HÉTKÖZNAPI EMBER KERESTETIK!

Mt 14,22-33.

22 Jézus ezután nyomban kényszerítette tanítványait, hogy szálljanak
hajóba, és menjenek át előtte a túlsó partra, amíg ő elbocsátja a
sokaságot. 23 De miután elbocsátotta a sokaságot, felment a hegyre
magánosan imádkozni. Amikor beesteledett, egyedül volt ott. 24 A hajó
pedig már messze eltávolodott a parttól, és a hullámok között hányódott,
mert ellenszél volt. 25 A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk
Jézus a tengeren járva. 26 Amikor a tanítványok meglátták, hogy a
tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben
felkiáltottak. 27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta:
"Bízzatok, én vagyok, ne féljetek!" 28 Péter ekkor így szólt hozzá:
"Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vizen." 29
Mire ő így szólt: "Jöjj!" Péter erre kiszállt a hajóból, elindult a
vizen, és Jézus felé ment. 30 Amikor azonban az erős szélre figyelt,
megijedt, és amint süllyedni kezdett, felkiáltott: "URam, ments meg!" 31
Jézus azonnal kinyújtotta a kezét, megragadta őt, és ezt mondta neki:
"Kicsinyhitű, miért kételkedtél?" 32 És amint beszálltak a hajóba, elült
a szél. 33 A hajóban levők pedig leborultak előtte, és ezt mondták:
"Valóban Isten Fia vagy!"

                   HÉTKÖZNAPI EMBER KERESTETIK!

Ne igazodjatok e világhoz, hanem változzatok meg értelmetek
megújulásával, hogy megítélhessétek: mi az Isten akarata, mi az, ami jó,
ami neki tetsző és tökéletes. (Róm 12,2)

Mit tennénk, ha Jézus egyszer bejönne a gyülekezetünkbe, s azt mondaná:
Keresek néhány hétköznapi embert? Miért lennének érdekesek Jézus számára
az egyszerű, hétköznapi emberek?

De hiszen közülük választotta barátait: halászokat, vámszedőt, tanítót, házépítőt. Jézus követői közül hozzám Péter áll a legközelebb. Ő is olyan lobbanékony volt, mint én. Látva Jézust a tengeren járni, azt mondta: "Uram, ha te vagy, parancsold meg, hogy menjek oda hozzád a vízen". Jézus megtette, Péter kiszállt a hajóból, és járt a vízen. Ezt Jézuson kívül senki sem tette még. Ez bizony nem hétköznapi dolog volt.

Amint azonban a szélre és a hullámokra tekintett, süllyedni kezdett. Én is így jártam volna. Ez a természetes, hétköznapi jelenség.

Jézus elfogása után félelem fogta el Pétert, és letagadta, hogy ismeri őt. Nem szívesen mondom ki, de valószínűleg én is ugyanígy tettem volna.

Hálás vagyok, hogy Jézus mégis szerette Pétert, megbocsátott neki, és azt parancsolta: Legeltesd az én juhaimat! (Jn 21,17) Minél tovább járt együtt Jézussal, annál többet változott. Minél tovább járok én is Jézussal, annál inkább
felismerem, mennyire szeretné, hogy Isten hűséges szolgája legyek.

Imádság: Istenünk, segíts nekünk, hétköznapi embereknek, hogy országod
rendkívüli munkásai legyünk. Ámen.

Isten a hétköznapi embereket rendkívüli szolgálókká teszi.

Sue Tornai (Kalifornia, USA)

http://csendespercek.hu