„Hatszor is megment a
nyomorúságból, hetedszer sem ér veszedelem"
(Jób 5,19).
Elifáz Isten igazságát mondja itt. Lehet,
hogy annyi a bajunk, hogy a hét minden napjára jut belőle, de Isten, aki „hat
napon át" munkálkodott, ma is munkálkodik értünk, amíg meg nem szabadít
mind a hatszor a nyomorúságból.
De eljön számunkra a vasárnap.
amikor Vele és Benne megnyugodhatunk. Ha a próbatételek gyorsan követik
egymást, hitünk különösen nagy próbának van kitéve. Még fel sem ocsúdtunk az
egyikből, már következik a másik, majd ismét egy újabb, és szinte
megtántorodunk alattuk. De ilyenkor gyors egymásutánban jön a szabadítás is,
amely megerősít és megvidámít minket.
Előfordulhat viszont, hogy nincs pihenésünk,
mert egymás után hét baj következik ránk. És akkor? „A hetedikben sem ér
veszedelem".
Tombolhat a gonosz
mellettünk, de legfeljebb csak kartávolságig jöhet felénk, és nem is érinthet
minket. Forró lehelete megijeszthet, de a kisujját sem teheti ránk.
Ezért felövezett derékkal
szálljunk szembe a hat vagy hét nap bajával, és hagyjuk a félelmet azoknak,
akiknek nincs Atyjuk, sem Megváltójuk, sem Megszentelőjük.
C. H. Spurgeon "Isten
ígéreteinek tárháza" c. könyvéből
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.