Dr-Kováts György: Az Úr nézi az embereket.

Péld 15,3. Minden helyeken [vannak] az Úrnak szemei, nézvén a jókat és gonoszokat.

Más szóval: nincs, amit úgy tehetsz meg, hogy ne látná, ne hallaná a Mindenható Teremtő Úr.

1./ Minden helyen vannak szemei. Minden helyen, minden helyzetben figyel.

2./ Mit vizsgál? Nézi az embereket. Nézi, hogyan viselkednek. Mit tesznek, mit mondanak. Hogyan reagálnak, hogyan vélekednek, hogyan állnak hozzá másokhoz. Hogyan formálják mások véleményét, mit engednek ki szájukon, s hogyan manipulálnak másokat. Hogyan vesznek részt az élethelyzetekben, hogyan születnek, és milyen irányba vezetik őket döntéseik. Nézi a „jókat és gonoszokat”.

3./ Miért teszi ezt? Mert Ő Mindenható. Mert Ő a tulajdonos. Mert Ő a Bíró. Mert Ő – ha nem akar, is – lát. Mert az Ő jelenlétében világossá lesz minden. A jó és a gonosz elválik egymástól. Mert egy nap meg fogja ítélni az embereket. Egy nap pontosan azok alapján a döntések alapján, amiket most az emberek hoznak, fogja életüket mérlegre állítani. És ezek az információk, amiket most az Úr lát, lesznek meghatározók ezeknek az embereknek a jövőjére nézve.

4./ Akkor most féljek ettől? Nem. Ezt egyáltalán nem mondom. De – ha szereted az Urat – úgy tegyél mindent, hogy keresd az Ő kedvét. Nem olyan ez, mint a szerelem? Ha szereted a szerelmedet, akkor akár ott van melletted, akár száz km-re van tőled, ugyanúgy cselekszel. Amikor kimondasz valamit, megméred, ez most kedves lenne-e neki, vagy sem. Ha döntesz, megnézed, hogyan hat ki rá, mit gondolna erről. Önző hozzáállás, ami azt mondja: „én döntök – ő majd alkalmazkodik”. Ha igazán szereted, nem mondasz ilyet. Márpedig, ha földi szerelmemmel kapcsolatban így gondolkodom, mennyivel inkább a mennyei Szerelmemmel kapcsolatban! Nem?

5./ S még egy. Az Úr figyelméről. Olvasd el a Zsolt 101,6-ot: „Szemmel tartom a föld hűségeseit, hogy mellettem lakozzanak; a tökéletesség útjában járó, az szolgál engem.”

Ha csak ezt a verset olvasod el belőle – látod a tervet: az Úr azt akarja, hogy Vele lakj. Ott élj Vele. Napról-napra. Ezért figyel, kivel oszthatja meg szeretetét, kijelentését, terveit, gondolatait? Kik a barátai? (Jn 15,14-16.)

De, ha a 2Krón 16,9-et olvasod el, is ugyanezt látod meg. Az Úr figyel. Keresi, kik akarják Őt, kik kívánják a Vele való mély közösséget, kik nem mondják: „ez még belefér”, „ehhez nincs köze az Úrnak”… s velük megosztja Önmagát. (Ez nekem mindennél többet ér. Te is így vagy vele… nem?)