Ige: Kik a boldogok?

 „Boldogok, akik éhezik, vágyakozzák, és szomjúhozzák az igazságot, azaz: a megigazulást, mert ők megelégíttetnek, és majd eltelnek vele* (Mát. 5,6)

*Ez vonatkozik a tanítványaira: „Boldogok ti, kik most éheztek: mert megelégíttettek…” (Luk. 6,21)

Dávidon keresztül hangzik a kijelentés arról, hogy ki után kell vágyakozni: „Mint a szarvas kívánkozik a folyóvizekre, úgy kívánkozik az én lelkem,  minden érzésem, egész személyem hozzád, oh Isten! Szomjúhozik lelkem minden érzésem, egész személyem Istenhez, az élő Istenhez; mikor mehetek el és jelenhetek meg Isten előtt?” (Zsolt. 42,2-3)

Isten hívása: „Oh mindnyájan, kik szomjúhoztok, jertek e vizekre, ti is, kiknek nincs pénzetek, jertek, vegyetek és egyetek, jertek, vegyetek pénz nélkül és ingyen, bort (az öröm szimbóluma) és tejet (az Evangélium szimbóluma). Miért adtok pénzt azért, ami nem kenyér, és gyűjtött kincseteket, és keresményeteket azért, ami meg nem elégíthet, amivel nem lehet jóllakni? Hallgassatok, hallgassatok reám, hogy jót egyetek, és gyönyörködjék lelketek, vagyis az egész életetek kövérségben” (Ésa. 55,1-2)

„Mert vizet öntök, vizet árasztok a szomjúhozóra, és folyóvizeket és patakokat a szárazra; kiöntöm, kiárasztom Szellememet a te magodra, a te utódaidra, és áldásomat a te csemetéidre, a sarjadékaidra. És nevekednek, mint fű között, mint fű a víz mellett, és mint a fűzfák vizek folyásinál, vagy a csatornák mentén” (Ésa. 44,3-4)

Az Úr Jézus pedig kijelenti: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha” (Jn. 6,35)

Péter apostol buzdítása: „Mint most született csecsemők, a tiszta, a csalárdságtól mentes, szellemi, hamisítatlan, és megtéveszthetetlen tej, vagyis az Evangélium Igéje után epekedjetek, és nagyon vágyakozzatok, hogy azon növekedjetek az üdvösségre, amíg majd megmenekültök” (1 Pét. 2,2)