2014. február 25.
A megigazult ember feladata
Vajon elpusztítod – e az
igazat is a bűnössel együtt? … Nem pusztítom el a tízért. (1 Móz 18,23...32)
Ábrahám, az Isten előtt igaz
ember alkuszik Istennel: ne pusztítsa el Sodomát gonoszságáért, ha legalább 50
igaz van ott. Isten hajlandó megbocsátani, ha talál ott igaz embert, már 10
igaz is megmentené a várost – de nem talál. Így elpusztul Sodoma és Gomora
is...
Nagy felelőssége van a hívő embereknek azon a lakóhelyen, ahol élnek,
mert sok áldásnak lehetnek a hordozói. Isten keresi az igazán hű, odaszánt
embereket, mert csak rajtuk keresztül tud könyörülni a többieken. Emberi szó,
emberi bizonyságtétel kell, hogy elhangozzék ebben a pogányosult világban.
Isten a felébredt hívő keresztyénekkel tud segíteni a hitetlen tömegeken.
Nekünk hívogatnunk kell az embereket az Úr Jézushoz, hirdetve a kegyelem Igéjét
alkalmas és alkalmatlan időkben.
Reinhard Bonnke: Az örökkévalóság határa
Az örökkévalóság határa soha
nem előttünk van, hanem párhuzamosan halad a jelenlegi élettel, és bárki,
bármelyik pillanatban átlépheti.
Krisztus népéről
„Mert a bűn [vagyis a céltévesztés következménye] ti rajtatok nem uralkodik;
mert nem vagytok törvény alatt, hanem kegyelem [vagyis Isten
jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása, és felmentése] alatt” (Róm.
6,14)
A törvény szerint élőkről
„Mert akik a
törvény szerint élnek, átok
alatt vannak; mert meg van írva: Átkozott minden, aki nem tartja meg
hűségesen, amik megírattak a törvény könyvében, hogy azokat cselekedje” (Gal.
3,10)
A törvény feladata
„Ekként a törvény Krisztusra vezérlő
mesterünkké lett, hogy hitből igazuljunk meg. De minekutána eljött a hit, nem
vagyunk többé a vezérlő mester alatt” (Gal. 3,24).
Ezt tudva: „... Értsétek meg tehát, hogy akik hitből
valók, azok Ábrahám fiai” (Gal. 3,7).
Nem teszem érvénytelenné életemben a kegyelmet
„Nem törlöm el,
nem utasítom vissza, és nem
érvénytelenítem az Isten kegyelmét;
mert ha a törvény által, és a
törvény útján van és valósulna meg az igazság, vagyis a megigazulás, tehát
Krisztus ok nélkül és hiába halt meg” (Gal. 2,21).
A figyelmeztetés.
„Elszakadtatok
Krisztustól, akik a törvény által akartok megigazulni, a kegyelemből kiestetek”
(Gal.5,4).
Az örökségről
„Mert ha törvényből van az örökség,
akkor többé nem ígéretből; Ábrahámnak pedig ígéret által ajándékozta azt az
Isten kegyelme” (Gal. 3,18). „
A törvény
„A törvény a
valóságban haragot eredményez. Ahol
pedig nincsen törvény, ott törvény ellen való cselekedet, vagyis törvényszegés sincsen. Ott nem lehet áthágni sem a
törvényt” (Róm. 4,15)
Törvény, vagy HIT?
„Mert ha a törvény alá rendeltek, a
törvényből valók, vagyis a törvény alapján állók az örökösök, akkor a hit
hiábavalóvá, üressé, hasztalanná, hatástalanná lett, az ígéret pedig
érdektelen, haszontalan, semmis,
eltöröltetett, hatálytalan, eredménytelenné válik, csődöt mond, kudarcba
fullad, nincs dolga, megszűnt a funkciója, feladata. (Róm 4,14)
2014. február 24.
János apostol 3. levele (göröggel és kapcsolódó igékkel) Munkatárssá lenni az igazságban;
3 Ján. 1,1 [Én] a
presbiter [(preszbüterosz): az elöljáró, a vén] a szeretett
Gájusnak [jelentése: a
földinek, a szeretettnek], akit én
igazán [(alétheia agapaó): a valóságban, vagyis Krisztusban Isten szerinti szerettettel]
szeretek]*
*Ő az, akit maga
Pál apostol merített be: „Hálát adok Istennek, hogy senkit sem
merítettem be közületek, csak Krispust [jelentése: göndör] és Gájust [jelentése: földi]”
(1Kor 1,14).
Akinek házában később egy
házi gyülekezet működött: „Köszönt
titeket Gájus [jelentése: földi], aki
nékem és az egész (kihívott) gyülekezetnek
[eklézsiának] (házi)gazdája…”
(Róm. 16,23).
Ő is Pál apostol kísérői
között volt Efézusba: „És betelék az
egész város háborúsággal, (mert a zűrzavar kiterjedt az egész városra) és egyakarattal a színházba rohanának,
megfogván Gájust és Aristárkhust, kik Maczedóniából valók és Pálnak útitársai
valának” (Csel. 19,29).
3 Ján. 1,2 Szeretett barátom, [és testvérem] kívánom [és (eukhomai): és imádkozom],
hogy mindenben [(peri): és minden tekintetben] jól legyen dolgod [(euodoó): hogy sikeres
legyél], és légy
egészséges, amint jó dolga [(euodoó):
jó sora] van a lelkednek [a te bensődnek].
»Más fordítás: Szeretettem mindenek felett azért imádkozom,
hogy minden tekintetben jól menjen sorod. Hogy minden sikerüljön neked, és egészséges légy testben is, lélekben
is«
3 Ján. 1,3 Mert felettébb örültem [(khairó): és örvendeztem], amikor atyafiak jöttek [vagyis testvérek érkeztek] és bizonyságot tettek a te igazságodról
[az igaz voltod mellett], úgy, amint
te az igazságban jársz.
[Más fordítás: Mert felettébb örvendeztem, amikor testvérek
érkeztek és bizonyságot tettek (szú):
rólad, hogy te (alétheia): a valóságban, vagyis Krisztusban élsz].
3 Ján. 1,4 Nincs [nem is
lehet] annál nagyobb örömem, mintha hallom, hogy az én gyermekeim az
igazságban [(alétheia): a valóságban] járnak [azaz: Krisztusban élnek].
3 Ján. 1,5 Szeretett barátom, [és testvérem] híven cselekszel mindenben, [és hűségesen jársz el mindabban] amit az atyafiakért, [a testvérekért] és pedig az idegenekért
[vagyis a vendégekért is] teszel
[Más fordítás: Szeretett testvérem te
helyes magatartást tanúsítasz a testvérek iránt, főképp, amit az úton lévők
iránt cselekszel]*
*Pál apostol is
erre buzdítja a szenteket: „Legyetek a vendégszeretetre alkalmat keresők, vagyis nem csak ismerőseiteket
vendégeljétek meg, hanem az ismeretlen, idegen embereket, jövevényeket is
fogadjátok be közösségetekbe” (Róm. 12,13).
„A testvéri szeretet (legyen maradandó, és) maradjon meg. A vendégszeretetről el ne felejtkezzetek, mert ez által
némelyek, tudtukon kívül, angyalokat vendégeltek meg” (Zsid. 13,1-2).
3 Ján. 1,6 Akik bizonyságot tettek a te [(agapé): Isten
szerinti] szeretetedről a gyülekezet [(ekklészia): vagyis a kihívottak közössége, az eklézsia színe]
előtt; akiket jól teszed, ha Istenhez [és
az Ő nevéhez] méltóan bocsátasz útjokra.
3 Ján. 1,7 Mert az ő nevéért [keltek útra, és] mentek ki, semmit sem fogadván el a pogányoktól. [Más fordítás: Ők a Krisztus szolgálatára indultak útnak, és a
hitetlenektől semmit nem fogadtak el];
3 Ján. 1,8 Nékünk azért [fel
kell karolnunk] be kell fogadnunk [vagyis tartozunk befogadni] az ilyeneket, hogy munkatársaikká
lehessünk az igazságban [(alétheia): valóságban / a Szent
Szellemben / Krisztus Evangéliumában].
3 Ján. 1,9 Írtam a gyülekezetnek [a kihívottak közösségének, az eklézsiának], de Diotrefesz [Jelentése: Zeustól / a
világ királyától / táplált, és nevelt], aki elsőséget kíván [elsőségre tör] közöttük, nem fogad el
minket.
3 Ján. 1,10 Ezért, ha odamegyek, felemlítem az ő dolgait,
amelyeket cselekszik, gonosz [és
rosszindulatú] szavakkal csácsogván ellenünk; sőt nem elégedvén meg ezzel, maga sem
fogadja be az atyafiakat [a testvéreket],
és akik ezt akarnák, azokat is akadályozza, és az egyházból [a kihívottak közösségéből, az eklézsiából] kiveti.
[Más fordítás: Ezért ha majd megérkezem, szóba hozom viselt
dolgait, hogy mindent összefecseg rólunk. Sőt még ezzel sem elégszik meg, hanem
egyfelől nem fogadja be a testvéreket, másfelől azokat, akik erre hajlandók
volnának, megakadályozza benne, és kitiltja az eklézsiából].
3 Ján. 1,11 Szeretett barátom [és testvérem], ne a rosszat [(kakosz):
azt, ami értéktelen, hitvány] kövesd [(mimeomai): utánozd], hanem a jót. Aki jót cselekszik [(agathosz): és másnak a
hasznára cselekszik, valakinek a segítségére lesz], az Istenből van; aki pedig rosszat
cselekszik [(kakopoieó): és árt
valakinek, bajt / kárt okoz],
az sohasem látta meg az Istent*
*Péter apostol is arra buzdítja a szenteket, hogy: „Forduljon el a gonosztól (kerülje
el, tartózkodjon tőle, térjen ki az útjából) és cselekedjék jót; keresse (kutassa, törekedjen) a békességre, és kövesse azt” (1Pét 3:11).
Dávid így prófétál a
megigazultakról: „Mindennapon
irgalmatoskodik (mindenkor könyörül) és
kölcsön ad, és az ő magzatja (az ő gyermeke) áldott (lesz). Kerüld a
rosszat és jót cselekedjél, és megmaradsz mindörökké” (Zsolt. 37,26-37.
Ézsaiás is erre biztatja az
újjá születetet embert: „Tanuljatok jót
tenni; törekedjetek igazságra, vezessétek jóra az erőszakoskodót, pártoljátok
az árvák és özvegyek ügyét” (Ésa. 1,17).
János apostolon kereztül így
hangzik a kijelentés: „Aki Őbenne marad,
egy sem esik bűnbe (hamartanó: vagyis egy sem lesz céltévesztő).
Aki bűnbe esik, (hamartanó: vagyis
céltévesztő lesz), egy sem látta
őt, sem meg nem ismerte őt. Senki sem cselekszik bűnt (hamartanó:
vagyis senki sem lesz céltévesztő), aki az Istenből született, mert benne marad annak magva; és nem
cselekedhetik bűnt (hamartanó: vagyis nem lehet céltévesztő), mivelhogy Istenből született” (1
Ján. 3,6.9).
És Pál apostol is így
biztatja a szenteket: „Vigyázzatok, hogy
senki senkinek rosszért rosszal ne fizessen; hanem mindenkor jóra törekedjetek
úgy egymás iránt, mint mindenki iránt” (1 Thess. 5,15)
3 Ján. 1,12 Demeter (jelentése: a földanyához tartozó) mellett mindenki bizonyságot tett, maga az
igazság [(alétheia): vagyis a
valóság, azaz: a Szent Szellem] is; de mi is bizonyságot teszünk, és tudjátok, hogy a
mi bizonyságtételünk igaz [(aléthész):
valóságos, azaz: igei].
3 Ján. 1,13 Sok írni valóm volna [még számodra], de nem akarok tintával és tollal írni néked:
3 Ján. 1,14 Hanem reménylem, hogy csakhamar meglátlak [(sztoma):
színről színre] téged és szemtől
szembe beszélhetünk.
3 Ján. 1,15 Békesség [(eiréné):
vagyis az az állapot, amelyben minden a
maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség;
boldogság, boldogulás] néked!
Köszöntenek téged a te barátaid. Köszöntsd a barátainkat név szerint.
2014. február 23.
Ige: A gyümölcstelenekről.
„A fejsze pedig
immár a fák gyökerére vettetett. Azért minden fa, amely jó, és nemes gyümölcsöt
nem terem, kivágattatik, és tűzre vettetik, azokat tűzbe dobják, és hajítják* (Mát. 3,10)
*Az Úr Jézus is meghirdeti, hogy: Minden fa, amely nem terem jó
gyümölcsöt, kivágattatik, és tűzre vettetik, az tűzre dobatik” (Mát. 7,19).
És példázattal magyarázza meg az Úr a kijelentést: „És ezt a példázatot mondá: Vala egy
embernek egy fügefája szőlejébe ültetve; és elméne, hogy azon gyümölcsöt
keressen, és nem talála. És monda a vincellérnek: Ímé három esztendeje járok
gyümölcsöt keresni e fügefán, és nem találok: vágd ki azt; miért foglalja a
földet is hiába? Az pedig felelvén, így válaszolt, és monda néki: Uram, hagyj békét néki, és hagyd meg még ez esztendőben, míg köröskörül megkapálom, körülásom, és megtrágyázom:
És ha gyümölcsöt terem jövőre, jó; ha pedig nem, azután vágd ki azt” (Luk. 13,6-9)
Mert csak a megigazult ember tud gyümölcsöt teremni: „Az igaz, vagyis a megigazult virágzik, és virul, mint a pálmafa,
és magasra növekedik, mint a cédrus a Libanonon. Még a vén korban is
gyümölcsöznek; kövérek, dús lombúak,
és zöldellők lesznek” (Zsolt.
92,13.15).
A győzelem kulcsa
A király: „Tanácsot tartván pedig a néppel, előállítá
az Úr énekeseit, hogy dícsérjék a szentség ékességét, a sereg előtt menvén, és
mondják: Tiszteljétek az Urat, mert örökkévaló az Ő irgalmassága” (2Krón.
20:21).
A legnagyobb parancsolat!
Szeresd az Urat, a te
Istenedet teljes szívedből, teljes énedből és teljes elmédből. Ez az első és
nagy parancsolat. A második pedig hasonlatos ehhez: Szeresd felebarátodat, mint
magadat. E két parancsolattól függ az egész törvény és a próféták. És nincs más
ezeknél nagyobb parancsolat” (Mát. 22,36-40)
C. H. Spurgeon: Isten ígéretei
Az ígéret úgy veszi körül a
hívõket, mint a levegõ a földgolyót. Majdnem nevezhetném mindenütt jelenlévõnek,
és elmondhatom róla: ’Minden
oldalról körülfogtál, kezedet
rajtam tartod. Csodálatos nekem ez a tudás, igen magas, nem tudom felfogni.
Hova menjek Szellemed elõl? Orcád elõl hova fussak?’ (Zsolt 139,5-7).
C. H. Spurgeon: Szüntelenül megemlékezik rólunk.
"Gondol ránk az Úr, meg
fog áldani" (Zsolt 115,12).
A mondat első részének
igazsáságát én megpecsételhetem. És te? Az Úr valóban gondolt ránk,
gondoskodott rólunk, megvigasztalt, megszabadított és vezetett. Gondviselése
minden lépésünkben törődött velünk, még a legkisebb ügyünk sem volt
jelentéktelen a számára. Egész életünk során gondolt ránk, szünet nélkül.
Voltak persze alkalmak, amikor különösképpen megtapasztaltuk gondoskodását, és
ezekre különösen nagy hálával gondolunk vissza. Igen, valóban "gondol ránk
az Úr".
A mondat második része
értelemszerű következménye az elsőnek. Mivel Isten nem változik, a múlthoz
hasonlóan a jövőben is mindig gondol ránk. És ha Ő gondol ránk, abból áldás
származik. De itt nemcsak ésszerű következtetéssel, hanem ihletett
kijelentéssel van dolgunk: Isten Szent Szellemének ereje is kijelenette ezt
nekünk. "Meg fog állni" (Csel 3,26). Ez nagy és kifürkészhetetlen
dolgokat jelent. Mivel ez az ígéret nincs időhöz kötve: a végtelenbe nyúlik.
Megáld minket a maga isteni módján, öröktől fogva mindörökké. Ezért mondjunk
Istennek együtt hálát: "Áldjad, lelkem, az Urat!" (Zsolt 103,1).
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
http://keresztenydalok.hu/ahitatok
Joyce Meyer: Elengedni a sértődöttséget
1,6 Ezért nagy öröm tölt el
benneteket, annak ellenére, hogy most még egy kis ideig különböző
megpróbáltatások szomorúságot okoznak nektek.
1,7 Miért van ez így? Mert
szükséges, hogy ezek a nehézségek próbára tegyék a hiteteket, vajon valódi-e.
Az igazi hit ugyanis értékesebb a színtiszta aranynál. Az aranyat tűzzel
tisztítják meg, mégsem marad meg örökké. Hitetek viszont, miután kipróbálták,
és valódinak bizonyult, dicséretet, elismerést és dicsőséget szerez nektek,
amikor Jézus Krisztus megjelenik. (1 Péter Egyszerű fordítás)
Meg kell értenünk, hogy
minden olyan alkalom, amikor arra van kísértésünk, hogy megsértődjünk, vagy
felhúzzuk magunkat, tulajdonképpen a hitünk próbája. Péter azt mondja: „Kedves
barátaim, ne érjenek benneteket meglepetésként ezek a mostani szenvedések!
Ezeknek az a célja, hogy kipróbálják a hiteteket. Ne gondoljátok, hogy valami
szokatlan történik veletek! (1 Péter 4:12 Egyszerű fordítás) Minden alkalom,
amikor egy kapcsolat meg van próbálva lehetőség arra, hogy Isten munkája
megdicsőüljön bennünk, bizonyságként azoknak, akik figyelnek minket, miközben
elszenvedjük a bántásokat.
Életünk viharait kezelhetjük
egy helyes vagy egy helytelen módon. Amíg nem vált nyilvánvalóvá számomra, hogy
a Szent Szellem által micsoda erő lakozik bennünk, hívőkben, hogy a helyes
dolgot tegyük, addig nem tudtam helyes módon kezelni a bántásokat.
Jézus tanítása szöges
ellentétben áll a világ tanításával. Ő azt tanítja, hogy a vihar közepette is
békességünk lehet. Képzeld csak el, milyen nagyszerű lenne, ha bármi is
történne, teljes békességed lenne!
Jézus azt mondja nekünk:
„Figyeljetek rám! Hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon
tapossatok. Hatalmatok (fizikai valamint mentális erőtök és képességetek) van
az ellenség minden ereje fölött” (Lukács 10:19, AMP Bible alapján). Azt is
megígérte, hogy semmi sem fog ártani nekünk. Ha hatalmunk van az ellenség
fölött, akkor arra is hatalmunk (fizikai és mentális erőnk) van, hogy mások
bántásain felülkerekedjünk. Jézus megadja nekünk a szükséges erőt, hogy
helyesen bánjunk az emberekkel.
Joyce Meyer
Magyar fordítás: ahitatok.hu
http://www.ahitatok.hu/joyce-meyer/224-elengedni-a-sertodottseget.html
Dr-Kováts György: Mi marad meg? 3
Az Örökkévaló Isten végtelen
szeretete akkor teljesedhet be, ha vannak, akik Vele együtt, ezt a szeretetet
elfogadva, erre ráhangolódva, és ezzel beteljesedve élnek. Egy nap pontosan ez
lesz, amit a mennyben át fogunk élni Vele. Elképzelhetetlen ez egyelőre
számunkra, de ott megvalósul, teljességgel, amit Ő szeretett volna, amire
teremtett téged, és mindannyiunkat, ott végbemegy, és napi tapasztalattá lesz,
mit jelent szeretetben, megértésben, egymás megtisztelésében, szelídségben,
kedvességben, türelemmel, és ösztönző szeretettel élni egymás iránt. Ez a
menny.
Szóval, ez a szeretet
befogadható, átélhető, megkapható szeretet. Ami azt jelenti, hogy BELÜLRŐL is
fogod érezni. Nem csak azt érzed, hogy Isten mennyire szeret téged, hanem ott
lesz benned a válasz, ott lesz ez a szeretet, és arra vágysz, hogy mindezt
továbbadd, és kiteljesedjen általad, rajtad keresztül is.
Csak a mennyben?
Nem. Már itt is. Már ezen a
földön is átélhető, befogadható, megkapható szeretet. És ez a lényege annak,
amit mondani szeretnék most neked. Ez a szeretet a tiéd lehet, sőt, azonnal a
tiéd, ahogy befogadod a Megváltót, és átadod Neki az életedet. Az Ő lénye ez a
szeretet. Ő ezzel van teli. Ő ilyen szeretet, és ez a szeretet határozza meg
minden napját. Ő ezzel a szeretettel szeret, és ezzel a szeretetettel akarja,
hogy teljes legyen az életed neked is.
Amikor megalkotta az embert,
úgy teremtette meg, hogy legyen az emberben egy hely, ami az Ő jelenlétét
hordozhatja. Mondhatod úgy, hogy ez a „szív”, vagy a „benső ember”, az ember
„szelleme”. Bármelyiket használod, ugyanarról van szó: az Örökkévaló Isten azt
akarja, hogy gyermekeként élj a földön, és hogy Ő ott lehessen veled, benned,
mindennapjaidban. Amikor az Úr Jézus Krisztust, mint Megváltódat befogadtad,
kinyitottad Előtte bensődet (szívedet), és behívtad Őt, hogy legyen Ő a te Urad
és Megváltód, Ő ezt komolyan vette, és megtette, amit mondtál: bejött. Ott,
benn, a szíved legmélyén, ott, ahová pszichológus, pszichiáter el nem ér, ott
benn, a szellemedben, lakozást vett az Ő élete. Igéje és Szent Szelleme által,
igazságban és valóságos szentségben, ott benn, egy új élet született meg.
Ez az újjászületés, a bibliai
értelemben. Isten élete, az új élet, ott benn, benned, megjelenik, és Isten
gyermekévé tesz téged. Nem csak befogadtak, mint örökbefogadottat, de „meg is
szültek”, újjászültek téged, és ezért TELJES JOGGAL a „családba” tartozol. Oda,
a mennyhez, oda, ahol a te Urad és Megváltód most él. Itt élsz a földön,
továbbra is, de már odatartozol, ott vagy otthon, és azt az életet, amit most
itt, ezen a földön élsz, Vele éled, és Érte éled, és úgy éled, ahogy ez az új
élet benned dolgozik. Amit Ő szeretne, azt szeretnéd te is, amit Ő elvet, azt
te is kizárod az életedből. Ha gyengét látsz, szíved megesik rajta – akármilyen
kultúrából jöttél, akármilyen kemény zenét hallgattál is korábban – megindul a
bensőd, mert az Isten szeretete kiárad belülről. Ha visszaélést látsz,
kifosztást, erőszakoskodást, bensőd ugyancsak megindul, és elhatárolod magad
ettől. Nem veszel benne részt, mert ott a menny mérhetetlen szeretete benned,
és NEM TUDOD megtenni, hogy ennek ellene tegyél. Érzed, tudod, belülről, hogy a
te Istened mit akar, és te is azt akarod. Így van? Belülről.
Persze még ott van sok
minden, ami korábban jellemzett téged. Ott van a sok kemény zene, a parázna
szövegek, a káromkodások, a sunyiság, a tolvajlás képe, ami korábban
jellemzett, vagy amikben korábban gyönyörködtél – akár filmeken keresztül,
klippek útján, vagy személyek által, akik kéjesen ecsetelték neked a sötét részleteket.
Ez az elmédet akkor meghatározta, lelkedet áthatotta, érzelmeidet
felkorbácsolta, vágyat keltett benned, rávett, hogy te is úgy gondolkodj, és
úgy cselekedj.
De most már megjelent benned
az új élet. Ez az új élet MÉLYEBBEN lakik, mint amit elmédbe bevettél. Lehet,
hogy ott vannak a régi gondolkodási reakciómódok, beégetve szépen az elme
területeire, ott vannak a jellemedbe beírt viselkedési módok, a hazugság, és
sok hasonló. De az új élet MÉLYEBBRŐL jelentkezik. Ott legmélyebben, a szíved
legeslegmélyén, ott benn, a személyiséged legesleg mélyebb rétegeiben, ott,
ahol minden eldől, ahol az indítékok laknak, sőt, még mélyebben, a szívedben, a
szellemedben, ott egy új élet kezd meghatározó módon jelentkezni. És ez az új
élet: szeret. Akar szeretni. Mást kíván. Nem azt, amit eddig kívántál. Mást
tesz, nem azt, amit eddig tettél.
Persze, ez az új élet is úgy
jelentkezik, mint korábban a sok sötét kívánság, önzés és parázna vágy, ami
meghatározta az életedet – a döntéseidet – ez is úgy jelentkezik, csak egészen
más tartalommal. Összeütközik benned az a sok minden, amit korábban tettél,
vágytál, csináltál – összeütközik azzal, ami most megjelent benned. Ez az új
élet azt mondja: szeress. Ne add meg magad a rossznak. Szeress, és add meg,
amit az Úr akar, hogy adj. Szeress, és másként beszélj. Ne engedj utat az
erőszakosságnak. Szeress, és ne engedj utat a keserűségnek. Ne pletykálj. Ne
akarj ilyen ócska módszerekkel népszerűséget magadnak. Szeress, és fedezd el a
másik bűneit. Ne kibeszéld, ne örülj, hogy gyengének láttad őt – hanem szeress,
és segíts neki, hogy ő is más lehessen.
Szóval, ez a mélységes
szeretet, az új életnek ez a mélységes indítéka, onnan belülről, onnan egészen
belülről, a szíved, a szellemed mélyéről, az „új emberedből” érkezik, ami Jézus
Krisztus életétől támadt életre, és ami örök élettel ajándékozott meg téged. S
most elkezdett dolgozni. Elkezdett átformálni téged. És ebből nem fog engedni.
Ezt a munkát elvégzi, ha engeded, végzi, akár engeded, akár nem, és nem fogja
abbahagyni, ameddig ott van benned. Mert ez a természete. Ez az új élet ilyen.
Él, és élni fog, és élete kihat rád, mert szeret, teli van szeretettel, és
igazságos, teli van igazsággal. Szent, és Isten szerinti, Neki van fenntartva,
és az Ő lényét hordozza. Ezért szentségre fog indítani téged, szentségre vezet,
és bíztat, hogy járj úgy, ahogy Istennek kedves. Akarod? Akarod, hogy ezt a
munkát végezze benned? Akkor el is fogja végezni. Át fog formálni téged. A
jellemedet, a beszédedet, a gondolkodásmódodat, azt, ahogy a dolgokhoz
hozzáállsz, ahogy reagálsz a téged érő kihívásokra. Átformál, teljesen, és az
biztos, hogy jobb emberré tesz. Olyanná, aminek sokan, nagyon sokan fognak
örülni. Ez a terv. Ez a menny terve rád nézve.
Mi tarthat vissza téged
ettől? Az, ha nem adod át az önzésedet. Az, ha visszatartod magadat attól, amit
Ő szeretne benned végezni. Az, ha félted magad, hogy mit veszíthetsz, az, ha
olyan terveket szövögetsz, amik idegenek Őtőle. Ahelyett, hogy megbeszélnéd
Vele a dolgaidat, ahelyett megőrzöd magadnak a titkaidat, és látszólag Neki
engedsz, de valójában azt akarod csinálni, amit te jónak látsz. Nos, ilyenkor
lehet, hogy ott marad a káromkodás. Mert megengeded magadnak. Mert azt mondod,
hogy miért maradna el, hiszen „jól esik”, hiszen „szükségszerű, hogy levezethesd
valahol az indulatodat”, és hogy „kinek ártasz ezzel”. Ettől már csak egy lépés
az, hogy így beszélj: „ki szólhat bele ebbe… milyen alapon szólsz bele abba,
hogy én hogyan beszélek”… és nem is fogok beleszólni. De tudom, és te is tudod,
hogy ez már más, mint amit az új élet mond benned. Ugye, hogy igazam van?
Lehet, hogy nem a káromkodás
terén jelenik meg ez a lázadás. Lehet, hogy abba nem engedsz beleszólást, hogy
mit nézel meg, hogy mit nézel meg, milyen ruhát veszel fel, mire költöd a
pénzed, mivel töltöd a „szabadidőd” – elvégre neked ehhez jogod van. Igen,
bizonyos értelemben van hozzá „jogod”, bár egy másik értelemben te úgy ahogy
vagy, mindenestül, KI LETTÉL FIZETVE, megvásároltak téged, méghozzá
szabadságra. A Megváltó kifizette az árat, és te már ilyen értelemben nem a
magadé vagy. Az Övé vagy, mindenestül. Ruhástul, filmestül, laptopostul,
beszédestül, szemestül, mindenestől. Mindened az Övé, és úgy, ahogy vagy,
mindenestől az Övé vagy. Ez a valóság. Ez az igazság.
Az más kérdés, hogy Ő ezt nem
„vasalja be” rajtad. Ő nem olyan, mint az ördög. Nem lesz erőszakos veled
azután sem, hogy „tartozásba kerültél” Őfeléje. Nem fog visszaélni helyzetével.
De a tény akkor is ez. Meg vagy vásárolva.
Sőt, te már igent is mondtál
Neki. Ami mit jelentett? Azt, hogy „legyen meg a Te akaratod bennem, és velem
kapcsolatban, Uram”. Nem? Amikor megtértél, ezt mondtad ki Neki. Lehetőséget
biztosítottál Neki arra, hogy véghez vigye akaratát veled kapcsolatban, és
kimondtad ezzel, hogy NEM FOGSZ ELLENÁLLNI Neki, bármit mond, bármit tervez,
bármit cselekszik is veled. Ugye?
Joseph Prince: Hálaadás: a békességhez vezető út
4,6 Semmiért se aggódjatok,
hanem imádságban és könyörgésben mindenkor hálaadással tárjátok fel
kéréseiteket Isten előtt. (Filippi)
Valószínűleg már olvastad ezt
a bibliaverset. Most szeretnék segítséget nyújtani abban, hogy hogyan alkalmazd
a gyakorlatban.
Tegyük fel, hogy a
munkahelyeden egyike vagy azoknak, akik előléptetésre várnak, és másnap fog
kiderülni, hogy megkapod-e.
Nagyon szeretnéd ezt az
előléptetést, mert az több bevételt jelentene a családodnak. Este, amikor
lefekszel, csak forgolódsz és hánykolódsz az ágyban, nem tudsz aludni.
Elkezdesz imádkozni: „Atyám, kérlek, vedd el az előléptetéssel kapcsolatos
aggodalmaimat. Adj nekem hitet.” Egy óra múlva még idegesebb vagy, mint valaha.
Úgy tűnik, Isten nem válaszolta meg az imádat.
Hogy lehet? Úgy, hogy nem
Isten szerinti módon tetted a dolgokat.
Inkább valahogy így imádkozz:
„Atyám, az előléptetéssel kapcsolatos minden aggodalmamat a Te szerető kezedbe
helyezem, mert Te szeretsz és törődsz velem.” A Biblia azt tanítja, hogy minden
gondunkat vessük az Úrra, mert neki gondja van ránk (1 Péter 5:7). Azután így
folytasd: „Atyám, szeretném azt az előléptetést.” Teljesen rendben van, ha
ilyet kérsz Tőle. És most jön a legerőteljesebb rész: a hálaadás. Hálaadással
fejezd be az imádat. Köszönd meg Istennek a hűségét.
Valami ilyesmit mondj:
„Atyám, akár megkapom azt az előléptetést, akár nem, hálás vagyok, hogy Te
mindig gondoskodsz rólam és a családomról, és többet adsz a szükségesnél. Te, Aki
táplálod az ég madarait, és öltözteted a mező liliomait, gondoskodni fogsz
rólunk. Ezért nem aggodalmaskodom tovább az előléptetés miatt. Te vagy minden
áldásom forrása (Máté 6:30, Filippi 4:19).
Ha így imádkozol, akkor
egyszerre csak azon kapod magad, hogy már nem vagy az előléptetésed rabja. Én
ezt a hálaadás terápiájának hívom. Minél jobban ismered Isten Igéjét, annál
több mindenért tudsz hálát adni. Minél hálásabb vagy, az Ő békessége annál
inkább fog uralkodni a szívedben. És aztán észre sem veszed, itt a reggel! Még
arra sem emlékszel, mikor aludtál el. Isten békessége uralkodik a szívedben.
Kedves barátom, bármi is
aggaszt, vidd az Atya elé imában, és a hálaadáson keresztül békesség fogja
betölteni a szívedet!
Joseph Prince
Magyar fordítás: ahitatok.hu
http://www.ahitatok.hu/joseph-prince/176-halaadas-a-bekesseghez-vezeto-ut.html
Uram! - Uram!
„Nem mindenki megy be a mennyek országába, aki
ezt mondja nekem: „Uram! Uram!”, hanem csak az, aki cselekszi az én mennyei
Atyám akaratát.”
Máté 7:21.
Pedig, de sokan mondják! Sőt
még ilyeneket is mondanak: „Jaj Istenkém, csak most segíts! Soha többet nem…
vagy: Ezután mindig…” És fogadkoznak, néha még esküdöznek is. Aztán ha elmúlik
a veszély, már el is felejtették, hogy mit ígértek vagy fogadtak.
A fenti Igét ma reggel így
fordítom le számodra: ’Csak aki cselekszi az én mennyei Atyám akaratát, az
mehet be a mennyek országába!’
De hát mi az ’Isten akarata’?
Az, hogy Jézus Krisztuson keresztül élő kapcsolatban maradjunk Vele. Ha közel
jársz az Úrhoz és valóban szeretnéd az ő akaratát az életedben megvalósítani,
akkor Isten az Ő vágyait, veled kapcsolatos elgondolásait a szívedbe fogja
ültetni.
Te – személy szerint – azok
közé tartozol, akik ezt szeretnék? Tényleg teszed a mennyei Atya akaratát?
Ha igen, akkor nincs mitől
félned.
Mert aki a mennyei Atya
dolgaival foglalkozik, az ott lesz majd a mennyek országában.
http://reggelidicseret.blogspot.hu/2013/06/uram-uram.html
2014. február 22.
Ige: Az Evangélium Isten ereje.
„Mert a keresztről, vagyis a
kínoszlopról szóló beszéd (logosz): vagyis Ige bolondság, és ostobaság, esztelenség, butaság,
képtelenség ugyan azoknak, akik elvesznek, vagyis
elpusztulnak, megsemmisülnek,* de nekünk, akik
üdvözülünk** Istennek
ereje*** a szabadításra / megmentésre]**** (1Kor. 1,18)
*Elvesznek: (apollumenoi): Teljes feloldódás,
elpusztul, megsemmisül]
**Üdvözölünk: (szódzó; szótéria) bűnbocsánat.
Megmenekülés (rossztól, veszélytől, ártalomtól, betegségtől, balesetből,
bűnökből; mindenfajta problémából, bajból). Megszabadítás (mindenfajta
veszedelemből, gonosz szellemi lényektől /démonoktól/. oltalmazás; biztonság;
állandóság; jólét (bővölködés anyagi és szellemi javakban); jóllét (egészség);
boldogság, megtartatás.
***Isten ereje: (dünamisz) erő, képesség, hatalom; a
szabadításra / megmentésre.
****Kijelentés az
evangéliumról, amely megítéli a hallgatóit, és az ítélet: „Ha mégis leplezett
a mi evangéliumunk, azoknak leplezett, akik elvesznek, vagyis megsemmisülnek. Akikben
e világ Istene megvakította a hitetlenek elméit, hogy ne lássák a Krisztus
dicsőséges evangéliumának világosságát, aki az Isten képe. Mert nem önmagunkat
hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat
Jézusért” (2 Kor. 4,3-5)
„Mert Krisztus jó illatja vagyunk Istennek
dicsőségére, mind az üdvözülők, a megmenekülők, mind az elkárhozók, vagyis az
elpusztulók, elveszők, megsemmisülők között. Ezeknek halál, a szellemi halál
illatja halálra, amazoknak pedig élet, vagyis az életből fakadó illat az
életre” (2 Kor. 2,15-16)
Ezért: „... Nem szégyenlem a Krisztus evangéliumát; mert Istennek hatalma az
minden hívőnek üdvösségére, zsidónak először meg görögnek, azaz: pogánynak” (Róm. 1,16).
Ha valaki még nem érti a kegyelmet:
„Süketet ne
becsüld kevésre, és ne vesd meg. Vaknak gáncsot botránykövet ne ves, hanem tiszteld
a te Istenedet. Én vagyok az Úr” (3
Mózes 19:14)
Ézsaiás így prófétál e világ ítéletéről, a sátán uralmáról:
„És kiszolgáltatom, az égyiptomiakat kemény úrnak kezébe, és kegyetlen
király uralkodik rajtuk, szól az Úr, a seregeknek Ura” (Ésa. 19,4).
Isten eljegyzési ajándéka
„Isten eljegyzett pecsétjével, a megígért Szent
Szellemmel, örökségünk zálogával, hogy megváltsa tulajdon népét az Ő
dicsőségének magasztalására. (Ef 1.13-14)
Folytasd!
„…Ő ráütött a földre háromszor, azután megállt.”
(2Királyok 13:18)
Amikor Izráelt ellenséges hadsereg
fenyegette, a király Elizeus prófétához fordult segítségért. Elizeus azt mondta
neki, hogy fogjon a kezébe néhány nyílvesszőt, és üssön velük a földre többször
egymás után. A király mindössze háromszor ütött a földre, aztán abbahagyta.
Elizeus ezért megharagudott, és ezt mondta: „Ötször vagy hatszor kellett volna
ütnöd, akkor teljesen levernéd Arámot, de így csak háromszor vered meg Arámot”
(2Királyok 13:19).
Ez a történet egy részleges győzelemről
szól, ami teljes lehetett volna, ha a király többet beleadott volna. Értsd meg:
a végeredményt nem csupán a kínálkozó lehetőség, hanem az ember hozzáállása
határozza meg. Isten megadja neked az esélyt arra, hogy nyerj, de a te
elkötelezettséged határozza meg a győzelmed mértékét. Pál azt írja: „teljes
szívvel szolgáljatok, mint az Úrnak és nem mint embereknek” (Efezus 6:7 NIV).
Pálnak semmi más nem számított, csak a misszió. „De én mindezekkel nem
gondolok, sőt még az életem sem drága, csakhogy elvégezhessem futásomat és azt
a szolgálatot, amelyet az Úr Jézustól azért kaptam, hogy bizonyságot tegyek az
Isten kegyelmének evangéliumáról” (ApCsel 20:24).
Azok az emberek, akik hatással vannak a
világra, így gondolkodnak. Íme a kérdés: „Szívvel-lélekkel csinálod, amit
csinálsz? Beleadsz mindent?” Amikor Paul Hogant, a Crocodile Dundee című film
főszerepét játszó színészt megkérdezték, hogyan lett ilyen sikeres, azt
válaszolta: „A sikerem titka, hogy egy kicsivel nagyobbat harapok, mint
amennyit meg tudok rágni, és olyan gyorsan rágok, amilyen gyorsan csak tudok!”
A mennyei látást nem olcsón és nem könnyen kapjuk – minél nagyobb a látás,
annál nagyobb az ára is. Valóra váltásának titka – rágj tovább!
http://maiige.hu/
Chris Pásztor: DicsŐítéssel szabadíts fel Isten erejét.
Készítette: Zoltan Berki
“Tanácsot tartván pedig a
néppel, előállítá az Úr énekeseit, hogy dícsérjék a szentség ékességét, a sereg
előtt menvén, és mondják: Tiszteljétek az Urat, mert örökkévaló az Ő
irgalmassága;” (Krónika 2. könyve 20:21).
Isten meghallgatja és
megválaszolja a keresztények imáit, de hogyan is kell felszabadítani Isten,
javunkra munkálkodó erejét, sokan nem tudják. Az egyik ilyen felszabadító erő a
dicsőítés! Az Irásokban csodálatos és bátorító történeteket olvashatunk arról,
hogyan szabadította meg Isten az Ő népét a közelgő pusztítástól és a rettenetes
körülményekből, amikor dicsőítéssel felszabadították az isteni erőt!
Egy ilyen jó példa, amelyet a
nyitó igeversben olvastunk. Három népcsoport – az ammoniták, a moabiták és a
Seir hegyén lakozók jöttek a júdabeliek ellen. Jósafát király bölcs volt.
Összehívta Júda népét és imában és böjtben keresték az Urat. Amikor imádkoztak,
Isten kijelentette nekik az ellenség táborának pontos helyét, és stratégiát adott
nekik, hogyan verjék meg őket.
A Krónika 2. könyve 20:22
versszaka szerint “És a mint elkezdették az éneklést és a dícséretet: az Úr
ellenséget szerze az Ammon fiai és a Moábiták és a Seir hegyén lakozók ellen, akik
Júdára jövének, és megverettetének.“ Amikor baj van, “tedd a dicsőítőket előre”,
ahogyan Jósafát király tette, és ugyanazazt az eredményt éred majd el Te is. Ne
várj arra, amíg úgy érzed, csak akkor kell énekelned, amikor már van a
szívedben egy dallam a dicsőítéshez. Akár érzed, akár nem, akár boldog vagy,
akár nem, dicsérd Istent mindenkor!
Pál és Silás a
természetfeletti szabadulást tapasztaltak meg a börtönből, mert a szokatlan
dicsőítésüket Istennek ilyen szívvel ajánlották fel. Az Evangélium hírdetése
miatt szenvedtek, és börtönözték be őket egy tökéletesen biztos római börtönbe.
Ennek ellenére, Pál és Silás éjszaka el kezdtek imádkozni és énekelni Istennek.
Ahogyan ezt tették, felszabadult Isen ereje és természetfeletti módon
kiszabadultak. (Apostolok Cselekedetei 16:25-26). Ez a csodálatos győzelem a
börtönőrt és az egész családját is megtérésre vezette.
Talán ma olyan nehéz
helyzettel kell szembenézned, amivel kapcsolatban már imádkoztál, hogy minden a
javadat szolgálja, mégis a látható szinten még semmi nem változott. Ne add fel!
Szánj időt Isten dicsőítésére. Szólj és örömmel énekelj nyelveken, és adjál
hálát, amint ezt teszed, Isten ereje elkezd érted cselekedni és nagy csodát
fogsz megtapasztalni.
Ima
Drága Uram, örvendezem
Benned, mivel Te vagy az egyetlen igaz és bölcs Isten; az áldott és hatalmas,
királyok Királya, és uraknak Ura! Köszönöm, hogy széppé teszed az életemet,
megkoronázol minden nap sikerrel és győzelemmel. Ámen.
További tanulmány
Zsidólevel 13:15; Zsido levél
2:12
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)