Római levél 3. fejezet: A hit törvénye (szerkesztett),

Róm. 3,1 Mi akkor a zsidó előnye, [mi tekintetben különb (felsőbbrendű) hát a zsidó a nemzetbelinél] vagy mi a körülmetélés haszna?

Róm. 3,2 Minden szempontból sok. Elsősorban az, hogy Isten rájuk bízta igéit. [logoszát. beszédét; ígéretét; kijelentését]

Róm. 3,3 De hát, hogyha némelyek nem hittek? Vajon azoknak hitetlensége [engedetlensége] nem teszi-e hiábavalóvá [hatálytalanná, teljesen működésképtelenné; erőtlenné] az Istennek hűségét?

Róm. 3,4 Szó sincs róla! Sőt, azt kell mondanunk: igaz az Isten, az emberek pedig [legyenek bár] valamennyien hazugok, amint meg van írva: „Igaznak kell bizonyulnod [igaznak találtassál] beszédeidben, [logoszaidban, Igéidben] és győznöd kell, amikor perelnek veled.” [mikor perbe szállasz]

Róm. 3,5 Ha pedig éppen a mi hamisságunk [igazságtalanságunk, istentelenségünk] teszi nyilvánvalóvá [mutatja (erősíti) meg; hozza napfényre] Isten igazságát, [igazságosságát] akkor mit mondjunk? Emberi módon [okoskodással] szólok: igazságtalan az Isten, hogy kiönti [felhozza] ránk haragját?

Róm. 3,6 Szó sincs róla! Hiszen akkor hogyan ítélhetné meg Isten a világot? [mi címen lehetne Isten e világnak (világmindenségnek) Ítélő bírája?]

Róm. 3,7 Mert ha Isten igazsága [igéje, ami a valóság] az én hazugságom [hazug állításom vagy magatartásom] által lett naggyá [kiemelkedőbb; növekedett; fokozódott] az ő dicsőségére, [dicsőítésére] akkor miért esem én még mindig ítélet alá, mint bűnös [a célt eltévesztő]?

Róm. 3,8 Vagy talán igaz az, amivel rágalmaznak [hamisan vádolnak is] minket, és amit állítanak [hangoztatnak] némelyek? Hogy tudniillik így beszélünk: [némelyek állítása szerint mondjuk is] tegyük a rosszat, [a gonoszt] hogy a jó következzék [származzék] belőle! Az ilyeneket méltán sújtja [igazságosan éri] az ítélet! [jogos az elmarasztalásuk]

Róm. 3,9 Mi tehát az igazság? Különbek [feljebb valók; fölényben] vagyunk? [van-e előnyünk felettük] Egyáltalában nem! Hiszen előbb már kimondtuk azt az ítéletet, [bizonyítottuk ugyanis] hogy zsidók is, görögök [pogányok] is mind bűnben vannak, [alá vannak vetve a bűnnek]

Róm. 3,10 amint meg van írva: „Nincsen igaz [igazságos] ember egy sem,

Róm. 3,11 nincsen, [senki] aki értse, [belátja; tudja] nincsen, [senki] aki keresse Istent.

Róm. 3,12 Mind elhajlottak, [letértek az útról; eltévedtek] valamennyien [mindannyian egyaránt értéktelenné lettek] megromlottak, [elfajzottak; hasznavehetetlenekké váltak] és nincsen, aki jót tegyen, nincs egyetlen egy sem

Róm. 3,13 Nyitott [tátongó; megnyílt] sír [koporsó] a torkuk [gégéjük], nyelvükkel ámítanak [alattomosan rászednek, becsapnak, csalárdságot beszélnek, áspis (vipera)] kígyóméreg az ajkukon

Róm. 3,14 szájuk átokkal [átkozódással] és keserűséggel [keserű beszéddel] van tele.

Róm. 3,15 Lábuk gyors a vérontásra

Róm. 3,16 romlás [baj; csapás; pusztulás; romok] és nyomorúság [nyomorgatás; szerencsétlenség, azaz csapás; sanyarúság] jár a nyomukban [ösvényeiken; útjaikon]

Róm. 3,17 és a békesség útját nem ismerik: [nincs tudatában; nem érzi; nem észleli; nem biztos benne; nem érti]

Róm. 3,18 Isten félelmével nem törődnek.” [nincs szemük előtt]

Róm. 3,19 [Mi azonban] Tudjuk pedig, hogy amit a törvény mond, azt a törvény alatt élőknek mondja, [azokra vonatkozik, akik a törvény hatálya alá vannak vetve] hogy elnémuljon [bedugassék; betömessék] minden száj, és az egész világot [világegyetemet] Isten ítélje meg

Róm. 3,20 Annakokáért a törvénynek cselekedeteiből [olyan tettekből, melyekkel a törvényt akarja betölteni] egy (hús)test sem igazul meg Őelőtte [Isten előtt]: mert a bűn [céltévesztés] ismerete [felismerése] a törvény által vagyon.

Róm. 3,21 Most pedig [kijelentetett, hogy] a törvény nélkül jelent meg [a törvénytől függetlenül lett nyilvánvalóvá nekünk] Isten igazsága, [az Isten előtti megigazulás] amelyről bizonyságot is tesznek [tanúsítják] a törvény és a próféták

Róm. 3,22 Isten pedig ezt az igazságát [az Isten előtti megigazulást] most nyilvánvalóvá [láthatóvá] tette a [Jézus] Krisztusban való hit által minden hívőnek. [nyerik el mindazok, és száll mindazokra, akik hisznek Benne] Mert nincs különbség [ugyanis zsidó és nemzetbeli között]

Róm. 3,23 mindenki vétkezett [eltévesztette a célpontot] és híjával van [nélkülözi; szűkölködik] az Isten dicsőségének.

Róm. 3,24 Ezért Isten ingyen igazítja meg őket, miután megváltotta őket a Krisztus Jézus által. [Megigazulásukat azonban ingyen, az ő kegyelméből kapják a Krisztus Jézus kifizette váltság általi szabadítás révén, amelyet a Krisztus Jézus megváltó munkája fordított felénk]

Róm. 3,25 Mert az Isten őt [eleve] (el) rendelte [oda adta] engesztelő [véres] áldozatul [fedélnek, a Láda fedele (a Templomban), mint előkép, vagyis az irgalom helye, a kiengesztelés]. Azoknak, akik az ő vérében hisznek, hogy igazságát [igazságosságát] megmutassa [nekünk, nyilvánvaló jelül, bizonyítékként]. Isten ugyanis az előbb [korábban] elkövetett bűnöket [végtelen türelmében] elnézte [elengedte; megbocsátotta]

Róm. 3,26 türelme idején [az előbb történt vétkezések büntetlenül hagyása; elengedése; megbocsátása által, Melyeket Isten elszenvedett, eltűrt, béketűrésével] hogy e mostani időben [időszakban] mutassa meg [jelentse meg] igazságát [és kimutatta igazságosságát a jelen időre nézve is]: mert ahogyan ő igaz, igazzá teszi azt is, [megigazít mindenkit] aki Jézusban hisz. [aki a Jézus hitéből való]

Róm. 3,27 Hogyan lehetséges akkor [hol marad tehát az ember számára] a dicsekvés [lehetősége, amivel büszkélkedhet]? Lehetetlenné vált. [szétfoszlott; kirekesztetett; semmivé lett; kizáratott] Milyen törvény által? A cselekedeteké [a tettek törvénye] által? Nem, hanem a hit „törvénye” által

Róm. 3,28 Hiszen azt tartjuk, [állítjuk] hogy hit által igazul meg az ember, a törvény cselekvésétől függetlenül

Róm. 3,29 Vagy Isten kizárólag a zsidóké? Nem a pogányoké [nemzeteké] is? Bizony, a pogányoké [nemzeteké] is

Róm. 3,30 mert egy az Isten, aki megigazítja [megigazulttá nyilvánítja] a körülmetéltet hitből, [éppúgy, mint aki] a körülmetéletlent [pogányt] pedig hit által. [hiten keresztül]

Róm. 3,31 Érvénytelenné [hatálytalanná] tesszük [megszüntetjük; eltöröljük] tehát a törvényt a hit által? Szó sincs róla! Sőt inkább érvényt szerzünk a törvénynek [érvényre emeljük a hiten át]