Egy ember elment levágatni a haját, és megigazíttatni a
szakállát. Ahogy a fodrász dolgozni kezdett, kellemes beszélgetésbe elegyedtek.
Sok mindenről szót ejtettek, különféle területeken.
Végül szóba került Isten is, mire a fodrász határozottan
kijelentette: "Én nem hiszem, hogy Isten létezik." "Miért ilyen
biztos ebben?" - kérdezte a vendég. "Nos, csak ki kell nézni az
utcára, hogy mindenki megértse, miért nem létezhet Isten. Most mondja meg
őszintén, ha Isten létezne, hogy lehetne annyi beteg ember a világon? Hogy is
hagyhatnának el szülők gyerekeket? Ha Isten létezne, se szenvedés, se fájdalom
nem lenne. El nem tudok képzelni egy szeretettel teli Istent, aki lehetővé
teszi mindezt körülöttünk."
A vendég gondolkodott egy kis ideig, aztán úgy döntött, hogy
nem válaszol a fodrász feltevésére, mert nem akart vitába keveredni. Miután a
fodrász befejezte a dolgát, a vendég fizetett, majd elbúcsúzott tőle és
kilépett az utcára. A következő pillanatban szemébe ötlött egy ember, akinek
hosszú, gondozatlan haja és loboncos szakálla volt. Piszkosnak és kultúrálatlannak
tűnt.
A vendég visszafordult, és megint belépett a fodrászüzletbe,
ahol megszólította a fodrászát: "Tudja mit mondok? Nem léteznek fodrászok
a világon!"
"Hogy mondhat ilyet uram? - kérdezte meglepetten a
fodrász. - Hiszen itt vagyok én, én fodrász vagyok, nem? Épp most fejeztem be
az ön hajának és szakállának a rendbetételét."
"Nem, nem! - erősködött a vendég. Fodrászok márpedig
nem léteznek, hiszen ha léteznének, akkor nem lennének olyan hosszú,
gondozatlan hajú és szakállú emberek az utcán, mint az az ember ott,
látja?"
"Ah, de hát attól még léteznek fodrászok!" -
válaszolt a mester. - Tehetek én arról, hogy az az ember nem jön be
hozzám?"
"Hát ez az! - bólintott rá a vendég. - Éppen erről van
szó! Tehet Isten arról, hogy az emberek nem fordulnak Hozzá, hogy nem keresik
meg Őt?"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Köszönöm, hogy hozzászólásoddal megtisztelsz. Ám ha vitatkozni, vagy kötözködni van kedved, arra kérlek, azt ne itt gyakorold.