vagyok Krisztusban és legyek kész arra hogy kilépjek és valami mást tegyek. Elválasztott attól amiben jártas voltam és amiben biztonságban éreztem magam, hogy megtanítsa, hogy az én értékem és identitásom Benne van.

A múlt dolgaitól való elszakadás az egyik ár amit fizetnünk kell az előre haladásért. Nem valósulhat meg Isten új munkája életünkben és életünkön keresztül, régi módszerek használatával. Egyszerre nem lehet a régi dolgokhoz is ragaszkodni és ugyanakkor rákapcsolódni az új dolgokra is. Ez nem fog működni. Ésaiás 43:18 mondja, „Ne emlékezzetek a régiekről és az előbbiekről ne gondolkodjatok.” El kell engednünk a régit, hogy helyet készítsünk az új számára. Isten új dolgokat tartogat mindannyiónk számára. Ezért hajlandóknak és készeknek kell lennünk arra, hogy elengedjük régi szokásainkat, kapcsolatainkat, hozzáállásunkat, a régi gondolkozásmódunkat és minden mást amit csak az Úr kér, hogy fogadhassuk a következő új dolgot amit adni akar.


KARAKTERFORMÁLÁS - FINOMHANGOLÁS
Miután túléltem azt az évet, elmentem egy St.Louis-i gyülekezetbe dolgozni, ahol a szolgálat és felkészítés következő szakaszába léptem. Abban az időben pásztorom nagy jóindulatát élveztem, aki gyakran megengedte hogy távollétében én szolgáljak és hetente nők részére Biblia tanulmányozó alkalmakat tartsak, melynek látogatottsága végül 400 fő fölé emelkedett. Saját parkoló helyem volt, saját irodám, állandó helyem és stabil fizetésem. Nagy mértékben úgy éreztem, hogy ezen a helyen fontos személlyé váltam.

Ugyanakkor Isten tovább foglalkozott velem és felszínre hozott a jellememben olyan dolgokat, amiket el kellett engednem. Bizonytalanság, büszkeség, félelem – ez néhány azok közül amiket kezdett kigyomlálni belőlem. Aztán kb. 4 év után Isten szólt hozzám és ezt mondta, „Itt befejeztük. Azt akarom, hogy terjeszd ki szolgálatodat északra, délre, keletre és nyugatra.”

Sokkolt a dolog és féltem. „Uram, hova menjek?” kérdeztem. „Senki sem tudja ki vagyok, csak ezek az emberek ismernek. Senki nem fog hívni prédikálni. Mit akarsz tőlem?”

„Indulj el és megmutatom”, válaszolta.
„Mutasd meg és majd indulok”, válaszoltam erre.
„Nem. Indulj és majd megmutatom”, mondta ismét. Aztán elém hozta Ábrahám történetét az Ószövetségből. I.Mózes 12:2-ben Isten Ábrahámnak ezt mondta, „És nagy nemzetté teszlek és megáldalak téged és felmagasztalom a te nevedet és áldás leszel.

Nos, ahhoz hogy Ábrahám learathassa mindazt az áldást és ígéretet ami a második versben van, meg kellett tennie azt, amire Isten az első versben kérte: „Eredj ki a te földedből (saját érdekedben – Amplified ford.) és rokonságod közül és a te atyádnak házából a földre, amelyet én mutatok néked.” Ahogy Isten elhívta Ábrahámot és azt mondta, hogy hagyja el családját, barátait és mindent ami számára ismerős volt és menjen egy ismeretlen helyre, Isten engem is arra kért hogy hagyjak el mindent ami számomra ismerős és menjek egy ismeretlen helyre. Hónapokig húztam-halasztottam a dolgot. De épp úgy, ahogy már előzőleg is megtörtént valahányszor Isten továbbmozdított, munkakörülményeim nagyon kiábrándítóvá és nehezen elviselhetővé kezdtek válni. Aztán egyik este, amint az összejövetelen ültem és Istenhez kiáltottam segítségért, így válaszolt, „Mit csinálsz még mindig itt? Már majdnem egy éve szóltam, hogy indulj. Itt befejeztem veled a munkát.”

Ezzel az ösztönzéssel aztán elindultam. Ez 1985-ben volt, amikor a Joyce Meyer Ministries megalakult. El sem tudom képzelni mi lett volna vagy hol lennék most, ha nem engedelmeskedem Istennek és nem lépek ki.

SZÁRNYALJ FEL!
Amikor Isten minket egyik szintről a másikra akar vinni, majdnem mindig el kell szakadnunk valamitől, amihez nagyon ragaszkodunk. Az évek során, amint Isten előrébb és előrébb vitt, sok olyan dolgot fel kellett adnom amihez kötődtem – voltak ezek között jó és rossz dolgok is. Pozíció, presztízs, kapcsolatok és a hírnevem féltése – ezek voltak a legnehezebb dolgok, amiket el kellett engednem. Azonban bármit is elengedtem, Isten mindig valami jobbat adott helyébe.

Isten mindig arra hív, hogy életünk különböző területein magasabb szintre lépjünk. A kérdés az: teljes mértékben engedelmeskedünk-e? Nem mindenkinek kell elhagynia a családját, otthonát, barátait, de valami lesz, amit fel kell adnunk. Isten lehet hogy azt kéri tőled, hogy egy bizonyos fajta gondolkozásmódot adj fel, mely akadályoz abban hogy a következő szintre lépj. Kritikus, büszke, negatív gondolkozásmód, félelem vagy ezekhez hasonló dolgok mind visszatartanak Isten nagyobb dolgaitól amit számunkra tartogat. Isten néha arra kér hogy adjunk fel egy jó dolgot, hogy megragadhassuk a legjobbat.

Ne feledd, nem mehetsz oda ahová akarsz és nem maradhatsz ott ahol most vagy. Bátorítalak, hogy bármit is kér el tőled Isten, add át Neki. Igen, lehet hogy először nehéz lesz, de jutalom vár rád ha engedelmeskedsz. Bármit is kell feladnod, bármin is kell keresztül menned, Isten erőt fog adni hozzá. Mit mondhatunk azért ezekre? Ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk? (Róma 8:31)

Joel Osteen: „Nem értem” akta

Készítette: Élő Víz

131,1 URam, nem fuvalkodik fel a szívem, nem kevély a tekintetem. Nem törekszem arra, ami túl nagy és elérhetetlen nekem. (Zsoltárok)

Amikor olyan dolgok történnek az életedben, amiket nem terveztél, akkor azon kapod magad, hogy megpróbálod megfejteni, vagy egyszerűen félreteszed az elmédben?

Mi történik, ha nem sikerül megfejteni, ha nem érted az egészet?

Mindenkinek szüksége van arra, hogy a fejében legyen egy, „Nem értem” akta. Ha olyan dolgok történnek, amiket nem értünk, akkor ahelyett, hogy frusztrálttá válnánk, vagy teljesen összezavarodnánk, egyszerűen tegyük a dolgot a „Nem értem” aktánkba. Ha úgy éljük az életet, hogy mindenáron ki akarjuk találni, hogy valami rossz dolog miért történt, vagy valami miért nem jött össze, akkor végül keserűvé válunk. Az Istenben való bizalom azt jelenti, hogy akkor is bízunk Benne, ha nem értjük a dolgokat, mert tudjuk, hogy az Ő végső terve mindig jó. Tudnunk kell azt is, hogy Ő mindent fel fog fedni, ha eljön az ideje – még ha ez az örökkévalóságot jelenti is.

Arra bátorítalak, hogy bízz Istenben, még ha nem is értesz mindent. Tedd ezeket a dolgokat a „Nem értem” aktádba. Lépj tovább. Tudd, hogy Isten nagyon szeret téged, melletted áll, és jót tervez számodra.

Atyám, átadom Neked a múltamat. Átadom Neked azt a szükségemet, hogy mindig, mindenre tudjam a választ, és bízom Benned. Kérlek, tölts be a Te békességeddel. Jézus nevében. Ámen.

Joel Osteen

Ó, ne hagyj magamra Jézus!

Az idők végén

Minekutána pedig János [elfogatott és] tömlöcbe [fogságba] vettetett elméne Jézus Galileába, prédikálván [s ott (így) hirdette] az Isten országának [királyságának] evangéliumát [örömhírét],

És mondván: Betölt [beteljesedett; letelt a kijelölt] idő, és elközelített [már közel van] az Istennek országa [királysága; Isten királyi uralma]; térjetek meg [térjetek más felismerésre; változtassátok meg gondolkodásmódotokat], és higgyetek az evangéliumban [az üdvösség jó hírében; az örömhírnek]” (Márk. 1,14-16) „

Az eseményt így jegyzi fel a többi Evangéliumíró. Máté: „Mikor pedig meghallotta Jézus, hogy János börtönbe vettetett, visszatére Galileába. És odahagyva Názáretet (az őrzött), elméne és lakozék a tengerparti Kapernaumban (a vigasztaló faluja), a Zebulon (kör, megvetett) és Naftali (harcok, küzdve, harcolva) határain. Hogy beteljesedjék, amit Ézsaiás próféta mondott, így szólván: Zebulonnak földje és Naftalinak földje, a tenger felé, a Jordánon túl, (az alájövő, a lefelé folyó, siető, a halálfolyó,) a pogányok Galileája,

A nép, amely sötétségben ül vala, láta nagy világosságot, és akik a halálnak földében és árnyékában ülnek vala, azoknak világosság támada. Ettől fogva kezde Jézus prédikálni, és ezt mondani: Térjetek meg, mert elközelgetett a mennyeknek országa” (Mát. 4,12-17)

A Lukács írása szerinti Evangélium kijelentése, a kísértő feletti győzelem jutalmáról: „Jézus pedig megtére a Szellemnek erejével Galileába: és híre méne néki az egész környéken. És ő taníta azoknak zsinagógáiban, dicsőíttetvén mindenektől” (Luk. 4,14-15)

És hogy mi az Evangélium, vagyis az örömhír, amiben hinni kell, azt a Pál apostol bizonyságtétele magyarázza: „Mert amikor még erőtlenek [gyengék] voltunk [A (hús)test miatt,ami engedett a kísértésnek] a rendelt [alkalmatos; meghatározott; kijelölt] időben halt meg Krisztus értünk, istentelenekért. [gonoszokért]” (Róm. 5,6)

Tehát az Evangéliumban való hit: „… az Istenhez való megtérés, és a mi Urunk Jézus Krisztusban való hit…” (Csel. 20,21)

Jézus Uram nem hagylak el soha

Azt mondja az Úr!

 „Most lássátok meg, hogy én VAGYOK, és nincs Isten kívülem  Én ölök és elevenítek, én sebesítek és én gyógyítok, és nincs, aki kezemből megszabadítson” (5 Móz. 32,39)

DÖNTŐ KÜLÖNBSÉG

Elvész az a nemzet hol rossz vezetők vannak, de sok jó tanácsossal, a népek boldogulnak.

Dicséretek (lejátszási lista)

Pál apostol bizonyságtétele:

És minden Krisztus hívő emberé:

„Igaz beszéd ez és teljes elfogadásra méltó, hogy Krisztus Jézus azért jött e világra, hogy megtartsa (üdvözítse, megtartsa, meggyógyítsa, megszabadítsa) a bűnösöket, akik közül első vagyok én” (1 Tim. 1,15)

Boldog vagy?

"Te is szeretnél boldog lenni? … és hogy csinálod? Milyen módszereid vannak erre? Milyen taktikákat használsz?… és sikerül? Boldog vagy? Boldog, úgy igazán? Nem a felületes társasági jókedv, vagy kedélyesség szintjén. Nem is úgy, hogy a boldogságot összetéveszted, összekevered – szándékosan, vagy minden tudatosság nélkül – a hasznosság, a fontosság, a sikeresség fogalmaival, állapotaival. Boldog vagy?"

Történt pedig egyszer,

évtizedekkel ezelőtt, hogy egy rendszeresen templomba járó férfi elindult a hit útján, de aztán rövid idő elteltével visszacsúszott, végül pedig az alkohol rabja lett. Az egyik este, – ahogy az már szokássá vált az Ő életében- ismét berúgott a cimboráival olyannyira, hogy nem tudott hazamenni se. Támolyogva elindult ugyan a kocsmából, de hazafelé menet beleesett az út menti árokba és ott ébredt föl hajnalban.

A következőket Ő mondta el később:
Amikor fölébredt már világosodott és azt vette észre, hogy egy méterrel arrébb sokkal mélyebb az árok és az tele van vízzel. Ha oda esik, megfullad. Az első épkézláb mondat, ami eszébe jutott ez volt: Az Isten megmentette az életemet. Aztán beleakadt ez a szó, hogy Isten és Isten felé terelte a gondolatait. Végignézett magán. A zakóján félig megszáradt hányás volt, s megundorodott magától, meg attól az egész élettől, amit Ő folytatott. Hirtelen eszébe jutott egy hallelúja, amit még vallásos korában tanult egy konferencián, és amit elkezdett dúdolni magában. A szöveg így hangzott: “A nagy mélységből szüntelen, hozzád kiáltok Istenem. Halálból ments meg engemet, fogadj be engemet! Amint vagyok, jövök, amint vagyok jövök. Fiad érettem onta vért, fogadj be Jézusért.”

Elmondta ez az ember, hogy Ő maga is meglepődött azon, hogy ezt az árokban ülve mennyire komolyan vette. Azt mondta:
- Istenem! Ha így is kellek neked fogadj be engem!

Ezután arra gondolt, hogy hogyan történik majd meg mindez? Ezért egy kis segítséget akart adni Istennek és hozzátette:
- De küldj valakit, ha lehet még ma, hogy segítsen odatalálni hozzád!
Annyira komolyan vette az imádságát, hogy körülnézett nem jön-e valaki? Nem jött. Ilyen kora hajnali órában nem járt senki a faluban, ezért elindult haza. Otthon az egész napja azzal telt el, hogy várta hátha jön valaki. Eltelt a nap, de nem jött senki. Késő este azonban csöngettek. Egy régi ismerőse, akivel annak idején több konferencián is volt meglátogatta és sűrűn elnézést kért, hogy ilyen késő este zavarja. Elmondta, hogy a második faluban vasárnap egy csendesnap lesz és neki egész nap az járt az eszében, hogy jó lenne Őt is elhívni erre az alkalomra. Mondandóját azzal zárta:
- Komám, gyere menjünk el együtt erre a csendesnapra!

Elment és ott fordult meg az Ő élete. Attól kezdve nagyon sok alkoholistának tett bizonyságot az Úr Jézusról és az Ő szabadításáról.

Ennyire igaz az, hogy amint vagyunk, úgy lehet az Úr Jézushoz menni, Őt megszólítani, Tőle szabadulást kérni. És ha ezt komolyan gondoljuk, Ő válaszol, sőt megszabadít minden bűnből, minden megkötözöttségből, képes kihozni minden nyomorúságból, képes helyrehozni az egész elrontott életünket. Jézus nem azt mondja, hogy szeretlek, majd ha megváltozol, hanem azt mondja: szeretlek így, ahogy vagy! Bízd rám magad, aztán majd úgyis megváltozol ennek a szeretetnek a melegében, ha te is akarod!

Kérdés, hogy akarjuk-e? Eljutottunk-e oda, ahová főhősünk, hogy megundorodott magától, ettől az életviteltől? Ha igen, ne habozzunk, kérjük az Ő segítségét és Ő bizton segíteni fog!

Jézus mondja: ” Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, hanem a betegeknek. Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket megtérésre.” Lukács 5.31-32.
“Mert azért jött az embernek Fia, hogy megkeresse és megtartsa, ami elveszett.” Lukács 19.10.

http://www.refvasvari.hu/mindenkinek-hasznos/lelekepito-irasok/

Dr Kováts György: HARCBAN MEGY VÉGBE - 22.

Ján 16:33 Azért beszéltem ezeket néktek, hogy békességetek legyen énbennem. E világon nyomorúságtok (thlipszisz) lesz; de BÍZZATOK (tharszeó): én meggyőztem (nikáó – LEGYŐZTEM) a világot (koszmosz).

GYŐZELEMRE vagy itt hagyva. Ki vagy küldve. Egy idegen helyre. Előőrsként. Azért, hogy véghezvidd, amit rád bízott. Győzelmed tudatában. Győzelemre számítva. Győztesként. Ő is így bízik meg benned.

Lehet, hogy valaki azt mondja neked, hogy: „Miért beszélsz te háborúról, hiszen béke van? Az Úr kimondta, hogy már „Elvégeztetett”. Te mindig csak „harcolsz”, pedig már kegyelem alatt vagyunk. Meg vagyunk váltva, és kegyelemből élünk.”

Válaszolj neki, hogy igen, igaza van. Kegyelem alatt élünk. De egyúttal kérdezd meg, hogy a Kol 1,24 szerint milyen szenvedéseket kellett még elhordoznia az apostolnak, és mire mondta az Úr, hogy „mert én megmutatom neki, hogy mennyit kell neki az én nevemért szenvedni”?

Ha nincs harc, akkor miért kellett Elimásról kimondani, hogy megvakul – ami meg is történt – és miért verték össze Pált és Sílást Filippiben. (Acs 9., 13 és 16.)

Ha ez a „legyőztem a világot” azt jelentené, hogy már nincs szükség arra, hogy harcoljunk az Úr fegyvereivel, erejével, akkor miért mondaná, hogy vegyük fel a szellemi fegyverzetet, és akkor miért kellett, hogy megverjék Pétert és Jánost az Apcs 5-ben? (Ef 6,10-18.)

Miért kellene gondolatainkat is foglyul ejtenünk, és miért szerepel ott az Igében, hogy „aki győz”… legalább hétszer, a Jelenések könyve elején? (2Kor 10,3-5.)

Nem arra utal-e az „ama nemes harcot megharcoltam”, hogy még van mit harcolnunk? De igen. (2Tim 4,7.)

Napoleon Boulevard - Uram, Segíts!

Idegesítő hívők?

Egy asszony hitre váltotta az esélytelenek nyugalmát.

Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Ezt mondta: „Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül.” Azután így szólt az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró! Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket? Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?” (Lk 18,1-8)

Az ókori Izraelben az özvegyek a szociálisan rászorulók csoportjába tartoztak. Nem azért, mert nem volt pénzük vagy földjük, hiszen akár komoly vagyont is örökölhettek, hanem azért, mert nem volt pártfogójuk. Fontos tudni, hogy szociális értelemben nem az az asszony számított özvegynek, akinek meghalt a férje, hanem az, akinek mindemellett nem volt nagykorú fiúgyermeke. Csak a felnőtt férfiaknak volt szavuk bármilyen hivatalos kérdésben, ők tudták jogi és más ügyletekben képviselni magukat vagy a családjukat. Ha egy özvegy valakivel perbe keveredett, akkor biztosan veszített, mert a nők és gyerekek tanúvallomását nem fogadták el. Az özvegyek speciális problémája tehát a védtelenség állapota volt, az, hogy fokozottan ki voltak téve az igazságtalan ítélkezésnek.

Ilyen helyzetbe került a példázatban szereplő özvegyasszony is.Igazságtalanság érte, amit ő a hátrányos helyzete miatt nem tudott megakadályozni. A bíró ráadásul – ahogy történetünk írja – hamis ember, akit nem érdekel se Isten, se ember. Esélytelen helyzet, amit végül az asszony kitartása tör meg azzal, hogy folyamatosan zaklatja a bírót. Érdemes odafigyelni a példázat végén álló jézusi kérdésre, ami az asszony kitartásának forrására mutat rá:

De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?

A magyar fordításban kevésbé érezhető, de ez a kérdés komoly tartalmi összefüggésben van a példázattal. Amikor Jézus arra kérdez rá, hogy talál-e hitet, akkor ezt az asszony által tanúsított hitre érti. Talál-eolyan hitet, mint az özvegyasszony hite? Milyen volt ez a hit?

Az özvegy tudta, olyat kér, ami egyezik Isten akaratával:

Ne nyomorgassátok az özvegyeket és árvákat! Ha mégis nyomorgatjátok őket, és hozzám kiáltanak segítségért, bizony meghallgatom kiáltásukat. (1Móz 22,21-22)

Ragaszkodott ehhez az isteni ígérethez még akkor is, amikor alkalomról alkalomra látta, hogy a mózesi törvényben megfogalmazott isteni akarat nem valósul meg. Hiába csalódott már számtalanszor, hiába látta, hogy esélytelen helyzetben van, makacsul hitte, hogy Isten akarata érvényre fog jutni, érvényre kell jutnia.

Ez az asszony nem azért ennyire erőszakos és a bíró számára bosszantó, mert ilyen a természete, hanem azért, mert kapott egy isteni ígéretet, aminek a megvalósulásában a végletekig hisz. Mindent megtesz, ami emberileg lehetséges, de közben mégsem a maga erejében bízik, hiszen tudja, hogy magától nincs esélye. Biztosnak hiszi és tudja az ígéret megvalósulását, mert azt Isten tette.
De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e ilyen hitet bennünk?

http://www.teologiablog.hu/idegesito-hivok/

Győzni A Bensődben – Dennis Burke Prédikáció

feb

Zsid 11,13- Szükség van-e még további példákra? Nincs elég idő, hogy Gedeonról, Bárákról, Sámsonról, Jeftéről, Dávidról, Sámuelről és a prófétákról is beszéljek. Nekik valóban erős hitük volt! Hitük által országokat hódítottak meg, hit által igazságosan uralkodtak, hit által megkapták Isten ígéreteit, hit által bezárták az oroszlánok száját, hit által eloltották a dühöngő tüzet, hit által megmenekültek a kard általi haláltól, hit által felerősödtek a gyengeségből, hit által hősökké lettek a csatában és megfutamították az ellenséges seregeket. Asszonyok hit által visszakapták halottaikat, akik újra életre keltek. Másokat megkínoztak, mégis visszautasították a szabadulást, hogy majd jobb feltámadásban legyen részük. (A zsidókhoz írt levél 11:32-35 EFO)

Isten képes bárkit használni, aki használja a hitét. Téged már kiválasztott Isten, azon a napon, mikor a bensődbe költözött, s ezzel együtt mindent a bensődbe helyezett: adott hitet, Szent Szellemét, Igéjét – a háborúhoz szükséges minden fegyvert megkaptad, hogy használd is ezeket, és nehogy kizárd magad Isten munkájából. A kudarc legfőbb oka, hogy magukat zárják ki az emberek Isten munkájából, mert nem hisznek abban az Istenben, aki a bensejükben lakozik.

Higgy benne, s bármit is kell tenned, képes vagy rá! Bármilyen helyzetben használhatod az Istentől kapott fegyvereket, hogy győztesen gyere ki a harcból. A legnagyobb gondod nem az ördög, hanem az, hogyan gondolkozol magadról. A bensődből élő vizek folyamainak kell ömleniük. 

Zsid11: hit által győzték le a világot. Ez arra utal, mint egy birkózó, aki szemtől szemben áll az ellenséggel, nem háborúról, vagy egyéni akcióról van szó. Illés a kimondott szó, és nem katonai manőver, hatalmas hadsereg által győzött. Volt Istentől kijelentése, ezzel győzött le egy nemzetet. 

Dávid Isten szíve szerint való ember volt. Nehézségben kezdte, és dicsőségesen fejezte be. Hadsereggel is győzött, de igazából hogyan is aratott diadalt? Először a belsejében aratott győzelmet, s csak ezután kívül. Kenet jött az életére. Sámuel próféta megkapta a kijelentést Istentől, s az olajjal felkente Dávidot Saul helyett. Az apja biztos volt benne, hogy legkisebb fia alkalmatlan. A bátyjai is így gondolták. De Sámuel másképp látta. Amikor Dávid a Góliáttal való küzdelembe bele akart folyni, a bátyjai nem hittek benne, és senki, aki közel volt hozzá. Ha Dávid a környezetére hallgatott volna, nem lett volna király. 

Lehet, hogy a családod nem túl lelkes azzal kapcsolatban, amit Isten tesz az életedben. Van, ahol az újjászületett hívőkre azt mondják, vallásos bolond. Akik testben vannak, azok számára te irritáló személy vagy. Dávidot soha senki nem erősítette meg a családjából. Ha a családod, apád jóváhagyására vársz, akkor várhatsz, lehet, életed végéig. Sokan  maradnak benne életük káoszában, mert a családjuk nem támogatja őket. Szolgálók is sokan bizonytalanságban vannak emiatt. Pedig Isten kenetére, Igéjére kellene támaszkodni. Dávid is így kerekedett felül ezen a dilemmán.

Zsolt.27,10 Ha atyám és anyám elhagynának is, az Úr magához vesz engem. (Zsoltárok 27:10 KAR)

Szellemben Dávid világossá tette, és te is így tegyél: még ha el is hagynának, az Úr akkor is közel lesz hozzád, magához vesz. Ha mégis hiányozna az elfogadás, gondold meg, Isten elfogadott téged, jóváhagyta a változást, mégpedig hit által. Isten hitből hagyott téged jóvá! 

Ha nem tudsz győzni ezen a területen, akkor életednek ez a területe fog téged legyőzni. 

Amikor Dávid Góliát ellen ment, mindenki azt gondolta, ő fog meghalni. Isten viszont úgy  gondolta, a felkészületlen, tapasztalatlan kamasz fiú fogja legyőzni a hatalmas, harcban edzett, behemót Góliátot. Amikor küzdelembe ment vele, nem a megfelelő harci eszközei voltak. Saul mondta is neki: "az én fegyvereimmel, módszeremmel menj". Dávid megpróbálta, de úgy döntött, ezek nem a legmegfelelőbbek számára, ehelyett felvett öt kis kavicsot – elképesztő, nem? Ahogy kiment a csatába, már előtte legyőzte Góliátot. Már amikor legyőzte az oroszlánt és medvét, készült erre az igazi harcra. Azt mondta: "levágom a fejedet, és odaadom a testedet az égi madaraknak eledelül. S az egész világ meg fogja tudni, hogy van Izraelnek Istene." Meglátott valamit Isten szívéből, amit más nem látott. S Dávid győzelme nem csak akkor, hanem minden csatában, mindenkor igaz. Meg fogjuk látni, hogy Isten élő Isten, ez tart minket életben. A célunk nem az, hogy még több ember megtérjen, és még nagyobb gyülekezetünk legyen, hanem hogy meglássa a világ, hogy jó Istenünk van, aki körbevesz minket, meggyógyít, megszabadít, helyreállít. 

És Dávid megölte Góliátot ezzel az öt kaviccsal. Csak akkor tudsz győzni, ha először már a bensődben győzelmet aratsz. 

Mindenki Dávidot éltette – kivéve Sault – hiszen szabadulást szerzett egész Izraelnek. Amikor később Dávid meglátogatta Sault, az le akarta döfni a dárdájával. Dávid soha nem gondolta volna, hogy ilyen helyzettel kerül szembe. Saul volt a vezetője, a Király, s Dávid szerette Sault, mindent megtett volna érte. Dávid már legyőzte ezt a királyságot, a bensejében. De még nem fejezte be. Te mit tennél, ha a vezetőd, akiben megbíztál, kudarcot vallana? Ha a vezetőd elvetne téged? 

Ha a bensődben megnyerted a csatát, ez a külső körülményekben is meg fog jelenni. Sátán le akar győzni téged is, és a körülötted lévőket is, hogy bukott szolgáló legyél, és így magaddal ránts sokakat. Dávid csodálatos dolgot tett, bár csak az életét akarta megmenteni. Számtalanszor feladhatta volna a csatát. Nagyon idegőrlő volt a folyamatos üldözés. Egy esetben Sault könnyedén megölhette volna, az emberei biztatták is erre. De Dávid nem akart bosszút állni, s a pozícióját sem akarta elvenni. Azt akarta, hogy Isten nyilvánuljon meg. Dávid azt akarta, hogy Isten akarata valósuljon meg, s míg Saul életben volt, ő is Isten akaratának része volt Dávid számára. Saul fejetlenül, össze-vissza döntött, és cselekedett. Nem tudta, merre megy az életében. Dávid viszont úgy döntött, tiszteli a Saulon levő kenetet, bárhogy is cselekedik Saul.

Számtalan okod lehet neked is, hogy panaszkodj, a szolgálatokra, szolgálókra is. Sátán megpróbálja a fejedet tele rakni információkkal, hogy panaszkodni tudj. De tisztelned kell a kenetet, amivel Isten felkente őket. Nem az az én dolgom, hogy ítéletet mondjak felettük, legfeljebb magam fölött van jogom erre. Nem fogom őket szurkálni. Dávidnak többször is módja  lett volna, hogy Sault megölje. Saulnak még bizonyítékot is adott erről, hogy térjen már meg az ellenségeskedésből. A lényeg, amit Dávid megértett: van egy királyság, amibe Isten behozta őt, és Dávidnak e szerint kellett cselekednie, ha nem akarta elszalasztani az egészet. 

Velünk is így van, ha most abbahagynánk, minden, amit eddig felépítettünk, nem érne semmit. Sátán szeretné, ha abbahagynánk, ha a kenet, mely most érted dolgozik, ellened dolgozna. Saját magadban kell diadalt aratni ezek felett, ha hatékony akarsz lenni, és győzni akarsz kívül. Dávid legyőzte magában a Saul csalódottságát, nem hagyta hogy meghiúsítsa Isten tervét.  

Volt azonban más is, ami miatt meghiúsulhatott volna Isten akarata Dávid életében. Voltak magánéleti kudarcai, mint a Betsabé eset, amikor a csata helyett otthon lustálkodott, és házasság törést követett el, majd ráadásul megölette a férjet. Isten prófétája rögtön megjelent, hogy Isten szavát közvetítse. Te is engedd be, ha jönne hozzád, amikor az életed nincs rendben – de előtte hozd rendbe a dolgot Istennel, még mielőtt beengednéd…

Akkor még nem volt bűnbocsánat,  az lett volna csak a megoldás, hogy Dávidot megkövezik. Nem volt még áldozat, ami eltörölte volna a bűnét. Ilyen szempontból mindegy volt, hogy ő Király. Dávid azonban tett valami csodálatosat. Ismerte Istent, s valamit megértett Isten szívéből, amit mások nem tudtak: hogy Isten szíve kész a bűnbocsánatra, meglátta Istent újszövetségi szemmel. És kihúzta Isten szívéből ezt az Újszövetségi bocsánatot az Ószövetségben! Akkor, amikor nem volt út a bűnbocsánathoz. Lehet, hogy ez meglep, de Dávid legyőzte a vallást és a bűnt. Betsabéval mindent összezavart, mégsem veszített el mindent – hála istennek, van élet Betsabé után.

Volt még egy családi ügy, amit nem oldott meg, pedig meg kellett volna. Az egyik fia szemet vetett testvérére, Támárra, és meg is erőszakolta. Absolon megtudta ezt és bosszút akart állni. De Támár lebeszélte, s ő engedett, gondolván, majd Dávid megoldja ezt a dolgot. De Dávid semmit sem csinált. Absolonnak ekkor a bensejében valami történt, ami foglyul ejtette egész életében, s rossz döntésre vitte, amikor el akarta Dávidot tüntetni a királyi trónról. Absolon úgy gondolta, nála van az igazság jogara, és Dávid nem méltó arra, hogy Izrael vezetője legyen. Izraelt a maga oldalára akarta állítani cseles úton, azt mondván: "nekem van időm, hogy a gondjaiddal foglalkozzam, Dávid túl elfoglalt."

Volt egy másik játékos is ebben a történetben, Akitófel, Dávidnak jó barátja és tanácsadója, akivel Absolon szövetséget kötött.

Zsolt.55. Dávid zsoltára: Hallgasd meg, Isten, az én imádságomat, és ne rejtsd el magadat az én könyörgésem elől;  Figyelmezz én reám és hallgass meg engemet; mert keseregve bolyongok és jajgatok!  Az ellenségnek szaváért  és  a hitetlenek nyomorgatásáért: mert hazugságot hárítanak reám, és  nagy  dühösséggel ellenkeznek velem.  Az én szívem reszket bennem, és a halál félelmei körülvettek engem.  Félelem és rettegés esett én reám, és borzadály vett körül engem. Mondám: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak! Elrepülnék és nyugodnám.  Ímé, messze elmennék és a pusztában lakoznám. Szela.  Sietnék kiszabadulni e sebes szélből, e forgószélből. 

Dávid ekkor élete legnagyobb krízishelyzetében volt. A legnagyobb veszélyt ekkor élte át, a győzelem elvesztése ekkor volt hozzá a legközelebb. Tudta, hogy Isten sok rossz döntését megbocsátotta már neki. Most viszont a fia és a tanácsadója összefogtak ellene. A Zsoltárban tanácsosoknak, barátnak hívta őket,  ami szövetséges társat jelölt. Dávid félt, érzékelte a nagy veszélyt. Máshol szeretett volna lenni. Akitófel Betsabé nagyapja volt, s még abból az időből, mikor elcsábította és megrontotta az unokáját, valami történt Akitófel bensejében, és dolgozott benne hosszú ideig, amiről Dávid nem is tudott. A 13. versben barátnak írta le őt Dávid. Azt gondolta, a régi gondokat már rég megoldották. De ekkor rájött, hogy nem így van. "A szádban késszúrás volt" – írja. 

16: gonoszság van bensejükben, takarítsd el őket az útból. 

Te nem imádkoztál még így, ugye? Dávid érzelmi állapota nem volt stabil, látjuk. Egyszer Istenhez fordul hogy bocsásson meg nekik, majd azért, hogy pokolba kerüljenek. Ezután próbál kompenzálni Isten szeretetével. Dávid nagyon őszinte Istenhez, annyira, hogy le is írja mindezt. Gondoljunk csak bele: később ezt énekelték!

17: de én Istenhez kiáltok, és ő megment engem. 19: Estve, reggel és délben panaszkodom és sóhajtozom, és ő meghallja az én szómat.  Megszabadítja lelkemet békességre a rám támadó hadtól, mert sokan vannak ellenem.  Meghallja Isten és megfelel nékik, (mivelhogy ő eleitől fogva trónol, Szela), a kik nem akarnak megváltozni és nem félik az Istent.  Kezeit felemelte a vele békességben lévőkre; megszegte az ő szövetségét.  A vajnál simább az ő szája, pedig szívében háborúság van; lágyabbak beszédei az olajnál, pedig éles szablyák azok.  Vessed az Úrra a te terhedet, ő gondot visel rólad, és nem engedi, hogy valamikor ingadozzék az igaz.  (Nem engedi hogy az igazságosság megszűnjön az életedben.) Te, Isten, a veszedelem vermébe taszítod őket; a vérszopó és álnok emberek életüknek felét sem élik meg; én pedig te benned bízom. (Zsoltárok 55:18-24 KAR)

A szolgálatban is előfordul, hogy ellened támadnak. Szolgálók, vagy gyermeked, barátod, akihez hűséges voltál, egyszer csak ellenséged lesz. S rájössz, hogy a szeretetet sugárzó szavak mind hamis szavak. Jézus nem erre hívott el minket, de sokszor bizony így mennek a dolgok az egyházban. Dávid azt tanácsolja, hogy vesd az Úrra a terheidet. Ő Saul gondját, Góliát gondját, Betsabé, Támár és nagyon sok minden, még a gyerekeivel kapcsolatos gondokat is az Úrra vetette. Tégy te is így. 

Dávidnak végül menekülnie kellett. Absolonnak ez már elég lett volna, de Akitófel annyira keserű volt, annyira gyűlölte Dávidot, hogy csak azzal elégedett volna meg, ha holtan látja. Ha valaki neked kárt okoz, te is viselkedhetsz úgy, mint Akitófel. De jobb, ha szabadon engeded a károkozót. Vagy úgy végzed, mint Akitófel, megeszik a bensődet a gonosz szavak, és elkezdesz ott legbelül haldokolni. Minden abba az irányba visz, hogy meg legyél mérgezve, amikor már nem tudsz Istenre hallgatni.  

Akitófel azt tanácsolta, hogy azonnal Dávidra törjenek, de Husai aki szerette Dávidot, ellen tanácsot mondott, szót, amit Istentől kapott, s megadályozta ezt. Akitófel, aki tudta, hogy Dávidot Isten minden helyzetből megszabaditja, úgy gondolta, most is meg fogja tenni. Ezt meglátta, s azt is, hogy rossz oldalra került – és megölte magát. Hogy kerülhetett ebbe a helyzetbe? Úgy, hogy a sötétség tartotta fogságban. 

Mikor Absolon később mégis elkezdte üldözni Dávidot, és bajba került, egy öszvérre pattant, elveszítve józanságát (lehet hogy futva gyorsabb lett volna), de fennakadt egy fán a hajánál fogva, és Dávid egyik vezére megölte. (Milyen ostoba módja ez a halálnak!) Dávid királysága pedig helyreállt. Dávid legyőzte magában a gyengeséget, a csalódottságot, Góliátot, saját testének kudarca miatti vereségeket, saját kompromisszumait, az árulás miatti fájdalmat is. 

A te bensődben is több mint elégséges van, hogy felkelj, és legyőzz egy ellenséget, egy másik, ellenséges királyságot.

1Móz 4,7 Hiszen, ha jól cselekszel, emelt fővel járhatsz; ha pedig nem jól cselekszel, a bűn az ajtó előtt leselkedik, és reád van vágyódása; de te uralkodjál rajta. (1 Mózes 4:7 KAR)

Másképp: Isten elfogad téged, ha helyesen döntesz egy szituációban, de ha nem jól döntesz, a bűn vár, és kész a támadásra, hogy megsemmisítsen. Tehát neked le kell győznöd azt.

Ez az év a jőzanság, a túlcsordulás éve. Nemcsak rád áradnak az áldások, hanem élő vizek folyamai fognak ömleni a szívedből. Tehát le kell győznöd amik nem oda valók, Istennel kell összhangban lenned, és egyenesen járni az utaidon. Őrizd meg a bensődet, a szívedet, hogy amit megnyertél Istentől, nehogy elveszítsd. S hit által tudsz győzni. Hitre van szükség, hogy ellene állj a saját testednek, más emberek gonosz cselekedeteinek, hogy odakötözd magad Istenhez. Hitre, hogy benne maradj ebben a játszmában, és győzni tudj. Győzzél!

Fordította: Orbán Tibor

http://www.mindenlehetseges.hu/gyozni-a-bensodben-dennis-burke-predikacio/