2016. augusztus 18.

1 Thessalonikai levél 2. Fejezet: Apostoli munka Thesszalonikában. (göröggel és kapcsolódó igékkel)

1 Thess. 2,1 Mert magatok tudjátok, atyámfiai, testvéreim, hogy a mi ti hozzátok való menetelünk nem volt hiábavaló, nem volt haszontalan, eredménytelen, üres

*És azért nem volt csak üres beszéd:Mivelhogy a mi Evangéliumunk tinálatok nem áll csak szóban, nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt. Hanem isteni erőkben, erő-megnyilvánulásban, csodatevő erőben is, a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével is, és teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság…” (1 Thess. 1,5).

1 Thess. 2,2 Sőt inkább, noha előzőleg már háborúságot és bosszúságot szenvedtünk volt, előbb már szenvedés és bántalmazás ért bennünket Filippiben, amint tudjátok, volt bátorságunk a mi Istenünkben, hogy közöttetek is nyíltan, szabadon hirdessük az Isten evangéliumát sok tusakodással, nehéz harcok árán, a sok nehézség ellenére is*

*Az apostol Filippibe egy jövendőmondó lányból kiűzi a tisztátalan szellemet, és ezért a lány gazdái fellázították a tömeget: „És velük egyben feltámada a sokaság is őellenük, és rájuk támadt. A bírák, és az elöljárók pedig letépetvén ruháikat, megvesszőztették őket. És miután sok ütést mértek rájuk, tömlöcbe veték őket, megparancsolva a tömlöctartónak, hogy gondosan őrizze őket. Ki ilyen parancsolatot vévén, veté őket a belső tömlöcbe, és lábaikat kalodába szorítá” (Csel. 16,22-24).

1 Thess. 2,3 Mert a mi buzdításunk, bátorításunk, és igehirdetésünk nem hitetésből, nem tévelygésből, nem megtévesztésből ered, sem nem tisztátalanságból vagy hamis szándékból, sem nem álnokságból* ravaszságból, csalásból, vagy körmönfontságból**

*Álnokságból (dolosz): ravaszság, csalás, vagy körmönfontság.

**És így folytatja az apostol: „Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják, és megrontják az Isten igéjét, hanem tisztán pontosan, őszintén, sőt szinte Istenből szólunk az Isten színe előtt a Krisztusban(2 Kor. 2,17).

És az apostol tovább folytatja a megvallását: „Mert a mi dicsekedésünk ez, lelkiismeretünk bizonysága, hogy isteni őszinteséggel és tisztasággal, nem hústesti bölcsességgel, hanem Isten kegyelmével forgolódtunk a világon, kiváltképpen pedig ti köztetek” (2 Kor. 1,12)

„...nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt” (2 Kor. 4,2).  

1 Thess. 2,4 Hanem amiképpen az Isten méltatott minket arra, hogy reánk bízza az Evangéliumot* akképpen szólunk; nem úgy, hogy embereknek tessünk hanem az Istennek, aki megvizsgálja, és ismeri a mi szívünket,a mi bensőnket**

*Evangélium [(euangelion): jó hír, örömhír, győzelmi hír, győztes hadvezér érkezésének híre.

**És hogy ki az az Isten, aki az apostolt megbízta, arról a feltámadott Jézus tesz bizonyságot, kijelentve, hogy: „… én vagyok a vesék és szívek vizsgálója…” (Jel. 2,23).

1 Thess. 2,5 Mert sem hízelkedő beszéddel, amint tudjátok, sem telhetetlenség színében, vagy leplezett kapzsisággal nem léptünk fel, és nem forgolódtunk közöttetek soha. Nem próbáltuk senkitől kicsalni a pénzét, Isten a bizonyság, a tanú rá*

*És így folytatja az apostol: „… nem járunk ravaszságban, nem alkalmazunk cselt, és nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét. De a valóság nyílt hirdetésével, kijelentésével, láthatóvá tételével ajánljuk magunkat minden ember szellemi ismeretének – szellemi együttészlelésének - az Isten előtt, az Isten jelenlétében (2 Kor. 4,2).

Mert mi nem olyanok vagyunk, mint sokan, akik meghamisítják az Isten igéjét, és nyerészkednek Isten igéjével; hanem tisztán - mint akik tiszta szívből - sőt szinte Istenből szólunk az Isten előtt a Krisztusban” (2 Kor. 2,17).

 „Mert a mi buzdításunk, és igehirdetésünk nem hitetésből nem tévelygésből ered, nem is tisztátalan szándékból, sem nem álnokságból” (1 Thess. 2,3).

„Mert nem tisztátalanságra, hanem szentségre hívott el minket az Isten” (1 Thess. 4,7)

És: „… úgy ajánljuk magunkat mindenben, mint Isten szolgái; sok tűrésben, nyomorúságban, szükségben, szorongattatásban” (2 Kor. 6,4)

 Mert: „Ismervén tehát az Úrnak félelmét, embereket győzünk meg és térítünk, Isten előtt pedig nyíltan állunk; Remélem azonban, hogy a ti lelkiismeretetek előtt is nyíltan állunk(2 Kor. 5,11).

1 Thess. 2,6 Sem emberektől való dicsőítést nem kerestünk, sem tőletek, sem másoktól. Holott terhetekre lehettünk volna, mint Krisztus apostolai [Más fordítás: [Emberi elismerésre nem törekedtünk sem a tiétekre, sem a másokéra. Pedig mint Krisztus apostolai élhettünk volna tekintélyünkkel, mégis szelíden léptünk fel közöttetek]*

*Pedig: „Ekképpen rendelte az Úr is, hogy akik az evangéliumot  hirdetik, az evangéliumból éljenek” (1 Kor. 9,14).

De mi: „nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként” (2 Thess. 3,8-9).

Senkinek ezüstjét, vagy aranyát, vagy ruháját nem kívántam: Sőt magatok tudjátok, hogy a magam szükségeiről és a velem valókról ezek a kezek gondoskodtak” (Csel. 20,33-34).

És követve az Úr Jézust: „Én nem fogadok el dicsőséget emberektől” (Ján. 5,41).

És idézve a prófétát: „Itt vagyok, tegyetek bizonyságot ellenem az Úr előtt és az ő felkentje előtt: Kinek vettem el az ökrét, és kinek vettem el a szamarát, és kit csaltam meg, kit sanyargattam, és kitől fogadtam el ajándékot, hogy a miatt szemet hunyjak? és visszaadom néktek” (1 Sám. 12,3).

1 Thess. 2,7 De szívélyesek valánk* és jóindulatúan, barátságosan és szelíden, jártunk ti közöttetek, amiként a dajka dajkálgatja, gondozza, melengeti az ő gyermekeit.

 * Szívélyesek valánk (épiosz): jóindulatúan, barátságosan és szelíden jártunk.

1 Thess. 2,8 Így felbuzdulva irántatok, és az utánatok való vágyódásunkban, készek valánk közleni veletek nemcsak az Isten Evangéliumát, hanem a mi magunk életét is, mivelhogy szeretteinkké lettetek nékünk*

*Hiszen a mi Urunkat – aki maga a szeretet – is:Arról ismertük meg a szeretetet, hogy Ő az ő életét adta érettünk: mi is kötelesek vagyunk odaadni életünket a mi atyánkfiaiért, testvéreinkért(1 Ján. 3,16).  

Dávid is így prófétál: A szentekben, akik e földön vannak, akik e földön élnek, és a felségesekben, bennük a dicsőségesekben van minden gyönyörűségem, és örömöm. (Más fordítás: A szentekhez, kik az ő földén vannak, irányozta csodálatosan minden hajlandóságomat)” (Zsolt. 16,3).

1 Thess. 2,9 Emlékezhettek ugyanis atyámfiai a mi fáradozásunkra és vesződségünkre, kemény munkánkra: mert éjjel-nappal munkálkodva dolgoztunk, és úgy hirdettük néktek az Isten Evangéliumát, csakhogy senkit meg ne terheljünk közületek*

*Az apostol minden gyülekezetnek megismétli, hogy őt hogyan vezeti a Szent Szellem:Mert magatok is tudjátok, hogyan kell követnetek minket; hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek, nem éltünk senkinél ingyen kenyéren, hanem fáradsággal és vesződséggel dolgoztunk éjjel és nappal, nehogy valakit is megterheljünk közületek. Nem azért, mintha nem volna meg a jogunk erre, hanem azért, hogy önmagunkat állítsuk elétek követendő példaként” (2Thessz. 3,7-9).

Bizony: „Fáradozunk is, tulajdon kezünkkel munkálkodván, kezünk munkájával keressük kenyerünket, dolgozva el is fáradunk. Ha szidalommal illettetünk, ha gyaláznak, átkoznak, áldást mondunk. Ha háborúságot szenvedünk, és üldöznek békességgel tűrjük, türelemmel elhordozzuk. (1 Kor. 4,12).

1 Thess. 2,10 Ti vagytok bizonyságok, a tanúk és az Isten, milyen szentül, igazán* istenfélő, szent módon, és feddhetetlenül, kifogástalanul éltünk előttetek, akik hívőkké lettetek* *

*Igazán (hosziósz): istenfélő, szent módon, jóindulatúan.

**De: „Magatok is tudjátok, mi módon, és hogyan kell minket követni; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül, és nem tétlenkedtünk közöttetek(2 Thess. 3,7).


1 Thess. 2,11 Valamint tudjátok, hogy miként atya az ő gyermekeit, úgy kérleltünk és buzdítgattunk egyenként mindnyájatokat.

1 Thess. 2,12 És kérve kértünk, és bátorítottunk, biztattunk benneteket és tanúságot tettünk, hogy Istenhez méltóan viseljétek magatokat, hogy éljetek az Istenhez méltó módon, aki az ő országába, az ő királyságába, és dicsőségébe hív titeket*

*És így folytatódik a kijelentés: „Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok” (Eféz. 4,1).

És: „Mindenki abban maradjon meg Isten előtt, testvéreim, amiben elhívatott” (1Kor. 7,24).

És ismét „Kiki amely hivatásba, társadalmi, emberi helyzetbe Ő helyezte bele, és hívta el, abban maradjon meg (1 Kor. 7,20).

És minden hívőnek szól az  üzenet: „Hogy járjatok, azaz éljetek méltóan az Úrhoz, teljes tetszésére, minden jó cselekedettel gyümölcsöt teremvén és növekedvén az Isten megismerésében” (Kol. 1,10).

 És: „… a Krisztus evangéliumához méltóan, a Krisztus evangéliumának megfelelően éljetek és viseljétek magatokat. [Más fordítás: „Csak éppen arra ügyeljetek, hogy a ti mennyei polgárságban való forgolódásotok a Krisztus örömüzenetéhez méltó legyen]. Hogy akár odamenvén és látván titeket, akár távol lévén, azt halljam dolgaitok felől, hogy megálltok erősen egy Szellemben, egy akarattal, egy szívvel, egyetértően viaskodván, és bajtársian együtt küzdötök az evangélium hitéért(Fil. 1,27).

Amire elhívott titeket a mi Evangéliumunk által, a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének elvételére. [Más fordítás: hogy részesei legyetek a mi Urunk Jézus Krisztus dicsőségének]” (2 Thess. 2,14).

Mert a mi országunk, és polgárjogunk a mennyekben van, vagyis nekünk a polgárjogunk” azaz a magatartásunkat meghatározó eredetünk és hovatartozásunk a mennyekben van. Honnét a megtartó, üdvözítő Úr Jézus Krisztust is várjuk” (Fil. 3.20).

1 Thess. 2,13 Ugyanazért mi is hálát adunk az Istennek szüntelenül, megszakítás nélkül, hogy ti befogadván az Istennek általunk hirdetett beszédét, Igéjét. És nem úgy fogadtátok, mint emberek beszédét, hanem mint Isten beszédét, aminthogy valósággal az is, amelynek ereje munkálkodik is tibennetek, akik hisztek*

*Mert: az Istennek beszéde, igéje élő és ható, működő, tevékeny, hatékony, élő energia. És élesebb, és metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb minden kétélű fegyvernél, és minden kétélű kardnál. És elhat a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek megoszlásáig. (Más fordítás: és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők szétválásáig, felosztásáig, és megosztásáig, és döntésre alkalmassá teszi a gondolatokat és a szívnek, - vagyis a szellemi élet központjának - szándékait, gondolatait, nézeteit, véleményét, és gondolkodását)” (Zsid. 4,12).

1 Thess. 2,14 Mert ti, atyámfiai, követői lettetek az Isten, a Krisztus Jézus kihívott közösségeinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, a saját népetektől, miként azok is a zsidóktól, azaz a Júdeában élő hitetlenektől.

1 Thess. 2,15 Akik megölték az Úr Jézust is és a saját prófétáikat, és minket is kérlelhetetlenül / folyamatosan üldöznek*és az Istennek nem tetszenek. Nem kedvesek Isten előtt, és minden embernek ellenségei, és minden emberrel szemben állnak; [Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak ölték meg az Úr Jézust és a prófétákat, és ők kényszerítettek minket, hogy Júdeát sietve elhagyjuk. Ezek nem tetszenek Istennek, és minden emberrel ellenségesek].

*Üldöznek (ekdiókó): kérlelhetetlenül / folyamatosan.

1 Thess. 2,16 Akik megtiltják nékünk, és akadályoznak minket abban is, hogy a pogányoknak, azaz a nemzeteknek ne prédikáljunk, hogy üdvözüljenek; És így teszik teljessé céltévesztésüket; de végre, vagyis végül utolérte őket az Isten haragja. [Más fordítás: Ezek a hitetlen júdeaiak mindig csak újabb és újabb bűnökkel gyarapítják vétkeiket, amíg végleg betelik a pohár. És valóban: Isten haragja utolérte őket; és ezzel vétkeik mértékét mindenkorra betöltik]*

*Az Úr Jézus kijelentése az üldözésről: „Örüljetek és örvendezzetek, ujjongjatok, és vigadjatok ilyenkor, mert a ti jutalmatok bőséges a mennyekben: mert így háborgatták, üldözték, zaklatták, vádolták a prófétákat, az Isten nevében szóló, isteni akaratot közvetítő személyeket is, akik előttetek voltak, akik előttetek éltek (Mát. 5,12).

Lukács is bizonyságot tesz az Úr Jézus kijelentéséről: „Ezért mondta az Isten bölcsessége is: Küldök ő hozzájuk prófétákat és apostolokat. És azok közül némelyeket megölnek, és némelyeket üldöznek, hogy számot adjon ez a nemzedék minden próféta véréért, amelyet kiontottak a világ kezdete óta, az Ábel vérétől fogva mind a Zakariás véréig, ki elpusztult az áldozati oltár és a templom között: bizony, mondom néktek, számon kéretik e nemzetségtől, és nemzedéktől(Luk. 11,49-51).

Jakab apostol bátorítása: „Például vegyétek, atyámfiai, testvéreim, a szenvedésben és béketűrésben a prófétákat, akik az Úr nevében szólottak” (Jak. 5,10).

„De mindazok is, akik kegyesen akarnak élni Krisztus Jézusban, szintén üldöztetni fognak” (2 Tim. 3,12).

István vértanú így beszél a zsidó vezetőkhöz: „Kemény nyakú és körülmetéletlen szívű és fülű emberek, ti mindenkor a Szent Szellemnek ellene igyekeztek, ellene szegültök, mint atyáitok, ti azonképpen. A próféták közül kit nem üldöztek a ti atyáitok? És megölték azokat, akik eleve hirdették amaz Igaznak eljövetelét: kinek ti most árulóivá és gyilkosaivá lettetek” (Csel. 7,51-52).  

Pál apostol így bátorítja a Krisztusban élőket: Elmondjuk, hogy ti milyen türelmes kitartással és hittel viselitek el az üldözést, a sokféle bajt és nehézséget, amely körülvesz benneteket (2 Thess. 1,4).

Tudván, hogy amiképpen társaink vagytok, és részt vállaltatok a szenvedésben, a szorongattatásban, háborgattatásban, megpróbáltatásban, zaklatásban, azonképpen a vigasztalásban is(2 Kor. 1,7).  

És a Szent Szellem mintegy például tárja elénk, hogy Pál apostolt minden városban a hitetlen zsidók üldözték, és üldöztették: „De azok a zsidók, akik nem hittek, felingerelték és megharagították a pogányokat a testvérek ellen. És a pogányok és zsidók vezetőikkel együtt összefogtak, hogy bántalmazzák és megkövezzék őket. Ők azonban ezt megtudva elmenekültek Likaónia városaiba, Listrába és Derbébe, és a körülvaló tartományba, és ott hirdették az evangéliumot” (Csel. 14,2.5-7).

„Antiókhiából és Ikóniumból azonban zsidók érkeztek oda, akik annyira felbujtották a tömeget, hogy megkövezték Pált, és kivonszolták a városon kívülre, mivel halottnak hitték. De amikor körülvették a tanítványok, felkelt, és visszament a városba. Másnap pedig Barnabással együtt elment Derbébe” (Csel. 14,19-20).

És teszi ezt az Úr azért is: „Hogy senki meg ne tántorodjék a mostani megpróbáltatásokban. Hiszen ti is tudjátok, hogy erre vagyunk rendelve, - hiszen mi ezért helyeztettünk le. Amikor nálatok voltunk, már előre megmondtuk nektek, hogy üldözni fognak minket, és amint tapasztaltátok, úgy is történt” (1Thessz. 3,3-4).

1 Thess. 2,17 Mi pedig, atyámfiai, testvéreim, amint megfosztottak bennünket tőletek egy kevés ideig külsőleg, nem szívre nézve, annál buzgóságosabban, nagy kívánsággal igyekeztünk,és annál nagyobb vágyódással törekedtünk arra, hogy szemtől-szemben láthassunk titeket, hogy láthassuk orcátokat ismét.

1 Thess. 2,18 Azért menni is akartunk hozzátok, kiváltképpen én Pál, egyszer is, kétszer is, de megakadályozott minket a Sátán*

*Sátán (Szátánász): (ellenség, ellenfél, üldöző; vádoló). Feltartóztat; szembenálló; vádoló; rátámadó; ’szembeszegülő’: ellenkező;

Összefüggések: És bár: „… jóllehet hústestben távol vagyok tőletek, mindazáltal szellemben veletek vagyok, örülvén, és örvendezve, látván ti köztetek a jó rendet és Krisztusba vetett hiteteknek erősségét, szilárdságát, rendíthetetlenségét, állhatatosságát (Kol. 2,5)

De: „… éjjel és nappal buzgón könyörgünk azért, hogy láthassunk benneteket, és kipótolhassuk hitetek hiányosságait! De maga a mi Istenünk és Atyánk, a mi Urunk Jézus Krisztus egyengesse utunkat hozzátok!” (1 Thess. 3,10-11)

1 Thess. 2,19 Mert kicsoda a mi reménységünk, örömünk és dicsekedésünk győzelmi koronája és dicsőségünk? Avagy nem azok lesztek-é ti is a mi Urunk Jézus Krisztus színe előtt az ő eljövetelekor, az Ő jelenlétében, az Ő megjelenésekor?

1 Thess. 2,20 Bizony ti vagytok a mi dicsőségünk és örömünk.

A táplálékunk.


A biztos cél


Az Úr ígérete Egyházának

„Ólomporba rakom köveidet, és zafírokra alapítalak. Rubinból csinálom falad párkányzatát, és kapuidat gránátkövekből, és egész határodat drágakövekből” 
(Ésa. 54.12)



Spurgeon: Isten ígéretei.

Saját tehetetlenségünk semmit sem változtat Isten ígéretein.



Imádság:

Drága Úr Jézus! 
Én Uram és én Istenem vagy. Köszönöm, hogy ismerhetlek, szerethetlek, szolgálhatlak. 
Ámen.



Papini: Az ellenségről

Minden ellenség egy-egy ismeretlen testvér. Az ember gyakran gyűlöli azokat, akikhez hasonlít, van valami az ellenségünkben magunkból, és nem egyszer ez az oka ellenséges érzületünknek. 



Nem félek semmitől.

és megvallom hittel a menny angyalai és a sötétség urai előtt, hogy  mindenekben felettébb diadalmaskodom  Azáltal, Aki engem szeretett, (Róm.8,37) és Aki nem a félelemnek szellemét, hanem a fiúságnak, az erőnek, szeretetnek és józanságnak Szellemét adta nekem.

(Róm.8,15. És 2.Tim.1,7)



Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Ha befogadtad Jézus Krisztust a szívedbe, akkor beleszülettél Isten családjába. A Biblia a te születési anyakönyvi kivonatod. Ha beleolvasol, megmondja neked, ki vagy Krisztusban, akkor is, ha néha nem érzed úgy, hogy keresztény lennél. Ugyanúgy ráhagyatkozhatsz a Bibliára a második születésedet illetően, mint amennyire ráhagyatkozol az eredeti születési anyakönyvi kivonatodra (János 5:24).

Valld meg: „Újjászülettem!”
 REINHARD BONNKE



Keresztény szépségportál


BIBLIA


2016. augusztus 15.

Zsoltár 46-50 héberrel és kapcsolódó igékkel

Isten mindenhatóságának, és megőrző hatalmának megvallása.
SCRIBD.COM
Tetszik
Hozzászólás

Uram vagy és Istenem!

A kinyilatkoztatás.


A szeretet


Úr Jézus!

„Uram vagy te és Istenem, magasztallak, dicsérem nevedet, mert csodákat vittél véghez, ősrégi terveket, való igazságot!

(Ésa. 25,1)



Nem félek semmitől,

hanem imádkozom, hogy add meg nékem Uram a  Te dicsőséged gazdagságáért, hogy hatalmasan megerősödjek a Te Szellemed által a belső emberben; hogy lakozzék a Krisztus hit által az én szívemben; és megérthessem minden szentekkel egybe, hogy mi a szélessége és hosszúsága és mélysége és magassága az Isten jóvoltának, és megismerjem a Krisztusnak minden értelmet felülhaladó szeretetét, hogy ekképpen beteljesedjek az Istennek egész teljességéig. 
(Eféz.3,16-19)



Spurgeon: Ki mire képes?

Senki sem tudja előre, mire képes, míg azt ki nem próbálta.



Kijelentés a testté lett Igéről.

 „Minden, vagyis a mindenség Őáltala lett, Ő általa teremtetett, rajta keresztül támadt, és általa jött létre, és nála nélkül, Tőle különválasztva semmi sem lett, ami lett, ami létrejött, s egyetlen létező sem lett Őnélküle” 
(Ján. 1,3)



Trudel: Az el nem vehető békesség.

Egyedül az ellenség iránti szeretet az, amely a lelket igazán boldoggá teheti. Akiben ez a szeretet lakozik, annak békességét nem tudja feldúlni még az ördög sem. 



Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Isten nemcsak hatalmat, hanem felelősséget is adott az embernek arra, hogy a földi eseményeket az Ő dicsőségére befolyásolja. 
- DANIEL KOLENDA



Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely



László Boda



2016. augusztus 13.

Jézus ez a Név, amit a szívem szeret

66-os ZSOLTÁR

Ige: A csodák, és a hit.

 „És harmadnapon menyegző lőn a galileai Kánában; és ott volt a Jézus anyja is;

És Jézus is meghivaték az ő tanítványaival együtt a menyegzőbe.

És hamar elfogyván a bor - mert kevés volt, - a Jézus anyja monda néki: Nincs több boruk.

Monda néki Jézus: Mi közöm nékem te hozzád, oh asszony! Nem jött még el az én órám. [Más fordítás: Mi dolgunk nekünk egymással, miért mondod ezt nekem, vajon énrám tartozik ez, vagy terád. Ez az én dolgom nem a tiéd, miért avatkozol bele? Nem jött még el az én időm].

Mond az ő anyja a szolgáknak: Valamit mond néktek, megtegyétek.

Vala pedig ott hat kőveder, hat kőből készült víztároló edény; elhelyezve a zsidók tisztálkodási szokásának elvégzésére, melyek közül egybe-egybe két-három métréta* fér vala**

*Métréta folyadék mérésére használt, űrmértéke, kb. 40 liter víz fért.

**A kővedrek azért álltak ott: „Mert a farizeusok és - általában a zsidók mind, - a régiek rendelését követve, nem esznek, hanemha kezüket erősen megmossák egy maréknyi vízzel, mert ragaszkodnak a vének hagyományaihoz” (Márk. 7,39).

Monda nékik Jézus: Töltsétek meg a vedreket, - a vizeskorsókat - vízzel. És megtölték azokat csordultig.

És monda nékik: Most merítsetek, és vigyetek a násznagynak. És vittek.

Amint pedig megkóstolta a násznagy a borrá változott vizet, - és ő nem tudja vala, honnét van, - de a szolgák tudták, akik a vizet merítik vala, - odahívta a násznagy a vőlegényt,

És monda néki: Minden ember a jó a bort adja, és szolgálja fel először, és mikor a vendégek megittasodtak, akkor hozzák az olcsó bort, a silányabbat, a rosszabbat. Te pedig a jó bort ekkorra a jelenre tartottad*

*A kánai menyegző, ahol a bort - az örömöt az Úrral való örök együttélés adja, előképe a mennyei menyegzőnek, ahol a menyasszony: „Csupa ékesség, csupa dísz a királylány odabent, arannyal van átszőve a ruhája. Hímzett ruhákban vezetik a királyhoz, szüzek vonulnak utána, az ő társnői; néked hozzák őket. Bevezetik őket ujjongó örömmel, vígsággal; úgy vonulnak be a király palotájába” (Zsolt. 45,14-16).

Ezt az első jelt a galileai Kánában tevé - szó szerint: a jeleknek ezt a kezdetét, kezdeti jelként tette; - Ezzel kezdte meg csodajeleit Jézus, és így jelentette ki, és tette láthatóvá az ő dicsőségét; és erre hisznek benne az ő tanítványai” (Ján. 2,1-11)


A szeretet.


Azt mondja az Úr:


Augustinus: A boldog emberről.

Boldog, aki Téged szeret, Uram. Barátját Benned, ellenségét érted. 



Nem félek:

Ha elváltoznék is a föld, ha hegyek omlanának is a tenger közepébe; zúghatnak, tajtékozhatnak hullámai, hegyek rendülhetnek meg háborgásától (Zsolt.46,2-4) én akkor sem félek, hanem magasztallak Téged Úr Jézus, hiszem Te vagy oltalmam és erősségem! És te igen bizonyos segítség vagy a nyomorúság idején.



Áldott vagyok, mert:

„Valamit mond nékem az Úr, én azt megcselekszem!”

(4 Móz, 23,26)


Spurgeon: A hit.



A hit a gyengeségben megerősít, a szegénységben meggazdagít, a halálban pedig megelevenít.



Úr Jézus!

Én: „Kész szívvel áldozom néked: áldom a te nevedet, Uram, mert jó” (Zsolt. 54,8)






Az egész Földön nincs az evangéliumhoz fogható vallás vagy üzenet! Nincs még egy vallás, amelyben egy keresztről és egy olyan Megváltóról van szó, aki magára veszi a világ bűneit. A kereszt az a nagy, mélységes, dicsőséges, győzhetetlen, változtathatatlan és páratlan igazság, amely a kereszténységet magasan a vallások fölé emeli. „Ezáltal hirdettetik néktek a bűnöknek bocsánata.” (Apostolok Cselekedetei 13,38) Legyetek áldottak ma is! 
REINHARD BONNKE
Krisztus Gyülekezete Marosvásárhely


BIBLIA



2016. augusztus 11.

Istenünk ereje oly nagy.

I Thessalonikai levél. 1 fejezet: Hálaadás a szentek hitéért és állhatatosságáért. (Göröggel és kapcsolódó igékkel)


1 Thess. 1,4 Tisztában vagyunk vele, és meg vagyunk győződve róla, Istentől szeretett atyámfiai, testvéreim, hogy ti ki vagytok választva, azaz választottak vagytok*

1 Thess. 1,5 Mivelhogy a mi Evangéliumunk ti nálatok nem áll csak szóban, vagyis nemcsak szavakban jutott el hozzátok, nem csak üres beszéd volt, hanem isteni erőkben, erő-megnyilvánulásban, csodatevő erőben is. A Szent Szellemben, azaz a Szent Szellem kiáradásával, és meggyőző erejével is. És teljes bizonyossággal és sok meggyőződéssel, nagy biztonsággal is, és annak a teljes bizonyosságával, hogy ez az igazság. Amiképpen láttátok, és tudjátok, hogy milyenek voltunk, és hogyan éltünk, hogyan léptünk fel közöttetek a ti érdeketekben, és hogy mindent értetek tettünk*

*És az apostol minden gyülekezetben Isten erejével hirdeti az örömhírt:És az én beszédem és az én prédikálásom, az én igehirdetésem nem emberi bölcsességnek hitető beszédeiben, és nem a bölcsesség meggyőző, rábeszélő szavaiból állott, és nem tudományos szavakkal szólott, hanem Szellemnek és erőnek, és hatalomnak, és csodatevő erőnek a megnyilvánulásában. Hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején, és hatalmán nyugodjék(1 Kor. 2,4-5)

„Mert ugyanis nem szégyellem a Krisztus evangéliumát, vagyis az Úr Jézus kínhalála általi győzelméről szóló jó hírt, az örömhírt mert Istennek hatalma, szabadító, / üdvösséget hozó / ereje az minden hívőnek üdvösségére, aki hisz, zsidónak először s aztán görögnek, azaz: pogánynak (Róm. 1,16).

1 Thess. 1,6 És ti a mi követőinkké lettetek és az Úréi, befogadván az igét sokféle szorongattatás, háborúság, megpróbáltatás, zaklatás, és üldözés ellenére, sok nehézség között Szent Szellem örömével*

*És így folytatja az apostol: „Mert ti, atyámfiai, testvéreim, követői lettetek az Isten kihívott gyülekezeteinek, amelyek Júdeában vannak a Krisztus Jézusban, mivelhogy ugyanúgy szenvedtetek ti is a saját honfitársaitoktól, a saját népetektől, miként azok is a zsidóktól” (1 Thess. 2,14).

1 Thess. 1,7 Úgy hogy példaképekké lettetek Macedóniában és Akhájában minden hívő számára.

1 Thess. 1,8 Mert nemcsak Macedóniában és Akhájában zendült ki, és terjedt tovább tőletek az Úr beszéde, hanem minden helyen is híre terjedt, elhatolt. Mindenütt ismeretes lett a ti Istenben vetett hiteteknek, annyira, hogy szükségtelen arról valamit szólnunk.

1 Thess. 1,9 Mert azok maguktól beszélik rólunk, és hirdetik felőlünk, milyen volt a mi hozzátok való menetelünk, hogyan jutottunk el hozzátok, és milyen fogadtatásban volt részünk nálatok. És miként tértetek meg az Istenhez a bálványoktól, hogy az élő és igaz Istennek rabszolgáivá legyetek*

*És Isten Igéje bemutatja, hogy először Tessalonikából menekülniük kellett: „De a zsidók, kik nem hisznek vala, irigységtől felindíttatván, és magok mellé vévén a piaci népségből, a piaci csavargók közül némely gonosz férfiakat, néhány hitvány embert, és csődületet támasztván, felháborítják és fellármázták a várost; és a Jáson házát megostromolván, igyekeztek őket kihozni a nép közé a népgyűlés elé. Fel is izgatták a sokaságot és a város elöljáróit… Az atyafiak, a testvérek pedig azonnal, azon éjszakán elküldék Pált Silással egyetemben Béreába…” (Csel. 17,5.8.10).

1 Thess. 1,10 És hogy várjátok az Ő Fiát a mennyből, akit feltámasztott, életre keltett a halálból, a halottak közül, a Jézust, aki megszabadít* megment, megszabadít, megvédelmez, megőriz, kiragad minket amaz eljövendő** és bekövetkező haragtól***

*Megszabadít (rüomai): megment; megszabadít, megóv, megvédelmez, megőriz, kiragad.

**Eljövendő (erkhomai): bekövetkező.

*** „aki halálra adatott, ki lett szolgáltatva, és halált szenvedett bűneinkért, azaz: félrecsúszásainkért, botlásainkért és elhajlásainkért, és feltámasztatott, azaz feltámadt felmentésünkért, igazzá nyilvánításunkért, azaz megigazulásunkért (Róm. 4,25).

Minden gyülekezetet és minden egyes hívőt így bátorít az apostol, egyben az is kijelentést nyer, hogy ki a mi Istenünk: „mivel várjuk a mi boldog reménységünket, a mi nagy Istenünk és üdvözítőnk, Jézus Krisztus dicsőségének megjelenését” (Tit. 2,13).

Aki: „Amikor - tűznek lángjában - eljő majd, hogy megdicsőíttessék az ő szenteiben, és csodáltassék mindazokban, akik hisznek, - mivelhogy a mi tanúbizonyságunknak hitele volt ti nálatok - ama napon” (2 Thess. 1, 8.10)








A szeretetről


Téged is hív az ÚR!


Nem félek semmitől:

Mert hiszem és vallom, hogy bátor és erős vagyok, nem félek és nem rettegek, mert velem vagy Uram, én Istenem; Te mégy előttem, és a Te dicsőséged követ engem; megígérted, hogy el nem maradsz tőlem, sem el nem hagysz engem.
 (Józs.1,9. És 5Móz.31,8)



Mától ne félj!

Amikor befogadod az Úr Jézust, így szól hozzád az Úr:
Mostantól semmitől ne félj!

„mert kegyelmet, találtál az Istennél” 
(Luk. 1,30)



Kempis Tamás: Az életről

Jézus nélkül az élet gyötrelmes pokol, Jézussal pedig édes paradicsom. 


Imádság:

Köszönöm Úr Jézus,
hogy emberré lettél azért, hogy egészen közel légy hozzánk, 
hogy olyan legyél, mint mi, kivéve a bűnt.
Tudod, ismered az emberlét nyomorúságait, nehézségeit

és tudsz, akarsz segíteni rajtunk. Ámen



Napi Gondolatok Reinhard Bonnkétól

Jézus Krisztus nem azért jött, hogy szabályok és előírások közé zárja az életünket, hanem mindenekelőtt azért, hogy megváltson minket a bűneinkből. Kereszténynek lenni nem azt jelenti csupán, hogy megpróbáljuk a tőlünk telhető legnagyobb mértékben betartani tanításait, hanem azt, hogy ŐT MAGÁT követjük. Ha Őt követjük - az élő Jézust, nem egy halott vallásalapítót -, megkapjuk az erőt is ahhoz, hogy tanítása szerint éljünk. (János 6,29; 15,4-5) Nem csak tudunk róla, de ismerjük is őt személyesen. Ő nem úgy tekint ránk, mint egy szürke vallásos tömegre, hanem mindnyájunkkal személyesen foglalkozik. Őt követni annyit tesz: neki kedves életet élünk és hagyjuk, hogy ő vezesse az életünket. Se több, se kevesebb.
Áldjon az Úr benneteket!

REINHARD BONNKE